A cigánysoron se felejtenek 2008. October 10. A minap fekete csuklyások sorozatot lõttek és Molotov-koktélokat dobtak a tarnabodi faluszélen négy házra. Az idõs lakók nem sérültek meg. Még aznap délelõtt kommandósok vittek el három gyanúsítottat. Felbolydult a kilencszáz lelkes Heves megyei település. Vádaskodások, régi ellentétek törtek a felszínre. LAMPÉ ÁGNES riportja. - A diszkóban beittak, begyógyszereztek, és lõtérnek nézték a falu utolsó négy házát - mondja Petõ Zoltán polgármester a három fiatalról, akiket a támadással gyanúsítanak. - Egyik fiú sincs még húszéves, de régóta randalíroztak a településen: besurrantak lakásokba, tyúkot loptak, vittek, amit értek. Három haverjuk a galeribõl pár hónapja egy rossz olajradiátorért verte agyon az öreg Balogh Lacit. Õk azóta ülnek. A hivatalban megállt az idõ, a polgármester asztalán nem retro a huszonéves piros, nagy gombos telefon. - Még a tanácselnök beszélt rajta. Amikor 2001-ben átvettem a települést, egy mechanikus írógépünk volt. De azóta minden közintézmény megújult. Kimondom: isten bizony az én érdemem. Magabiztos Petõ úr. De a lövöldözés óta nehezen csitítja a lakosokat. - Ilyet mostanáig csak a Kékfényben láttak, hisz alig mozdulnak a Tarnabod táblán kívülre. Az eset óta mindenki szidja a másikat. Sandábban nézi a magyar a romát, és viszont. A cigányok azt mondják, a Magyar Gárda tette, hogy rájuk terelje a gyanút. A magyarok meg azt, hogy a romák, és a fene egye meg, hogy félni kell. Más legenda is kering a faluban. - A tegnapi épp ez volt: én lövöldöztettem, hogy a magyarok elmeneküljenek. Elvégre az a vágyam, hogy magyar gyerekként cigány falut csináljak Bodból.
De Petõ urat nem akármilyen fából faragták. - Tíz évig pesti zsaru voltam, nekem ez nem ügy. Posztosként kezdtem a Váci utcában, az életem kész kalandregény. Ami itt van, az rózsaszínû leányszoba ahhoz képest, ami a fõvárosban megy. Pedig állandó készenlétben él. - Polgármesterfüggõ a település. Engem hívnak, ha kiég egy villanykörte, ha nem viszik el a szemetet. Kínos is, hogy a mindenhatóval egy szinten kezelnek. De egy negyvenkilós, százhatvan centis maki ember itt a kutyák martaléka lenne - mutat nem épp karcsú alakjára. 2004 óta mûködik befogadó program a faluban: az idetelepülõ hajléktalanok munkát, házat kapnak az önkormányzattól. - Világos barterügylet: mi befogadunk, cserébe támogatást kapunk az államtól - magyarázza Petõ. - A tíz-egynéhányból mostanáig csak egyetlen családnak kellett mennie. Akik maguktól távoztak, mind visszajönnének. Húst hitelbe, az árát duplán kell megadni Pedig itt se könnyû az élet. - Az uzsora jelen van, mint mindenhol. Hat-nyolc lakosnak van pénze, beforgatják. Lehet tõlük húst venni hitelbe, de az árát duplán kell megadni. Készpénz is felvehetõ százszázalékos kamatra. Nyusziskodhatnék, hogy sajnálom az adósokat, de tudom, ha akarnának, találnának munkát. Elõfordult, hogy kitisztáztunk a kamatból egy olyan famíliát, amelyik havi 156 ezer forintot kap az államtól. Másnap hallom a postán, ahogy húszezer kamatost kért valakitõl az asszonyka, mondván, a családiból visszaadja a dupláját, mert most már nincs tartozása. A falu kétharmada roma, többségük segélyen él. - Ez elkényelmesíti õket. A lövöldözést is olyanok tehették, akiknek nem kell hétfõn reggel hatra munkába menni.
Az, hogy a gyanúsítottakat kommandósok vitték el a cigánysorról, olaj volt a tûzre. - Riasztottak, menjek a helyszínre a romareferenssel. Ha gondolja, idehívhatom. Pár perc, és Suha József toppan is az irodába, õ bontja ki az akciósztorit. - Megérkeztünk a polgármester úrral, jeleztem, ki vagyok. Erre a kommandósok rám rúgtak, bedobtak az árokba, fegyvert fogtak rám. Kiabáltak, hogy kurva anyád, szétlövöm a fejedet. A célszemélyt három másodperc alatt leterítették, mégis tapostak mindenkire, gyerekre, asszonyra. Egy terhes nõnek azt mondták, tegye az egyéves gyerekét a földre, és feküdjön hasra. A három letartóztatott fiú egyike Suha úr hozzátartozója. - Úgy hírlik, drága fegyverekkel követték el a támadást. Elképzelhetetlen, hogy a rokonomnak ilyenje lett volna, pláne, hogy használni is tudta. Meg a Molotov-koktél is szakszerûen készült, súrlódásra robbant. Így most ujjal mutogatunk, ki lehet a háttérben. Mert nagy kételyben vagyunk, kik lehetnek a tettesek. Ezért a referens megalkotta a maga elméletét. - Provokáció, összeesküvés az egész, banda vagy szervezet áll mögötte. Egy idõs nõ fia telefonált is a polgármester Zolinak, majd õ megtorolja, vannak gárdista barátai. Az egyik gyanúsított családja fenyegetõ levelet is kapott. S hogy miként terelõdött a három roma srácra a gyanú? - Bevittek egy cigány asszonyt, az vallott rájuk. Az egyik gyanúsított a haragosa, mégis õ a koronatanú. A hivataltól pár méterre csomagtartóból árulja a divatot egy asszony. Ha megjön a segély, egy nagykerbõl tölti fel a készletet, ma gyermekruhát kínál. Roma nõ mustrálja a felhozatalt, karján csecsemõ. A nyolcadik. - Ha nehezen is, de megélünk. Alkalmira jár az uram. - Ne higgyen neki, kamatos pénzt ad száz százalékra - súgja oda valaki.
