Tartalomjegyzék I. TÁJKÉP PEKING UTÁN OLIMPIAI SZEREPLÉSÜNK ÖSSZEFÜGGÉSEI... 2 II. OLIMPIAI KERETEINK... 3

Tartalomjegyzék I. TÁJKÉP PEKING UTÁN OLIMPIAI SZEREPLÉSÜNK ÖSSZEFÜGGÉSEI... 2 II. OLIMPIAI KERETEINK... 3 III. OLIMPIAI FELKÉSZÜLÉSÜNK SZAKMAI IRÁNYÍTÁSA... 4 IV. AZ OLIMPIAI FELKÉSZÜLÉS SZAKASZAI - CÉLKITŐZÉSEK... 6 V. OLIMPIAI CSAPATUNK FELKÉSZÍTÉSE SORÁN MEGKÜLÖNBÖZTETETT FIGYELEMMEL KEZELENDİ SZAKMAI FELADATOK... 8 VI. SPORTEGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS-TUDOMÁNYOS HÁTTÉR... 9 VII. A VÁLOGATÁS ELVEI...11 VIII. SPORTÁGUNK DOPPINGELLENES TEVÉKENYSÉGE...12 IX. SPORTÁGVEZETÉS...14 X. SPORTDIPLOMÁCIAI FELADATOK...16 XI. SPORTEGYESÜLETI - SZAKSZÖVETSÉGI EGYÜTTMŐKÖDÉS...16 XII. LÉTESÍTMÉNYHELYZET...17 MELLÉKLET..19 1

I. TÁJKÉP PEKING UTÁN OLIMPIAI SZEREPLÉSÜNK ÖSSZEFÜGGÉSEI Az egész világ megcsodálta Cseh Laci három pekingi arany színezető ezüstjét. Ezen túlmenıen süvegelték négy Európa-csúcsunkat is, melyekkel öregbítettük kontinensünkön a magyar úszás hírnevét. Cseh László a 200m vegyes úszás 400m vegyes úszás és 200m pillangóúszás, Gyurta Dániel pedig 200m mellúszás korábbi Európa-rekordját adta át a múltnak. A 100 méteres gyorsúszásban olimpiai bajnok francia Alain Bernard után Cseh László bizonyult Európa legeredményesebb férfi versenyzıjének. Cseh Lászlót mindhárom versenyszámában Michael Phelps elızte meg, aki Pekingben verhetetlennek bizonyult. Nyolc számban nyert. Ebbıl hétben világcsúccsal. Ha nincs Phelps, akkor ma Cseh László háromszoros olimpiai bajnok és világcsúcstartó. De Phelps van! Nem titkolt célunk, hogy a további években megelızzük. 1.) Világcsúcs özön Phelps mellett az úszás sportág is Peking hıse volt! Ezen állítást igazolja a Pekingi Olimpián elért 43 világrekordból 25 úszó világcsúcs volt. Ezen túlmenıen 2008 elejétıl napjainkig ez idáig rövid- és hosszú pályán további 68 világcsúcs született. Ha már a csúcsoknál idızünk: az elıbbiekben említett világcsúcsokon kívül 159 kontinentális rekord dılt meg az olimpia alatt Pekingben, ebbıl Ázsia 36, Európa 35, Afrika 34, Amerika 28 és Óceánia 26 csúcsot mondhat magáénak. 2.) A Pekingben elért 14 új magyar rekord értéke Versenyzıink sikeres formába hozásának ékes, vitathatatlan bizonyítéka a 14 magyar rekord! Ezen új rekordok is versenyzıink tehetsége mellett edzıink felkészültségét és munkáját is kiemelkedınek értékelték. Összehasonlításként, érdemes megemlíteni, hogy például Németország 2 és Hollandia 1 nemzeti csúcson tudott változtatni. Az olimpia ismét igazolta az USA-ausztrál hegemóniát, ugyanakkor ez már nem olyan nyomasztó, mint a megelızı olimpiai ciklusban. 3.) Statisztikák igazolják a közel kétszáz ország indulói közül az elıkelı 15. helyen végeztünk az éremtáblázaton, az európai rangsorban a 7.-ek vagyunk. Ország I. II. III. 1. USA 12 9 10 2. AUS 6 6 8 3. GBR 2 2 2 3. JPN 2 0 3 5. GER 2 0 1 6. NED 2 0 0 7. CHN 1 3 2 8. ZIM 1 3 0 9. FRA 1 2 3 10. RUS 1 1 2 11. ITA 1 1 0 11. KOR 1 1 0 13. BRA 1 0 1 14. TUN 1 0 0 15. HUN 0 3 0 16. NOR 0 1 1 17. SLO 0 1 0 18. SRB 0 1 0 19. AUT 0 0 1 19. CAN 0 0 1 19. DEN 0 0 1 Összesen: 34 34 36 Mindösszesen: 104 érem 2

