A PÁCIN, NAGYKÖVESD ÉS ÖRÖS TELEPÜLÉSEK ÁLTAL HATÁROLT NAGY-KARCSA TÓ REHABILITÁCIÓJÁNAK VÍZJOGI ENGEDÉLYEZÉSI TERV-KIVONATA 1. A VÍZI MUNKA CÉLJA ÉS INDOKOLTSÁGA A Nagy-Karcsa tó rehabilitációjának célja, hogy annak ökológiai, rekreációs értéke növekedjék, a helyi lakosság életminősége javuljon, a vízvisszatartás lehetőségei bővüljenek. 2. A NAGY-KARCSA JELLEMZÉSE A Bodrogköz egyik természetes mélyvonulatában kialakult holtág, Pácin, Nagykövesd és Örös községek területén. Nem kapcsolódik közvetlenül a Bodroghoz, a térség belvízrendezésekor fűzték rá a Felsőberecki-főcsatornára. Jelenleg határvíz szerepét tölti be Magyarország és Szlovákia között, jobb partja tartozik Magyarországhoz. Hossza 3,8 km, átlagos szélessége 100 m, átlagos vízmélysége 2,5 m, területe 38 ha, víztérfogata 950 ezer m 3. Medrének benőttsége a parti részeken jelentős. Vizének minősége változó. Vízpótlásáról és leürítéséről a szlovák fél gondoskodik, magyar részről belvizekből tölthető fel. Állami tulajdon, magyar oldalon kezelője az Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, a horgászati jog az ELZETT CERTA Horgászegyesület, szlovák oldalon a Királyhelmeci Horgászegyesület tulajdona. Funkciói: belvíztározás, horgászat, üdülés. Élővilága gazdag és változatos, szép tájformáló jellegű holtág. Jelenleg nem tartozik természeti védelem alá, helyi védettség elrendelése indokolt. A meder feliszapoltságára vonatkozóan a mérési szelvények eredményeinek értékeléséből a szlovák szakemberek az alábbi következtetéseket vonták le: A Nagy-Karcsa tó fenékiszap vastagsága változó, 0-4 méteres intervallumban változik. A fenékhordalék átlagos vastagsága 2 méter. A hordalék (iszap) finom mocsári jellegű üledék, fekete színben. A hordalék (iszap) teljes térfogata mintegy 700.000 m 3. Vízminőség: 1. Kémiai: Tájékozódó jellegű vízkémiai vizsgálatok alapján a víz kémiailag semleges (ph: 7,7) kémhatású, középkemény víz. Az üledékben figyelemre méltó vastartalomra utaló vörös szemcsék vannak. Szervetlen növényi tápanyagokkal közepesen (nitrogén formák) és bőségesen (foszfor) ellátott. Szerves anyagban rendkívül gazdag víz.
