Tájékoztató a kölcsönszerződések, tartozáselismerő nyilatkozatnak közokiratba foglalásának közjegyzői díjszabásáról, az ingatlan-nyilvántartási eljárás díjszabásáról, a fizetési meghagyásos és peres eljárások illetékéről a hatályos jogszabályok alapján 1. Közjegyzői díjszabás A közjegyzőt közjegyzői tevékenységéért munkadíj és költségtérítés illeti meg, amit az eljárást kezdeményező fél köteles megfizetni; több fél esetén a fizetési kötelezettség egyetemleges. A munkadíj és a költségtérítés várható összegéről a tevékenység megkezdésekor a közjegyző a felet tájékoztatja. Ha a közjegyző több jogügyletet foglal egy okiratba, az egyes jogügyletek után a munkadíjat külön kell felszámítani. A közjegyzői díjnak négy eleme van. A közjegyzői díj alapját képező munkadíj, és az ennek 40 %-át képező költségátalány, valamint az ezekhez kapcsolódó hiteles kiadmányok vagy másolatok díjatovábbá a készkiadások. A közjegyzői díj nem azonos a közjegyzői munkadíjjal, a közjegyzői munkadíj a közjegyzői díj részét képezi. A közjegyzői munkadíj számításának alapja kettős. Amennyiben a közjegyzői eljárással érintett ügylet értéke ügyérték - megállapítható (pl. 15.000.000 Ft értékre kötött adásvételi, bérleti, vagy kölcsönszerződés ), úgy a közjegyzői munkadíj ezen érték alapulvételével számítandó a vonatkozó jogszabályban meghatározott módon és mértékben. Amennyiben az érték nem állapítható meg, úgy a közjegyzőt az eljárásra fordított idő alapján illeti meg a közjegyzői díj, ugyanezen jogszabály által megállapított mértékben. Ezen túlmenően vannak un. fix díjak mint például az aláírás vagy másolat - hitelesítés díjai. I. / Munkadíj az ügyérték alapján: A közjegyző mind szerződéseket, két vagy több oldalú jogügyleteket, mind egyoldalú jognyilatkozatokat /pl. egy már megkötött szerződéshez kapcsolódó egyoldalú kötelezettségvállalás / foglalhat közokiratba. A két típus között díjszabás szempontjából az a különbség, hogy az egyoldalú nyilatkozat munkadíja a két vagy többoldalú ügylet munkadíjának 50 %-a. Mind a kétoldalú, mind az egyoldalú ügylet munkadíja 50 %-al csökkenthető, ha a fél vagy felek olyan tervezetet bocsátanak a közjegyző rendelkezésére, amelyet az változtatás nélkül alkalmaz a közokirat elkészítésénél. E munkadíjcsökkentés a közjegyző részére csupán lehetőség nem pedig kötelezettség. Ugyanígy a díjszabásról szóló jogi norma lehetővé teszi a közjegyzői munkadíj megkétszerezését, ha az okirat idegen nyelven készül, vagy azt a közjegyző pl az irodáján kívül /helyszíni eljárás keretében /, vagy munkaidőn túl szerkeszti. A hiteles kiadmányok és másolatok díja azok terjedelmétől függ oldalanként számított díjszabás alapján. A készkiadások terjedelme a közjegyzői eljáráshoz kapcsolódó, ugyancsak a közjegyző által bonyolított egyéb eljárások, pl. földhivatali eljárás, cégnyilvántartási eljárás, iratbeszerzés st. függvénye amely ügyletenként változó lehet. A leírási díj oldalanként száz forint.