Az éremtáblázatból kitőnik, hogy összesen 19 nemzet tudott medált szerezni és két arannyal már a táblázat harmadik helyén lehetett végezni. Az olimpiák jövıbeni úszóversenyeire utaló tény, hogy két aranyat is csak négy országnak, míg egy-egy aranyat nyolc országnak sikerült elérnie. Nagy eredmény, hogy olyan hagyományokkal rendelkezı országokat elıztünk meg, mint Kanada és Spanyolország. A férfiak mezınyében Európa 1 arany, 8 ezüst és 5 bronzérmet szerzett. 4.) Fiataljaink helytállásából fakadó lehetıségek és feladatok Pekingi szereplésünk egyik sikere: a fiatal versenyzık tisztes helytállása. Pekingi úszócsapatunk egyik legbiztatóbb jellemzıje volt, hogy életkorukat és eredményeiket figyelembe véve Londonban nyújthatják életük csúcsteljesítményét. (Ha eltekintünk Bodor Richárdtól akkor a férfi csapat átlagéletkora 20,8 év míg ugyanez a hölgyek esetében 18,3 év! Ha valami akkor ez egyértelmően bíztató lehet csapatunk számára.) A magyar úszósport számára elsıdleges feladatként deklaráljuk, hogy a fiatalok felzárkóztatása tovább tart és csapatunk még további olimpiai ciklusokon is képes nagy teljesítményekre. A feladatsor adott: a.) 2009: EYOF, IFI EB b.) 2010: Ifi EB, Ifi Olimpia c.) 2011: Ifi EB, Junior Vb, d.) 2012: Ifi EB, olimpia Új szakmai és menedzselés technikai kihívást jelent, hogy a felnıttek, de fıleg a fiatalok versenyprogramja erıteljesen kibıvült, hiszen az utóbbiaknak az EYOF és IFI EB-k mellett IFI olimpiával valamint Junior VB-vel bıvült. A sportág versenyeztetési szokásai megváltoztak, ez kihat a felnıttek programjára is. II. OLIMPIAI KERETEINK A napjainkban ismert és hazai ranglistákon szereplı eredmények alapján tettek javaslatot szakvezetıink, bizottságaink és szakosztályaink olimpiai keretünk tagjaira. Az állami és szakosztályi támogatások anyagi lehetıségei messze elmaradtak az olimpiai felkészülés pénzigényeitıl. Ezen hiány pótlását szövetségi bevételbıl kell megoldanunk. Az állami, szakosztályi és szövetségi bevételekbıl származó forintok optimális felhasználása érdekében kétszintes menedzselési-technikát dolgoztunk ki, mely technika alapján A és B keretet foglalkoztatunk. A szóban forgó keretek személyi összetételét a következı táblázatban foglaltuk össze: A kerettag versenyzı/k született Egyesület 1 Cseh László 1985 Kıbánya SC 2 Gyurta Dániel 1989 A Jövı SC Veolia 3 Kis Gergı 1988 Rája 94 UK 4 Takács Krisztián 1985 Dunaferr SE 5 Kozma Dominik 1991 Kıbánya SC 6 Kovács Norbert 1988 Kıbánya SC 7 Balog Gábor 1990 KVSC 8 Verrasztó Dávid 1988 A Jövı SC Veolia 9 Verrasztó Evelyn 1989 A Jövı SC Veolia 10 Dara Eszter 1990 Kıbánya SC 11 Mutina Ágnes 1988 A Jövı SC Veolia 12 Jakabos Zsuzsanna 1989 ANK Pécs 13 Hosszú Katinka 1989 Bajai SVSC 14 Kovács Emese 1991 A Jövı SC Veolia 15 Bordás Beatrix 1992 Dunaferr SE 16 Szilágyi Ádám 1991 Százhalombattai VSE 17 Gyurta Gergely 1991 A Jövı SC Veolia 18 Szána Zsombor 1992 A Jövı SC Veolia 19 Bernek Péter 1992 Kıbánya SC 20 Zámbó Balázs 1992 A Jövı SC Veolia 21 Dobár Éva 1993 A Jövı SC Veolia 22 Kapás Boglárka 1993 BVSC-Zugló 3

B kerettag versenyzı/k született Egyesület 1 Tompa Orsolya 1991 A Jövı SC Veolia 2 Rudolf Roland 1985 Kıbánya SC 3 Povázsai Zoltán 1988 Tiffer 21 SE 4 Makány Balázs 1987 Kıbánya SC 5 Bodor Richárd 1979 Pécs VSI SE 6 Madarassy Ádám 1985 FTC-VIVA 7 Molnár Ákos 1987 A Jövı SC Veolia 8 Gercsák Balázs 1986 A Jövı SC Veolia 9 Zubcsek Dénes 1987 BVSC-Zugló 10 Pulai Bence 1991 Kıbánya SC 11 György Réka 1996 Kıbánya SC 12 Bordás Péter 1990 FTC-VIVA 13 Kovács Gábor 1991 Honvéd 14 Gercsák Tamás 1991 A Jövı SC Veolia 15 Rákos Patrik 1992 Balaton Úszó Klub Veszprém 16 Biczó Bence 1993 Pécs VSI SE 17 Szilágyi Lilianna 1996 Széchy SE 18 Dibusz Kitti 1994 Tatabányai VSE 19 Bucz Ágnes 1993 A Jövı SC Veolia 20 Duska Ivett 1995 A Jövı SC Veolia 21 Lukács Evelin 1997 A Jövı SC Veolia 22 Stankovics Anna 1996 A Jövı SC Veolia 23 Pulai Vince 1995 Kıbánya SC 24 Földházi Zsófia 1993 BVSC-Zugló 