Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXVI/2. (2008), pp. 681-692 A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYV TERVEZETÉNEK MUNKAJOGOT ÉRINTŐ KÉRDÉSEI* RÁCZ ZOLTÁN* I. A polgári jog és a munkajogi szabályozás összefüggései 1. A jogtudomány hazai művelői részéről nagy várakozás előzte meg az új Polgári Törvénykönyv tervezetét.' Radnay professzor véleménye szerint az új Ptk. készítése alkalmat adhat a Ptk. és Munka Törvénykönyve közötti összefüggés újragondolására és megfelelő újraszabályozására. Vékás professzor megfogalmazta azt az igényt, hogy az Mt. átfogó reformja (s ezen belül az európai közösségi jogi követelmények folyamatos teljesítése) és az új Ptk. előkészítése kölcsönösen összehangolt folyamat legyen" 2 Tekintettel arra, hogy a jogirodalomban megjelent olyan nézet, amely szerint a Ptk. koncepció kidolgozása során uralkodó állásponttá vált, hogy a munkajogot a polgári jog részének kell tekinteni, és így az Mt. mögöttes jogterülete a Ptk. és értelemszerűen a Kötelmi jog Általános része 3, célszerű áttekinteni a polgári jog (magánjog) és a munkajog kapcsolatát. Nem vitásan a munkajognak történetileg és dogmatikailag is a klasszikus magánjog képezte a bázisát, és bár a fejlődés során a munkajog relatíve eltávolodott a magánjogtól, de az uralkodó álláspont szerint ez a jogterület része a hagyományos * A tanulmány az OTKA T046436 sz. pályázat keretében készült. * DR. RÁCZ ZOLTÁN egyetemi docens Miskolci Egyetem ÁJK, Munkajogi és Agrárjogi Tanszék 3515 Miskolc-Egyetemváros 1 Radnay J.: A Ptk. és a munkajog kapcsolata, különös tekintettel a magyar jogra. Polgári Jogi Kodifikáció 1999/1.; Kiss Gy.: Az új Ptk és a munkajogi szabályozás, különös tekintettel az egyéni munkaszerződésekre. In: A munkajog és a polgári jog kodifikációs és funkcionális összefüggései. Novotni Kiadó, Miskolc, 2001.; Kiss Gy.: Munkajog. Osiris, Budapest, 2000, 34. o. 2 Vékás L.: Az új Polgári Törvénykönyv tervezetének néhány elméleti és rendszertani előkérdéséről. Magyar Jog 2006/7. 393. o. 3 Prugburger T.: A kiszolgáltatottabb fél védelmének kérdése az új magyar Polgári Törvénykönyv koncepciójának Kötelmi jogi részében. Polgári Jogi Kodifikáció 2002/3. 36. o.
682 Rácz Zoltán magánjognak. 4 Ugyancsak Kiss professzor fejti ki azon gondolatát, miszerint a magánjog és a munkajog kapcsolatának alapproblémája a polgári jog szabályainak érvényesülése a munkajogviszony tekintetében, amelynek csak formai, jogtechnikai vetületét képezi, hogy a Ptk. tartalmaz-e munkaszerződésre, illetve munkajogviszonyra vonatkozó rendelkezést. 5 Ugyanakkor a munkajogi szabályozásra nem csupán a magánjog rendelkezik hatással, hanem a szociális jogállam és az európai uniós normák követelményei is, mert nem vitásan a munkajogban erőteljesen érvényesülnek közjogi elemek a magánjogiak mellett. Magyarországon a szocialista munkajog túlnyomórészt tagadta a polgári jog alkalmazhatóságának kérdését. Az 1992-es munkajogi reform megerősítette a munkajog jogági elkülönültségét, az Mt. nem utal a Ptk-ra, de ez a tény önmagában nem zárja ki automatikusan a polgári jog szabályainak alkalmazhatóságát" 6 (Ezen a helyen az Mt. 8. (1) bekezdésére utalunk, amely szerint semmis az a megállapodás, amely munkaviszonyra vonatkozó szabályba vagy egyébként jogszabályba ütközik. Ezen szabályozás értelmében tehát nemcsak az Mt-be ütközés, hanem más jogszabályba, úgy a Ptk-ba ütközés esetén is megállapítható a megállapodás semmissége. ) Érdekesen alakult a polgári jog és munkajog kapcsolatának megítélése a magyar munkajogi gyakorlatban. Az 1980-as évek közepéig kezdetben az a nézet nyilvánult meg, hogy a polgári jogi szabályok a munkajogban azért nem alkalmazhatók, mert azok a munkaviszony személyes jellegével ellenkeznek. Később az egyik kollégiumi