Közérdekű bejelentés Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezmény és az ahhoz tartozó nyolc kiegészítő jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 1993. évi XXXI. törvény (Római egyezmény) alábbi normasértése miatt fordulok a T. címzettekhez. "1. Mindenkinek joga van arra, hogy ügyét a törvény által létrehozott független és pártatlan bíróság tisztességesen nyilvánosan és ésszerű időn belül tárgyalja, és hozzon határozatot polgári jogi jogai és kötelezettségei tárgyában, illetőleg az ellene felhozott büntetőjogi vádak megalapozottságát illetően. A csatolt eljárás-kezdeményezést a Kúria elnöke a Bszi. 33. (1) a) és c) pontjaira hivatkozva érdemi indoklás nélkül elutasította. Álláspontom szerint, tekintve a 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet 29 f)-ben rögzített kezdeményező és a Bszi. 33. (1) a), b) és c) pontjaiban leírt indítványozó kifejezések egyjelentésű értelmezése a 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet 29 f), mint jogi norma, megsértése. Az üggyel összefüggésben a Alkotmány Bírósághoz benyújtottam alkotmányjogi panaszomat (mellékletben csatolva), azonban a kérdéses ügy, a törvénykezési kötelezettség az igazságszolgáltatás és a társadalmi igazságosság menetében súlyos akadály. Fentiekre hivatkozva jelen beadványban megteszem közérdekű bejelentésemet. Dr. Darák Péter, a Kúria elnöke Dr. Kónya István, a Kúria elnökhelyettese Dr. Wellmann György, a Kúria Polgári Kollégiumának vezetője Dr. Török Judit, a Kúria Polgári Kollégiumának vezető-helyettese Dr. Balla Lajos, a Debreceni Ítélőtábla elnöke Dr. Lukács Zsuzsanna, a Fővárosi Ítélőtábla elnöke Dr. Havasiné dr. Orbán Mária, a Győri Ítélőtábla elnöke Dr. Makai Lajos, a Pécsi Ítélőtábla elnöke Dr. Harangozó Attila, a Szegedi Ítélőtábla elnöke Dr. Polt Péter legfőbb ügyész részére Tisztelt Indítványozásra Jogosult! Tájékoztatom, hogy közérdekű bejelentés keretében javaslatot terjesztek elő a Kúria hatáskörébe tartozó eljárás indítványozására jogosult jogi személyek részére. A közérdekű bejelentésben felkérem a jogegységi eljárás indítványozására a Kúria elnökét, kollégiumvezetőjét, illetve helyetteseit, valamint az ítélőtábla elnökét, a legfőbb ügyészt mint a Bszi. 33. (1) bekezdés a) és c) pontja szerinti valamennyi indítványozásra jogosultat az alábbiakra: Kezdeményezem, hogy az indítványozásra jogosult indítványozza jogegységi eljárás lefolytatását arra vonatkozóan, hogy a jelen közérdekű bejelentéshez csatolt keresetben megjelölt és kifejtett kezdeményezés szerint, a magyar Szent Korona Jogi személyiség. A csatolt kereset tartalma kétséget kizáróan bizonyítja, hogy benne a megjelölt személyiség minden, a törvényben előírt feltételnek megfelel, tehát megállapítható, hogy a magyar Szent Korona jogi személyiség. Ebből következően a jogegységi határozat polgári jogi jogviták eldöntésére, a magyar társadalom minden jogalanyára kiterjedő jogviszonyt befolyásoló hatással van. Fentiekre tekintettel a közérdekű bejelentést és az eredeti kezdeményezést, valamint az arra kapott választ mellékletekben az Ön részére, mint indítványozásra jogosult részére közvetlenül megküldöm. 2014-12-15. aláírás
