A Szeged-Szentmihályi Római Katolikus Plébánia Hírlevele IV. évfolyam 2007 karácsony Talán minden ember legkedvesebb ünnepe a Karácsony: a hatalmas Isten egészen közelinek, egészen embernek, sőt gyermeknek mutatkozik, így ajánlja föl nekünk szeretetét (Szent Pál a Rómaiaknak 5,8). A Karácsonyt sok kedves szokással vették körül a századok. Ami igazán helyes és szép szokás, azt ne engedjük elpusztulni, ugyanakkor őrizzük meg a az ünnep vallásos, keresztény tartalmát! Tanítás a Karácsonyról Jézus hármas születése. 1. Örök születés: a Szentháromságban minden idők előtt született a második isteni Személy, az isteni Ige az Atyától, anya nélkül. Kezdetben volt az Ige Erre utal a zsoltár: Az Úr mondá nékem: én Fiam vagy Te! 2. Földi születés: Isten elküldte egyszülött Fiát az emberiség megváltására. Időben született szűz anyától, atya nélkül. az Ige testté lett, és miköztünk lakozott. Erre utal a jövendölés: Gyermek született nékünk, Fiú adatott nékünk! 3. Kegyelmi születés: Jézus születése nem egy rég elmúlt történeti tény, melyhez semmi közünk. Ő a liturgiában, az egyház nyilvános istentiszteletében minden évben megújítja születését, újból és újból megszületik hívei szívében, hogy amint ő az Atya egyszülött Fia, úgy mi is elnyerjük a fogadott fiúságot. Mindazoknak, akik befogadták, hatalmat adott, hogy Isten gyermekeivé legyenek, azoknak akik Istenből születtek. 3. Fölismerjük a keresztény testvériség értékét, hiszen ugyanabban az istengyermekségben részesültünk mindnyájan. 1. A megtestesülés hittitkába merült tekintettel szemléljük Isten ajándékát belőle megilletődött tisztelet és ünneplő örvendezés fakad. 2. Fölismerjük saját istengyermekségünk méltóságát ez örömmel, de egyúttal felelősségérzettel tölt el, hiszen a nemesség kötelez. 1. Imádságos lélekkel vegyünk részt a 24-e éjféli, majd a karácsony napi ünnepi szentmisén. 2. Aki szeret, az énekel. Énekeljük ebben az időben többet az Úr énekeit a templomban, valamint odahaza, a családtagokkal, a karácsonyfa alatt is. 3. Ápoljuk a nemes barátságokat, emberi kapcsolatokat (beszélgetések, a magányosok és betegek látogatása, levelezés).
2 1. A Napkeleti bölcsek a gyermek Jézusban elismerik a várva várt királyt; ajándékaikkal megvallják fölségét. Személyükben már nem csak a választott nép járul a Kisded elé (mint a pásztorok hódolatában), hanem a pogányok is, vagyis az minden nemzet. Ők az első zsengéje a krisztuskövető népeknek. Mi magunk vagyunk a bölcs királyok, akik a Felkent Úrnak hódolunk, a liturgia felajánlási körmenetében adományokat viszünk, s az áldozati lakomában Krisztus valóságos jelenlétével találkozunk, s belőle táplálkozunk. Minket a hit csillaga vezet Betlehembe. 2. Az ünnep teljes tartalmához tartozik Jézus alámerülése a Jordánban (megkeresztelkedése Jánosnál), amikor a mennyei Atya és a Szentlélek kinyilvánította, hogy Jézus a Fölkent (görögül Krisztus, héberül Messiás). Erről a hittitokról, vagyis eszünket meghaladó valóságról a az egyház liturgiája a vízkeresztet követő vasárnap emlékezik meg (idén január 13-án). 3. E nap misztériumához tartozik a kánai menyegző csodája: szintén kinyilvánulás, Epifánia, mert ez volt Jézus első csodajele, isteni hatalmának első kinyilvánítása. A három megjelenést az 5. századból ránk maradt alábbi himnusz foglalja össze: 1. Az Istenszülő Mária, az örvendezés Királynője: Magasztalja lelkem az Urat! És a szemlélődés Királynője: Mária szívében forgatta mindazt, ami Karácsonykor történt. 