Büntetőjog II. különös rész

Büntetőjog II. különös rész

Szerkesztette: Deres Petronella Harangozó Attila Büntetőjog II. Különös rész Patrocinium Budapest, 2016

Tartalomjegyzék oldalszám Rövidítések jegyzéke...9 36. Az emberölés, illetve annak elhatárolása a testi sértés megfelelő alakzataitól...11 37. Az emberölés minősített esetei és privilegizált esete...27 38. Az öngyilkosságra rábírással elkövetett emberölés és az öngyilkosságban közreműködés. A magzatelhajtás...42 39. A testi sértés. A maradandó fogyatékosság, illetve a súlyos egészségromlás megítélése...52 40. A foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés. A gondozási kötelezettség elmulasztása, a segítségnyújtás elmulasztása és a cserbenhagyás. A limitált veszélyeztetési szándék...59 41. A genetikailag megegyező emberi egyedek létrehozása. Az emberi test tiltott felhasználása és az egészségügyi önrendelkezési jog megsértése...76 42. A kábítószer-kereskedelem. A kábítószer birtoklása...83 43. A kóros szenvedélykeltés. Az új pszichoaktív anyaggal visszaélés. A teljesítményfokozó szerrel visszaélés. Az új pszichoaktív anyag és a tiltott teljesítményfokozó szer fogalma...90 44. Az egészségügyi termék hamisítása. Az ártalmas közfogyasztási cikkel visszaélés...96 45. Az emberrablás és az emberrablás feljelentésének elmulasztása. A személyi szabadság megsértése...103 46. Az emberkereskedelem. A kényszerítés, a kényszermunka és a gyermekmunka...116 47. A szexuális kényszerítés, a szexuális erőszak, a szexuális visszaélés...125 48. A gyermekprostitúció kihasználása. A gyermekpornográfia. A szeméremsértés...134 49. A kiskorú veszélyeztetése, a kiskorúval való kapcsolattartás akadályozása. A kiskorú elhelyezésének megváltoztatása, a családi jogállás megsértése...143 50. A tartási kötelezettség elmulasztása. A kapcsolati erőszak...150

51. A lelkiismereti és vallásszabadság megsértése. Az egyesülési, a gyülekezési szabadság, valamint a választási gyűlésen való részvétel jogának megsértése. A közösség tagja elleni erőszak és a közösség elleni uszítás...164 52. A személyes adattal visszaélés, a közérdekű adattal visszaélés...174 53. A magánlaksértés és a szabálysértési alakzata. A zaklatás. A kiszolgáltatott személy megalázása...181 54. A magántitok megsértése, a levéltitok megsértése. A magánindítvány...192 55. A rágalmazás, a becsületsértés, és a kegyeletsértés. A valóság bizonyítása és a magánindítvány. A becsületsértés szabálysértési alakzata. A hatóságok, hivatalos személyek, a közszereplők sérelmére elkövetett rágalmazás és becsületsértés...199 56. A közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény...212 57. A vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése és a közúti veszélyeztetés. A limitált veszélyeztetési szándék...221 58. A közúti baleset okozása. A nem gépi meghajtású járművel okozott baleset megítélése. A közúti közlekedés szabályainak alapelvei...227 59. Járművezetés ittas állapotban és a járművezetés bódult állapotban. Az ittas állapot fogalma. Az ittas vezetés szabálysértése. A járművezetés tiltott átengedésének bűncselekményi, illetve szabálysértési alakzata...233 60. A környezetkárosítás. A hulladékgazdálkodás rendjének megsértése...244 61. A természetkárosítás. Az orvvadászat és az orvhalászat. Az állatkínzás...252 62. A minősített adattal visszaélés. A nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartás elleni bűncselekmény...266 63. A hamis vád, a hatóság félrevezetése, a mentő körülmény elhallgatása...272 64. A hamis tanúzás, a hamis tanúzásra felhívás, a tanúvallomás jogosulatlan megtagadása, az igazságszolgáltatással összefüggő titoksértés...280 65. A kényszerítés hatósági eljárásban, a hatósági eljárás megzavarása, az ügyvédi visszaélés, a zugírászat és a zártörés...289 66. A hivatali aktív és passzív vesztegetés...297 67. A gazdasági, valamint a bírósági vagy hatósági eljárásban elkövetett aktív és passzív vesztegetés. A külföldi gazdálkodó szervezet fogalma...303 68. A hivatalos személy és a közfeladatot ellátó személy fogalma. A hivatali visszaélés és a közfeladati helyzettel visszaélés...311

