Természetvédelem
Állatvédelem és az állatvilág védelme Az állatvédelem a háziállatokkal és a haszonállatokkal foglalkozó szakterület, mely elsősorban egészségügyi, higiéniás, stb. kérdésekkel foglalkozik. Az állatvilág védelme a vadonélő állatok megőrzésével, védelmével foglalkozik. Mezei nyúl (Lepus europaeus)
Az állatvilág védelmének jogi háttere (passzív védelem) Törvények A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény A természetvédelem feladatait, így az állatvilág védelmét is alapvetően a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény rögzíti. A törvény az állatvilág védelmével kapcsolatban több konkrétumot is megfogalmaz. Ilyen például az, hogy a természetvédelem alapvető feladatai között említi a természeti értékek körének megállapítását, az azokat veszélyeztető tényezők feltárását és azok elhárítását. Rendelkezik arról is, hogy azokat a természeti értékeket, illetve azok lelő- vagy élőhelyét, melyek kiemelt oltalmat érdemelnek, illetve igényelnek, védetté vagy fokozottan védetté kell nyilvánítani. A törvény tiltja a védett fajok egyedeinek károsítását és pusztítását. Ha ez nem kerülhető el, akkor csak engedély birtokában végezhető.
Az állatvilág védelmének jogi háttere (passzív védelem) Törvények A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény A legtöbb tevékenység, mely védett fajokat érint, engedélyköteles, melyet a természetvédelmi hatóság állíthat ki. A törvény rendelkezik a jogellenesen szerzett védett fajok sorsáról is. Ezeket a természetvédelmi hatóság lefoglalja, illetve elkobozza. Abban az esetben, ha valaki a tevékenységével vagy mulasztásával a védett természeti értéket jogellenesen veszélyezteti, károsítja vagy elpusztítja, illetve jelentős mértékben zavarja, az természetvédelmi bírság fizetésére köteles. A törvény számos esetben csak iránymutató előírásokat ad és a konkrét szabályozás kidolgozásával mást hatalmaz fel. Ez alapján a természetvédelemért felelős miniszter feladatkörébe tartozik, hogy megalkossa, és miniszteri rendelet formájában kihirdesse a védett és fokozottan védett természeti értékek listáját, illetve megállapítsa ezek pénzben kifejezett értékét.
Az állatvilág védelmének jogi háttere (passzív védelem) Törvények 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről A Büntető Törvénykönyv bevezeti a természetkárosítás fogalmát. A törvényben foglaltak alapján bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az, aki fokozottan védett élő szervezet egyedét jogellenesen megszerzi, tartja, forgalomba hozza, az országba behozza, onnan kiviszi, az ország területén átviszi, azzal kereskedik, illetve azt károsítja vagy elpusztítja. Ugyanez vonatkozik arra, aki az előbb felsorolt tevékenységekkel védett, illetve az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős faj egyedei közül annyit érint, hogy azok együttesen vett pénzben kifejezett értéke eléri a fokozottan védett fajok esetében megállapított legalacsonyabb összeget.
Az állatvilág védelmének jogi háttere (passzív védelem) Törvények 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről Ha a fent említett természetkárosítás mértéke fokozottan védett, védett, illetve az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős faj egyedeinek olyan mértékű pusztulását okozza, hogy az elpusztított egyedek pénzben kifejezett értékének együttes összege eléri a fokozottan védett élő szervezet egyedei esetében megállapított, pénzben kifejezett legmagasabb érték kétszeresét, akkor a büntetés bűntett miatt öt évig terjedő szabadságvesztés. Aki ezeket gondatlanságból követi el, az vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Az állatvilág védelmének jogi háttere (passzív védelem) Miniszteri rendeletek 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet A környezetvédelmi miniszter 13/2001. (V. 9.) KöM rendelete a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről. Alapvető jelentőségű miniszteri rendelet, mely többek között a védett és fokozottan védett állatfajok körét, illetve azok természetvédelmi értékét állapítja meg. A rendeletet a kihirdetése óta több alkalommal módosították, legutóbb a 83/2013. (IX. 25.) VM rendelettel. A rendelet táblázatos formában sorolja fel a védett, illetve a fokozottan védett állatfajokat, valamint azok egyedeinek pénzben kifejezett értékét.
