TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT

Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Intézményműködtető és Fenntartó Központ 1139. Budapest, Hajdú u. 29. TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT A tűz elleni védekezés általános szabályairól és a létesítmények használatáról 2013. 07. 22. Készítette: Keszthelyi Zoltán Tűzvédelmi főelőadó

2 TARTALOMJEGYZÉK I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK: I / 1. Az elkészítés jogi alapjai I / 2. Igazgatói utasítás II. TŰZVÉDELMI SZERVEZET: 5. oldal 5. oldal 7. oldal III. TŰZVÉDELMI SZERVEZET VALAMINT A TŰZVÉDELMI TEVÉKENYSÉGBEN RÉSZTVEVŐ SZEMÉLYEK FELADATAI: III / 1. Igazgató III/2. Az osztályvezetők és csoportvezetők tűzvédelmi feladatai III/3. A Bér- és Munkaügyi csoport ügyintézőinek tűzvédelmi feladatai III/4. A gazdálkodási osztályvezető tűzvédelmi feladatai III/5. A tűzvédelmi megbízott feladatai III/6. A többi dolgozó feladatai 8. oldal 9. oldal 9. oldal 9. oldal 10. oldal 11. oldal IV. TŰZVÉDELMI OKTATÁS, SZAKVIZSGA IV / 1. Tűzvédelmi oktatás IV / 2. Tűzvédelmi szakvizsga 12. oldal 13. oldal V. HASZNÁLATRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS TŰZVÉDELMI SZABÁLYOK: V / 1. Használatra vonatkozó szabályok V / 2. Tűzveszélyes tevékenység V / 3. Tűzveszélyességi osztályok, osztályba sorolás V / 4. Dohányzás és nyílt láng használata V / 5. Raktározás és tárolás V / 6. Közlekedési utak be- és kijáratok, vészkijáratok V / 7. Tüzelő és sütő-főzőberendezések V / 8. Szellőztetés, szellőző és elszívó berendezések V / 9. Csatorna és lefolyó V / 10. Tűzveszélyes készülékek, berendezések V / 11. Világító és villamos berendezések V / 12. Villám és statikus feltöltés elleni védelem V / 13. Kiürítés V / 14. Tűzveszélyes folyadékok tárolása, kezelése, használata 13. oldal 14. oldal 15. oldal 18. oldal 19. oldal 20. oldal 21. oldal 23. oldal 24. oldal 24. oldal 24. oldal 26. oldal 26. oldal 28. oldal

3 V / 15. Időszakos ellenőrzések, felülvizsgálatok, karbantartás V / 16. A munka befejeztével kapcsolatos feladatok 30. oldal 32. oldal VI. TŰZVÉDELMI BERENDEZÉS LÉTESÍTÉSÉRE ÉS HASZNÁLATÁRA VONATKOZÓ TŰZVÉDELMI SZABÁLYOK: VI / 1. Tűzoltó berendezés, készülék, felszerelés 33. oldal VII. EGYES LÉTESÍTMÉNYEKRE, HELYSÉGEKRE VONATKOZÓ HASZNÁLATI TŰZVÉDELMI SZABÁLYOK: VII / 1. Raktárak VII / 2. Iroda helyiségek VII / 3. Öltöző helyiségek VII / 54. Konyhai területek 34. oldal 35. oldal 35. oldal 36. oldal VII / 5. Hő központ (kazán, szellőző gépház, gázfogadó) 38. oldal VII / 6. Közlekedők, folyosók VII / 7. Vegyszertárak VII / 8. Elektromos főkapcsoló helyiség VII / 9. Az épületre vonatkozó általános tűzvédelmi szabályok VII / 14. A műhelyekre vonatkozó TV előírások 39. oldal 40. oldal 40. oldal 41. oldal 42. oldal VIII. ELLENŐRZÉSEK, BÜNTETÉSEK- BÍRSÁGOK VIII / 1. Tűzvédelmi ellenőrzésre jogosultak 43. oldal VIII / 2. Napi ellenőrzések 43. oldal VIII / 3. Tűz- és robbanásveszély vizsgálata 43. oldal VIII / 4. A tűzvédelmi helyzetre is kiható változások és azok jelentése44. oldal VIII / 5. Tűzvédelmi előírások megszegésének következményei 45. oldal IX. HATÁLYBA LÉPTETŐ RENDELKEZÉSEK 48. oldal

4 MELLÉKLETEK: 48-65. oldal I. sz. melléklet: Engedély a tűzveszélyes munka végzéséhez. II. sz. melléklet: Adatlap létesítmény tűzveszélyességi osztályba sorolásához III. sz. melléklet: Tűzvédelmi oktatási napló IV. sz. melléklet: Tűzvédelmi szakvizsga bizonyítvány V. sz. melléklet: Tűzkár statisztikai adatlap VI. sz. melléklet: Elektromos hő fejlesztő készülékek VII. sz. melléklet: Tűzveszélyességi osztályba sorolás VIII. sz. melléklet: Tűzoltó készülék nyilvántartó IX. sz. melléklet: Tűzriadó terv, Rajzok

5 I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I/1. Az elkészítés jogi alapjai A többször módosított 1996. évi, XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról 259/2011. (XII. 7.) Korm. Rendelet a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról A 55/2012. (X. 29.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat 2011- es kiadásának módosításáról A 30/1996. (XII. 6.) BM rendelet, a tűzvédelmi szabályzat készítéséről, és a módosítására kiadott 10/2011. (III. 28.) BM rendelet. 10/2011. (III. 28.) BM rendelet a 30/1996 (XII.6.) BM rendelet módosításáról. A 45/2011. (XII. 7.) BM, a tűzvédelmi szakvizsgáról. A 259/2011. (XII. 7.) Korm. Rendelete a tűzvédelmi bírságról. A 22/2009. (VII. 23.) ÖM rendelet A tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvány beszerzésére vonatkozó szabályokról. 12/2007. (IV. 25.) ÖTM rendelet, és a 4/2010 (XI. 25.) Bm. rendelet a tűzesetek vizsgálatára vonatkozó szabályokról I/2. Igazgatói utasítás A tűz elleni védekezésről szóló többször módosított 1996. évi, XXXI. Törvény, valamint a 55/2012. (X. 29.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról figyelembevételével elrendelem az IMFK TŰZVÉDELMI SZABÁLYZATÁNAK 2013. - A továbbiakban TVSZ alkalmazását, szabályozva a tűz elleni védekezés és megelőzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeit, a szervezetten munkát végzők biztonságának, egészségének, munkavégző képességének megóvása és az intézmény, valamint a benne lévő vagyontárgyak megőrzése érdekében. - A TVSZ, a hatályban lévő és a tűzvédelemmel összefüggő törvények, rendeletek, utasítások, és irányelvek, az IMFK sajátos működéséhez szükséges kiegészítésének tekintendő, ám azok hatályát nem érinti. - A TVSZ hatálya kiterjed az intézmény tulajdonában, kezelésében, bérletében és használatában lévő valamennyi épületre, építményre, létesítményre és létesítményrészre.

