Szentesi Közös Önkormányzati Hivatal Műszaki Iroda 6600 Szentes, Kossuth tér 6. 63/510-300 Ikt. sz.: /2013 Témafelelős: Baloghné Berezvai Csilla, Korom Pál, Döbrőssy Iván, Kocsis László; Kiss Ferenc Tárgy: Szentes Város Környezetvédelmi Program (2008-2013) felülvizsgálata Melléklet: Szentes Város Környezetvédelmi Program (2008-2013) felülvizsgálata Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete Helyben Tisztelt Képviselő-testület! A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. (1) bekezdés b.) pontja értelmében kidolgozásra került Szentes Város Környezetvédelmi Programja, melyet a Képviselő-testület a 46/2008. (III.28.) KT sz. határozatával elfogadott. A hivatkozott törvény 48/E. (3) bekezdés rendelkezése szerint: A települési önkormányzat gondoskodik a települési környezetvédelmi programban foglalt feladatok végrehajtásáról, a végrehajtás feltételeinek biztosításáról, figyelemmel kíséri az azokban foglalt feladatok ellátását. A helyi környezetvédelmi program meghatározza a célok elérése érdekében szükséges helyi szintű speciális tennivalókat. Egy-egy feladat elvégzése több meghatározott cél teljesülését is segítheti. A felülvizsgálat célja: a programban megfogalmazott célkitűzések teljesülésének számbavétele az előző két év vonatkozásában. A felülvizsgálati dokumentáció teljes körűen tartalmazza a környezetvédelmi programban meghatározott feladatok számbavételét. Ennek ismeretében megállapítható, hogy az eltelt két év alatt megvalósult feladatok eredményeként szinte minden téren történt előrelépés. Látható, azonban az is, hogy néhány feladat esetében, amelyekre nincs, vagy csak csekély mértékű ráhatása van az önkormányzatnak, az előrehaladás mértéke igen csekély. A mellékelt felülvizsgálati dokumentációban a program szerinti eredeti számozást megtartottuk a könnyebb beazonosítás végett. A felülvizsgálati dokumentációban ismertetésre kerülnek a 2008. évi programban meghatározott célok végrehajtásának eredményei, az öt év alatt végrehajtott feladatok. 1
Az Önkormányzat jelentős eredményeket ért el, de további erőfeszítésekre van szükség a kitűzött feladatok megvalósulása érdekében, mivel a környezet állandóan változik, ezáltal minden nap újabb problémákkal kell szembenéznünk. A Szentes Város Környezetvédelmi Programja (2008-2013) az idei évben lezárul, új Környezetvédelmi Program kidolgozása válik szükségessé a 2014-2019-ig terjedő időszakra vonatkozóan, amelyhez az alapot a mellékelt felülvizsgálat megállapításai szolgáltatják. Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy Szentes Város Környezetvédelmi Programjának (2008-2013) felülvizsgálatára irányuló előterjesztést megvitatni és azt elfogadni szíveskedjen. /2013. (X.25.) Tárgy: Szentes Város Környezetvédelmi Program (2008-2013) felülvizsgálata Határozati javaslat Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete megtárgyalta a Szentes Város Környezetvédelmi Programjának (2008-2013) felülvizsgálatára irányuló előterjesztést, és az alábbi határozatot hozza: 1. Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete tudomásul veszi a Szentes Város Környezetvédelmi Programjának (2008-2013) felülvizsgálatáról szóló előterjesztést. 2. A Képviselő-testület a Szentes Város Környezetvédelmi Programjának kidolgozását kéri a 2014-2019-ig terjedő időszakra vonatkozóan. Felelős: Szentesi Közös Önkormányzati Hivatal Műszaki Iroda Határidő: 2014. május A határozatról értesítést kapnak: 1. Szentes Város Polgármestere 2. Szentesi Közös Önkormányzati Hivatal Polgármesteri Iroda 2. Szentesi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzői Iroda 5. Szentesi Közös Önkormányzati Hivatal Műszaki Iroda Szentes, 2013. október 10. Dr. Sztantics Csaba jegyző felhatalmazás alapján Czirok Jánosné irodavezető 2
SZENTES VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM (2008-2013) FELÜLVIZSGÁLATA 2013 Az ember nem csak azért felelős, amit tesz, hanem azért is, amit nem tesz meg. ( Prótagorasz) Készítette: Baloghné Berezvai Csilla Műszaki Iroda főkertész, környezetvédelmi referens Korom Pál Műszaki Iroda vezető főtanácsos Jászné Gyovai Ágnes - ATIVIZIG Szentesi Szakaszmérnöksége szakaszmérnök Döbrőssy Iván Szentes Városi Szolgáltató Kft. ügyvezető Kocsis László - Szentesi Víz- és Csatornamű Kft. ügyvezető igazgató Kiss Ferenc Szentes Városellátó Nonprofit Kft. műszaki vezető
SZENTES VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM (2008-2013) FELÜLVIZSGÁLATA 1-6. SZENTES VÁROS KÖRNYEZETÉNEK ÁLLAPOTFELMÉRÉSE A PROGRAMKÉSZÍTÉSÉNEK IDŐPONTJÁBAN, 2008. ÉVBEN 7. CÉLKITŰZÉSEK ÉS FELADATOK A TELEPÜLÉS KÖRNYEZETVÉDELME ÉRDEKÉBEN 7.1. Környezetvédelmi célok, feladatok 7.1.1. Levegőtisztaság-védelem Cél: A település jó minőségűnek mondható levegőtisztasági állapotának fenntartása. A város különböző részein fásítási program keretében több ezer fa kiültetését, illetve Európai Uniós támogatással új erdők telepítését végezte el az Önkormányzat. A már említett növénytelepítések mellett a Vecseri-foki parkolók, út és járda felületek kiépítésével egyidőben parkosított területek is kialakításra kerültek. Közel 1.500 db növény telepítése történt meg. A Kossuth utca felújítása során 1000 m 2 új zöldfelület került kialakításra megközelítőleg 5.500 db növény kiültetése mellett. A Villogó utcán a felszámolt játszótér helyén is park létesült. A nagyobb léptékű beruházások megkezdése előtt, már az építési engedélyezési szakaszban zöldfelületi kimutatást kell készítenie a tervezőnek, illetve kertépítészeti tervet kell bemutatnia az engedélyezési eljárás során. Szentes Város Szabályozási Terve az ipari szolgáltató övezetekben kötelező védőfásítás létesítését írja elő. Önkormányzatunk - a tulajdonában lévő ingatlanjai vonatkozásában - parlagfűvel való szennyezettség miatt az elmúlt évben felszólítást, elmarasztalást nem kapott. A fakivágási engedélyezési eljárások során a fapótlási kötelezettség előírásaiban nagy figyelmet fordítunk arra, hogy allergén fajok ne kerüljenek telepítésre, illetve arra, is, hogy a lehetőség szerint a fokozatosan megvalósuló fapótlások eredményeként egységes fasorok alakuljanak ki az utcákban. A növénytelepítések számának növekedését segítik elő az alábbi, immár hagyományosnak nevezhető programok szervezése: - A Virágszínvonalasabb Szentesért Környezetszépítő Verseny szervezése 2004. év óta folyamatos. - Új Életfa ajándékozás az újszülött gyermekeknek. - A Nagymama program (10.000 db virágpalánta osztás a nagymamák részére). Az intézmények felújítása során az alábbi intézményekben tértek át gázfűtés helyett a termálenergia hasznosításával előállított melegvíz-fűtési rendszerre: Köztársaság utcai Óvoda, Pollák Antal Műszaki Szakközépiskola, Zsoldos Ferenc Szakközépiskola, Bölcsöde, Gyermekek Átmeneti Otthona, volt Petőfi Sándor Általános Iskola, Lajtha László Művészeti Iskola, Szent Anna utcai Óvoda A talaj-eredetű porterhelés csökkentése Két rövid utca szakasz kivételével, minden belterületi út, utca burkolt, illetve folyamatosan bővül a külterületi pormentesített, mezőgazdasági utak száma is (pl.: Bereklaposi zártkertek 1
