MAGYAR LIBERÁLIS PÁRT Alapszabály
MAGYAR LIBERÁLIS PÁRT ALAPSZABÁLYA a 2013. december 17. napján kelt 3. sz. módosítással egységes szerkezetben (az 3. sz. módosítás az egységes szerkezetben dőlt betűvel, aláhúzással jelölve) A Magyar Liberális Párt a Magyarország Alaptörvénye, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Civil tv.), illetve a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény (Ptv.) alapján működő politikai párt. I. Általános rendelkezések 1.2 A párt neve: Magyar Liberális Párt 1.3 A párt rövidített neve: MLP 1.4 A párt székhelye: 5000 Szolnok, Tarló út 14. I/3. II. A párt célja, tevékenysége 2.1. A Magyar Liberális Párt célja a magyar demokrácia szolgálatában a nemzeti hagyományokban, a polgári életvitelben és az egyén szabadságában boldogulásukat kereső emberek törekvéseinek képviselete a közéletben, a közhatalomban, a gazdasági és kulturális életben, a civil önszerveződésekben. 2.2. A Magyar Liberális Párt a társadalmi béke megszilárdítását, az igazságosság kiterjesztését és a szolidaritás elmélyítését állítja tevékenységének középpontjába, s válaszokat kíván adni a társadalomnak a baloldal és a jobboldal által egyaránt magára hagyott csoportjainak kérdéseire és problémáira. 2.3. A Magyar Liberális Párt Magyarország Alaptörvényének szellemében, a pártok működésére vonatkozó jogszabályok különös tekintettel a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény (Ptv.) előírásainak megtartásával fejti ki tevékenységét. III. A párt szervezete 3.1 A párt tagsága A párt tagja lehet minden olyan, tizenhatodik életévét betöltött, magyar állampo- 3
lgár, aki a párt Alapszabályát magára nézve kötelezőnek ismeri el, és vele szemben nem áll fenn jogszabályban meghatározott kizáró ok. A párt tisztségviselője csak olyan személy lehet, aki az országgyűlési képviselők választásán vagy a helyi önkormányzati képviselők választásán választójoggal rendelkezik. A tag felvételéről írásbeli felvételi kérelme alapján a párt Ügyvivői Testülete dönt. A felvételi kérelemhez mellékelni kell: a) a párt három tagjának írásos ajánlását, b) a kérelmező nyilatkozatát, amelyben kijelenti, hogy a tagság Alapszabályban meghatározott feltételeinek megfelel. A Pártigazgató az Ügyvivői Testület felvételi kérelemnek helyt adó döntése esetén a tagot haladéktalanul nyilvántartásba veszi. A párt tagjának joga, hogy: (vii) kezményekre való figyelmeztetéssel, megfelelő határidő tűzésével felhívták a tagdíjhátraléka megfizetésére, és ennek nem tett eleget. Az Ügyvivői Testület fegyelmi eljárás során hozott határozata ellen fellebbezésnek nincs helye. Az Ügyvivői Testület fegyelmi eljárás alá vont tagja a fegyelmi bizottságba tagként nem választható, illetve az Ügyvivői Testület fegyelmi eljárással kapcsolatos határozatai meghozatalában nem vehet részt. A tagsági viszony megszűnik: a) a pártból való kilépéssel; b) az Ügyvivői Testület fegyelmi eljárásban hozott határozata alapján a pártból való kizárással. A kilépési szándékot az Ügyvivői Testülethez kell írásban bejelenteni. A kilépő tag tagsági jogviszonya a lemondó nyilatkozata Ügyvivői Testület általi kézhezvétele napján szűnik meg. (v) a) válasszon, illetve választható legyen a párt testületeibe, illetve tisztségeire; b) részt vegyen a párt tevékenységében és rendezvényein, c) a párt testületei és tisztségviselői számára észrevételeket, javaslatokat tegyen, illetve véleményt nyilvánítson a párt működésével kapcsolatban; d) ajánlásokat tegyen a párt testületei részére a pártot érintő kérdések megtárgyalására; e) a párt testületeitől, tisztségviselőitől felvilágosítást kérjen a párt tevékenységével, illetve