163/2001. (IX. 14.) Korm. rendelet. a vállalkozásoknak nyújtott állami támogatások tilalma alóli mentességek egységes rendjéről. I.

Hasonló dokumentumok
PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Mikro- és kisvállalkozások technológia fejlesztése. Kódszám: KMOP /A

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése

Segédlet a kezesség támogatási kategóriájának megállapításához

1. A helyi adókról szóló 9/2014. (IX. 30.) önkormányzati rendelet 4. -a a következő (3)- (12) bekezdésekkel egészül ki:

Beadási határidő A pályázat benyújtására 2015.július 9-től július 10-ig van lehetőség. Rendelkezésre álló keret

Az Üzletszabályzat február 3-i módosításának részletei

Értelmező rendelkezések 1/A.

2010. évi Üzletszabályzata 3. számú melléklete március 1-jei hatállyal

Az Agrár-Vállakozási Hitelgarancia Alapítvány évi Üzletszabályzatának módosulása július 1-i hatállyal

Tiszacsege Város Önkormányzata Képviselő-testületének / ( ) önkormányzati rendelete a helyi adókról szóló 28/2012. (XII. 13.) rendelet módosításáról

Kisar Község Önkormányzata Képviselő-testületének. (módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt) 12/2004. (XII. 16.) Önkormányzati rendelete

43/2010. (XII.10.) önkormányzati rendelet. a helyi iparűzési adóról

A helyi iparűzési adóról szóló 19/2010. (XII.17.) önkormányzati rendelet 2. -a a következő 2/A. -sal egészül ki: 2/A.

MIKRO-, KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK TERMELÉSI KAPACITÁSAINAK BŐVÍTÉSE

A helyi iparűzési adóról szóló 37/2012. (XII.2.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 2. -a helyébe a következő rendelkezés lép:

I. Közúti áruszállítási tevékenységet végző kkv-k tárgyi eszköz beruházásai

FELELŐSSÉGKIZÁRÓ NYILATKOZAT

GINOP Munkahelyi képzések támogatása mikro-, kis- és középvállalatok munkavállalói számára

NYILATKOZAT. Egyesülés, szétválás ideje: (év) (hónap) (nap)

TÁMOGATÁSOKAT VIZSGÁLÓ IRODA TÁJÉKOZTATÓ

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése

1.. A 30/2012.(XII.12.) sz. helyi adókról szóló rendelet 25/A..-a (2) bekezdéssel egészül ki:

Mikro-, kis- és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak támogatása

NYILATKOZAT. Egyesülés, szétválás ideje: (év) (hónap) (nap)

Tájékoztatás a csekély összegű, de minimis támogatások elszámolásának szabályairól a helyi iparűzési adóbevallásban

29/2007. (X. 16.) ÖTM rendelet

1. sz. melléklet ZFR-TÁV/2019 NYILATKOZAT

NYILATKOZAT. Egyesülés, szétválás ideje: (év) (hónap) (nap)

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése GINOP



Baj község Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2015. (XI.24.) önkormányzati rendelete. A helyi adókról

Ivád Község Önkormányzat Képviselőtestületének 19/2015. (XI.26.) önkormányzati rendelete a helyi adókról

Tájékoztató a vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása (GINOP ) pályázathoz

1/2016.(II.1.) 8/2014. (X.19.)

NYILATKOZAT. Egyesülés, szétválás ideje: (év) (hónap) (nap)

SZIKSZÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 24/2015.(XI.27.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

Mikro-, kis- és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak támogatása GINOP

III. MELLÉKLET. Az e rendelet feltételei szerint mentesülő állami támogatásokkal kapcsolatos információk

BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE

Amennyiben az alábbi pályázattal kapcsolatban további kérdése merül fel, keressen minket bizalommal az alábbi elérhetőségeink egyikén:

NAGYDOROG NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ- TESTÜLETÉNEK 1/2016. (I.13.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

GINOP Mikro-, kis- és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak támogatása. 1. Támogatás célja: 2. Támogatás összege:

Tárnokréti Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 1/2016.(I.27.) önkormányzati rendelete

Mikro-, kis- és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak. támogatása GINOP

Jászfelsőszentgyörgy Község Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2016. (XI.30.)) önkormányzati rendelete. a helyi iparűzési adóról

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK. 30/2015.(XII.18.) önkormányzati rendelete. a helyi iparűzési adóról

GINOP Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása kombinált hiteltermék keretében

Komplex vállalati technológia-fejlesztés KKV-k számára (Konvergencia régiók) (GOP /B) -TERVEZET-

Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, és a hatálybalépést követő napon hatályát veszti.

Monor Város Önkormányzatának Képviselő-testülete. 22/2015. (XII. 15.) önkormányzati rendelete

Mikro-, kis- és középvállalkozások versenyképességének növelése Pest megyében Hitelprogram. Kódszám: VEKOP

Mikro-, kis- és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak támogatása GINOP

Beszállítói programok GOP /D

Amennyiben az alábbi pályázattal kapcsolatban további kérdése merül fel, keressen minket bizalommal az alábbi elérhetőségeink egyikén:

Bakonyszücs Község Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2014. (X.19.) önkormányzati rendelete a helyi adókról

Szajol Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. /2015. (XII. 17.) önkormányzati rendelet-tervezete

Biatorbágy Nagyközség Képviselő-testülete 11/1995. (07.01.) Ör. számú rendelete. Az iparűzési adóról

2010. Vállalati kutatás-fejlesztési kapacitás erősítése

(3) Adókedvezmény illeti meg a vállalkozó háziorvost. Az adókedvezmény mértéke az (1) bekezdésben meghatározott adómérték 50%-a.

