A A GYŐRI NÁDORVÁROSI ÉNEK-ZENEI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

A A GYŐRI NÁDORVÁROSI ÉNEK-ZENEI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA OM azonosító: 202991 Szervezeti egységkód: 074077 Cím: 9024 Győr, Kálvária utca 20. E-mail cím: nador@nvarosi-gyor.sulinet.hu Telefon: 96/424-288 Honlap: www.nadorgyor.hu Készült: 2015. augusztus 26. Hatályba lépett: 2015. szeptember 1. Módosítás: Felülvizsgálat: folyamatos módosítása a jogszabályváltozások, az intézmény szervezeti jogállásának és folyamatainak esetleges változása, valamint az arra jogosult szervek, személyek kezdeményezésére történik

Tartalom 1. Az iskolában folyó nevelő - oktató munka 8 1.1. Pedagógiai alapelvek, értékek 8 1.2. A nevelő-oktató munka feladatai, céljai 9 1.3. A nevelő - oktató munka eljárásai és eszközei 9 1.4. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 10 1.5. Feladatok 11 1.6. Eszközök, eljárások 11 1.7. Felelős 11 2. A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok 13 2.1. Feladatok 13 Az egészségfejlesztési ismeretek témakörei az iskolában: 13 2.2. Eszközök, eljárások 15 2.3. Felelős 15 3. Közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok 16 3.1. Feladataink 16 3.2. Eszközök, eljárások 17 3.3. Felelősök 17 4. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai 18 4.1. A pedagógusok helyi intézményi feladatai 18 4.2. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre 19 5. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 20 5.1. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek 20 1

5.1.1. Alapelvek 20 5.1.2. Tevékenység 20 5.1.3. Eszközök, eljárások 21 5.1.4. Felelősök 22 5.2. A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése 22 5.2.1. Alapelvek 23 5.2.2. Tevékenység 23 5.2.3. Eszközök, eljárások 23 5.2.4. Felelősök 23 5.3. Az SNI-s tanulók gondozása 24 6. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje 26 7. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel 28 7.1. Alapelvek 28 7.2. A tanulók és pedagógusok együttműködésének formái 28 7.3. Felelős 28 8. Szülő és pedagógusok együttműködésének formái 29 9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata 31 9.1. Osztályozó vizsga 31 9.2. Különbözeti vizsga 32 9.3. Javítóvizsga 33 9.4. Pótló vizsga 33 10. A tanulók felvételének és átvételének helyi szabályai 35 10.1. Tanulói jogviszony létesítése 35 10.2. Felvételi kérelem elutasítása 35 10.3. Átmenet ötödik osztályba 35 10.4. Átvétel szabályai 36 10.5. Tanulói jogviszony megszűnése: 36 11. Elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv 37 2

11.1. Alapelv 37 11.2. Cél 37 11.3. Feladatok 37 11.4. Felelős 38 12. A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások, kötelező, kötelezően választandó vagy szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezése 40 13. A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások, kötelezően választandó vagy szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezése 43 13.1. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei 13.2. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása 45 13.2.1. Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása 45 13.2.2. A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása 46 13.2.3. Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása 47 13.2.4. A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása 48 14. Mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módjai 49 15. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai 50 15.1. Emelt szintű ének-zene oktatás 50 15.2. Hit-és erkölcstan, erkölcstan közötti választás 50 15.3. A választható egyéb foglalkozások és választásuk szabályai 50 16. A tanuló tanulmányi munkája ellenőrzésének és értékelésének módjai, a magatartás és szorgalom minősítésének elvei, a tanulók magasabb évfolyamba lépésének szabályai 51 16.1. Az ismeretek számonkérésének formái 51 16.2. A tanulói teljesítmények értékelése 51 3 44

16.3. Érdemjegy, osztályzat 51 16.4. A tanuló magatartása, szorgalma, értékelésének és minősítésének formái és követelményei 52 16.5. A magatartás és szorgalom értékelésének és minőségének követelményei Hiba! A könyvjelző nem létezik. 17. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei 53 18. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek 54 19. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei 56 19.1. Az iskola egészségnevelési elvei 56 19.2. Az iskola környezeti nevelési elvei 57 20. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések 60 21. Tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei 63 22. Iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai 66 23. Projektoktatás 67 24. Írásbeli, szóbeli beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendje 68 25. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása 69 25.1. Az otthoni írásbeli házi feladat kiadásának korlátai 69 26. Az iskola élet és munkarendje, hagyományok 70 27. Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok 73 4

JÖVŐKÉP Pedagógiai programunk képezi az intézményben folyó nevelő-oktató munka tartalmi, szakmai alapjait. Ebből tájékozódhatnak a diákok és a szülők arról, milyen pedagógiai alternatíva szerinti és milyen eredményű iskolázást remélhetnek, milyen speciális szolgáltatásokat vehetnek igénybe. Pedagógiai programunk segítségével megismerhetőek a tehetség, a képesség kibontakoztatását, a szociális hátrányok, a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségek enyhítését segítő iskolai tevékenységek, a tanulók tudása, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének követelményei és formái, a gyermek-és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai munka. A pedagógiai program meghatározza az előttünk álló évekre az iskola arculatát, nevelési oktatási feladatait, a pedagógusok gondolkodását. A feladat és a tét is nagy, mert olyan tudást kell adni a jövő nemzedékének, hogy biztosan alapozhassanak rá jövőt, szakmát, hivatást, egyéni életutakat. A siker azokhoz pártol, akik energikusak, hogy dolgozzanak érte, elég bizakodóak, hogy higgyenek benne, elég türelmesek, hogy várjanak rá, elég bátrak, hogy megragadják, és elég erősek, hogy megtartsák. Logan Pearsal Smith Nyitottak vagyunk a körülöttünk lévő világ felé, partnernek tekintjük a szülőket és a diákokat, vállaljuk a gyermekekről való gondoskodást, segítjük őket problémáik megoldásában. Az iskola vezetősége és nevelőtestülete bízik abban, hogy megismerve pedagógiai programunkat, sokan azonosulnak nevelési, oktatási céljainkkal, és ezért választják gyermeküknek intézményünket. 5