állásfoglalás úgy érvelt, hogy kifejezett munkajogi rendelkezés hiányában polgári jogi szabály a munkaviszonyra nem alkalmazható 8 (ezt az indoklást 1990-ben a LB megváltoztatta). A rendszerváltást megelőzően a bírói gyakorlat abba az irányba változott, hogy a polgári jogi szabályoknak tartalmilag megfelelő szabályokat nem a Ptk-ra, hanem az általános jogelvekre hivatkozással alkalmazta. Radnay professzor egyik tanulmányában 9 rengeteg jogesetet feldolgozva támasztja alá azt, hogy a jogalkalmazás bátran támaszkodik a Ptk. szabályaira, illetve jogelveire, megerősítve Prugberger professzor véleményét, aki szerint azt, hogy a Ptk. nem mögöttes jogterülete az Mt-nek, analógia legis útján lehet megoldani, mert ha a 4 Kiss Gy.: Munkajog... 25-26. o. Kiss Gy.: uo. 26-29. o. Kiss Gy.: uo. 29. o..,. 7 Miskolci Munkaügyi Bíróság 6.M.638/2002/30., illetve Heves megyei Birosag 2.Mf.25.224/2003/7. számú ítéletei. 8 LB MK 28... 9 Radnay J: A Ptk. és a munkajog kapcsolata, különös tekintettel a magyar jogra. In: A munkajog és a polgári jog kodifikációs és funkcionális összefüggései. Novotm Kiadó, Miskolc, 2000., 265-276. o.
A Polgári törvénykönyv tervezetének munkajogot érintő kérdései 683 polgári jog és a munkajog elvei hasonlók, akkor lehetőség van az analógia legis alkalmazására. 10 (Ezzel ellentétes nézetet vall Kenderes György. 11 ) Miközben tehát az Mt. nem mondja ki expressis verbis, hogy a Ptk. mögöttes, háttérjogszabályát képezi, a bírói gyakorlat joghézagokat találva alkalmazza a Ptk. tételes szabályait, illetve követi annak jogelveit. 2. A Kormány nemrégiben elfogadta az új Ptk. tervezetét. Vizsgáljuk meg, hogy a magyar munkajogi szakirodalom milyen lehetőségeket látott az elmúlt időszakban a polgári jog-munkajog kapcsolatának jogalkotási szintű megoldására. Ezen a helyen elsősorban Kiss professzor tanulmányaira, illetve Kenderes György és a Prugberger-Kenderes szerzőpáros javaslataira támaszkodunk. Kiss professzor négy alapesetet, illetve ezek variációit látta elképzelhetőnek. 12 Az egyik szerint a jelenlegi munkajogi szabályozási szerkezet megmarad és mind a Ptk, mind az Mt. átfogó felülvizsgálat egymástól függetlenül, legfeljebb egymásra tekintettel történik meg. A másik lehetőség szerint a Ptk. kötelmi különös része meghatározza a munkaszerződés fogalmát, a részletes szabályok maradnának az Mt-ben. A következő variáció az, hogy a Ptk. a munkaszerződést a többi kötelemhez hasonló részletességgel szabályozza, a munkajogra tartozó további (döntően közjogi jellegű) rendelkezések pedig külön jogszabályban fogalmazódnának meg. Az utolsó eset az, ha az új Ptk. nem fog rendelkezéseket tartalmazni a munkaszerződésről illetve a munkaviszonyról. Az első esetet a szerző azért nem látta elfogadhatónak, mert álláspontja szerint egyrészről a jelenleg hatályos Mt. a közjogi és magánjogi szabályok elegye", több fejezete nem tartozik a munkajogi szabályozás körébe, másrészt nincs korreláció az Mt. és a Ptk. között, így a Ptk. alkalmazhatósága tekintetében nem létezik egyértelmű megoldás, a bírói gyakorlat ilyen irányú tevékenysége esetleges. A második elképzelés hasonlít több európai ország megoldására, előnye a munkaviszony Ptk-ba való elhelyezése, hátránya, hogy a munkajognak (és nem a polgári jognak) kellene tételesen rendezni a polgári jogi szabályok alkalmazhatóságát. A harmadik variáns amelyet a szerző is preferál - előnye, hogy a munkaszerződés és munkaviszony magánjogi szabályozásban részesülne, 10 Prugberger T.: A munkajog és a polgári jog kapcsolata a jogdogmatika tükrében. Sectio Juridica et Politica. Miskolc, Tomus XVII. (2000), pp. 221-212. 11 Kenderes Gy.: Ellentmondások és hiányosságok a munkaszerződés szabályozása körében. Jogtudományi Közlöny 2007/2. 76-77. o. 12 Kiss Gy.: Az új Ptk... 250-252. o.