2/2016. (I.26.) 13/2015. (XI.24.)

Társadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban megváltozott munkaképességűek integrációja a munkaerőpiacon

Berzék Község Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2010. (XII.20) önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról

Révfülöp Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 7/2016. (V.06.) önkormányzati rendelete

A helyi adókról szóló 18/2015. (XII.1.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: R.) 10. (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

NYILATKOZAT. Egyesülés, szétválás ideje: (év) (hónap) (nap)

Bugyi Nagyközség Önkormányzatának 27/2004. (XII. 13. ) számú r e n d e l e t e a helyi adókról I. FEJEZET. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 53/2011. (X.29.) önkormányzati rendelete az iparűzési adóról

1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK

GINOP MIKRO-, KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK KAPACITÁSBŐVÍTŐ BERUHÁZÁSAINAK TÁMOGATÁSA

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése (GINOP )

Ugod Község Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2014. (X.19.) önkormányzati rendelete a helyi adókról

Tájékoztató. Gyakornoki program pályakezdők támogatására. GINOP kódszámú pályázatról

Budaörs Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 3/2016. (II.26.) önkormányzati rendelete

RÁCKEVE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

NYÍRÁBRÁNY NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 6/2016. (III. 25.) önkormányzati rendelete. a helyi iparűzési adóról

Balatonederics Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2015. (XII.31.) önkormányzati rendelete

háziorvos, védőnő vállalkozó akinek/amelynek a vállalkozási szintű adóalapja az adóévben a 20 millió forintot nem haladja meg.

MIKRO-, KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK KAPACITÁSBŐVÍTŐ BERUHÁZÁSAINAK TÁMOGATÁSA GINOP

Kapolcs község Önkormányzata Képviselő-testülete /2015. (.) önkormányzati rendelete


Tiszaroff Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2016.(VI.29.) Rendelete a helyi iparűzési adóról. Az adó mértéke.

Pályázati összefoglaló

Letenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 18/2012. (XII.28.) önkormányzati rendelete. a helyi iparűzési adóról


30/2015. (XII.17.) 51/2011. (XII.


Á LTA L Á N O S F E LT É T E L E K

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése (GINOP )

Kivonat. Készült: Fehérgyarmat Város Önkormányzata Képviselő-testületének április 28-án megtartott nyilvános ülésének jegyzőkönyvéből


Bakonyjákó Község Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2014. (X.14.) önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról

GINOP Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése. Az első értékelési határnap: január

BAKONYPÖLÖSKE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 8/2014.(IX.23.) önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról

Szatymaz Község Képviselő-testületének 16/2015. (XI.20.) Ör. rendelet a helyi iparűzési adóról

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 33/2015. (XI.20.) önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról

Alapvető cél és háttér információ. Pályázók köre. Iparág (a pályázó tevékenysége) A pályázó gazdálkodására vonatkozó feltételek:

Jászszentlászló Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 6/2011.(III.25. ) önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról

1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK

A rendelet hatálya 1/A. 2 Az önkormányzati rendelet hatálya kiterjed Szank Községi Önkormányzat illetékességi területére.

Átírás:

