Idegenként a saját országomban A Visztula-művelet Magdalena Wiśnioch Warszawskie Centrum Innowacji Edukacyjno-Społecznych i Szkoleń XXVI Liceum Ogólnokształcące w Warszawie Lengyelország A forrás Emilian Wiszka Hogyan szervezték meg a Visztula-műveletet? [ ]Ma már a hozzáférhető dokumentumok alapján semmi kétség afelől, hogy az ukránok akkori lubeli, rzesowi és krakkói régióból való deportálásának nem az Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) elengedhetetlen felszámolása volt az oka. A lengyel hadseregnek akkoriban a térségben tevékenykedő egységei ezen intézkedés nélkül is képesek lettek volna az UPA felszámolására. Mi több, a kitelepítés olyan vidékek lakosait is érintette, amely régiókban az UPA végképp nem hajtott végre hadműveleteket. Az ukrán származású lengyel állampolgárokkal szemben a kollektív bűnösség embertelen elvét alkalmazták. Nem arról volt szó ugyanis miként azt a propaganda állította, hogy felszámolják az ukrán partizánok hátországát, hanem hogy szétkergessék az ukránokat, hogy lengyelek között helyezzék el őket az ún. visszaszerzett területeken. Az volt a cél, hogy asszimilálódjanak az új lengyel környezetükben, s ily módon véglegesen megoldódjon az ún. ukrán probléma. Már 1946 és 1947 fordulóján születtek erre vonatkozó tervek. A leglényegesebb döntéseket 1947 márciusában hozták meg. [ ] A Evakuációs tervnek nevezett kitelepítési akció koncepcióját a Visszaszerzett Területek Minisztériumának Telepítési Osztálya dolgozta ki. A végrehajtással az Állami Repatriációs Hivatalt (PUR) bízták meg, a transzportokat pedig az 1947. április 17-én külön e célra kialakított Visztula katonai operatív csoportnak kellett biztosítania. [...] Az ukrán lakosságnak a vasúti pályaudvarokon kialakított gyűjtőpontokba juttatásával, valamint az érintettek személyi adatainak az összeírásával a lengyel hadsereg helyi egységeinek a konvojai voltak megbízva. [ ] Lublinban és Auschwitzban a PUR hivatalnokai a gyűjtőpontokba szóló helyjegyeket adtak ki, s ügyeltek arra, hogy ne lépjék át a családok számára és a konkrét kerületekre vonatkozó limitet. [ ] A Visszaszerzett Területek Minisztériumának adatai szerint a Visztula-művelet 80 ezer embert érintett. [ ] http://ukraincy.wm.pl/65586,jak-byla-zorganizowana-akcja-wisla.html#axzz381y5p0d6 [2014. 7. 20-i letöltés] 77
Szomszédok történelme a visegrádi országok kölcsönös szemléletben és perspektívákban B forrás Az ukrán népesség kitelepítése a Visztula-művelet keretében (1947 áprilisa júliusa) Lengyelország határai 1939 Lengyelország 1947-es határai A vajdaságok határai A járások határai Azok a járások, ahonnan ukrán lakosságot telepítettek ki Az ukrán lakosok száma Az ország fővárosa Vajdaság székhelye Központi munkatábor Jaworzno a nyugati területeken letelepítettek Fő indítóállomás Gyűjtőpontok a keleti területekről kitelepítettek Azok a járások, ahova ukrán lakosságot telepítettek át Az ún. Zakierzońi terület határai (Kitelepítések, kiűzések és szökések 1939 1959. A lengyel területek atlasza. Lengyelek, zsidók, németek, ukránok. Demart Kiadó, Varsó 2008) 78