működésével kapcsolatban, amelyre az érintett testület, illetve tisztségviselő 30 napon belül köteles választ adni, A párt tagjának kötelessége, hogy 3.2 A párt testületei 3.2.1 Küldöttgyűlés A Küldöttgyűlés a párt legfőbb döntéshozó szerve, amely a párt tagjai által közvetlen szavazáson választott 19 küldöttből áll. A küldöttek mandátuma a megválasztásuktól számított 2 (két) évig szól. A küldöttek mandátumuk lejártáig nem visszahívhatóak. A Küldöttgyűlést évente legalább egyszer, az év március 31. napjáig össze kell hívni. (vi) a) betartsa a párt Alapszabályát, illetve testületének határozatait, b) elősegítse a párt céljai megvalósítását, c) részt vegyen a felvételi kérelmében meghatározott módon a párt tevékenységében, illetve annak a testületnek a munkájában, amelyiknek tagja; d) az Ügyvivői Testület által meghatározott tagdíjat megfizesse. Amennyiben a tag az Alapszabályban meghatározott kötelezettségeit megszegi, vagy egyébként a párt céljával ellentétes illetve a párt jó hírét veszélyeztető magatartást tanúsít, akkor vele szemben bármely tag írásbeli, indokolt kezdeményezésére az Ügyvivői Testület által kijelölt háromtagú fegyelmi bizottság fegyelmi eljárást folytat le. A fegyelmi eljárásban biztosítani kell, hogy az eljárás alá vont tag szabadon védekezhessen. A fegyelmi bizottság által megállapított tényállás alapján az Ügyvivői Testület az eljárást megszüntetheti, vagy fegyelmi büntetést szabhat ki. Fegyelmi büntetésként figyelmeztetés, súlyosabb esetben megrovás, különösen súlyos esetben pedig kizárás alkalmazható. A tagdíjfizetés elmulasztása miatt a tag kizárására csak akkor kerülhet sor, ha a tagot megelőzően írásban, a jogkövet- A Küldöttgyűlést össze kell hívni akkor is, ha a) a párt tagjainak vagy a küldöttek egyharmada az ok és a cél megjelölésével írásban kéri, b) az Elnök vagy a Pártigazgató rendkívüli Küldöttgyűlés összehívását tartja szükségesnek, c) a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság rendkívüli Küldöttgyűlés összehívását tartja szükségesnek; d) a 3.2.1 (xiii). pontban meghatározott esetekben; e) a bíróság a Küldöttgyűlés összehívását elrendeli. A Küldöttgyűlést az Ügyvivői Testület a küldötteknek írásban küldött meghívó útján hívja össze. A meghívóban meg kell határozni a Küldöttgyűlés helyszínét, idejét valamint a javasolt napirendi pontokat. A meghívók elküldése és a Küldöttgyűlés napja között legalább tizenöt napnak kell lennie. 4 5
(v) (vi) A Küldöttgyűlés napirendjére fel kell venni a küldöttek egyharmada által indítványozott kérdés megtárgyalását. A Küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: (xii) galább kétharmadának szavazatával hozhat. A Küldöttgyűlés által választott tisztségviselők megbízatásának lejárata évében megtartott Küldöttgyűlésen meg kell választani a párt új tisztségviselőit. (vii) (viii) a) az Alapszabály megállapítása és módosítása; b) a párt más párttal való egyesülésének illetve két vagy több pártra való szétválásának elhatározása; c) a párt feloszlásának kimondása; d) a párt hosszú távú politikai stratégiája, illetve időszerű politikai kérdések tekintetében az Ügyvivői Testületre kötelező irányelvek megfogalmazása; e) a párt elnökének, a Pártigazgatónak és az Ügyvivői Testület további két tagjának megválasztása illetve visszahívása; f) a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság három tagjának megválasztása illetve visszahívása; g) az Ügyvivői Testület beszámolóinak elfogadása; h) a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság beszámolójának elfogadása; i) a párt éves költségvetésének elfogadása; j) mindazon kérdések, amelyet jogszabály a legfőbb