Modern Üzleti Szakképző Iskola Korszerű Képzéssel a magas színvonalú szakképzésért

1 Modern Üzleti Szakképző Iskola Korszerű Képzéssel a magas színvonalú szakképzésért TÁMOP 2.2.5.A 12/1 2012 0028 Komplex tájékoztató kiadvány A projekt időtartama: 2012. szeptember 3. 2013. augusztus 31. Az Európai Unió és a Magyar Állam által nyújtott támogatás összege: 12 817 460 Ft

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 3. oldal 2. Iskola Pályázat 5. oldal 3. Projektekben érintett szakmák bemutatása 6. oldal 3.1. Kereskedő 7. oldal 3.2. Pénzügyi számviteli ügyintéző 9. oldal 4. Pályázat keretében elvégzett feladtok 12. oldal 4.1. Nyitórendezvény 12. oldal 4.2. Szakmai szolgáltatások igénybe vétele 12. oldal 4.3. Pedagógus továbbképzés 13. oldal 4.4. Jó gyakorlatok bemutatása 16. oldal 4.5. Pályaválasztási rendezvény 16. oldal 5. Munkacsoportok munkájából 17. oldal 5.1. Kereskedő 17. oldal 5.2. Humán 23. oldal 5.3. Pénzügy számvitel 26. oldal 6. Szakmai kirándulás 29. oldal

3 7. Eszközök beszerzése 30. oldal 8. Összegzés 31. oldal

4 1. BEVEZETÉS Magyarország versenyképességének javítását, tíz év alatt egymillió új munkahely teremtését hét kitörési pont, köztük a foglalkoztatási program mentén foglalja össze a 2011 januárjában elindult Új Széchenyi Terv. A foglalkoztatási program kijelöli a szakképzés rendszerének fejlesztése prioritás céljait, nevezetesen, hogy a szakképzés járuljon hozzá a foglalkoztatási szint emeléséhez és a gazdasági növekedéshez, valamint olyan szakképzési struktúra jöjjön létre, amellyel biztosítható a munkaerő piaci kereslet és kínálat egyensúlya, továbbá a szakképzésbe fektetett egyéni és társadalmi források hasznosulása. A Széll Kálmán Terv Magyar Munka Terv hasonló elveket rögzít. Az Új Széchenyi Terv középpontjában a foglalkoztatás dinamikus bővítése áll: az a törekvés vezérli a gazdaság és társadalomfejlesztő programot, hogy tíz év alatt egymillió új és adózó munkahely jöjjön létre Magyarországon. A foglalkoztatási problémák valódi és tartós megoldásához a vállalkozókon keresztül vezet az út, tőlük várható a munkahelyteremtés. Az állami fejlesztés és támogatáspolitika azzal járul hozzá a munkahelyek létrejöttéhez, hogy világosan látható és a gazdasági élet szereplői által is támogatott, az állam és a gazdasági szereplők által együttesen kialakított súlypontokat határoz meg a gazdaságfejlesztésben. Az Új Széchenyi Terv meghatározza azokat a kitörési pontokat, amelyektől a gazdaság egészének dinamizálása várható. Ezek: 1. Gyógyító Magyarország Egészségipar 2. Megújuló Magyarország Zöld gazdaságfejlesztés 3. Otthonteremtés Lakásprogram 4. Vállalkozásfejlesztés Üzleti környezet fejlesztés 5. Tudomány Innováció Növekedés 6. Foglalkoztatás

5 7. Közlekedés Tranzitgazdaság A gazdaság és a munkaerőpiac változása folyamatos alkalmazkodást kíván meg a munkavállalóktól és a vállalkozásoktól egyaránt. A Társadalmi Megújulás Operatív Program az alkalmazkodóképesség javítása című 2. prioritása az alkalmazkodóképességet tágan értelmezve azokat a programokat támogatja, amelyek a különböző intézményrendszereknek a változásokhoz való igazodását, a gazdasági társadalmi kihívásoknak való megfelelését szolgálják. A szakképzési rendszer átalakításáról szóló koncepció rögzíti az átalakítás fő céljait és elemeit. A változtatások célja, hogy a képzési szerkezet a szakirányok és a létszámok vonatkozásában is igazodjon a gazdaság igényeihez, versenyképesebb tudást tudjon nyújtani a fiataloknak, az intézményrendszer hatékonyabban, átláthatóbban működjön. Az elsősorban iskolai rendszerű szakképzésből megfelelő mennyiségében és minőségében kibocsátott szakképesítéssel rendelkező fiatal a gazdaság szakmai erőforrásigényének folyamatos utánpótlását szolgálja. A képzési kibocsátási folyamat zavartalan működtetéséhez a szakképzés rendszerének lényegi, a szakképzés minden elemére kiterjedő változtatására volt szükség, melynek elsődleges jogszabályi környezetét az új szakképzési törvény megalkotása és hatályba lépése megteremtette. A szakképzés reformintézkedései közül a hároméves szakiskolai képzés, illetve ezzel összefüggésben az átjárható, egymásra épülő és egymást kiegészítő, duális jellegű rendszer kialakítása a munkaerőpiac igényei tekintetében a hatékonyságot, a foglalkoztathatóságot szolgálja. A szakképzési törvény 2013. szeptember 1 jétől az iskolai rendszerű képzésben kötelezően előírja az új típusú, általánosan hároméves szakiskolai és az ágazati szakközépiskolai szakképzés bevezetését. Az új típusú szakképzési rendszerre történő