Szomszédok történelme a visegrádi országok kölcsönös szemléletben és perspektívákban C forrás A németek kitelepítése Lengyelországból a Németországtól elfoglalt területekre (1945 1949) Lengyelország területe A kitelepítés évei megszállási övezetek Berlinben Lengyelország 150 tis. osob határai 1939 előtt A lakosság áthelyezésének irányai orosz francia brit amerikai Berlin négy nagyhatalom megszállása alatt az ausztriai megszállási övezetek határai (Kitelepítések, kiűzések és szökések 1939 1959. A lengyel területek atlasza. Lengyelek, zsidók, németek, ukránok. Demart Kiadó, Varsó 2008) A Visztula-művelet, 1947 1947-ben több mint 140 ezer ukrán nemzetiségű személyt telepítettek ki Délkelet-Lengyelországból az ún. visszaszerzett területekre. A lengyel kormánynak ez a művelet segített volna, hogy végleg leszámoljon az Ukrán Felkelő Hadsereggel, amely 1944 óta az ország délkeleti kerületeiben működött. E lakosság kitelepítésének az lett volna a célja, hogy felszámolják az UPA személyi és ellátmányozási hátországát. Annak ellenére, hogy a kommunista lengyel hadsereg jelentős erőfölényben volt, az ukrán partizánok még több éven keresztül a térségben tartózkodtak, s gyakran jelentős károkat okoztak. Az utolsó kitelepítésre 1951-ben került sor. A felkelők többsége meghalt, egy részük pedig eljutott Nyugatra. A könyv a Visztula-műveletre vonatkozó dokumentumokat tartalmaz. [A kötet adatai: Akcja Wisła 1947, szerk.: W. Chudzik, Z. Gajowniczek, M. Majewski, J. Tucholski és mások, Warszawa Kijów 2006, 832 o. ( Polska i Ukraina w latach trzydziestych czterdziestych XX wieku. Nieznane dokumenty z archiwów służb specjalnych. Nieznane dokumenty z archiwów służb specjalnych sorozat, 5. rész)] 79
D forrás 1947. május 25. Hańczowa. A lakosság kitelepítése a Visztula-művelet keretében Wasyl Hrynyk atya, Hańczowa község lakosa: Az 1947. évi pünkösdi ünnepekkor Ropekből tértem haza Hańczowába. [...] Repülőből lengyel nyelvű szórólapokat dobáltak, amelyeket az embereinknek szántak, hogy pánik nélkül készüljenek fel a kitelepítésre. A lengyel hivatalok mindenkit, aki nem megy el, banderistának fognak tekinteni, és bíróság elé állítanak. Az emberek nagyon csüggedtek voltak. [...] Mentem a városba. [...] És ott a legyel hadsereg a mi kitelepítetteinkkel teli vasúti kocsik indítását szervezi. [...] Megtudtam, hogy Banice lakosai már a drót mögött várják a transzportot az ismeretlenbe. [...] Forrás: Eugeniusz Misil által összegyűjtött, a varsói Ukrán Archívumban őrzött vallomások. 1947. június 8. Wierzbica. A lakosság kitelepítése a Visztula-művelet keretében Anna Prytuła, Wierzbice lakosa: A malomban tartottak minket egészen vasárnapig, június 8-ig. Akkor érkeztek meg a szekerek más falvakból. Két sorba állítottak bennünket, odajött egy lengyel tiszt, s azt mondta: Van két órájuk, kapnak szekereket, és a visszaszerzett területekre mennek. [...] Mindenki sietett a portájára, de ott már semmi sem volt mindent kifosztottak, a házakat felgyújtották, az állatok a földekre szöktek. Forrás: 1947. Propamjatna knyha, szerk.: Bohdan Huk, Warszawa 1997. 1947. június 27. Korczmin. A lakosság kitelepítése a Visztula-művelet keretében Anna Kit, Korczmin lakosa: Péntek, 1947. június 27. Az emberek lélekvesztetten jártak a földjeik körül, s nem tudták, hogyan búcsúzzanak el a szülői háztól, apáik földjétől. Úgy nézett ki, hogy ha kaptak volna fegyvereket, a végsőkig védték volna magukat. [...] Szomszédainknak, Maślankovéknak volt egy kutyájuk. [ ] Amikor a gazdáék elmentek, a láncától megszabadított kutya az udvarunkra futott, s vonyítani kezdett. [ ] Megsimogattam, mire a kutyának könnyek szöktek a szemébe, és fájdalmasan nyüszíteni kezdett, mintha kérne: vigyük magunkkal arról a helyről, amely mögött összecsap a vízoszlop. Forrás: 1947. Propamjatna knyha, szerk.: Bohdan Huk, Warszawa 1997. 80