2. Biológiai: A vízben és a hínárnövények felületén rendkívül nagy mennyiségű Spirillum és Coccus baktérium van, amely nagy mennyiségű bontható szerves-anyag jelenlétére utal, illetve intenzív szervesanyagot lebontó tevékenységet jelez. Hasonló következtetés vonható le a nagy számban jelenlévő színtelen ostorosok jelenlétéből is. Algaflórájának túlnyomó része közönséges, minden vízben gyakori kovaalgákból áll (Cymbella, Synedra, Diatoma, Fragilaria, Navicula fajok), amelyek mellett hegyvidéki patakokra jellemző fajok is találhatók (Eunotia, Epithemia család). A hínárnövények felületén tömeges Oedogonáles rendbe tartozó fonalas népesség él. A Felsőberecki-főcsatorna 10+450 km szelvényében található földáttöltéstől (Fekete-híd alatt) a holtágba torkolásig tartó csatornaszakasz is a Nagy-Karcsa tó részét képezi. Medre természetvédelmi szempontból értékes növényzettel (kolokán) jelentősen benőtt. 3. Halak: 2007. október végén a BOKARTISZ társulás és a Természetvédelmi Felügyelőség közös ellenőrzést végzett a Nagy-Karcsa tó teljes magyarországi szakaszán. Az ellenőrzés célja egy hazánkban fokozottan védett hal megtalálása volt. Ez a különleges hal a mocsári géb. Az ellenőrzést elektromos eszközzel végezték, csónakról, bizonyos szakaszonként, a víz teljes mélységében. Az eredmény sok meglepő és sok tanulsággal szolgáló adatot mutatott. Az ellenőrzést végző professzor elmondása alapján nagyon jó csukás víz, illetve az lesz egy pár éven belül. Nagyon sok, épp a mérethatárt éppen elérő csuka van a tóban, ami az elkövetkező években sok örömöt jelenthet horgászainknak. Sok kis-pontyot, dévért és ezüstkárászt is találtak. Kiemelte, hogy ritkaság hazánkban az ilyen gazdag aranykárász és compó állomány. Nem ritka a 80 dkg-os, sőt a kilós példány sem. A magas arányukat az is okozhatja, hogy nem jellemzően a nádas mellett horgásznak a Nagy-Karcsa tavon, ahol ezek a halfajok többnyire táplákoznak. 3. A FELSŐBERECKI-FŐCSATORNA SZEREPE A Felsőberecki-főcsatorna szervesen illeszkedik a Karcsa-i Karcsa holtághoz és a Nagy-Karcsa tóhoz. A három víztest egymástól zsilippel (Fekete hídi tiltó) és ideiglenes földáttöltéssel (jelen Engedélyezési tervben zsilippé lesz átépítve!) el van választva, mégis a víztestek magassági és vízszintes konfigurációja rendkívül rugalmas vízkormányzást tesz lehetővé a betáplálás és a leürítés tekintetében is. A Nagy-Karcsa a lokálisan keletkező belvizeken kívül vízutánpótlást kaphat a Bodrogból a Felsőberecki-főcsatornán keresztül és szlovák oldalról a Szomotori-főcsatornán keresztül. Harmadik utánpótlás elvi lehetősége is fennáll, nevezetesen a Tiszából a Cigándi tározón át, végül is a Kis-Karcsa határcsatornán keresztül. A legmegalapozottabb vízpótlásra a Bodrog árvizeiből nyílik lehetőség. A szlovák vízügyi szerveknek saját bevallásuk szerint is nehézséget okoz a Nagy-Karcsa feltöltése a Szomotori főcsatornán keresztül, ezért előzetes tárgyalások alapján támogatják a holtág Felsőberecki-főcsatornán történő vízpótlását.