163/2001. (IX. 14.) Korm. rendelet a vállalkozásoknak nyújtott állami támogatások tilalma alóli mentességek egységes rendjéről A Kormány az államháztartásról szóló - többször módosított - 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 15. -a, 48. r) pontja, valamint 124. (2) bekezdésének v) és y) pontjában kapott felhatalmazás alapján - a nemzetközi kötelezettségvállalásokkal összhangban -, illetve a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás kihirdetéséről szóló 1994. évi I. törvényben (a továbbiakban: Európai Megállapodás) foglaltakat figyelembe véve a következőket rendeli el: I. Fejezet Értelmező rendelkezések 1. E rendelet alkalmazásában: 1. Alapkutatás: az általános tudományos és technikai tudásanyag bővítése, amely nem kapcsolódik ipari vagy kereskedelmi célkitűzéshez. 2. Állami támogatás: az államháztartás alrendszereinek költségvetése terhére, a gazdasági tevékenységet folytató vállalkozások részére, ingyenes vagy kedvezményes források, illetve egyéb előny bármilyen formában történő nyújtása oly módon, hogy ez állami bevételkiesést vagy állami kiadást jelent. 3. Állásfoglalás: e rendelet 53-54. -ában meghatározott eljárás eredményeképpen kialakított vélemény. 4. Be nem jelentett támogatás: azon támogatási program, pályázati felhívás vagy egyedi támogatás, melyre jelen kormányrendelet 41. vagy 47. -a szerinti bejelentési kötelezettség vonatkozik, ám a támogatást nyújtó ezen kötelezettségének nem tett eleget, és a támogatási program hatályba lépett, pályázati felhívás kiírásra került, illetve az egyedi támogatásról döntés született. 5. Elsődleges beszállító: a gyártó azon beszállítója, amelynek felelőssége a fejlesztésre és a formatervezésre is kiterjed, a gyártási vagy az összeszerelési fázis során alkatrészeket és részegységeket gyárt, szerel össze vagy szállít a gyártó részére. Mint ipari partnert gyakran a modell kifutásáig tartó szerződés köti a gyártóhoz. A beszállító szolgáltatást is nyújthat a gyártó részére, különösen logisztikai szolgáltatást, mint például beszállítói központ működtetése. 6. Egyedi támogatás: előzetesen és egyedileg kijelölt kedvezményezettnek vagy kedvezményezetteknek, nem támogatási program keretében nyújtott egyszeri állami támogatás. 7. Előzetes bejelentés: e rendelet 41. és 47. -ának hatálya alá tartozó tervezetekre vonatkozóan a 45. -ban, valamint a 47-48. -ban meghatározottak bejelentése a pénzügyminiszter számára, a támogatási programok és egyedi támogatások vizsgálata céljából jogszabálytervezetek véleményezését megelőzően, önkormányzati támogatások és pályázati felhívás esetén azok kihirdetése előtt. 8. Előzetes vélemény: jogszabálytervezetek véleményezése, illetve önkormányzati támogatások és pályázati felhívás esetén azok elfogadása előtt e rendelet 49-51. -ban meghatározott eljárás eredményeképpen kialakított vélemény. 9. Elszámolható költségek: a 3. számú mellékletben meghatározott költségek köre. Azon támogatási kategóriák esetében, amelyekre a 3. számú melléklet nem tartalmaz rendelkezést, a támogatott cél érdekében közvetlenül felmerült költségek számolhatók el. A támogatást nyújtó az elszámolható költségek körét az e rendeletben foglaltaknál szűkebben is megállapíthatja. 10. Érzékeny ágazatok: feketeszén-bányászat [a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerét tartalmazó TEÁOR '03 (a továbbiakban: TEÁOR '03) CA1010]; az Európai Megállapodás 2. számú jegyzőkönyvének hatálya alá tartozó acéltermékek vagy vas-, acél-, vasötvözet-alapanyag gyártása (TEÁOR '03 DJ 27.1); az Európai Megállapodás 2. számú jegyzőkönyvének hatálya alá nem tartozó acéltermékek gyártása és a vas, acél egyéb feldolgozása (TEÁOR '03 DJ 27.2, 27.3, 27.51 és 27.52); járműgyártás [a közúti gépjármű gyártása (TEÁOR '03 DM 34.10) a hójáró motoros szán, önjáró golfkocsi, kétéltű gépjármű, sportgépjármű, diagnosztikai és kezelő jármű, tűzoltóautó, seprős autó, mozgó könyvtár, katonai használatra szánt járművek, közúton kívüli használatra szánt dömper kivételével; a gépjármű villamos részeinek gyártása (TEÁOR '03 DL 31.61); a gépjármű-karosszéria gyártása (TEÁOR '03 DM 34.20); a gépjármű alkatrészei és tartozékainak gyártása (TEÁOR '03 DM 34.30); a szék és ülés gyártása közúti gépjárművekhez (TEÁOR '03 DN 36.11.)]; szállítás; szintetikus szál ipar [selyemfonás (TEÁOR '03 DB 17.15) (kivéve: selyemszál gombolyítása, mosása