Mellékletek: I. Kezdeményezés jogegységi határozat-hozatalra Tisztelt Kúria! II. Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 27. (1) bekezdés, valamint a 28. (1) és (2) bekezdése, továbbá a 29. alapján alkotmányjogi panasz indítvány. A Kúria címe: 1055 Budapest, Markó utca 16. A Kúria levelezési címe: 1363 Budapest, Pf. 35. A Kúria elektronikus levélcíme: Kuria@kuria.birosag.hu A Kúria honlapja: www.kuria-birosag.hu Dr. Darák Péter, a Kúria elnöke Tárgy: Jogegységi eljárás lefolytatása iránti kezdeményezés Tisztelt Elnök Úr! Az alábbiakban kérem a tárgyban megadott eljárás megindítását. I. A kereset benyújtója Sz. A. I. Sz. A. természetes személy. Elérhetősége:.xxxxxxxxx II. A kereset benyújtójának illetékessége II. 1. Fent megnevezett jogképes természetes személy. Indítványát a magyar Szent Korona képviseletében, a 2013. évi V. törvény 6:583. [Megbízás nélküli ügyvitel] szabályai szerint terjeszti elő. II. 2. Az indítvány jogegységi határozat hozatalára irányuló kezdeményezés, amit a 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet [a bírósági ügyvitel szabályairól], 29. f) bekezdése [ valamennyi ügyszakban a jogegységi határozat hozatalára irányuló kezdeményezés ] jogszabály tesz lehetővé. (Beiktatta: 21/2014. (III. 13.) KIM rendelet 12. (6). Hatályos: 2014. III. 15-től.) III. A Kúria illetékessége III. 1. Az 1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról, 20. (1) eljárási kötelezettséget ír elő: A hatóság a hatáskörébe tartozó ügyben illetékességi területén, valamint kijelölés alapján köteles eljárni. III. 2. A 2010. évi CLXXXIV. törvény 1. (3) bekezdése szerint A Kúria illetékességi területe az ország egész területére kiterjed. III. 3. 2011. évi CLXI. törvény 24. (1) A Kúria h) eljár a hatáskörébe tartozó egyéb ügyekben Tekintve a 24. c) bekezdésében foglaltakra, amely szerint a bíróságokra kötelező jogegységi határozatot kizárólag a Kúria hozhat, a kúria illetékessége megállapítható. IV: Jogegységi eljárás lefolytatása iránti kezdeményezés
Manapság nemzetközi szinten is egyre ingerültebb hangvételű polémia folyik a magyart Szent Koronáról, és annak lehetséges szerepéről egy politikai intézményrendszerben. Honunkban e kérdés és a hozzá kapcsolódó megnyilvánulások már társadalmi méretű problémát jelent (lásd a nyilvános honlapokon is hirdetett trónkövetelők sorát: I. Levente, Habsburg György, Esterházy György, Daka József, stb. Az ügyek egységes szempontok szerinti kezeléséhez fűződő kiemelkedő társadalmi és igazságszolgáltatási érdek indokolja, hogy a Kúria jogegységi határozatban állást foglaljon a felmerült elvi kérdésről, amely szerint a magyar Szent Korona jogi személy. A 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet 29 f)* alapján jogegységi határozat hozatalára irányuló kezdeményezés keretében I N D Í T V Á NY O Z O M hogy a Kúria Polgári-gazdasági jogegységi tanácsként eljárva az egységes joggyakorlat továbbfejlesztése érdekében hozzon jogegységi határozatot, amelyben megállapítja, hogy a magyar Szent Korona jogi személy. V. Indoklás A magyar Szent Korona jogi személy, amit több történelmi tény is alátámaszt. 1. Magyarország Alaptörvénye, nemzeti hitvallás:... Tiszteletben tartjuk történeti alkotmányunk vívmányait és a Szent Koronát, amely megtestesíti Magyarország alkotmányos állami folytonosságát és a nemzet egységét. 2. A Szent Korona Tan magyarázata szerint: A Szent Korona, mint jogi személy, jogilag a Magyar Államnak megfelelő. Ezen túlmenően az állam, mint elvont, megfoghatatlan gondolat fizikai megtestesülése. Szent István király a Szent Korona képében ajánlotta fel az országot és annak népét Szűz Máriának. 3. A XV. században Zsigmond királlyal összekülönböző magyar főurak az Szent Korona nevében, a királytól függetlenül kormányozták az országot. 