A vízkormányzás szempontjából a vízrendszer kulcsfontosságú eleme a Felsőberecki-főcsatorna, ezért ez az összes üzemmód esetén hangsúlyos szerepet kap. A VÍZITERV CONSULT KFT. által elkészített Engedélyezési tervben a Felsőberecki-főcsatornát 2,0 m 3 /s mértékadó belvízi vízhozamra méretezzük, úgy, hogy a Fekete hídi tiltónál a csatorna fenékszintje 94,20 mbf, torkolatnál 93,11 mbf (zsilip küszöbszintje) és figyelembe vesszük a torkolati mértékadó vízszintekből adódó visszaduzzasztást. A jelen Interreg projektben a Felsőberecki-főcsatorna tervezett rekonstrukciójával (mederrendezés a főcsatorna teljes szakaszán, depóniák rendezése és kialakítása, nyitott csőzsilipek átépítése tiltós műtárgyakra, stb.) megnyílik a lehetőség arra, hogy hosszabb-rövidebb tartóssággal magas vízszintet tartsunk a csatornában belvíz visszatartási célú medertározással. A rekonstrukció során a csatorna meder úgy lesz kialakítva, hogy a 96,00 mbf tározási szintet 0,5 m biztonsággal a főcsatorna teljes hosszában tartani lehet (a depóniában levő tiltós csőátereszekkel történő vízkormányzás mellett). Ugyanakkor ez a szint maximálisnak tekinthető a belvíz bevezetés szempontjából is. A kiépítendő főcsatorna lehetővé teszi, hogy igény esetén, a Bodrog árhullámából tározunk vizet akár a 96,00 mbf szintig a főcsatornában, továbbá az e szint által uralt főcsatorna menti holtmedrekben (Kánási-tó, Mókadomb körüli tekerület, Folyó ér), illetve a Karcsai-Karcsa holtágban és a Nagy-Karcsában. Ennek előfeltétele, hogy a települések, illetve az érintett mezőgazdasági területek képesek legyenek tűrni a magas tározási szintet, illetve az ebből következő lefolyási problémákat. Az árhullámok betárolása a regionális vízvisszatartás kategóriájába tartozik, vagyis nemcsak a helyben keletkező lokális vizeket, de a más vízgyűjtőkről érkező regionális vizeket is hasznosítani lehet tájgazdálkodásra, vizes élőhelyek vízpótlására, talajvízdúsításra, stb. Megfelelő tartóssággal és gyakorisággal a 96,00 mbf szinten lehet a Felsőberecki-főcsatornába vizet engedni a torkolati zsilip nyitásával. A főcsatornában, a belvízlevezetés folyási irányával ellentétes irányban áramolva lehet a vizet a Bodrogtól a Karcsai-Karcsa holtág felé (a Fekete hídi zsilipen keresztül), vagy a Nagy-Karcsa felé (a pácini határátkelő híd mellett létesítendő Pácini zsilipen keresztül) elvezetni. A kiinduló 96,00 mbf vízszint a torkolati műtárgynál és a 95,00 95,20 mbf érkezési vízszint a holtágaknál biztosítja a szükséges hidraulikus esést a legalább 2-3 m 3 /s vízhozam szállítására. 4. A NAGY-KARCSA VÍZPÓTLÁSA A VÍZPÓTLÁS MENNYISÉGI MEGHATÁROZÁSA A Nagy-Karcsa átlagos vízszintje 95,30 mbf (H átl =81 cm); az évi maximális és minimális vízszintek átlagát tekintve a vízszint a 94,98-95,69 mbf között váltakozott. Ha a napi adatok szintjén vizsgáljuk a szélső értékek közötti változékonyságot, akkor a vízszintingadozás 209 cm (94,49 96,58 mbf közötti). Ezzel kapcsolatban azonban feltétlen meg kell jegyezni, hogy a napi vízállás adatokban ez a kiugróan nagy maximum érték 1999. márciusában, rendkívüli belvízi helyzet idején jelentkezett. Szlovákiában a bodrogszerdahelyi szivattyútelep felmondta a szolgálatot, a szlovákok nem tudták a saját létesítményeikkel elvezetni a belvizet, tehát a Nagy- Karcsa vízszintjét a Szlovákia felől üzemzavar miatt érkező belvíztömeg emelte meg rendkívül
mértékben. Olyannyira, hogy a Felsőberecki-főcsatorna földáttöltése is átszakadt (ez az átömlő víztömeg a Felsőberecki-főcsatorna és a Karcsa-holtág vízszintjein is látszik). Ha ezt az üzemzavar miatt kialakult rendkívül magas értéket nem tekintjük, akkor a teljes adatsor alapján csupán 135 cm a szélső értékek közötti vízszintingadozás. A Nagy-Karcsa maximális feltöltési szintje hivatalosan 95,79 mbf (H=130) volt, de az évek során épült part menti horgászstégek, üdülők csak a 95,61 mbf (H=112) szintig engedik a feltöltést. Mivel elsősorban tavaszi vízpótlásról beszélünk, a tavaszi vízbő időszak vizeiből kívánunk visszatartani, ezért a tavaszi április május hónapok adatait külön is megvizsgáltuk. A tavaszi hónapok vízállásainak átlaga 95,47 mbf, a minimális vízállások átlaga 95,26 mbf. A vízszintet innen a 95,61 mbf-ig emelve 131.000 m 3 víz bevezetésére van szükség. A FŐCSATORNA VÍZSZÁLLÍTÁSA A NAGY-KARCSA IRÁNYÁBA A Bodrogon tavasszal nagyon gyakori, nyáron kevésbé gyakori olyan árhullám, melynek vízszintjei lehetővé teszik a Felsőberecki-főcsatornán keresztüli vízpótlást. A felsőberecki vízmérce 1955-2006 közötti napi vízállásadataiból elvégeztük két időszakra (tavasz és nyár) az árhullámos időszakok gyakoriságelemzését. A tavaszi időszakban a vízpótlás lehetősége gyakorlatilag biztosított: 90 % a valószínósége, hogy 96,0 mbf szintet meghaladó árhullám fordul elő, de még 80 %-os valószínűséggel a vízszint 10 15 napnál hosszabban is e szint felett tartózkodik. A nyári időszakban a vízpótlás lehetősége kevésbé biztosított. A 96,0 mbf szintet csak kevesebb, mint 50 %-os valószínűséggel haladja meg a vízszint és csak 25 % a valószínűsége annak, hogy a vízszint 10 napnál hosszabban e szint felett tartózkodjon. 5. A NAGY-KARCSA REHABILITÁCIÓJA A Nagy-Karcsa rehabilitációja egyrészt kotrási munkákat jelent, másrészt a Felsőberecki-főcsatorna felőli vízutánpótlás biztosítását a Pácini szakaszoló zsilip megépítésével és ezzel egyidejűleg a 10+450 km szelvényben lévő földáttöltés elbontásával. 5.1 MEDERRENDEZÉS A kotrási munkák egyik felét a főcsatorna vízszállító képességének javítása képezi a Fekete-híd alatt lévő földáttöltéstől egészen a pácini strandig. Ezen a szakaszon a csatorna medre természetvédelmileg értékes növényzettel (kolokánnal) jelentősen benőtt. A növényzet védelmének érdekében a kotrást úgy tervezzük, hogy a meder közepén vezérárok-szerűen kotorjuk ki az iszapot a part menti növényzetet meghagyva. Így a meder közepén 5-7 m szélességű beavatkozásra van szükség. A kotrási munkát szlovák oldalról lehet elvégezni. A 10+450-12+150 km szelvények között a meder kotrására egyáltalán nincsen szükség, mert a mért fenékszint ezt a hossz-szelvényből jól láthatóan nem indokolja. A 12+150-13+342 km szelvények között 94,00 mbf fenékszint kialakítását tervezzük. A kikotort vezérárok fenékszélessége 3,00 m, rézsűje 1:2. Átlagosan 30-40 cm a kotort iszap vastagsága, összesen 2000 m 3. Az iszap elhelyezése Pácin belterületén az Önkormányzat tulajdonában lévő területen történik a jelenlegi határátkelő épület mögötti területen (hrsz: 32/1, 32/2, 33, 40/2). A kotrás révén kiszedett iszapot tenyészidőszakon kívül a kijelölt területeken 20-25 cm vastagságban a mélyszántással
előkészített területen elterítjük, majd további mélyszántással a laza, homokos talajba forgatjuk, növelve annak tápanyag tartalmát és javítva vízháztartását. A kotrási munkák másik fele magát a Nagy-Karcsa holtágat érinti: a pácini és a nagykövesdi strand iszapkotrása és a holtág mederben vezérárok kialakítása a Mosonnai erdőig. A pácini strandon (13+342-13+450 km) az országhatár magyar oldalán a teljes iszapmennyiség eltávolítását irányozzuk elő, a nagykövesdi strandon (14+400-14+500 km) a határtól számítva a meder szlovák oldali szélességében 92,00 mbf fenékszintig. A pácini strand feletti részen a 13+450-14+400 és 14+500-15+300 km szelvények között 5,00 m fenékszélességű, 92,00 mbf fenékszintű, 1:5 rézsű kialakítású vezérárok kialakítását tervezzük. A holtágból 18000 m 3 iszap eltávolítását irányozzuk elő. A holtágból az iszap kitermelésének, eltávolításának módja a hidromechanizációs kotrás. A kotrás úszókotró segítségével történik. A kotróhajón belsőégésű motorral hajtott zagyszivattyú van elhelyezve, ami csővezetéken szívja fel az iszapot és csővezetéken továbbítja a lerakási helyre. A kotróhajó hidraulikus működtetésű. Hidromotor forgatja a vágófejet, amely a gém végén található és a meder anyagából készít szállításra alkalmas zagyot. A kikotort anyag zagy formájában, zárt csővezetéken keresztül jut el a lerakási helyre. A zárt csővezeték segítségével a zagy ~1000 m távolságra is eljuttatható. A zagy átlagos szilárd anyag tartalma 10-20%. Az iszap szántóföldi elhelyezését tervezzük. A hidromechanizáció révén kiszedett iszapot a fentiekkel azonos módon tenyészidőszakon kívül a holtág menti gyenge minőségű szántóterületeken 20-25 cm vastagságban a mélyszántással előkészített területen elterítjük, majd további mélyszántással a laza, homokos, talajba forgatjuk, növelve annak tápanyag tartalmát és javítva vízháztartását. A kotrási anyag minőségére vonatkozólag az ÖKO Zrt. által készített Előzetes Vizsgálati Dokumentációra hivatkozva elmondható, hogy a mederből vett iszapminták vizsgálata alapján a kikotort iszap mezőgazdasági hasznosításra alkalmas. 5.2 PÁCINI SZAKASZOLÓ ZSILIP Már a Saviterv Kft. (Miskolc) által készített rekonstrukciós terv (2002) is előirányozta a 10+450 km szelvényben lévő földáttöltés (Fekete-híd mellett)elbontását és helyette egy vízkormányzó zsilip építését. A tervben szereplő műtárgy nyílt zsilip, melynek helye Pácin belterületi szakaszán a 12+785 km szelvényben van. A helyszíni bejárás tapasztalatai alapján úgy láttuk, hogy a műtárgy magyar oldalról történő megközelítése körülményes, csak jelenlegi magántulajdonú területeken keresztül lehetséges. Ezért az ÉKÖVIZIG szakembereinek egyetértésével és a szlovák igényekkel összhangban a műtárgy elhelyezésére a 12+440 szelvényt jelöltük ki. Ez a hely a Pácin-Nagykövesd-i határátkelő hídja mellett, attól néhány méterre nyugatra található és a szlovák oldalról könnyen megközelíthető. Ez kielégíti azt a szlovák fél által megfogalmazott igényt, hogy a hídon áthaladó utasok a híd mindkét oldalán lepillantva duzzasztott vízfelületet lássanak akkor is, ha csak a Nagy-Karcsa vízszintje magas, miközben a Felsőberecki-főcsatornában kevés víz van.
A pácini híd mellett tervezett szabályozható vízkormányzó műtárgy segítségével a Nagy-Karcsa szabályozott vízpótlása is lehetővé válik a Bodrog irányából természetesen megfelelő bodrogi vízállás esetén. 5.3 FŐBB MUNKAMENNYISÉGEK A mederből a feliszapolódás eltávolítása 20 000 m 3 ebből a partról kotrógéppel végezve 2 000 m 3 hidromechanizációval végezve 18 000 m 3 Földáttöltés elbontása 220 m 3 Szakaszoló zsilip építése 1 db A VÍZITERV CONSULT Kft. (Budapest) vízjogi engedélyezési terve alapján a kivonatot Barati Attila, Pácin község Polgármestere szerkesztette