25 Czifra Cecília 1993 Széchy SE 26 Fehérvári Júlia 1992 Békéscsabai Elıre 27 Kádas Vivien 1992 Kıbánya SC 28 Pecz Réka 1991 A Jövı SC Veolia 29 Burián Kata 1995 A Jövı SC Veolia 30 Joó Sára 1995 A Jövı SC Veolia 31 Kiss Dóra 1994 A Jövı SC Veolia 32 Pataki Fanni 1994 Kaposvári SI 33 Lengyel Anna 1994 EuropTec 34 Schmiedthoffer Dia 1995 Balaton ÚK 35 Czabaday Tóth Dorottya 1995 Kıbánya SC 36 Böszörményi Borbála 1995 BVSC 37 Kaufmann Dániel 1994 FTC-VIVA 38 Szele Dávid 1989 FTC-VIVA III. OLIMPIAI FELKÉSZÜLÉSÜNK SZAKMAI IRÁNYÍTÁSA 1.) Szakszövetségünk olimpiai felkészítését három alapszabályi feladat meghatározású bizottságunk segíti: - Mesteredzık Tanácsa, - Edzı Bizottság, - Utánpótlás Bizottság, - Vezetı keretorvos Az említett három bizottság programtervezési-, edzésvezetési-, és versenyeztetési munkáját Kiss László mesteredzı, szövetségi kapitány; Güttler Károly utánpótlás szövetségi kapitány-szakfelügyelı, valamint Selmeci Attila mesteredzı, a Mesterezık Tanácsának titkára fogja össze. 2.) Az olimpiai felkészítésben részt vállaló mőhelyek irányítói és munkatársaik a.) Kıbánya SC mőhely: vezetıje Turi György mesteredzı, aki egyben a válogatott keret vezetıedzıje is. Az elızı olimpiász során, az olimpiai sportágak közötti pontversenyben a Kıbánya SC 15,25 pontjával az elsı helyen végzett. Turi György mesteredzı munkatársai: Nemes Zoltán szakedzı, Lévai Anita szakedzı, Krajnyák György szakedzı, Friedl Bernadett szakedzı, Pecsics Zsuzsa mesteredzı, Turi Varga Zsuzsa szakedzı, Kiss Miklós mesteredzı, Tóth Ramon edzı. A mőhely hazai edzéslehetıségeit szakszövetségünk támogatási lehetıségeibıl biztosítjuk. 4

b.) A Jövı SC Veolia mőhely: szakosztályvezetı dr. Verrasztó Zoltán szakedzı. A szakosztály a hazai pontverseny legeredményesebbje. Ezen túlmenıen kiemelkedıen eredményes a szakosztály utánpótlás korú versenyzıi állománya az Ifi Eb korosztályban is. A szakosztály eredményes munkáját a következı edzık fémjelzik; Széles Sándor mesteredzı, Virth Balázs szakedzı, Fehérvári Balázs szakedzı, Horváth Péter szakedzı, Bernhardt Károly szakedzı, Perjámosi Kata szakedzı, Magyarovits Zoltán szakedzı. Pekingi olimpiai pontjaik száma 2,5 pont. A mőhely hazai edzéslehetıségeit szakszövetségünk támogatási lehetıségeibıl biztosítjuk. Megjegyzés: Gyurta Dániel felkészítését segítı Kovácshegyi Ferenc mesteredzıt a Jövı SC Veolia nem szerzıdteti. Nevezett szakembert a MÚSZ szerzıdtette éremesélyes versenyzınk felkészítésére. c.) Rája 94 mőhely, Ajka: A dunántúli város önkormányzata az elmúlt idıszak második periódusában, minden korábbinál hatékonyabban támogatta Kis Gergı olimpiai kerettagunkat és edzıjét Farkas Andrást. Ezen támogatás, valamint az elért nagyszerő eredmények összhatásaként új lendületet kaphat a londoni felkészítés. A tényekhez tartozik az is, hogy e mőhely mőködési körülményei a legszerényebb komfortlehetıségőek. Ezen szerény komfortlehetıségeket oldják az olimpiász alatt szervezett szövetségi edzıtáborok. Pekingi olimpiai pontszám: 1 pont d.) A bajai és pécsi mőhelyek elkövetkezendı négy évi munkájában azonos gondokat kell megoldani, ugyanis a bajai Hosszú Katinka és a pécsi Jakabos Zsuzsanna egyaránt az USA-ban folytatják tanulmányaikat és edzéseiket. Mindezek alapján a bajai mőhelyt irányító Pass Ferenc, illetve pécsi kollegája, Dr. Petrov Anatolij azonos gondok elé néznek: várhatóan csak a tanulmányi szünetekben irányíthatják versenyzınıik londoni felkészítését. e.) Dunaferr SE mőhelyében Berzlánovits Éva szakedzı vezetésével végre egy sprinteriskola kezd szárnyra kelni. A tényt azonban beárnyékolja, hogy nevezett szakedzı fıfoglalkozását csak mellékfoglalkozásra váltotta, pedig Takács Krisztián (Peking 9. 