Nagykáta Város Önkormányzata Városgazdálkodási Szervezet Nagykáta, Temető u. 24. Parkfák egészségi állapotának felmérése, különös tekintettel a balesetveszélyes példányokra Készítette: Kutas Péter Nagykáta, 2007. december 6.
A szabadság téri park faállományának jelenlegi állapota A parkban található növényzetet megvizsgálva megállapítható, hogy a fák jelenléte itt is domináns. A területen 15 különböző fafaj összesen 73 példánya található meg. Az itt eltelepített fák tőtávolsága a legtöbb helyen nem megfelelő, ezért a fák koronája összenőtt, deformálódott. Legnagyobb egyedszámmal található a korai juhar (Acer platanoides) 25 db, ezt követi a 8 db ezüstfenyő (Picea pungens Glauca ). Hegyi juharból (Acer pseudoplatánus) 6 db. Hársfából (Tilia cordata) 5 db. Szomorúfűzből (Salix alba Tristis ), nyárfából (Populus sp.) és nyugati tujából (Thuja occidentalis) 3-3 példány található. A májusfa (Padus avium), platánfa (Platanusx hybrida), díszalma (Malus x purpurea), keleti tuja (Thuja orientalis) 2-2 példánnyal képviselteti magát. Zöld juharból (Acer negundo), ezüst juharból (Acer sacharinum), nyírfából (Betula pendula), magyar kőrisből (Fraxinus angustifolia Pannonica ) 1-1 példány lelhető fel Ez a park az 1970-es évek elején lett kialakítva, az ezt megelőző időből csak igen kevés fa maradt meg napjainkig. Az ezüst juharból (Acer sacharinum) 1 db található a parkban. A korát 35-45 évesre teszem. Hatalmas termetével, vastag görbült törzsével, széles boltozatos koronájával, ívesen lehajló ágaival, mélyen tagolt ezüstös leveleivel a park egyik legdekoratívabb fája. Sajnos a koronájában évről évre számos gallyelhalás látható, ezek a gallyak szeles időben gyakran letöredeznek. A balesetveszély elkerülése érdekében a fát folyamatosan ellenőrizni kell és szükség esetén az elhalt részeket el kell távolítani. A park rekonstrukciója során figyelembe kell venni, hogy ennek a fafajnak a nagy magasságban elhelyezkedő nehéz ágrendszere a fa idősebb korában nyárfához hasonlóan törékenyé válik.
1. kép Ezüst juhar
A magyar kőrisből (Fraxinus angustifolia) és a zöld juharból 1-1 példány található. A zöld juhar hajlott törzsével, szétterülő koronájával, hatalmas ágrendszerével impozáns parkfa. 2. kép Zöld juhar
Erről a fáról az elmúlt években az erős, viharos szél több, egyébként egészséges, ágat is letört. 3-4. kép A vihar által leszakított zöld juhar gallyak
Ez a fa törékeny ágrendszere miatt viharos, szeles időben jelentős veszélyforrás lehet, ezért az eltávolítását javaslom. A zöld juhartól alig 5-6 méterre álló magyar kőris életkorát 70 év körülire becsülöm. 5. kép Magyar kőris
Ez a fa már koronája jelentős részét elveszítette, így díszítőértéke is igen csekély. A továbbiakban tartani lehet attól, hogy a még meglévő ágak is leszakadnak, ami által kár keletkezhet az alatta parkoló gépjárműben, szerencsétlen esetben személyi sérülés is bekövetkezhet. A fennálló veszély elkerülése érdekében javaslom a fa eltávolítását. A szomorú fűzeket (Salix alba Tristis ) az 1970-es évek elején védőfának ültették. Ezeket a fákat, a környezetükbe telepített nemes fák megerősödését követően, kb. 20-25 éve indokolt lett volna eltávolítani. Az eredetileg ültetett hat fából mára már csak három példány maradt, ezek is igen rossz egészségi állapotban vannak. A fák törzsét és vázágait xilofág gombák (6. kép) támadták meg, aminek hatására a fás részek elhalnak, kiodvasodnak, törékennyé válnak. 6. kép Beteg fűzfák
7. kép Csonkolt fűzfák A fűzfákat a balesetveszély elhárítása érdekében a forgalmas parkrészen csonkolták. A továbbiakban javaslom a beteg fűzfák eltávolítását.
