Eszközök és források értékelési szabályzata

Eszközök és források értékelési szabályzata 2015.

Beosztás Név Aláírás E S Z K Ö Z Ö K É S S z a b á l y z a t Oldal: 2/13. Készítette Ellenőrizte Jóváhagyta mb. gazdasági Szenátus nevében: kancellár igazgató a rektor Papiné Szentgyörgyvölgyi Helgertné György Marianna László Zoltán Dr. Szabó Ilona Eszter Kelt 2015. április 9. 2015. április 15. 2015. április 23. Tartalomjegyzék Cél... 3 Szabályzat hatálya... 3 Kapcsolódó dokumentumok... 3 Fogalmak... 3 A minősítés végrehajtásáért való felelősség... 4 I. rész... 4 Bekerülési érték... 4 Az eszközök bekerülési értéke... 4 Az eszközök bekerülési értéke (előállítási érték)... 5 Az importbeszerzés bekerülési értéke... 6 Térítésmentesen átvett, ajándékba kapott, többletként fellelt, valamint a követelések fejében átvett eszközök... 6 Gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés fejében a jegyzett tőke leszállításakor, illetve jogutód nélküli megszűnéskor átvett eszközök értékelése... 7 II. rész... 7 Az eszközök minősítése, értékelése... 7 A mérlegtételek értékelésének általános szabályai... 7 Immateriális javak minősítése, értékelése... 7 Tárgyi eszközök minősítése, értékelése... 8 Devizakészlet értékelése... 9 Követelések értékelése... 9 Készletek értékelése... 9 Részesedések értékelése... 10 Pénzeszközök értékelése... 10 Időbeli elhatárolások értékelése... 10 III. rész... 10 Értékcsökkenés, értékvesztés elszámolása... 10 Terv szerinti értékcsökkenés elszámolása... 10 Terven felüli értékcsökkenés... 11 Értékvesztés elszámolása... 12 Értékhelyesbítés elszámolása... 12 IV. rész... 13 Források értékelése... 13 A mérlegtételek alátámasztása leltárral... 13

S z a b á l y z a t Oldal: 3/13. Kiadás Fejezet száma Változás tárgya 00. 95/2014/2015. SZN határozat Kiadás Eszközök és források értékelési szabályzata (2011) 01. kiadásának hatályon kívül helyezése Kiadás dátuma 2015.05.01. Cél 1. (1) A számviteli törvény, valamint az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Kormányrendelet rögzíti, hogy a számviteli politika keretében el kell készíteni az Eszközök és források értékelési szabályzatát. (2) A főiskola Számviteli politikája rögzíti, hogy az Eszközök és források értékelési szabályzatát a Számvitel politikához kapcsolódóan, de külön szabályzatként készíti el. Szabályzat hatálya 2. (1) A szabályzat hatálya kiterjed a Károly Róbert Főiskola (továbbiakban: főiskola) minden szervezeti egységére. Kapcsolódó dokumentumok 3. a számvitelről szóló többször módosított 2000. évi C. törvény (továbbiakban: Sztv.); a főiskola Számviteli politikája; az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (továbbiakban: Áht.); az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (továbbiakban: Ávr.); az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Kormányrendelet (továbbiakban Áhsz.); (1) Jelen szabályzat értelmében: Fogalmak 4. a) minősítés: azt a folyamatot jelenti, amely során a főiskola dönt az egyes eszközök befektetett eszközök, illetve forgóeszközök közé történő besorolásáról, továbbá a kötelezettségeknek a mérleg hosszú, vagy rövid lejáratú kötelezettségek közé történő elhelyezéséről; b) értékelés: az eszközök és források értékelése a számviteli nyilvántartásokba vételkor alkalmazott értéknek, valamint az éves beszámoló mérleg tételeinek értékelését jelenti;