A hiteles kiadmányok és másolatok díja valamint a kapcsolódó készkiadások vonatkozásában forduljon a konkrét ügyletet bonyolító közjegyzőhöz II./ A tevékenységre fordított idő alapján számított munkadíj: Ha a közjegyzői tevékenység tárgyának értéke (az ügyérték) nem állapítható meg, a munkadíjat a közjegyzői tevékenységre fordított idő alapulvételével kell megállapítani, amelyhez hozzá kell számítani az előkészítéshez, lebonyolításhoz, valamint az esetleges utazáshoz szükséges időt is. A tevékenységre fordított időhöz igazodó munkadíj összege minden megkezdett óráért 1500 Ft. E munkadíjnak a kétszerese számítható fel, ha a tanúsítvány elkészítésekor, valamint végrendelet és más végintézkedés (a továbbiakban: végrendelet), illetőleg egyéb okirat megőrzéséről jegyzőkönyv készül; a háromszorosa számítható fel testületi ülés és az azon hozott határozat, versenytárgyalás, árverés, sorsolás és egyéb jogi jelentőségű tény tanúsításáért; a négyszerese számítható fel jognyilatkozat, végrendelet okiratba foglalásáért; az ötszöröse számítható fel két- vagy többoldalú szerződés okiratba foglalásáért / amennyiben az ügyérték nem állapítható meg/. III./ Fix munkadíjak Az okiratról készült másolat, kiadmány és kivonat hitelesítésének díja oldalanként 300 Ft. Ha az okirat kizárólag vagy túlnyomórészt számokból áll, vagy idegen nyelven készült, a fenti díj kétszerese jár. Fordítás készítéséért a tevékenységre fordított időhöz igazodó munkadíj, hitelesítésért oldalanként a fenti díj háromszorosa jár. Váltó, csekk és más értékpapír óvásával kapcsolatos eljárásért az ügyérték szerint meghatározott munkadíj számítható fel; míg ugyanabban az ügyben a váltó (csekk, más értékpapír) ismételt bemutatásáért vagy lakcím-tudakozódásért a tevékenységre fordított időhöz igazodó munkadíj jár. Névaláírás és cégjegyzés valódiságának tanúsításáért aláírásonként 1000 Ft munkadíj jár. Bizalmi őrzésért az ügyérték szerinti munkadíj fele jár. A végrendelet vagy más okirat megőrzéséért és a bizalmi őrzésért járó munkadíj a megőrzés első 12 hónapjára esedékes munkadíjat foglalja magában; ha az őrzés ideje ezt meghaladja, az említett munkadíj kétszerese jár. IV./ Díjszabás alkalmazása a hagyatéki és egyéb nemperes eljárásban és a közjegyzői irattárnál A közjegyzőt a hagyatéki és az egyéb nemperes eljárás lefolytatásáért, ha az eljárás tárgyának értéke megállapítható, az ügyérték szerinti munkadíj fele illeti meg, ha az eljárás tárgyának értéke nem állapítható meg, a munkadíj összege 2000 Ft. 2. Az ingatlan-nyilvántartási eljárás igazgatási szolgáltatási díja az 1996. évi LXXXV. törvény alapján Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdoni lap másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény (Díjtörvény) értelmében az ingatlan-nyilvántartási eljárásért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. A Díjtörvény 2010. január 1-én hatályba lépett módosított rendelkezéseit a földhivatalnál a fenti időpontot követően induló eljárásokban kell alkalmazni.