között húzódó utak), melyek készítéséhez a nagy beruházásokból kikerülő, útalap készítésére alkalmas inert hulladékok kerülnek felhasználásra, ezzel is csökkentve a környezetterhelést. A fűtésből származó légszennyezés mérséklése A fűtésből eredő légszennyezés nem jelentős. A légszennyezést kismértékben sikerült csökkentenie a Város Szolgáltató Kft. szakembereinek, mivel forrás oldali gázfelhasználásuk mindössze 3-4%, így alig üzemelnek a gázkazánok, évente 15-20 napot. 2009-ben a Kurcaparti fűtőműben az elavult, SLT gázkazánok helyett WIESSMANN kazánokat építettek be. A hatásfok növelésével tovább csökkent a légszennyezés mértéke. Az Üdülőközpont Nonprofit Kft. 2013-ban megszüntette a gáztüzelést, helyette a sátor fűtését is termálvízről oldja meg, így a légszennyezés tovább csökkent. A város az energetikai programjának megvalósítása során a termálenergia felhasználásának további bővítését kiemelt feladatnak tartja. Az erre irányuló munkák folyamatosak. Egyre több intézmény és lakás került a rendszerbe, amely által a légszennyezés tovább csökken. A helyi környezetvédelmi rendelet előírja, hogy a város bel- és külterületén lévő közterületen és magánterületen tilos a lábon álló növényzet, tarló, illetve növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék égetése. Magán területen is tilos a gyep, nád és más vízi növények égetése, valamint az avar, kerti hulladék és háztartási hulladék égetése. Jogszabályváltozás miatt az I. fokú környezetvédelmi hatósági jogkörbe tartozó légszennyezési ügyek intézése a települési jegyző hatásköréből átkerült a Járási Hivatal hatáskörébe. A mezőgazdasági tevékenységből származó bűzszennyezések csökkentése A pályázati lehetőségeknek köszönhetően a környező állattartó telepek korszerűsítése folyamatos. A korszerűsítések magukban foglalják a trágyatárolók jogszabályoknak megfelelő kiépítését. Korábban a trágyát az állattartó telepekről nyári nagy melegben hordták ki a mezőgazdasági növénytermesztést folytató gazdaságok területeire, amellyel a turisztikai főszezon idején jelentős bűzhatást keltettek a város egész területén. A beérkező panaszok hatására az illetékes Környezetvédelmi Felügyelőség határozatban írta elő a trágya szántóföldre való kijuttatásának feltételeit. A határozat többek között rendelkezik arról, hogy mekkora átlag hőmérséklet felett tilos a szervestrágya kijuttatása, illetve előírja annak azonnali talajba forgatását. Az ipari eredetű szennyezőanyag kibocsátások megelőzése, csökkentése A diffúz légszennyező források kibocsátásának csökkentése A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyhez kötött tevékenységekről szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet szerinti egységes környezethasználati engedély alapján, a 2011. évre vonatkoztatva a helyhez kötött légszennyező pontforrást üzemeltetők nevét, valamint a kibocsátott légszennyező anyagok jegyzékét a Környezetvédelmi Felügyelőségtől tájékoztatásként megküldi a jegyző részére. 2
Ügyfél Telephely címe Szennyezőanyag Kén-oxidok (SOx/SO 2 ) 6600 Szentes Szén- monoxid (CO) Pankotai Agrár Zrt. Kistőke 101. Szén- dioxid (CO 2 ) Nitrogén-oxidok (NOx/NO 2 ) Szentesi Téglagyár Kft. Hungerit Zrt. 6600 Szentes Téglagyári út 6. 6600 Szentes Attila u.3. Szén- monoxid (CO) Szén- dioxid (CO 2 ) Nitrogén-oxidok (NOx/NO 2 ) Szén- monoxid (CO) Szén- dioxid (CO 2 ) Nitrogén-oxidok (NOx/NO 2 ) A kibocsátott szennyező anyagok vonatkozásában a mérési eredmények minden évben azt mutatják, hogy a jogszabályokban megengedett szennyezettségi határértékeket egyik vállalkozás sem lépi túl. A közlekedési eredetű légszennyezés csökkentése A Kossuth utca forgalomcsillapításának kivitelezése nagy részben elkészült, melynek során 3 körforgalom és a Kurca híd kiszélesítése valósult meg. A Kossuth utcához kapcsolódóan az Ady-Petőfi u. átépítése is folyamatban van, melynek során kiépül a Kossuth 4. körforgalma is. A már meglévő kerékpárút hálózat további bővítésre került, így a Kossuth utcai 1855 m, az Ipartelepi úti 2160 m és a Szarvasi úti 2049 m új kerékpárút létesítésével összesen 16 km kerékpárút szolgálja a biztonságos kerékpározást. Feladat: A közösségi közlekedés gépjárműállományát korszerűsíteni szükséges kisebb szennyezőanyag kibocsátású járművekkel A TISZA VOLÁN 2 db busz felújítását végezte el, mely által azok EURO I. típusú környezetkímélő motorral üzemelnek. Ennek érdekében szerepel a helyi közösségi közlekedésre kiírt pályázatban is az alacsony károsanyag kibocsátású járművek előírása. Kerékpárút-hálózatok kiépítése, összefogva, más települések önkormányzataival. Belterületi és kistérségi kerékpárút-hálózat bővítése A fentieken túlmenően előkészítés alatt van a 451. sz. út mentén tervezett, a Tisza-gáton meglévő kerékpárutakat összekötő kerékpárútszakasz tervezése. Az ipari eredetű kibocsátó vállalkozások kihelyezése az Ipari Park területére, illetve a településszerkezeti tervben e célra kijelölt helyre Több kis és középvállalkozás helyezte ki telephelyét az Ipari Parkba. A vállalkozók telephely létesítésének lehetőségeiről való érdeklődése folyamatos. A 45. sz. út mellett újabb terület kialakítása történt meg Vállalkozói Falu néven, amely további lehetőségeket biztosít a vállalkozóknak telephely létesítésére. Imisszió mérőhálózatok kiépítése a környezeti levegő minőségének megfigyelésére, az országos hatáskörű szervekkel együttesen Nem történt előrelépés. 3