6 - A TVSZ vonatkozik az IMFK összes fő, másod, mellék, és részfoglalkozású, bedolgozó, az alkalmi fizikai vagy szellemi tevékenységet végző munkatársra, illetve az intézmény területén szolgáltatást végzőkre, igénylőkre, továbbá a vendégekre, látogatókra egyaránt. - TVSZ előírásainak értelmezése, módosítása és kiegészítése tárgyában az intézmény igazgatója dönt. - A TVSZ hatálybaléptetését követő 2 hónapon belül, az IMFK igazgatója, illetve távollétében a megbízottja köteles a hozzájuk tartozó minden - munkavégzéssel kapcsolatos jogviszonyban álló munkavállalóval a TVSZ-t ismertetni. A dolgozókkal a leírtakat betartatni, mulasztás esetén fegyelmi, illetőleg szabálysértési felelősségre vonást kezdeményezni, a szabálysértési felelősségük fennállása mellett. A TVSZ 2013. 07. 22-én lép hatályba. Budapest, 2013. 07. 22. Sebeszta Attila igazgató

7 II. TŰZVÉDELMI SZERVEZET 1. Igazgató 2. Osztályvezetők 3. Bér- és Munkaügyi csoport ügyintézői 4. gazdálkodási osztályvezető 5. Tűzvédelmi felelős 6. Dolgozók Az igazgató, az osztályvezetők, a tűzvédelmi felelős, illetve a dolgozók tűzmegelőzési tevékenysége jelenti a tűzvédelmi szervezet tevékenységének ellátását. Minden érintettnek a fő szerepe a tűzvédelmi helyzet megteremtése, és az előírt szabályozások betartatása. Saját hatáskörükben intézkedhetnek tűzvédelmi ügyekben. Az esetlegesen felmerülő problémák megoldására intézkedést kezdeményezhetnek. Az igazgató felelős a tűzvédelem megteremtésében. Feladatainak egy része átruházható, de ez nem jelentheti a tűzvédelmi felelősség átruházását.

8 III. A TŰZVÉDELMI TEVÉKENYSÉGBEN RÉSZTVEVŐ SZEMÉLYEK FELADATAI III/1. Igazgató: Felelős az IMFK tűzvédelmi helyzetéért, a tűzvédelmi szervezet tevékenységéért, és e feladatát a tűzvédelmi szervezeten, és külsős tűzvédelmi szakemberek alkalmazásán keresztül gyakorolja. A tűzvédelmi szabályozás figyelembevételével a munkaköri leírásban szabályozza a tűzvédelemben résztvevők feladatkörét. Kialakítja az IMFK tűzvédelmi szervezetét, biztosítja a működéshez szükséges tárgyi és személyi feltételeket. Az IMFK tűzvédelmére vonatkozóan "TŰZVÉDELMI SZABÁLYZATOT" készíttet. Annak tartalmát a dolgozókkal ismerteti, és a leírtak végrehajtását, illetve betartását ellenőrzi, ellenőrizteti. A tűzvédelmi szakvizsgához kötött foglalkozási ágak, munkakörök munkavállalói részére biztosítja a vizsga, szakvizsga megszerzésének feltételeit. Illetve engedélyezi a tűzveszélyes tevékenységet. Biztosítja a tűzvédelmi rendelkezések érvényre juttatását, ellenőrizteti a jogszabályok, szabványok, előírások, rendelkezések megtartását, illetve végrehajtását. Biztosítja a tűzvédelmi berendezések, tűzoltó készülékek, eszközök és felszerelések üzemképességének fenntartását. Gondoskodik az irányítása alá tartozó személyi állomány számára, a munkakörükkel összefüggő legszükségesebb tűzvédelmi előírások megismertetéséről. A tűzvédelmi oktató és propaganda tevékenység megfelelő színvonalon történő lebonyolításához biztosítja a szükséges feltételeket. Rendkívüli helyzetben (tűz esetén) elrendeli a készenléti szolgálatot, biztosítja a szükséges feltételeket. Gondoskodik a tűzvédelmi előírások megszegőivel szemben a felelősségre vonásról. Erkölcsi és anyagi elismerésben részesíti a kiemelkedő tűzvédelmi munkát, végzőket.

9 III/2. Az osztályvezetők és csoportvezetők tűzvédelmi feladatai - Gondoskodnak a területi ellenőrzésekről (műszakkezdés előtt, és alkalmanként) Az ellenőrzések során az alábbiak vizsgálatára kell sort keríteni: - munkaterületek biztonságára, tűzbiztonságára - a dohányzási előírások betartására - a kijáratok, közlekedési utak járhatóságára, és az esetleges eltorlaszolások megszüntetésére - tárolási körülmények tűzbiztonságára - a terület elektromos berendezéseinek állapot vizsgálatára (villanykapcsolók, konnektorok, hosszabbítók, elosztók, vezetékek,) - munkavégzés menetére (tűzbiztonsági szempontból) - a biztonsági, és figyelmeztető jelzések meglétének ellenőrzésére - az elsősegély felszerelések meglétének ellenőrzésére III/3. A Bér- és Munkaügyi csoport ügyintézőinek tűzvédelmi feladatai - A dolgozói felvételek során leellenőrzi a felvételre kerülő munkavállalók szakmai képesítésének meglétét. (tűzvédelmi szempontból) A képesítésekről másolatot készít, és a dolgozók szakmai anyagához csatolja. III/4. A gazdálkodási osztályvezető tűzvédelmi feladatai - A vezetése alatt lévő munkaterületeken alkalomszerű ellenőrzést végezhet, és intézkedést kezdeményezhet a hiányosságok elhárítása érdekében. - Gondoskodik Az IMFK-t érintő tűzvédelmi beruházások (igazgatói felhatalmazás alapján) anyagi fedezetének biztosításáról.

10 A szükséges tűzvédelmi jellegű beruházások: - megfelelő munkaeszközök biztosítása (elektromos eszközök, biztonsági berendezések) - épületgépészeti mérések (ÉV, TV, VV mérések,) Az ellenőrzések: Irányfény világítás, tűzoltó készülékek ellenőrzés - tűzvédelmi megbízotti díjazás III/5. A tűzvédelmi megbízott feladatai: Az intézményre háruló tűzvédelmi szakfeladatokat az IMFK által szerződéses megbízás alapján biztosított tűzvédelmi megbízott látja el. Az IMFK felhatalmazása alapján elkészíti, illetve elkészítteti az IMFK tűzvédelmi szabályzatát, majd gondoskodik az előírások megismertetésében, illetve a szabályok betartatásában segédkezik. Közreműködik a tűzvédelmi szemléken, elkészíti a dokumentációkat, és intézkedést kezdeményez a hiányosságok megszüntetése érdekében. Majd a határidő lejárta után ellenőrzi a munkálatok elvégzésének megtörténtét. Előzetes értesítés nélkül, a nap bármely időszakában - gyakorolhatja tűzvédelmi ellenőrző tevékenységét, és ebben - beosztásra való tekintet nélkül az IMFK valamennyi munkavállalója támogatni, kiadott szóbeli, vagy írásbeli utasításait (intézkedéseit) végrehajtani köteles. Elkészíti az intézményre vonatkozó Tűzriadó tervet, valamint az egész intézmény területére vonatkozó tűzveszélyességi osztályba sorolást. Majd gondoskodik a tűzriadó terv évenkénti gyakoroltatásáról. Hatósági szervek által tartott szemléken, ellenőrzéseken, használatbavételi eljárásokon stb. képviseli az IMFK-t. Megszervezi a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett munkavállalók oktatását, felkészítését és a vizsgáztatás lebonyolítását. Elvégzi a tűzoltó készülékek rendszerese, ¼ éves időszakos szemrevételezéses ellenőrzését.