6 átállás a fenti célok teljesülését segíti. A TÁMOP 2.2.5.A 12/1 pályázati konstrukció A komponense keretében az új típusú szakképzés egy tanévvel korábbi bevezetése került támogatásra. A 2013/2014. tanévi kötelező bevezetés előkészítését vállaló, innovációra kész szakképző intézmények részesülhettek támogatásban, a törvény bevezetéséből adódó új feladatok magas színvonalú teljesítése, a fejlesztések elindítása, a korszerű képzési struktúra mielőbbi stabilizálása és a megújult képzési tartalmak hatékony disszeminációja érdekében. 2. Iskola Pályázat Iskolánk, a Modern Üzleti Szakképző Iskola 2011 ben alakult. Elsődleges célja a szakképzés színvonalának javítása, a korszerű szakképzési ismeretek átadása, a tanulók felkészítése a munka világára, hogy tanulmányaik befejezését követően piacképes munkaerőként hagyják el az iskolát. Nagy hangsúlyt helyezünk mind az oktatásra, mind a nevelésre. Törekszünk a korszerű ismereteket, tanítási módszereket minél szélesebb körben alkalmazni. Nagy figyelmet szentelünk minden egyes tanulóra, s nagy gondot fordítunk arra, hogy akik itt tanítanak, igazi pedagógusok legyenek, ahol lényeges, hogy elfogadják, minden tanuló érték, minden diák szellemi kincset hordoz magában. Nagy örömünkre szolgált, hogy részt vehetünk a pályázatban, és alkalmunk volt az új típusú szakképzés egy évvel korábbi bevezetésében részt venni. Iskolánkban nagy tapasztalattal rendelkező, felkészült szakemberek oktatnak. A menedzsment tagjai többéves gyakorlattal rendelkeznek. A projektmenedzser Varga Sándor pedagógus, közgazdász és közoktatási vezetői végzettséggel, évtizedes gyakorlattal rendelkezik. Projekt menedzsmentben is tevékenykedett már. A szakmai

7 vezető Nagy Mihály az alapítvány kuratórium titkára pedagógus, gyakorlati tapasztalatokkal és széleskörű elméleti ismeretekkel rendelkezik. A pénzügyi vezető Kogyilla Tibor gazdasági szakmérnök, regisztrált mérlegképes könyvelő. Több évtizedes pénzügyi gyakorlattal rendelkezik, projektmenedzseri feladatot is betöltött már más pályázat keretében. A projektben két osztállyal és két szakképesítéssel (kereskedő, valamint pénzügyiszámviteli ügyintéző) vettünk részt. A két osztály együttes létszáma a projekt megkezdés időpontjában 44 fő. A projekt végrehajtásában három munkacsoport vett részt. Egy közismereti és két szakmai munkacsoport. A három munkacsoportban összesen 8 fő tevékenykedett. A munkacsoportok munkaterv alapján dolgoztak. Tevékenységüket összehangoltan végezték. A munkavégzés önállóan és csoportosan történt. Összejöveteleket szükség szerint, de havonta legalább egyszer tartottak, melyekről jelenléti ívet és jegyzőkönyvet is vezettek. A szakmai megvalósítók minden tantárgyra elkészítették a tanmeneteket, az óravázlatokat, a szakmai projekt munkaterveket, a fejlesztési koncepciókat, a tanítási segédleteket, az esetleg szükséges feladatgyűjteményeket. A szakmai (közismereti) tartalmak hatékony tanulástechnikáját támogató módszertanok gyakorlati alkalmazását bemutató órák, projekttechnikák tartásával, kooperatív együttműködések alkalmazásával segítették elő. Intézményen belül a kollégáknak módszertani támogatást nyújtottak, és mentor szerepet vállaltak. Iskolánk a Modern Üzleti Szakképző Iskola felismerte az új típusú szakképzésben rejlő lehetőségeket és vállalta, hogy közreműködik annak egy évvel korábbi bevezetésében. A benyújtott pályázat sikeres volt, aminek eredményeként iskolánk 12.817.460. Ft támogatást nyert el. 3. A projektben érintett szakmák bemutatása