Az állatvilág védelmének jogi háttere (passzív védelem) Miniszteri rendeletek 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet Az állatok a táblázatokban rendszertani egységek szerint vannak csoportosítva. A védett állatok esetében a természetvédelmi érték 5.000, 10.000, 25.000 vagy 50.000 Ft, míg a fokozottan védettek esetében 100.000, 250.000, 500.000 vagy 1.000.000 Ft lehet. A rendelet szerint a teljes pénzben kifejezett értéket kell figyelembe venni a faj élő vagy élettelen példánya, bármely fejlő-dési alakja, továbbá felismerhető része, származéka esetében.
Minta: 2. számú melléklet a 13/2001. (V. 9.) KöM rendelethez A B C D E Rendszertani kategória Fokozottan védett faj tudományos neve Védett faj tudományos neve Az állatvilág védelmének jogi háttere (passzív védelem) Magyar elnevezés Természetvéd elmi érték (Ft) 1006. 1007. 1008. Otididae túzokfélék Tetrax tetrax reznek 500 000 Otis tarda túzok 1 000 000 1009. CHARADRII FORMES 1010. Hematopodidae 1011. Hematopus ostralegus LILLEALA KÚAK csigaforgatófélék csigaforgató 25 000
Az állatvilágot általánosan veszélyeztető tényezők Az élőhelyek megszűnése, feldarabolódása, degradálódása. Az intenzív mezőgazdaság káros hatásai. Az intenzív erdőgazdálkodás káros hatásai. Vízszabályozások és vízrendezések káros hatásai. Kereskedelmi vagy más célú befogás, elpusztítás. Preparációs célú gyűjtés. Ellenőrizetlen, jogosulatlan vadászat, halászat, horgászat. Turizmus, illetve egyéb szabadidős tevékenységek (pl. crossmotorozás, quad, stb.).
Az állatvilágot általánosan veszélyeztető tényezők Divathóbort. Közlekedés és vonalas létesítmények. Fajok és fajták kereszteződése, elháziasodás. Génerózió (genetikai leromlás). Fajok közötti versengés, ragadozás.
Az állatvilág védelmének általános lehetőségei Az állatfajok védelmének közös jellemzője, hogy a legtöbb faj (ellentétben a növényekkel), nem helyhez kötötten fordul elő. Nagy területeket járnak be táplálékszerzési, vagy szaporodási célzattal, vagy időszakosan változtatják élőhelyüket (költöző, vándorló, kóborló fajok). Ezért az élőhelyek védelme mellett az állatfajok esetében kitüntetett figyelmet kell szentelni a fajvédelemnek is. Magyarország állatfajainak száma mintegy 30-32 ezer fajra tehető. Az előforduló fajok közel 98 %-a a gerinctelenek közé tartozik, s ezek jelentős része rovarfaj. Közülük 7 lepkefaj csak hazánkban fordul elő, s további 60 faj jelentős előfordulásában döntő többséggel csak itt él.
Az állatvilág védelmének általános lehetőségei A gerincesek közül csak Magyarországon fordul elő a rákosi vipera, s további 30 gerinces faj világállományának a faj fennmaradása szempontjából kiemelkedő hányada hazánkban él. Ezek az adatok mutatják, hogy az állatfajok védelmének kiemelkedő szerepe van a természetvédelmi munkában. Az állatfajok védelmével kapcsolatban alapvető jelentőségű a természettudatos tudatformálás megvalósítása.
Vörös listák és egyéb listák Vörös lista és Vörös Könyv Ezen dokumentumok feladata az, hogy a veszélyeztetettség mértékéről számot adjanak, s erre az illetékesek figyelmét felhívják. A vörös könyvekben a veszélyeztetettség megadása mellett a taxonok részletes bemutatása is megtalálható, a vörös listákban csak a taxonnév és a hozzá rendelt veszélyeztetettségi kategóriát tüntetik fel. Területi vonatkozásban Vörös listákat és Vörös könyveket lokáls, regionális és globális léptékben lehet értelmezni. Hazánkban 1989-ben látott napvilágot a magyar állat- és növényvilág vörös könyve (RAKONCZAY, 1989). Az itt alkalmazott veszélyeztetettségi kategóriák nemzetközi ajánlásokon alapulnak, de bizonyos nemzeti sajátosságokat is hordoznak. 1994-ben az IUCN Fajok Túlélési Bizottsága újrafogalmazta a veszélyeztetettségi kategóriákat, melyekhez mennyiségi természetű kritériumokat is rendelt.