69. A bántalmazás hivatalos eljárásban, illetve bántalmazás közfeladatot ellátó személy eljárásában. A kényszervallatás és a jogellenes fogvatartás...317 70. A hivatalos személy elleni bűncselekmények. A közfeladatot ellátó személyek köre...325 71. A terrorcselekmény. A terrorizmus feljelentésének elmulasztása, a terrorizmus finanszírozása. A terrorista csoport fogalma...332 72. A jármű hatalomba kerítése. A közveszély okozása, a közérdekű üzem működésének megzavarása...343 73. A bűnszervezet fogalma. A bűnszervezetben részvétel...356 74. A robbanóanyaggal vagy robbantószerrel, illetve a lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés...362 75. A nemzetiszocialista vagy kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása. A nemzeti jelkép megsértése és az önkényuralmi jelkép használata...371 76. A közveszéllyel fenyegetés, a garázdaság és a rendbontás. A garázdaság és a rendzavarás szabálysértése...379 77. A közokirat-hamisítás és a biztonsági okmány hamisítása. A hamis magánokirat felhasználása és az okirattal visszaélés...394 78. Az egyedi azonosító jellel visszaélés, a gépjármű kilométer-számláló műszer által jelzett érték meghamisítása és a mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld jogellenes megszerzése és a sporteredmény tiltott befolyásolása...414 79. Az egyesülési joggal visszaélés és a közbiztonsági tevékenység jogellenes szervezése. Az embercsempészés, a jogellenes tartózkodás elősegítése és a családi kapcsolatok létesítésével visszaélés...425 80. A vagyon elleni erőszakos bűncselekmények...435 81. A lopás, a jogtalan elsajátítás és a jármű önkényes elvétele...446 82. A sikkasztás, a hűtlen kezelés és a hanyag kezelés...460 83. A csalás, az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás és a gazdasági csalás...469 84. A rongálás. A bűncselekmények értékhatár szerinti minősülése Egyes bűncselekmények értékhatára és szabálysértési alakzata...479 85. Az orgazdaság és a bűnpártolás. Az uzsora-bűncselekmény...483 86. A bitorlás és a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése...491

87. A pénzhamisítás. A készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisítása, a készpénzhelyettesítő fizetési eszközzel visszaélés...506 88. A társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással visszaélés. A költségvetési csalás. A költségvetési csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztása...521 89. A pénzmosás...535 90. A számvitel rendjének megsértése, a csődbűncselekmény és a gazdasági adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása...543 91. A rossz minőségű termék forgalomba hozatala. A versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban...554 92. A tiltott adatszerzés és az információs rendszer elleni bűncselekmények...568 A kötet szerzői...583

Rövidítések jegyzéke Alaptörvény Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) Ávt. az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény Be. a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény Btk. Büntető Törvénykönyvról szóló 2012. évi C. törvény Cstv. a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény Ctv. a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény Eütv. az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény Fgytv. a fogyasztói jogokat egységesen szabályozó fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény Gyer. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény Gyógysztv. az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény Gytv. az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény Gyvt. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény Hgt. hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény Hhtv. a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény Infotv. az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény Jöt. a jövedéki adókról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény Kbt. a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény Kontv. a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény KRESZ a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet Kvt. a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény Lkt. a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény Mavtv. a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény MNBtv. a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény Natv. a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb védelméről szóló 2010. évi CLVII. törvény 9

Palermói Egyezmény Pmt. Pp. Ptk. R régi Btk. Rtv. Szabs. tv. Számvtv. Szjt. Tpvt. Tvt. Vat. Vit. VVtv. Egyesült Nemzetek Szervezete keretében, Palermoban, 2000. december 14-én létrejött, a szervezett bűnözés elleni együttes fellépést célzó egyezmény a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény a fegyverekről és lőszerekről szóló 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény a tisztességes piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény A kötetben használt ábra: - magyarázó jogeset, vonatkozó bírói joggyakorlat. - az Alkotmánybíróság határozata.