11 Megvizsgálja az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység végzésének feltételeit. Ellenőrzi a villamos- és villámvédelmi berendezések tűzvédelmi szempontból határidőben történő felülvizsgálatának elvégeztetését. III/6. A többi dolgozó feladatai: Minden munkavállaló köteles munkavégzése során a Tűzvédelmi törvény, illetve végrehajtása tárgyában kiadott rendelkezések, szabályok, a Tűzvédelmi Szabályzat előírásainak maradéktalan végrehajtására. A tudomásukra jutott, általuk felismert tűzvédelmi hiányosságot kötelesek haladéktalanul megszüntetni, illetőleg közvetlen vezetőjüknek bejelenteni. Kötelesek a tűzvédelmi oktatáson, továbbképzésen, szakvizsgán és gyakorlaton részt venni. A munkavállaló köteles megismerni és betartani a munkavégzésre vonatkozó tűzvédelmi előírásokat, szabályokat, a Tűzvédelmi Szabályzat munkahelyére vonatkozó előírásait. El kell sajátítani a munkahelyén készenlétbe helyezett, illetve rendszeresített tűzoltó készülékek, berendezések és felszerelések használati szabályait. A tűzvédelmi oktatások alkalmával részvételét és az oktatott ismeretek elsajátítását a rendszeresített nyilvántartáson (tűzvédelmi oktatási jegyzőkönyv) aláírásával igazolni kell. Az oktatási bizonylatot javítani tilos, mivel egy esetleges tűz esetén a hatóság okmányként lefoglalja. Tűzeset észlelése esetén, késedelem nélkül köteles szabályos tűzjelzést adni, a tűz oltását pedig a rendelkezésre álló eszközökkel a tűzoltó egység megérkezéséig folytatni mindaddig, míg az oltási közreműködése, az életének kockáztatásával nem jár. Bármely kötelezettség elmulasztása, annak minősítésétől függően, fegyelmi felelősségre vonást, vagy szabálysértési eljárás kezdeményezését vonja maga után.

12 IV. TŰZVÉDELMI OKTATÁS, SZAKVIZSGA, TŰZRIADÓ TERV, TŰZJLZÉS IV/ 1. Tűzvédelmi oktatás: Az IMFK tűzvédelmi felvilágosító és oktató tevékenységének szakmai koordinálása, szervezése és végrehajtása az igazgató feladata. A munkavállalókat a munkába álláskor, és azt követően szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal a munkakörének megfelelő tűzvédelmi oktatásban kell részesíteni. Az oktatáson való részvételt dokumentálni kell. A tűzvédelmi oktatási napló megtalálható a TVSZ III. mellékletében. A külsős dolgozók vezetői részére az intézmény átadja a TV szabályzatot, amelyből az oktatást a cégvezetők tartják meg. Az oktatás témakörei: A munkahely és munkafolyamatok tűzveszélyességének ismertetése. A tevékenységgel és a technológiával kapcsolatos tűzvédelmi használati szabályok ismertetése. A munka befejezésekor szükséges tűzvédelmi teendők ismertetése (áramtalanítás, tűzre utaló körülmények pld. égő cigaretta eloltása, stb.). A tűz esetén követendő magatartás, a helyi sajátosságoknak megfelelő tűzoltási módozat bemutatása. A tűzriadó gyakorlatkor a szükséges teendők. A rendszeresített és készenlétbe helyezett tűzvédelmi felszerelések, eszközök és készülékek használatának bemutatása. Az elektromos berendezések biztonságos használatának ismertetése. A dohányzási előírások ismertetése Az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység előírásainak ismertetése. Az anyagtárolás, raktározás, tárgyak elhelyezése, öltözők használata. Az előírások megszegésének következményei. Az igazgató szükség szerint, az intézmény bármely területére, vagy egészére vonatkozóan, rendkívüli oktatást tarthat. (pld. nagy kárt okozó gondatlanságból bekövetkezett tűz esetén)

13 IV/2. Tűzvédelmi szakvizsga: A jogszabályban és az alábbiakban felsorolt foglalkozási ágakban, munkakörökben csak érvényes tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező személy dolgozhat. Az IMFK-t érintő, (de nem alkalmazotti kötelezvény) tűzvédelmi szakvizsgához kötött foglalkozási ágak és munkakörök: 1. Hegesztők és az építőipari tevékenység során nyílt lánggal járó munkát végzők. 5. Tűzoltóvíz-források felülvizsgálatát végzők. 7. Tűzoltó készülékek karbantartását végzők. A szakvizsgával rendelkezők 5 évenként, továbbképzésen érvényesíthetik bizonyítványukat. A tűzvédelmi szakvizsgáról bizonyítványt kell kiadni, melyet a munkavállalónak magánál, illetve elérhető helyen kell tartania, és azt ellenőrzéskor be kell mutatnia. Vizsgabizottsági tag csak megfelelő képesítéssel rendelkező személy lehet. A TVSZ V. melléklete tartalmaz szakvizsga bizonyítvány mintát. Az IMFK-nál jelenleg egyik munkakör sem igényli a tűzvédelmi szakvizsga meglétét. Viszont, ha külsős szolgáltató a felsorolt bármelyik munkát végezné, az igazgatónak számon kell kérni a tűzvédelmi szakvizsga meglétét. V. HASZNÁLATRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS TŰZVÉDELMI SZABÁLYOK V /1. Használatra vonatkozó szabályok: Az Intézményt illetve a helyiségeit, csak a használatbavételi (üzemeltetési, működési) engedélyben megállapított rendelkezésnek megfelelően szabad használni. Anyag előállítását, feldolgozását, használatát, tárolását, illetőleg egyéb tevékenységet csak a tűzvédelmi követelményeknek megfelelően - szabadtéren, helyiségben, építményben - szabad folytatni. Az építményt, építményrészt (helyiséget, tűzszakaszt), a vegyes rendeltetésű épületet csak a használatbavételi (üzemeltetési, működési, telephely) engedélyben megállapított rendeltetésnek megfelelően szabad használni.

14 A veszélyességi övezetben, helyiségben, építményben és szabadtéren csak az ott folytatott folyamatos tevékenységhez szükséges anyagot és eszközt szabad tartani. Az épületben raktározott, tárolt anyag, termék mennyisége nem haladhatja meg a vonatkozó jogszabályban megengedett tűzterhelési értéket. A helyiség - szükség szerint az építmény, létesítmény - bejáratánál és a helyiségben jól látható helyen a tűz- vagy robbanásveszélyre, valamint a vonatkozó előírásokra figyelmeztető és tiltó rendelkezéseket tartalmazó biztonsági jelet kell elhelyezni. A munkahelyek, közösségi épületek üzemelés alatt álló, személyek tartózkodására szolgáló helyiségeinek kiürítésre számításba vett ajtóit lezárni nem szabad. Ha a tevékenység jellege az ajtók zárva tartását szükségessé teszi - veszély esetére - az ajtók külső nyithatóságát a tűzvédelmi szakhatóság által meghatározott módon biztosítani kell. A belső nyithatóságtól csak akkor lehet eltekinteni, ha azt a rendeltetés kizárja. V/2. Tűzveszélyes tevékenység: Tűzveszélyes tevékenységet tilos olyan helyen végezni, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat. Állandó jellegű tűzveszélyes tevékenységet csak a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő, erre a célra alkalmas helyen szabad végezni. Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet előzetesen írásban meghatározott feltételek alapján szabad végezni. A feltételek megállapítása a munkát elrendelő feladata. Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet - a 4.4. bekezdés kivételével előzetesen írásban meghatározott feltételek alapján szabad végezni. A feltételek megállapítása a munkát elrendelő feladata. 4.4. Amennyiben az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet végző személy azt saját tulajdonában lévő létesítményben, épületben, szabadtéren folytatja, úgy a feltételek írásbeli meghatározása nem szükséges. A külső szervezet vagy személy által végzett tűzveszélyes tevékenység feltételeit a tevékenység helye szerinti létesítmény vezetőjével vagy megbízottjával egyeztetni kell, aki ezt szükség szerint - a helyi sajátosságnak megfelelő - tűzvédelmi előírásokkal köteles kiegészíteni.