50m gyors) valamint a kétszeres IFI EB aranyérmes Bordás Beatrix potenciálisan is nagy értéket jelentenek. A mőhely két ötven méteres medencéje, nyitott/fedett minden szakmai igényt kielégít és edzıi létszáma is arra predesztinál, hogy Dunaújvárosban további eredményes munka folytatódhat. 3.) További szakosztályi-személyi lehetıdések Mint ahogy az olimpiai válogatott keretek ismertetésénél kitőnik, több olyan hazai szakosztályunk van, amelyek olimpiai kerettag versenyzıvel, a felkészítést irányító szakemberekkel, továbbá megfelelı uszodai lehetıségekkel bírnak. Így KVSC, Százhalombatta, Székesfehérvár, FTC, BVSC, Honvéd, Tatabánya, Balatonfőzfı, Békéscsaba, Veszprém, Széchy SE. Ezen klubok edzıire az olimpiai felkészülésben továbbra is számítunk: Budavári István, Vértesi Tamás, Dániel András, Magó Gábor, Nagy Péter, Selmeci Attila, Sirkó András, Szokolai László, Szarvas János, Gyenes András. 4.) Orvosi, gyúrói, és pszichológiai együttmőködés A dolgok természetéhez tartozóan ezen témakör részleteit külön fejezet tartalmazza. Itt csupán megemlítjük, hogy az olimpiász felkészülési idıtartamára megbízott szakembereink közül Dr. Kausz István fıorvos, vezetı keretorvos és Dr. Csepregi Beáta szakorvos végzi az orvosi ellátást. Gyúróink a több olimpiai ciklus munkáját is kiválóan végzı Baranyai István valamint Pekingben példa nélküli lelkesedéssel 30 versenyzıt végiggyúró Sarusi Kiss Ildikó. Igény esetén, külön megegyezés alapján tervezzük pszichológus/ok bevonásával londoni felkészülésünk segítését. Az olimpiai felkészítés menetét az arra jogosult bizottságaink kidolgozták. A hetekre bontott feladatokat IV. fejezet tünteti fel. 5

IV. AZ OLIMPIAI FELKÉSZÜLÉS SZAKASZAI - CÉLKITŐZÉSEK Az olimpiai felkészülést 2008 szeptemberével megkezdte a magyar úszó válogatott, amely az elsı makrociklusban két hazai edzıtáborral kezdıdött. Ezen két edzıtábor színhelye Százhalombatta és Debrecen városa volt. Az elsı makrociklus végét a rijekai rövidpályás EB zárta. A 2009-es év második makrociklusának fı feladatai a két hazai (Debrecen, Balatonfőzfı) és a két külföldi (Dél-Afrika) valamint felmérınek a tavaszi rendezéső Budapest Bajnokság. A harmadik makrociklus rendhagyóan szintén két hazai edzıtáborral (Balatonfőzfı, Debrecen) majd a június 25-28. - között rendezendı országos bajnokság lesz a VB csapatba kerülés utolsó lehetısége. Ezt követıen ismét két hazai edzıtábor lesz, majd a ciklust lezáró római világbajnokság következik. 1.) Makrociklus beosztás 2008. szeptember 01 - december 21. I. Makrociklus 2009. január 05 április 19. II. Makrociklus 2009. április 20 augusztus 02. III. Makrociklus végén VB. Róma 2009. szeptember 07 december 13. I. Makrociklus 2010. január 04 május 02. II. Makrociklus 2010. május 03 augusztus 15. III. Makrociklus végén Eb. Budapest 2010. augusztus 30 december 19. I Makrociklus 2011. január 03 május 01. II. Makrociklus 2011. május 02 - augusztus 14. III. Makrociklus végén VB. Sanghaj 2011. szeptember 05 december 18. I. Makrociklus 2012. január 02 április 30. II. Makrociklus 2012. május 07 augusztus 03. III. Makrociklus végén OL. London A 2008-2009 évtıl eltérıen 2010-2012 között az elsı makrociklusban 2 hazai tábort tervezünk, a másodikban két magaslati és két meleg-égövi tábort, míg a harmadikban két hazai tábort majd az Országos Bajnokság után a fıversenyre kijelölt csapat, két hazai táborozását. 