A díjat az illetékes földhivatalnál a kérelem előterjesztésével egyidejűleg a pénztárba történő készpénzbefizetéssel, vagy amennyiben a hivatali helyiségében erre lehetőség van bankkártyával, vagy a megyei földhivatal előirányzat-felhasználási keret számlája javára történő készpénz-átutalási megbízással (csekken), illetve átutalási megbízással lehet megfizetni. Utóbbi két esetben a befizetés megtörténtét a megfelelő bizonylattal igazolni kell! Fontos, hogy a bizonylaton az ügy (érintett ingatlan) beazonosításához szükséges adatok is pontosan feltüntetésre kerüljenek. Az ingatlan-nyilvántartási eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakat az alábbi táblázat a 2010. január 1-től hatályos rendelkezéseknek megfelelően tartalmazza: Elsőfokú eljárás (kivéve jelzálogjog) Jelzálogjog bejegyzése, illetve módosítása Társasház alapítás, illetve társasházi alapító okirat módosításának bejegyzése Soron kívüli eljárás (ügyfél kérelmére) Körzeti földhivatali határozat elleni fellebbezés 6 600.- Ft/érintett ingatlan 12 600.- Ft/érintett ingatlan 6 600.- Ft/társasházi különlap max. 100 000.- Ft 10 000.- Ft/érintett ingatlan 10 000.- Ft/határozat Vagyis, az igazgatási szolgáltatási díjak mértéke ingatlanonként: az első fokú eljárásért 6 600.- Ft, (általános tételû eljárási díj) jelzálogjog bejegyzése, a bejegyzés módosítása ide nem értve a jelzálogjog törlését iránti eljárásért 12 600.- Ft, Az ingatlan-nyilvántartási döntés ellen benyújtott fellebbezésért változatlanul támadott határozatonként 10 000.- Ft díjat kell fizetni. Törvényben meghatározott soron kívüli ügyintézés kivételével a soron kívüli eljárás díja az alapeljárás díján felül ingatlanonként 10 000.- Ft. A díjat a soronkívüli eljárás lefolytatása iránti kérelem előterjesztésével egyidejűleg kell megfizetni. Az ingatlan-nyilvántartási eljárásokban a díjat annak kell megfizetnie, aki az ingatlannyilvántartási eljárás lefolytatását kéri, illetve amely szerv az erre irányuló megkeresést előterjeszti. Ha a kérelmet vagy a megkeresést előterjesztő és a bejegyzés, feljegyzés, vagy törlés által jogot szerző, illetve a jogosult nem azonos, a díjat annak kell megfizetni: aki a bejegyzés által jogot szerez, illetve jogosulttá válik, ennek hiányában aki a tény feljegyzését, vagy törlését indítványozza a megkeresés alapjául szolgáló eljárásban, ennek hiányában aki a törlésre kerülő joggal, ténnyel terhelt ingatlan, illetve tulajdoni hányad tulajdonosa, ennek hiányában annak, aki a kérelmet, megkeresést előterjeszti. Több fizetésre kötelezett esetén a feleket egyetemleges díjfizetési kötelezettség terheli. Ha egy földhivatalnál egyazon ingatlanra vonatkozóan a kérelmező többféle, egymástól különböző típusú jog vagy tény keletkezésének, módosulásának, vagy megszüntetésének a bejegyzését, feljegyzését vagy a bejegyzett ilyen jog vagy feljegyzett ilyen tény törlését egy eljárásban kéri, a díjat csak egyszer, a legmagasabb díjtételnek megfelelő összegben kell
megfizetni. Ha a díjat az ügyfél felhívás ellenére sem fizeti meg, a földhivatal a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 31. -a alapján az ingatlan-nyilvántartási eljárást megszünteti. Hatósági, bírósági megkeresésre induló ügyekben (pl. végrehajtási jog bejegyzése) a földhivatal díjfizetés hiányában is átvezeti a változásokat, ugyanakkor a meg nem fizetett díj és annak járulékai adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülnek, azok behajtását a földhivatal az adóhatóságnál minden esetben kezdeményezi. 