Vörös listák és egyéb listák Az IUCN vörös lista kategóriái Kihalt (Extinct EX): Az a taxon, amelynek utolsó egyede is minden kétséget kizáróan elpusztult. (A Föld egészére vonatkozó kategória.) Kipusztult = Regionálisan kihalt (Regionally Extinct RE): Az a taxon melynek az utolsó, reprodukcióra képes egyede is elpusztult az adott területen. (Mindig egy adott, de a Földnél kisebb léptékű területre vonatkoztatjuk.) Szabad természetből kipusztult (Extinct in the Wild EW): Az olyan taxon, amely korábbi természetes élőhelyén már nem él, csak tenyészetekben, fogságban található, vagy honosított populációja (populációi) élnek a korábbi előfordulási területén kívül. Súlyosan veszélyeztetett (Critically endangered CR): Az a taxon mely a legközelebbi jövőben természetes környezetében a kihalás kipusztulás veszélyének különösen nagy valószínűséggel kitett.
Vörös listák és egyéb listák Az IUCN vörös lista kategóriái Veszélyeztetett (Endangered EN): Az a taxon, amely nem súlyosan veszélyeztetett, de a közeli jövőben természetes környezetében a kihalás kipusztulás veszélyének nagy valószínűséggel ki lesz téve. Sebezhető (Vulnerable VU): Az a taxon, amely ugyan nem súlyosan veszélyeztetett vagy veszélyeztetett, de a közép-távoli jövőben természetes környezetében a kihalás kipusztulás veszélyének nagy valószínűséggel ki lesz téve. Hiányos adat (Data deficient DD): Az olyan taxon, amelynek elterjedéséről vagy populációinak státusáról sem közvetlen, sem közvetett adatok nem állnak rendelkezésre, s emiatt nem állapítható meg veszélyeztetettségének foka. Nem felmért (Not evaluated NE): Nem felmért az a taxon, amelyet még nem soroltak be a fenti kategóriák egyikébe sem.
Hazánkban 2 védett fajuk él. Veszélyeztető tényezők: A vizek szennyezése. Puhatestűek védelme Kagylók Inváziós kagylófajok (pl.: Sinanodonta woodiana) terjedése.
Hazánkban 40 védett és 2 fokozottan védett fajuk él. Több reliktum és számos endemikus fajuk van (pl. barlangokban) hazánkban (pl. az Abaligeti-barlangban élő magyar vakcsiga (Bythiospeum hungaricum)). Számos kárpáti, illetve alpesi endemizmus van közöttük. Puhatestűek védelme Csigák Kárpáti kék meztelencsiga (Bielzia coerulans) V
Puhatestűek védelme Csigák Veszélyeztető tényezők: Vízrendezések. A források foglalása és szennyezése. Inváziós csigafajok terjedése. Az éti csiga (Helix pomatia) védett faj, mely méretkorlátozás mellett gyűjthető. Éticsiga (Helix pomatia )V
Ízeltlábúak védelme Pókok Hazánkban 16 védett fajuk él. Veszélyeztető tényezők: Az élőhelyeik megsemmisülése. Az emberek ellenszenve, félelme és az ebből fakadó oktalan pusztításuk. Karéjos keresztespók (Argiope lobata)v
Hazánkban 3 védett fajuk él. A XX. sz. eleje óta folyamatosan visszaszorulóban vannak. Veszélyeztető tényezők: A vizek szennyezése. A rákpestis pusztítása. Inváziós rákfajok térhódítása. Ízeltlábúak védelme Rákok
Ízeltlábúak védelme Százlábúak Hazánkban 1 védett fajuk él. Veszélyeztető tényezők: Az élőhelyek megsemmisülése.
Hazánkban 571 védett és 55 fokozottan védett rovarfaj él. Rendkívül fajgazdag élőlénycsoport, sok közöttük az endemizmus. Veszélyeztető tényezők: Az élőhelyek megsemmisülése. Ízeltlábúak védelme Rovarok A vízhez kötötten élő fajok (pl.: kérészek, szitakötők) esetén a vizek szennyezése és szabályozása. Egyes csoportok esetében a fokozott gyűjtés. Speciális igényű fajok (pl.: holtfa, gazdanövény specializáltság, parazita és szimbionta életmód) visszaszorulása. Keleti rablópille (Libelloides longicornis) V
Veszélyeztető tényezők: A hagyományos, extenzív gazdálkodási formák visszaszorulása. Intenzív mező- és erdőgazdálkodás. Ízeltlábúak védelme Rovarok Imádkozósáska (Mantis religiosa) V
Ízeltlábúak védelme Rovarok Sajátos védettségi kategóriát teremtett meg a védetté nyilvánító rendelet, amikor az ökológiai folyamatokban betöltött fontos, nélkülözhetetlen szerepük miatt védetté nyilvánította a fészeképítő hangyafajok által épített fészkeket (hangyabolyok).