2. Szent József, a Gyermek nevelőapja. A hűséges férfi, aki csak a gondot és aggodalmat vállalhatta 3. A Megtestesült tanúi, a Kisded Király kísérete: az aprószentek, akik halálukkal hirdetik azt, kiről ajkuk még nem szólhatott; Szent János apostol, a megtestesülés teológusa (lásd evangéliumának 1. fejezete!), és Szent István, az ősegyház első vértanúja, a tanúságtevők példája. Vízkereszt, vagyis az Úr dicsőségének megnyilvánulása Egyike a legrégibb ünnepeinknek. A keleti (ortodox) és a nyugati (katolikus) egyház egyaránt január 6-án tartja. A görög Epifánia szó megjelenést, megnyilvánulást, látogatást jelent. Amikor Krisztus Jézus megszületett akkor Isten bevonult a földi világba, a történelembe. Nem azért, hogy belemerüljön, hanem hogy magához emelje az emberiséget. Jézusban rejtőzködött ugyan az isteni mindenhatóság, de egy-egy pillanatban átfénylik emberi természetén, kinyilvánul a világ előtt. Hármas csodával ékes napot ünneplünk énekli az egyház zsolozsmája. Három ilyen kinyilvánulást hirdet és jelenít meg a liturgia: A szentelést végző az ajtó szemöldökfájára (szentelt) krétával fölírja az évszámot és a népi értelmezés szerint a háromkirályok nevének (Gáspár, Menyhért, Boldizsár) kezdőbetűit: 20 + G + M +B+08.Eredetileg azonban a három betű a latin áldásformula kezdőbetűi lehettek: Christus Mansionem Benedicat ( Krisztus áldja meg e házat ). Különben szokás házszentelést végezni a lakás fölújítása vagy a ház fölépülése után is.
3 Luca-napi népszokások Luca napja nem tartozik a nagy ünnepek közé, mégis sok hagyomány kötődik hozzá. Közülük számos Szentmihályon is ismert. A Luca latin eredetű női név, eredetileg Lúcia formában használták, jelentése: virradatkor született. Amikor életbe léptették a Gergely-naptárt, Luca napja volt az év legrövidebb napja, éjszakája pedig a leghosszabb éj, s mint ilyet, gonoszjáró napként tartották számon. Az idősek szerint Lucáig rövidülnek a napok, karácsonyig egyformák, majd egy-egy tyúklépéssel hosszabbodnak. Lucacédulát a lányok készítettek e napon. Tizenhárom cédulára ráírták egy-egy legény nevét, s minden nap eltéptek belőle egyet. Karácsonyra már csak egy maradt, melyből megtudták, ki lesz a férjük. Szokás volt régen lucagombócot főzni. Minden gombócba egy-egy fiúnevet tartalmazó papírt rejtettek, és az lett a várható jövendőbeli, akinek a nevét rejtő gombóc leghamarabb feljött a víz tetejére. Sokan lucapogácsát sütöttek, néhányba apró pénzt gyúrtak, hadd örüljön a szerencsés, aki megtalálja. A lucanaptár a következő esztendő időjárásának megjósolására szolgált. December 13-tól 24-ig naponta felírták, milyen az időjárás. A tizenkét nap az év tizenkét hónapját jelentette. Bizonyos tilalmak is szerepeltek ezen a napon. Nem volt szabad varrni, mert akkor hitük szerint bevarrják a tyúkok fenekét, és azok nem tojnak. Nevezetes népi szokás a Luca székének faragása, melyhez eléggé különös történetet fűztek. A széket Lucakor kezdték faragni 9 féle fából, és minden nap faragtak rajta egy sort. Karácsony böjtjére elkészült. El is terjedt a mondás: lassan készül, mint a Luca széke. A székfaragó fiú elvitte azt az éjféli misére, ráállt, és megláthatta, ki a boszorkány a faluban. Ez eléggé veszélyes játék