8 A szakképzés jogi háttere a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, a szakképzésről szóló módosított 2011. évi CLXXXVII. törvény, valamint az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet, az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet, az 54 341 01 Kereskedő szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó NGM rendelet 3.1. Kereskedő A szakképesítés azonosító száma: 54 341 01 Betölthető munkakörök A B C FEOR száma FEOR megnevezése A szakképesítéssel betölthető munkakör(ök) 5111 Kereskedő Ajándékkereskedő Állatkereskedő Autókereskedő Bébi és gyermekruha kereskedő Bútor és lakástextil kereskedő Cipőkereskedő Divatáru kereskedő Dohány bazárkereskedő Édesség kereskedő Élelmiszer és vegyiáru kereskedő Fodrászcikk kereskedő Galériatulajdonos, kereskedő

9 Gumiabroncs kereskedő Halkereskedő Használtautó kereskedő Használtcikk kereskedő Használtruha kereskedő Háztartásifelszerelés kereskedő Híradástechnikai és elektronikaicikk kereskedő Hírlapárus, trafikos Hús és élelmiszerkereskedő Járműalkatrész kereskedő Játékkereskedő Könyvkereskedő Kötöttáru kereskedő Kultúrcikk kereskedő Méteráru konfekciókereskedő Műanyagáru kereskedő Műkereskedő Műszaki bizományi kereskedő Műszaki és elektronikaicikk kereskedő Papír és írószer kereskedő Rádiótelefon kereskedő Régiségkereskedő Sportszer és játékkereskedő Szerencsejáték kereskedő Színesfém kereskedő Takarmány és tápkereskedő Tüzelő és építőanyag kereskedő Vas és műszaki kereskedő Vegyes iparcikk kereskedő Villamossági cikk kereskedő Virágkereskedő 5112 Vezető eladó Áruházi osztályvezető Áruházi részlegvezető Szupermarket részlegvezető 1333 Kereskedelmi tevékenységet folytató egység vezetője Boltvezető

10 A szakképesítés munkaterületének rövid leírása: Különböző árucikkek beszerzésével és értékesítésével foglalkozik, ellátja az adott kiskereskedelmi egység szabályszerű üzemeltetésével kapcsolatos feladatokat, irányítja, szervezi és ellenőrzi a kiskereskedelmi vállalkozás működését, ellátja a nyilvántartással és adatszolgáltatással kapcsolatos feladatokat. A szakképesítéssel rendelkező képes: vállalkozást létrehozni/működtetni/megszüntetni irányítani, szervezni, ellenőrizni a kereskedelmi egység tevékenységét marketing tevékenységet végezni megszervezni és lebonyolítani a beszerzési tevékenységet megszervezni és lebonyolítani a készletezést, raktározást, nyilvántartani a készleteket, gazdálkodni a készletekkel megszervezni és lebonyolítani az értékesítési tevékenységet ellátni a kereskedelmi egység szabályszerű üzemeltetésével kapcsolatos feladatokat ellátni a nyilvántartási és adatszolgáltatási feladatokat felmérni és értékelni a piaci környezetet bolthálózat létrehozása szempontjából kiválasztani, kialakíttatni a legkedvezőbb kondíciójú üzlethelyiségeket kialakítani a bolthálózat szabályai szerint az üzlet külső/belső arculatát, választékát, biztosítani a személyi és tárgyi feltételeket Iskolai előképzettség: Érettségi Képzés során oktatott szakmai modulok: 10025 12 A kereskedelmi egység működtetése 11507 12 Az áruforgalom lebonyolítása 11508 12 Az áruforgalom tervezése, irányítása, elemzése 10031 12 A főbb árucsoportok forgalmazása 10032 12 Marketing 10033 12 A vállalkozások működtetése 11498 12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 11499 12 Foglalkoztatás II.