S z a b á l y z a t Oldal: 4/13. c) nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközként csak olyan eszközt szabad kimutatni, amelynek az a rendeltetése, hogy a főiskola tevékenységét tartósan, legalább egy éven túl szolgálja. A befektetett eszközök közé az immateriális javakat, a tárgyi eszközöket, a befektetett pénzügyi eszközöket és az üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba, vagyonkezelésbe adott illetve vagyonkezelésbe vett eszközöket kell sorolni; d) kisértékű immateriális javak, tárgyi eszközök: a kettőszázezer forint egyedi értéket nem meghaladó bekerülési értékű vagyoni értékű jogok, szellemi termékek, tárgyi eszközök; e) vételár, eladási ár: a termékek, szolgáltatások beszerzése, értékesítése után fizetett, kapott, felárral növelt, engedményekkel csökkentett, általános forgalmi adót nem tartalmazó ellenérték, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír esetén ide nem értve az Szt. 50. (3) bekezdése szerinti vételárban felhalmozott kamatot; f) kis összegű követelés: a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott értékhatár alatti követelés; g) felújítás: az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló, időszakonként visszatérő olyan tevékenység, amely mindenképpen azzal jár, hogy az adott eszköz élettartama megnövekszik, eredeti műszaki állapota, teljesítőképessége megközelítően vagy teljesen visszaáll, az előállított termékek minősége vagy az adott eszköz használata jelentősen javul és így a felújítás pótlólagos ráfordításából a jövőben gazdasági előnyök származnak. Felújítás a korszerűsítés is, ha az a korszerű technika alkalmazásával a tárgyi eszköz egyes részeinek az eredetitől eltérő megoldásával vagy kicserélésével a tárgyi eszköz üzembiztonságát, teljesítőképességét, használhatóságát vagy gazdaságosságát növeli. Nem felújítás az elmaradt és felhalmozódó karbantartás egy időben való elvégzése, függetlenül a költségek nagyságától; h) karbantartás: a használatban lévő tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási tevékenység, ideértve a tervszerű megelőző karbantartást, a hosszabb időszakonként, de rendszeresen visszatérő nagyjavítást, és mindazon javítási, karbantartási tevékenységet, amelyet a rendeltetésszerű használat érdekében el kell végezni, amely a folyamatos elhasználódás rendszeres helyreállítását eredményezi. A minősítés végrehajtásáért való felelősség 5. (1) Az eszközök tárgyi eszközök, illetve forgó eszközök közé történő besorolása a bevételezést kezdeményező szervezeti egység (projekt, pályázat) részéről történik, amelyet a pénzügyi feldolgozás folyamatában a Gazdasági Igazgatóság munkatársai ellenőriznek. I. rész Bekerülési érték Az eszközök bekerülési értéke 6. (1) A bekerülési érték részét képező tételek elszámolásának időpontjára az Áhsz. 15. -ában foglaltakat kell alkalmazni.