volt; ezt bizonyítja a következő félelmetesen mulatságos történet is, melyet egy tápéi származású asszony 1947-ben mesélt el, majd Lele József vetett papírra. A babona helyett érdemes a fordulatos, érdekes szóhasználatára figyelni, és az elbeszélést meseként értelmezni. Hatan vótunk testvérök. Vót köztünk égy, a Pali, aki szeretött mindönrű tudni. A cimboráival tízen összegyűltek nálunk égy este, úgy karácsony előtt két héttel. Mögbeszélték, hogy csináljunk lucaszéköt! Édösanyám belekontorázott: Né bolondizájjatok, mer maj mögjáritok! Űk aztán csak mögcsinálták, hiába óvta anyám űket. Tanakodtak hát, hogy kő, el is hozták a nekivaló dészkát. Elkezdték farigcsálni. Édösanyám az Isten nyugtassa a Luca napját mindég mögünnepölte, mer az vót a születése napja. Akkó sohasé dógozott mán délután. Sütött lucapogácsát, mögkénálta a gyerököket, azok mög elkezdték a széköt. Karácsony bűtjiig mindég csináltak rajta valamit. Elgyütt a karácsony este. Ez olyan nap vót, hogy édösanyám, aki előimádkozó vót, mindég összegyűjtötte az imádkozó osztályt ott nálunk. Imádkoztak, éneköltek. A gyerökök kint cincogtak, osztozkodtak, ki vigye a lucaszéköt beharangozásra a templomba, valakinek rá kő állni, az mögláti a boszorkányokat. Hát jó van. Édösanyám főhagyott az imádkozással, mer begyütt ám égy tarka macska a házba! Hát fogjátok mán mög azt a macskát! mondta. De az mög nekirugaszkodott, fő a padkára, a géréndára, csak vágtatott ám, mög prüszkölt, fújt! No, de aztán csak elfogták, odavitték édösanyámhon. Ammög elővötte az ollót, aztán jó lévágta, léstuccolta a macska bajuszát. Mög is kérdözte tülle: Ki vagy té? Hunnan gyütté? Maj mögtudom én! Aztán kivágta a macskát az udvarra, ahunnan azonnal eltünt. Azt mondta édösanyám: No figyeljétök a nyírott bajszú emböröket hónap, ugyan nagy baj lösz ebbű! A gyerökök elmöntek az éjféli misére. Édösanyám vezette a szót a templomban. Jóval éjfél után értünk haza. Hát a Pali ott ült a kapuba! Úgy elvót kenyődve, olyan vót, mint a meszös fal! Valamitű nagyon mögijedt. Így beszélték a gyerökök a történteket: Mögérköztek a templomajtóba, hogy a kisszékre rááll majd a Pali. De ott körűfogták ám a boszorkányok! Mögijedtek a gyerökök, azt elszaladtak. A boszorkányok mög usgyi, utánuk! Röggel főkeltünk, azt elmöntünk a nagymisére. Mikó hazagyüttünk, esti maradékot paszúrlevest, mákostésztát akartunk önni, mer péntökre esött a karácsony, nem főztünk zsírral. Édösanyám ránkparancsót: Lányok, melegítsétök mög az ebédöt! Münk kimöntünk a konyhába, édösanyám mög fölállt a padkára, hogy a kemincénél mögmelegödjön. Alig értünk a konyhába, éccőcsak nagyot puffant valami! Beszaladtunk. Édösanyám ott feküdt a ház közepin. Szigorúan lélükték a padkárú! Mind összetörte a képit! Kérdözöm: Mit csinál kend édösanyám? De nem tudott égy darabig szót ejteni. Mikó aztán föleszmélt, aszongya: Lélükött a macska! Itt vót a stuccolt bajuszával. Mondom: hát édösanyám mögismerte? Mög aszongya. Enné többet nem tudok. Ez így vót valóságosan. A székfaragásnál értelmesebb elfoglaltság a lucabúza vetése december 13-án. A kis edénybe tett, és minden nap meglocsolt búza karácsonyra szépen kizöldellve szárba szökkent. Színes selyemszalaggal körülkötötték és a karácsonyfa alá tették. Ha a búza dúsan hajtott, jó termés ígérkezett a következő esztendőben. A lucabúzát újév napján