4. Werbőczy István, Tripartitum Hármaskönyv (1514) 3. Czím 6. Miután pedig a magyarok a szent lélek kegyelmének ihletéből, szent királyunk közremunkálása által az igazságnak felismeréséhez és a katholikus hitnek vallásához jutottak és Őt önként királyukká választották és meg is koronázták: a nemesítésnek s következésképen a nemeseket ékesítő és a nem nemesektől megkülönböztető birtok adományozásának jogát s teljes hatalmát az uralkodással és országgal együtt a község a maga akaratából, az ország szent koronájának joghatósága alá helyezte és következésképen fejedelmünkre és királyunkra ruházta; ettől fogva Ő tőle ered minden nemesítés és e két dolog mintegy a viszonos átruházásnál és a kölcsönösségnél fogva, annyira szorosan függ egymástól mindenha, hogy egyiket a másiktól külön választani és elszakítani nem lehet s egyik a másik nélkül nem történhetik. Fentiekből következik, hogy a magyar Szent Korona jogi személy, és a Ptk 3:1. szerint jogképes. Ptk 3:1. [A jogi személy jogképessége] (1) A jogi személy jogképes: jogai és kötelezettségei lehetnek. (2) A jogi személy jogképessége kiterjed minden olyan jogra és kötelezettségre, amely jellegénél fogva nem csupán az emberhez fűződhet. Kelt, 2014. október 11-én. A kiadvány hiteléül:
Alkotmánybíróság 1015 Budapest Donáti u. 35-45. Tisztelt Alkotmánybíróság! Alulírott Sz.A. Cím: xxxxxxxxxxxxxxxxxxx Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 27. (1) bekezdés, valamint a 28. (1) és (2) bekezdése, továbbá a 29. alapján az alábbi alkotmányjogi panasz indítványt terjesztem elő: Kérem a tisztelt Alkotmánybíróságot, hogy állapítsa meg a Kúria Elnökének a 2014.ELII.JE/P.1/3-2 számú tájékoztató levelében közöltek alaptörvény-ellenességét, mert az abban foglaltak sértik az Alaptörvény XXVII cikk (7) bekezdésében foglaltakat, idézve: Mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan bírósági, hatósági és más közigazgatási döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti. Kérelmem indoklásaként az alábbiakat adom elő: 1. A jogszabály Alaptörvény-ellenes alkalmazása folytán kiadott bírói döntés: A tájékoztatást kiadó bíróság megnevezése: A Kúria Elnöke Az ügyirat száma: 2014.ELII.JE/P.1/3-2 Az ügyirat kézbesítésnek dátuma: 2014. október 18. A bírósági ügyiratot és az elutasított kezdeményezést mellékeltem ehhez a beadványhoz. 2. A közvetlen érintettség kifejtése (az eljárás megindításának indokai, az Alaptörvényben biztosított jog sérelmének lényege): Az Abtv. 26. (1) bek. szerint az Alkotmánybíróság eljárása akkor kezdeményezhető az Alaptörvény XXVII. cikk (7) bekezdés alapján, ha az egyedi ügyben érintett személy az ügyben folytatott bírósági eljárásban alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazása folytán a) az Alaptörvényben biztosított jogának sérelme következett be, és b) jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva. A fent nevezett bíróság végzése egy egyedi ügyben folytatott bírósági eljárásban készült. A végzést a Kúria Elnöke a 2011. évi CLI. törvény 32 (1) a.) és b.), valamint a 33 (1) bekezdés b.) pontjaira tekintettel hozta, figyelmen kívül hagyva a 14/2002. (VIII. 1.) IM 29. f) jogszabályt, továbbá egy konkrét precedenst, amelyben az IM rendeletet figyelembe véve fogadtak be kezdeményezést. 3.Indokolás arra nézve, hogy a sérelmezett bírói döntés sérti az Alaptörvény megjelölt rendelkezéseit: 3.1 Az indítvány alapja a Magyar Szent Korona, mint jogi személyt ért érdeksérelem. 2014. október 11. napján kelt beadványom arra irányult, hogy a Kúria Polgári-gazdasági jogegységi tanácsként eljárva az egységes joggyakorlat továbbfejlesztése érdekében hozzon jogegységi határozatot, amelyben megállapítja, hogy a magyar Szent Korona jogi személy. Kezdeményezésemet a közérdekvédelem elvére alapoztam, és a kezdeményezés jogalapját a Ptk 3:1. -ra, valamint az Alaptörvény Nemzeti Hitvallásában foglaltakra hivatkozva 4 pontban vezettem le. A beadványt a Kúria Elnöke a 2014.ELII.JE/P.1/3-2 számú tájékoztató levelében megalapozottság hiányában elutasította. Hivatkozva az Alaptörvény XXVII cikk (7) bekezdésére nyújtom be alkotmányjogi panasz-indítványomat. A beadványt a II. számú mellékletben, a végzést az I. számú mellékletben csatoltam.