S z a b á l y z a t Oldal: 5/13. (2) Az eszköz bekerülési (beszerzési, előállítási) értéke az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek együttes összege. A bekerülési (beszerzési) érték az engedményekkel csökkentett, felárakkal növelt vételárat, továbbá az eszköz beszerzésével, üzembe helyezésével, raktárba történt beszállításával kapcsolatban felmerült szállítási és rakodási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési, közvetítői tevékenység ellenértékét, díjait, a bizományi díjat, a beszerzéshez kapcsolódó adókat és adójellegű tételeket, a vámterheket foglalja magában. (3) A (2) bekezdésben foglaltakon túl az Sztv.47. (1) (2) és (4) (8) bekezdéseiben foglaltakat kell alkalmazni, úgy, hogy a figyelembe vett tételeket a felmerüléskor, a gazdasági esemény megtörténtekor kell számításba venni a számlázott, a kivetett összegben. (4) Amennyiben az üzembe helyezésig a raktárba történő szállításig a számla nem érkezik meg, a fizetendő összeget az illetékes adóhatóság nem állapította meg, és ezért a pénzügyi rendezés sem teljesülhetett, akkor az adott eszköz értékét az egyéb rendelkezésre álló dokumentum (szerződés, jogszabály, piaci információ) alapján kell meghatározni, és a negyedév végén állományba venni. (5) Az így meghatározott érték és a ténylegesen számlázott vagy később módosított fizetendő (kivetett) összeg közötti különbözettel a beszerzési értéket a végleges bizonylatok kézhezvétele időpontjában akkor kell módosítani, ha a különbözet összege az adott eszköz értékét jelentősen módosítja. Jelentősnek minősül a különbözet, ha az meghaladja az eredetileg elszámolt bekerülési érték 1%-át, de legalább százezer forintot. Amennyiben a különbözet összege jelentősen nem módosítja az adott eszköz bekerülési (beszerzési) értékét, annak öszszegét a végleges bizonylatok kézhezvétele időpontjában egyéb ráfordításként, illetve egyéb bevételként kell elszámolni. Az eszközök bekerülési értéke (előállítási érték) (1) Az eszköz előállítási értékének részét képezik azok a költségek, amelyek: 7. a) az eszköz (termék) előállítása, üzembe helyezése, bővítése, rendeltetésének megváltoztatása, átalakítása, eredeti állagának helyreállítása során közvetlenül felmerültek; b) az előállítással bizonyíthatóan szoros kapcsolatban vannak; c) az eszközre megfelelő mutatók, jellemzők segítségével elszámolhatók. (együttesen: közvetlen önköltség) (2) Az előállítási költségek között kell elszámolni, így az előállítási érték részét képezi: a) az idegen vállalkozó által megvalósított beruházáshoz a beruházó által biztosított (az idegen vállalkozó felé nem számlázott) vásárolt anyag bekerülési értékét, b) a saját előállítású termék, nyújtott szolgáltatás közvetlen önköltségét, c) a vásárolt anyag, a saját előállítású termék tényleges értékét beépítésekor, a szolgáltatásnyújtással egyidejűleg.

S z a b á l y z a t Oldal: 6/13. Az importbeszerzés bekerülési értéke 8. (1) Ha az importbeszerzés ellenértékének kiegyenlítése számla alapján valutában, devizában történik, akkor a számla szerinti levonható általános forgalmi adót nem tartalmazó valutaösszegnek, devizaösszegnek a beszerzéskor, a szolgáltatás igénybevételekor (teljesítéskor) érvényes, az Sztv. 60. (4) (6) bekezdése szerinti árfolyamon átszámított forintérték a termék, szolgáltatás értéke. (2) A 6. (4) bekezdésben meghatározott érték és a ténylegesen fizetett összeg közötti különbözettel a bekerülési értéket a végleges bizonylat kézhezvétele időpontjában módosítani kell. Térítésmentesen átvett, ajándékba kapott, többletként fellelt, valamint a követelések fejében átvett eszközök 9. (1) Államháztartáson kívülről térítésmentesen (visszaadási kötelezettség nélkül) átvett eszköz, illetve az ajándékként hagyatékként kapott eszköz, továbbá a többletként fellelt (nem