szerv kizárólagos hatáskörébe utal. A Küldöttgyűlés visszahívja azt a tisztségviselőt, aki az Alapszabályban rögzített feladatainak nem tesz eleget, vagy tevékenységével a párt hírnevét rontja, vagy kárt okoz neki. A tisztségviselő visszahívására kerül sor abban az esetben is, ha időközben a személyével kapcsolatosan olyan változásra kerül sor, melynek következtében a tisztségviselőkre előírt jogszabály követelményeknek nem felel meg. A Küldöttgyűlés megkezdésekor a jelenlevő küldötteknek alá kell írniuk a Küldöttgyűlés jelenléti ívét. A Küldöttgyűlés határozatképes, ha azon a szavazásra jogosult küldötteknek több mint a fele jelen van. A Küldöttgyűlés határozatképességét az Elnök a jelenléti ív alapján állapítja meg. (xiii) (xiv) Rendkívüli Küldöttgyűlést kell összehívni, ha a) a párt Elnökének vagy a Pártigazgatónak a megbízatása az Ügyvivői Testület megbízatását megelőzően megszűnik, vagy b) a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság valamely tagjának a megbízatása az Ügyvivői Testület megbízatását megelőzően megszűnik, vagy c) az Ügyvivői Testület tagjainak száma három fő alá csökken. d) A jelen (xiii) pont szerinti Küldöttgyűlés esetén a c) pontban meghatározott kivétellel csak a megüresedett tisztségre kell új személyt választani. A c) pontban meghatározott esetben teljes tisztújítást kell tartani. A párt tisztségviselőinek megválasztása az alábbiak szerint történik: a) Amennyiben a Küldöttgyűlésen a párt Elnökén kívül más tisztségviselő megválasztására is sor kerül, elsőként a párt Elnökét kell megválasztani. b) A (xiii) c) pont szerinti esetben a párt Elnökének megválasztását követően a Pártigazgatót, majd az Ügyvivői Testület további két tagját úgy kell megválasztani, hogy a jelenlévő küldöttek minimum négy, vagy annál több tagot jelölhetnek. Az Ügyvivői Testület tagjává a legtöbb érvényes szavazatot kapott két személy válik. c) Amennyiben a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság tagjain kívül kívül más tisztségviselő megválasztására is sor kerül, utolsóként kerül sor a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság három tagjának megválasztására. A Pénzügyi Ellenőrző Bizottság tagjának a Küldöttgyűlésen jelen lévő tagok minimum három, vagy annál több személyt jelölhetnek. A Pénzügyi Ellenőrző Bizottság tagjává a legtöbb érvényes szavazatot kapott három személy válik. 3.2.2 Ügyvivői Testület (ix) (x) (xi) A Küldöttgyűlést az Elnök a határozatképesség megállapításával nyitja meg. A Küldöttgyűlés a megnyitását követően az Elnök javaslata alapján megválasztja a küldöttgyűlési jegyzőkönyv vezetőjét és hitelesítő tagját. A Küldöttgyűlés jegyzőkönyvét az Elnök és a hitelesítő tag írja alá. A Küldöttgyűlésen a küldöttek személyesen, vagy meghatalmazott képviselőjük útján vehetnek részt. A Küldöttgyűlésen minden küldöttnek egy szavazata van. A Küldöttgyűlés a határozatait a (vi) a-c) pontokban meghatározott kivételekkel az összes küldött egyszerű szótöbbségével hozza. A (vi) a-c) pontokban meghatározott kérdésekben a Küldöttgyűlés határozatot az összes küldött le- Az Ügyvivői Testület a párt legfőbb operatív szerve, amely a párt Elnökéből, a Pártigazgatóból és a Küldöttgyűlés által megválasztott két tagból áll. Az Ügyvivői Testület megbízatása két évre szól. Az Ügyvivői Testület tagjai újraválaszthatók. Az Ügyvivői Testület szükség szerinti gyakorisággal, de legalább kéthetente ülésezik. Az Ügyvivői Testület ülését össze kell hívni akkor is, ha legalább két Ügyvivői Testületi tag illetve a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság az ok és a cél megjelölésével írásban kéri. 6 7