A nyárfákat (Populus sp.) elsősorban gyors növekedésük miatt védőfáknak ültették. Ebből következően az értékesebb fák megerősödése után (kb. 25 éve) el kellett volna távolítani őket. Ezek a fák terebélyes koronájukkal az alattuk lévő juharfák fejlődését akadályozzák. Kiterjedt gyökérzetük tápanyagot és vizet von el az értékesebb fáktól, a talajfelszín fölé emelkedve akadályozzák a fűnyírást, az előtörő gyökérsarjak gyomosítják a területet. 8. kép A nyárfák elnyomják az értékesebb sorfákat Ezeknek a fáknak a 2007. év őszén elkezdett kitermelése heves lakossági ellenállásba ütközött, bár mint a következő képből kiderül a 40 év körüli nyárfák gallyai igen törékenyek, és viharos, szeles időben komoly balesetveszélyt jelentenek. Ezért javaslom a veszélyes nyárfák eltávolítását.
9. kép Az időközben kivágott nyárfák 2007-ben egy vihart követően A korai juharok (Acer platanoides) a park szélén sorfának lettek telepítve. A juharok jelentős részét épp a védőfának telepített nyárfák akadályozzák a fejlődésben. A park gyógyszertár felöli részén a káros hatás olyannyira erős volt, hogy ott a juharsor pusztulását okozta. A meglévő fák egészségi állapota közepes. A leveleken jelentkező gombabetegségek (juharfa lisztharmat, juhar tintafoltosság) gyakran okozza a fák leveleinek idő előtti barnulását és lombhullást. A juharfák ágelhalásos betegsége olykor megjelenik a fák fiatal hajtásain, de nagyobb kárt nem okoz. A kártevők közül főleg a szívó kártevők (juhar levéltetű, juhar sörtéstetű stb.) okoznak problémát. A kártevők által kiválasztott mézharmaton gyakran megtelepszik a korompenész. Károsításuk következtében csökken a fák díszítőértéke és romlik a kondíciója.
A juharfák kondíciójának javításával (táplálással, öntözéssel) az egészségügyi problémák részben mérsékelhetők. A 8 db. ezüstfenyő (Picea pungens Glauca ) az 1848-49-es emlékműnél található. Sajnos ezek a fenyők a melléjük ültetett nagytermetű lombos fákkal szemben alulmaradtak a fényért folytatott küzdelemben, alakjuk deformálódott, a törzsük és ágaik felkopaszodtak. 10. kép Ezüstfenyők
A díszítő értéküket elveszítet fák nem méltóak a kegyeleti kerthez, ezért javaslom a kert megtervezését követően a fenyők kivágását és a kert megépítését. Az áruház előtt található két platánfa (Platanus x hybrida) 12 méter távolságra helyezkedik el egymástól, ami lehetővé teszi, hogy a fajra jellemző széles, szétterülő korona kialakulhasson. A platán sárgásfehér törzse télen is nagy díszítőértékkel rendelkezik. 11. kép Platán A vizsgált fák épek, egészségesek, apiognomóniás betegség tüneteit nem találtam. A kártevők közül a platán csipkéspoloska okozott károkat. A poloskák levelek fonákán szívogatva a lombozat korai öregedését és idő előtti lehullását okozzák. Kellemetlenséget okoz a kártevők nyomán a fákról hulló ragacsos ürülékharmat is.