A település közigazgatási területén belül előnyben kell részesíteni a növényzettel borított, parkosított zöld területek nagyságának növelését A már említett növénytelepítések mellett a Vecseri-foki parkolók, út és járda felületek kiépítésével egyidőben parkosított területek is kialakításra kerültek, közel 1500 db növény telepítésével. A Református Nagytemplom felújítása során, annak környezetében park is létesült. A körforgalmakba jelentős mennyiségű virágkiültetésre került sor. A Kossuth utca felújítása során 1000 m 2 új zöldfelület került kialakításra megközelítőleg 5.500 db növény kiültetése mellett. Az Evangélikus Templom környezetének és az Apponyi tér zöldfelületeinek megújításával a növények cseréjére és jelentős intenzív gyeptelepítésre került sor. Ugyanez elmondható a Kurca híd szélesítése, a Bíróság épületének felújítása és a Kurca-parti sétány felújítása során véghezvitt zöldfelületi rekonstrukciós munkák elvégzésére is. A szolgáltatói övezetben megépült áruházak parkolói fásítással, nagy zöldfelületek biztosításával készültek. A nagy áruházak közül az ALDI és környezete parkosítása a legsikeresebb. A többi áruház fatelepítése kevésbé volt sikeres. Szakmai segítségünket a többszöri felszólítás ellenére sem igényelték. Meg kell szervezni a parlagfű irtását. A parlagon hagyott területek tulajdonosait fel kell kutatni, jogi eszközökkel élve el kell érni a területek karbantartását Az önkormányzat kezelésében lévő ingatlanokon a parlagfű irtás folyamatos. A lakossági bejelentések kivizsgálásra kerültek és az intézkedés megtételére sor került. Az ellenőrzés folyamatos. Az önkormányzat a Munkaügyi Központ által, a parlagfű irtás megsegítésére kiirt pályázatokra sikeresen nyújtott be támogatási kérelmeket. Az utóbbi két évben a közigazgatási terület belterületi részén minimális számú (1-2 eset) bejelentés érkezett parlagfüves területekkel kapcsolatban. A mezőgazdasági táblák közötti területeken védelmi céllal fák telepítése a defláció csökkentése érdekében A közigazgatási határon belül működő vadásztársaságok a mezőgazdasági célú utak mentén fás és bokros területek kialakítására törekednek. Kerülni kell az allergén fajok telepítését Erre a fakivágási engedélyekben előírt fapótlási kötelezettség előírásaiban is kiemelt figyelmet fordítunk. A zöldfelület fejlesztése során kerüljük az allergén fajok telepítését. További elkerülő út építése Tervezési szinten a városrendezési terv tartalmaz erre vonatkozó elképzeléseket (északi elkerülő út terve): A 45-ös számú út elkerülő szakaszának kiépítése, a Vásárhelyi út és a Kunszentmártoni út között, mert a meglévő Ipartelepi úti szakaszt már benőtte a város. Elkészült a Kiss Zsigmond u. fejlesztésének tanulmány terve, amely alapján tovább folytatódik a tervezési munka az engedélyes tervek elkészítésével, és az azokhoz szükséges szakvélemények megrendelésével. Tovább kell fejleszteni a város forgalom csillapítását A városközpont forgalomcsillapításán túlmenően a város közlekedési koncepcióját szükséges elkészíteni. 4
Alternatív energia használatát előnybe kell részesíteni 2008-tól napjainkig megvalósult fejlesztések és beruházások, amelyek az alternatív energia (geotermikus energia, napenergia) felhasználásának megvalósítását szolgálják: Épületenergetikai korszerűsítés Norvég Alapból 2009 /Norvég/EGT/ 1. Köztársaság Utcai Óvoda /építészet/ 2. Pollák Antal Műszaki Szakközépiskola /építészet / 3. Zsoldos Ferenc Szakközépiskola /építészet-gépészet / 4. Családok Átmeneti Otthona /építészet-gépészet / 5. Árpád Utcai Óvoda /építészet-gépészet / Szentes Új 100 férőhelyes Bölcsődei Komplexum kialakítása és energetikai felújítása /Norvég/EGT és DAOP/ Szentes Új Családsegítő Központ kialakítása és a GYÁO energetikai felújítása /Norvég/EGT, DAOP, Önk./ Épületenergetikai korszerűsítés Norvég alapból 2010 1. volt Petőfi Sándor Általános Iskola /építészet-gépészet / 2. Lajtha László Alapfokú Művészeti Iskola /építészet-gépészet / 3. Szent Anna Utcai Óvoda /építészet-gépészet / 7.1.2. Vízvédelem A felszíni vizek minőségével kapcsolatos célok: Cél: A felszíni vízkészletek vízmennyiségének és vízminőségének védelme A felszíni vízfolyások, tavak vízminőség-romlásának megakadályozása Az élővízbe bevezetett szennyvizek által okozott szerves-anyag terhelés csökkentése az eutrofizáció mérséklése céljából Felszíni vízfolyások természetes víztisztulásának biztosítása A szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése nagy előrelépés jelent a felszíni vizek vízminőségének megőrzése, illetve javítása szempontjából. A Kurca főcsatorna és a Zsoldos-tavak folyamatos bioremedizációs kezelése szintén a vízminőség javítását hivatott szolgálni. A közmunka program keretében végzett belterületi árok rekonstrukciós munkák végzése közben az illegális szennyvízbekötések felszámolása is folyamatos, melynek következtében a gyűjtőcsatornákba kevésbé szennyezett víz jut be. A Kurcába szükség szerint frissítő víz kerül bevezetésre. Két úszó szökőkút üzemel folyamatosan az oxigén dúsítására. Az ATIVIZIG kivitelezésében végzett Kurca rehabilitációja II. ütem megnevezésű DAOP pályázat közeledik a befejezéséhez. Folynak a kivitelezési munkálatok a három műtárgynál (Albertcsőszházi tiltó Mindszent; T-3 jelű tiltó Szegvár és Talomi tiltó Szentes), valamint már folyamatban van a részleges mederkotrás a Talomi tiltótól lefelé, Szegvár felé haladva. A belterület feletti, Bikaistállói tiltó és a Zuhogói tiltó közötti csatornaszakasz teljes mederkotrására, pedig október hónapban kerül sor lentről felfelé haladva, alulról nyitott Zuhogói tiltónál, hogy a kotrás miatt esetlegesen menekülő halak felúszhassanak a Felsőkurcai bögébe. A pályázat 2013. decemberében lezárul, nem húzódhat át 2014-re. A Kurca rehabilitációja I. ütem megnevezésű pályázat - amelyben a szentesi műtárgyak átépítését tervezték - nem nyert 2010-ben támogatást, azóta még nem volt mód újra benyújtani. Az öntözőcsatornák és a Kurca mellékcsatornáinak kezelése, karbantartása terén van még bőven teendő. 5
A vízelvezető csatornák vízminőségének javítása A város külterületén az Önkormányzat tulajdonába került a volt mezőgazdasági nagyüzemek területén létesült, összesen mintegy 130 km hosszúságú belvízcsatorna helyrajzi számok szerinti területe. Ezeknek a csatornáknak nem volt műszaki dokumentációja, teljesen rendezetlen volt a jogi és üzemeltetői státuszuk. Az egyes belvíz öblözetek csatornahálózata vegyes tulajdonú, részben állami-, részben önkormányzati-, részben, pedig magántulajdonú. Ezek üzemeltetését a hatályban lévő üzemeltetési vízjogi engedélyek szerint jelenleg több üzemeltető végzi. Az Önkormányzat tulajdonában lévő csatornák a külterületen elszórtan helyezkednek el. 2008. évben Szentes Város Önkormányzata döntést hozott arról, hogy megkezdi a külterületi önkormányzati tulajdonú belvízcsatornák rendezésének előkészítését. Ennek a szakemberek összesen öt (tervezési) ütemét különítették el azzal a céllal, hogy az Önkormányzat megszerezze ezek vízjogi fennmaradási engedélyét. A belvízzel legjobban veszélyeztetett I.-II.-III. ütem 2010. 07. 09.-én megkapta a jogerős vízjogi fennmaradási engedélyt, összesen 32,5 km önkormányzati tulajdonú - illetve hozzá kapcsolódó 16,2 km nem önkormányzati tulajdonú - csatornára, összehangolva ezeket az állami tulajdonú befogadó csatornákkal. Nincs akadálya tehát a vízrendezési rekonstrukciós munkák érdemi megkezdésének. Az I.