Hazánkban 24 védett és 7 fokozottan védett halfaj, ill. 3 fokozottan védett ingolafaj él. Rendkívül fajgazdag élőlénycsoport, sok közöttük az endemizmus. Nehezen tanulmányozhatóak, így gyakran nehéz időben észlelni a kedvezőtlen folyamatokat. Veszélyeztető tényezők: Ingolák és halak Az élőhelyek megsemmisülése, vízszabályozások, partvédelem kiépítése, lecsapolások. A folyószabályozások hatására megszűntek a sekély vízborítású árvízi területek, melyek igazi halbölcsőként funkcionáltak. Duzzasztóművek létesítése (áramlási viszonyok megváltozása, a vándorló fajok számára leküzdhetetlen akadály.)
Veszélyeztető tényezők: Ingolák és halak A vizek szennyezése, mely közvetlenül és közvetve is hatással lehet a halakra. Idegenhonos, inváziós halfajok betelepítése, ill. spontán térhódítása (pl.:busa-fajok, törpeharcsa, ezüstkárász, stb.). Horgászat, halászat (elsősorban a ritka fajok esetén jelent gondot). Törpeharcsa (Ameiurus nebulosus)
Ingolák és halak Védelmi lehetőségek: Védelmük elsősorban az élőhelyeik védelmével valósítható meg. A halászati és a horgászati tevékenység jogi szabályozása (tilalmi idők, méret korlátok, tiltott módszerek, védett fajok). Szelektív halászati eszközök használata. Az idegenhonos fajok telepítésének szigorú szabályozása, ill. egyes fajok esetében tiltása, továbbá bizonyos fajok irtása (pl. törpeharcsa). Szennyvizek tisztítása, a megfelelő vízminőség biztosítása.
Védelmi lehetőségek: Ingolák és halak Hallépcsők, melyek a duzzasztóművek által képzett akadály leküzdését lehetővé tevő műszaki létesítmény. Bizonyos fajok esetében a telepítés, illetve a visszatelepítés. Ritka fajok esetén szaporítási és, fajmegőrzési programok. Hallépcső Dunaszigetnél
Hazánkban 17 védett és 1 fokozottan védett kétéltűfaj él. Magyarországon minden kétéltű védett. A legtöbb fajuk szűk ökológiai toleranciájú, így a legkisebb környezeti változások is a fajok eltűnését eredményezhetik. Nehezen tanulmányozhatóak, így gyakran nehéz időben észlelni a kedvezőtlen folyamatokat. Állományaik fontos indikátor szerepet is betölthetnek. Kétéltűek Foltos szalamandra (Salamandra salamandra) V
Veszélyeztető tényezők: Kétéltűek Az élőhelyek megsemmisülése: mocsarak, lápok, öntésterületek lecsapolása, feltöltése. Az élőhelyeik szennyezése. Gyepek nem megfelelő technológiával végzett gépi kaszálása. A klímaváltozás hatásai. A petéket és a lárvákat fogyasztó szervezetek túlszaporodása (túlzott halasítás).