36 36. Az emberölés, illetve annak elhatárolása a testi sértés megfelelő alakzataitól 1. Emberölés A Büntető Törvénykönyvról szóló 1978. évi IV. törvény (továbbiakban: régi Btk.) Különös Részében, az első Fejezetben (összesen X. fejezet) az állam elleni bűncselekményeket jelenítette meg a törvényalkotó, és csak ezután jelentek meg a XII. Fejezetben a Személy elleni bűncselekmények, így az emberölés is. Addig a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényben (továbbiakban: Btk.) az emberölést, mint élet elleni bűncselekményt, már nem előzik meg az állam elleni bűncselekmények. Ez is jelzi, hogy a törvényalkotó az emberi élet védelmét az állam elleni bűncselekmények elé helyezi. A Btk. XV. Fejezetében az élet, a testi épség és az egészség elleni bűncselekmények esetén a bűncselekmények jogi tárgya az emberi élet, illetve az ember testi épsége vagy egészsége. A Fejezet az alábbi bűncselekményeket tartalmazza: a) emberölés, b) erős felindulásban elkövetett emberölés, c) öngyilkosságban közreműködés, d) magzatelhajtás, e) testi sértés, f) foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés, g) segítségnyújtás elmulasztása, h) gondozási kötelezettség elmulasztása. Az Alapjogi Charta I. Címe az emberi méltóságról rendelkezik, az 1. Cikk, pedig megállapítja, hogy az emberi méltóság sérthetetlen. Tiszteletben kell tartani, és védelmezni kell. A 2. cikk, pedig azt rögzíti, hogy (1) Minden embernek joga van az élethez. Az Európai Parlament, a Tanács a kihirdetett Alapjog Chartában a nemzetállamok feladatává teszi az élethez való jog védelmét. Az Emberi Jogok és alapvető szabadságjogok védelméről szóló Egyezmény, amelyet Magyarország az 1993. évi XXXI. törvénnyel hirdetett ki, a 2. Cikkben egyértelműen leszögezi, hogy A törvény védi mindenkinek az élethez való jogát. Alaptörvény II. cikke félreérthetetlenül meghatározza, hogy Az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz, a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg. Az emberi élet védelme a jogállamokban evidencia. Míg István király dekrétumaiban az emberi élet védelme nem volt feltétlen (lásd 26 fejezet), addig a jogállamokban ma már alapvető jog, alapjog. Lábady Tamás és Tersztyánszky Ödön alkotmánybírák a 23/1990. (X. 31.) AB határozatban fogalmazták meg az emberi élettel és az emberi méltósággal kapcsolatban vallott álláspontjukat: Az ember létezése és méltósága, mint maga az emberi egység, valójában nem is jog, mert az emberi lényeg a jog számára tulajdonképpen transzcendens, azaz 11