ISKOLÁNKRÓL Iskolánk Győrben a nádorvárosi kerület nyugati részén, található. Alapításának éve az 1872/73-as tanév. Az öreg falakba beívódtak az örömök, a bánatok és a sikerek. A falak magukba zárták a sok ezer itt tanult diák és a több száz oktatással, neveléssel foglalkozó apáca, tanító és tanár munkásságát, emlékét. Az ének-zene emelt szintű oktatását szaktantermek segítik. Az iskola épülete tágas, esztétikus, a hozzá kapcsolódó sportcsarnok kiváló lehetőséget nyújt a testnevelés és sport magas színvonalú oktatására, valamint a szabadidő hasznos eltöltésére. A gyermekek kulturált és hangulatos ebédlőben étkezhetnek. Az iskola hangversenyterme különböző rendezvények, előadások és kiállítások helyszíne. Az olvasni vágyók rendelkezésére áll könyvtárunk, mely igyekszik kielégíteni az egyes tantárgyak oktatásából adódó igényeket. A megfelelő ütemű fejlesztésnek a pénzszűke szab határt. Apáczai Csere János szavait továbbgondolva valljuk, hogy az iskola nemcsak az épület, a felszerelés, s nem is csak a diákok és tanárok összessége, hanem a kialakított szokások, jogok és kötelességek harmonikus egysége is. Olyan légkör kialakítására törekszünk, ahol a pedagógus, a diák, és a szülő is jól érzi magát. Ez a kapcsolatrendszer a kölcsönös bizalom, érdeklődés, az aktív közreműködés és folyamatos kommunikáció alapján működik. A komplex személyiségfejlesztés és a kompetencia-alapú oktatás olyan képességrendszer kialakítását teszi lehetővé, amely meghatározó a tanulók személyiségének kiteljesedésében, az egész életen át tartó tanulás képességének megszerzésében. Arra törekszünk, hogy tanulóink minden élethelyzetben alkalmazni tudják tudásukat. Az életkori sajátosságok figyelembevételével olyan közösségeket alakítunk ki, ahol természetes a baráti kapcsolatok építése, fenntartása, egymás segítése, mások véleményének tiszteletben tartása, az egymáshoz való alkalmazkodás, a kulturált kommunikáció. Az iskolai szintű ünnepélyek, rendezvények esetében fontosnak tartjuk, hogy az értelem mellett az érzelmekre is hassanak, felejthetetlen élményt nyújtva. 6

Az egészség- és környezettudatos magatartás kialakítása érdekében szorgalmazzuk a pozitív életmódminták megismertetését és alkalmazását. Fontosnak tartjuk, hogy növendékeink becsüljék meg, vigyázzanak természeti és épített környezetükre egyaránt. Mi olyan iskolát kívánunk a gyerekeknek adni, amely érdekes, változatos, széles körű fejlesztési és fejlődési lehetőségeket, stabil alapokon nyugvó tudást biztosít mindenki számára. A Pedagógiai Programot és annak módosításait a jóváhagyást követő tanévtől felmenő rendszerben vezetjük be. KÜLDETÉSNYILATKOZAT A nemzeti köznevelés jogszabályokban meghatározott feladatait, működését tisztelve és betartva, az intézményünk hagyományait továbbörökítve, a környezetünk által kínált lehetőségekkel élve, annak elvárásait is szolgálva a magas színvonalú nevelő és oktató munka elkötelezettjei vagyunk. A korszerűség és a hagyománytisztelet, a szaktudás és az empátia, a szabálykövetés és az alkalmazkodóképesség, az egyéni és a közösségi érdekek egyensúlyának megtartásával arra törekszünk, hogy az intézményünk nevelő-oktató munkájában részt vevők kiszámítható, fejlődésre törekvő, rövid és hosszú távú céljait elérő, együttműködő feladatvégzés, folyamat szereplői legyenek. Ennek a legfőbb eszközei: a felkészültség, a felelősségvállalás, a következetesség, a hitelesség és a szorgalom. Így és erre tanítjuk a tanulóinkat! 7

1. NEVELÉ S I PROGRAM - AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ - OKTATÓ M UNKA 1.1. Pedagógiai alapelvek, értékek Intézményünkben olyan légkört, igazgatási, pedagógiai tevékenységet alakítottunk ki, amely eleve kizárja annak lehetőségét, hogy bármelyik gyermek származása, színe, vallása, nemzeti, etnikai hovatartozása vagy bármely oknál fogva hátrányos megkülönböztetésbe, megalázó helyzetbe kerüljön, vagy emberi méltóságában megsértsék. Támaszkodunk az óvodai és családi nevelés eredményeire, célunk ezek zökkenőmentes folytatása. Minden tanuló részére biztosítjuk a fejlődéséhez szükséges feltételeket, lehetőségeket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a gyermek képességeit, tehetségét kibontakoztathassa, ismereteit folyamatosan korszerűsítse, szükség esetén leküzdhesse azokat a szociális hátrányokat, amelyek születésénél, családi, vagyoni helyzeténél vagy bármilyen más oknál fogva fennállnak (tanulási nehézségek, beilleszkedési, magatartási zavarok). Ügyeiben humánusan járunk el a rendelkezésre álló lehetőségek mérlegelésével. A gyermekés ifjúságvédelem ennek megfelelően széles körben fogja át pedagógiai munkánkat, nevelő és oktató tevékenységünket. Igyekszünk minden feltételt biztosítani ahhoz, hogy diákjainkat biztonságos és egészséges környezetben neveljük és oktassuk. Érdekeltté tesszük őket az iskola berendezéseinek, tárgyainak védelmében, erősítjük az iskolához való kötődésüket. Ösztönözzük őket a természeti és társadalmi környezet megismerésére, védelmére és formálására. Iskolai tanulmányi rendjüket -- pihenőidő, szabadidő, testmozgás, sportolási, étkezési lehetőség --életkoruknak és fejlettségüknek megfelelően alakítjuk ki az egészséges életmód kritériumainak megfelelően. Az iskolánkban tanuló valamennyi gyermek részt vehet a DÖK munkájában, ismerheti az őt megillető jogokat, véleményt nyilváníthat az őt érintő kérdésekben, megismerve és gyakorolva ezzel a demokrácia alapelveit. Tiszteletben tartjuk személyiségi jogaikat, lehetőséget biztosítunk arra, hogy a jogaik gyakorlásához szükséges információkhoz hozzájussanak, és tájékoztatást adunk a jogaik gyakorlásához szükséges eljárásokról. Hiszünk abban, hogy erkölcsileg, 8