A kislevelű hársak (Tilia cordata) szintén az áruház előtti részen találhatóak. Számuk jelenleg 6 db. Életkoruk 35-40 évre tehető. Ezek a fák a járda mellett a májusfák, szomorú fűzek és platánok társaságában élnek. Távolságuk az említett fáktól 3-6 méter. A hárs jó árnyéktűrő képessége következtében a fölé magasodó platán alatt is megél. 12. kép Kislevelű hárs
A hárs jó alkalmazkodó képessége, szép koronaformája, június végén nagy tömegben nyíló illatos virágai miatt javasolható a szélesebb körű alkalmazásra. A parkban lévő két májusfa (Padus avium) a hársfák árnyékában, tőlük 3-4 méter távolságra található. Ez a távolság meglehetősen kevés, de a májusfa jó árnyéktűrő képességével képes ezt elviselni. A fák veszői ostorszerűen lógnak le és ezért rendszeres ápolást igényelnek. A tövén számos tősarjat hoz, ami a fa esztétikai értékét csökkenti. 13. kép. A hárs árnyékában meghúzódó májusfa Ez a faj leginkább gyors növekedése, nagy termőhely-toleranciája, gazdag májusi virágzása miatt kedvelt.
A Szent György park faállományának jelenlegi állapota A parkban lévő faállományt megvizsgáltam. A területen összesen 118 db fát számoltam. A területen fellelhető fafajok a következő egyedszámmal képviseltetik magukat: 32 db gömbakác (Robinia pseudoacacia Umbraculifera), 42 db magas kőris (Fraxinus exelsior), 8 db díszalma (Malus x purpurea), 6 db magyar kőris (Fraxinus angustifolia), 6 db platánfa (Platanus x hybrida), 4 db vadgesztenye (Aesculus hippocastanum), 1 db madárberkenye (Sorbus aucuparia), 2 db zöld juhar (Acer negundo), 2 db hegyi juhar (Acer pseudoplatanus), 4 db ezüst hárs (Tilia tomentosa), 2 db eperfa (Morus alba), 3 db kocsányos tölgy (Quercus robur), 2 db szilfa (Ulmus laevis), 1 db ezüst juhar (Acer sacharinum), 1 db csörgőfa (Koelreuteria panikulata), 1 db nagylevelű hárs (Tilia platyphylos), 1db mirigyes bálványfa (Ailantus altissima). A parkban található 48 db kőrisfa életkora 70 év körüli. A fákat eredetileg hét sorba ültették, soronként 18 db-ot. A fákat szabályos 5x5 m-es tenyészterületre telepítették. Ez a tér ezeknek a fényigényes, és nagytermetű fáknak igen szűkös, így a fák koronája hamar összenőtt, ezért a fajra jellemző koronaforma nem tudott kialakulni. A fák a területen szinte állandó északnyugati szélnek vannak kitéve, aminek hatására délkeleti irányba megdőlve fejlődnek. A kőrisek egészségi állapota különböző, épp úgy találhatók jól fejlett egészséges egyedek, mint sínylődő, beteg fák. A két faj egészségi állapota között nem találtam értékelhető különbséget. A fákat vizsgálva megállapítható, hogy a nagyobb térállásban lévő jobb fényellátásban részesülő egyedek egészségesebbek, míg a sűrűn álló, árnyékban lévő fák ágai száradnak és az eltávolított száraz ágak helyén gyakran jelennek meg nedvfolyásos rákos sebek, valószínűleg a Pseudomonas sp.-ek károsítása nyomán.
14. kép A megdőlt kőrisfák 15. kép Nedvfolyásos seb
Ezek a fák, ahogy a képen is látható a szélnek erősen kitett helyen állnak, ezért koronájuk a nyári viharok során gyakran sérül, ezeket a sérüléseket a kőrisek nehezen, csak igen hosszú idő alatt regenerálják. 16. kép A vihar által letört ág A kőrisfák ápolásánál nehézséget okoz, hogy a sérült vagy elhalt ágak, rákos sebek olyan magasan helyezkednek el, hogy kezelésük gyakran még kosaras daru segítségével sem megoldható. A nagytermetű kőrisfák erőteljes gyökérzete által előidézett gyökérnyomás a fák körüli talajt, ill. a talajt borító járólapokat is jelentősen akár 30-40 cm-re is megemeli, ami igen balesetveszélyes.