684 Rácz Zoltán hátránya, hogy a több mint 50 éve kodifikált munkajogi joganyagot megszüntetheti. Kiss professzor szerint amennyiben a Ptk. változatlanul nem szól a munkaszerződésről/munkaviszonyról, ez a helyzet a polgári jog és munkajog összetartozásának korrekt tagadása," 13 és ebben az esetben rendezni kell a polgári jogi szabályok alkalmazhatóságának kérdését, következményeit tekintve pedig a jelenlegi Mt. széthullását jelentheti. A fentebb említett szerzők véleménye részben tér el Kiss professzor álláspontjától. Prugberger professzor lehetőséget látott a munkaszerződésnek a Ptk-ba való beillesztésére, 14 míg Kenderes György szerint a magyar munkajog történeti hagyományait figyelembe véve a leginkább megvalósítható megoldás, ha az Mt. a Ptk-t szelektíve mögöttes, illetve kiegészítő anyagként veszi figyelembe, a Ptk-nak csak azon szabályait kell átírni" a munkajogba, amelyek munkajogi szempontból egyáltalán nem, vagy nem egyértelműen értelmezhetők (ehhez jogtechnikai szempontból javasolja a jelenleg hatályos Mt.-Kjt.-Ktv. jogszabályszerkesztést, vagyis az Mt. fejezet végén kerül feltüntetésre az alkalmazandó Ptk. jogszabályhely). 15 Radnay professzor igényét fejezte ki a szolgálati, illetve munkaszerződések általános szabályainak megállapítására, és kifejtette, hogy az ehhez vezető bármelyik megoldás esetén a munkajog önállósága nem vezethet a polgári jogi szerződési szabályok tagadásához, illetve duplikációjához. 3. A Ptk. tervezet nem tartalmaz a munkaszerződésre, illetve munkajogviszonyra vonatkozó külön fejezetet, sőt nem adja ezen jogi kategóriák legális definícióját sem. Az új Ptk. a monista elven épül fel, 16 egyaránt átfogja az üzleti világ, a kereskedelem, vagyis a vagyoni forgalom hivatásos résztvevőinek és a természetes személyek magánjogi viszonyait. Miként azt Sárközy professzor kifejti, a totális magánjogi koncepciót három területen kellett feladni: a szellemi alkotások, a gazdasági társaságok és a munkajog területén. 17 A szerző nem vitatja az individuális munkaszerződések facere kötelmek 18 körébe való tartozását, de rögzíti, hogy az individuális munkajogot nem célszerű 13 Kiss Gy.:uo. 251.0. Kenderes-Prugberger: A munkajogi és a polgári jogi szabályozás viszonyának egyes alapkérdései. Jogtudományi Közlöny 2001/3. 114. o. Kenderes Gy.: A munkajogi és a polgári jogi szabályozás összefüggései a Munka Törvénykönyvének kodifikációja szempontjából. Gazdaság és Jog 2000/1. 18. o. 16 Vékás L.: i.m. 388. o. Sárközy t.: Az új Ptk. szövegtervezetéről a gazdasági jog oldaláról. Gazdaság és Jog 2007/1. 5.o. Brósz-Pólay: Római jog. Tankönyvkiadó, Budapest, 1976. 935. o.