szellemileg és testileg egészséges gyerekeket nevelünk, akik képesek az egyetemes értékek tiszteletére, a magyarságtudat, mint nemzeti örökség ápolására, humanizmusra, a másság elfogadásra. 1.2. A nevelő-oktató munka feladatai, céljai A nevelési programban kitűzött célokat a tanítás- tanulás folyamatában a helyi tanterv megvalósításával és a tanórán kívüli tevékenységgel érjük el. Intézményünk oktatási és nevelési céljai megegyeznek a Nemzeti Alaptantervben foglaltakkal. Iskolánk nevelőmunkájára a tudatosság és a tervszerűség jellemző. Kiemelt feladatnak tartjuk, hogy az egyes műveltségterületeken belül a tanulók sajátítsák el a minden ember számára nélkülözhetetlen általános és széles műveltség továbbépíthető alapjait. Elősegítjük, hogy tudásuknak, képességüknek leginkább megfelelő középiskolában folytassák tanulmányaikat. Az önálló ismeretszerzési képességek és készségek kialakítását a tanulói aktivitás fokozásával érjük el. A gyermeket körülvevő világ reális és objektív bemutatását célozzuk meg, valamint törekszünk a magyarságunkhoz és európaiságunkhoz kötődő értékek közvetítésére. Kiemeltnek tartjuk a kommunikációs kultúra magas szintű kialakítását, hisz ez a tudás alapja, ez határozza meg az egyén szocializációját, egymás megértését, a társadalmi érintkezést. Ez áthatja az iskolai nevelés és oktatás teljes rendszerét. A művészetek érzelmi hatásaik miatt nélkülözhetetlen nevelési eszközök. Alkalmasak értékőrzésre és - közvetítésre, lehetővé teszik a tanulók alkotóvá válását, az önmegvalósítást. Esztétikai és erkölcsi hatása miatt intézményünkben a zenei nevelés kiemelt szerepet kap. Az egyénre szabott értelmi, érzelmi tevékenységre épülő, tudományos, erkölcsi, esztétikai és általános nevelési törekvéseink valamennyi évfolyamon érvényesülnek. Intézményünk őszinte, nyílt légkörű, gyermekközpontú intézmény, melynek szellemisége egész nevelési rendszerünket áthatja. 1.3. A nevelő - oktató munka eljárásai és eszközei A nevelő-oktató munka ismeret- és értékátadó tevékenység, amely csak akkor lehet eredményes, ha módszereiben, eszközeiben, eljárásaiban tekintettel van a 9

tanulócsoportok összetételére, a tanulók életkori sajátosságaira és kellő teret biztosít a tanulói aktivitásnak az ismeretszerzés folyamatában. Az iskolánkban tanító pedagógusok a nevelőmunka gyakorlati végrehajtásában, egy-egy feladat, helyzet, probléma megoldásában tervszerű és rendszeres eljárásmódokat és az ezeket segítő eszközök rendszerét alkalmazzák. A nevelőmunkánk során alkalmazott közvetlen eljárásmódok: követelés, meggyőzés, gyakorlás. A követelés során alkalmazott eszközök: biztatás, elismerés, helyeslés, dicséret, jutalmazás, ellenőrzés. A meggyőzés alkalmával az alábbi eszközök használata a jellemző: oktatás, példa, bírálat, önbírálat, etikai beszélgetés, előadás, vita, beszámoló, ankét, megbeszélés. A gyakorlás eszközei: a szoktatás, gyakoroltatás, tanulás, játék, verseny. Nevelőmunkánk során alkalmazott közvetett nevelési eljárások: a tanulói közösségek tevékenységének megszervezése, közös célok kitűzése, elfogadása, hagyományok kialakítása, követelés, ellenőrzés, ösztönzés, a nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében, felvilágosítás, vita. Az intézményünkben dolgozó pedagógusok gazdag eszköztárral rendelkeznek, amelyből bőséggel válogathatnak a gyorsan változó pedagógiai helyzeteknek vagy az egyéni eseteknek megfelelően. 1.4. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A személyiség: az egyén valamennyi fiziológiai és pszichológiai funkciójának és állapotának adott szerkezetben működő rendszere, amely működése által a környezettel állandó kölcsönhatásban van, ahhoz tudatosan alkalmazkodni és azt alakítani képes. Legfőbb jellemzője a működésbeli tagoltság és egység. Cselekvésszabályozó rendszer, amely tájékozódó, ösztönző, szervező és végrehajtó funkciót tölt be. A nevelési folyamatban a teljes szabályozórendszert együtt kell látni és figyelembe venni. Alapelvek - önismeret, reális önkép kialakítása a gyermekben, - értékválasztás, - kreativitásra ösztönzés, - kitartás, önbizalom, kiegyensúlyozottság, 10

- egészséges életmódra nevelés, - krízishelyzetek felismerése, kezelése, - stressz és nehézségek leküzdése, - kötődés a családhoz, a lakóhelyhez, - nemzeti sajátosságok megismerésével és megőrzésével az Európai Unió egyenrangú és hasznos polgáraivá válás. 1.5. Feladatok A személyiségfejlesztés általános nevelési feladat, amely a gyermekek életkori és egyéni jellemzőinek megismerése alapján, tervszerűen kialakított nevelési rendszerrel történik. A változatos arculatot mutató diákokban a megfelelő módszereket megtalálva lehet kibontakoztatni, fejleszteni a személyiségükben rejlő lehetőségeket. 1.6. Eszközök, eljárások Iskolánk változatos, érdekes, széles körű fejlesztési és fejlődési lehetőséget biztosít mindenki számára. A helyi tantervünkben megfogalmazott értékek, követelmények és az erre épülő differenciálás a tanulók tudásának, képességeiknek, egész személyiségüknek kibontakoztatását biztosítja. A színes, sokoldalú iskolai élet, a tanulás, a játék során fejlődik az önismeretük, együttműködési készségük, akaratuk. Hozzájárulunk életmódjuk, szokásaik, értékekkel történő azonosulásuk kialakításához. Személyiségfejlesztésünk összhangban van a gyermekek adottságaival, iskolai és otthoni tanulásukkal, szabadidős tevékenységeikkel, a hétköznapi életben szerzett tapasztalataikkal. Munkánk során figyelembe vesszük, hogy a nevelés és oktatás színtere nemcsak az iskola, hanem a család és a társadalom is. Az iskola felhasználja a tanórai és a tanórán kívüli lehetőségeket, a direkt és indirekt módszereket. A pedagógiai folyamat szerves része minden olyan foglalkozás, amely hagyományaival, tevékenységével segíti a tanulók személyiségének fejlődését. 1.7. Felelős A személyiségfejlesztésben az iskola minden pedagógusa tevékenyen részt vesz. Kiemelt szerep jut az osztályfőnököknek, akik nyomon követik a gyermek 11

személyiségének fejlődését, a diákönkormányzatot segítő pedagógusnak, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősnek. 12