15 Az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységre vonatkozó feltételeknek tartalmaznia kell a tevékenység időpontját, helyét, leírását, a munkavégző nevét és - tűzvédelmi szakvizsgához kötött munkakör esetében - a bizonyítvány számát, valamint a vonatkozó tűzvédelmi szabályokat és előírásokat. Jogszabályban meghatározott tűzveszélyes tevékenységet csak érvényes tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező, egyéb tűzveszélyes tevékenységet a tűzvédelmi szabályokra, előírásokra kioktatott személy végezhet. A tűzveszélyes tevékenységhez a munkát elrendelő az ott keletkezhető tűz oltására alkalmas tűzoltó felszerelést, készüléket köteles biztosítani. A tűzveszélyes tevékenység befejezése után a munkavégző a helyszínt és annak környezetét tűzvédelmi szempontból köteles átvizsgálni, és minden olyan körülményt megszüntetni, ami tüzet okozhat. A szabadban tüzet gyújtani, tüzelőberendezést használni csak úgy szabad, hogy az a környezetére tűz- vagy robbanásveszélyt ne jelenthessen. A szabadban a tüzet és az üzemeltetett tüzelőberendezést őrizetlenül hagyni nem szabad. Szabadban a tüzelés, a tüzelőberendezés használatának helyszínén olyan eszközöket, illetőleg felszereléseket kell készenlétben tartani, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, illetőleg a tűz eloltható. Az ide vonatkozó engedélyminta a TVSZ I. sz. mellékletében található. V/3. Tűzveszélyes osztályok, osztályba sorolás: A tűzvédelmi rendelkezések megállapítása és alkalmazása szempontjából az anyagokat, illetőleg a tevékenységet, továbbá tűzveszélyes övezeteket, a helységeket, a szabad tereket, a tűzszakaszokat, az épületeket, a műtárgyakat, az építményeket és a létesítményeket tűzveszélyességi osztályba kell sorolni. A tűzveszélyességi osztályba sorolásnál, a tevékenység során előállított, feldolgozott, használt vagy tárolt anyagok, illetve a tároló eszközök tűzveszélyességének jellemzőit, illetőleg a rendeltetés szerinti tevékenységet kell figyelembe venni. A besorolásnál a hatóság által előírt értékeket kell figyelembe venni.

16 Öt tűzveszélyességi osztályt állapított meg a hatóság, a legfontosabbak: Fokozottan tűz- és robbanásveszélyes (jelzése: A ) tűzveszélyességi osztályba tartozik a) az a veszélyes anyag és készítmény, amely a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény és a végrehajtási rendelete szerint fokozottan tűzveszélyes vagy tűzveszélyes veszélyességi osztályba sorolt, b) az az anyag, amelynek bármely halmazállapotban heves égése, robbanása, indító (iniciáló) gyújtásra vagy más fizikai, kémiai hatásra bekövetkezhet, c) az a folyadék, olvadék, amelynek zárttéri lobbanáspontja 21 C alatt van, vagy üzemi hőmérséklete eléri vagy meghaladja a nyílttéri lobbanáspontját, azaz Tü Tlpnyt és Tü > 35 C, d) az a gáz, gőz, köd, amelynek alsó éghetőségi határértéke a levegő térfogatához viszonyítva legfeljebb 10%, e) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol az a)-d) pontban meghatározott tulajdonságú anyagot előállítják, feldolgozzák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák, és e tevékenység közben az anyagok robbanásveszélyes állapotban fordulhatnak elő, f) a 100 m3/h-nál nagyobb összesített névleges teljesítményű, lemezházas gázmérő(k) helyisége, g) az a helyiség, amelyben nyitott akkumulátorokat helyeztek el (telepítettek) vagy töltenek, és nincs hatékony szellőztetése, h) a PB-gáz cseretelep. Tűz- és robbanásveszélyes (jelzése: B ) tűzveszélyességi osztályba tartozik a) az a veszélyes anyag és készítmény, amely a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény és a végrehajtási rendelete szerint kevésbé tűzveszélyes veszélyességi osztályba sorolt, b) az a por, amely a levegővel robbanásveszélyes keveréket képez, c) az a folyadék, olvadék, amelynek zárttéri lobbanáspontja legalább 21 C, nyílttéri lobbanáspontja legfeljebb 55 C, vagy üzemi hőmérséklete a nyílttéri lobbanáspontja alatt van, de nagyobb, minta nyílttéri lobbanáspont 20 C-kal csökkentett értéke, azaz Tü <Tlpnyt, Tü > Tlpnyt-20 C és Tü > 35 C, d) az a gáz, gőz, köd, amelynek alsó éghetőségi határértéke a levegő térfogatához viszonyítva 10%-nál nagyobb, e) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol az a)-d) pontban meghatározott tulajdonságú anyagot előállítják, feldolgozzák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák, és e tevékenység közben ezek az anyagok robbanásveszélyes állapotban fordulhatnak elő,

17 f) a port vagy kisméretű anyagrészeket elszívó, leválasztó rendszer, porkamra, ha benne az elszívott anyag a levegővel robbanásveszélyes keveréket képez. Tűzveszélyes (jelzése: C ) tűzveszélyességi osztályba tartozik a) az a szilárd anyag, amelynek gyulladási hőmérséklete (gyújtóforrással vizsgálva) legfeljebb 300 C, b) a legalább 50 C nyílttéri lobbanáspontú gázolajok, tüzelőolajok és a világításra használatos petróleum, c) az a folyadék, olvadék, amelynek nyílttéri lobbanáspontja 55 C felett van, de legfeljebb 150 C, vagy üzemi hőmérséklete a nyílttéri lobbanáspontjánál legalább 20 C-kal, de legfeljebb 50 C-kal kisebb, azaz Tü Tlpnyt -20 C, Tü Tlpnyt -50 C és Tü > 35 C, d) az a gáz, amely önmaga nem ég, de az égést táplálja, a levegő kivételével, e) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol az a)-d) pontban meghatározott tulajdonságú anyagot előállítják, feldolgozzák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák, f) az üzemanyagtöltő állomások. Mérsékelten tűzveszélyes (jelzése: D ) tűzveszélyességi osztályba tartozik a) az a szilárdanyag, amelynek gyulladási hőmérséklete (gyújtóforrással vizsgálva) 300 C-nál nagyobb, b) az a folyadék, olvadék, amelynek nyílttéri lobbanáspontja 150 C-nál magasabb, vagy üzemi hőmérséklete a nyílttéri lobbanáspontja alatt több mint 50 C-kal van, azaz Tü < Tlpnyt -50 C és Tü > 35 C, c) az a vizes diszperziós rendszer, amelynek lobbanáspontja szabványos módszerrel nem állapítható meg, és éghető anyagtartalma 25%-nál nagyobb, víztartalma pedig 50%-nál kisebb, d) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol az a)-c) pontban meghatározott tulajdonságú anyagot előállítják, feldolgozzák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák, továbbá, ahol nyílt lánggal üzemelő tüzelőberendezést használnak, e) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, amelyben nem éghető anyagot 300 C felett dolgoznak fel, f) a közösségi és lakóépület, tűzszakasz, g) gépjárműtároló (építmény, tűzszakasz, szabadtér), h) állattartó helyiség.