(v) (vi) (vii) (viii) (ix) Az Ügyvivői Testület üléseit az Elnök az Ügyvivői Testületi tagoknak írásban küldött meghívó útján hívja össze. A meghívóban meg kell határozni az Ügyvivői Testületi ülés helyszínét, idejét valamint a javasolt napirendi pontokat. A meghívók elküldése és az Ügyvivői Testületi ülés napja között legalább három napnak kell lennie. Az Ügyvivői Testület üléseinek azon napirendi pontjai megtárgyalására, amelyek a párt gazdálkodását érintik, a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság elnökét tanácskozási joggal meg kell hívni. Az Ügyvivői Testületi ülés napirendjére fel kell venni a legalább két Ügyvivői Testületi tag által indítványozott kérdés megtárgyalását. Az Ügyvivői Testület feladat és hatásköre: a) a párt hosszú távú politikai stratégiájának meghatározása, illetve a párt álláspontjának kialakítása időszerű politikai kérdésekben; b) döntés a párt önkormányzati, országgyűlési és az európai parlamenti választásokon (választások) való részvételével kapcsolatos valamennyi kérdésben; c) döntés a választásokon a párt támogatásával induló jelöltek személyéről; d) döntés a párt működésével illetve gazdálkodásával kapcsolatos valamennyi kérdésben, kivéve a tárgyévre vonatkozó tagdíj meghatározását, amelyről a Küldöttgyűlés dönt; e) a Küldöttgyűlés összehívása, javaslattétel annak napirendjére, f) döntés az Elnök beszámolójának elfogadásáról; g) döntés a Pártigazgató beszámolójának elfogadásáról; h) döntés a tagsági viszony keletkezésével és megszűnésével kapcsolatos kérdésekben; i) döntés a fegyelmi eljárásokkal kapcsolatos kérdésekben; j) tárgyévi tagdíj mértékének meghatározása. Az Ügyvivői Testület tevékenységéről beszámol a Küldöttgyűlésnek. Az Ügyvivői Testületi ülés határozatképes, ha azon a szavazásra jogosult tagoknak több mint a fele jelen van. Az Ügyvivői Testület a határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt, kivéve, ha ennek következtében egyszemélyi döntésre kerülne sor. Az Ügyvivői Testület üléseiről kivonatos jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az Elnök és az Ügyvivői Testület által megválasztott Ügyvivői Testületi tag hitelesít. Az Ügyvivői Testületi tag megbízatása megszűnik: a) az Ügyvivői Testület megbízatása időtartamának lejártával; b) lemondással; c) a tagsági joga megszűnésével; d) a Küldöttgyűlés általi visszahívással; e) ha az Ügyvivői Testület tagjainak száma három fő alá csökken. 3.2.3 Pénzügyi Ellenőrző Bizottság A Pénzügyi Ellenőrző Bizottság a párt gazdálkodását, vagyonkezelését és pénzügyeit ellenőrző testület, amely a Küldöttgyűlés által megválasztott három tagból áll. A Pénzügyi Ellenőrző Bizottság az elnökét a tagjai közül titkos szavazással választja meg. A Pénzügyi Ellenőrző Bizottság megbízatása az Ügyvivői Testület megbízatásának időtartamára szól. A pénzügyi ellenőrző bizottság tagjai újraválaszthatók. A Pénzügyi Ellenőrző Bizottság tagja megbízatása időtartama alatt más tisztséget nem tölthet be. A Pénzügyi Ellenőrző Bizottság feladata és hatásköre: a) ellenőrzi az Ügyvivői Testület gazdálkodási tevékenységét, amelynek keretében a párt gazdálkodásával kapcsolatos iratokba betekinthet, illetve az Ügyvivői Testülettől vagy a párt tisztségviselőitől felvilágosítást kérhet; b) a párt gazdálkodásával kapcsolatos észrevételeiről folyamatosan tájékoztatja az Ügyvivői Testületet; c) amennyiben a párt gazdálkodásával kapcsolatban szabálytalanságot észlel, haladéktalanul értesíti az Ügyvivői Testületet, és javaslatot tesz a szükséges intézkedések megtételére; d) amennyiben az Ügyvivői Testület a javasolt intézkedéseket nem hajtja végre, kezdeményezi a Küldöttgyűlés összehívását; e) véleményezi az éves költségvetés tervezetét és az éves költségvetési beszámolót; f) tevékenységéről beszámol a Küldöttgyűlésnek. A Pénzügyi Ellenőrző Bizottsági tagjának megbízatása megszűnik: a) a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság megbízatása időtartamának lejártával; b) lemondással; c) a tagsági joga megszűnésével; d) a Küldöttgyűlés általi visszahívással; e) amennyiben a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság tagjainak száma három fő alá csökken. 