-II.-III. ütem bel- és csapadékvíz csatornái illetve műtárgyai rekonstrukciójának beruházási költsége azonban jelenlegi árakon mintegy 500 millió Ft-ra becsülhető, amelyre forrással nem rendelkezik Szentes Város Önkormányzata. A külterületi önkormányzati tulajdonú belvízcsatorna hálózatot az Önkormányzat ez évben kezelésre és üzemeltetésre átadta a Szentes és vidéke Vízgazdálkodási Társulatnak. Feladat: A szennyvízcsatorna-hálózatra való lakossági rákötések ösztönzése A szennyvízcsatorna-hálózatra való lakossági rákötések ösztönzésével kapcsolatban elmondható, hogy a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése 2008-ban befejeződött. A lakosság övezetenként (Nagyhegy 80%-os) mintegy 90%-ban rákötött a csatornahálózatra. A rá nem kötött ingatlanok egy része lakatlan, ill. olyan fogyasztói kört jelent, melynek a rákötés komoly anyagi terhet jelent, vagy olyan kicsi a fogyasztása (átlag havi 5m 3 ) alatt hogy nem esik a talajterhelési díj alá. A környezetvédelmi helyi rendelet tartalmazza a talajterhelési díjra vonatkozó szabályt. Személyes megkeresés alapján történik a lakosság ösztönözése a rákötésre, de ösztönzően hat az is, hogy talajterhelés alapdíja olyan magas, hogy ez jelentős kényszerítőerőt jelent a rákötések végrehajtására. A csapadék- vízelvezető csatornák kitisztítása, állapotának javítása, az illegális lakossági rákötések felszámolása A város belterületén lévő csapadékvíz hálózat teljes hossza 177,4 km. Ebből 38,7 km zárt, 19,4 km burkolt és 119,4 km burkolatlan, földmedrű csatorna. Az utóbbiból mintegy 14 km a mirhó, vagyis a telekhátsók közti, önkormányzati tulajdonban lévő, földmedrű szikkasztó- és elvezető mű. A lakossági kapubejáró átereszek száma 5.012 db. Az elmúlt években megvalósított beruházások, illetve a rendszeres karbantartások eredményeként az árokrendszer állapota országos szinten is jónak mondható. A belterületi hálózat rekonstrukciójának első két szakasza az ÖTM 2007. és 2008. évi pályázati támogatásával, 2009. év végéig valósult meg. Ennek során a következő munkák kerültek elvégzésre. Farkas A. utcai főgyűjtő építése, 1.532 m hosszban Horváth-telepi csapadékcsatorna rendszer, 4.167,5 m hosszban. 6
Szeszfőzde dűlői csapadék csatornaépítés 635,5 m hosszban Várady L. Á. utca és környéke (Szeder-telep) csapadék csatorna rekonstrukció 8.373 m hosszban Az 5012 db kapubejáró áteresz két oldalára 1,00-1,00-es burkolatelem került elhelyezésre, amelyek pontosan határozzák meg a folyásfenék szintet. Egyéb forrásból valósult meg a Vecseri-foki csatorna befedése, 384,00, hosszban. Az Önkormányzat 2010. évben - 2011. évi felhasználhatósággal - az 5/2010. (I.28.) ÖM rendelet 5. -ának (1) bekezdése alapján 348.848.000.- Ft támogatást nyert el belterületi belvízrendezési munkák végzésére, amely a 38.761.000.- Ft önrésszel együtt összesen 387.609.000.- Ft, a célra felhasználható forrást jelentett. Ennek terhére a következő munkák valósultak meg 2011. évben: - A Nagyvölgy csatorna mellett, a Korsós sori átjáró mellett 5200 m 2 területű, 4375 m 3 befogadóképességű csapadékvíz vésztározó létesült, amelyre az ATI-KTVF határozatban kötelezte az Önkormányzatot 2009. évben. - A belterületi földárok rendszer mintegy 106 km hosszban jelenleg is kisebb-nagyobb mértékben feltöltődött. A rendezési munkák során sor került a földárkok szintezett kifenekelésére, a rézsűk rendezésére, illetve 31.710 m 3 földfeltöltődés kiemelésére és elszállítására. - A belterületi földárok hálózaton lévő 5012 db lakossági kapubejáró áteresz közül 2357 db nem volt megfelelő műszaki állapotú. A beruházás során megvalósult ezek megfelelő anyagból, átmérővel és folyásfenék szinttel való rekonstrukciója. A 2012-2013. évi Belvíz közmunkaprogram keretében a mirhók és az árkok szintezése elkészült, mely alapján a még problémás árkoknál a fenékszint korrigálása, illetve a mirhók szintre ásása befejeződött. Az út alatti átereszek mosatása elkezdődött. Mind az árkok, mind a mirhók karbantartását folyamatosan végezni kell annak érdekében, hogy ne töltődjenek fel újra, illetve az átereszek átmosatásának folytatására is nagy szükség van. A belterületi árok-rekonstrukciós munkák végzése közben az illegális szennyvízbekötések felszámolása is folyamatos, melynek következtében a gyűjtőcsatornákba kevésbé szennyezett víz jut be. A külterületen elhelyezkedő csatornák helyzetéről a vízelvezető csatornák vízminőségének javítása címszó alatt már szó esett. A felszíni vízfolyások vízminőségének folyamatos ellenőrzése az országos hatáskörű szervekkel összhangban A Kurca vízrendszerében (12 mintavételi ponton) március elejétől szeptember végéig kéthetente vízmintát vesznek az ATIVIZIG kollégái, amit Szegeden elemeznek. Ezen eredmények alapján a Szakaszmérnökség végzi a vízrendszer vízminőségét javítandó hígítást, illetve idény kezdetén az átöblítést. A Szakaszmérnökség már 2008. évben megkezdte azon vízjogi engedélyek felülvizsgálatát, amelyek alapján használt termálvíz bevezetések történnek a Kurca rendszerbe. 2009. évben szerződést kötöttek a bevezetett termálvíz mennyiségére vonatkozó 7
többletüzemeltetési költségekre a nagyobb vízmennyiséget bebocsátó cégekkel. Ezek a szerződések mára már lejártak, ismételten próbálják újra megkötni az erre vonatkozó szerződéseket ugyanazon bebocsátókkal. A termálvíz hasznosításra vonatkozó vízjogi engedélyeket az ATI-KTVF felülvizsgálta, már sok engedélyt ismételten kiadtak, illetve meghosszabbítottak, továbbra is a Kurca rendszerbe kerülnek a használt termálvizek. A Kurca vízrendszert további tápanyag terhelés éri az újonnan épülő szennyvíztisztító telep tisztított szennyvizének befogadásával, ez elősegíti a vízinövények időszakos eutrofizációját. A Kurca-főcsatornán fel kell tárni a még meglévő illegális szennyvíz becsatlakozásokat és illegális hulladék lerakásokat. Ezeket meg kell szüntetni és szükség szerint szankciókat alkalmazni Az illegális szennyvíz elvezetések feltárását segíti elő a bioremediációs tevékenység. A parton esetlegesen előforduló kisebb hulladék elhelyezések észlelésüket követően azonnal felszámolásra kerülnek. Ebben jelentős szerepe van a Gerecz Elemér Sporthorgász Egyesületnek és a különböző országos, vagy helyi kezdeményezésű hulladékgyűjtési akciókban való intenzív részvételeknek is. A Kurca főcsatornához tartozó erek, mellékcsatornák folyamatos karbantartása, vízminőségük ellenőrzése A DAOP projekt keretében folyó munkák igen jelentősek a Kurcán. Ezt megelőzően a Kurca rendszerben 2010-2013. között igen jelentős csatornaszakaszok