adminisztrációs hibából származó többlet) eszköz bekerülési értéke ha a jogszabály eltérően nem rendelkezik az eszköznek az állományba vétel időpontjában ismert piaci értéke. (2) Az államháztartáson belülről térítésmentesen átvett, vagy vagyonkezelésbe vett eszközök bekerülési értéke a vagyonkezelésbe adónál kimutatott bruttó érték. (3) A követelés fejében átvett eszköz bekerülési (beszerzési) értéke az eszköz megállapodás, csereszerződés, vagyonfelosztási javaslat szerinti (számlázott, bizonylatolt) értéke. (4) A forgalmi, piaci érték meghatározásának módszere: Azokban az esetekben, amikor az értékelés forgalmi, piaci értéken történik, a forgalmi, piaci érték: a) Új eszközöknél az azonos vagy hasonló rendeltetésű, használati értékű, minőségű és árfekvésű eszköz katalógusokban, árlistákban szereplő, illetve bolti ára. Amennyiben jelentős eltérés tapasztalható az egyes forgalmazók által alkalmazott árak között, ezek (legalább három forgalmazó) átlagát kell forgalmi értéknek tekinteni. Előzőek hiányában forgalmi érték a jogosítvánnyal rendelkező vagyonértékelő által meghatározott érték, ha az eszköz egyedi értéke, vagy mennyisége jelentős nagyságrendű. Jelentős a nagyságrend, ha az eszköz egyedi értéke vagy az eszközök összértéke várhatóan eléri az 500.000 Ft-ot. Ezen értékhatár alatt forgalmi érték a becsült érték. b) Használt eszközöknél a használtcikk kereskedők által alkalmazott eladási ár, ennek hiányában a vagyonértékelő által meghatározott vagy a becsült érték, az új eszközöknél említett feltételekkel. (5) A forgalmi, piaci értéket (ill. az azt alátámasztó információkat) dokumentálni kell. A dokumentumok elkészítéséért a Műszaki és Vagyongazdálkodási Igazgatóság felelős. A forgalmi, piaci érték jóváhagyására a gazdasági igazgató jogosult.

S z a b á l y z a t Oldal: 7/13. Gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés fejében a jegyzett tőke leszállításakor, illetve jogutód nélküli megszűnéskor átvett eszközök értékelése 10. (1) A gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés névértéke fejében a jegyzett tőke leszállításakor átvett eszköz bekerülési értéke a gazdasági társaság által közölt, illetve számlázott érték. (2) A gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnése esetén az átvett eszközök értékelése a vagyonfelosztási javaslat szerinti értéken történik. II. rész Az eszközök minősítése, értékelése A mérlegtételek értékelésének általános szabályai 11. (1) Az értékelés folyamatában meg kell határozni: a) az eszközök bekerülési értékét; b) az immateriális javak és tárgyi eszközök terv szerint és terven felüli értékcsökkenésének elszámolására vonatkozó előírásokat, a terven felüli értékcsökkenés visszaírásának szabályait; c) az eszközök értékvesztésének elszámolására és visszaírására vonatkozó szabályokat; d) a piaci értéken történő értékelés szabályait; e) az eszközök és források mérlegtételeinek meghatározásánál alkalmazott értékeket. (2) Az értékelési elvek és módszerek meghatározásának alapja az Sztv. (3) A mérlegtételek értékelésénél figyelembe kell venni a számviteli alapelvek sajátos érvényesülését. (4) Az előző költségvetési év mérlegkészítésénél alkalmazott értékelési elvek csak akkor változtathatók meg, ha a változást előidéző tényezők tartósan legalább egy éven túl jelentkeznek, és emiatt a változás állandónak, tartósnak minősül. (5) Az eszközöket és a kötelezettségeket, leltározással, (mennyiségi felvétellel, egyeztetéssel) ellenőrizni, és egyedileg értékelni kell. (6) A mérlegben kimutatott eredmény meghatározásakor, a mérlegtételek értékelése során figyelembe kell venni minden olyan értékcsökkenést, értékvesztést, amely a mérleg fordulónapján meglévő eszközöket érinti és a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált. Immateriális javak minősítése, értékelése 12. (1) Az immateriális javak között kell kimutatni az alapítás-átszervezés aktivált értékét, a kísérleti fejlesztés aktivált értékét, a vagyoni értékű jogokat az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni

S z a b á l y z a t Oldal: 8/13. értékű jogok kivételével, a szellemi termékeket (ideértve a használatba nem vett kis értékű szellemi termékek aktivált értékét is), az immateriális javakra adott előlegeket, továbbá az immateriális javak értékhelyesbítését. (2) A mérlegben az immateriális javakat a bekerülési értéken kell kimutatni, csökkentve az elszámolt terv szerinti és terven felüli értékcsökkenéssel, növelve a terven felüli értékcsökkenés visszaírt összegével. Az értékhelyesbítést külön kell kimutatni az eszközök értékhelyesbítésének forrásával azonos összegben. Tárgyi eszközök minősítése, értékelése 13. (1) A tárgyi eszközök között a könyvviteli mérlegben azokat a használatba vett, üzembe helyezett anyagi eszközöket (földterület, telek, telkesítés, erdő, ültetvény, épület, építmény, gép, berendezés és felszerelés, jármű, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok), tenyészállatokat kell kimutatni, amelyek tartósan közvetlenül vagy közvetett módon szolgálják az államháztartás szervezetének tevékenységét, továbbá az ezen eszközök beszerzésére és felújítására adott előlegeket, a beruházásokat, valamint a tárgyi eszközök értékhelyesbítését. (2) A 200 ezer forint egyedi bekerülési (beszerzési és előállítási) érték alatti (kis értékű) tárgyi eszköz bekerülési értékét a beszerzéssel egyidejűleg terv szerinti értékcsökkenésként kell elszámolni. A költségvetési év végéig használatba nem vett (raktáron lévő) kis értékű tárgyi eszközt a mérlegben a beruházások között kell kimutatni. (3) Üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba adott eszközként kell kimutatniuk az államháztartás szervezetének azokat a tulajdonukban levő eszközöket, amelyeket nem saját maga vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerve üzemeltet, hanem azok üzemeltetését, működtetését, kezelését más gazdálkodó szervre bízta. (4) A számviteli törvény előírásának megfelelően a tárgyi eszközök esetében külön kell minősíteni a felújítási és karbantartási kiadásokat. A minősítés elvégzése kötelező, mivel kihatással van a tárgyi eszközök értékére és értékcsökkenésére. (5) A mérlegben a tárgyi eszközöket a bekerülési értéken kell kimutatni, csökkentve az elszámolt terv szerinti és terven felüli értékcsökkenéssel, növelve a terven felüli értékcsökkenés visszaírt összegével. Az értékhelyesbítést külön kell kimutatni az eszközök értékhelyesbítésének forrásával azonos összegben. (6) A mérlegben a koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközöket a bekerülési értéken kell kimutatni, csökkentve az elszámolt terv szerinti és terven felüli értékcsökkenéssel, növelve a terven felüli értékcsökkenés visszaírt összegével. Az értékhelyesbítést külön kell kimutatni az eszközök értékhelyesbítésének forrásával azonos összegben. A koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközök után a terven felüli értékcsökkenést és az értékhelyesbítést a koncesszió jogosultja, a vagyonkezelő adatszolgáltatása alapján kell megállapítani.

S z a b á l y z a t Oldal: 9/13. Devizakészlet értékelése 14. (1) A devizaszámlán lévő deviza, külföldi pénzértékre szóló követelés, befektetett pénzügyi eszközök, aktív pénzügyi elszámolás, illetve kötelezettségeket a mérleg fordulónapján érvényes, a Sztv. 60. -a szerint, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, december 31-i hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani. (2) Az értékelésből adódó árfolyam különbözeteket a devizás követelésekkel, kötelezettségekkel együtt devizaszámlánként kell kiszámolni és intézményi szinten kell minősíteni. Amennyiben