2.) Az olimpiász szakmai felkészítésének motivált állomásai és azok eredmény célkitőzései a.) 2009 Világbajnokság/Róma 2009-ben a római világbajnokságon három érem valamint, három egyéni döntıs helyezéssel és a 4x200 m-es nıi gyorsúszó váltó mellett 3-4 fiatal tehetséges versenyzı középdöntıbeli helyezésére számíthatunk. Szakmai elképzeléseink szerint hasonlóképpen, mint a hölgyeknél szeretnénk megtalálni annak a 4x200-as férfi gyorsúszó váltónak legénységi állományát, akik Londonban döntısök lehetnek. b.) 2010 - Európa-bajnokság/Budapest Az Európa-bajnokság újbóli magyarországi rendezése a sportág történetének eleddig példátlan sportdiplomáciai sikere. E siker kedvezıen befolyásolhatja londoni szereplésünket, ugyanis az újbóli hazai közönség elıtti szereplés szárnyakat adhat fiatal csapatunknak, mely csapat létszám kialakításánál és versenyeztetésénél élvezhetjük a hazai pálya összes szabályos elınyét. Eb csapatunkkal szembeni elvárásunk: b 1 : 5-7 érmes helyezés elérése, melybıl legalább 2 aranyérem esélyre mondható reálisnak. b 2 : 6-8 versenyzı döntıs eredményére számítunk az éremszerzıkön kívül. 6

b 3 : 3-4 tehetséges fiatalunk középdöntıs helyezést kell elérjen. c.) 2011 Világbajnokság/Sanghaj A Távol-keleten rendezendı Vb-n felhasználhatjuk a pekingi olimpián megismert akklimatizációs tapasztalatainkat. A Vb-n a budapesti Eb érmesein és döntısein túl néhány fiatal, Eb középdöntıs versenyzı kiküldetése célszerő. Ez évre már ki kell alakuljanak a 4x200 méteres váltóegységeink is. E váltók rajthoz állítása azért is fontos, mert az itt elért megfelelı eredmények kvalifikációs lehetıséget biztosítanak az olimpiára. 3.) Londoni eredményességi célkitőzéseink a.) Csapatlétszám vonatkozásában olyan menedzselés technikát kell alkalmazni, amely biztosíthatja a FINA által elıírt nevezési szintek alapján kialakítható maximális csapatlétszámot amennyiben az említett maximális csapatlétszámra a MOB igényt tart. b.) Éremszerzési lehetıségeink három-négy esetben reálisak. Nem tarthatjuk kizártnak az aranyérem esélyt sem. c.) Pontszerzı helyezések vonatkozásában fiatal csapatunk reményt ad a pekingi teljesítmény túlszárnyalására, ily módon 23-25 pont megszerzése vállalható. 4.) A sportág kvalifikációs rendszere, kvalifikációs stratégia a.) Edzıink szerepe a kvalifikációs eredményekben Örömteli tényként írható le, hogy a magyar úszás sportág edzıi kara olyan kiemelkedı értékő felkészültséggel rendelkezik, mely alapján az olimpiai kvalifikációs szinteket 35-40 versenyzınk képes teljesíteni. Az utóbbi olimpiák magyar kvalifikációs eredményeit figyelembe véve ilyen bravúrra egyetlen magyarországi sportág sem volt képes. Kötelességünk ezen siker okán megemlíteni, hogy a magyar úszóedzık magas szintő alkotókészségének hátterében benne van mindaz a szellemiség, mely szellemiség a magyar olimpiai mozgalom edzéselméleti- és edzésmódszertanával kezdıdött. Ezen hagyományok folytatói mindazon honi fıiskolai- és egyetemi tanszékek, melyek oktatói fórumként szakemberek százait képezték az elmúlt évtizedekben. Ismeretes, hogy a FINA sportág-népszerősítési programjának eredményeként az úszók A és B szintek teljesítése esetén nevezhetık az olimpiára. A szóban forgó szintek teljesítése nem könnyő feladat, mely feladat a versenyzık tehetségén túlmenıen céltudatos és kitartó munkát igényel, mely munkához tartozik a szóban forgó versenyzıket felkészítı, nemzetközi szinten alkotni kész, tehetséges edzık személye is. Az elıbb említett tehetségek nem teljesedhetnek ki az