Az iskolába lépéshez szükséges fejlettség kritériumai és vizsgálatának törvényi szabályozása a nevelési tanácsadók szemszögéből Kertváros Gyáli Kistérség Nevelési Tanácsadó és Logopédiai Szakszolgálat Thén Zsolt 2011
ISKOLAÉRETTSÉG összetett fogalom a gyermek személyiségének egészét foglalja magában. Az ISKOLAÉRETTSÉG lényege nem az, hogy mekkora tudással rendelkezik a beiskolázásra váró gyermek, hanem az, hogy mennyire kész az ismeretek aktív befogadására, vagyis hogy mennyire terhelhető és mennyire motivált.
1. Biológiai/fizikai/testi jellemzők: o első alakváltozás o idegrendszer megfelelő érettsége o lateralizáció kialakulása 2. Pszichés alkalmasság o értelmi fejlettség (gondolkodás, ok-okozat, emlékezet, stb.) o munkaérettség, feladattudat. motiváltság o érzelmi, akarati érettség o figyelem o beszédkészség 3. Szociális érettség o alkalmazkodás o szabálytudat o önkiszolgálás
Az iskolába lépéshez szükséges fejlettség vizsgálatának folyamata Az iskolaérettségi vizsgálat részei: o o o o o o Beküldött dokumentációk (pedagógiai vélemény, orvosi adatlap, korábban készült szakvélemények, stb.) áttekintése Adatok és anamnézis felvétel a szülőtől Csoportos vizsgálat Egyéni vizsgálat A vizsgálat eredményeinek megbeszélése a szülővel, javaslat a beiskolázással kapcsolatban Szakvélemény készítése
Vizsgálat leírása Csoportos vizsgálat Egyéni vizsgálat O Emberrajz készítése O Strebel-féle szegélydísz vizsgálat O Mennyiségek szimultán felfogása O Edtfeldt vizsgálat O Tematikus ábramásolás O Történet reprodukálás O Általános tájékozottság O Történet visszahallgatása O Mennyiségismeret, műveletek O Formaemlékezet, reprodukció O Képolvasás O Problémamegoldás O Gondolkodás kausalis, analógiás, analitikusszintetikus O emlékezet
1. Szülő Ki kérheti a vizsgálatot? Mikor kötelező? Kt. 13. (8) A szülő joga, hogy gyermeke neveléséhez igénybe vegye a pedagógiai szakszolgálat intézményét köteles: ha gyermeke nem jár óvodába, abban az évben, amelyben gyermeke eléri a tankötelezettség kezdetéhez előírt életkort, január 15. és március 31. között, a nevelési tanácsadó által meghatározott időpontban köteles gyermekét elvinni a nevelési tanácsadóba annak megállapítása céljából, hogy gyermeke elérte-e az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget (Kt. 20. (4)
Abban az évben, amelyben a gyermek a hetedik életévét betölti, csak abban az esetben kezdhet újabb nevelési évet az óvodában ha augusztus 31. után született és a nevelési tanácsadó vagy a szakértői és rehabilitációs bizottság javasolja A nevelési tanácsadó vagy a szakértői és rehabilitációs bizottság ilyen javaslatot KIZÁRÓLAG a szülő kérésére és az óvoda nevelőtestületének egyetértésével tehet. (Kt. 24. (5) bekezdés)
Fontos tudnivalók: A szülő kötelessége, hogy gyermekével megjelenjen a nevelési tanácsadáson, ha a tanulóval foglalkozó pedagógusok kezdeményezésére a nevelőtestület erre javaslatot tesz. A jegyző kötelezheti a szülőt, hogy az e bekezdésben meghatározott kötelezettségének tegyen eleget. Kt. 13. (8) A vizsgálatot mindig az állandó lakóhely szerint illetékes nevelési tanácsadó (nevelési tanácsadást végző Pedagógiai Szakszolgálat) köteles elvégezni.
Mikor szükséges és mikor nem az iskolaérettségi vizsgálat? Az óvodai nevelés meghosszabbításához nem minden gyermek esetében szükséges a vizsgálatot elvégeztetni! A tanköteles korba lépő gyermek számára az óvodai vélemény alapján biztosítható a további óvodai nevelés! (szülő és óvodapedagógusok egyetértése esetén)
A 2011-es iskolaérettségi vizsgálatokra aktualizálva 2004. január 1. és augusztus 31. között született gyermek: a 2011/2012-es nevelési évben már nem kaphat további óvodai ellátást. Esetében tekintettel arra, hogy augusztus 31. előtt született a tankötelezettség legkésőbb 2011. szeptember 1-jén megkezdődik!
2004. szeptember 1. és december 31. között született gyermek: Ha érettsége, fejlettsége nem teszi lehetővé 2011 őszén az iskolakezdést, akkor 2012. augusztus 31-ig óvodai ellátásban részesülhet. Feltételei: Nevelési Tanácsadó vagy a Szakértői és Rehabilitációs Bizottság javaslata, szülő kérése az óvoda nevelőtestületének egyetértésével Ha a Nevelési Tanácsadó véleménye alapján további vizsgálatra van szükség valamelyik Szakértői Bizottságnál, oda a gyermeket a szülőnek el kell vinnie, és az onnan kapott vélemény lesz az irányadó a beiskolázásnál.
2005. január 1. és május 31. közötti időszakban született gyermek: Tanköteles korú, de csak akkor válik 2011 őszétől tankötelessé, ha érett az iskolai élet megkezdésére. Aki a szükséges fejlettséget hatéves korában nem érte el, de bízni lehet abban, hogy fejlődését az óvodai környezet segítheti, óvodai ellátása szülői egyetértés mellett további egy évig bővíthető nevelési tanácsadói, ill. szakértői és rehabilitációs bizottsági vélemény nélkül is! Abban az esetben, ha az óvoda, az óvónők bizonytalanok a gyermek fejlettségének megítélésében, ill. a szülő az óvoda véleményével szemben szeretné gyermekét még egy évig óvodában tartani (vagy iskolába íratni), a döntést a nevelési tanácsadó vizsgálatának eredménye alapján hozza meg az iskola igazgatója.