és fonása, selyemhulladék kártolása és fésülése, valamint a selyem- és selyemtípusú fonal gyártása); az egyéb textilszövés (TEÁOR '03 DB 17.25) (kivéve: egyéb széles szövet gyártása len-, rami-, kender-, juta-, háncsrostés különleges fonalból); valamint a vegyi szál gyártása (TEÁOR '03 DG 24.70)]; hajóépítés (TEÁOR '03 DM 35.1 alá tartozó tevékenység közül a tengeri kereskedelmi hajó építése). 11. Felszólítás: e rendelet 57. -ában meghatározott eljárás. 12. Horizontális támogatás: olyan támogatás, amely jellemzően ágazattól függetlenül meghatározott cél(ok) elérése érdekében nyújtható. Ilyen meghatározott cél lehet a kutatás-fejlesztés, a támogatási szempontból kedvezményezett vállalkozások, a képzés, a foglalkoztatás, a környezetvédelem és a nehéz helyzetbe került vállalkozások támogatása. 13. Hulladékokból nyert energia: a hulladékoknak - a környezetvédelmi előírások betartása mellett - fűtőanyagként vagy más módon történő felhasználása során nyert energia. 14. Ipari vagy alkalmazott kutatás: új tudásanyag megszerzésére irányuló kutatás, amelynek célja, hogy az így megszerzett tudásanyag felhasználható legyen új termékek, eljárások vagy szolgáltatások kifejlesztéséhez, illetve jelentős javulást eredményezzen a már meglévő termékekben, eljárásokban vagy szolgáltatásokban. 15. Jogszabálytervezetek véleményezése: a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 27-32. -ában meghatározott eljárás. 16. Kísérleti (pre-kompetitív) fejlesztés: az alkalmazott kutatás eredményének tervekbe foglalása, azaz új vagy továbbfejlesztett termékek, eljárások, szolgáltatások tervezése (idetartozik a kereskedelmi felhasználásra nem kerülő prototípus elkészítése is). Nem minősül kísérleti fejlesztésnek a termékeken, termelési eljárásokban, folyamatokban, létező szolgáltatásokon végzett rutinszerű változtatás, még ha az az adott termék, eljárás, folyamat vagy szolgáltatás fejlődését is eredményezi. 17. Létező támogatás: minden olyan támogatási program, pályázati felhívás, illetve egyedi támogatás, amely e kormányrendelet hatálybalépése előtt érvénybe lépett, illetve amely e kormányrendelet alapján mentesül az Áht. 15. -ában foglalt tilalom alól. 18. Megújuló energiaforrás: a geotermikus, a nap-, a szél-, a bio- és a vízenergia. 19. Nagyberuházás: az a beruházási projekt, melynek a 3. számú melléklet szerint elszámolható költsége legalább 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg. 20. Nehéz pénzügyi helyzetbe került vállalkozás: olyan vállalkozás, amely működése során felhalmozott eredményéből vagy a tulajdonosok, illetve a hitelezők által rendelkezésre bocsátott/bocsátható pénzeszközökből nem képes kötelezettségei teljesítésére. 21. Pályázati felhívás: támogatási program végrehajtása érdekében megjelentetett felhívás a támogatási programban való részvételre. 22. Referencia ráta: a támogatástartalom, illetve az elszámolható költségek jelenértékének kiszámításához használt mutatószám. A következő évre vonatkozó referencia rátát a pénzügyminiszter a Pénzügyi Közlönyben december 31-ig teszi közzé. Egy projekt támogatástartalmának kiszámításához mindig a döntés időpontjában érvényes referencia rátát kell figyelembe venni, függetlenül attól, hogy a támogatás nyújtására milyen időtávon keresztül kerül sor. 23. Saját forrás: a kedvezményezett által a támogatott projekthez biztosított forrás, amelybe az államháztartás alrendszereiből nyújtott támogatás nem számítható be. 24. Szállítás: vasúti szállítás (TEÁOR '03 I 60.10), egyéb szárazföldi személyszállítás (TEÁOR '03 I 60.23), közúti teherszállítás (TEÁOR '03 I 60.24), tengeri szállítás (TEÁOR '03 I 61.1), belvízi szállítás (TEÁOR '03 I 61.2), valamint légi szállítás (TEÁOR '03 I 62.1 és I 62.2). 25. Támogatás címzettje: az a gazdasági tevékenységet folytató vállalkozás, amely a támogatás odaítéléséről rendelkező döntésben megnevezésre kerül, mint a támogatás alanya. 26. Támogatás formája: különösen a vissza nem térítendő és a visszatérítendő pénzeszközök nyújtása, kamatmentes kölcsön, kedvezményes kamatozású kölcsön, kamattámogatás, kedvezményes feltételű kezességvállalás, állami tőkejuttatás, adókedvezmény, adóalap-kedvezmény, ingyenesen és kedvezményes feltételek mellett nyújtott szolgáltatás, ingatlanjuttatás, követelésről való lemondás, tartozásátvállalás, kedvezményes bérlet, kedvezményes lízing. 27. Támogatás kedvezményezettje: a támogatás címzettje, illetve az a gazdasági tevékenységet folytató vállalkozás, amelyet a támogatást nyújtó közvetve vagy közvetlenül kedvezőbb helyzetbe kíván hozni. 28. Támogatás koordinátor: az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Ámr.) meghatározott fogalom. 29. Támogatási cél: a támogatást nyújtó által egyedileg meghatározott gazdasági, társadalmi vagy egyéb közérdekű hatás, amelynek megvalósítását a támogatás célul tűzte ki. 30. Támogatási intenzitás: a támogatástartalom és az elszámolható költségek jelenértékének hányadosa, százalékos formában kifejezve. 31. Támogatási kategória: az 1. számú mellékletben szereplő lista elemei. 32. Támogatási program: olyan jogszabályi rendelkezés, amely támogatási cél megvalósítása érdekében előzetesen és egyedileg meg nem határozott kedvezményezettek számára - a tervezett államháztartási