elengedhetetlen korszerőségő menedzselés-technika nélkül. Ide tartozik, hogy a londoni olimpiai csaptunk szakvezetıi, edzıi, orvosi, gyúrói létszáma egyértelmően befolyásolja versenyzık minél eredményesebb szereplését. A csapatmenedzseri létszámok meghatározóan befolyásolhatják érem- és pontszerzés szempontjából a londoni eredményeket. Ezt Peking elıtt is leírtuk, azonban a kiutazó csapat kialakításakor nem tudtuk megvédeni igazunkat, ezért Pekingben nem tudtuk kiszolgálni az elvárt igényszinten versenyzıinket. b) Bıvülhet a londoni olimpiai úszóprogram Nagy kérdıjel még, hogyha a FINA és a NOB az elkövetkezendı idıben úgy dönt, hogy a 36 úszószámot további 8 versenyszámmal kibıvíti, melyet jelen pillanatban érthetı okok miatt, míg ezzel kapcsolatosan nem születi döntés, nincs értelme megítélni. c.) Londoni kvalifikációs esélyeinkrıl Londonban szeretnénk megtartani a magyar olimpiai küldöttség legnagyobb létszámú csapati pozícióját és eredményességben a már eddig elért második helyet. 7

Kvalifikációs stratégiánk elsıdlegesen azon fiatalok olimpiai csapatba való beépítése és felzárkóztatása kell hogy legyen, akik az IFI EB-n valamint az EYOF-on jó eredményeikkel hívták fel magukra a figyelmet. Természetesen a kvalifikációs munka része nem csak a kvalifikációs versenylehetıségek hazai és külföldi versenyeibıl állnak, hanem a hazai és külföldi edzıtáborokban és a mőhelyekben végzett munkában rejlenek. Ezt szeretnénk minél megfelelıbb módon nem csak a válogatott, hanem a klubmunkában is elérni. V. OLIMPIAI CSAPATUNK FELKÉSZÍTÉSE SORÁN MEGKÜLÖNBÖZTETETT FIGYELEMMEL KEZELENDİ SZAKMAI FELADATOK Sportágunk nemzetközi mezınye az olimpia évében több mint száz világcsúcsot produkált. E robbanásszerő fejlıdést figyelve versenyzıink képzése és versenyeztetése során különös figyelmet kell fordítani a rész- és fıfeladatok kijelölésére, képzésére és végrehajtására. 1.) Hipoxiás terhelés A londoni olimpiára készülı fiatal válogatott úszóinknál elsısorban a rajtok, fordulók, célba érkezések technikájának tökéletesítését, az optimális tempószám kialakítását, valamint a helyes iramérzékelés, az egyenletes iramú úszás képességének javítását tőztük ki célul. Nagy jelentıséggel bír még a szárazföldi és vízi munkában a hipoxiás terhelés az oxigénhiány tőrés minél magasabb szintre vitele. 2.) A gyorsasági állóképesség fejlesztése Az esélyes versenyzı számára az olimpián viszont elsıdleges cél (négy évenként), hogy abszolút biztonsággal kerüljön be a döntıbe s ott a mezınyhöz és saját felkészültségéhez igazodó speciális taktikát válasszon a gyızelem érdekében. A pekingi olimpia évében világcsúcs esı volt. Világcsúcsot bármikor, bármely FINA szabályaival rendezett versenyen lehet úszni, viszont olimpiai aranyérmet csak négy évenként lehet nyerni. Ez a tény egyre erısíteni látszik azt a törekvést, hogy a felkészítésben nem csak fizikai képességre, vagy speciális teljesítmény faktorok fejlesztésére kell a hangsúlyt fektetni, hanem a magas szintő testi-szellemi felkészültséget a versenyeken arra a bizonyos adott idıre, pillanatra kell érvényesíteni. Nyerni tudni kell! 3.) A fizikai állapot fejlesztése Ezen a területen a speciális erıfejlesztésre kívánunk hangsúlyt fektetni. Különösen a rövidtávra, a sprintszámokra készülı versenyzıknél van nagy jelentısége az erıfejlesztésnek. A megfelelı szintő erıfejlesztés elképzelhetetlen a korszerő erıfejlesztı gépek nélkül. Szeretnénk ezen a területen jelentısen elıre lépni, így célul tőztük ki, hogy válogatott úszóink számára olyan jól felszerelt