3. Bírósági eljárások illetékei az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény alapján A bírósági eljárási illetéket a bíróság előtti eljárások esetén az eljárást kezdeményező fél köteles megfizetni, kivéve, ha az illeték megfizetéséről utólag kell határozni, mely esetben az illetéket az viseli, akit a bíróság erre kötelez. Több kötelezett esetén - ha az érvényesített jog nem osztható meg, vagy az érdekeltség aránya egyébként nem állapítható meg - a kötelezettek egyetemlegesen, egyébként az érdekeltség arányában kötelesek az illetéket megfizetni. Ha az eljárást nem a jogosult, hanem ennek nevében és érdekében az arra feljogosított indítja, a kötelezettség azt terheli, akinek érdekében az eljárás indul. A polgári eljárási illeték alapja főszabályként az eljárás tárgyának az eljárás megindításakor fennálló értéke, jogorvoslati eljárásban pedig a vitássá tett követelés, vagy követelésrész értéke. Ha az eljárás tárgyának értéke nem állapítható meg, illeték számításának alapjául az eljáró bíróságtól és az eljárás jellegétől függő, tételesen meghatározott összeg szolgál A polgári peres és nemperes eljárásban az illeték alapja az eljárás tárgyának - az eljárás megindításakor - fennálló értéke, jogorvoslati eljárásban pedig a vitássá tett követelés vagy követelésrész értéke. Ez a szabály azonban nem érvényesül ha törvény másként rendelkezik, pl. a tételes illetékeknél. Az illeték számításának alapjául főszabályként a keresettel érvényesített követelés vagy más jog értéke szolgál. A keresettel érvényesített követelés vagy más jog értékeként és egyben az illeték számításának alapjául - a tényleg megállapítható összegtől függetlenül - az alábbi értéket kell számításba venni: 1. a még teljesítendő valamennyi (de legfeljebb egyévi) szolgáltatás értékét a tartási vagy élelmezési követelés, egyéb járadék, más időszakos szolgáltatás vagy haszonvétel iránti per esetén; 2. munkaügyi perben - feltéve, hogy a per tárgya nem pénzkövetelés - az egyévi átlagkeresetet, ha a perben maga a munkaviszony vitás, ha pedig a jogvita bérkülönbözettel kapcsolatos, akkor a bérkülönbözet egyévi összegét;
3. bérleti vagy haszonbérleti jogviszonyra vonatkozó perben az egyévi bér illetve haszonbér összegét; 4. számadás helyességének megállapítása iránti perben a vitás követelések, illetve tartozások összege közül a nagyobb összeget, számadási kötelezettség megállapítása iránti perben pedig azt az összeget, amelyet a felperes keresetében a számadás előterjesztésének elmulasztása esetére felszámít; 5. dologi jogi perben a vitás dolog(rész), illetve dologi jog értékét; 6. követelés biztosítása, zálogjog vagy jelzálog iránti perben és végrehajtási igényperben a követelés összegét, ha a biztosíték értéke vagy összege ennél kisebb, ezt az értéket vagy összeget; 7. a végrehajtás megszüntetése vagy korlátozása iránti perben pedig a végrehajtási összeget, illetve ennek azt a részét, amelyre a végrehajtási jog megszűntét állítják. A pertárgy értékének számításánál a kamat - legyen az ügyleti vagy késedelmi - és a főkövetelés egyéb járulékai nem vehetők figyelembe 4. A fizetési meghagyásos eljárás díja a fizetési meghagyásokról szóló 2009. évi L. törvény alapján A fizetési meghagyásos eljárásért a Magyar Országos Közjegyzői Kamara részére díjat kell fizetni az eljáró közjegyző részére. Az eljárási díj alapja a pénzkövetelés eljárás megindításakor fennálló, járulékok nélkül számított értéke (díjalap). A díjalap után az eljárási díj mértéke: - az alapeljárásban 3%, de legalább 5000 forint és legfeljebb pedig 300 000 forint; - a részletekben való teljesítés, fizetésre halasztás iránt kezdeményezett eljárásban 1%, de legalább 5000 forint, legfeljebb 15 000 forint; Az alapeljárásban a díj mértéke nem lehet kevesebb annyiszor 1000 forintnál, mint ahány fél van. A jogerős fizetési meghagyás végrehajtásának elrendeléséért a Magyar Országos Közjegyzői Kamara részére fizetendő díj mértéke a díjalap 1%-a, de legalább 5000 forint, legfeljebb 150 000 forint. A végrehajtási díjat a végrehajtást kérő előlegezi és az adós viseli. A végrehajtási díjat végrehajtási költségként kell behajtani. Illetéket kell fizetni az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény alapján: a fizetési meghagyásos eljárásnak az ellentmondás folytán történő perré alakulása esetén, melyre a peres eljárásban fizetendő illeték mértéke az irányadó. Tompa és Vidéke Takarékszövetkezet