18 Nem tűzveszélyes (jelzése: E ) tűzveszélyességi osztályba tartozik a) a nem éghető anyag, b) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol nem éghető anyagot 300 C alatti hőmérsékleten előállítanak, feldolgoznak, használnak, tárolnak vagy forgalomba hoznak. A tűzveszélyességi osztályba sorolásnál az alapterületeket az A osztályból az E osztály felé haladva kell összesíteni, és azt a tűzveszélyességi osztályt kell választani, amelyiknél az összesített alapterületek meghaladják a 40%-ot. A tűzgátló előteret és a létesítmény szabadtérnek vagy építménynek nem minősülő tereit (csak közlekedésre használt út, járda, park) a tűzveszélyességi osztály meghatározásánál figyelmen kívül kell hagyni. V/4. Dohányzás és nyílt láng használata Tilos a dohányzás és a nyílt láng használata az "A" - "C" tűzveszélyességi osztályba sorolt helységekben, továbbá ahol szabványos tiltó tábla került elhelyezésre. Égő dohány neműt, gyufát tilos olyan helyre tenni, illetve eldobni, ahol az, tüzet okozhat. A dohányzásra kijelölt helyeken az elhasznált dohány neműk elhelyezésére megfelelő számú, és méretű hamutartót kell elhelyezni, és ezen edények kiürítéséről folyamatosan gondoskodni kell. A kijelölt dohányzó helyeket, figyelmet felhívó táblákkal kell jelölni. Pld. " DOHÁNYZÁSRA KIJELÖLT HELY ", továbbá hogy a "A HELYSÉGET ÉGŐ CIGARETTÁVAL ELHAGYNI TILOS ". Ahol a dohányzás megengedett ott megfelelő számú, nagyságú nem éghető anyagból készült hamutartót kell elhelyezni. A hamutartók tartalmát éghető anyagú gyűjtőbe üríteni szigorúan tilos! A helységekben a dohányzási tilalom és a dohányzásra kijelölt helyek meghatározása és engedélyezése az igazgató feladata. Az igazgató megtilthatja a dohányzást, és aki e rendelkezést megszegi felelősségre vonható. Jelen pillanatban az IMFK területein csak a kijelölt helyen szabad a dohányzás.

19 V/5. Raktározás, tárolás: Egy helyiségben az A és B tűzveszélyességi osztályba tartozó különböző halmazállapotú anyagok vagy a C és D tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagokkal együtt - amennyiben vonatkozó műszaki követelmények ettől eltérően nem rendelkezik nem tárolhatók. A C és D tűzveszélyességi osztályba tartozó éghető folyadékot csak jogszabályban, vonatkozó műszaki követelményben meghatározott zárt csomagolásban, edényben szabad tárolni, szállítani és forgalomba hozni. Öngyulladásra hajlamos anyagot egyéb éghető anyaggal, továbbá olyan anyagokat, amelyek egymásra való hatása hőt fejleszthet, tüzet vagy robbanást okozhat, együtt tárolni nem szabad. A C tűzveszélyességű éghető folyadék egyedi és gyűjtőcsomagolásán - amennyiben jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik - az anyag tűzveszélyességi osztályát szövegesen, vagy piktogrammal kell jelölni. Tetőtérben és talajszint alatti helyiségben A és B tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot tárolni nem szabad. Az épület tetőterében, padlásán éghető anyagot csak úgy és olyan mennyiségben szabad elhelyezni, hogy azok a tetőszerkezet, valamint a kémény megközelítését ne akadályozzák, szükség esetén eltávolíthatók legyenek a tetőszerkezet éghető anyagú elemeitől és a kéménytől legalább 1 méter távolságra helyezkedjenek el. A 200 m2 feletti üzemi és tárolóhelyiség födém-, tetőszerkezete, valamint a tárolt anyag között legalább 1 méter távolságot kell biztosítani. Tűzgátló előtérben mindennemű tárolás tilos. A raktározás, tárolás területét éghető hulladéktól, száraz növényzettől mentesen kell tartani. A szabadban történő raktározás, tárolás területét az éghető hulladéktól, száraz növényzettől, stb. állandóan tisztán kell tartani. A raktározott éghető anyag és az elektromos lámpatest között 0,8 méter tűztávolságot kell szabadon hagyni. A raktárban a tűz oltására szükséges darabszámú tűzoltó készüléket, felszerelést, eszközt, oltóanyag biztosításáról gondoskodni kell. A tárolási magasság függvényében a fő közlekedési út céljára legalább 1. méter, az állványok között 0, 8 méter térközt kell biztosítani.

20 Rakodólapos tárolás esetén a technológiai út megtartása kötelező. A raktárhelyiségekben megtartandó rendelkezéseket, előírásokat, szabványokat és azok ellenőrzését a dolgozók kötelesek végrehajtani. V/6. Közlekedési, és menekülési utak be és kijáratok, vészkijáratok: A tűzoltóság vonulása és működése céljára az építményekhez az utat, illetőleg területet kell biztosítani, amely alkalmas a tűzoltó gépjárművek közlekedésére és működésére. A létesítmény közlekedési és vízszerzési helyekhez vezető útjait állandóan szabadon, járható állapotban kell tartani. Az utak folyamatos karbantartásáról gondoskodni kell. Az építményekben, helységekben a villamos berendezések kapcsolóját, a közműnyitó és záró, nyomásfokozó szivattyú, a tűzjelzőt, a tűzvédelmi berendezést, felszerelést, a tűzoltó készüléket eltorlaszolni, a belső utakat, ajtókat és kiürítési útvonalakat leszűkíteni még átmenetileg sem szabad. A tűzszakaszokat lezáró és egyéb nyílászárók használhatóságáról gondoskodni kell. A szerkezet mindenkor feleljen meg a biztonsági követelményeknek. Az üzemeltetés alatt az olyan helységek ajtaját, amelyekben emberek tartózkodnak, nem szabad lezárni. Ha a munka jellege az ajtók zárva tartását szükségessé teszi, - veszély esetére - az ajtók külső nyithatóságát biztosítani kell. Vészkijáratok lezárása esetén a kulcsot az ajtó mellett, zárt üvegfalú (ablakú) dobozban kell elhelyezni. Egyéb ajtók lezárása csak az igazgató hozzájárulásával, engedélyével történhet. Az épületekben a kijárati, vészkijárati ajtókat, valamint a menekülési útvonalakat, azok teljes hosszán biztonsági jelzésekkel meg kell jelölni oly módon, hogy az épületbármely pontján minden esetben legalább egy menekülési útvonaljelző biztonsági jel látható legyen. Az elektromos áramforrásról működő menekülési útvonaljelzések működőképességét rendszeresen, de legalább havonta próbával ellenőrizni kell, melyről ellenőrzési naplót kell vezetni. A meghibásodott elemeket (akkumulátor, fénycső) haladéktalanul cserélni kell.