A Polgári törvénykönyv tervezetének munkajogot érintő kérdései 685 szétválasztani a törvényi szabályozást igénylő kollektív munkajogtól, és a kollektív szerződés sem a Ptk-ban szabályozandó jogintézmény, így egyetért azon állásponttal, hogy az Mt. komplex egységét meg kell őrizni. II. A jelenleg hatályos Ptk. és Mt. közötti kapcsolatrendszer 1. Az ebben a témakörben publikáló szerzők 19 elsősorban azt a módszert alkalmazták, hogy a Ptk. szakaszainak sorrendjében haladva elemezték az egyes jogintézményeket, mennyiben lennének alkalmazhatók az Mt. vonatkozásában. A magunk részéről ebben a fejezetben az Mt. oldaláról közelítjük meg a kérdést, és az Mt.-Ptk. kapcsolat tekintetében három csoportot alakítottunk ki: az első kört azok a rendelkezések alkotják, ahol az Mt. expressis verbis rendeli alkalmazni a Ptk-t, a második területet azon szabályok jelentik, amelyek olyan polgári jogi kategóriákat használnak, amelyeket az Mt. nem definiál, az utolsó együttest pedig azon jogintézmények teszik ki, melyek a Ptk-hoz képest nagyon hasonló szabályozást nyertek az Mt-ben és felmerül a párhuzamosság kérdése. 2. Az Mt. véleményünk szerint öt intézmény tekintetében rendeli el kifejezetten alkalmazni a Ptk-t: az Mt. 3. (6) bek.-ben szabályozott ún. versenytilalmi megállapodás, az Mt. 72/A. -a szerinti 18 év alatti munkavállalók speciális munkajogi szabályai - az Mt. 1. (5) bek. beiktatásával -, a késedelmi kamatra utaló Mt. 159., a vezető állású munkavállalók Mt. 192/A. (1) bek. szerinti kártérítési felelőssége és az Mt. 193/0. (1) bek. munkaerő-kölcsönzés körében rögzített kártérítési felelősségi szabályai tekintetében. Ezekben az esetekben az alapvető szabályokat az Mt. tartalmazza, és a részletszabályokra teijed ki a polgári jog (kivéve a késedelmi kamat szabályokat, ahol teljes mértékben a Ptk. a mögöttes jogterület). Az itt vázolt kérdések közül a verseny (és titok) védelmi megállapodással szeretnénk bővebben foglalkozni. Az Mt. 3. (5) bekezdése szerint a munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné. A 3. (6) bek. értelmében a munkaviszony megszűnését követően az előbbi kötelezettség a munkavállalót csak ilyen tartalmi, megfelelő ellenérték fejében kötött megállapodás alapján és legfeljebb három évig terhelheti. A megállapodásra a polgári jog szabályai az irányadók. Ennek értelmében a megállapodás tartalmát érintően három munkajogi feltételnek kell érvényesülni: a) a munkaviszony bármely jogcímen történő 19 Radnay J.: i. m. 11-14. o.; Kiss Gy.: Munkajog... 29-33. o.; Kiss Gy.: Az új Ptk... 235-245. o.; Kenderes-Prugberger:. m. 114-116. o.; Prugberger T.: A munkajog és a polgári jog... 212-221. o.
686 Rácz Zoltán megszűnése és megszüntetése, b) megfelelő ellenérték megfizetése a munkáltató részéről, c) a megállapodás időbeli hatálya legfeljebb három évre szólhat. A megállapodás további tartalmi elemeit a Ptk. alapján lehet meghatározni: pl. a szerződésszegés szankciói, az esetleges késedelem kérdése, stb. A bírói gyakorlatban nem egyértelmű döntések születtek a tekintetben, hogy a megállapodás megtámadása esetén az Mt-t vagy a Ptk-t kell alkalmaznia (lásd a 3. lábjegyzetben jelzett jogeseteket). Álláspontunk szerint az első fokú bíróság döntött helyesen, amikor a megtámadásra az Mt-t rendelte alkalmazni, mert a megállapodásra a polgári jog szabályai az irányadók" kitétel alatt a megállapodás tartalmi kérdéseit kell érteni, egyéb tekintetben (pl. a megtámadásnál) az Mt. szabályai az irányadók. 3. A második csoportba tartozik véleményünk szerint az Mt. 72. (2) bek.-ben említett korlátozottan cselekvőképesség (cselekvőképesség), az Mt. 73. -a alapján a jogképesség, az Mt. 3. (4) bek. 77. -a és a 109. (2) bek. által rögzített személyiségi jogi szabály, az Mt. 85/A. (4.) bek.