Veszélyeztető tényezők: A telelő és a szaporodóhelyek közé épített vonalas létesítmények (elsősorban közutak) létesítése, melyeken az állatok átkelésekor óriási pusztulások következhetnek be. Egyes fajok esetében a hobbiállatként való tartás, illetve ételkülönlegességnek való gyűjtés. Tudatlanság, ellenszenv (az emberek gyakran gusztustalan, undorító lényeknek tartják őket, melyeket gyakran elpusztítanak). Esetenként horgászcsaliként való alkalmazás. Kétéltűek Zöld levelibéka (Hyla arborea) V
Védelmi lehetőségek: Védelmük elsősorban az élőhelyeik védelmén keresztül valósítható meg. Számos aktív védelmi beavatkozás is sikeres lehet. Kétéltűek A vándorlási útvonalba eső közutak mellett békaterelők és az utak alatt békaátjárók létesítése, vagy ennek hiányéban békamentési akciók szervezése a vándorlási időszakban. Békaalagút a Fertő mentén
Védelmi lehetőségek: Védelmük elsősorban az élőhelyeik védelmén keresztül valósítható meg. Számos aktív védelmi beavatkozás is sikeres lehet. Vizes élőhelyek létesítése, beleértve akár az egész kis kiterjedésű élőhelyeket is, melyek a peterakást segítik. Szükséges esetben a peték áttelepítése biztonságos víztestbe. Ritka fajok esetén szaporítási és, fajmegőrzési programok. Kétéltűek
Hazánkban 10 védett és 5 fokozottan védett hüllőfaj él. Magyarországon minden hüllő védett. Hüllők Rejtett életet élnek, így viszonylag kevés információval rendelkezünk elterjedésükről, populációik nagyságáról. Homoki gyík (Podarcis taurica) V
Veszélyeztető tényezők: A legfőbb veszélyforrást az élőhelyek megsemmisülése, beszűkülése, zavarása jelenti. Több fajuk meglehetősen korlátozott lehetőségekkel bír a nagyobb távolságokra történő terjedést, illetve az akadályok leküzdését tekintve. Európában a hüllőkkel, főleg a kígyókkal szemben általános az ellenszenv, a tőluk való félelem, ill. az irántuk érzett undor, melyből fakadóan számos esetben tapasztalható a fajok oktalan pusztítása. Hüllők Rézsikló (Coronella austriaca) V
Veszélyeztető tényezők: Hüllők A hüllők esetében komoly veszélyforrás a hobbiállattartás, illetve ezzel összefüggésben a fajok illegális kereskedelme és természetes élőhelyükről történő befogásuk. Az idegenhonos hüllőfajok természetes élőhelyeken történő szabadon engedése (pl. vörösfülű ékszerteknős). Zöld gyík (Lacerta viridis) V
Veszélyeztető tényezők: Az élőhelyeken megépülő vonalas létesítmények (elsősorban közutak), melyeken az állatok átkelésekor jelentős pusztulások következhetnek be. A vaddisznók előszeretettel fogyasztják főleg a kígyókat, így a túlszaporodott állományuk érzékeny károkat okozhat. Hüllők Rákosi vipera (Vipera ursinii rakosiensis) FV
Védelmi lehetőségek: Védelmük elsősorban az élőhelyeik védelmén keresztül valósítható meg. Élőhelyek helyreállítása. Ritka, veszélyeztetett fajok esetében a fajmegőrzési programok (pl.: a rákosi vipera esetében egy Life projekt keretében szaporítási, élőhelyrekonstrukciós és visszatelepítési programot indítottak). Hüllők Rákosivipera-védelmi Központ (Kunpeszér)
Madarak Hazánkban 257 védett és 95 fokozottan védett madárfaj él. A magyarországi fajvédelemben a legnagyobb múltra visszatekintő élőlénycsoport. Már 1872-ben tiltották a madárfészkek, ill. tojások pusztítását. Fehér gólya (Ciconia ciconia) FV
Madarak A magyarországi fajvédelemben a legnagyobb múltra visszatekintő élőlénycsoport. Már 1872-ben tiltották a madárfészkek, ill. tojások pusztítását. 1893-ban, a világon elsőként megalakult a Magyar Ornitológiai Központ (Magyar Madártani Intézet), alapítója Herman Ottó volt Ez volt hazánk első, kimondottan természetvédelmi szervezete, mely a madarak védelmével és a velük kapcsolatos tudományos problémák megoldásával foglalkozott.
Madarak Darányi Ignác megbízásából Herman Otto írta. A könyv célja a szerző szerint: Ennek a kis könyvnek legfőbb rendeltetése az, hogy a madarak hasznáról és káráról tiszta képet fessen, mert ezen fordúl meg az, hogy a földmívelő, kertészkedő, szóval a gazdálkodó magyarság mindenképpen helyesen bánják az ég madaraival.
Madarak A hazai madárvédelem legnagyobb társadalmi bázisát az 1974-ben alakult Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület adja, mely többek között koordinálja a hazai gyűrűzési programot. A gyakorlati természetvédelmen túl nagy hangsúly fektetnek az ismeretterjesztésre is.
Madarak Balkáni fakopáncs (Dendrocopus syriacus) V Veszélyeztető tényezők: Élőhelyek pusztulása. A környezetszennyezés következtében bekövetkező ökológiai változások hatására a tápláléklánc egyes elmei eltűnhetnek, megritkulhatnak, mely a madarak táplálkozási szokásait felborítja, vagy a táplálék hiánya miatt elvándorlást eredményezhet. A táplálékul szolgáló fajok irtása. Elektromos vezetékeknek való nekirepülés, illetve áramütés. Illegális kereskedelem a tojásokkal, fiókákkal és a kifejlett állatokkal egyaránt.