3.3 A párt tisztségviselői 3.3.1 A párt Elnöke A párt Elnökét a Küldöttgyűlés az Ügyvivői Testület megbízatásának időtartamára választja meg. Az Elnök újraválasztható. 8 9
Az Elnök feladata és hatásköre: IV. A párt vagyona, gazdálkodása, megszűnése a) ellátja a párt képviseletét; b) képviseli az Ügyvivői Testületet; c) kapcsolatot tart más társadalmi és érdekképviseleti szervezetekkel; d) a nyilvánosság előtt képviseli az Ügyvivői Testület politikai döntéseit és állásfoglalásait; e) összehívja és vezeti az Ügyvivői Testület üléseit; f) vezeti a Küldöttgyűlés üléseit; g) irányítja és ellenőrzi a Küldöttgyűlés és az Ügyvivői Testület által hozott határozatok végrehajtását; h) az Ügyvivői Testület által meghatározott keretek között utasítja a Pártigazgatót a párt működésével kapcsolatos feladatai tekintetében; i) gyakorolja a munkáltatói jogokat; j) tevékenységéről rendszeresen beszámol az Ügyvivői Testületnek. Az Elnök megbízatása megszűnik: a) az Ügyvivői Testület megbízatása megszűnésével; b) lemondással; c) a tagsági joga megszűnésével; d) a Küldöttgyűlés általi visszahívással, amely esetben az Ügyvivői Testületi tagsága is megszűnik. 3.3.2 A Pártigazgató A Pártigazgatót megbízatásának időtartamára a Küldöttgyűlés választja meg. A Pártigazgató feladata és hatásköre: a) felelős a párt nyilvántartásai naprakész és pontos vezetéséért, b) megszervezi az Ügyvivői Testület döntései végrehajtását; c) javaslatot tesz az Ügyvivői Testületnek a párt munkaszervezete kialakítására, d) gondoskodik a párt működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításáról, e) az Ügyvivői Testület által meghatározott keretek között, az Elnök utasítási szerint ellátja a párt működésével kapcsolatos feladatokat; f) tevékenységéről rendszeresen beszámol az Ügyvivői Testületnek. A Pártigazgató megbízatása megszűnik: a) a) a Küldöttgyűlés által történő visszahívással; b) b) lemondással; c) c) a tagsági joga megszűnésével. 4.1 A párt vagyona A párt vagyona a tagok által fizetett díjakból, az állami költségvetésből juttatott támogatásból, jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok és magánszemélyek vagyoni hozzájárulásaiból, végintézkedés alapján magánszemélyek hagyatékából, a pártnak a 4.2 pontban meghatározott gazdálkodó tevékenységéből, illetőleg a párt által alapított vállalat és egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság adózott nyereségéből képződik. A tagdíjfizetés határideje és módja: A tagdíj havonta, a tárgyhó utolsó napjáig esedékes. A tagdíj fizetése történhet készpénzben és a párt számlájára átutalással. Készpénzfizetés esetén szigorú számadású bizonylaton történik az átvétel, amely tartalmazza a befizető nevét, azt, hogy melyik havi tagdíj befizetése történik, a befizetés keltét, az átvevő és a befizető aláírását. Átutalás esetén meg kell jelölni, hogy melyik időszakra vonatkozik a befizetés. A párt részére - a pontban foglalt kivételektől eltekintve - költségvetési szerv, továbbá állami vállalat, állami részvétellel működő gazdasági társaság, közvetlen költségvetési támogatásban vagy költségvetési szervi támogatásban részesülő alapítvány vagyoni