-ben hivatkozott egyetemlegesség fogalma, az Mt. 85/A. (5) bek. szerinti felelősség, az Mt. 177. (2) bek.-ben megállapított nem vagyoni kár és az Mt. 193/G. -a által meghatározott, a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő között létrejött atipikus polgári jogi jogviszony. 3.1. A cselekvőképesség, illetve annak fokozatai a hatályos Ptk. második rész I. cím II. fejezet által definiáltak, ennek szabályai a munkajog keretei közé beilleszthetőek, és összhangban állnak a Ptk. 12/A. (3) bek. c) pontjával, amely szerint a korlátozottan cselekvőképes kiskorú a törvényes képviselőjének közreműködése nélkül is rendelkezik munkával megszerzett keresményével, keresménye erejéig kötelezettséget vállalhat. 3.2. Az Mt. 73. -a szerint munkáltató az lehet, aki jogképes. A Ptk. második rész 1. cím I. fejezete rendelkezik az ember, a második rész III. cím V. fejezete az állam, második rész III. cím. VI. fejezete a jogi személyek jogképességéről. Az ilyen jellegű szabályozás hiányossága, hogy nem ismeri el a nem jogi személyiségű gazdasági társaságok munkáltatói jogalanyiságát. 3.3. Az Mt. 3. (4) bek.-e, 77. -a és 109. (2) bek. expressis verbis vagy implicite tartalmazza a munkavállaló személyiségi jogainak védelmét. A jelenleg
A Polgári törvénykönyv tervezetének munkajogot érintő kérdései 687 hatályos Ptk. második rész IV. cím VII. fejezet szól a személyhez fűződő jogokról, amelyek az embert, mint munkavállalót is megilletik. 20 3.4. A munkáltató személyében bekövetkezett jogutódlás esetére az Mt. 85/A. (4) bek. úgy rendelkezik, hogy a jogelőd munkáltató a munkavállalóval szemben, a jogutódlás időpontját megelőzően keletkezett kötelezettségekért a jogutód munkáltatóval egyetemlegesen felelős. Az egyetemlegesség kategóriáját az Mt. nem definiálja, ezért ezen jogszabályhelynél értelemszerűen a kötelezettek egyetemlegessége az irányadó, vagyis a teljesítés bármelyik kötelezettől vagy valamennyiüktől követelhető. 21 3.5. Ugyancsak a munkáltatói jogutódlás szabályainál említi az Mt. a kezesi felelősséget, kimondva, hogy a jogelőd munkáltató a munkaviszonynak a jogutód munkáltató által a jogutódlás időpontjával számított egy éven belül közölt, meghatározott jogcímekre alapozott megszüntetése esetén a munkavállalót a munkaviszony megszüntetésekor megillető járandóságokért kezesként felel. A kezesi felelősség fogalmát az Mt. nem határozza meg, így a Ptk. 272-276. -ait kell alkalmazni az ilyen élethelyzetekben. Az Mt. nem tér ki ugyan erre a részletre, de álláspontunk szerint ebben az esetben nem készfizető, hanem ún. sortartó kezességről lehet beszélni. 3.6. Az Mt. 177. (2) bek. értelmében meg kell téríteni a munkavállalónak azt a kárát is, amely nem vagyoni kár. Az Mt. adós maradt a nem vagyoni kár fogalmának meghatározásával, ezért a polgári jog szabályai az irányadók ezen jogintézményre. 3.7. A polgári jog tudománya ismeri az ún. atipikus kötelmeket. Ilyen jellegű kötelem a Mt. 193/G. -ában szabályozott, a munkaerő-kölcsönzés keretében a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő mint jogképes munkáltató között létrejött jogviszony. 22 A törvényhely csupán a két fél közötti megállapodás legalapvetőbb szabályait rendezi, egyebekben a felek jogviszonyukat a Ptk. alapján rendezhetik. 20 Rácz Zoltán: A munkavállalók személyiségi jogainak védelme, különös tekintettel az adatvédelemre. In: Ünnepi tanulmányok Prugberger Tamás 70. születésnapjára. Novotni Kiadó, Miskolc, 2007. 21 Ptk. 334. (2) bek., lásd még a Ptk. 337. és 338. -ait. 22 A Mt. 193/0. (1) bek. szerint kölcsönbe adó csak az a belföldi székhelyű, a tagok korlátolt felelősségével működő gazdasági társaság, közhasznú társaság vagy szövetkezet lehet, amelyik megfelel a Mt-ben, illetve egyéb jogszabályokban foglalt feltételeknek és a székhelye szerint illetékes munkaügyi központ nyilvántartásba vette.