- Nem dobom fel õket, de a Potyó, a Zsoló meg a Norbi mind ezt csinálja. Ez, persze, csak vicc. Persze. Odébb, az egyik megtámadott porta elõtt a 69 éves Nagy Jánosné beszélget a szomszéd Juliskával. - A háborúban hallottam ehhez hasonlót, hogy trrrr, trrrr. Ki akarják nyírni azt a pár magyart is. Nem mondom, ki volt, de valaki biztos volt, igaz-e Juliska? Hogy szakadjon le a keze. Ide a falba, az ablak fölé ment a lövés, nézze csak. Nem tudok nyugodni. Nyomorult vagyok, 67 ezer forint a nyugdíj. Engem nem támogat senki se, ezek meg kapják a családit, mégis jönnek, adjak egy kiló lisztet. Én bizony egynek se adnék segélyt, csak élelmiszert meg ruhát. A túloldalon a 71 éves Blahó Béláné tessékel be, hogy lássuk, agyonlövöldözték" a házát. - Lent aludtam a nyári konyhában, amikor kiáltott a szomszédasszony, hogy világosság van a szobában. Bementem, hát látom, ég a tûz. Hoztam egy veder vizet, leöntöttem a lángot. Bent a bûzlõ falak feketék a koromtól. Bevert ablakok, szétégett függöny, az ágyon üvegszilánk, a szekrényen és a falon sorozatlövés nyoma, a földön hamu, cserép. Biztosítás nincs, harmincezer Blahóné nyugdíja. Egyetlen vágya, hogy télire rendbe hozzák a házat. - Nemrég vettük hetvenezerért. Négy disznót adtunk érte. A polgármester ígérte, segít. - Volt ideki a tanácstól két asszony, hogy Zoli küld munkásokat. Nehezen akarjuk ezt felejteni. Ahogy a cigánysoron se felejtenek. Az utcán asszonnyal találkozunk. Õ Sztojka Jolán, 16 éves fia az egyik gyanúsított. - Ilyen még a filmekben se volt. Kivágódtak a kommandósok a két buszból, és már csapdostak is lefele mindenkit. A nyolcéves gyerekemet
lerántották a biciklirõl, összevissza hugyozta magát. Összeuszították a magyarokat a cigányokkal. Úgy néznek ránk a magyarok, mint a véresekre. Nem szólnak hozzánk, elfordítják a fejüket. Jolán asszony bevallja, a fia se szent, de eszébe nem jutna, hogy fegyvert fogjon. - Igaz, ami igaz, elszaladt vele a ló. Az apja öt hónapig volt börtönben, közben a fiú nekikezdett inni, gyógyszerozik, pajzánkodik. De akkor hajnalban ott feküdt mellettem. Olyan részeg volt, hogy nem bírt lábra állni. Zsadányon volt egy kis konfliktusa, este hozta haza az apja. Az asszony rokonához invitál, hogy a döntõ bizonyítékot", a referens által emlegetett fenyegetõ levelet mutassa: leszámolás készül a faluban. Az úton rendõrautó lassít mellettünk. Érdeklõdik az egyenruhás, kit vittek el a kommandósok. - Pusi van bent, a Renátó meg az Adi. Ártatlan, otthon feküdt Méretes házhoz érkezünk, a família apraja-nagyja az ajtónál tolong. A családfõ, Jolán asszony férje, Németh Alfréd int, bemehetünk. Õ tárgyal velünk. - Elmondom nagy vázlatba a történteket. Nagy erejû bûncselekmény történt, de az én gyerekem otthon feküdt, tehát ártatlan. Sajnos volt egy megnevezés. Cigány asszony tett rájuk vallomást, de hamis tanú, el fogják ítélni. Itt létminimum alatt élnek a cigányok, nemhogy spéci fegyvereket, de normális evõeszközt sem tudnak felmutatni, kedves hölgyem. Az egészbõl cigány-magyar ellentétet szítottak. A támadást magas rangú emberek követhették el, vigyázva, senki ne sérüljön. Az akció se cigányra utal: az az érték miatt tör be, vagy bosszút áll. Emeli a hangját Németh Alfréd. - Azért kenik rá a három gyerekre, mert õk a legtrógerebbek. Így idõt nyernek, hogy más nyomon is elinduljanak. Ha nem viszik el õket azonnal, már agyonütött volna minket a Magyar Gárda. Ezért adtak a cigány asszony szavára.
Elõkerül az emlegetett leszámolós levél. - A hölgy, aki ezt írta, elismerte, a fia a Magyar Gárdához tartozik. Alfréd utasít egy lányt, olvassa fel a szöveget. Készüljetek rá, hamarosan eljön a végzetes idõtök. A családod lesz az elsõ a fajod kiirtására. Aki a pofátokba adja a kenyeret, azt bántjátok. Meg fogjuk tisztítani az országot a cigány férgektõl. Állati fajok vagytok, gázkamrában fogjátok végezni. Lesz még Hitlernek utóda, aki végrehajtja, amit õ elkezdett. Veletek kellett volna kezdeni, nem a zsidókkal. Halál a cigányoknak. Heil Magyar Gárda, hamarosan meg fogunk benneteket keresni." - Így állunk, kezicsókolom. C-PRESS - 168ora.hu