kerültek kikotrásra a belvízvédekezések során, így egyre jobban helyreáll a rendszer vízszállító képessége. Elkészült tavaly a KEOP projekt keretében két vízszint érzékelő távjelző, a Talomi és a Zuhogói tiltónál. Ezeket tovább lehet majd fejleszteni vízminőség változás észlelésére is, így ha sikerül megvalósítani a korábban betervezett 4 monitoring állomást, akkor már 6 helyen érzékelve, folyamatosan átfogó képet lehet majd kapni a Kurca vízminőségének változásáról. Bioremediációs program folytatása a Kurca-főcsatornán A Kurca menti három település Önkormányzata (Mindszent, Szegvár, Szentes) 2007. októberében megkezdte a Kurca-főcsatorna bioremediációs kezelését, melynek folytatására 2008. év elején több évre szóló megállapodási szerződést írtak alá. Az Önkormányzatok külön-külön állapodtak meg a településeiken működő Horgászegyesületekkel a kezelés költségének megosztásáról. A kezelés elvégzésével a Malatech Water Kft-ét bízták meg. Időközben a két település Mindszent és Szegvár felmondta a megállapodást a csekély anyagi lehetőségükre hivatkozva. Szentes városában folyamatosan, évről-évre zajlik a vízminőség javítását célzó beavatkozás. Az Önkormányzat mellett a Gerecz Elemér Sporthorgász Egyesület továbbra is részt vállal a kezelés anyagi terheinek viselésében. A Kurcán szükség esetén a frissvíz utánpótlásáról való gondoskodás Az ATIVIZIG Szentesi kirendeltségével az önkormányzatnak érvényes szerződése van arra vonatkozóan, hogy szükség esetén a Kurcába un. frissítővíz kerüljön bejuttatásra. Az együttműködés és kapcsolattartás napi szinten történik, ennek hatására nem került sor havaria eseményre az utóbbi években. 8
Vízfelszínen úszó oxigéndúsító szökőkutak telepítése a Kurca Szentes város belterületi szakaszán Tavasztól-őszig két szökőkút üzemeltetése folyamatos. Az Önkormányzat lehetőségeinek függvényében szükség lenne még néhány úszószökőkút telepítésére. Parti nádsávok meghagyása, parti sávok fásítása Változás nem történt Termál elfolyó vizek kivezetése a Tiszába A termál csurgalékvizeket a Tiszába kivezető nyomócső kiépítése még nem valósult meg a jogszabályváltozások miatt. A vízjogi létesítési engedély érvényességét az ATI- KTVF az idei évben hosszabbította meg 2015. december 31-ig. Amennyiben megfelelő pályázat kerül kiírásra, akkor az SZVSZ Kft. a megvalósításra pályázatot nyújt be. Szennyvíztisztító telep korszerűsítése Szennyvíztisztító telep korszerűsítése érdekében beadott KEOP pályázatok eredményesek voltak. A KEOP 7.1.0 pályázat keretében megtörtént az előkészítés, elkészült a telep komplett kiviteli terve. A KEOP 1.2.0 keretében zajlanak a közbeszerzések. A kivitelező kiválasztása után várhatóan 2014. év tavaszán kezdődik a kivitelezés. Várhatóan az év végén megkezdődhet a próbaüzem. A támogatói szerződés értelmében mintegy 15 %-os önrészt kell vállalnia az önkormányzatnak, melynek finanszírozására további, önrész támogatási pályázatot kell beadni a tényleges önrész csökkentése érdekében. A felszín alatti vizek minőségével kapcsolatos célok: Ivóvízbázis-védelem fejlesztése A sérülékeny vízbázisok területén a védősávok és védőidomok fokozott ellenőrzése, védelme Az ivóvízhálózat-rendszer teljes körű műszaki felmérése, és a hibák feltérképezése megtörtént, a szolgáltató a hálózatról digitalizált térképpel rendelkezik. Az új és rekonstruált vezetékek, valamint a műszaki hibák felvezetése folyamatos, majd ezek képezik a hálózatrekonstrukciós tervek alapjait. Az ivóvízbázisok fokozott védelme érdekében a védőidomok kialakításra kerültek. A szentesi vízbázis nem sérülékeny vízbázis, melynek következtében a védőidomok nem nagy területűek. Ezek lezárása megtörtént. A szolgáltató részéről folyamatos az ellenőrzés annak érdekében, hogy a kutak közelében ne kerüljön sor olyan gazdasági és környezetterhelési tevékenységre, mely veszélyeztetné a kutak állapotát. A nitrátterhelés csökkentése A földtani közeg, a felszín alatti vizek további terhelésének elkerülése Az altalajvíz nitrátszennyezésének csökkentésére szolgál a folyamatosan szigorodó jogszabályi háttér. Többek között említésre méltó a közigazgatási határon belül működő állattartó telepek biztonságosabb trágyatárolási módjának felülvizsgálata, az ebből következő kötelezések, a mezőgazdasági parcellákon való táblaszéli trágyatárolás, valamint a trágyaszórás módjának és idejének meghatározására szolgáló jogi szabályozások. A mezőgazdasági termelés jövedelmezőségének a csökkenése idézte elő az állattartás során 9
képződő trágya mennyiségének, illetve a növénytermesztésben felhasznált műtrágya mennyiségének a csökkenését. Helyi szinten a trágyatárolásból adódó lakossági panaszok kivizsgálásra kerültek és az intézkedések megtörténtek. A nitrátterhelés csökkentését eredményezte a szennyvízhálózat kiépítése és a korszerű trágyatárolók megépítése is. A vízháztartás egyensúlyának kialakítása és megőrzése érdekében a felszín alatti vízkészletek felhasználásának mérséklése. A vízkészlet megőrzését a fogyasztók fizetőképességének csökkenése, valamint a csatornahálózat bővülése is szabályozza. Az utóbbi 20 évben az ivóvíztermelés több mint 40 %-al visszaesett, amely kedvező hatással van a vízkészletek megőrzésére. A kútmérések során folyamatos nyugalmi vízszint emelkedés tapasztalható, a kutak jelentős része pozitív. Ez a jelenség a vízadó réteg készletének emelkedésére utal. Nortonkút létesítés következetes szabályozása, ellenőrzése A helyi rendelet értelmében kétlépcsős engedélyezési eljárás van (létesítési- és üzemeltetési vízjogi engedélyezés jegyzői hatáskörben). Az üzemelési engedélyezést ellenőrzés előzi meg. A szikkasztók tömeges megszüntetése (a szennyvíz-csatornázással párhuzamosan) Az esetek többségében új bekötés nem építhető meg a szikkasztók megszüntetése nélkül (az ezekbe bekerülő csővégről oldották meg a külcsatornákra való bekötést). Sok helyen magát a létesítményt átalakították csapadékvíz szikkasztónak, tehát mint szennyvízszikkasztók megszűntek. Feladat: Termálvíz gazdaságos felhasználása A termálenergia hatékonyabb kihasználása érdekében a Szentes Városi Szolgáltató Kft. KEOP pályázat keretében végrehajtotta a fűtéskorszerűsítést, amely a teljes távhőrendszer rekonstrukcióját jelentette. Az Önkormányzat 2010. évben felszámolási eljárás keretében megvásárolta a Szentes Ilona-parti III. sz. termálkutat, melynek távhőrendszerbe történő bekapcsolását 2011-ben egy újabb az Új Széchenyi Terv keretében kiírt KEOP pályázat igénybevételével végezte el a Szolgáltató Kft. Ennek és a pályázati támogatások felhasználásával folyó strandfejlesztési beruházás során megvalósuló