11 11500 12 Munkahelyi egészség és biztonság Kiknek ajánljuk? Azok számára ajánljuk, akik a kereskedelemben kívánnak elsősorban bolti vonalon eladóként, boltvezetőként dolgozni, távolabbi céljaik között szerepel, hogy saját boltot üzemeltessenek 3.2 Pénzügyi Számviteli Ügyintéző A szakképesítés azonosító száma: 54 344 01 Betölthető munkakörök: A B C FEOR száma FEOR megnevezése A szakképesítéssel betölthető munkakör(ök) 3611 Pénzügyi ügyintéző (a pénzintézeti ügyintéző kivételével) Pénzügyi asszisztens Pénzügyi koordinátor Pénzügyi referens Pénztáros Számlaellenőr 4122 Bérelszámoló Bérszámfejtő Bérügyi adminisztrátor 3614 Számviteli ügyintéző Főkönyvi könyvelő Főkönyvi munkatárs Számviteli előadó 3614 Könyvelő (analitikus) Analitikus könyvelő Analitikus nyilvántartó Anyagkönyvelő Banki könyvelő Díjkönyvelő Folyószámla könyvelő

12 4123 Pénzügyi, statisztikai, biztosítási adminisztrátor Forgalmi könyvelő Gépkönyvelő Készletkönyvelő Kontírozó könyvelő Könyvelői adminisztrátor Leíró könyvelő Vállalati pénztáros Pénzügyi nyilvántartó Számlázási ügyintéző Számviteli adminisztrátor 4112 Általános irodai adminisztrátor Irodai adminisztrátor 4136 Iratkezelő, irattáros Iratkezelő A szakképesítés munkaterületének rövid leírása: A pénzügyi számviteli ügyintéző alkalmas a vállalkozások működésével összefüggő számviteli és pénzügyi feladatok elvégzésében való közreműködésre, részfeladatok önálló elvégzésére. A vállalkozás valamennyi pénzmozgással, illetve a pénzállomány változással összefüggő nyilvántartásait vezeti, közreműködik az egyes pénzügyi műveletek előkészítésében, lebonyolításában, elszámolásában, kezeli az ehhez kapcsolódó iratanyagokat. Működő gazdálkodó szervezeten belül előkészíti és rögzíti az adott munkahely gazdasági eseményeit a helyi számviteli szabályok szerint, a gazdasági eseményeket kontírozza, a főkönyvi és az analitikus nyilvántartásokat vezeti, könyvviteli feladásokat készít. A szakképesítéssel rendelkező képes: közreműködni a vállalkozások alapításával, működtetésével kapcsolatos adminisztratív feladatok ellátásában, elvégezni a bankszámlákkal kapcsolatos teendőket ellátni a házipénztárral kapcsolatos feladatokat

13 ellátni az adókötelezettséghez kapcsolódó feladatokat adókötelezettségnek elektronikusan eleget tenni közreműködni a vállalkozásfinanszírozási feladatokban részt venni a befektetési döntések előkészítésében pénz és hitelműveletekkel kapcsolatos ügyintézést végezni könyvelési feladatokat ellátni értékesítéssel kapcsolatos feladatokat ellátni vezetni az analitikus nyilvántartásokat elszámolni a termelési költségeket közreműködni a különféle szabályzatok elkészítésében közreműködni a mérleg és az eredménykimutatás összeállításában számítógépes programcsomagokat használni ellátni a projektek pénzügyi menedzselését az előfinanszírozástól a program lezárásáig összegyűjteni az adatokat további feldolgozás céljából feladatai elvégzéséhez telefont, számítógépet, faxgépet, írógépet, íróeszközöket, irodaszereket, naptárt, bélyegzőket, fénymásolót használni munkaköréhez kapcsolódó hagyományos és digitális dokumentumokat rendszerezni, iratkezelést végezni Iskolai előképzettség: Érettségi Kinek ajánljuk: A képzést azoknak ajánljuk, akik gazdasági szakterületen szeretnének érvényesülni,

14 vállalkozások gazdadasági folyamataiban kívánnak részt venni. A mérlegképes könyvelő képesítés megszerzésének előfeltétele. Ajánljuk azoknak, akik biztos munkalehetőséghez szeretnének jutni. 4. A pályázat keretében elvégzett feladatokból 4.1. Nyitórendezvény A projekt keretében vállaltuk egy nyitórendezvény megtartását, amelyen ötvennél több fő vett részt. A rendezvény nagy sikert aratott a meghívottak körében. A résztvevők több előadást is meghallgathattak. Elsőként Varga Sándor projektmenedzser mutatta be az iskola projektjét, majd a munkacsoportok vezetőitől hallhatunk tájékoztatást a pályázat keretén belül elvégzendő feladatokról. A rendezvényen megjelentek vállalkozások képviselői, az iskola oktatói, a sajtó munkatársai, az iskola diákjai, és egyéb szervezetek képviselői. Fontosnak tartjuk a vállalkozók pozitív hozzáállását a pályázathoz, illetve gyakorlati képzéssel összefüggő megnyilvánulásukat. Ez fontos az iskola számára, mivel a kereskedő szakmában biztosítani kell a gyakorlati foglalkozások feltételeit, s ebben a szakmában ez a vállalkozásoknál lehetséges. 4.2. Szakmai szolgáltatások igénybevétele A projekt során igénybe vettük a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelemi és Iparkamara, szakmai szolgáltatását. Nagy segítséget kaptunk a kereskedő tanulók gyakorlati helyeinek biztosításában és a tanulószerződések megkötésében. Több, kereskedelemmel foglalkozó vállalkozó is jelentős segítségét nyújtott. 4.3. Pedagógus-továbbképzések A munkacsoportokban résztvevő pedagógusok közül összesen 6 fő vett részt sikeresen Szegeden A tanulás tanítása továbbképzésen, amely a METÓDUS Tan Bt.

