A XIX. században határozta el a magyar Országgyűlés gróf Széchenyi István pártfogásában, Vásárhelyi Pál tervei alapján a Tisza szabályozását. A többcélú komplex vízgazdálkodási feladatterv részeként meghatározásra került, hogy a folyó magyarországi szakaszán a folyószabályozáshoz kapcsoltan öt vízlépcső megépítésére kerülhet sor. Ezek a létesítmények aktív részesei lehetnek az Alföld vízgazdálkodási gondjai enyhítésének. Elsőként a Tiszalöki Vízlépcső megépítését határozták el. A tervezői elképzelések a térségben korábban soha nem látott méretű munkával valósulhattak meg. 1/9. oldal
A kiviteli tervekkel megegyezően egyszerre készült el építészetileg mind a Duzzasztómű, mind a villamos energia termelésére alkalmas Vízerőmű. Ez a vízerőmű abban a korban az ország legnagyobb vízenergiát hasznosító turbináinak biztosított üzemeltetési körülményeket, tette lehetővé elkészülte után a duzzasztás révén rendelkezésre álló vízenergia hasznosítását villamos energia termelésére. Már abban az időszakban sem tekintették a számításba vehető tiszalöki termelést az ország villamos energia igénye szempontjából meghatározónak, mégis fokozott figyelem övezte, mert ilyen méretekben korábban nem gyártott még vízturbinát és generátort a hazai ipar. A függőleges tengelyű Kaplan turbinák létesítésénél kiemelt fontosságú a víz átvezetését szolgáló csigaház tökéletes építészeti kialakítása. Ezen létesítményeknek emberöltőt meghaladóan kell biztosítani az energiát adó folyóvíz útját a vízerőmű alépítményében. 2/9. oldal
A Tiszalöki Vízlépcső mindennapi üzemeltetése mellett főhajtással kell megemlékeznünk arról, hogy 1951-53. közötti időszakban a vízlépcsőt hadifoglyok építették embertelen körülmények között, emberfeletti munkával. A Tiszalöki Vízerőmű korának nagy energetikai beruházásaként három, függőleges tengelyű, GANZ gyártmányú Kaplan turbina beépítésével valósult meg. 3/9. oldal
A turbina-generátor egységek első párhuzamos kapcsolása: 1. blokk 1956. szeptember 22-én, 2. blokk 1958. augusztus 18-án, 3. blokk 1959. július 05-én történt meg. Az egyedi gyártás magában hordozta a prototípus hibák lehetőségét is. Az első és második turbina indítása között eltelt két év is mutatja, hogy a szakembereknek meg kellett oldani azokat a műszaki problémákat, melyek a beüzemelés során jelentkeztek. Az eltelt közel 50 év alatt változó mértékben lehetett villamos energiát termelni az erőműben. Az 1959-es évet követően, amióta teljes kiépítési kapacitásában ki lehet használni a blokkokat villamos energia termelésre, évente változó mértékű fejlesztést produkált ez az erőmű. Termelés szempontjából a maximumot az 1972-es esztendő jelentette. Ezt követően két év múlva kellett elviselni a legrosszabb évet is. Mindezeket összegezve az 50 évre visszatekintve jó közelítéssel lehetett évente 48.000 MWh termelést tervezni. És mi a tapasztalat az árvizekkel? Majd minden évben számolni kellett vele, de szerencsére csak mint olyan tényezővel, melynek fennállása alatt nem lehet villamos energiát termelni. Az árvizek az elmúlt évtizedek alatt kárt nem okoztak a létesítményben. Több évtized távlatából érdemes visszatekinteni az elvégzett nagyjavításokra is. A kezdeti nehézségek után a Tisza vízjárásának megfelelően folyamatosan üzemeltek a tiszalöki vízturbinák. Első alkalommal 1964-ben, másodszor pedig 1988-ban kezdődött el a termelő gépegységek szétszerelésével járó felülvizsgálata. Egy-egy ilyen munka blokkonként egy-egy évet vett igénybe. 4/9. oldal
A nagyjavítások során megújultak a turbinák segédüzemét biztosító villamos elosztók és a turbinavezénylő is. Új technikaként üzembe került blokkonként az elektronikus turbina szabályozó is. 5/9. oldal
A Tiszalöki Vízerőmű működését a Tiszalöki Vízerőmű Vállalat keretein belül kezdte el 1956-ban. Ebben az időszakban a Tiszalöki Vízerőmű Vállalatnak több telephelye volt. A legnagyobb természetesen maga a Tiszalöki Erőmű. A nagyságrendi sorban ezután következett a Kesznyéteni Vízerőmű, majd az úgynevezett "Keleti Törpék", közöttük Gibárt és Felsődobsza. 1962. december 31-el megszűnt önálló vállalatként működni a Tiszalöki Vízerőmű Vállalat, és 1963. január 1-től a Tiszapalkonyai Hőerőmű Vállalat két vízerőművi telephellyel bővült, Tiszalökkel és Kesznyétennel. A Keleti Törpék ezen időponttól az Észak-magyarországi Áramszolgáltató Vállalathoz kerültek. Az átszervezés jelentős létszámcsökkenéshez, és a tevékenységi kör egyszerűsödéséhez vezetett. A telephely létszáma 40 fő alá csökkent. Hosszú éveken keresztül a gazdasági háttér változatlan maradt, közben az anyavállalat előbb Tiszai Erőmű Vállalattá, majd Tiszai Erőmű Részvénytársasággá alakult. 