688 Rácz Zoltán 3.8. Az Mt. a Ptk-val lényegében párhuzamosan szabályozza a jóhiszeműség és tisztesség követelményét (Mt. 3. (1) bek. Ptk. 4. (1) bek.), az együttműködési kötelezettséget (Mt. 3. (1) bek. Ptk. 4. (1) bek.), a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét, illetve a joggal való visszaélés tilalmát (Mt. 4. - Ptk. 5. ), az érvénytelenség jogintézményét (Mt. 7-10. - Ptk. 210.,214-239. ) Ezen szabálycsoportra nézve ad javaslatot a Kenderes-Prugberger szerzőpáros, miszerint ezen szabályok feleslegesen futnak párhuzamosan egymással, az Mt-ből ezek kihagyhatok, az Mt-ben csupán utalni kellene a Ptk. megfelelő szabályaira. 23 Az itt írt jogintézmények közül különösen az érvénytelenségre vonatkozó rendelkezések váltották ki a legnagyobb vitát. 24 Az Mt. érvénytelenségi szabályainak hiányossága vezetett oda, hogy a bírói gyakorlat a munkajogban nem szabályozott kérdésekben visszanyúl" a polgári jogi szabályokhoz (pl. a titkos fenntartás kérdésében). Prugberger professzor véleménye szerint az Mt. érvénytelenségi szabályai a gyengébb fél számára nem biztosítanak kellő védelmet. Kiss professzor kifejti, hogy az Mt. előnyére szolgált volna, ha kidolgozza saját érvényességtani dogmatikáját, mert a polgári jog és a munkajog szabályozási szemlélete eltér egymástól a típusválasztási szabadság-típuskényszer problémája miatt. III. A Ptk. tervezetre vonatkozó kritikai észrevételek munkajogi megközelítésből 1. Bevezető rendelkezések (Első Könyv) A tervezet bevezető rendelkezései a munkajogra két vonatkozásban bírhatnak jelentőséggel. A Ptk. alapelvei közül nem mondja ki a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét (az indokolás szerint joggal való visszaélés tilalmába nem ütköző esetek jogi megítélésére elegendő a jóhiszeműség és tisztesség követelményének érvényesítése). Másrészt a kölcsönös együttműködés elvét nem általános követelményként fogalmazza meg a tervezet, hanem a szerződéses viszonyok sajátjának tekinti. E két polgári jog jogelv változása érintheti az Mt. rokon értelmű szabálya tartalmát (lásd előző fejezet). A tervezet fenntartja a nemo suam trupitudinem allegaus auditor elvét, amely szerint saját felróható magatartására előnyök szerzése végett senki nem 23 Kenderes-Prugberger: i. m. 116. o. Radnay J.: i. m. 12. o.; Prugberger T.: A kiszolgáltatottabb fél... 38. o.; Kiss Gy.: Munkajog... 30-31. o.
A Polgári törvénykönyv tervezetének munkajogot érintő kérdései 689 hivatkozhat, amely elv átvételét több szerző is indítványozza a munkajogi szabályok közé. 25 2. Személyek (Második Könyv) Az individuális munkaviszony alanyainál a szerződéskötési jogosultság, a jogalanyiság (amely a munkajogban a jogképesség és a cselekvőképesség sajátos keveréke) alapjaiban a polgári jogon nyugszik 26 és ezen a tervezet szabályai sem változtatnak alapvetően. Ezen állításunkat annak ellenére fenntartjuk, hogy a tervezet 2:12. (2) bekezdése nem tartalmazza a Ptk. 12/A. (3) bek. c) pontja szerinti munkavégzésre való utalást. A kollektív munkajogon belüli koalíciós jogra várhatóan nem lesznek hatással a Tervezet jogi személyeket érintő változásai. A jogi személy megszűnésének szabályai nincsenek kihatással a Mt. 85/A. -ában szabályozott munkajogi jogutódlás intézményrendszerére. A Ptk. tervezet 2:78. -a - az Mt-hez hasonlóan - átveszi az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény előírásait a személyhez fűződő jogok körében. 3. Családjog (Harmadik Könyv) A tervezetbe beépül a családjog anyaga, de ezen ténynek nincs kihatása a munkajogra. 4. Dologi jog (Negyedik Könyv) A tervezet dologi jogi szabályai munkajogi szempontból közömbösek, a munkáltató mint tulajdonos változása a jogutódlás szemszögéből bír jelentőséggel (erről fentebb már szóltunk). 5. Kötelmi jog (Ötödik Könyv) Minden kétséget kizáróan a legnagyobb jelentőséggel a kötelmi jog rendelkezései bírnak a munkajogi szabályozás tekintetében. A tervezet első és második része (A kötelmek közös szabályai; A szerződés általános szabályai) számos olyan intézményt tartalmaznak, amelyek munkajogban történő alkalmazása a munkajog tudománya művelőinek régóta meglévő igénye. Az egyes szerződések körében pedig a munkaszerződés és a többi, munkavégzésre irányuló szerződés (vállalkozási, megbízási szerződés) elhatárolásával kívánunk foglalkozni. 25 Kenderes-Prugberger: m. 114. o.; Kenderes Gy.: A munkaszerződés hazai szabályozásának dogmatikai kérdései és ellentmondásai. Miskolc, 2007. 181.0. 26 Prugberger T.: A munkajog és a polgári jog... 213.0.