Veszélyeztető tényezők: Illegális vadászat (pl. külföldi vendégvadászok). A ragadozók szándékos vagy véletlen mérgezése. Járművek általi gázolás. Üvegeknek való nekirepülés. Gépi kaszálás alkalmával történő pusztulás (a fészken kotló madarat, illetve a fészekaljat veszélyezteti). Fészkelési időben végzett fakitermelés. Madarak Kanalasgém (Platalea leucorodia) FV
Védelmi lehetőségek: Madarak Mesterséges fészkek, fészekalapok, ill. fészekodúk kihelyezése. Vízi élőhelyeken mesterséges szigetek telepesen költő madarak számára. Költőodú kihelyezése
Védelmi lehetőségek: Madarak téli etetése. Madarak A kaszálókon fészkelő fajok esetén megfelelő védőzóna megtartása. Madarak etetése
Védelmi lehetőségek: Több faj esetében jelentős pusztulást okozhatnak a távvezetékeknek nekirepülő madarak, melye veszélyforrás megszüntetésére szolgál a légvezetékek földkábelre cserélése, illetve a légvezetékekre szerelhető madárelterelők alkalmazása. Madarak Madárelterelő
Madarak Védelmi lehetőségek: Az elektromos távvezetékek madárvédelmi szigetelése, mellyel az áramütés hatására bekövetkező igen jelentős elhullást lehet megelőzni. Madárvédelmi szigetelés
Védelmi lehetőségek: Madarak Táplálékállatok telepítése a ragadozó madarak élőhelyére (pl. ürge) Egyes fajoknál előfordul, hogy a két fióka közül az erősebb megöli testvérét (káinizmus). Ennek bekövetkezte előtt az egyik fióka eltávolításával és mesterséges felnevelésével növelhető az állomány. Ürge (Spermophilus citellus) FV
Védelmi lehetőségek: Madarak Intenzív madárvédelem, mely jellemzően ritka, veszélyeztetett fajok egy-egy egyedére, költőpárjaira vagy fészekaljaira irányul. Fészekőrzés, melynek célja a fészkek kifosztásának megakadályozása, illetve a fészkek zavarásának megelőzése. Tojás és fióka mentés szükséges ha a fészket valami veszélyezteteti, vagy a szülők valami oknál fogna nem tudják kikölteni a tojásokat, illetve nem tudják felnevelni a fiókákat. Fatojások alkalmazása, amikor is a veszélyeztetett fészekben lévő tojások helyére fatojásokat tesznek, míg a rendes tojásokat inkubátorban keltetik, de még a kikelés előtt visszajuttatják a fészekbe. Zárttéri tenyésztés, mely az erősen veszélyeztetett fajok szaporítását célozza. Előnye, hogy az optimális körülmények miatt kisebb a fiókamortalitás, de hátránya, hogy a felnevelt egyedeket vissza kell vadítani (pl.: Dévaványai Túzoktelep).
Hazánkban 39 védett és 18 fokozottan védett emlősfaj él. Veszélyeztető tényezők: Több rejtett életmódot folytató faj is van közöttük, melyek esetében a bekövetkező negatív változások gyakran csak későn észlelhető. Élőhelyek megszűnése, feldarabolódása, degradálódása. Inváziós emlősök terjedése. Egyes fajok esetében a hagyományos gazdálkodás megszűnése (pl. ürge). Bizonyos fajok illegális irtása (pl. rágcsálók, vidra). Járművek általi gázolások. Emlősök Egyes fajoktól való félelem, vagy undor és ezzel összefüggésben ezek esetleges oktalan pusztítása (pl. denevérek, nagyobb ragadozók).
Veszélyeztető tényezők: Denevérek esetén az élőhelyül szolgáló bányák, barlangok, padlások bejáratainak lezárása, a barlangok turisztikai céllal történő hasznosítása. Sok faj esetében az intenzív erdőgazdálkodás (pl. az odvas fákban megbújó denevérek, nagytestű ragadozók). Háziasított fajtákkal való kereszteződés, illetve kompetíció (pl. vadmacska). Emlősök Mogyorós pele (Muscardinus avellanarius) V
Védelmi lehetőségek: Emlősök A legtöbb faj esetében a zavartalanság biztosítása. Szaporítási és visszatelepítési programok (pl.: hód). Bizonyos fajok esetében odúk kihelyezése (pl. denevérek, pelék) A közutak fölött, illetve alatt kialakított vadátjárók. Ürge (Spermophilus citellus) FV
Ajánlott irodalom
Ajánlott irodalom
Ajánlott irodalom