17. kép A szél által megroppantott kőrisfa 18. kép A gyökérnyomás megemeli a járólapokat
Javaslom a sérült, beteg részek eltávolítását és a sebzések szakszerű kezelését, továbbá a területen fellelhető balesetveszélyes fák eltávolítását. A platánokat (Platanus x hybrida) a korábban kipusztult kőrisek helyére ültették az 1970-es évek elején. A platánok száma 6 db, tőtávolsága 4-6 méter között változik. Az egymáshoz túl közel ültetett fáknál a fajra jellemző széles, szétterülő korona nem tudott kialakulni. Ezeket a fákat néhány éve az apiognomóniás kéregelhalás kórokozója támadta meg és súlyos ágelhalásokat okozott. Az elhalt részek eltávolításával és a sebek kezelésével a fák további pusztulását megakadályozták és mint az látható, a csonkolt korona is jól regenerálódott. Az egyik platánt megdőlt, odvas törzse teszi veszélyessé, mivel egy nagyobb szél könnyen kidöntheti. Véleményem szerint ezt a balesetveszélyes helyzetet sürgősen meg kell szüntetni.
19. kép A regenerálódott platán
20. kép Odvas törzsű platánfa
A park szélén álló eperfa vázágait xilofág taplógomba támadta meg, a törzsén lévő harkályodú rovarkártevő jelenlétére utal. Ennek a rossz kondícióban lévő fának a megmentése nem lehetséges. 21. kép Beteg eperfa ágain jól láthatóak a farontó gomba termőtestei A gömbakácok (Robinia pseudoacacia Umbraculifera ) az 1900-as évek elejétől díszítik a templom előtti területet. A fasorban lévő 32 db fát két időpontban telepítették. Az 5 db koros példányt 1947-ben, a fennmaradó 28 dbot fasor rekonstrukcióként 1993-ban. A 60 éve telepített példányok kivétel nélkül rossz állapotban vannak. A fertőzési gócok megszüntetése érdekében, javaslom a beteg fák mielőbbi eltávolítását.
22. kép Beteg gömbakác
A kastélykert faállományának jelenlegi állapota A kertben lévő fákat részletesen megvizsgáltam. A kertben lévő fák száma 54 db. Legnagyobb egyedszámmal a 15 db keleti tuja (Thuja orientalis) található, ezt követi a hegyi juhar 7 db-os egyedszámmal. Berkenyéből (Sorbus aucuparia) és japán akácból (Sophora japonica) 6-6 db-ot számoltam. A vénicszil (Ulmus laevis), a nyírfa (Betula pendula), az ezüst hárs (Tilia platyphylos) és a bugás csörgőfa (Koelreuteria paniculata) 3-3 példánnyal képviseltetik magukat. A kislevelű hársból (Tilia cordata), nyugati ostorfából (Celtis occidentalis), és nyárfából (Populus nigra) 2-2 példányt találtam. Az ezüst hárs (Tilia tomentosa) és a vadgesztenye 1-1 db-bal fordulnak elő. Életkor szerint vizsgálva, a kertben található legidősebb fa az épület előtt álló vadgesztenye. A fa életkoráról pontos adatot nem találtam, pusztán a mérete alapján legalább 150 évesre becsülöm. Sajnálatos módon az egészségügyi állapota már gyenge. 23. kép Odvas vázág a vadgesztenyefán
24. kép Odvas fatörzs A fa törzse és ágrendszere számos helyen kiodvasodott. A hatalmas koronában elhalt, korhadó, töredező ágvégek láthatóak. Az utóbbi évtizedben a fa leveleit a vadgesztenye aknázómoly károsítása nyomán idő előtt elhullajtja, ami a fát tovább gyengíti. Ez a vadgesztenyefa a maga 150 évével az életkorának felső határán van. Ez a hatalmas tömeg, a kiodvasodott törzs és vázágak állandóan fennálló fokozott balesetveszélyt jelentenek. Ez a fafaj a beteg vázágak eltávolítása után nem képes regenerálódni. A balesetveszély elhárítása érdekében javaslom a veszélyes fa kivágását. A japán akácokat az 1900-as évek elején telepítették, eredetileg 8x9 m-es tenyészterületre. Számuk jelenleg 5 db. Az egyik japánakác törzsét és ágait xilofág gomba támadta meg. A fertőzés hatására a fa ágainak és törzsének jelentős része elhalt. A fa törzsén most is látható a gomba hatalmas termőteste.