E forrás 1947. június 30. Ełk. A Visztula-művelet keretében áttelepített lakosság érkezése Mychajło Wudkewycz, Lisek lakosa: Miután a transzportot kirakták az ełki állomáson, az Állami Telepítési Hivatal Myrosław Ripecki papot néhány Lisekről kitelepített családdal együtt Gorzekały faluba küldte, amely erdők és mocsarak közepén állt, messze a vasútállomástól. [...] Talán azt akarták, hogy a pap ott remetelakot alakítson ki. Ripecki atya határozottan tiltakozott a városházán, hogy ez igazságtalan, mert el kellett hagynia a templomot, a szép plébániát és a házat, híveivel együtt idejött, elhozta magával a szertartástárgyakat, hogy szentmiséket tarthasson, s itt a tisztesség elvét sértő módon bánnak velük. A polgármester a PUR parancsnokának egy határozatot adott át, hogy a papnak utalják ki a Chrzanowban lévő iskolaépületet. Az épület ki volt fosztva, ablakai, ajtajai sem voltak. Az osztályban provizórikus kápolnát alakítottak ki, ahol aztán a pap szentmiséket celebrált. Az elsőt 1947. július 5-én tartották. [...] Másnap telt el az első hét a mazuri területre érkezésünk óta. [...] A pap már a mise kezdésére készült, így azt súgta nekem, hogy kezdjek énekelni, de összeszorult a torkom, könny szökött a szemembe... Forrás: Eugeniusz Misil által összegyűjtött, a varsói Ukrán Archívumban őrzött vallomások. 1947. július 4. Suczki pri Ełke. A Visztula-művelet keretében áttelepített lakosság érkezése Hryhorij Seniuta, Lisek lakosa: A mazuri vidéket a Lengyelország különböző területeiről érkezett emberekkel telepítették be. [...] Továbbá a Fehéroroszországból és Litvániából hazatelepültekkel. Kevés volt a helyi lakos. [...] E csoportok között különféleképpen alakultak a kapcsolatok. Voltak, akik tisztességesen viselkedtek az ukránokkal szemben, sőt, segítették a munkájukat. [...] Ám az ukránokkal szembeni ellenséges állásfoglalásokról is maradtak fenn feljegyzések. Sok kárt okoztak ezekben a kapcsolatokban azok az információk, amiket a kerületek instrukcióival összhangban a polgármesterek terjesztettek arról, hogy az ukránok veszélyes emberek. [...] Suczki faluban, ahol egy ideig éltünk, egy nő azt mesélte nekem, hogyan figyelmeztették a hivatalnokok a lakosságot, hogy veszélyes banditákat hoznak ide, akikre mindenkinek ügyelnie kell. Amikor a községházához vittek engem, a feleségemet és a három gyermekemet, az egész falu összefutott. A helyiek körbevettek bennünket, és nézték, milyen banditákat küldtek ide. Mekkora volt a csodálkozás, amikor banditák helyett egy siralmas, ágrólszakadt, szerencsétlen kisgyermekes családot hoztak ide, amelynek sehol sem találtak helyet. A községháza közelében állt egy ajtó nélküli, ablaktalan és lyukas tetejű házikó. Belül teli volt szeméttel és trágyával. A