jelentős mértékű az árfolyam különbözet, azt deviza számlánként könyvelni kell, az árfolyam veszteséget ráfordításként, az árfolyam nyereséget egyéb bevételként kell elszámolni. Követelések értékelése 15. (1) A mérlegben követelésként kell kimutatni a jogszabályokban meghatározott és a költségvetés alapján gazdálkodó szerv által előírt befizetéseket, a főiskola által teljesített, és az igénybe vevő által elfogadott, jogszerűen elismert termékek értékesítéséből és szolgáltatások nyújtásából származó, behajthatatlannak nem minősített, általános forgalmi adót is tartalmazó fizetési igényeket, valamint rövid lejáratú kölcsönöket, visszterhesen átadott pénzeszközöket. (2) A mérlegben a követeléseket a bekerülési értéken kell kimutatni, csökkentve az elszámolt értékvesztéssel, növelve az értékvesztés visszaírt összegével. (3) A követelés értékelése során a vevő minősítése alapján a beszámolása szerinti év mérleg fordulónapján fennálló és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett követelésnél kell értékvesztést elszámolni. (4) A vevő (adós) minősítése során vizsgálni szükséges: a) a fizetőképességét, likviditási helyzetét, és annak tartósságát, b) a vonatkozó szerződés alapján garancia érvényesítésére van e lehetőség, c) csődeljárást, felszámolási eljárást indítottak e vele szemben, ha igen a követelés milyen mértékű kielégítésére lehet számítani. Készletek értékelése 16. (1) A mérlegben a vásárolt készleteket a mérleg fordulónapján használatba nem vett vásárolt készletek bekerülési értékén kell kimutatni, csökkentve a már elszámolt értékvesztéssel, növelve az értékvesztés visszaírt összegével. (2) A mérlegben a befejezetlen termelést, félkész termékeket, késztermékeket, növendék-, hízó és egyéb állatokat a bekerülési értéken kell kimutatni, csökkentve az elszámolt értékvesztéssel, növelve az értékvesztés visszaírt összegével. (3) A vásárolt készletek esetében a főiskola FIFO elv szerinti eljárást alkalmazza.

S z a b á l y z a t Oldal: 10/13. (4) A készleteket az analitikus nyilvántartásokban féleségenként egyedileg kell nyilvántartani és értékelni. Részesedések értékelése 17. (1) A mérlegben a részesedéseket a bekerülési értéken kell kimutatni, csökkentve az elszámolt értékvesztéssel, növelve az értékvesztés visszaírt összegével. Az értékhelyesbítést külön kell kimutatni az eszközök értékhelyesbítésének forrásával azonos összegben. Pénzeszközök értékelése 18. (1) A mérlegben a pénzeszközöket a mérleg fordulónapján a pénztárban lévő, a fizetési számlához kapcsolódó számlakivonatban szereplő értéken kell kimutatni, csökkentve az elszámolt értékvesztéssel, növelve az értékvesztés visszaírt összegével. Időbeli elhatárolások értékelése (1) A mérlegben az aktív időbeli elhatárolásokat a könyv szerinti értéken kell kimutatni. 19. III. rész Értékcsökkenés, értékvesztés elszámolása Terv szerinti értékcsökkenés elszámolása 20. (1) Az immateriális javak, a tárgyi eszközök üzembe helyezését (használatbavételét) követően, a használattal összefüggésben értékcsökkenést kell elszámolni. (2) Az értékcsökkenés elszámolása negyedévenként történik, a negyedéves könyvviteli zárlat keretében, az Áhsz.-ben meghatározott előírások alapján. (3) Az immateriális javak esetén a terv szerinti értékcsökkenési leírás kulcsai: a) vagyoni értékű jogok esetében 16%, vagy a tervezett használati idő alapján megállapított lineáris kulcs, b) szellemi termékeknél 33%. (4) A tárgyi eszközök terv szerinti értékcsökkenését a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 2. számú mellékletében meghatározottak szerint kell elszámolni. Az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok terv szerinti értékcsökkenésének leírási kulcsa azonos annak az ingatlannak a leírási kulcsával, amelyhez az adott vagyoni értékű jog kapcsolódik.