690 Rácz Zoltán 5.1. A tervezetben A szerződés általános szabályai résznek a szerződési jog alapelvei között találjuk az együttműködési kötelezettséget, szemben a Ptk. megoldásával, amelyben a jogintézmény a törvény bevezető rendelkezései között helyezkedik el. A munkajogban nem csupán az individuális munkajogi jogalanyok, hanem a kollektív munkajog alanyai (szakszervezet, üzemi tanács) is jelentőséggel bírnak, így az együttműködési kötelezettség általánosabb értelemben, a munkajog egészére kihatással való felfogása indokolt. A tervezetnek azzal a megközelítésével, hogy az együttműködési kötelezettség nem a kötelem létrejöttével keletkezik, hanem a kötelmet keletkeztető tárgyalásokat megelőzően is terheli, egyet lehet érteni. 5.2. Az Mt. az előszerződés Ptk-beli intézményére semmiféle szabályt nem tartalmaz. A munkajogi irodalomban többen felvetették ezen kategória munkajogba történő bevezetésének igényét. 27 Kenderes György annak ellenére látja szükségesnek az előszerződés Mt-beli vagy felhatalmazásos Ptk-beli szabályozását, hogy a munkajogban a jogviszony keletkezésének és kezdetenek időpontbeli eltérése miatt quasi előszerződési jelleget ölt ez a helyzet. Az előszerződés egyértelmű szabályozásával a munkaviszony potenciális alanyai bebiztosíthatnák magukat, a munkavállaló megszüntethetné a fennálló munkaviszonyát, a munkáltató pedig megnyugtató módon számíthatna az általa kiválasztott és számára fontos munkavállaló jogviszony létesítésére. Arra az esetre, ha valamelyik, az előszerződést aláíró fél a kimentési okokon kívüli esetekben zárkózna el a munkaszerződés megkötésétől, úgy a bíróság a másik fel kérelmére a szerződést létrehozná és tartalmát megállapítaná (tervezet 5:44. ) 5.3. Az előszerződésnek a munkajogban jelentősége lenne a jelenleg hatályos Mt. 3. (6) bek. szerinti megállapodás (lásd a jelen tanulmány II/2. pontját) illetően is. A gyakorlatban elterjedt, hogy a munkáltató és a munkavállaló a munkaszerződésben, vagy az azzal egyidejűleg megkötött külön megállapodásban szabályozza a munkáltató jogos gazdasági érdekeit veszélyeztető kérdéseket (vegyesen a munkajogi és polgári jogi feltételeket). Álláspontunk szerint ez helytelen megoldás, 28 mert a munkavállaló csak a munkaviszony megszűnésekor kerülhet abba a helyzetbe, hogy megalapozott döntést tudjon hozni, kíván-e egyáltalán ilyen megállapodást kötni volt munkáltatójával, és ha igen, milyen feltételekkel. Ezért a munkaviszony 27 Kenderes-Prugberger: i. m. 114-115. o Kenderes Gy.: Ellentmondások es... 76-77. o, Prugberger T.: Európai és magyar összehasonlító munka- és közszolgalati jog. Budapest, KJK-Kerszöv, 2003., 251. o. 28 Rácz Z.. III. Magyar Munkajogi Konferencia, Visegrád, Hand Out 65. o.