előirányzaton belül - az abban lefektetett általános kritériumoknak való megfelelés alapján juttatott állami támogatást irányoz elő. 33. Támogatási szempontból kedvezményezett vállalkozás (a továbbiakban: TKV): az a vállalkozás, amelynek összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb, és éves nettó árbevétele legfeljebb 40 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 27 millió eurónak megfelelő forintösszeg (egyéni vállalkozó esetén az utolsó személyi jövedelemadó-bevallásban szereplő összes bevétele nem haladja meg a 40 millió eurónak megfelelő forintösszeget), továbbá ha abban az állam, az önkormányzat vagy más támogatási szempontból kedvezményezett vállalkozáson kívül eső vállalkozások tulajdoni részesedése - tőke vagy szavazati jog alapján - külön-külön és együttesen sem haladja meg a 25%-ot. 34. Támogatásokat Vizsgáló Iroda (TVI): a Pénzügyminisztérium szervezetében működő szervezeti egység, amely ellátja a pénzügyminiszter felelősségi körébe eső, e rendelet hatálya alá tartozó feladatokat. 35. Támogatást folyósító: az állami támogatás támogatás kedvezményezettjéhez történő eljuttatásának pénzügyi lebonyolításában részt vevő szerv. 36. Támogatást nyújtó: az a költségvetési szerv, az általa megbízott szerv, az irányítása alatt működő egyéb szerv vagy személy, illetve a helyi önkormányzat, amely az egyedi támogatás odaítéléséről dönt, vagy a támogatási program, illetve a pályázati felhívás elkészítéséért felelős. 37. Támogatástartalom: a kedvezményezett számára nyújtott állami támogatásnak, a 2. számú mellékletben foglalt módszertan alapján kiszámolt értéke. 38. Új támogatás: minden támogatási program és egyedi támogatás, amely nem minősül létező támogatásnak. Új támogatásnak minősül a létező támogatások módosítása is. 39. Érintett termék: a beruházási projekt által megvalósított kapacitásokkal előállítani kívánt termék (beleértve a szolgáltatásnyújtást is), valamint azok a termékek, amelyek ezt akár a fogyasztás (hasonló termékjellemzők, felhasználhatóság, ár), akár a termelés (a létrehozott termelőeszközök rugalmas felhasználhatósága révén) vonatkozásában helyettesíteni képesek. Amennyiben a támogatandó beruházási projekt félkész termékek előállításához szükséges kapacitások növelését célozza és az érintett félkész termékek jelentős része a vállalkozáson belül kerül felhasználásra, akkor az érintett terméknek az abból készített készterméket kell tekinteni. 40. Érintett termékpiac: az érintett termékpiacot az érintett termék és a földrajzi terület figyelembevételével kell meghatározni. Földrajzi terület az, amelyen kívül a fogyasztó nem, vagy csak számottevően kedvezőtlenebb feltételek mellett tudja a terméket beszerezni, illetőleg a termék értékesítője nem, vagy csak számottevően kedvezőtlenebb feltételek mellett tudja a terméket értékesíteni. 41. Piaci magánbefektető elve: nem minősül állami támogatásnak azon tőkejuttatás és egyéb tőkeművelet, melyet az adott kedvezményezett vállalkozás jelenlegi és a jövőben várható pénzügyi, gazdasági, piaci helyzetének ismeretében, csak a közép- és hosszú távú jövedelmezőségi szempontokat figyelembe véve nem állami tulajdonú és/vagy irányítású gazdálkodó szerv is végrehajtana/végrehajtott volna. 42. Piacképes kockázat: exporthoz kapcsolódó tevékenységek esetében piacképes kockázatnak minősül minden olyan két évnél rövidebb ügylet kockázata, amely az Európai Unióban, továbbá az OECD tagországai közül az Amerikai Egyesült Államokban, Ausztráliában, Kanadában, Izlandon, Japánban, Új-Zélandon, Norvégiában és Svájcban honos állami és nem állami adóshoz kapcsolódik. 43. Szinten tartás: szinten tartásnak minősül a meglévő tárgyi eszközök felújítása (ide nem értve a korszerűsítést eredményező felújítást), illetve olyan új tárgyi eszköz beszerzése, létesítése, saját vállalkozásban történő előállítása, a beszerzett tárgyi eszköz üzembe helyezése, rendeltetésszerű használatbavétele érdekében az üzembe helyezésig, a rendeltetésszerű használatbavételig végzett tevékenység, amelynek célja a beruházó által korábban használt tárgyi eszközök lecserélése anélkül, hogy az új eszközök a termékben, nyújtott szolgáltatásban, illetve termelési vagy szolgáltatási folyamatban (ésszerűsítés, diverzifikálás vagy korszerűsítés útján) alapvető változást hoznának. 44. Termelési egység: mindazon tőkeeszközök, amelyek gazdaságilag elválaszthatatlanok, fizikailag vagy funkcionálisan kapcsolódnak egymáshoz, és egy meghatározott termék előállításához szükségesek. Amennyiben a beruházási projekt eredményeként létrehozott eszközök többféle, azonos alapanyag(ok)ból készült termék előállítására alkalmasak, a tőkeeszközöket egyetlen termelési egységnek kell tekinteni. II. Fejezet A rendelet hatálya 2. E rendelet hatálya a támogatást nyújtókra, az általuk az államháztartás alrendszereiből nyújtott támogatásokra és a pénzügyminiszter ezzel kapcsolatos eljárására terjed ki. Az Áht. 15. -a alóli mentesülés jogcímei