tornatermeket alakítsunk ki, ahol korszerő erıfejlesztı gépekkel tudnának dolgozni. A modern, többfunkciós erıfejlesztı gépek mellett a jól bevált, régóta alkalmazott gumikötél, medicin labda és egyéb egyszerő erıfejlesztı gyakorlatokat is rendszeresen alkalmaznánk. Az erıfejlesztés mellett a másik fizikai képesség a gyorsaságfejlesztést kell kiemelni. A pekingi olimpián elért 9. hely az 50 méteres gyorsúszásban jelentıs sikerként könyvelhetı el. Úgy tőnik, hogy speciális rövidtávú felkészüléső munkával, megfelelı szárazföldi edzéssel kiegészítve, a magyar rövidtávúszók is lehetnek sikeresek. A sprinterek felkészülésében azonban célszerő külön sprinter jellegő, csak rövidtávra készülı versenyzıkkel együtt edzeni az edzıtáborokban. Bízunk abban, hogy ez a fajta szakosodás, speciális felkészülés további sikereket hoz számunkra. Végül az állóképesség fejlesztését, mint az egyik legfontosabb képesség javítását továbbra is elsısorban a hazai edzıtáborokban kívánjuk magas szintre fejleszteni. A balatonfőzfıi, debreceni táborok kitőnı eredményeket hoztak versenyzıink számára. 8

A téli, ingerszegény idıszakban a melegégövi táborok, pl.: Dél-Afrika, jelentenek kitőnı lehetıséget, hogy nagy mennyiségő, állóképességi edzéseket tudjanak jó körülmények között végezni versenyzıink. Külön említést érdemel a magaslati edzıtáborok szerepe az állóképesség-fejlesztésben. Az eddigi hagyományos, évi egyszeri magaslati táborozás mellett célszerőnek mutatkozik tanulmányozni más sikeres nemzetek által alkalmazott évi két-, háromszori magaslati edzıtábor hatását is! A fizikai képességek fejlesztése mellett a regenerálódás, a pihenés gyorsítását is kezelni kell. A megfelelı létszámú masszırök alkalmazása, valamint a táplálkozás területén nyújtott szakmai tanácsok, szakemberek alkalmazásával lehetne segíteni versenyzıink még tökéletesebb felkészülését. 4.) Mentális tulajdonságok fejlesztése Ezen a szakterületen elsısorban az egészséges önbizalom kialakítását, a sikerorientáltság fokozását, a túlzott izgalmi állapot csökkentésének technikáját kívánjuk kialakítani fiatal versenyzıinknél. A rajtapátia leküzdése, a verseny elıtti ellazulás elısegítése, az autogén tréning elsajátítása a sportpszichológus sajátos munkaterülete. Azok a versenyzık, akik már fiatalon rendszeresen gyengén teljesítenek nagyobb versenyeken, valószínő, hogy az olimpiai döntıben tapasztalható hatalmas nyomást nem tudják majd kellıen elviselni. A rendszeres, idıben alkalmazott sportpszichológusi kezelések csökkenteni tudják ezeket a negatív tüneteket. A versenyeken elıforduló kudarc tőrése, elviselése, valamint a siker optimális kezelése kiemelt feladatnak tőnik versenyzıink felkészítésében. 5.) Motiváció és akarati tényezık a) optimális, reális célkitőzés az olimpiai szerepléssel kapcsolatban, b) csak azok a versenyzık lesznek sikeresek, akik az olimpiai felkészülést az életükben az elsı helyre teszik, c) megfelelı motivációs szint biztosításához szükséges: c 1. rendezett anyagi háttér a versenyzıknek és az edzıknek, c 2. megfelelı edzésfeltételek a magas szintő edzésmunkához, c 3. tanulás és magas szintő sportolás elısegítéséhez segítség a továbbtanuláshoz (felvételik, vizsgák) 6.) Nevelés fejlesztés területei - erkölcsi nevelés sportszerő felkészülés, sportszerő versenyzés, - tiltott teljesítményfokozó szerek megismertetése, veszélyeinek negatív hatásának tárgyalása, - hazafiság, hazaszeretetre nevelés fontossága, - összetartás, jó csapatszellem kialakításának kezdése, - siker és kudarc elviselésére való