2. A TE LJES KÖRŰ EGÉSZS É GFE JLE S ZTÉ S S E L ÖSSZE FÜGGŐ FE LADATOK A teljes körű egészségfejlesztés célja, hogy minden gyermek részesüljön a teljes testi-lelki jóllétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységekben a tanév valamennyi napján. A teljes körű egészségfejlesztési program megvalósítása népegészségügyi, pedagógiai és össztársadalmi cél is. Alapelvek A teljes körű egészségfejlesztési program az iskola közössége életminőségének, életfeltételeinek javítását szolgáló, az intézményi közösséghez tartozók közös akaratát összegző cselekvési program, melynek közvetlen és közvetett célja az életminőség, ezen keresztül az egészségi állapot javítása, olyan új közösségi problémakezelési módszer, amely az érintettek aktív részvételére épít. A teljes körű iskolai egészségfejlesztés a nevelőtestület és a szülők bevonásával, a nevelésioktatási intézmény partneri kapcsolati hálójában szereplő kliensek ésszerű bevonásával történik, és az alábbi négy egészségfejlesztési alapfeladat rendszeres végzését jelenti: - egészséges táplálkozás megvalósítása, - sokszínű sportolási lehetőség minden gyermeknek, - a gyermekek érett személyiséggé válásának elősegítése személyiségközpontú pedagógiai módszerekkel és a művészetek személyiségfejlesztő hatékonyságú alkalmazásával. 2.1. Feladatok Az egészségfejlesztési ismeretek témakörei az iskolában: - Az egészség fogalma. - A krónikus beteg egészsége. - Az egyén és az őt körülvevő közösség egészsége: felelősségünk. - A környezet egészsége. - Az egészséget befolyásoló tényezők. - Szájhigiénia. 13

- A jó egészségi állapot megőrzése. - A betegség fogalma. - Megelőzhető betegségek. - A táplálkozás és az egészség, betegség kapcsolata. - Az egészséges táplálkozás. - Lelki eredetű táplálkozási zavarok. - A beteg ember táplálásának sajátosságai. - A testmozgás és az egészség, betegség kapcsolata. - Az egészséghez szükséges testmozgás. - A szervezet fejlődése testmozgással és annak hiányában. - Gerincvédelem, gerinckímélet. - Balesetek, baleset-megelőzés. - A lelki egészség. - Önismeret, önértékelés, a másikat tiszteletben tartó kommunikáció módjai, ennek szerepe a másik önértékelésének segítésében. - A két agyfélteke harmonikus fejlődése. - Az érett, autonóm személyiség jellemzői. - A társas kapcsolatok. - A nő szerepei. - A férfi szerepei. - A társadalom élete, a társadalmi együttélés normái, illem és etika. - A családi élet - kapcsolat a család tagjai között, közös tevékenységek. - A várandósság alatti hatások a gyermek fejlődésére. - A gyermek fejlődését elősegítő viszonyulás a gyermekhez - családban, iskolában. - A szenvedélybetegségek és megelőzésük (dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, játékszenvedély, internet- és tv-függés). - Művészeti és sporttevékenységek lelki egészséget, egészséges személyiségfejlődést és tanulási eredményességet elősegítő hatásai. - A média egészséget meghatározó szerepe. - Médiatudatosság, a médiafogyasztás egészségvédő módja. - Fogyasztóvédelem. - Az idő és az egészség, bioritmus, időbeosztás. 14

- Együttélés tartós egészségkárosodással élő társakkal, a segítségre szorulók segítése. - Iskola-egészségügy igénybevétele. - Az egészségügyi ellátórendszer többi elemének igénybevétele. - Otthoni betegápolás. 2.2. Eszközök, eljárások Az oktatás valamennyi módszere: meggyőzés minta példa bírálat önbírálat beszélgetés felvilágosítás tudatosítás előadás vita beszámoló 2.3. Felelős - az iskola-egészségügyi szolgálat, - nevelőtestület. 15

3. KÖZÖSSÉGFE JLE S ZTÉ S S E L, AZ ISKOLA SZE REPLŐINEK EGYÜTTM ŰKÖDÉSÉVEL KAP CSOLATOS FE LADATOK A közösség sajátosan szociális minőségű csoport, melynek alapvető jellemzője, hogy normarendszerének értékrendje, tartalmi meghatározója mind a társadalom, mind a csoport, mind az egyén számára konstruktív, pozitív hatású, az egyén és közösség között állandó termékeny kapcsolat van (cél, tevékenység, munkaszervezés), mely a személyiség kibontakozásának, harmonikus fejlődésének optimális feltétele. Alapelvek A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot alakítja ki, teremti meg. A közösségfejlesztés az iskolai nevelés - oktatás szinte valamennyi elemét áthatja, fontos része a diákönkormányzat tevékenységének is. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. A tanulói személyiségfejlesztésre irányuló nevelő-oktató munka a pedagógusok és diákok személyes kapcsolata révén valósul meg, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. 3.1. Feladataink a tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, figyelemmel kísérése, minden gyermek ismerje meg a közvetlen környezetében lévő értékeket, törekedjen azok megőrzésére és gyarapítására, személyes tapasztalatokat szerezzenek az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén, a közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása, harmonikus kapcsolat létrehozása a gyermekeket körülvevő természeti és társadalmi környezettel, 16

az új információs környezetben eligazodni tudó, és azt kritikai módon használó fiatalokat kell nevelnünk, törekednünk kell arra, hogy kommunikációs kultúrájuk középpontjába az önálló ismeretszerzés, véleményformálás- és kifejezés, a vélemények, érvek kifejtésének, értelmezésének, megvédésének képességei álljanak, nyitottság, megértés a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt és ezek megbecsülése, a beteg, sérült és fogyatékos embertársaink iránti elfogadó és segítőkész magatartás kialakítása, nemzetközi kapcsolatok közvetlen ápolásában való részvétel. 3.2. Eszközök, eljárások - osztályközösségek létrehozása, - diákönkormányzat működtetése, diákgyűlések, diákfórumok, - szakköri csoportok kialakítása, - napközis csoportok működtetése, - tanulmányi kirándulások szervezése, - iskolai területi és országos vetélkedőkön való részvétel, - szakkörök, kórus, sportkörök létrehozása, - erdei iskola, sí táborok, nyári táborok szervezése, - színház-, mozi-, múzeumlátogatások, - farsangi bálok, diák bulik, - iskolai ünnepélyek. 3.3. Felelősök A közösségfejlesztés az intézmény valamennyi pedagógusának feladata. Kiemelten az osztályfőnökök hivatottak a diákok közösségben elfoglalt helyének fejlődését nyomon követni. 17