15 szervezésében került megrendezésre. A képzés akkreditációs száma: OKM 3/165/2008. A továbbképzésen résztvevők többek közt megismerkedhettek a következő témákkal: Motiváció: a tanuláshoz való viszony elemzése, formálása a tanári gyakorlatban A tanulási szokások feltárása /napi ritmus, szokásrendszer, időmérleg/ és alakítása. Figyelemfejlesztés: az észlelés, a figyelem fajtái, terjedelme, fejlesztő gyakorlatok. Korszerű technikák a tanulói képességek szolgálatában. Dinamikus olvasás A képzés zárásaként a résztvevőknek beszámoló dolgozatot kellett készíteniük, bizonyítva azt, hogy valóban sikeresen elsajátították a hallottakat. A képzésen mind a hat pedagógus sikeresen vett részt, illetve tanúsítványt kapott a képzés eredményes teljesítéséről. A továbbképzésen részt vett, Dr. Kogyilla Tímea dolgozatából néhány gondolat: Az intézmény ahol tanítok egy szakiskola, ahova az érettségi megszerzését követően szakmát szerezni jönnek a diákok. Azt gondolhatnánk, hogy a kötelező iskolai oktatás lezárását követően a tanulók úgy hagyják el az iskolapadot, hogy kiváló a szövegértésük, magas szintű a beszédképességük, bő a szókincsük és stabil alapismeretekkel rendelkeznek, melyre lehet építeni a szakmai oktatás során. Sajnos azt tapasztaltam, hogy ez a valóságban nem így van. A diákok többsége nem mer megszólalni az órán, ha mégis megteszi, mondatai szegényes szókincsről árulkodnak. Az írott szöveg megértése sem zökkenőmentes. Nagy nehézséget okoz számukra a hosszabb szövegekből a lényeg kiragadása, annak megtanulása. Ennek oka lehet az is, hogy nem megfelelő módszerrel tanulnak. Az alábbiakban az óráimon felhasznált Oroszlány Péter módszerek közül kiemelek néhányat. A kötelező iskolai oktatás keretében akár általános iskoláról, akár középiskoláról legyen szó elfelejtik megtanítani a diákokat arra, hogyan lehet hatékonyan tanulni. A diákok többsége az órákon elhangzottakat lekörmöli a füzetébe, majd igyekszik a leírtakat

16 valahogyan memorizálni, hogy legalább a következő órán még emlékezzen rá, ha szólítják, jól tudjon felelni belőle. Ám az így szerzett tudás hamar el is száll, nem sok minden marad meg belőle, ami frusztrálttá teszi a diákot, hiszen minek tanulja meg, ha néhány hét múlva már nem is fog emlékezni rá. Az első, amit mindenképpen fontosnak tartottam megismertetni a diákokkal az, hogyan tudnak úgy tanulni, hogy az örömöt jelentsen nekik, és az így megszerzett tudás hónapok múlva is megmaradjon. Ehhez a következő módszereket hívtam segítségül: 1.) Tartalomjegyzék áttanulmányozása Mielőtt elkezdtem részletekbe menően ismertetni az adott óra anyagát közösen megnéztük, hogy a könyvben hol helyezkedik el az adott tananyag, melyik nagyobb témakör részegységét képezi. 2.) Címmeditáció Miután a diákok sikeresen összekapcsolták az új óra anyagát a korábban tanultakkal, megkérdeztem, hogy mi jut eszükbe a téma címéről. Eleinte nagy meglepettséget okozott a diákok körében a kérdésem, de idővel nyitottá váltak a párbeszéd iránt, és nagyon okos, és hasznos dolgokat osztottak meg egymással. A gyakorlat arra is alkalmas volt, hogy a beszédképességüket fejlessze. 3.) Kérdések feltétele Eleinte én magam határoztam meg kérdéseket az óra anyagával kapcsolatban, melyekre választ ígértem a diákoknak az óra végére. Néhány hét elteltével arról számoltak be a tanulók, hogy a tanulás során sokat segítettek nekik a feltett kérdések. Az azokra adandó válaszok maradtak meg a leghosszabb ideig a fejükben. Kis idő elteltével ők is aktivizálták magukat, és találtak ki kérdéseket. 4.) Kiemelés Fontosnak tartottam megismertetni a diákokkal, hogy a kulcsszavak kiemelése mennyire