21 A menekülési útvonal legkisebb szabad szélessége - nyílászárók kivételével - az alábbiak: a) általános esetben 1,10 m, b) mozgásukban korlátozott személyek elhelyezésére szolgáló helyiségek esetében 1,20 m, c) tömegtartózkodás céljára szolgáló helyiségek esetében 1,65 m Az épületek menekülésre számításba vett közlekedőin, lépcsőházaiban éghető anyagú installációk, dekorációk, szőnyegek, falikárpitok, továbbá egyéb éghető anyagok - az építési termékek és biztonsági jelek kivételével - az elhelyezéssel érintett fal vagy a padló felületének legfeljebb 15%-áig helyezhetők el. V/7. Tüzelő és sütő- főzőberendezések, és füstelvezetés: Az égéstermék-elvezetővel rendelkező tüzelő- és fűtőberendezés csak a teljesítményének megfelelő, illetőleg arra méretezett kéményhez csatlakoztatható. Az építményben, helyiségben csak olyan fűtési rendszer létesíthető, illetőleg használható, amely rendeltetésszerű működése során nem okoz tüzet vagy robbanást. Csak engedélyezett típusú, kifogástalan műszaki állapotú tüzelő- és fűtőberendezést szabad használni. A tüzelő-, fűtőberendezés felügyeletét csak a berendezés működését ismerő és arra alkalmas személyre szabad bízni. A szilárd tüzelőanyag-üzemelésű tüzelő- és fűtőberendezést csak szilárd tüzelővagy engedélyezett begyújtó anyaggal szabad begyújtani és üzemeltetni. A tüzelő- és a fűtőberendezés, az égéstermék-elvezető, valamint a környezetében levő éghető anyag között olyan távolságot kell megtartani, vagy olyan hőszigetelést kell alkalmazni, hogy az éghető anyag felületén mért hőmérséklet a legnagyobb hőterheléssel való üzemeltetés mellett se jelenthessen az éghető anyagra gyújtási veszélyt. Az üzemeltető, vagy a berendezés kezelésével megbízott köteles a használati (kezelési) utasításban foglaltakat megtartani, a berendezést annak megfelelően üzemeltetni. A munkahelyen a munka befejezésekor az égésbiztosítás nélküli gáz- és olajtüzelésű berendezésben a tüzelést meg kell szüntetni.

22 Éghető padozatú vagy padlóburkolatú helyiségben a szilárd tüzelőanyaggal üzemeltetett tüzelőberendezés ajtaja elé olyan nem éghető (A1 tűzvédelmi osztályba tartozó) anyagú parázsfelfogót kell elhelyezni, amely biztosítja, hogy a kihulló vagy kipattanó parázs (szikra) ne juthasson az éghető padozatra, illetőleg az a tüzelőberendezés környezetében elhelyezett éghető anyagra gyújtási veszélyt ne jelentsen. Az A és B tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot, valamint az éghető folyadékot a központi fűtőberendezés vezetékétől és fűtőtestétől 1 méter távolságon belül nem szabad elhelyezni. A tűzgátló és füstgátló ajtók, kapuk, függönyök önműködő csukódását havonta ellenőrizni kell. Az ellenőrzés elvégzését írásban rögzíteni kell. Füstelvezetés: A kéményt, a kéménytoldót, a füstcsatornát és a technológiai berendezés egyéb égéstermék-elvezetőjét nem éghető anyagból és úgy kell kialakítani, hogy az gyújtási veszélyt ne jelenthessen. Gázüzemű tüzelő-, fűtőberendezésekhez, ha azoknak a füstgáz hőmérséklete nem haladja meg a 200 C-ot, nem éghető (A1 tűzvédelmi osztályú) anyagú kéménybe legalább B tűzvédelmi osztályba tartozó anyagú béléscsövet szabad elhelyezni. Gázüzemű fűtőberendezést csak olyan kéményhez szabad csatlakoztatni, amely arra megfelelő minősítéssel rendelkezik. A kémény használaton kívüli bekötő és tisztító nyílását nem éghető (A1 tűzvédelmi osztályú) anyaggal hézagmentesen lezárva kell tartani. Füstelvezetésre csak jól összeillesztett, nem éghető anyagú, az égéstermék legmagasabb hőmérsékletén is megfelelő szilárdságú füstcsövet szabad használni. A füstcsövet 1,5 méterenként, de legalább egy helyen, fémbilinccsel az épületszerkezethez kell rögzíteni, és a kéménybe jól illesztetten (hézagmentesen) kell csatlakoztatni. A füstcső és a rögzítő bilincs a környezetére gyújtási veszélyt nem jelenthet.

23 V/8. Szellőztetés, szellőző és elszívó berendezések: Az A - C tűzveszélyességi osztályba tartozó veszélyességi övezetek, helyiségek szellőztető berendezéseit (csatornát, porkamrát és ülepítőt) rendszeresen tisztítani kell. A szellőztető rendszer nyílásait eltorlaszolni nem szabad. Szellőztetésre a hő- és füstelvezetők is igénybe vehetők. A központi szellőző- és klímaberendezések - amennyiben az épület területén tűzjelző hálózat kiépítésre kerül - a tűzjelző jelére automatikusan álljanak le. Szellőzőberendezés A szellőzőrendszereket úgy kell kialakítani, hogy az egyes szintek és tűzszakaszok között, az esetleg keletkező tűz és füstgáz átterjedését a szelőző rendszer ne tegye lehetővé. A mechanikus szellőző berendezések csatornáit a tűzszakaszok határoló szerkezetein való átvezetésnél elzárhatóvá kell tenni. Az elzáró szerkezetet hőre vagy füstgázra automatikusan záródóan kell kialakítani. A mesterséges szellőztetés villamos motorjával B-F tűzvédelmi osztályú épületszerkezet nem érintkezhet. Mesterséges szellőztetés esetén a szellőző berendezés olyan legyen, hogy a bekapcsoláskor, illetőleg üzemeltetés közben gyújtószikra ne keletkezzen és a berendezésen keresztül külső gyújtóforrás gyújtási veszélyt, ne jelentsen. A tűzszakaszon belül, más helyiségen is átvezetett szellőzőcsatornát legalább C tűzvédelmi osztályú anyagból kell készíteni, kivéve az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségeket, ahol azok csak nem éghető (A1, vagy A2 tűzvédelmi osztályba tartozó) anyagúak lehetnek. A szennyezett levegő kivezetési helyét úgy kell kialakítani, hogy az a környezetét ne veszélyeztesse. A központi szellőző- és klímaberendezések - amennyiben az épület területén tűzjelző hálózat kiépítésre kerül - a tűzjelző jelére automatikusan álljanak le.

24 V/9. Csatornahálózat: A gázt, gőzt vagy folyadékot, valamint az ilyen anyagot oldott állapotban tartalmazó szennyvizet, illetőleg vízzel vegyi reakcióba lépő és éghető gázt fejlesztő anyagot a közcsatornába vagy a szikkasztóba bevezetni nem szabad. Abban a létesítményben, ahol a szenny- és csapadékvíz éghető folyadékot (gázt, gőzt) tartalmazhat, a csatornahálózatot berobbanás ellen - az üzemeltetés zavartalanságának biztosításával - vízzárral szakaszokra kell bontani. V/ 10. Tűzveszélyes készülékek, berendezések: A C tűzveszélyességi osztályba tartozó szabadtéren, helyiségben, illetőleg építményben csak olyan erő- és munkagépet szabad elhelyezni, használni, amely környezetére gyújtási veszélyt nem jelent. A talajszint alatti helyiségben, illetőleg térben, ahol a 0,8-nál nagyobb relatív sűrűségű tűz- vagy robbanásveszélyes gáz vagy gőz jelenlétével lehet számolni, csak olyan gép és berendezés, eszköz helyezhető el, amely a környezetére tűz-, illetőleg robbanásveszélyt nem jelent. Azoknál a gépeknél, amelyeknél a hő fejlődés vagy a nyomás emelkedése tüzet, vagy robbanást idézhet elő, a technológiai szabályozó berendezéseken túl olyan korlátozó berendezést kell alkalmazni, amely a gép működését, illetve hőmérséklet, vagy a nyomás további emelkedését meghatározott biztonsági határértékben megszünteti. Ha a gépbe jutó idegen anyag tüzet vagy robbanást okozhat, gondoskodni kell a bejutás megakadályozásáról. A forgó, súrlódó gépalkatrésznél és tengelynél tűzveszélyt jelentő felmelegedést meg kell előzni. Újonnan beszerzésre kerülő, vagy felújítás után beállítandó tűzveszélyes gép, vagy berendezés, úgy állítható használatba, ha a jogszabályban előírt engedélyekkel rendelkezik. Szabadba telepített tűzveszélyes eszköz nem jelenthet veszélyt a környezetre. V/ 11. Világító berendezések, és kábelek, villamos berendezések: A "C"-"E" tűzveszélyességi osztályba tartozó veszélyességi övezetben, helyiségben, szabadtéren, építményben a környezetére gyújtási veszélyt nem jelentő világítás használható. A világító berendezést, eszközt úgy kell elhelyezni, rögzíteni és használni, hogy az a környezetére tűzveszélyt ne jelentsen.