4. A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉ ZM É NYI FE LADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖKI M UN KA TARTALM A, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FE LAD ATAI A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. 4.1. A pedagógusok helyi intézményi feladatai - a tanítási órákra való felkészülés, - magas szakmai színvonalú tanítási órák tartása, - a tanulók dolgozatainak javítása, - a tanulók munkájának rendszeres értékelése, - a megtartott tanítási órák naprakész dokumentálása és a helyettesített órák vezetése, - különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása, - dolgozatok összeállítása és értékelése, - tanulmányi versenyek tervezése, lebonyolítása, - tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, - felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, - iskolai kulturális és sportprogramok szervezése, - osztályfőnöki, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, - az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, - szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, - részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, - részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, - a tanulók felügyelete a foglalkozások közti szünetekben és ebédeléskor, - tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek, rendezvények szervezése, lebonyolítása - tanulók kíséretének ellátása - iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, - részvétel a munkaközösségi értekezleteken, - tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt munkavégzés, - iskolai dokumentumok véleményezésében, felülvizsgálatában való közreműködés, - szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, 18

- osztálytermek, folyosók, aula rendben tartása és dekorációjának kialakítása. Az osztályfőnököt a munkaközösségek vezetőivel konzultálva az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. 4.2. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre - Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. - Együttműködik az osztály tagjaival, segíti a tanulóközösség kialakulását. - Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. - Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. - Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. - Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. - Szülői értekezletet tart. - Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. - Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. - Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. - Tanulóit rendszeresen és időben tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. - Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. - Szükség szerint órát látogat az osztályban. 19

5. A KIEMELT FIGYE LM E T IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAP CSOLATOS PEDAGÓGI AI TE V É KENYSÉG Kiemelt figyelmet igénylő tanuló az, aki különleges bánásmódot igénylő tanuló: - kiemelten tehetséges tanuló. - beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló, - sajátos nevelési igényű tanuló, 5.1. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Tehetségen azt a velünk született adottságokra épülő, majd gyakorlás, céltudatos fejlesztés által kibontakozott képességet értjük, amely az emberi tevékenység egy bizonyos, vagy több területén az átlagosat messze túlhaladó teljesítményeket tud létrehozni. A képesség a pszichikum olyan aktuális felkészültségi szintje, az egyén sajátosságainak (ismeretek, készségek, jártasságok) összessége, amelyek az adottságokra épülve megfelelnek egy adott tevékenység követelményeinek és jó eredmények elérését biztosítják. Kiemelten tehetséges gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség. 5.1.1. Alapelvek - Minden gyermek tehetséges valamiben. - A tehetséget egyéni bánásmóddal, türelemmel felszínre kell hozni és hatékonyan fejleszteni. Fontos a korai felismerés. - Pedagógusaink szakmailag legyenek jól felkészültek, a tantárgyi programok követelményeiben határozzák meg a tehetséges gyerekek fejlesztésének szintereit. 5.1.2. Tevékenység Intézményünk tehetséggondozó hagyományokkal rendelkezik. A tehetség felismerésének és gondozásának az emelt óraszámú oktatáson kívül hatékony eszköze a kisebb csoportokban történő tanítás. 20

Nyitottak vagyunk új pedagógiai eljárások kikísérletezésére, kialakítására, kibontakoztatására. Az iskolavezetés továbbra is támogat minden új pedagógiai kezdeményezést, teret ad a fejlesztő munkának, projektoktatásnak. A tanítási órákon a differenciált, egyéni képességekhez igazodó foglalkozások nagymértékben segítik az alapelvekben megfogalmazottakat. BNO-kód és az életkori sajátosságok alapján történik a csoportokba sorolás, figyelembe véve a jogszabályokat és a fenntartó által biztosított lehetőségeket. Az iskolai könyvtár teret ad egyéni vagy csoportos kutatómunkának. A tehetség kibontakoztatásának hatékony formája az iskolai, területi, országos tanulmányi versenyeken való részvétel. Az indulók felkészülését mindenben segítjük. Rendszeres tehetséggondozást elősegítő foglalkozásokat szervezünk, melyeket beépítünk a pedagógusok neveléssel-oktatással lekötött munkaidejébe, s összehangoljuk az órarenddel. A legjellemzőbb tanórán kívüli foglakozás a szakkör. Szerepe az utóbbi években a tehetséges tanulók számának növekedésével megerősödött, így a benne rejlő lehetőségeket maximálisan kiaknázzuk. Művészeti és szaktárgyi szakköröket, valamint sportfoglalkozásokat egyaránt biztosítunk tanulóink számára. Művészeti szakköreink: színjátszó, tánc, kézműves, citera, kórus, rajz. Szaktárgyakhoz kapcsolódó szakköreink: történelem helytörténet, informatika, idegen nyelv, földrajz-térképismeret, matematika, versmondó, magyar nyelv. Sport: kosárlabda, szertorna, kötélugrás, foci. A minél hatékonyabb kompetenciafejlesztés, valamint a sikeres középiskolai felvételi vizsga érdekében matematika, magyar nyelv és irodalom tantárgyakból a szabadon választható órakeret terhére plusz tanórákat biztosítunk a 7. és 8. évfolyamon. A jutalmazások különböző formáit alkalmazzuk a tehetséges gyerekek motiválására. 5.1.3. Eszközök, eljárások Iskolánk széles területeket átfogó komplex tehetséggondozó programmal rendelkezik. Az iskola fő profiljából (ének-zene emelt szintű oktatása) következik a zenei területen kiemelkedő tehetségek felkarolása. A 1-4. évfolyamnak két kiskórus, 21