új gépészeti megoldás eredményeként a Strandon meg lehetett szüntetni a gázkazánokat, helyette a termálvíz fűti ez évtől a sátrakat. A beruházással egyidejűleg megvalósult a termál csurgalékvizek gyűjtővezetéke, amely a három kút vizét visszajuttatja az Ilonapartra, ahol további hőhasznosításként 5 ha fóliatelep fűtése biztosított. A 30 C alá hűtött termálvizet a Talomi csatornán keresztül a Kurcába juttatják, így nem történik hőszennyezés. A strandfejlesztés megvalósítása során szükséges megoldani az oda érkező termálvizek gazdaságos felhasználása érdekében a strand termálvíz rendszerének rekonstrukcióját is. A szennyvízcsatorna hálózatra való lakossági rákötések számának növelése A szennyvízcsatorna-hálózatra való lakossági rákötések aránya mintegy 92 %. A Nagyhegyi városrészben, ahol jelentős részt képvisel a kertként használt, nem lakott ingatlan, a rákötési arány ennél némileg alacsonyabb. A rákötések számának növekedése lényegében megállt. További növekedés csak a következő 10-20 évben realizálódhat, az ingatlanok felújításával együtt. Az utolsó rákötési hullámot a talajterhelési díj 10
mértékének megtízszerezése okozta, de ennek hatása is lecsengőben van. A rá nem kötött ingatlanok egy része lakatlan, ill. olyan fogyasztói kört érint, melynek a rákötés egyszeri költsége olyan magas, hogy ezt a küszöböt nem tudja átlépni, bármilyen logikusnak, gazdaságosnak tűnik a rákötés utáni talajterhelési díj nélküli szolgáltatás igénybevétele. A talajterhelési díj kivetéséről központi jogszabály rendelkezik, a helyi önkormányzatnak csak néhány részletszabály meghatározására van lehetősége igen szűk mozgástérrel. A jogszabály szerint azon kibocsátó, aki Szentes város területén a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá és helyi vízgazdálkodási hatósági engedéllyel nem rendelkező, olyan szennyvízelhelyezést alkalmaz, amely nem felel meg a külön jogszabályban meghatározott egyedi szennyvíztisztító, illetve szennyvízelvezetési kislétesítmény követelményeinek, köteles a jogszabályban meghatározott talajterhelési díjat megfizetni. A helyi önkormányzat, annak érdekében, hogy a rákötést elősegítse, továbbra is fenntartja azt a rendelkezését, amely szerint az új lakossági rákötők, az első két évben a csatornadíjnak csak a felét kell, hogy megfizessék. A szippantott szennyvíz leürítés ellenőrzése, az illegális leürítések felszámolása A szippantott szennyvíz begyűjtése és a szennyvíztelepen történő leürítése lényegében a három külső településrészre, valamint a környező, még nem csatornázott telpülésekre korlátozódik. A szennyvíztelep ilyen irányú terhelése mintegy harmadára csökkent. Illegális leürítésekre nincs adat, információ, láthatóan teljesen visszaszorult. Ivóvízbázisok fokozott védelme Ivóvízbázis-védelem vonatkozásában szükséges intézkedések, az elkövetkezendő időszakban, az ivóvízminősség-javító program keretében kerülnek megvalósításra. A 3 db városi kút (Farkas A. utcai, Kontakta és Deák F. utcai) megszüntetésre kerül, mivel nem kapcsolhatók az új, kiépítésre kerülő tisztító technológiához. Helyettük a berekháti térségben 2 db kút felújítására kerül sor a program keretében. A földtani közeg, a felszín alatti vizek további terhelésének elkerülése A földtani közeg, a felszín alatti vizek további terhelésének elkerülése érdekében a kutak vízszintjének állandó ellenőrzése mellett, a szakemberek figyelik a rétegvízszint alakulását. Ezt a megfigyelést havi mérések és azok évente történő Vízügyi Igazgatóságnak történő megküldése mellet végzik. Hulladéklerakók rekultiválása A Délkelet- Alföld Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer létrehozását célzó önkormányzati társulás (DAREH) 2006. 03. 07-én alakult meg 68 önkormányzat társulása révén. Jelenleg 93 önkormányzat a tagja, köztük Szentes Város Önkormányzata is. A DAREH által benyújtott A települési szilárdhulladék-lerakókat érintő térségi szintű rekultivációs program elvégzése című KEOP-2.3.0. kódszámú pályázat I. fordulójára a Társulás két ütemben pályázott, mert a 88 település területén található lerakók rekultivációs becsült költsége meghaladta a 10 milliárd forintot, a pályázati felhívás felső határát. Szentes vonatkozásában az I. ütemben a Termál szeméttelep, a II. ütemben, pedig a Rákóczi utcai és a Berki Hulladéklerakó Telep rekultivációja szerepel. 11
A pályázatkiíró támogatásra érdemesnek tartotta a projekt megvalósítását, így a projekt teljes kidolgozását és az Európa Uniós Bizottsághoz beküldendő pályázati anyag elkészítését megfinanszírozta 15%-os önrész biztosítása mellett. A II. fordulóban az elhagyott bezárt lerakók rekultivációjára, elfogadott CBA (költségelemzés és elszámolási ütemterv) alapján 100%-os támogatás volt adható. A II. fordulóra benyújtott pályázat elbírálása pozitív lett, így a rekultiváció 2014. évben megvalósul Szentes vonatkozásában a 3 bezárt hulladéklerakó esetében. 7.1.3. Földvédelem Cél: A termőföld minőségének, termékenységének megőrzése, javítása Jelentős előrehaladás e téren nem történt. Az önkormányzat azokon a területeken, amelyeket bérbeadás útján nem tud hasznosítani, a kaszálást folyamatosan elvégzi. A parlagon maradt területek hasznosítása (a termőföldterület csökkenésének minimalizálása) Az önkormányzat a tulajdonában lévő parlagon lévő ingatlanokat bérbeadással próbálja hasznosítani annak érdekében, hogy újra művelés alá kerüljenek a mezőgazdaságilag hasznosítható területek. A környezeti károkozás lehetőségeinek csökkenése A helyi környezetvédelmi program is tartalmaz erre vonatkozó rendelkezéseket, illetve a Környezetvédelmi Felügyelőség is több esetben végez ellenőrzéseket, melynek következtében kármentesítések elrendelésére kerül sor. A leggyakrabban a nem megfelelő trágya- és hulladéktárolás miatti szankcionálásra történt intézkedés. Feladat: A hulladéklerakók rekultiválása A feladat megvalósulása a felszín alatti vizek minőségével kapcsolatos célok témakörben már ismertetésre került. A rekultivációs megvalósulása lehetőséget teremt a majd a terület újbóli hasznosítására. Mezőgazdaságilag kevésbé hasznosítható területeken a viszonyoknak megfelelő hasznosítás (gyepesítés, erdősítés, vizes élőhelyként való hasznosítás) 2008. évi állapothoz képest jelentős előrelépés nem történt. A magángazdálkodók közül kevesen tértek át a mezőgazdaságilag kevésbé hasznosítható területeik más fajta hasznosításának a bevezetésére. Ezek sorában az erdősítés a legjellemzőbb. Védelmi növényzet telepítése (talaj- és tájvédelmi fásítás) A Berki Hulladéklerakó Telephely köré a véderdő telepítésére 2009. évben került sor. Kevésbé volt sikeres a Honvédség gyakorló tér körüli védőfásítása. Pótlása továbbra is feladat. Védett, illetve érzékeny természeti területek védelme Elkészült a helyi védelem alatt álló Hősök Erdeje szabadtér építészeti revitalizációs kertépítészeti terve, illetve a Széchenyi Liget ökoturisztikai fejlesztésének a terve. Az ökoturisztikai terv kivitelezése pályázati forrásból sikeresen lezárult, melynek során 12