36 hozzáférhetetlen. Az emberi jogok katalógusában és a modern alkotmányokban az emberi élet és méltóság ezért elsősorban nem, is mint alapjogok, hanem mint a jogok forrásai, mint jogon kívüli értékek szerepelnek, amelyek sérthetetlenek. E sérthetetlen értékek tiszteletben tartásáról és védelméről kell a jognak gondoskodnia. Ez a védelem és csakis ez viszont már a jog dimenziója. Az itt belépő jog különféle terebélyű tilalomfákat és garanciákat állít fel mindenki számára, így az állam számára is. Az európai nemzeti államok büntető törvénykönyvei az emberölésnek a szándékos és a gondatlan alakzatát szinte kivétel nélkül ismerik. Az emberölésnek a hatályos Btk. is két alapesetét ismeri. A szándékos emberölést és a gondatlan emberölést. 2. Jogi tárgy Más ember életének védelme. 3. Tárgyi oldal Az Alkotmánybíróság a halálbüntetésről szóló határozatában kifejtette, hogy az emberi élet és méltóság minden mást megelőző érték, az oszthatatlan és korlátozhatatlan alapjog, minden más alapjog forrása és érvényesülésének feltétele. [23/1990 (X. 31.) ABH] 3.1. A passzív alany Élő természetes személy lehet, függetlenül attól, hogy hány éves, milyen nemű, milyen korú, gyógyíthatatlan beteg-e vagy teljesen egészséges és képes e akaratnyilvánításra vagy sem. Az emberi életnek a léte egyben feltétele az emberölésnek. A halott ember életét már nem lehet kioltani. A kornak az emberölés tekintetében, azért jelentősége van, ugyanis, ha a szülő nő, az élve született, életképes újszülöttet a szülést követően nyomban megöli, akkor nem az emberölés alapesete miatt, hanem a Btk. 160. (2) bekezdés i) pont szerint minősülő tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett emberölés minősített esete miatt állapítja meg a büntetőjogi felelősségét a bíróság. A közelmúltban Fekete Angyalként elhíresült ápolónőt több emberen elkövetett emberölés bűntettének kísérlete és négy rendbeli foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés bűntette miatt 11 évi fegyházbüntetésre ítélte a bíróság. A nővér gyógyíthatatlan betegeket segített át egy-egy injekció beadásával a túlvilágra. Egy esetben befejezett volt az emberölés. Az emberölés tekintetében az eljárás során a betegek bekövetkezett halála ellenére is, bizonyítási nehézségek miatt, 3 esetben csak emberölés kísérletében állapította meg a vádlott bűnösségét a bíróság (nem hantolták ki az elhunytakat, stb.). A volt nővért mellékbüntetésként végleg eltiltották foglalkozásának gyakorlásától. Nem volt jelentősége, hogy gyógyíthatatlan betegek voltak a sértettek. A bíróság az egy befe- 12

36 jezett emberölés és a 3 emberölés kísérlete ellenére, csak azért tudta a több emberen elkövetett emberölés bűntettének a kísérletét megállapítani, és nem a befejezett alakzatot, mert a bűncselekmény befejezettségéhez legalább két ember halálának a befejezettsége szükséges. Haldokló ember sérelmére is el lehet követni az emberölést. Az emberi életet a büntetőjog az emberi élet teljes tartama alatt, egészen a halál bekövetkezéséig védi. Az orvostudomány ismeri a biológiai és a klinikai halál fogalmát. Biológiai halál: légzés, keringés, agyműködés teljes megszűnése, emiatt a szervezet irreverzibilis felbomlása megindul. Irreverzibilis állapot, az agyhalál bekövetkeztével már nem lehet passzív alanya az emberölésnek. Agyhalál: az agy és az agytörzs működése teljes egészében megszűnik. Klinikai halál: átmenetileg megszűnik a légzés, keringés vagy az agy működése. Reverzibilis állapot. Passzív alanya lehet az emberölésnek. Ebben az állapotban nem kezdhetik meg a szervátültetést, a szervek eltávolítását. Csak az agyhalál megállapítása után, de az Átültetett szervek megőrzése érdekében pl. gép lélegeztetés lehetséges. [Eütv. XI. Fejezet és a18/1998 (XII. 27.) EüM rend.] Az Alkotmánybíróság a 22/2003 (IV. 28.) AB határozatában nem tartotta alkotmányellenesnek az EÜ. tv.-nek a betegek önrendelkezési jogára vonatkozó rendelkezéseit, másképp fogalmazva, nem engedte meg az eutanáziát (szép halál). Az Eütv. 20 -ának (2) és (3) bekezdése alapján a gyógyíthatatlan beteg az alábbi előírások megtartásával lemondhat a gyógyító kezelésekről, műtétekről. (2) A beteg minden olyan ellátást, amelynek elmaradása esetén egészségi állapotában várhatóan súlyos vagy maradandó károsodás következne be, csak közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban, illetve írásképtelensége esetén két tanú együttes jelenlétében utasíthat vissza. Ez utóbbi esetben a visszautasítást az egészségügyi dokumentációban rögzíteni kell, amelyet a tanúk aláírásukkal hitelesítenek. (3) A betegség természetes lefolyását lehetővé téve az életfenntartó vagy életmentő beavatkozás visszautasítására csak abban az esetben van lehetőség, ha a beteg olyan súlyos betegségben szenved, amely az orvostudomány mindenkori állása szerint rövid időn belül megfelelő egészségügyi ellátás mellett is halálhoz vezet és gyógyíthatatlan. Az életfenntartó, illetve életmentő beavatkozás visszautasítása a (2) bekezdés szerinti alaki előírások betartásával történhet. Az emberi élet büntetőjogi védelme a szülési folyamat beindulásától veszi kezdetét, amennyiben természetes szülési folyamatról van szó és a feltételezett tolófájások megindulásától védi az embert a büntetőjogi tényállás révén. Ezt megelőzően pedig, a terhesség 12. hetétől a magzati élet részesül büntetőjogi védelemben. Amennyiben az újszülött még a természetes módon elkezdődő szülési folyamat beindulása előtt vagy aközben az elkövetőnek fel nem róható okból meghal, akkor a szülési folyamatban vagy azt követően már nem részesül büntetőjogi védelemben a halva született újszülött. Ugyanis a büntetőjogi fogalommal élve, tárgyi oldalon már nincs olyan 13