25. kép A pusztuló japán akác Mivel ennek a fának a megmentésére nincs lehetőség, javaslom a kivágását.
A másik négy japánakác koronájában is láthatóak kisebb, nagyobb ágelhalások. 26. kép Ágelhalások a fa koronájában Javaslom az elhalt ágak eltávolítását. Amennyiben farontó gombára utaló álgesztességgel találkozunk, úgy az eltávolítás 30-40 cm-es egészséges résszel történjen. A keletkező sebet réz tartalmú fasebkezelővel vagy fémmentes festékkel zárjuk le. A hársfákat az 1970-es években telepítették. Számuk 6 db. A bejáratnál szabad állásban lévő hársfa vastag, egyenes törzsével, szép tojásdad alakú koronájával nagyon dekoratív. A fa törzse sajnos 1 méter hosszan kiodvasodott. Az odút megvizsgálva látható, hogy a nyílás széle szépen begyógyult, esély van rá, hogy a nyílás néhány éven belül összezárul.
27. kép A bejáratnál álló hársfa Javaslom az odú kitisztítását, gombaölőszeres kezelését és a nyílás lezárását.
A többi példány a kert különböző pontján elszórtan található jó egészségi állapotban. A bugás csörgőfák szintén a kertben elszórtan találhatóak. A parkolónál lévő példányon egy korábbi sérülés helyén az egyébként ehető laskagomba (Pleurotus ostreatus) termőtestét fedeztem fel. 28. kép Pleurotus ostreatus termőteste Ez a xilofág gomba a fa sérülésein behatolva micéliumaival átszövi a fa szöveteit, a gomba által termelt enzimek az ágak pusztulását okozzák, a gomba táptalajául szolgáló átszőtt farész szerkezeti szilárdságát elveszítve törékennyé válik. Ezek a folyamatok a termőtest megjelenéséig rejtve maradnak, esetleg kéreg és ágpusztulások utalhatnak a fában lejátszódó folyamatokra. Ezek a
folyamatok azért veszélyesek, mert az átszövetett és elkorhadt fát gyakran a felette lévő fás részek tömege is képes összeroppantani. Ezért javaslom a parkolóban lévő fa mielőbbi kivágását. A kertben lévő 7 db hegyi juhar a nagytermetű fák árnyékában kissé megnyúlva, de azért jó egészségi állapotban él. Ugyanez a 3 db nyírfáról már nem mondható el ezek a fényigényes fák igen rosszul fejlődnek. 29. kép A csenevész nyírfák A keleti tujákat a kert két oldalára telepítették. Az életkoruk kb. 25 év. Számuk jelenleg 15 db. Ezek a fényigényes növények a lombos fák árnyékában kiritkultak, dekorációs hatást nem nyújtanak
30. kép A keleti tuják A kivágott fák pótlására javaslom, hogy a Kárpát-medencében őshonos fajokat (pl.: kislevelű hárs, tölgy, bükk, kőris stb.) és lehetőleg hazai nemesítésű fajtákat használjunk. A telepítéseknél figyelembe kell venni és összhangra kell törekedni a meglévő környezeti adottságaink és a növények környezeti igényének tekintetében.