S z a b á l y z a t Oldal: 11/13. (5) A huszonötmillió forint bekerülési érték alatti gépek, berendezések, felszerelések, járművek terv szerinti értékcsökkenése megállapítása során nem lehet maradványértéket meghatározni. (6) A kis értékű immateriális javak bekerülési értéke a beszerzést, a kis értékű tárgyi eszközök bekerülési értéke az üzembe helyezést, használatba vételt követően, legkésőbb az Áhsz. 53. (6) bekezdés d) pontja szerinti elszámolások során terv szerinti értékcsökkenésként egy összegben elszámolandó. (7) Az immateriális javak, tárgyi eszközök használata, üzemeltetése során, amennyiben az adott tárgynegyedévben elszámolt terv szerinti, illetve terven felüli értékcsökkenés elszámolásával a könyvekben kimutatott halmozott értékcsökkenés eléri a bruttó érték összegét, akkor még a tárgynegyedévben a bruttó értékét át kell vezetni az adott eszközfajta teljesen (0-ig) leírt aktivált állományi számlájára. Ez a könyvelési tétel két állományi számla közötti átvezetést jelent, nem érinti az értékcsökkenés számlákat. (8) Nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés: a földterület, telek értéke után (a veszélyes hulladék tárolására igénybe vett földterület, telek kivételével), az erdőnél, képzőművészeti alkotásoknál, üzembe nem helyezett beruházásoknál, teljesen 0-ig leírt immateriális javaknál, tárgyi eszközöknél, valamint a régészeti lelet bekerülési értéke után. (9) Nem szabad terv szerinti értékcsökkenést elszámolni az olyan eszközöknél, amely értékéből a használat során sem veszít, és amelynek értéke különleges helyzetéből, egyedi mivoltából adódóan évről évre nő. Terven felüli értékcsökkenés 21. (1) A terven felüli értékcsökkenést a Szt. 53. (1) bekezdés b) és c) pontjai szabályozzák, elszámolni a következő esetekben lehet: a) az immateriális jószág, a tárgyi eszköz (ide értve a beruházást is) a főiskola tevékenysége változása miatt feleslegessé vált, megrongálódott, megsemmisült, hiány keletkezett és így rendeltetésének megfelelően már nem használható, illetve használhatatlan; b) a vagyoni értékű jog a szerződés módosítása miatt csak korlátozottan vagy egyáltalán nem érvényesíthető. (2) Az (1)a) pont szerinti esetekben, a terven felüli értékcsökkenés elszámolását követően az immateriális jószágot, tárgyi eszközt az állományból ki kell vezetni. (3) Nem számolható el terven felüli értékcsökkenés a már teljesen leírt immateriális jószágnál, tárgyi eszköznél. (4) A szervezeti egységek részéről az általuk leadott, saját használatukból kivont eszközök esetében a rendeltetés megváltozása, vagy elhasználódás miatt szükségszerű a terven felüli értékcsökkenés elszámolási lehetőségének vizsgálata.

S z a b á l y z a t Oldal: 12/13. Értékvesztés elszámolása 22. (1) Értékvesztés elszámolására az Sztv. 54 56. -i alapján nyílik lehetőség. A részesedéseknél, a készleteknél és a követeléseknél értékvesztést kell megállapítani és elszámolni az alábbi esetekben: a) Részesedésnél értékvesztést kell elszámolni, ha a befektetés könyv szerinti értéke és piaci értéke közötti (veszteség jellegű) különbözet tartósan mutatkozik és jelentős összegű. b) Készleteknél abban az esetben kell az értékvesztést elszámolni, ha a könyv szerinti érték magasabb, mint a piaci, utánpótlási érték. Megfelelő módon történő raktári készletek felhasználása mellett a tartósság nem teljesülhet, így ezekben az esetekben az értékelést sem kell végrehajtani. c) Követeléseknél (vevők, adósok, egyéb követelések, kölcsönök, előlegek) az adós minősítés alapján az év végéig pénzügyileg nem rendezett követeléseknél értékvesztést kötelező elszámolni, ha a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján a követelések könyv szerinti értéke és a követelések várhatóan megtérülő összege között veszteség jellegű különbözet keletkezik, és ez tartósan és jelentős összegnek minősül. Az értékelés vevőnként, adósonként történik. A követelések között elszámolt értékvesztés nem minősül követelés elengedésének. (2) Az (1) bekezdésben alkalmazottakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközök és forgóeszközök között kimutatott részesedések, a készletek és a követelések értékvesztésének elszámolása során akkor kell a különbözetet jelentős összegűnek tekinteni, ha az értékvesztés összege meghaladja a bekerülési érték 10%- át, de legalább a százezer forintot. (3) Amennyiben a vevő, az adós minősítése alapján a követelés várhatóan megtérülő összege jelentősen meghaladja a követelés könyv szerinti értékét, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell. Az értékvesztés visszaírásával a követelés könyv szerinti értéke nem haladhatja meg az Sztv.65. (1) (3) bekezdése szerinti nyilvántartásba vételi (devizakövetelés esetén a 60. szerinti árfolyamon számított) értékét. (4) A követelések működési célú támogatások bevételeire államháztartáson belülről, a követelések felhalmozási célú támogatások bevételeire államháztartáson belülről, és Kincstárnál vezetett fizetési számlák után értékvesztés nem számolható el. Értékhelyesbítés elszámolása 23. (1) Intézményünk nem él az eszközök piaci étéken történő értékelésének lehetőségével, értékhelyesbítés elszámolására nem kerül sor.