az 5-8. évfolyamnak két nagykórus biztosít fejlődést, szereplési lehetőséget. Hagyomány a karácsonyi koncert, a kórus rendszeresen fellép az iskolai és a városi rendezvényeken. A hangszeres zenét tanulóknak a versenyek, minősítő hangversenyek, jelent állandó tréninget. Kiemelten törekszünk arra, hogy diákjaink használható idegen nyelvi ismeretekhez jussanak. Kötelező idegen nyelvként az angol, német nyelvet tanulják, választhatják a 3. évfolyamtól. Korszerű számítógépparkkal rendelkezünk, az internet-hozzáférés mindenki számára lehetséges, fokozatosan bevezetésre kerül az e-tábla használata. A népi mesterségek alapjainak elsajátítása révén gyerekeink érdekes technikákat tanulhatnak meg. Hozzáértő szakember irányításával ismertetjük meg az agyagozást, gyöngyfűzést, nemezelést, csuhémunkák készítését és egyéb természetes anyagok feldolgozását. A sport területén is megpróbálunk vonzó lehetőségeket kínálni. Kiemelt sportág a kosárlabda. A városi streetball fesztivált iskolánk szervezi és bonyolítja le. Évek óta sikeres az iskolában folyó síoktatás. Tanulóink megismerkedhetnek a síelés alapjaival, illetve továbbfejleszthetik megszerzett tudásukat. A testnevelési órák tömbösítésével korcsolyázásra is lehetőséget nyújtunk. Rendszeresen új mozgáslehetőségek teremtésével -- görkorcsolya, kötélugrás, úszás, kerékpározás, asztalitenisz, torna -- is próbálunk minél több tanulónak kedvet szerezni a rendszeres mozgáshoz. 5.1.4. Felelősök - osztályfőnökök, - szaktanárok. 5.2. A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése Magatartászavarról akkor beszélünk, ha a viselkedés az életkornak megfelelő szociális elvárásokat durván áthágja. Ezek a tanulók testi és pszichés problémákkal küzdenek: türelmetlenség, figyelmetlenség, alvászavarok, étvágytalanság jellemzi őket. Nehezen tudnak alkalmazkodni és beilleszkedni a közösségekbe. A nevelési 22

és oktatási követelményeknek gyakran nem felelnek meg, és megpróbálnak ellenállni a nevelői hatásoknak. 5.2.1. Alapelvek A tevékenységünk során mindig figyelembe kell vennünk, hogy a magatartás olyan cselekvés, vagy cselekvések sorozata, amelynek nemcsak tárgyi eredménye, hanem a környezethez való viszonyt kifejező társadalmi, illetve erkölcsi értéktartalma is van, állandó jellegű, tartósan jellemzi a személyiséget. Főbb elemei a meggyőzéssé érlelődött ismeret, a pozitív szándék és akarat, a normáknak megfelelő szokások. Arra kell törekednünk, hogy ezek a gyerekek a tanítási órákon és a tanórán kívüli tevékenységek során minél több sikerélményhez jussanak. 5.2.2. Tevékenység Problémával való megismerkedés: - helyzetfelismerés, helyzetértékelés, - kapcsolatteremtés és kapcsolattartás a szülőkkel, gondviselőkkel - szakember általi vizsgálat szorgalmazása - beilleszkedési, magatartási zavar feltárása 5.2.3. Eszközök, eljárások - egyéni differenciálás, - tanórán kívüli felzárkóztatás, - tanuló motiválása, - dicséretek, - tanár-diák közötti bizalom megteremtése, - egyéni fejlesztési terv kidolgozása, megszervezése és lebonyolítása, - fejlesztő foglalkozás az integráltan nevelt tanulók számára. 5.2.4. Felelősök A magatartási és beilleszkedési nehézségek és problémák kezelését az osztálytársak, az osztályfőnökök, gyermek-és ifjúságvédelmi felelős, valamint szakemberek segítségével oldjuk meg. 23

5.3. Az SNI tanulók gondozása Sajátos nevelési igényű tanuló: az a tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján: - testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd, - a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd. A sajátos nevelési igényű tanulók esetében az iskolai tanuláshoz szükséges képességek részlegesen, vagy nagymértékben sérültek, fejletlenek, a képességek fejleszthetősége lassúbb ütemű vagy az átlagtól eltérő szintű. Fejlesztésük célja: a sajátos nevelési igényből adódó hátrányok csökkentése, harmonikus, önmaga problémáit megfelelően kezelni tudó személyiség kialakítása. A velük való foglalkozás nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, kiegészítő fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé. Az illetékes szakértői bizottságok szakvéleménye alapján a sajátos nevelési igényű tanulókat nyilvántartjuk. A szükséges tárgyi, személyi feltételeket, az egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs foglalkozást az évfolyamra meghatározott heti tanítási órakeretben biztosítjuk. A kontroll vizsgálatok és az iskolai teljesítményük alapján fejlődésüket nyomon követjük, az ezekkel összefüggő határozatokat, mentesítéseket iktatjuk. Eljárások és eszközök: - megfelelő fejlesztő eszközök biztosítása, - speciális taneszközök biztosítása, - osztályok megfelelő létszáma, - az intézmény dolgozóinak befogadó magatartása, - a család pozitív és támogató magatartásának szorgalmazása, - a csoport-, és osztálytársak elfogadó viszonyulása, - az értékelést mindig az önmagukhoz mért fejlődés alapján kell megtenni, - az értékelés sokoldalú és változatos legyen, 24

- lehetőséget kell biztosítanunk egyes tantárgyak, anyagrészek minősítése alóli mentesítésre. Felelős: intézményvezető, szaktanárok, osztályfőnökök, fejlesztő pedagógus. 25

6. AZ INTÉ ZM É NYI DÖNTÉ S I FOLYAM ATBAN VALÓ TANULÓI RÉSZVÉTE L RENDJE Iskolánk tanulói érdekeik képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat munkáját e feladatra kijelölt, felsőfokú végzettséggel rendelkező és pedagógus végzettségű személy segíti, akit a diákönkormányzat javaslatára az intézményvezető bíz meg. A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: - az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezései elfogadása előtt, - a házirend elfogadása előtt. DÖK felépítése A szervezet felépítése Az iskola minden tanulója tagja a diákönkormányzatnak. A szervezet vezetését egy demokratikusan megválasztott DÖK-vezetőség végzi. Minden felsős osztály két főt delegálhat a vezetőségbe. Az alsó tagozat képviseletét a negyedik osztályok delegáltjai látják el. A vezetőség havonta egyszer ülésezik. A vezetőség titkos szavazással (többségi szavazattal) választja meg az iskola DÖK elnökét és helyettesét. Megbízatásuk egy tanévre szól. A megválasztott képviselő tisztségéből visszaléphet vagy visszahívható, ekkor új választásra kerül sor. DÖK működése A diákönkormányzat a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt - saját működéséről, - a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, - hatáskörei gyakorlásáról, - egy tanítás nélküli munkanap programjáról, - az iskolai diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről. A diákönkormányzat SZMSZ-ét a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal 26

élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni - a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál, - a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához, - a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez, - az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához, - az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásához, - a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához, - az intézményi SZMSZ-ben meghatározott ügyekben. Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező, a diákönkormányzat képviselőjét a tárgyalásra meg kell hívni, és az előterjesztést, valamint a meghívót ha jogszabály másképp nem rendelkezik a tárgyalás határnapját legalább tizenöt nappal megelőzően meg kell küldeni a diákönkormányzat részére. A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem akadályozza az iskola működését. A diákközgyűlés összehívását az iskolai diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. 27

7. KAP CSOLATTARTÁS A SZÜLŐKKEL, TANULÓKKAL, AZ ISKOLA PARTNEREIV EL 7.1. Alapelvek Az iskola legfontosabb partnere nevelési programjának megvalósításában a szülő és a tanuló. Velük együttműködve, egységes nevelési szemléletre törekedve lehet hatékony a nevelés, a személyiségfejlesztés folyamata, a képességek kibontakoztatása. A szülők közösségével együttműködve végezzük nevelő-oktató munkánkat a tanulóközösségek kialakításában és fejlesztésében. Mindez szoros együttműködést igényel a pedagógusok, szülők és diákok között, ami valódi partnerséget feltételez. 7.2. A tanulók és pedagógusok együttműködésének formái A pedagógusok és tanulók közötti együttműködés formái: - tanórai munka, - tanórán kívüli elfoglaltságok, - közösségi programok, - egyéni beszélgetések, - diákönkormányzat, diákközgyűlés, - kérdőívek, vizsgálatok. A tanulók érdekeinek képviseletére az iskolában a nevelőtestület támogatásával diákönkormányzat működik. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat és javaslattal élhet az intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat által tartott fórumokon az intézmény valamennyi pedagógusa részt vesz. A tanulói jogviszony létesítése a közoktatási törvényben rögzítettek alapján történik. A tanuló kötelezettségének teljesítése, fegyelmi és kártérítési felelőssége, valamint az eljárási szabályok mindig az érvényes törvények és jogszabályok alapján történik. 7.3. Felelősök - az iskola pedagógusai. 28

8. SZÜLŐ ÉS PEDAGÓGUSOK EGYÜTTM ŰKÖDÉSÉNEK FO RMÁI Az iskola pedagógiai programját nyilvánosságra kell hozni, biztosítani kell, hogy a szülők megismerjék. A programban foglaltakról szülői értekezleteken vagy egyéni fogadóórákon kaphatnak tájékoztatást. A nevelő és oktató munka segítése érdekében az iskolában szülői szervezet működik. A szülői szervezet döntési jogkörébe tartozik működési rendjének elfogadása, tisztségviselőinek megválasztása. Feladata a tanulók jogainak érvényesítése, az intézmény által hozott döntések és intézkedések ellen benyújtott kérelem elbírálása. Egyetértési jogot gyakorol a jogszabályokban meghatározott kérdésekben, házirend elfogadásában. Javaslattevő jogkörrel rendelkezik valamennyi, az intézményt érintő kérdésben, különös tekintettel az intézmény irányítására, az intézményvezető személyére, a tanulók nagyobb csoportját érintő intézkedésekre. Az intézmény a szülői kapcsolatteremtés bevált formáit is alkalmazza: - szülői értekezlet, - fogadóórák, - nyílt napok, - közös rendezvények szervezése, - értesítő (ellenőrző) füzet, üzenő füzet. Az intézmény valamennyi dolgozójának kötelessége, hogy kielégítő információval tájékoztatást nyújtson az érdeklődő szülőknek gyermekükről vagy az osztályközösség munkájáról, tevékenységéről. A szakmai-pedagógiai szempontokon kívül az információ nem térhet ki az intézmény belső műhelymunkájára, és egyetlen egyén személyiségi jogait sem sértheti. Az oktatási és adatvédelmi törvény előírásait szigorúan figyelembe kell venni a szülői tájékoztatási igény kielégítésekor. Az iskola életében a szülői részvétel a törvényben és jogszabályban rögzítettek, valamint az iskola gyakorlatában kialakult szokások szerint történik. Szükséges, hogy a szülőket pedagógiailag támogassuk. Kliensként kezeljük őket, beavatást nyernek az iskolában folyó munkába. Nem zárkózunk el a szülők laikus kontrollja elől, számukra szakszerű felvilágosítást adunk. 29

Sok közös programunk van, melyek közelebb hozhatják egymáshoz a gyerekeket, a szülőket és a pedagógusokat. Sportrendezvényeinken - sí tábor, sportnapok - mindnyájan részt vehetnek. Intézményünk ezáltal is nyitottabbá, megismerhetőbbé igyekszik válni. Felelős - az intézmény valamennyi dolgozója. 30

9. A TANULM ÁNYOK ALATTI VIZS GA VIZS GAS ZABÁLYZATA Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz: - osztályozó vizsgákra, - különbözeti vizsgákra, - javítóvizsgákra vonatkozik. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára: - aki osztályozó vizsgára jelentkezik, - akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít, - akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít. Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira: akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő. Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. A tanulmányok alatti vizsgák célja Azon tanulók osztályzatainak megállapítása, akiknek félévi vagy év végi osztályzatait évközi teljesítményük és érdemjegyeik alapján a jogszabályok és az intézmény Pedagógiai Programja szerint nem lehetett meghatározni, vagy a pedagógiai programban meghatározottaknál rövidebb idő alatt (tanévösszevonással) szeretné a követelményeket teljesíteni. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető. 9.1. Osztályozó vizsga Az osztályozó vizsgát a félévi és év végi jegyek lezárását megelőző két hétben kell megszervezni. Osztályozó vizsgát kell tennie teljesítményének értékelése céljából a tanulónak, ha a tanítási év során jogszabályban meghatározott mértékű igazolt és igazolatlan hiányzást gyűjtött össze, s emiatt félévi vagy év végi osztályzatát nem tudta a szaktanár megállapítani. Az osztályozó vizsgához vezető hiányzás mértéke 250 óra, illetve egy adott tantárgyból a tanítási órák több mint 30 % - a. 31

Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és év végi jegyek lezárását megelőző két hétben, ha: - felmentést kapott kérelmére - a kötelező tanórai foglalkozások látogatása sajátos helyzete miatt, - engedélyt kapott arra, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget. A vizsgázónak az írásbeli vizsgák megválaszolásához rendelkezésre álló idő vizsgatárgyanként 45 perc. Szóbeli vizsga egy vizsgázónak egy vizsganapra legfeljebb három vizsgatárgyból szervezhető. A vizsgáztatás időtartama tantárgyanként 10 percnél nem lehet több. A tanulmányok alatti vizsgán lehetővé kell tenni mindazon mentességek, kedvezmények érvényesítését, amelyet a tanuló megfelelő vizsgálat, szakértői vélemény alapján kapott. A tanulmányok alatti vizsgán elért eredmény csak akkor támadható meg, ha az intézmény nem a Pedagógiai Programban meghatározott követelményeket kéri számon, vagy a vizsgáztatás során olyan eljárási hiba történt, amely vélhetőleg a tanuló teljesítményét hátrányosan befolyásolta. Az osztályozó vizsgát megismételni, eredményén javítani nem lehet. Ha a szabályosan megtartott osztályozó vizsga elégtelen, a tanulónak a tanévet ismételnie kell. 9.2. Különbözeti vizsga A különbözeti vizsgák időpontját az igazgató határozza meg. Iskolaváltoztatás vagy külföldi tanulmányok magyarországi folytatása feltételeként írhatja elő az Intézmény a különbözeti vizsga letételét. Abból a tantárgyból vagy tantárgyrészből kell különbözeti vizsgát tennie a tanulónak, amelyet az Intézmény a megkezdeni tervezett évfolyamtól alacsonyabb évfolyamon tanított, s amely tantárgy, tananyag ismerete feltétele a sikeres továbbhaladásnak, a magasabb évfolyamra lépésnek. A különbözeti vizsga tantárgyainak, tartalmának meghatározása során mindig egyedileg kell az intézmény vezetőjének határozatot hoznia a jelentkező tanuló ügyében. 32

9.3. Javítóvizsga Ha a tanuló tanév végén a tantárgyak számától függetlenül- elégtelen osztályzatot kap, javítóvizsgát tehet. Június 15-ig minden tantárgy javítóvizsga témaköreit az iskola honlapján közzé kell tenni. Javítóvizsga augusztus 15. és augusztus 31. között a társiskolákkal egyeztetett időpontban szervezhető. A javítóvizsga-bizottságban a kérdező tanár lehetőség szerint ne a tanulót javítóvizsgára utasító kollega legyen. A tanulót a vizsga eredményéről azonnal tájékoztatni kell. 9.4. Pótló vizsga Abban az esetben, ha a tanuló önhibáján kívül nem tudja teljesíteni az osztályozó/pótló/különbözeti vizsga követelményeit, a teljes vizsga anyagából, vagy a nem teljesített vizsgarészből - kérelmére - pótló vizsgát tehet. Időpontját egyéni elbírálás alapján az igazgató jelöli ki. A tanulmányok alatti vizsgák szervezésének általános szabályai A vizsgabizottság minimum három főből áll. Az általa ellátandó feladatok: - elnök, - kérdező tanár, - ellenőrző tanár. Az elnök: - felel a szabályok betartásáért, - ellenőrzi a vizsgázók adatait, vezeti a jegyzőkönyvet, - ha kell szavazást rendel el. Kérdező tanár(ok): - csak megfelelő tanári végzettséggel lehet, - lehetőség szerint ne az kérdezze a tanulót, aki vizsgára küldte. Az igazgató felel a vizsgák szabályos lebonyolításáért. Ellenőrző tanár: - lehetőség szerint szakos tanár felel a vizsga szabályszerűségéért. 33

Írásbeli vizsgák általános szabályai: - a tanteremben minden padban csak egy diák ülhet, - a feladatlapot az iskola pecsétjével kell ellátni, fel kell tüntetni a tantárgy megnevezését, a tanuló nevét és a dátumot, - a feladatlap megoldásának ideje 45 perc, - a vizsgán használható segédeszközöket a szaktanár tájékoztatása alapján a tanuló hozza magával. Egy vizsganapon két írásbeli vizsga tehető le, de közöttük 10 perc pihenőidőt kell biztosítani, kivétel, pótló vizsga esetén, három írásbeli vizsga tartható Ha a vizsgázó az írásbelin szabálytalanságot követ el, a felügyelő tanár e tényt jegyzőkönyvben rögzíti, és felvezeti a feladatlapra és jelenti az igazgatónak Az írásbeli vizsga javítása: - a szaktanár az adott vizsganapon piros tollal kijavítja az írásbeli dolgozatot, - ha a szaktanár arra a feltételezésre jut, hogy a vizsgázó meg nem engedett segédeszközöket használt, rávezeti a feladatlapra és értesíti az igazgatót. A szóbeli vizsga általános szabályai: - egy napon három szóbeli vizsga tehető le, - a vizsgázónak a vizsga előtt minimum 15 perccel kötelező megjelennie, - a vizsgák ideje alatti várakozáshoz lehetőség szerint pihenőhelyiséget kell biztosítani, - a szóbeli vizsgán minden vizsgázó tételt húz, a tantárgyakhoz kapcsolódó segédeszközökkel készül az önálló feleletre, - a felkészülési idő legalább 20 perc, kivétel az idegen nyelv, ahol nincs felkészülési idő, - a felelet során a tanuló a felkészülési idő alatt készített jegyzeteit használhatja, - a felelet maximum 10 percet tarthat, - ha a vizsgázó az adott tételből teljes tájékozatlanságról tesz tanúbizonyságot, egy alkalommal póttételt húz, - két tantárgy között a vizsgázó pihenőidőt kérhet. Ha a szóbelin a vizsgázó szabálytalanságot követ el, az elnök figyelmezteti, jegyzőkönyvet készít és a vizsgabizottság a dönt a szóbeli eredményéről, a vizsgabizottság elnöke értesíti az igazgatót, aki a törvények alapján dönt. 34