1000 db növény elültetésére került sor. A Hősök erdejében a terv megvalósítása olyan magas költségvonzattal járna, amely csak pályázati forrásból valósítható meg. Amennyiben pályázati lehetőség adódik a terv megvalósítására, és az ahhoz szükséges önerőt az Önkormányzat biztosítani tudja, akkor a támogatási igény benyújtása megtörténhet. Ár- és belvízvédelmi művek korszerűsítése. (Különösen a vízelvezető-rendszerek esetében) Belvizek elleni védelem A Kurca rehabilitációja I. ütem megnevezésű pályázat, amely többek között a Kurca Szentesi szakaszán lévő vízi műtárgyak teljes újraépítését is magában foglalta, 2010-ben nem nyert támogatást. Azóta még nem volt mód újból a pályázatot benyújtani. 7.2. Települési és épített környezet védelme 7.2.1. A települési környezet védelme Cél: Egészséges, kulturált, biztonságos lakókörnyezet kialakítása A játszótereken, zöldfelületeken, lakóparkokban napi rendszerességgel történik a szemét összegyűjtése. A játszóterek biztonságát szolgáló felújítások elkészültek. Az intézményekben és a játszótereken tilos a dohányzás. A tiltó táblák kihelyezésre kerültek, amelyeket rendszeresen tönkre is teszi az ifjúság renitens rétege. Öt játszótérre mozgásérzékelős ledes éjszakai világítás került kiépítésre. Helyi környezetvédelmi vonatkozású rendeletek elkészítése, ill. felülvizsgálata Új helyi környezetvédelmi rendelet készült 2008. évben, melynek aktualizálása folyamatos. A lakosság, a civil szervezetek bevonása a települési környezetvédelmi döntésekbe és azok végrehajtásába A helyi építési szabályzat és szabályozási terv, az Integrált Városfejlesztési Stratégia Terv, valamint a Városközpont rehabilitációs pályázatának készítése során került sor a legnagyobb mértékben a lakosság és a civilszervezetek bevonására. A tájékoztatás fórumok, előadások szervezésével, a városi honlap folyamatos frissítésével, illetve szóróanyagok és a helyi média alkalmazásával történik. 7.2.1.1. Települési környezet tisztasága Cél: A település köztisztaságának javítása Az Út a munkához elnevezésű közcélú munkaprogram keretében önkormányzatunk 2009. és 2010. évben is mintegy 50 főt foglalkoztatott napi nyolc órában a Városellátó Intézmény közreműködésével a közterületek fenntartásához. 2011. évtől sajnos a trend megváltozott. Csökkentett létszámban és óraszámban biztosított a közmunka ilyen célú felhasználása. A település tisztaságának elősegítését hivatott szolgálni a környezetvédelem helyi szabályairól szóló 8/2008. /V.01./ rendelet, melynek értelmében a településen keletkezett folyékony- és szilárd hulladéknak az elhelyezése a hulladék-termelő kötelessége. A hulladék termelője 13
köteles a rendszeres és szabályszerű elhelyezést igazolni. Továbbá, hulladékot csak az e célra kijelölt helyen, engedélyezett módon szabad tárolni, elhelyezni, kezelni, megsemmisíteni, illetve ártalmatlanná tenni. A rendelet szankciót határozott meg a szemét illegális elhelyezését végzőkkel szemben. A különösen közösség ellenes magatartás szankcionálás lehetőségét Alkotmány Bírósági határozat törölte el. Az ellenőrzést a Közterület-felügyelet munkatársai végzik. Köztéri rongálások visszaszorítása A köztéri rongálások visszaszorítása ügyében lassan érzékelhető változás mutatkozik. A hétvégi rendezvények idején, a város utcáin, terein még nagyobb ellenőrzésre lenne szükség. A köztéri rongálások nagyobb hányada a hétvégeken keletkezik. Reményeink szerint az elkészült kombinált BMX-görkori pálya, a kihelyezett térfigyelő kamerák, a játszóterek éjszakai mozgásérzékelős megvilágításának kialakítása eredményeként tovább fog csökkenni a köztéri rongálások száma. Ezen a téren javulást várunk az ifjúsági közösségi terek fejlesztési, illetve a bűnmegelőzési programok szervezése által is. Elmondható, hogy a grafiti nem jellemző városunkban. Feladat: Kommunális szilárd hulladékok megfelelő kezelése és ártalmatlanítása A Berki hulladéklerakó telep 2009. őszén zárt be. A kommunális hulladék 2010. évtől az A.S.A. Hódmezővásárhely Köztisztasági Kft., 2013. januárjától a Csongrádi Víz- és Kommunális Kft. felgyői hulladékkezelő telepére kerül hulladékkezelő telepére kerül elszállításra. Folyamatban van a hulladék-elhelyezés hosszú távú megoldását szolgáló orosházi központú DAREH Társulás rendszerének kiépítése. Az alapvetően hulladékhasznosításra épülő rendszerrel amennyiben képes lesz más rendszerek kezelési díjaival és szolgáltatási tartalmával versenyképesen üzemelni mint az egyik lehetséges, de nem kizárólagos lehetőséggel érdemes számolni. Szelektív hulladékgyűjtési rendszer kibővítése Szentes városban a meglevő 33 db szelektív hulladékgyűjtő sziget elhelyezésénél elsődleges szempont volt, hogy a város belterületének bármely ingatlanáról a településen belüli közlekedés során legalább egy db útba essen, és ne legyen 200 méternél messzebb. Ezek elérhetőségei a gazdaságossági szempontok (kihasználtság, üzemeltetés, telepítési költségek) összevetésével alakult ki a gyűjtőszigetek mai elrendezése. A szelektív hulladékgyűjtő szigetek 4 db, 1100 literes műanyag, frakciónként eltérő színű, lezárt, speciális bedobó nyílással ellátott fedelű szabványos, feliratozott konténerből állnak. Több szigetnél megtalálható az elemek gyűjtésére szolgáló edényzet is. A Berki Hulladéklerakóban történő utóválogatás végeredményeként 9 hulladékfrakció képződik. Minden gyűjtősziget erre a célra kialakított 6 x 1,5 méteres új, vagy korábbi már meglevő szilárd burkolaton került elhelyezésre. Az így kialakult szelektív hulladékgyűjtési rendszer lefedi Szentes Város belterületének, több mint 90 %- át, és arányaiban a lakosság számára hasonló mértékben elérhető. Ugyanakkor a kiépített gyűjtési rendszer kapacitása távolról sem elegendő, bizonyítja ezt az is, hogy a gyűjtőszigetek mintegy felén a heti 2 alkalommal történő ürítés időnként kevésnek bizonyul. 14