3. (1) Összeegyeztethetőek az Áht. 15. -ával azok a támogatások, amelyek megfelelnek a jelen kormányrendeletben foglaltaknak, valamint ha a IX. fejezet alapján adott előzetes vélemény, illetve állásfoglalás a támogatási tervezetet nem kifogásolja. (2) A központi költségvetésből, illetve elkülönített állami pénzalapokból nyújtott támogatás esetében, amennyiben az (1) bekezdésben hivatkozott véleménnyel, illetve állásfoglalással a támogatást nyújtó nem ért egyet, az ügyet a pénzügyminiszterrel közösen a Kormány elé terjesztheti. Ebben az esetben a Kormány - az Európai Megállapodásban vállalt kötelezettségekkel összhangban - a támogatási tervezetet összeegyeztethetőnek nyilváníthatja az Áht. 15. -ával. (3) Az Áht. 15. -a alól mentesülnek az Európai Megállapodás III. Cím II. és III. fejezetében hivatkozott termékek előállítására és kereskedelmére nyújtott támogatások, a honvédelmi és nemzetbiztonsági célra nyújtott támogatások, valamint a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 2001. december 31- én hatályban lévő rendelkezése szerinti adókedvezmények, illetve a pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2001. évi L. törvény 2002. évi XLII. törvény 158. -ával megállapított 79. (1) bekezdésének felhatalmazása alapján 2003. március 31-ig alkotott önkormányzati rendeletek szerinti adókedvezmények, adómentességek, valamint azok az intézkedések, amelyek valamennyi belföldön működő vállalkozás által igénybe vehetőek, tehát amelyekkel minden vállalkozás megkülönböztetés nélkül élhet. III. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A támogatás nyújtásának átláthatóvá válásával összefüggő követelmények 4. (1) Állami támogatás egyedi támogatásként vagy támogatási program keretében nyújtható. (2) Támogatási célonként külön támogatási programot kell létrehozni az állami támogatásokra, és azokat a jogszabályon belül elkülönítetten kell megjeleníteni az egyéb támogatásokra vonatkozó szabályoktól. 5. (1) Az egyedi támogatás és a támogatási program szabályainak kötelező tartalmi elemei az alábbiak: I. a támogatást nyújtó szerv megnevezése; II. a támogatás célja, azon belül támogatási kategóriánként: a) a támogatás formája, b) a támogatás maximális mértéke a támogatási intenzitás és/vagy a támogatástartalom maximális mértékében/összegében kifejezve, c) a támogatás maximális mértéke a támogatási intenzitás és/vagy a támogatástartalom maximális mértékében/összegében kifejezve több forrásból igényelt támogatások esetén, d) a kedvezményezettek köre, e) a saját forrás mértéke, f) az elszámolható költségek köre, g) az egyedi támogatás, illetve a támogatási program hatálya, h) a támogatási program esetében az abból történő támogatásnyújtást kizáró feltételek, i) az egyedi támogatás, a támogatási program, illetve az az alapján megkötött támogatási szerződés megsértésének szankciói. (2) Az (1) bekezdés szerinti támogatási kategória csak a kormányrendelet 1. számú mellékletében meghatározott támogatási kategória lehet. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelező elemek mellett az egyes támogatási kategóriák és támogatási formák tekintetében a IV-VIII. fejezetek más kötelező elemeket is előírhatnak. 6. Támogatási szerződés csak a támogatási programban, illetve a pályázati felhívásban meghatározott támogatási feltételek teljesítése esetén köthető. 6/A. A támogatást nyújtó köteles tájékoztatni a kedvezményezettet a nyújtott támogatás támogatástartalmáról és a támogatásra vonatkozó támogatási kategóriáról. Támogatáshalmozódásra vonatkozó szabályok 7. (1) Egy projekthez igénybe vett, az Áht. 15. -ának hatálya alá tartozó, bármely államháztartási forrásból származó összes támogatás támogatási intenzitása nem haladhatja meg az e kormányrendeletben meghatározott támogatási intenzitást, ide nem értve a 3. (3) bekezdésében, valamint a 40. (4) bekezdésében meghatározott támogatásokat. (2) A 3. (2) bekezdés alapján támogatott projektekhez - a 3. (3) bekezdése és a 40. (4) bekezdésének kivételével - további állami támogatás nem nyújtható.

(3) Egy vállalkozás által igénybe vett, a 40. (4) bekezdés hatálya alá tartozó támogatások összege három egymást követő évben összesen nem haladhatja meg a 100 000 eurónak megfelelő forintösszeget. (4) Az (1)-(3) bekezdés rendelkezéseinek betartásáért - összhangban az Ámr. 79. (10) bekezdésével - a támogatás koordinátor a felelős. Egyéb általános rendelkezések 8. (1) A VI. fejezet hatálya alá tartozó ágazatok csak az adott ágazatra vonatkozó különös szabályok figyelembevételével támogathatók. (2) A 41. és 47. alapján bejelentett támogatási tervezet szerinti támogatásnyújtás addig nem hajtható végre, amíg jelen kormányrendelettel a tervezet nincs összhangban. 9. (1) Az exportált mennyiséghez, a disztribúciós hálózat létrehozásához és működtetéséhez, illetve az exporttevékenységgel összefüggő költséghez közvetlenül kapcsolódó támogatás a (2) bekezdés kivételével nem nyújtható. (2) Nem piacképes kockázat esetén az exporttevékenységhez exporthitel biztosítására és kezességvállaláshoz támogatás nyújtható. Az államháztartás alrendszereinek terhére történő ingatlanértékesítés vállalkozások részére 10. (1) Az államháztartás alrendszerei által tulajdonolt vagyon terhére történő ingatlanértékesítés nem minősül állami támogatásnak, amennyiben a) az értékesítés nyilvános meghirdetés során a legmagasabb árat ajánló részére történik, b) az eladási feltételeket tartalmazó hirdetmény valamely országos vagy helyi napilapban legalább két hónapon át, ismételten közzétételre került, c) minden lehetséges vásárlónak lehetősége van arra, hogy megvásárolja az ingatlant, és d) a c) pont nem érinti a környezet, a közegészség, valamint a közérdek védelme, a spekulatív és a közrendet sértő ajánlatok kizárása érdekében tett korlátozásokat, valamint a városi és regionális tervezéssel összefüggő előírásokat. (2) Nem minősül állami támogatásnak az állami tulajdonban lévő ingatlan értékesítése akkor sem, ha az értékesítés legalább azon az áron történik, amelyet az adásvételi tárgyalások megkezdése előtt egy vagy több, az érdekelt felek és más állami szervek utasításától független, szakirányú végzettséggel rendelkező értékbecslő meghatározott. (3) Amennyiben az (1) bekezdés b) pontjának megfelelő közzététel után sem sikerül az értékbecslő által meghatározott áron értékesíteni az ingatlant, az értékesítés érdekében az ingatlan ára 5%-kal csökkenthető. (4) Amennyiben az ingatlan a (3) bekezdésben meghatározott árcsökkentés után sem értékesíthető megfelelő időn belül, a korábbi tapasztalatok alapján új értékbecslést kell elvégeztetni. Kezességvállalás 11. Jelen kormányrendelet értelmében nem minősül állami támogatásnak (1) az olyan egyedi kezességvállalás, amely esetében az alábbi feltételek együttesen teljesülnek: a) a kedvezményezett nincs nehéz pénzügyi helyzetben, b) a kedvezményezett állami beavatkozás nélkül, piaci feltételek mellett is hitelhez jutna, c) a kezességvállalás egy adott pénzügyi tranzakcióra, meghatározott összegre és meghatározott időtartamra vonatkozik, továbbá a kötelezettségvállalás mértéke nem haladja meg a kedvezményezett fennálló hiteleinek 80%-át, d) a kezességvállalás díja piaci áron kerül meghatározásra; (2) az olyan kezességvállalási program, amely esetében az alábbi feltételek együttesen teljesülnek: a) a programból nehéz pénzügyi helyzetben lévő vállalkozás nem finanszírozható, b) a kedvezményezett állami beavatkozás nélkül, piaci feltételek mellett is hitelhez jutna, c) a kezességvállalás egy adott pénzügyi tranzakcióra, meghatározott összegre és meghatározott időtartamra vonatkozik, továbbá a kötelezettségvállalás mértéke nem haladja meg a kedvezményezett fennálló hiteleinek 80%-át, d) a program feltételei reális kockázatelemzésen alapulnak, így a kedvezményezett vállalkozások által fizetett díjak lehetővé teszik, hogy a program bevételeiből fedezze kiadásait, e) a programban meghatározott feltételek a kockázat valós értékelésén alapulnak és a program finanszírozása legalább egyszer felülvizsgálatra kerül,

f) a fizetendő díjak fedezik egyaránt a kezességvállalással járó átlagos kockázatot és az adminisztratív költségeket, ideértve az állam által a program kezdetén nyújtott tőke átlagos megtérülését is. IV. Fejezet HORIZONTÁLIS TÁMOGATÁSI CÉLOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK Kutatás-fejlesztési célú támogatás 12. (1) A nyújtható támogatás maximális intenzitása: a) alapkutatás esetén 100%; b) alkalmazott kutatás esetén 60%; c) kísérleti fejlesztés esetén 35%. (2) Az (1) bekezdés b) és c) pontjaiban meghatározott támogatási intenzitások az alábbi esetekben és mértékben növelhetők: a) az Európai Közösség kutatás-fejlesztési keretprogramjához kapcsolódó programok esetében 15 százalékponttal; b) támogatási szempontból kedvezményezett vállalkozások (a továbbiakban: TKV) esetében 10 százalékponttal; c) nemzetközi együttműködési projekt esetében 10 százalékponttal. (3) Az (1) bekezdés b) és c) pontjaiban meghatározott és a (2) bekezdés egy vagy több pontja szerint növelt támogatási intenzitás alkalmazott kutatás esetén a 75%-ot, kísérleti fejlesztés esetén az 50%-ot nem haladhatja meg. (4) Az alkalmazott kutatáshoz kapcsolódó megvalósíthatósági tanulmányok költségének 75%-a, kísérleti fejlesztéshez kapcsolódó megvalósíthatósági tanulmányok költségének 50%-a támogatható. (5) Az alábbi kutatás-fejlesztési támogatások nem minősülnek állami támogatásnak: a) nem nyereségorientált felsőoktatási vagy kutatási intézmények részére nyújtott kutatás-fejlesztési célú támogatás; b) állami szerv által egy vállalkozásnak piaci feltételek mellett nyújtott kutatás-fejlesztési megbízás (nyílt pályázati rendszer esetén). (6) A kutatás-fejlesztési támogatás csak abban az esetben nyújtható, amennyiben az a normál működésen túlmutató kutatás-fejlesztési tevékenységre ösztönöz. Környezetvédelmi célú támogatás 13. A környezetvédelmi célra nyújtható beruházási támogatások maximális intenzitása: a) TKV-k részére az új környezetvédelmi előírások teljesítése érdekében, az azok bevezetését követő hároméves időszakban: 15%; b) a támogatási kérelem beadásának időpontjában hatályos környezetvédelmi előírásoknál kedvezőbb értékek elérése céljából: a 29. (1) bekezdésében meghatározott támogatási intenzitás 10 százalékponttal (TKV-k esetében 15 százalékponttal) növelve. Energiatakarékossági, illetőleg megújuló energiaforrások használatát célzó támogatás 14. (1) Energiatakarékossági beruházások esetében: a 29. (1) bekezdésében meghatározott támogatási intenzitás 10 százalékponttal (TKV-k esetében 15 százalékponttal) növelve, illetve 50% (TKV-k esetében 60%) közül a kedvezőbb. (2) A megújuló és hulladékból nyert energiaforrások használatát célzó beruházások esetén, a 29. (1) bekezdésében meghatározott támogatási intenzitás 10 százalékponttal (TKV-k esetében 15 százalékponttal) növelve. Rendkívüli esetben, amennyiben a beruházás kiemelkedő közgazdasági, illetve nemzetgazdasági érdeket szolgál, 100%. A támogatott beruházás eredményeképpen létrejött eszközökhöz és létesítményekhez kapcsolódóan további támogatás a későbbiekben nem adható. Amennyiben a megújuló és hulladékból nyert energiaforrások használatát célzó beruházás olyan létesítményt hoz létre, amely egy egész agglomerációt lát el: a 29. (1) bekezdésében meghatározott támogatási intenzitás 10 százalékponttal (TKV-k esetében 15 százalékponttal) növelve, illetve 60% (TKV-k esetében 70%) közül a kedvezőbb. (3) Az elektromos áram- és hőelőállítást egyszerre megvalósító beruházások esetében, amennyiben a közös előállítás következtében energiatakarékossági, illetve környezetvédelmi célok valósulnak meg: a 29. (1)