17 megkönnyíti a tanulás folyamatát. Először néhány alkalommal közösen néztük meg, hogy melyek az új anyag lényegi részei, melyek azok a kulcsszavak melyek ismerete a számonkérés sikeres teljesítéséhez elengedhetetlenül szükségesek. Javasoltam a tanulóknak, hogy amikor olvassák az új anyagot jelöljék kékkel az új információkat, zölddel azokat, melyekről már hallottak de nem rendelkeznek róluk biztos tudással, és végül pirossal az ismert részeket. A diákok többsége előszeretettel alkalmazza ezt a módszert. Arról számoltak be, hogy a kiemelés révén kevésbé kalandoznak el a gondolataik, jobban emlékeznek az ekkor olvasottakra. 5.) Gondolattérkép A tananyag feldolgozását követően több alkalommal is felrajzoltam a táblára az új anyag gondolattérképét. A tanulók többsége elmondásuk szerint sajnos mind a mai napig nem építette be a tanulási módszerei közé a gondolattérkép készítését, de akad néhány tanuló, aki rendszeresen használja azt. Náluk észrevettem egy javulási folyamatot az eredményeikben, és sokat javult a lényegkiemelő képességük is. A hatékony tanulás legfontosabb módszereinek megismertetése mellett bevittem az órákra olyan feladatokat is, melyek bővítik a tanulók szókincsét, javítják a szövegértésüket, és fejlesztik az emlékezetüket: 1.) Traxolin szövegolvasás majd kérdésekre válaszolás A feladat fejlesztette a tanulók logikai képességeit. Akadt egy két tanuló, akik kiemelkedően teljesítették a feladatot, mely növelte az önbizalmukat. 2.) Szókereső 3*3 as négyzetrácsban elhelyezett betűkből kellett összeállítani értelmes szavakat, különböző nehézségű szabályok alapján. (pl. egy szóban ugyanaz a betű csak egyszer szerepelhet) Ennek nehezített változata, amikor az adott óra anyagához kapcsolódó szavakat kellett kikeresniük. Ez a feladat igazán sikeresnek volt mondható, nagyon szerették a tanulók.

18 3.) Gyűjtőfogalom és elemei Megadtam 20 szót, melyek közül ki kellett választani a gyűjtőfogalmakat, és a hozzájuk kapcsolódó szavakat. Azt tapasztaltam, hogy sokan megtalálták az egymáshoz tartozó szavakat, de a gyűjtőfogalmat nem. Másik alkalommal, amikor jogi szakszavakat szerepeltettem a feladatban teljes volt a bizonytalanság. Az osztálynak csak egy nagyon kis százaléka tudta jó eredménnyel teljesíteni a feladatot. 4.) Szóalkotás Két oszlopba rendezve összesen 40 szót adtam meg a diákok részére. Soronként olyan szavakat kellett keresniük, melyek az elsőnek utótagjaként, a másodiknak pedig előtagjaként közhasználatú összetett szót adott. A gyakorlat kiválóan alkalmas volt arra, hogy néhány diák ráébredjen, szükséges lenne szókincse bővítésére. Javasoltam, hogy az órán kívül erre a célra kezdjenek el keresztrejtvényt fejteni. Nagy örömömre szolgált, amikor a következő óra előtt azt láttam, hogy több diák padján is van keresztrejtvény újság. 5.) Szóképzés számsor alapján Betűsort állítottam össze véletlenszerűen, majd megszámoztam a betűket. A tanulóknak értelmes szavakat kellett képezniük a betűkből, de csak a számokat mondhatták ki. Ez a feladat megmozgatta az osztályt, már a betűk kiválasztásánál csoportok alakultak, majd egyéni munkában gyűjtötték a szavakat, de végül bárki kitalálhatta a számsor alapján az elrejtett szavakat. A feladatnak igen jó fogadtatása volt a diákok körében. Ez a gyakorlat fejleszti a koncentrálóképességet és további előnye, hogy tartalmasan lehet eltölteni egy érezhetően zökkenőkkel, vagy unalmasan induló órát. 4.4 Jó gyakorlatok bemutatása A projekt során több alkalommal tartottunk közös rendezvényt partner vállalkozásokkal, ahol lehetőség adódott a jó gyakorlatok bemutatására, a tapasztalatok kölcsönös átadására.