36 passzív alany, akinek a sértése vagy veszélyeztetése büntetőjogi értelemben értékelhető lenne és védeni kellene. Ha a szülő nő a megszült, halva született újszülöttet nem látja el és magára hagyja, akkor emberölés büntette miatt nem lehet elítélni, hanem vele szemben felmentő ítéletet kell hozni, mert nincs passzív alany. Nem alkalmatlan kísérletet kell megállapítani. A Legfelsőbb Bíróság (Kúria) számos határozatában kifejtette, hogy mielőtt a bíróság büntetőjogi felelősség kérdésében döntene, három alapvető kérdéskört kell megvizsgálni: a) vizsgálni kell a bűncselekmény elkövetési tárgyát, passzív alanyát, b) fel kell tárni a kísérlet tényállásszerűségét, c) elemezni kell az alkalmatlan kísérlet fogalmának dogmatikai vonatkozásait. Amennyiben az elkövetési tárgy teljes egészében alkalmatlan, akkor ez a tény kizárja a védett jogtárgy sérelmét vagy veszélyeztetését. Ezért a bűncselekmény sem jöhet létre, és a kísérletet sem lehet megállapítani, a kísérlet megállapítása is fogalmilag lehetetlen. Ezt már a XIX. és a XX. században élt jogtudósok is megfogalmazták. A hol a bűntett, tárgya hiányánál fogva egyáltalán nem létesülhet, bűnkísérletnek sincs helye: mert a mit végrehajtani egyáltalán lehetetlen, azzal okbeli kapcsolatban lévő, arra valósággal vezető cselekményt el nem követhetni. (Pauler Tivadar: Büntetőjogtan. 1869.) Hasonló véleményének adott hangot Werner Rezső, amikor kifejtette, ha valaki olyan tárgyon hajtja végre elkövetni szándékolt bűncselekményt, mely az ennek elkövetésére szükséges tulajdonokkal nem bír, nincs bűnkísérlet a szó valódi értelmében, mert a gondolat, amely nem felel meg a valóságnak, csak puszta gondolat marad. (Werner Rezső: A magyar büntetőjog általános tanai. 1881.) Finkey Ferenc a Csemegi Kódex magyarázatában úgy fogalmazott, hogy Ha a kísérleti cselekvés olyan volt, hogy azzal a szándékolt cselekmény véghezvitelét teljes lehetetlenség volt megkezdeni, kísérlet nem állapítható meg, mert a véghezvitel nem is kezdetett meg. (Finkey Ferenc: A magyar büntetőjog tankönyve. 1914.) A jogtudomány és az ítélkezési gyakorlat az alkalmatlan kísérlet büntethetőségét illetően különbséget tesz az abszolút és relatív alkalmatlanság között, amely egyaránt megnyilvánulhat az elkövetés tárgyában, az eszközében és az elkövetés módjában. 3.2. Elkövetési magatartás Az emberölés nyitott törvényi tényállás, mert a törvényalkotó nem határozza meg az elkövetés módját, az történhet tevéssel vagy mulasztással. Tevéssel, amely lehet fizikai ráhatás: baltával egy ütést mér a sértett fejére és meghal, vagy az elvált feleség visszamegy a volt közös lakásba és az új feleség által főzött spagettibe számos összetört gyógyszer elegyét beleönti, amitől a volt férj meghal) és pszichikai ráhatás: rábeszéli a 13 éves kiskorút, hogy legyen öngyilkos és öngyilkos lesz) vagy 14