1975-től üzembe került a Kiskörei Vízerőmű is, mely a Tiszai Erőmű Vállalat beruházásában készült el, és természetesen az üzemeltetését is biztosította. A Tiszai Erőmű Rt. privatizációját megelőzően került sor 1996-ban a vízerőművek átszervezésére úgy, hogy Magyarország két legnagyobb vízerőműve, a Kiskörei és a Tiszalöki Vízerőmű egy gazdasági társaságba, a Tiszavíz Vízerőmű Kft-be került apportálással. A 100%-os állami tulajdonú Tiszavíz Vízerőmű Kft. 1996. augusztus 1-én kezdte meg a működését alapvető feladataként meghatározva azt, hogy az ország második legnagyobb folyójának, a Tiszának rendelkezésre álló vízenergiáját hasznosítsa villamos energia termelése céljából. Lássa el ezt a feladatát úgy, hogy az összesen 40 MW beépített teljesítménnyel megbízható vízerőművi társasága legyen a magyar villamos energia rendszernek. 6/9. oldal
A Tiszalöki Vízerőműben mindig jól felkészült, fegyelmezett, ezen berendezések kezelését értő, irányító és üzemeltető személyzet tevékenykedett. Hosszú lenne felsorolni, és akaratlanul is bizonyára nem lenne teljes a névsor azon személyekről, akik biztosították, biztosítják ma is, és bizonyára a jövőben is, hogy ezek a vízturbinák, erőművi- és kapcsolóállomási berendezések üzemzavarmentesen termeljék, illetve továbbítsák a villamos energiát. A tételes felsorolás helyett álljon itt csak azon szakembereknek a neve, akik vezetői voltak ennek az összeszokott csapatnak: 1954. 07. 01 1956. 02. 28. Szidor László 1956. 02. 29 1956. 04. 30. Plessa Elek 1956. 05. 01 1962. 12. 31. Berky Zoltán 1963. 01. 01 1972. 08. 31. Somody Imre 1972. 09. 01 1975. 06. 30. Füredi Oszkár 1975. 07. 01 1987. 11. 12. Varga Sándor A napi feladataikat kiegészítették azzal, hogy az utánpótlásnak is átadják ismereteiket. Segítségükkel szervezett tanfolyamokon képezték ki többek között a Kiskörei Vízerőmű üzemeltetéséhez szükséges szakembereket. Olyan tudást adtak át, amelyet teljes mértékben tankönyvekből megtanulni nem lehet, évek hosszú során át jut ezek birtokába az erre fogékony irányító ember. Ne feledjük, Magyarországon csak egy kis létszámú szakembergárda üzemeltet vízturbinákat! 7/9. oldal
A Tiszalöki Vízerőműben napjainkban is fokozott figyelmet fordítunk a környezetvédelemre is. A telephely külső környezetének gondozása mellett, jelentős erőfeszítéseket teszünk azért is, hogy az erőműben alkalmazott technológiai berendezések környezetre káros hatásait minimális mértékre szorítsuk vissza. Akármilyen gondos és körültekintő a vízerőmű üzemeltetése, a felelőtlen környezet szennyezés hatását sajnos Tiszalökön is éreznünk kellett. A 2000. év eleji cián szennyezés hihetetlen kárt okozott a folyó élővilágában. A Tisza azonban, mint már oly sokszor, bizonyította folytonos megújuló képességét, és ma már újra eredeti arcát mutatja mindazoknak, akik szeretik és becsülik a természetet. A vízlépcső mellett kialakított holtág, annak élővilága, a vízügyi szervezet által gondozott parkerdő együttesen biztosít kellemes pihenést és kikapcsolódást az arra vágyóknak. Berendezéseink jelenlegi állapota alapján nagy biztonsággal vállalhatjuk, hogy az elkövetkezendő évtizedekben is kellő hatékonysággal fogjuk kihasználni a Tisza vízjárása, a tiszalöki duzzasztás adta vízerőhasznosítási lehetőségeket. Az 50 év során folyamatosan együttműködtünk a területünkön tevékenykedő vízügyi szervezettel, az Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatósággal. Ezúton is szeretnénk kifejezni köszönetünket részükre, és bízunk benne, hogy a továbbiakban is közösen tudjuk ezt a megújuló energiaforrást hatékonyan felhasználni. Az időről időre tartott szakmai rendezvényeken a tervezők, az üzemeltetők jóleső érzéssel nyugtázzák, hogy a berendezések évtizedeken keresztül hasznosítani tudják a Tisza folyó megújuló vízenergiáját. Ilyen rendezvényre kerül sor 2006. szeptember 22-8/9. oldal
én, 50 évvel azt követően, hogy az első tiszalöki blokk megkezdte a villamos energia termelését Tiszalökön. Úgy gondolom, az évek múlhatnak, a gazdasági háttér változhat, munkatársaink aktív időszakuk után öregségi nyugdíjba vonulhatnak, de az itt maradó és tevékenykedő személyzet mindig biztosítani fogja a vízturbinák és berendezéseik szakszerű működtetését. Ötvös Pál ügyvezető igazgató 9/9. oldal