megetették a jószágokkal, hogy óvja őket a betegségtől. A szokás mai napig fennmaradt. Az ünnepek közeledtével ne feledjük, amit elődeink is tudtak, és ami szerint éltek: egyes korlátozó szokások csupán arra valók, hogy az év közben, sok munkában megfáradt embereket megállítsák, és egy kis tréfát csaljanak a mindennapjaikba. Remélhetőleg nem történik semmi a tyúkokkal akkor sem, ha varrtunk Lucakor, de most már készüljünk a karácsonyra. Lucaszék-készítéssel kár lenne foglalkozni, mert az éjféli misén jutni fog hely mindannyiunknak a templomban akkor is, ha nem faragunk maguknak széket! Molnárné Szekeres Judit
4 Búcsú 2007 Templomunk és falunk búcsúja szeptember 30-ra esett. A búcsút megelőző hetekben lázas készülődés folyt, ugyanis az egyházközségi képviselőtestület elhatározta, hogy a régi oltárképet felújítatja, ami immár vagy 17 év óta a közösségi terem végében várta feltámadását. Az új templomba ugyanis új oltárkép került a templomszentelésre. A falusi emberek azonban soha nem tudták elfogadni és megszeretni a fehérlemezre festett Szent Mihályt. Az oltárkép cseréjének gondolatára a végső pontot a templombelső festésekor tettük. Akkor ugyanis a képet el kellett mozdítani a helyéről, és tenyérnyi darabokon levált, lehullott róla a festék. Bodó Jenő templomgondnok felajánlotta segítségét a régi oltárkép felújításához. A kép restaurálását, Kalmárné Orr Gizella festőművész a nyár folyamán végezte, s még tiszteletdíjat sem fogadott el munkájáért. Ezúton is szeretnénk neki megköszönni fáradozását. Megállapítása szerint kb. 100 éves a festmény, de a keret valószínűleg még régebbi. A kép festője ismeretlen. A falubeliek emlékezete szerint az oltárkép már az új iskolánál levő kápolnát díszítette. Az elmúlt évszázad során a keret aranyozása elsötétült, a gipszdíszítés darabjai számos helyen hiányoztak, lehullottak. Restaurálását Bodó Jenő végezte, nagy hozzáértéssel kipótolva a hiányzó részeket, és gyönyörűen bearanyozta. Köszönet érte. Az érdekesség miatt mondom csak el, hogy a hatalmas képkeretet gyalog, kézben vittük át műhelyébe, az emberek nem kis csodálkozásától kísérve. A búcsú előtti napokban került méltó helyére a restaurált oltárkép. Már a kép visszahelyezésének munkálatai közben voltak akik bejöttek a templomba, és nagy örömmel üdvözölték a régen látott oltárképet. Német Tibor meghatottságában így kiáltott fel: Hát ezt hol találtátok meg? Egész fiatalságom eseményei e kép előtt zajlottak le! A régi oltárkép tulajdonképpen a meglepetés erejével hatott a búcsús hívekre, idősekre, fiatalokra, vendégekre, egyöntetűen örömüket fejezték ki az oltárkép cseréjével kapcsolatban. A modern oltárkép pedig a Közösségi Házban kapott megfelelő helyet. A másik nagy esemény a búcsúi szentmisét követően a Szent Erzsébet-díj átadása és a zászlószentelés. Nógrádi Zoltán országgyűlési képviselő, Mórahalom polgármestere méltatta Szent Erzsébet életét, tevékenységét, majd az általa alapított díjat egyházközségünk életében kiemelkedő tevékenységet folytató személyeknek adományozta: Papp Lajosné Rozika néninek, Mayer Istvánnénak, Bauer Ferencnek és Fejes Ferencnek. Ezt követően a Boldogasszony Anyánk ősi himnuszunkat énekelve kivonultunk a templomkertbe, a zászlószentelés helyére. A 80 éve készült gazdaköri zászló hasonmását a szentmise alatt fiatalok vették körül. Mayer István