2009. év elejétől lakossági házhoz menő szelektív hulladékgyűjtési kísérlet kezdődött Szentes mintegy 570 ingatlant érintő, családi házas beépítésű területén. A kedvező tapasztalatok alapján a Városellátó NKft. fokozatosan lakossági házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés bevezetését végzi Szentes családi házas lakóterületein. Első ütemben, 2009. szeptemberétől bevont lakóterületek (570 ingatlan): - Szeder lakótelep, Termál lakótelep, azaz a Csongrádi út, Vecseri-fok, volt Termál Gépműhely (Tóth tanya) által határolt területen, valamint, Szentes - Lapistó területén. Második ütemben, 2011. márciusától bevont lakóterületek (710 ingatlan): - Széchenyi lakótelep - azaz a Csongrádi út, Kiss Zsigmond utca, Hegedűs L. utca és a Kurca által határolt terület - és a Kertváros, Harmadik ütemben, 2012. márciusától bevont lakóterület (410 ingatlan): - Sárgaparti városrész, illetve a Sárgapart-Batthyányi utca Kurca - Rákóczi utca által határolt, pénteki szemétszállítású lakóterület. Negyedik ütemben, 2012. novemberétől bevont lakóterület: - Felsőpárti városrész. 2013. év elejéig összesen 3855 lakóingatlan került bevonásra a házhoz menő szelektív gyűjtési rendszerbe. Szelektív hulladékkezelési tevékenység során két további elkülönített kezelést igénylő hulladék továbbhasznosításra történő gyűjtése folyik a Szentes- Berki Hulladéklerakó Telepen. A lakosság a feleslegessé vált gépjármű gumiabroncsokat, az elhasznált konyhai sütőolajokat és zsiradékokat adhatja le. Ezeket a hulladékokat a Városellátó NKft. lomtalanításkor is elkülönítve kezeli. A lakossági- és a parkfenntartási zöldhulladék begyűjtése is elkülönülten történik, annak kezelését és hasznosítását a komposztáló telepen végzik. A keletkező komposzt újrahasznosításra kerül a város közterületein talajjavítás céljából, illetve kereskedelmi forgalomba kerül. A kitűzött cél elérése érdekében tett intézkedések egymást követő lépésekben folyamatosan valósultak meg. A nehezen kiszámítható hulladékgazdálkodási jogi szabályozás ellenére megvalósult a Szentes Berki Hulladékkezelő Telepen: lakossági hulladékudvar az eseti többlethulladék átvétele érdekében, szelektív hulladékválogató a szelektíven gyűjtött hulladék helyben történő hasznosítása érdekében, építési bontási hulladék hasznosító tér, minősített kőanyag termék forgalmazásával forgalomba hozatali engedélye a komposzt értékesíthetősége érdekében. A köztisztasági feladatok ellátásának fejlesztése A fejlesztés elemei, a tervezett megvalósítás időrendjében: Kis mennyiségű lakossági lom és egyéb hulladék fogadása, elszállításig történő tárolás feltétele biztosított, 15
Elkészült a Hulladéklerakó Telepen az engedéllyel rendelkező inert hulladékok elkülönített gyűjtésére, kezelésére, tárolására alkalmas tér, Szelektív hulladékválogató szín kialakítása valósult meg, Megépült a lakossági veszélyes hulladékgyűjtő udvar létesítése, Elkészültek a tervek a DAREH által megépítendő Hulladékátrakó állomás létesítésére, Nem történt előrelépés a komposztáló telep kapacitásának növelésére. A cél elérése érdekében a DAREH KEOP-1.1.1. kódszámú Települési szilárdhulladékgazdálkodási rendszerek fejlesztésére sikeres pályázatot nyújtott be 2010. évben, mely többek között tartalmazza Szentes város hulladékgazdálkodási rendszerének fejlesztési elképzeléseit is. Illegális hulladék lerakások felszámolása A fentiekben már ismertetésre került hulladékgyűjtési akciók szervezésén túlmenően a STARTMUNKA program segítségével rendszeresen felszámolásra kerülnek a jelentősebb illegális hulladéklerakó helyek. Szükséges lenne a szemeteléssel érintett területek (pl.: Kurca part) folyamatos ellenőrzésére a hatóságok és érintett szervezetek összefogása által. Városi közterületi takarítási akciók szervezése Számos környezetszépítő akció szervezésére került sor az elmúlt években. A teljesség igénye nélkül ezek a következők: az Önkormányzat tavaszi takarítási akcióján túlmenően, a Magyar Közút Zrt., a Legrand Zrt., a Horgászegyesület, a vadásztársaságok, iskolák, civilszervezetek által szervezett takarítási akciók, melyeken a részvételi arány igen magas. A Szentes Városellátó NKft. minden évben megszervezi az őszi lomtalanítást. A hulladéklerakási díj bevezetése hatására a tavaszi lomtalanítási akcióról a jelentősen megnövekedett költségek miatt le kellett mondani, de lakosságnak továbbra is lehetősége van évi 500 kg-ig kiszállítani a háztartásokban keletkező lomot a szeméttelepre. 7.2.1.2. Csapadékvíz elvezetés, bel- és árvízvédelem Cél: Csapadékvíz-elvezetés megoldása, a település védelme az esetleges bel- és árvizektől Az előzőekben már említettek szerint. Közterületek, utak minőségének megóvása valamint javítása 2008-2009. évben: - Gázos kövesút szakaszosan: 700 m 2 - Mentettréti út szakaszosan: 1100 m 2 - Szentes, Vecseri - foki út és parkoló építése (Új) - Esze Tamás utca (Nyár u. és Ilona part között) - Honvéd u. (Drahos utca és a körforgalom között) felújítás - Klauzál utca (Kossuth u. és Arany J. u. között) felújítása - József Attila utca 4-től belső utak - Új utcáig felújítása 16
- Sopron sor (Villogó utca és Temető bejárata között) felújítása - Kossuth utca, Nagyhegyszéli út és a Szegvári út felújítása - Belterületi utak felújításának folytatása a városban Farkas M. u. (Ady E.-Arany J. u.) - Nagyhegy Kikelet u. 2010. évben: - 50.000 m 2 padkarendezésre került sor. - Balesetveszélyes úthibák javítására hidegaszfalttal 3700 m 2 területen valósult meg - Lakossági és képviselői megkeresésre kért dűlő utak tereprendezése készült el. 2011. évben: - Befejeződött a Szt. Vendel u. hiányzó szakaszának a kiépítése - Kiépítésre került útalap szintig a Garázs dűlőt a Madách utcával összekötő út. 2012. évben: Folyamatos volt a burkolathibák megszüntetése, összesen 172 tonna meleg aszfaltkeverék felhasználásával. 2013. év I félévben: Az úthibák javítása során 85 t aszfaltkeverék került felhasználásra. Ezeken felül folyamatos a KRESZ táblák és a közmű fedlapok cseréje, amelyre évről-évre egyre növekvő számban kerül sor az eltulajdonítás és a rongálások miatt. Természetesen minden évben az útburkolati jelek újra festésére is sor került. Kerékpárút felújítás: - Szarvasi út: a Szeder-temető és a Kikelet u. között - Ipartelepi út: szakaszosan a balesetveszélyes helyeken - Új aszfalt szőnyeget kapott a Szarvasi úti kerékpárút a Kikelet u. és Termál tó közötti szakasza - A fagyökerek okozta felgyűrődések miatti balesetveszélyes helyek megszűntetésére a Csongrádi és a Szarvasi úti kerékpárúton 336 m 2 területen került sor. Járda felújítások: 2008-2009. évben: Pályázati forrás elnyerés segítségével a város utcáin 6.000 m 2 járdaburkolat felújítása készült el. Pályázaton kívül további járdafelújítások valósultak meg: - Jókai u. - Rákóczi u. - Damjanich u. - Kiss Zs. u. - Bacsó B. u. - Budai N. A. u. - Dózsa Gy. u. - Csongrádi út: szakaszosan lakossági bejelentés alapján - Munkás u. - Mikecz u. Kiss E. u. között mind a két oldalon - Dózsa Gy. u. 17