3.2 A Kúria Elnöke tájékoztató levelében azt írja, hogy, idézem jogszabályi rendelkezések pontosan meghatározzák, a jogegységi eljárás kezdeményezőinek körét, s ebbe a körbe az állampolgárok nem tartoznak bele A Kúria Elnöke által hivatkozott jogszabályok nem tartalmazzák a kezdeményező kifejezést, helyette az indítványozó megjelölést jegyzi. A bírósági gyakorlatban kialakult eltérő jogértelmezésekre tekintettel, álláspontom szerint a két kifejezés jogi értelemben nem szinonim fogalom, nem értelmezhető ugyanazon jogalanyra egyazon ügyletben. Az indítványban megjelölt jogkérdés eldöntésére a Kúria elnökének a közérdekvédelem elvét figyelembe véve, az alábbi jogszabályra is tekintettel kellett volna lennie: 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet a bírósági ügyvitel szabályairól 29. f) bekezdése [ valamennyi ügyszakban a jogegységi határozat hozatalára irányuló kezdeményezés Mindebből az a következtetés vonható le, hogy a Kúria elnökének határozata jogbeli tévedésen alapul, amikor döntése indoklásaként a kezdeményező személynek a magánjog talaján álló a jogképességéhez, tehát a perbeli jog- és cselekvőképességéhez igazodik, és nem a vonatkozó speciális szabályozást tekinti irányadónak. 3.3 Orbán Viktor miniszterelnök 2013. november 22-én a Kossuth Rádióban tett nyilatkozatában kétséget kizáróan utalt arra, hogy jogegységi határozat hozatalára pl. a kormány egyik tagja, mint állampolgár, tehet kezdeményezést a hivatkozott 14/2002. (VIII. 1.)29. f) bekezdése alapján. 4. Annak bemutatása, hogy az indítványozó a jogorvoslati lehetőségeit kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva: A panaszosnak nincs lehetősége jogorvoslattal élni a fent nevezett tájékoztató levél ellen, tekintettel arra, hogy a Kúria a legfelső igazságszolgáltatási fórum. 5. Nyilatkozat arról, hogy az ügyben van-e folyamatban felülvizsgálati eljárás a Kúria előtt, illetve arról, hogy kezdeményeztek-e perújítást (jogorvoslat a törvényesség érdekében) az ügyben: nem. 6.Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 52. (5) bekezdésére és 57. (1a) bekezdésére, valamint az Alkotmánybíróság ügyrendjéről szóló 1001/2013 (II. 27.) Tv. határozat 36. (2) bekezdésére tekintettel az alábbi jognyilatkozatot teszem: A személyes adataim nyilvánosságra hozatalához nem járulok hozzá. Az alkotmányjogi panasz benyújtásához jogi képviselet nem szükséges. Az Alkotmánybíróság előtti eljárás illetékmentes (Abtv. 54. ) Kelt: 2014. szeptember 2. A beadvány hiteléül: