Mit értünk közösségi szolgálaton? olyan tevékenység, melyet a diákok értékeik mentén választanak, anyagi ellenszolgáltatás nélkül végeznek, azzal a helyi közösség érdekeit szolgálják, és mellyel saját személyiségüket, különféle készségeiket fejlesztik.
A közösségi szolgálat egy olyan gyakorlati terep, ahol a tanulók tapasztalatot szerezhetnek különféle szervezetek működésével, munkakörökkel, társadalmi problémákkal kapcsolatban, és kipróbálhatják magukat aktív, cselekvő, szolgálatot teljesítő egyénekként is.
Törvényi háttér A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény 20/2012(VIII.31.) EMMI rendelet Közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény
A közösségi szolgálat területei a) az egészségügyi, (csak mentor irányításával) b) a szociális és jótékonysági, c) az oktatási, d) a kulturális és közösségi, e) a környezet- és természetvédelemi, f) a katasztrófavédelmi, g) az óvodás korú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal, az idős emberekkel közös sport- és szabadidős tevékenység
Konkrét példák Helyi közösségek rendezvényeinek szervezésében, lebonyolításában való részvétel Szociálisan rászoruló emberek (idős, fogyatékos, hajléktalan) segítése, oktatása, illetve velük közös programok lebonyolítása Közterületek, illetve oktatási, kulturális, egészségügyi és szociális intézmények állagmegóvása: parkrendezés, faültetés, kerítésfestés, építés, javítás, takarítás, avar összegyűjtése, katonasírok ápolása SNI-s tanulókkal közös sport, kézműves tevékenység Nevelési oktatási intézményben rászoruló tanulók segítése: korrepetálás alsóbb évfolyamokon
Miért kell közösségi szolgálatot végezni? Törvény írja elő, hogy az érettségi vizsgára csak 50 óra közösségi szolgálat teljesítése után lehet jelentkezni egy órán hatvan perc közösségi szolgálati idő értendő (az utazás nem számít bele) az ötven órán belül legfeljebb öt órás felkészítő, majd legfeljebb öt órás záró foglalkozás tartható Alkalmanként legkevesebb 1, legfeljebb 3 órás időkeretben végezhető (életkortól függ)
Közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény 5. (1) A tizennyolcadik életévét be nem töltött személy, illetve a korlátozottan cselekvőképes nagykorú személy olyan közérdekű önkéntes tevékenységet folytathat, amely megfelel életkorának, testi, értelmi és erkölcsi fejlettségének, illetve képességeinek, valamint amely nem veszélyezteti egészségét, fejlődését és tankötelezettségének teljesítését.
(3) A tizennyolcadik életévét be nem töltött önkéntes közérdekű önkéntes tevékenységet 20 óra és 6 óra között nem végezhet. 4) A tizenhatodik életévét be nem töltött önkéntes által a közérdekű önkéntes tevékenységre fordítható idő nem haladhatja meg a) tanítási szünet ideje alatt a napi három órát és a heti tizenkét órát, b) tanítási időben a heti hat órát és ba) tanítási napon a napi két órát. bb) tanítási napon kívül a napi három órát.
5) A tizenhatodik életévét betöltött, de tizennyolcadik életévét be nem töltött önkéntes által a közérdekű önkéntes tevékenységre fordítható idő nem haladhatja meg a napi négy és fél órát és a heti tizennyolc órát.
(6) A tizennyolcadik életévét be nem töltött önkéntes részére a közérdekű önkéntes tevékenység befejezése és másnapi megkezdése között legalább tizennégy óra pihenőidőt kell biztosítani.
Mi motiválhat egy tanulót? megismerjen egy számára ismeretlen tevékenységet, hogy hasznos módon töltse az idejét, gyakorlatot szerezzen egy számára fontos területen, védje a környezetet hogy mások érdekeit szolgálja, közösséghez tartozzon, hogy elérjen egy fontos célt, például a környezet szépülését, bajba jutottakon segítsen, hogy bizonyos tulajdonságainak fejlődését elősegítse.
Miért hasznos? A közösségi szolgálat végzése során az egyén nem csak a helyi közösség javát szolgálja, megold egy társadalmi, környezeti stb. problémát és ezzel értéket teremt, hanem egyúttal együttműködő készsége, empátiája, kreativitása, felelősségvállalása is fejlődik. Számos tulajdonság, a későbbi munkavállaláshoz szükséges készség igazán a gyakorlatban tud fejlődni, valódi élethelyzetekben, a tevékeny munka során.
Hogyan válasszak? Mindenképpen olyan foglalkozást érdemes választani, amely valamilyen módon kapcsolódik a személyes érdeklődéshez és értékrendhez. A foglalkozást biztosító intézménynek együttműködési megállapodást kell kötnie az iskolával, melyben rögzítik a végzendő tevékenységek típusait és feltételeit. A foglakozást lehet egy nagy projekt keretében teljesíteni, vagy több kisebb program keretében
Az iskola együttműködő partnerei A Magyar Vöröskereszt Pest megyei Szervezete Kisdabasért Egyesület Gyóni Református Egyházközség Az Inárcsi Nagycsaládosok Szeretet Egyesülete Önkormányzatok: Pusztavacs, Örkény Felsőpakony KSE, Szolnoki Honvéd SE OHÜ Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft. Nemzeti Művelődési Intézet 3. számú Óvoda Roma Nemzetiségi Önkormányzat (Örkény) Dabas és Térsége Látássérültjeinek Egyesülete (DATLE) Dabas Hivatásos Tűzoltóparancsnokság A Karitász dabasi szervezete
A foglalkozás adminisztrációja A tanulónak minden tanév elején ki kell tölteni egy jelentkezési lapot A tanulónak közösségi szolgálati naplót kell vezetni, hogy mikor, hol, milyen időkeretben és milyen tevékenységet végzett Az osztályfőnök bevezeti a naplóba, a törzslapra és a bizonyítványba a közösségi szolgálat óraszámát