bekezdésében meghatározott támogatási intenzitás 10 százalékponttal (TKV-k esetében 15 százalékponttal) növelve, illetve 50% (TKV-k esetében 60%) közül a kedvezőbb. 15. A 13-14. -ban meghatározott értékek kizárólag a környezetvédelmi célhoz közvetlenül kapcsolódó beruházás(rész) bekerülési értékének százalékában értendők. 16. (1) Szennyezett területek helyreállítására irányuló támogatás esetén, ha a szennyező tevékenység folytatója nem ismert vagy jogutód nélkül megszűnt, és a környezetkárosító tevékenység a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény hatálybalépését megelőzően történt, az elszámolható költségek 100%-a téríthető meg. A támogatás nem haladhatja meg a helyreállítást végző vállalkozás tényleges költségeit. (2) Környezetvédelmi célú működési támogatás a 4. számú mellékletben foglaltak szerint nyújtható. Támogatási szempontból kedvezményezett vállalkozások támogatása 17. (1) A TKV-knek tanácsadási tevékenységre, valamint vásárokon és kiállításokon való részvétele céljából nyújtott támogatás támogatástartalma legfeljebb az elszámolható költségek 50%-a lehet. (2) A tanácsadási tevékenység támogatása nem terjedhet ki a TKV alaptevékenységhez tartozó tanácsadás igénybevételének támogatására. Alaptevékenységhez tartozó tanácsadásnak számít különösen a rendszeres adótanácsadás. (3) A TKV-knek vásárokon és kiállításokon való részvétel céljából nyújtott támogatás kiállításonként, illetve vásáronként csak az első megjelenéshez nyújtható. (4) Az (1)-(3) bekezdésekben meghatározott támogatásokon túl, jelen rendelet egyéb rendelkezései alapján a TKV-k további támogatásban is részesülhetnek. Kockázati tőkebefektetések 18. (1) Az állami részvétellel működő kockázati tőkealapok és tőketársaságok, vagy más hasonló céllal működő jogi személyek TKV-ket érintő befektetései abban az esetben hajthatók végre, amennyiben a tőkejuttatás formájában megvalósított befektetés támogatástartalma nem haladja meg az egymillió eurónak megfelelő forintösszeget. Amennyiben a támogatástartalom meghaladja ezt az összeghatárt, a kockázati tőkebefektetést végző társaságnak bizonyítania szükséges a piac - (2) bekezdés szerinti - elégtelen működését. (2) A piac elégtelen működése különösen az alábbi esetekben áll fenn: a) a piac szereplői nem képesek előállítani olyan termékeket, melyekre fizetőképes kereslet lenne, b) rossz vagy aszimmetrikus informáltság jellemzi a piacot (a potenciális befektetők csak nehezen tudnak a TKV-k vagy az újonnan alakult vállalatok gazdasági kilátásairól információt szerezni), c) a tranzakciós költségek magasak (a kisebb értékű befektetések nem vonzóak a magas ingatlanértékelési vagy egyéb tranzakciós költségek következtében). (3) Az 5. számú melléklet a kockázati tőkebefektetések támogatására vonatkozó további feltételeket határoz meg. Megmentési és szerkezetátalakítási célú támogatás 19. (1) Megmentési, illetve szerkezetátalakítási célból támogatás kizárólag nehéz pénzügyi helyzetbe került vállalkozás részére nyújtható. (2) Megmentési célú támogatás az az átmeneti támogatás, amely a nehéz pénzügyi helyzetbe került vállalkozás pénzügyi problémáinak rendezése céljából nyújtható a szerkezetátalakítási program elkészítéséig vagy a felszámolási eljárás megindításáig. (3) Szerkezetátalakítási célú támogatás a szerkezetátalakítási program végrehajtásához szükséges állami szerepvállalás. A szerkezetátalakítási program olyan átfogó, hosszú távú program, amelynek eredményeképpen a vállalkozás életképessége helyreáll. (4) Nem nyújtható megmentési, illetve szerkezetátalakítási célú támogatás újonnan létrehozott vállalkozás részére. (5) Szerkezetátalakítási célú támogatás ugyanazon vállalkozás, valamint annak jogutódjai részére tízévente csak egyszer nyújtható. (6) Kivételes esetekben, amikor a vállalkozás előre nem látható, neki fel nem róható okok miatt került nehéz pénzügyi helyzetbe, az (5) bekezdésben foglaltaktól el lehet tekinteni. 20. Megmentési célú támogatás az alábbi feltételek együttes teljesítése esetén nyújtható: a) a támogatás formája díjfizetés ellenében nyújtott kezességvállalás és hitel lehet. A támogatásnyújtásért a kedvezményezett vállalkozás által fizetendő díj mértéke nem lehet alacsonyabb egy nem nehéz helyzetben lévő vállalkozás által a piacon igénybe vett hasonló szolgáltatásért fizetendő díj mértékénél;