tartotta és hordozta, a mellette lévő cserkészek pedig Bauer Magdi és Bauer István voltak. Az udvaron a hívek sokasága övezte a zászlót, ahol Dr. Farkas László Úr, a KDNP országos vezetőségének tagja tartott ünnepi beszédet, méltatta az eredeti zászló köré csoportosult gazdakört, s annak a falu életében betöltött jelentős szerepét. Majd a plébános atya megszentelte a zászlót, s a Szózat eléneklésével zártuk az ünnepséget. Ezután a templomkertben kezdetét vette a szeretvendégség: kalács és üdítőital mellett jó volt elbeszélgetni a régen látott rokonokal és ismerősökkel a gyönyörű napsütésben. Mindenki szép emlékekkel, felemelő érzésekkel távozhatott a családi asztalhoz, ahol folytathatta az ünneplést. Fejes Ferenc
5 A hitem adott erőt A Szent Erzsébet-díjat elnyert Papp Lajosné, Rozika nénit életéről kérdeztük Hol élt, mielőtt Szentmihályra került? Tanyán születtem, Mórahalom közelében, ahol 24 éves koromig éltem. Jó helyön laktunk, mert közel volt a kisvasút. Amikor a vasutat mögszüntették, a környékbeli tanyasiak nagyon rosszul jártak, mert több kilométert köllött gyalogolni a buszmögállóhoz. 1952-ben möntem férjhöz, így kerültem ide. Mi történt Önnel, amikor Szentmihályra került? Mondhatom, hogy elég mozgalmas életöt éltem: eljártunk a földekre dolgozni, hordtam az ebédöt a férjemnek, ugyanúgy, mint lánykoromban az apámnak. Volt-e valamilyen egyesületnek tagja Szentmihályon? Négy vagy öt évvel idekerülésöm után bekerültem az égyházközségi tagok közé, amikor még Gimesi atya volt itt a plébános. A Gyula bácsi akkor még a szentmisét az iskolában tartotta. Gyűlések kb. félévente voltak, akkor mögbeszéltük a tennivalókat, mögtartottuk a beszámolókat. Később möglött ez a Ködmen-féle ház véve, és ott tartotta a szentmiséket. Amikor idekerült a Kovács atya, azzal is jó kapcsolatba voltam. Akkor épült a templom, és volt, amikor az atya a szentmise előtt tíz perccel biciklivel idegyütt hozzánk, hogy holnapra szörözzek égy embört, mert hát ugye ez a templom közösségi munkával épült. Laczkó atya idejében már havonta volt képviselőtestületi gyűlés. Mit érzett, amikor megtudta, hogy Szent-Erzsébet díj -at fog kapni? Hát ez annyira nagyon váratlanul érintött, hogy borzasztó. Kíváncsi lennék, hogyan készültek régen karácsonyra? Karácsonyra szinte úgy készültünk, mint most, de amikor még fiatal gyerökök voltunk, akkor Mórahalomra még kétször-háromszor is elmöntünk a hajnali szentmisére. Ott mindig hajnalban, 6 órakor volt a szentmise, és 5 órakor indultunk otthonról. A mise után hazavágtattunk, és möntünk az iskolába. Akkor is voltak betlehemezők? Hát akkor nagyon betlehemöztek, nem úgy, mint most. Nem volt az, hogy csak ide mögyünk oda mögyünk, Akkor mindön diák járt. Nem volt tévé, még csak rádió sé. Esténként pedig kártyáztak az embörök. Szeretném megtudni, hogy Rozika néni mit gondolt, amikor meglátta a festményt az oltár mögött? Nagyon örültem én is, és azok is, akik még mögvagyunk, mert én is januárban töltöm a 80. évemet. Hogyha visszatekintök az életömre, elmondhatom, hogy én mindig mög voltam vele ölégödve. Édesanyám talpra esött égy asszony volt, én is az voltam. A férjem hét éven keresztül ágyban fekvő beteg volt, akit a kert mellett el köllött látnom. Mi adott ehhez erőt Rozika néninek? Én úgy gondolom, hogy a hitem. Amikor még fiatal házasok voltunk akkor még