S z a b á l y z a t Oldal: 13/13. IV. rész Források értékelése 24. (1) A mérlegben a forrásokat könyv szerinti értéken kell kimutatni. (2) A mérlegben a források között kell kimutatni a saját tőkét, a kötelezettségeket, az Áhsz. 48. bekezdése szerinti egyéb sajátos forrás oldali elszámolásokat, és a passzív időbeli elhatárolásokat. (3) A saját tőkén belül kell kimutatni a nemzeti vagyon induláskori értékét, a nemzeti vagyon változásait, a felhalmozott eredményt, az eszközözök értékhelyesbítésének forrást, és a mérleg szerinti eredményt. (4) A nemzeti vagyon induláskori értékeként a 2014. január 1-jén meglévő, a nemzeti vagyonba tartozó eszközök bekerülési értékének forrását kell kimutatni. (5) A Károly Róbert Főiskola 2003. szeptember 1-jén alakult meg a Szent István Egyetemből történő kiválással. Az induló tőke értéke csak átszervezés miatti jelentős feladatkör módosulása esetén változhat. Induló tőkéje a 2003. szeptember 1-jei állapotnak megfelelő értéken szerepel. (6) A nemzeti vagyon változását nyilvántartás szerinti értéken kell a mérlegben szerepeltetni. Értéke a 2014. január 1-jét követően a nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközök és forgóeszközök Áhsz 15. (2) (3a) bekezdése, 16/A. és a 49/a-49/B szerinti jogcímeken elszámolt változásait kell kimutatni. (7) A saját tőke elemeit a számviteli bizonylatok, vagy más okiratok tartalma szerint kell minősíteni, értékelni. (8) A mérlegben a kötelezettségeket költségvetési évben esedékes kötelezettségek és költségvetési évet követően esedékes kötelezettségek, ezen belül a költségvetési kiadások kiemelt előirányzatai és finanszírozási kiadások szerinti tagolásban kell kimutatni. A mérleg a kötelezettségek között tartalmazza az Áhsz. 48. (10) bekezdése szerinti kötelezettség jellegű sajátos elszámolásokat is. (9) A fizetési kötelezettségek minősítésénél azt kell figyelembe venni, hogy a teljesülés tárgyévben, vagy a tárgy évet követő évben esedékes. (10) A sajátos forrásoldali elszámolásokat a számviteli bizonylatok tartalma szerint kell minősíteni, értékelni. A mérlegtételek alátámasztása leltárral 25. (1) Az éves költségvetési beszámoló elkészítéséhez, a mérleg tételeinek alátámasztásához olyan leltárt kell összeállítani és megőrizni, amely tételesen, ellenőrizhető módon tartalmazza a mérlegben szereplő eszközöket és forrásokat. A leltározás folyamatára vonatkozó részletes szabályozást a Leltározási és leltárkészítési szabályzat tartalmazza.