36 mulasztással. A hajléktalan férfi, a hajléktalan nő ismerősét megveri, az úttestre kidobja, magára hagyja a sérült, ittas sértettet, aki a hidegben, télen megfagy. Az általános, mindenkire kiterjedő segítségnyújtási kötelezettség elmulasztása emberölést nem valósít meg, ez segítségnyújtási kötelezettség elmulasztásának minősül. Ebben az esetben azonban gondosan kell vizsgálni, hogy az elkövető oldaláról a sértett vonatkozásában fennáll-e speciális jogi kötelezettség az eredmény beálltát elhárító magatartás kifejtésére. A mulasztással elkövetett emberölés és a segítségnyújtás halált okozó elmulasztása a mulasztás alapját képező kötelezettség határolható el. Emberölés bűntette állapítandó meg, ha a családi kapcsolat miatt segítségnyújtásra kötelezett terhelt a leánya szülésénél észleli, hogy az újszülött életveszélyes helyzetbe került, ennek ellenére nem tesz semmit annak elhárítása érdekében és e mulasztás is közrehat a csecsemő halálában. (BH2009. 263) 3.2.1. Az emberölés elkövetése aktív magatartással Tárgyi eszköz igénybevételével valósul meg a bűncselekmény, ha az elkövető egy zsinórral megfojtja, egy revolverrel lelövi vagy egy vascsővel agyonüti a sértettet. Közvetett tárgyi eszköz az árammal való emberölés, ha az elkövető bevezeti a bejárati ajtó kilincsébe az áramot, mert ha a sértettet a kilincset megfogja, akkor azonnal meghal. Más személyt használ eszközként (pl. a beszámítási képességében kizárt down kóros személyt, aki közvetett tettes) használ fel az elkövető, hogy zárja be a hűtőkamrába a sértettet, ahol -25 ºC van, és 3 napig tartják bezárva. Pszichikai ráhatás révén valósítja meg az emberölést az elkövető, ha rábírja a 11 éves gyermeket, hogy legyen öngyilkos. 3.2.2. Passzív magatartás a mulasztással történő elkövetés (lásd az elkövetési magatartás címszó alatt) 3.3. Eredmény-bűncselekmény Ok-okozati összefüggésnek kell fennállni az elkövetési magatartás (élet kioltására alkalmas) és a halál bekövetkezése, mint eredmény között. Az elkövető nem tartja megfelelően elzárva a véreb kutyáit stafforddshiere és bullterrier támadásra, speciálisan kiképzett kutyák, amelyek korábban a szomszéd kecskéjét is megtámadták és megölték, és a településen több tyúkot, libát is rendszeresen széttéptek. A kutyák átszöktek a szomszédba, és az ott lévő 73 éves bizonytalan járású sértettet megtámadták, kiharaptak egy 15x13 cm-es, 6 cm mélységű darabot a jobb lábszárából. A sértettet a harapás miatt 6 hónapig kórházban kezelik, majd a kutyák által okozott szepszis következtében, azzal közvetlen okozati összefüggésben szívbelhártya gyulladást kap és meghal. A bíróság gondatlan emberölésért ítélte el a vádlottat, mert a nem megfelelő kutyatartás során okozott kutyaharapás indította el azt az ok -folya- 15