égyütt jártunk a templomba. Később az én párom lémorzsolódott. Én csak annyit tudok mondani mindönkinek, hogy a reményt né veszítse el, bízzon, tartózzon valahova és bízzon abba amit csinál, mert később annak nagy hasznát veheti az életbe. A mai napig minden nap jár templomba? Ha van mise, akkor igen, mert ez az égyetlen kikapcsolódásom. Volt-e az idősek karácsonyán? Most igen voltam, és kaptunk ajándékot is. Sok minden volt a csomagban. Volt nagyon szép műsor is. Éneköltek, versöket mondtak. Nagyon jól sikerült az előadás. Tagja-e a Rózsafűzér társulatnak? Igen, és most kezdődik szombaton a Szentcsalád-kilenced. Régön az úgy volt, hogy kilenc napon körösztül mindig más háznál tartották a kilencedöt. Úgy hallottam, valaki vissza szeretné hozni ezt a szokást, de nem vagyok biztos benne, hogy összejön kilenc család. Neköm nagyon hiányoznak ezök a régi szokások, mert az én édesanyám is nagyon vallásos volt, apám nem annyira. A régi időkre emlékszem, de ami mostanában zajlik körülöttem, azokra égyre nehezebben. Hiába, sárgul mán a körösztlevelem Kedves Rozika néni! Gratulálunk a Szent Erzsébet-díj -hoz. Kérjük a Jóistent, adjon erőt, egészséget, hogy 80. születésnapja után is minden alkalommal részt tudjon venni a szentmiséken. Áldott karácsonyt! Bende Tünde és Hajnalka Templomunk új betleheme Elkészült az új betlehem, amit az idén lehet megnézni templomunkban. Már az elmúlt években is próbálták a testületi tagok megújítani a betlehemet, hogy ne mindig ugyanolyan legyen, mint az előtte való években. Így már két éve szalmás betlehem állt az ünnepek alatt a templomban. Az Ifjúsági Csoport tagjai az idén új ötlettel álltak elő. Két pénteki foglalkozás alkalmával, sok vágás, hajtogatás, ragasztgatás után megszületett az új, papírból készült remekmű. Azért nem teszünk be a betlehemről fényképet a Búzaszömbe, mert szeretnénk, hogyha a szentmihályiak a templomunkban tekintenék meg munkánk gyümölcsét. Bende Tünde
6 A KÖZÖSSÉGI HÁZ Közösségi Házunk nagytermének feltöredezett padlóburkolatát október során kicseréltettük. A festés-mázolás munkálatait plébániánk lelkes fiataljai vállalták és valósították meg. Azóta a körülmények lehetővé teszik, hogy a legkülönbözőbb családi vagy egyházi összejövetelek helyt kapjanak benne. Az alábbi képek az elmúlt hónapban készültek. közösségi bibliaolvasás házasok csoportfoglalkozása énekkari próba hittanos foglalkozás adventi koszorúkészítés
7 Karitász-hírek Plébániánk karitász-csoportja igyekszik lehetőségei szerint segíteni a rászorultakon. Nemcsak az anyagi gondokkal küszködőkön, hanem azokon is, akiknek talán inkább szép szó kell. A hagyományos karitász-kézműves vásárra is besegítettünk. November és december keddjein a Jósika utcai Karitász központban készültek ajándéktárgyak a Nagyáruházban megrendezett karitász vásárra, de a szentmihályi csoport is kivette részét a munkából. Karácsonyfa-díszeket készítettünk. Ezeket is eljuttattuk a szegedi központon keresztül a vásárra. Ezek az ajándktárgyaik áraiból támogatják a rászoruló családok fűtési kiadásait. A begyűlt összegből tavaly is két család kapott segélyt, és reményeink szerint az idén is jut a pénzből itteni családoknak. Az anyagi haszon mellett ezeken a délutánokon alkalom adódik egy kis beszélgetésre, egymás megismerésére is. A szentmihályiak közül nyolcan vették ki részüket a