A Polgári törvénykönyv tervezetének munkajogot érintő kérdései 691 létesítésekor csupán előszerződés kötésére látunk lehetőséget, amely esetben felértékelődnének a munkaviszony megszűnésekori kimentési okok (az előszerződés megkötését követően beállott, érdekkörén kívüli, előre nem látható körülmény folytán a szerződés teljesítésére való képtelenség, vagy e körülmény miatti elállási vagy felmondási lehetőség). 5.4. A munkajog nem ismeri az általános szerződési feltételek kategóriáját, annak ellenére, hogy a gyakorlatban a munkáltatók gyakran használnak olyan egyoldalúan meghatározott feltételeket, amelyek kialakításában a másik fél, a munkavállaló nem működhet közre. 29 Indokolt lenne a tervezet 5:47-5.50 -ainak munkajogban való alkalmazhatóságát lehetővé tenni annak érdekében, hogy az általános szerződési feltételek csak akkor váljanak a szerződés részévé, ha a munkáltató lehetővé tette, hogy a munkavállaló annak tartalmát a szerződéskötést megelőzően vagy szerződéskötéskor megismerje és ha azt a munkavállaló kifejezetten vagy ráutaló magatartással elfogadta. Az általános szerződési feltételek egy másik, a kollektív munkajogi aspektusát vetette fel Prugberger professzor. 30 Álláspontja szerint a munkajogi jogszabályokban rögzített minimálstandardokon kívül a szakszervezetek és üzemi tanácsok kollektív szerződéseit, üzemi megállapodásait is védeni kellene a blankettaszerződéseket adó munkáltatókkal szemben, azzal, hogy az általános szerződési feltételek szabályait az ilyen szerződések körében is lehetővé tennék. Álláspontunk szerint ezzel a véleménnyel szemben nemcsak azért fogalmazható meg kritika, mert a tervezet sem a munkaszerződés, sem a kollektív szerződés szabályait nem szabályozza (lásd a jelen tanulmány 1/3. pontját), hanem azért is, mert a szakszervezeteknek és üzemi tanácsoknak erősebb az érdekérvényesítő lehetősége, mint az egyedileg fellépő munkavállalóknak. 5.5. Egyetértünk azon javaslattal, 31 miszerint a munkavállalók részére lehetővé kellene tenni, hogy a Ptk. 209. (1) bek. mintájára a tisztességtelen szerződési feltételt (kikötést) megtámadhassák. 5.6. Az érvénytelenség szabályainak körében a fentiekben már szóltunk a polgári jogi és munkajogi szabályok párhuzamosságát ért kritikáról. A tervezet a III. cím I-II. fejezetében írtakkal jelentősen megváltoztatja a semmisség és 29 Kenderes-Prugberger: i. m. 115. o. 30 Prugberger T.: Észrevételek a Polgári Törvénykönyv újrakodifikálásához. Jogtudományi Közlöny 2000/2. 67. o. 31 Kenderes-Prugberger: i. m. 115. (Ehhez annyi megjegyzést kívánunk fűzni, hogy a Ptk. és a Javaslat is a tisztességtelen feltétel és nem az egész szerződés megtámadásáról szól.)
692 Rácz Zoltán megtámadhatóság, valamint az érvénytelenség miatti jogkövetkezmények szabályait. Kérdés, hogy ezen megváltozott szabályok mennyiben illeszthetők össze a kifogásolt munkajogi rendelkezésekkel. 32 5.7. Amint azt fentebb rögzítettük, a tervezet nem szabályozza sem a munkaszerződés, sem a munkaviszony fogalmát. A munkavégzésre irányuló jogviszonyok közül külön fejezetet szentel a vállalkozási, a megbízási szerződésnek. IV. Záró gondolatok A leglényegesebb megállapítás, hogy a munkajogi irodalom többségi véleményével szemben a tervezet nem tartalmaz a munkaszerződésre, illetve munkajogviszonyra vonatkozó fejezetet, és nem is határozza meg ezek fogalmát. Ebből adódóan változatlanul érvényesül az a kívánalom, miszerint meg kell teremteni a polgári jog és a munkajog összhangját. Zoltán Rácz Questions concerning labour law in the draft of Civil Code Summary As a result of an extremely long process, the draft of the Civil Code is completed. There are several opinions on the relationship of civil and labour law. Currently, Civil Code is not a complementary area of law of the Labour Code, although juridical practice leans on Civil Code. The new draft does not contain chapters on labour contract or on labour relation, not even defines the meaning of them. With this draft, the conformity of civil and labour law is still not resolved. 32 Lásd még Radnay J.: A munkajog és a polgári jog kapcsolata. Zlinszky Emlékkönyv. Budapest, PPKE JAK, 1998. 247. o., Prugberger T.: Munkajog a polgári jogban a globalizálódó gazdasági viszonyok között. Debrecen, 2006, 78-79. o.