25 Az építmény villamos berendezését központilag és szakaszosan is leválaszthatóan kell kialakítani. Lakóépületben megengedett a főkapcsoló nélküli kialakítás, ha egy helyen csoportosítottan minden áramkör külön leválasztó kapcsolóval lekapcsolható. A villamos berendezés és az éghető anyag között olyan távolságot kell megtartani, vagy olyan hőszigetelést kell alkalmazni, hogy az, az éghető anyagra gyújtási veszélyt ne jelentsen. A csoportosan elhelyezett villamos kapcsolók és biztosítékok rendeltetését, továbbá ezen kapcsolók ki- és bekapcsolt helyzetét meg kell jelölni. Villamos berendezések: A világító berendezések folyamatos karbantartásáról gondoskodni kell. A berendezéseket üzemeltetés közben éghető anyagra helyezni nem szabad, olyan távolságot kell biztosítani, hogy környezetére veszélyt ne jelentsen. A villamos gépet, berendezést, és egyéb készüléket a tevékenység befejezését követően ki kell kapcsolni, használaton kívül helyezés esetén, munkaterületeken a napi munka befejezése után a villamos hálózatról le kell választani. A létesítmények területén csak biztonságosan használható gép berendezés és készülék üzemeltethető. A villamos háztartási készülékek, ipari berendezések, a készülékekre kiadott kezelési és karbantartási utasítások betartása kötelező. Az Intézmény területein a helyiségekben, az elektromos szekrényekben, csak a szabványban megjelölt tartalék alkatrészek helyezhetők el, illetve tarthatók. Minden más idegen anyag, berendezési tárgy elhelyezése tilos! Ha a rögzített villamos szerkezeten olyan felületi hőmérsékletek alakulnak ki, amelyek a közelben lévő anyagokra nézve tűzveszélyt jelentenek, akkor a szerkezetet olyan anyagokra, illetve anyagok közé kell szerelni, amelyek ezeket a hőmérsékleteket elviselik, és rossz hővezetők; vagy az épületszerkezetektől olyan anyagokkal kell elválasztani, amelyek ezeket a hőmérsékleteket kibírják és rossz hővezetők; vagy úgy kell felszerelni, hogy a hő biztonságosan eloszoljon, kellő távolságra minden olyan anyagtól, amelyre ezek a hőmérsékletek káros hatást fejthetnek ki; az összes tartóelem rossz hővezető legyen.

26 V/ 12. Villám és sztatikus feltöltődés elleni védelem: Új építménynél, valamint a meglévő építmény rendeltetésének megváltozása során a villámcsapások hatásaival szembeni védelmet norma szerinti villámvédelmi berendezéssel kell biztosítani. (3) A meglévő nem norma szerinti villámvédelmi berendezés bővítésének meg kell felelnie a villámvédelmi berendezés létesítésekor, vagy utolsó felülvizsgálatakor érvényes műszaki követelménynek. Villámvédelmi berendezést csak kiviteli tervdokumentáció alapján lehet létesíteni, kivételt képeznek a villámvédelmi berendezés létesítésére nem kötelezett építmények, amelyeknél csak ajánlott a tervdokumentáció alapján történő létesítés. Az A vagy B tűzveszélyességi osztályba sorolt veszélyességi övezetben, helyiségekben, létesítményekben, ahol az elektrosztatikus feltöltődés tüzet okozhat, elektrosztatikus feltöltődés elleni védelmet kell biztosítani. V/ 13. Kiürítés: Az épületeket, építményeket úgy kell kialakítani, hogy: a) a benntartózkodó személyeket tűz esetén gyorsan és figyelemfelkeltő módon (indokolt esetben több szakaszban) tájékoztathassák, riaszthassák, b) a benntartózkodó és önálló menekülésre képes személyek az előírt normaidőn belül biztonságos helyre vagy védett térbe távozhassanak, c) a mozgásban/cselekvőképességben akadályozott, vagy fogyatékos személyek segítséggel történő menekülése, mentése az ilye rendeltetésű, és az akadálymentesen megközelíthető épületekben, építményekben biztosítva legyen, d) a kialakítás a kiürítési útvonalak késedelem nélküli használatát tegye lehetővé (felismerhetőség, megfelelő biztonsági jelzések alkalmazása, megvilágítás, akadályok feloldása, hő- és füstmentesség, átbocsátóképesség), e) a benntartózkodó állatokat el lehessen távolítani. A kiürítési két lépcsőben történik: - a veszélyeztetett helyiség kiürítése - 1. szakasz; - a teljes tűzszakasz (épület) kiürítése - 2. szakasz. Az alapadatként felhasználható haladási sebességek a helyiség alapterülete és a helyiségben számításba vett személyek számának függvényében: A helyiségben egy főre jutó Vízszintes haladási Haladás lépcsőn, m/min

27 alapterület sebesség (m2 ) m/min lefelé fölfelé 1-ig 1 és 25 között 25 fölött 16 30 40 10 20 20 8 15 15 A benntartózkodók menekülési útvonalára a fejlődő hő és füst ne vagy csak olyan mértékben juthasson be, ami még nem nehezíti a menekülést (látótávolság, menekülési út felismerése, mérgező gázok hiánya, stb.) A kijárati utakon az építmény, épület, szabadtér bármely pontján legalább egy menekülési útvonaljelző biztonsági jelnek minden esetben láthatón a kell lennie. A kiürítési útvonalon a tűzvédelmi eszközök helyét jelző biztonsági jeleket az eszköz, felszerelés felett, 2-2,5 méteres magasságban kell elhelyezni, úgy, hogy az a helyiségben lévő legnagyobb távolságról is könnyen felismerhető legyen. A kiürítés, valamint a tűzoltói beavatkozás során fontos tűzvédelmi biztonsági jelzéseket világító, vagy megvilágított módon, szabványos biztonsági jelzésekkel (piktogrammal és szükség szerint kiegészítő felirattal) kell ellátni. Kiemelten kezelendők: a) a kézi indítású tűzoltó, tűzvédelmi eszközök kezelő szerkezetei (hő- és füstelvezető, gázzal oltó, stb.), b) a sprinkler központok bejáratai és a központon belül az egyes kezelő szerkezetek és azok környezete, c) tűzkulcsok, tűzszéfek és környezetei. A kiürítésre számításba vett útvonalon körforgó - 1.6. pont szerinti esetek kivételével -toló, billenő és emelkedő zsalus rendszerű ajtókat alkalmazni nem szabad. A vezérléssel működő ajtók esetében a kézi nyithatóságot minden esetben biztosítani kell. 1.6. A C E tűzveszélyességi osztályba tartozó ipari, mezőgazdasági és tárolási célú építményeknél a kiürítési útvonalon megengedett toló, billenő és emelkedő zsalus kapuk alkalmazása, ha azok mindkét oldalról és kézi úton 20 másodpercen belül biztonságosan nyithatók és az érintett helyiségben tartózkodó személyek száma 20 m2-enként az egy főt nem haladja meg. A kiürítésre számításba vett nyílászáró szerkezetek kivéve a legfeljebb 50 fő tartózkodására szolgáló helyiségeket és az arra minősített nyílászárókat csak a kiürítés irányába nyílhatnak, míg a helyiségben tartózkodnak azokat lezárni nem szabad.