19 4.5 Pályaválasztási rendezvény A projekt során két alkalommal vettünk részt pályaválasztási rendezvényen. A tevékenység igen sikeres volt. Sok érdeklődő kereste meg standunkat, ahol lehetőségünk nyílott képzéseink bemutatására (kiemelten a kereskedő és a pénzügyi számviteli ügyintéző szakmákra). 4.6 Záró rendezvény A rendezvényen megjelent meghívott vendégeket, az iskola oktatóit, diákjait és a sajtó képviselőit Varga Sándor projektmenedzser köszöntötte, és rövid tájékoztatást adott arról, hogy az iskola sikeresen végrehajtotta a projektben vállalt feladatokat. Elmondta, hogy az iskola dolgozói, a munkatársak és a diákok is kemény munkát végeztek, a sikeres végrehajtás érdekében. Értékelésében nagyon hasznosnak ítélte meg az elvégzett tevékenységeket, és kifejezte meggyőződését, hogy azok mind az iskolának, mind a résztvevő oktatóknak és diákoknak sok értékes tapasztalatot adtak. Köszönetét fejezte ki az Európai Uniónak és a Magyar Államnak a pályázattal rendelkezésre bocsátott forrásokért, a szakmai és elvi támogatásért. Megköszönte továbbá a munkatársak és a résztvevő diákok aktív közreműködését. A rendezvény ezt követően a munkacsoportok beszámolóival folytatódott, majd állófogadással ért véget. 5. Munkacsoportok munkájából 5.1 Kereskedő A szakképesítés alapadatai

20 A szakképesítés azonosító száma: 54 341 01 A szakképesítés megnevezése: Kereskedő A szakmacsoport száma és megnevezése: 17. Kereskedelem marketing, üzleti adminisztráció Ágazati besorolás száma és megnevezése: XXVI. Kereskedelem Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 év Elméleti képzési idő aránya: 60% Gyakorlati képzési idő aránya:40% Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 2 évfolyamos képzés esetén az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra A szakképesítés óraterve Szakközépiskolai képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok: évfolyam heti óraszám szabadsáv nélkül éves óraszám szabadsáv nélkül heti óraszám szabadsávva l éves óraszám szabadsávva l 1/13. évfolyam 31 óra/hét 1116 óra/év 35 óra/hét 1260 óra/év Ögy 160 óra 160 óra 2/14. évfolyam 31 óra/hét 992 óra/év 35 óra/hét 1120 óra/év Összesen: 2268 óra 2540 óra

21 Szakközépiskolai képzés összes elvi szakmai óraszáma (két évfolyamos): 1260 +160 +1120 = 2540 óra. 1/13. évfolyam: 35 óra, ebből szabad sáv: 3,5 óra 2/14. évfolyam: 35 óra, ebből szabad sáv: 3 óra A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie. Szakmai követelménymodulok összehasonlítása a hagyományos és a rövidebb képzési idejű szakképzés esetén 1. Marketing modul A marketing szakmai modul két tantárgyat foglal magába, a marketing alapjait és a marketing a gyakorlatban elnevezésű tárgyakat. Az óraszámokban és a tantárgyi tematikában nem tartottuk szükségesen a változásokat. Fontosnak tartottuk, hogy a marketing ismereteket a rövidebb képzés esetén az első évfolyam tematikájába építsük be, hogy a tanulóink ismerjék meg a kereskedelmi marketing lényegét, eszközeit és, ezáltal hangolódjanak rá a kereskedelem világára. A Marketing alapjai tantárgy oktatásának célja, hogy közvetítse és rendszerezze azokat az ismereteket, amelyek segítségével a tanulók képesek a marketing gazdasági szerepének, helyzetének meghatározására. Ismertesse meg a tanulókkal a marketing feladatait, eszközeit, helyét és célját a vállalkozás piaci működése során. Tudatosítsa a tanulókban a marketing szerepét. A tanulók ismerjék meg a marketing jelentőségét, történeti kialakulását, a kereskedelmi marketing lényegét, eszközeit. A tanulók részletesen foglalkozzanak a marketingkommunikáció fogalmával, jelentőségével, a marketingen belül elfoglalt helyével, a kommunikáció közvetlen, közvetett eszközeivel. A tanulók ismerjék meg az imázs fogalmát, fajtáit, szükségességét, a vállalati arculat lényegét, kialakításának fontosságát, tartalmi és formai elemeit. A heti 3 óra elmélet szükségessége megalapozott, fontos a marketing szerepe a kereskedelemi tevékenységben, jelentősége folyamatosan