hozzájárulást nem adhat, a párt költségvetési szervtől, továbbá állami vállalattól, állami részvétellel működő gazdasági társaságtól, közvetlen költségvetési támogatásban vagy költségvetési szervi támogatásban részesülő alapítványtól vagyoni hozzájárulást nem fogadhat el. A párt vagyoni hozzájárulást más államtól nem fogadhat el. A párt névtelen adományt nem fogadhat el; az ilyen adományt be kell fizetni a 4.3 pontban említett alapítvány céljaira. Ha a párt részére a vagyoni hozzájárulást nem pénzben nyújtották, köteles annak értékeléséről (értékének meghatározásáról) gondoskodni. 4.2 A párt gazdálkodása A párt a költségeinek fedezése és vagyonának gyarapítása érdekében a következő gazdálkodó tevékenységeket folytathatja: a) politikai céljainak és tevékenységének megismertetése érdekében kiadványokat jelentethet meg és terjeszthet, a pártot szimbolizáló jelvényeket és más ilyen célú tárgyakat árusíthat, és pártrendezvényeket szervezhet; b) a tulajdonában álló ingatlanokat és ingókat díj ellenében hasznosíthatja és elidegenítheti. 10 11
A párt vállalatot hozhat létre [Ptk. 70. (1) bekezdés], továbbá egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságot alapíthat, más gazdasági társaságban azonban részesedést nem szerezhet. A párt a pénzeszközeit - részvényvásárlás kivételével - értékpapírba fektetheti. A párt köteles minden év április 30-áig az előző évi gazdálkodásáról szóló beszámolót (zárszámadást) a Magyar Közlönyben, valamint honlapján is a Ptv. 1. számú mellékletében meghatározott minta szerint - közzétenni. 5.5 Jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a hatályos jogszabályok, különösen az Civil tv. és a Ptv. rendelkezési az irányadók. Az 3. sz. módosítással egységes szerkezetbe foglalt Alapszabály kelt: Budapest, 2013. december 17. napján. Igazolom, hogy az Alapszabály egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az Alapszabály módosítások alapján hatályos tartalmának. (v) A pénzügyi kimutatásban az egy naptári év alatt adott, ötszázezer forintot meghaladó hozzájárulásokat, illetve a százezer forintnak megfelelő értéket meghaladó külföldről származó hozzájárulásokat - a hozzájárulást adó megnevezésével és az összeg megjelölésével - külön kell feltüntetni. 4.3 A párt megszűnése dr. Fodor Gábor Elnök A párt megszűnhet: a) más párttal való egyesüléssel, b) két vagy több pártra való szétválással, c) feloszlással, d) a bíróság által való feloszlatással vagy e) megszűnésének megállapításával. Ha a párt az a) vagy b) pontban foglaltaknak megfelelően szűnik meg, vagyona a jogutód párt tulajdonába kerül. Szétválás esetén a vagyon megosztásának arányát és módját a párt határozza meg. Ha a párt az c)-e) pontnak megfelelően szűnik meg, a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyonát az Országgyűlés által létrehozott alapítvány tulajdonába kell adni. Ha a párt a feloszlásának kimondásával szűnik meg, a pontban említett alapítványt maga is létrehozhatja, vagy a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyonát már működő alapítvány javára felajánlhatja. Előttünk, mint tanúk előtt: 1. Név:. 2. Név:. Lakcím:. Lakcím:. Szem.ig.sz.:... Szem.ig.sz:. Aláírás:. Aláírás:. V. Záró rendelkezések 5.1 A tisztségviselők megválasztása titkos szavazással történik. 5.2 A testületi ülésekre szólók meghívók e-mail útján történő megküldése a meghívó írásban történt megküldésének tekintendő. 5.3 A párt a Ptv. rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismeri el. 5.4 A jelen Alapszabályt a párt 2009. december 22-i alakuló közgyűlése fogadta el, amelyet a 2013. december 17-i Küldöttgyűlés 3. szám alatt módosított. 12 13