28 A tömegtartózkodásra szolgáló helyiség ajtóit kilincs nélkül kell kialakítani úgy, hogy az egy mozdulattal nyitható és nyitott állapotban önműködően rögzíthető legyen. A kiürítésre számításba vett útvonal kijáratainak nyílásába küszöböt, lépcsőt építeni a nem tömegtartózkodásra szolgáló helyiség kivételével nem szabad. Nem vehetők figyelembe a kiürítésnél: A kiürítés céljára 50 főnél több személy esetében íves karú lépcsőt, továbbá csúszdát, hágcsót, felvonót, kivéve a biztonsági felvonót valamint 25%-nál meredekebb lejtőt számításba venni nem szabad. A kiürítési útvonal ajtóinál függöny, szélfogó csak úgy helyezhető el, hogy az széthúzáskor a kijáratot ne szűkítse. A függöny a padló síkját nem érheti el, belső széleit eltérő színű csíkkal kell megjelölni. Az épületek kiürítésre számításba vett zárt folyosóin füstszakaszokat kell kialakítani, melyek hossza nem haladhatja meg a 40 métert. V/ 14. Tűzveszélyes folyadék tárolása, kezelése és használata: A tűzveszélyes folyadékok tárolásánál, kezelésénél a vonatkozó állami szabványok, előírásait be kell tartani. Tűzveszélyes folyadékok raktározásával, kezelésével és szállításával olyan személy bízható meg, aki a jogszabályban előírt érvényes tűzvédelmi szakvizsgával rendelkezik. Tűzveszélyes folyadékot csak szabványos, vagy az erre illetékes Tűzvédelmi Hatóság által elfogadott szállító edényben (üveg, hordó, üzemanyag kanna, stb.) tárolható. Tűzveszélyes folyadékot tartalmazó kannákat, hordókat és egyéb edényeket, befogadó képességének legfeljebb 97 %-ig. szabad megtölteni. Munkahelyen tűzveszélyes folyadékot tartalmazó szekrényt csak olyan helységben szabad elhelyezni, amelynek ablaka szabadba nyílik és az ablak szabad felülete legalább 2, 5m². A tárolás és szállítás tárolóeszközei (a továbbiakban: edény): fiola (üveg vagy műanyag), palack vagy flakon (üveg vagy műanyag), folyadéküveg vagy üvegballon, doboz vagy kanna (fém vagy műanyag), és hordó (fém vagy műanyag).

29 A sérülékeny edények gyűjtőcsomagolása vagy védőburkolása sérülés (törés, felszakadás) ellen nyújtson védelmet. Az edényeket kiöntőnyílásukkal felfelé, légmentesen lezárt állapotban szabad tárolni és szállítani. Egy helyiségben I. és II. tűzveszélyességi fokozatú folyadék III. és IV. tűzveszélyességi fokozatú folyadékkal együtt csak akkor tárolható, ha az edények egymástól jól láthatóan, elkülönítve vannak csoportosítva. Jól zárható edényzetben az alábbi mennyiségű tűzveszélyes folyadék tárolható, akár együtt is. I. tűzveszélyességi fokozatból 2 liter II. tűzveszélyességi fokozatból 3 liter III. tűzveszélyességi fokozatból 5 liter Jól zárható, erős falú folyadéküvegben: I. és II. tűzveszélyességi fokozatú folyadékból legfeljebb 10 liter (éterből és szén-diszulfidból legfeljebb 1 liter), III. és IV. tűzveszélyességi fokozatú folyadékból legfeljebb 20 liter tárolható. Üvegballonban III. és IV. tűzveszélyességi fokozatú folyadékból legfeljebb 60 litert szabad tárolni. A folyadéküveg űrtartalma legfeljebb 10 liter, az üvegballon űrtartalma legfeljebb 60 liter lehet. Doboz vagy kanna Jól zárható üzemanyagkannában (üzemanyagkannáról szóló műszaki követelmény szerint) és az illetékes hatóság* által jóváhagyott egyéb dobozban vagy kannában: I. és II. tűzveszélyességi fokozatú folyadékokból legfeljebb 60 liter, III. és IV. tűzveszélyességi fokozatú folyadékokból pedig legfeljebb 300 liter tárolható. A doboz vagy kanna űrtartalma legfeljebb 20 liter lehet. Tárolás szekrényben a kizárólag erre a célra használatos fémlemez vagy legalább 5 Az edények biztonságos tárolására a következő szekrénytípusokat szabad használni: mm vastagságú üveggel üvegezett fémvázas szekrény, robbantás-gátló szekrény (Robbanás-gátló szekrény műszaki követelmény szerint)

30 Szekrényben fiolák, üvegedények a folyadékok tűzveszélyességi fokozatától függetlenül együttesen is tárolhatók a következő mennyiségben: fémlemez vagy üvegezett szekrényben legfeljebb 20 liter (fiolákból legfeljebb 5 liter), robbanás-gátló szekrényben legfeljebb 50 liter. Együttes tárolás Fiola, üvegedény, ballon, hordó, szekrény együttesen is tárolható: 50 m 3 helyiségtérfogatig legfeljebb 60 liter, 100 m 3 helyiségtérfogatig legfeljebb 150 liter, 100 m 3 helyiség-térfogatú helyiségben legfeljebb 300 liter folyadék összmennyiséggel. V/ 15. Időszakos ellenőrzések felülvizsgálatok és karbantartás A kézi és hordozható tűzoltó készülékeket típustól függően félévente (MSZ 1040 szabvány szerinti készüléknél), illetve évente (MSZ EN 3 szabvány szerinti készüléknél) kell ellenőriztetni. Az MSZ 1040 szabvány szerinti készülékeket 5 évente pedig nyomáspróbáztatni kell, az MSZ EN 3 szerinti készülékeknél erre 10 éves ellenőrzés keretében kerül sor. A. A készenlétben tartó feladatai a tűzoltó készülékekkel: a) a készenlétben tartó vagy képviselője, megfelelő időközökben, rendszeresen vizsgálja a tűzoltó készülékeket, melynek során ellenőrzi, hogy minden egyes tűzoltó készülék: aa) a tervezett telepítési helyen van, ab) a tűzoltó készülék látható, a használat nem ütközik akadályba és a tűzoltó készülékkel szemben állva a magyar nyelvű használati utasítás olvasható ac) valamennyi nyomásmérő vagy jelző műszer jelzése a működési zónában található, ad) a tűzoltó készülék zárolása sértetlen és ép, hiánytalan szerelvényekkel ellátott. ae) a tűzoltó készülék felülvizsgálata esedékes-e; b) a készenlétben tartó szükség esetén köteles gondoskodni a hiányosságok megszűntetéséről, az ellenőrző vizsgálatokat lehetőleg havonta, de legalább negyedévente kell elvégezni és a tűzvédelmi szabályzathoz kapcsolva az 1. rész I. fejezetének 5. függelékében meghatározottak szerint kell dokumentálni; 5. függelék az 1. rész I. fejezetéhez Karbantartási igazoló napló... A készenlétben tartó neve:... Az ellenőrző vizsgálatokat végző neve(i):