munkából. Idén immár harmadik éve rendeztük meg a magányosok karácsonyát december 11-én a szépen felújított és jó meleg Közösségi Házban. A Gárdonyi Géza iskola tanulói zenés-verses műsorral készültek Lászlóné Varga Erika vezetésével, majd a plébániai fiatalok olvastak fel az ünnephez illő verseket. A műsor után a karitász-csoport háziasszonyai süteménnyel és teával kínálták meg a megjelenteket. Az Egyházmegyei Karitász-pályázaton elnyert összegből szerény ajándékcsomagra is futotta. Aki nem tudott eljönni, annak a Karitász-tagok juttatják el a csomagot, csak a szép műsort sajnálhatják. Plébánosi levél a házszentelések kapcsán Áldásos, szép hagyomány folytatódik, amikor a helyi lelkipásztor a tél derekán nekiindul, hogy mindenkit fölkeressen otthonában. A hideg téli napokban, amikor a ház körüli munkák is alábbhagynak, jó alkalom adódik, hogy a plébános sokakat otthon találjon. A Búzaszöm idén szeptemberi búcsú alkalmából kiadott számában igyekeztem ezt-azt föltárni életemből, meglátásaimból, és Szentmihályhoz kötődő terveimből. Az elmúlt közel fél év során 100-150 hívővel rendszeresen találkoztam a templomban, illetve a Közösségi Házunkban tartott sokféle rendezvényen. Úgy érzem, hogy velük kölcsönösen megkedveltük egymást, s megtapasztalhattuk az élő Krisztus jelenlétét közöttünk. Most szeretnék továbblépni, ezért karácsony nyolcadának elteltével nap mint nap útnak indulok, hogy a minden szentmihályi otthonba bekopogtassak. Kérek minden jóakaratú embert, hogy ajándékozzon meg néhány percnyi figyelemmel. Lelkipásztorként fontosnak találom, hogy leüljünk beszélgetni, megismerkedni egymással. Higgyék el: őszintén érdeklődök életük alakulása iránt! kik élnek boldogító házasságban, s mások hogyan élik meg magányukat? melyik iskolában és hogyan tanulnak a gyerekek? milyen emlékeikből élnek az idősek? milyen remények éltetik a családanyákat? örömüket lelik-e munkájukban a férfiak? És sorolhatnám azokat a kérdéseket, amik mostanában engem foglalkoztatnak. Érdeklődöm tehát sorsuk iránt, mert senkinek nem mindegy hogyan élünk: csak a kötelességek hálójában, megkeseredve vergődünk a mindennapokban? vagy szabadon, örömteli szívvel vállaljuk az élet megpróbáltatásait, és eközben egyre értékesebb személyekké csiszolódunk, egymásnak pedig segítségére lehetünk? Mindenestre meggyőződésem, hogy legjobban tesszük, ha egyéni és közös aggodalmainkat rábízzuk a gondunkat viselő Istenre! Ha ezt az alapvető lépést meghoztuk, akkor utána könnyebb lesz megtennünk mindazt, amire ténylegesen képesek vagyunk. A házszentelés, vagy ősi, népies nevén koleda, mindig egyúttal adománygyűjtés is volt. Így maradt a szokás Szentmihályon is. Lehetőség adódik ilyenkor a plébánosnak átadni a plébánia fenntartására szánt úgynevezett egyházközségi hozzájárulást. Hívják ezt helytelenül egyházadónak is, bár itt szó sincs könyörtelen pénzbehajtásról, mint inkább önkéntes adományok gyűjtéséről. Tudnunk kell azonban, hogy a hitéleti programok csakis a szentmihályiak adakozásából folyhatnak. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia a hatályos Egyházi Törvénykönyv mellékletében ajánlásként azt írja, hogy ki-ki kézhez kapott (nettó) jövedelmének 1%-át ajánlja fel a plébániáján folyó hitélet fenntartására. Eszerint aki minimálbérből él (bruttó 69.000 Ft/hó), az havonta 500 Ft-tal, vagyis félévente 3000 Ft-tal (évente 6000 Ft) támogassa egyházközségét. Ez tehát a központi irányelv: szűkös anyagi helyzetben levőktől kevesebbet is szívesen fogadunk, aki viszont nagylelkűen segíteni szeretné a sokszínű plébániai hitéleti programok fejlődését, az adjon többet. Csekken vagy átutalással is rendezhető a befizetés: Római Katolikus Plébánia OTP 11735005-20498092 Érdemes tudni, hogy a havonta ülésező Plébániai Képviselőtestület tagjai döntenek az adományok felhasználásról, évenkénti pontos elszámolással pedig a püspökség felé tartozunk. Dr. Thorday Attila plébános
8 A házszentelések útvonala január február Petőfi u. 1-24 2, szerda 14-19 Rezeda u. 1-8 3, vasárnap 11-14 Nagybercsényi u. 1-22 3, csütörtök 14-19 Külüs köz, Nyár köz, Füzér u. 5, kedd 14-19 Nagybercsényi u. 23-46 4, péntek 14-19 Könyves Kálmán u., Brigád köz 6, hamvazószerda 14-19 Kökörcsin u. 1-46 5, szombat 9-19 Vasvári Pál u. 1-18 7, csütörtök 14-19 Tinódi u. 3-13 8, kedd 18-19 Móricz Zsigmond 3-15 8, péntek 14-19 Ponty u. 1-21 9, szerda 14-19 Mikes Kelemen u. 1-40 9, szombat 9-19 Egyenlőség u. 4-21 10, csütörtök 14-17 Mikes Kelemen u. 41-76 10, vasárnap 11-19 Rosta köz 1-17 11, péntek 14-19 Kapisztrán u. 0-20 11, hétfő 14-19 Bazsalikom u. 1-40 12, szombat 9-19 Kapisztrán u. 21-40 12, kedd 14-19 Bazsalikom u. 41-67 13, vasárnap 11-17 Kapisztrán u. 41-60 13, szerda 14-19 Gárdonyi u. 1-11 15, kedd 18-19 Kapisztrán u. 61-80 14, csütörtök 14-17 Márvány u. 1-20 16, szerda 14-19 Kapisztrán u. 81-100 15, péntek 14-19 Márvány u. 21-32 17, csütörtök 14-17 Harcos u., Zsák köz, Bodom 16, szombat 9-19 Orvos köz 2-24 18, péntek 14-19 ismét keresem, akiket nem találtam 17, vasárnap 11-14 Verbéna u. 1-14 19, szombat 9-12 Palánta u 6-14, Gorkij köz 2-13 20, szerda 14-19 Muskó köz, Új élet 20, vasárnap 11-12 Hasító u., Csuma, Tenkes köz 21, csütörtök 14-17 Tisza köz 2-10 22, kedd 18-19 Limány, Gádor, Hűvös köz 22, péntek 14-19 Erdei Ferenc u. 1-20 23, szerda 14-19 Fehérpart 1-54 23, szombat 9-19 Erdei Ferenc u. 21-33 24, csütörtök 14-17 Fehérpart 55-102 24, vasárnap 11-19 Erdei Ferenc u. 34-54 25, péntek 14-19 Raktár, Rövid, Szarvas köz 25, hétfő 14-19 Erdei Ferenc u. 55-94 26, szombat 9-17 Mátra, Álmos, Zsoldos, Testvériség, Ajtony 27, szerda 14-19 Holt-Tisza sor 1-24 27, vasárnap 11-17 Koppány köz, Szérűskerti u. 28, csütörtök 14-17 Ünnepi miserend December 24-én 23:30 orgonajáték és éjféli mise December 25-én 9 órakor pásztorjáték és ünnepi mise December 30-án Szent család vasárnapja 9 órakor December 31-én évvégi hálaadás: 17 órakor Január 1-én 10 órakor Szűz Mária, Isten Anyja ünnepe Január 6-án 9 órakor Vízkereszt, az Úr megjelenésének ünnepe Január 13-án 9 órakor Jézus alámerülésének ünnepe Anyakönyvi hírek 2007. október december ELHUNYTAK Október: Fábián Ferenc, Papp Pálné November: Ábrahám János Ferenc December: Telgen Módra András (Németország) KERESZTELÉS Október: Jánosi Zita, Petró Iringó Dr. Thorday Attila plébános elérhető a szentmisék előtt és után a templomban, és a 30/530-6201 telefonszámon. A Szeged-Szentmihályi Római Katolikus Plébánia Értesítõje. Kiadja: a Szeged-Szentmihályi Római Katolikus Plébánia 6710 Szeged, Palánta u. 2. Tel.: 62/427-466 http://szeged-szentmihaly.plebania.hu email: thorday@gmail.com Felelõs kiadó: dr. Thorday Attila plébános Nyomtatás: SIGILLUM 2000 Bt., Kökörcsin u. 17.