22 nő, a mai fogyasztói társadalomban. A marketing a gyakorlatban tárgy heti 20 óra önálló gyakorlatát a munkacsoport is szükségesnek tartotta azért, hogy a tanulók a marketing alapjainak elméleti áttekintését követően lehetőséget kapjanak a tanultak gyakorlati alkalmazására, ismereteik elmélyítésére. 2. Az áruforgalom tervezése, irányítása, elemzése Az üzleti tevékenység tervezése, elemzése tantárgy oktatásának célja, hogy a tanulók képesek legyenek meghatározni a beszerzendő áru / berendezés / eszköz / nyomtatvány mennyiségét és választékát. Tudják kiválasztani a számukra legkedvezőbb beszerzési forrásokat, és megkötni a szerződést, valamint megrendelni az árut. Legyenek képesek ellenőrizni a számlát, kiegyenlíteni az áru / göngyöleg / berendezés / eszköz ellenértékét, tudjanak gazdálkodni a készlettel, kialakítani a fogyasztói árat, és banki tranzakciókat végezni. Igazodjanak el az adózás rendszerében. Statisztikai módszerek segítségével legyenek képesek elemezni a kereskedelmi vállalat gazdasági tevékenységét, legyenek tisztában a fontosabb költség, bevétel, profit kategóriákkal. Felelősségteljesen tudjanak következtetéseket levonni gazdálkodására vonatkozóan a könyveléstől kapott információk és/vagy az általuk végzett alapvető gazdasági számítások elvégzése után. Tudjanak az áruforgalomhoz, pénzkezeléshez, pénzügyi tranzakciókhoz kapcsolódó bizonylatokat kitölteni. Ismerkedjenek meg az üzleti levelezés alapjaival. A tantárgyak heti óraszáma, az alábbiak szerint változott.: Az üzleti tevékenység a gyakorlatban című tantárgy heti óraszámának egy órával történő megemelésével egyet értünk, mert fontosnak érezzük, hogy a tanulók a széleskörű elméleti tudást a gyakorlatba is át tudják ültetni A jelenlegi munkaerőpiacon a kereslet csökkenése és a kínálat növekedése megkívánja, hogy a tanulók az elméleti mellett gyakorlati tudással is rendelkezzenek ahhoz, hogy az iskola befejezését követően rövid időn belül tudjanak állást találni.

23 3. Az áruforgalom lebonyolítása Az áruforgalom lebonyolítása szakmai modul két tantárgyat ölel fel. Az egyik tantárgy az áruforgalom, a másik az áruforgalom gyakorlata. Az áruforgalom tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók megismerjék az árurendszereket, a minőségbiztosítás és minőségtanúsítás elméleti teendőit. Ismerjék, és tartsák be a baleset, munka, tűzvédelmi, környezetvédelmi és minőségirányítási szabályokat, higiéniai előírásokat. A tanulók legyenek képesek előkészíteni a raktárt áruátvételre, átvenni az árut, gondoskodni megóvásáról, leltárt készíteni, és előkészíteni az árut értékesítésre. Legyenek képesek értékesíteni az árukat betartva a pénzelszámolási / pénzkezelési szabályokat valamint a munkajogi szabályokat és a fogyasztóvédelem előírásait, és üzemeltetni az élelmiszerek értékesítése során használt gépeket, eszközöket. Az áruforgalom elnevezésű tantárgy régi képzési rendszerben kidolgozott óraterve az új képzési rendszer által megfogalmazott célkitűzéseknek is teljes mértékben megfelel, ezért azt változtatás nélkül átvettük, az óraszámok emelését sem tartottuk szükségesnek. Az áruforgalom gyakorlat tárgy oktatásának célja, hogy a tanulók működő, valóságos üzleti környezetben alkalmazhassák az áruforgalom elméletéből elsajátított ismereteket. A tanulók megismerik az áruforgalmi folyamat elemeit, az árubeszerzés gyakorlati folyamatát, a készletezéssel és értékesítéssel kapcsolatos gyakorlati teendőket. A heti óraszámot 2 óráról 4,5 órára megemeltük, míg az önálló gyakorlatot 235 óráról 60 órára csökkentettük. A tanulók a kereskedelem minden szakterületén, napi szinten találkoznak az áruforgalom lebonyolításának szakaszaival, ezért fontosnak tartjuk, hogy már a gyakorlati óra keretei között stabil tudást szerezzenek erről a folyamatról. 4. A vállalkozások működetése A vállalkozási ismeretek áthatják az élet minden területét, különösen a kereskedelmet. A Vállalkozási ismeretek elméleti oktatása elősegíti a tanulók gazdasági gondolkodásmódjának kialakulását és fejlesztését, hozzájárul a piacgazdaság