szemétre rakták a szegényes vagyonunkat, és mi a feleségemmel nekifogtunk a trágya eltakarításához. Le akartunk ásni a padlóig, de nem volt valaki feltépte. A lyukas tetőn keresztül az eget láttuk. A házikót kitisztítottuk, átvittük oda a dolgainkat egy tyúkketreccel együtt. Az ablaknyílásra zsákokat tettünk, az ajtónyílásra ponyvát. Az udvaron, téglákon kását főztünk. Két hét fárasztó utazás után megettük az első vacsoránkat. Minden egyes kanál ételt a könnyeinkkel sóztunk. De jó emberek is vannak a világon! Elsőként a szomszédunk, Kostek Kluch látogatott meg bennünket. Egy szétnyitható faágyat ajándékozott nekünk. Röviddel ezután jött a szomszédasszony, és egy kis bölcsőt kölcsönzött Bohdankónknak. Eljött 1947. július 4. estéje. A hosszú út után először töltöttük volna az éjszakát lakásban, az új hazában vagy inkább a száműzetésben. Lefeküdtünk. Éjjel vihar dühöngött. Dőlt a víz a házikóba, és a gyerekekkel a falhoz lapultunk. Bőrig áztunk. Ilyen volt az első éjszakánk. Forrás: Eugeniusz Misil által összegyűjtött, a varsói Ukrán Archívumban őrzött vallomások. 81
Feladatok 1. számú feladat: Az A forrás és a térképek (B, C forrás) alapján oldd meg a következő feladatokat! A. Ismerd meg Emilian Wiszky Hogyan szervezték meg a Visztula-műveletet? című szövegét (A forrás), majd hasonlítsd össze a C forrással! B. Egészítsd ki a táblázatot, amely a C forrásban foglalt információkat elemzi! Azok a régiók, ahonnan az ukrán lakosságot és a lemkókat kitelepítették Zakierzońi terület: Kerületek: Az a kerület, amelyben a legtöbb gyűjtőpontot alakították ki Annak a településnek a neve, ahol a legészakibb gyűjtőpont volt Azok a települések, amelyekben gyűjtőpontokat alakítottak ki Azok a kerületek, amelyekbe ukrán lakosságot és lemkókat telepítettek át Azok a kerületek, amelyekbe a legnagyobb számban telepítettek át ukrán lakosságot és lemkókat C. Következtetések: Hasonlítsd össze a B és a C forrást, majd válaszolj a kérdésre! 1. Igaz az az állítás, miszerint az ukrán lakosság hátországot biztosított az UPA hadsereg hadműveleti tevékenységéhez? A válaszodat indokold! 2. A lengyel hatóságoknak sikerült elérniük az ukrán lakosság széttelepítésével kapcsolatos célkitűzéseket? A válaszodat indokold! Hasonlítsd össze a feladatlap térképeit (B és C forrás), majd válaszolj a kérdésre! 3. Milyen tényezők befolyásolták a lengyel hatóságokat azoknak a régióknak a kiválasztásakor, amely régiókba az ukrán lakosságot és a lemkókat telepítették? A válaszodat indokold! 2. számú feladat: A D rész forrásainak a felhasználásával dolgozd ki a válaszokat! A. Ki hajtotta végre a kitelepítést az említett falvakban? B. A lakosságot előre tájékoztatták a kitelepítésről? Szerinted mi volt az oka? C. Milyen érzésekről számolnak be a kitelepítettek? Sorolj fel ezek közül legalább hármat, s egészítsd ki a megfelelő idézetekkel! 3. számú feladat: Az E rész forrásai alapján válaszolj a kérdésekre! A. Hogyan viszonyultak a helyiek az ukrán betelepítettekhez? Tüntess fel két álláspontot, s idézd a megfelelő részleteket! B. Miért viszonyult a lakosság egy része ellenségesen az újonnan érkezettekhez? Sorolj fel legalább két okot (használj a feltüntetett forrásokon kívül más információkat is)! 82