felkészítés VI. SPORTEGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS-TUDOMÁNYOS HÁTTÉR 1.) Sportorvosi irányítás Olimpiai keretünk sportegészségügyi irányítását továbbra is, a korábban is e területet felügyelı két sportorvos; dr. Kausz István fıorvos úr és dr. Csepregi Beáta fıorvos asszony látják el. Nevezett szakemberek élvezték és élvezik mindazon edzıi-, versenyzıiés szülı bizalmat, mely nélkül szerényebb lenne olimpiai felkészülésünk támogatottsága. Orvosainkba vetett bizalom azért is nélkülözhetetlen, mert a napjainkra kialakult magyar valóság a sportorvoslási-, és orvostudományi vonatkozású segítségnyújtási lehetıségekben jóval szerényebb, mint az olimpiai úszók élmezınyéhez tartozó riválisainké. 9

Még konkrétabban fogalmazva: a sportorvoslási és orvostudományi vonatkozású segítségnyújtási lehetıségeink meg sem közelítik az USA, Kanada, ausztrál, brazil, brit, francia, orosz, német, holland, lengyel, román, cseh, szlovák versenyzık által élvezett, ilyen jellegő támogatásokat. Tudomásul kell vennünk, hogy a fentiekben említett szerény lehetıségeink is szőkülnek az olimpiász elkövetkezendı években. Mindezek ellenére nem szabad búnak ereszteni fejünket lehetıségeink maximális kihasználása mellett kell törekedjünk a lehetı legjobb eredmények elérésére. 2.) Sportorvosi vizsgálatok A válogatott keretek részére elıírás évente két orvosi vizsgálaton részt venni az OSEIben. Sajnos ez csak az olimpiai keretek legjobbjaira vonatkozik. A feltörekvı fiatalok ugyanazt a munkát végzik, mint a legjobbjaink, de sajnos számukra az elıbb említett vizsgálati szisztéma nem megoldható, mivel a kötelezı orvosi vizsgálatokon, anyagi okok miatt, az elıbb említett nem vehetnek részt. Ily módon fiataljaink kizárólag egy alacsonyabb értékő sportorvosi szőrésen esnek át. E problémát az Olimpiai Bizottság elnökségének korábbi beszámolóinkban keretorvosunk több alkalommal említette. Ugyanilyen visszaköszönı, megoldatlan probléma az asztmás versenyzık ellenırzése, illetve gyógyszeres kezelésük változtatása. Ez teljesen független a WADA, TUE engedélyezéstıl. A makrociklusok kezdeti és formába hozó idıszakában sportorvosaink az OSEI-vel külön egyeztetik a felkészülési idıszakhoz illeszkedı vizsgálati metódusokat. E vizsgálatok összehasonlító elemzési eredményeit a felkészülést irányító edzıkkel közösen értékelik és hasznosítják a felkészülés következı idıszakának edzésmunka tervezésében. 3.) OSEI-MÚSZ kapcsolat A kétségtelenül fennálló, általában anyagi vezérléső problémák ellenére a MÚSZ-OSEI kapcsolatot harmonikusnak tartjuk. E kapcsolat megtartására törekszünk a jövıben is. Szeretnénk, ha a Londonig tartó idıszakban nem ismétlıdnének meg olyan esetek, amikor legjobbjaink versenyzési engedélyének bepecsételése érdekében is többször kellett megjelenniük az OSEI-ben. Az említett anomáliák elkerülése érdekében javasoljuk egy olyan vizsgálati protokoll kidolgozását, mely szisztéma az élversenyzık részére idıkímélı lenne annak érdekében, hogy a versenyzık edzések közötti pihenı ideje ne rövidüljön várakozással, vagy ismételt vizsgálati helyszíni megjelenéssel. 4.) Sporttudományos háttér Az OSEI terhelés diagnosztikai részlegével a kapcsolatunk, együttmőködésünk zavartalan volt. Az elkövetkezı idıkben e vizsgálatok számát növelni szeretnénk. Egy részük az OSEI-ben történne, másik része az uszodában; az edzések alatt. Igen szerencsésnek tartanánk, ha a közvetlen olimpiai keretbe bekerülendık is szükség szerint részt vehetnének ilyen vizsgálatokon. Amint azt korábban vázoltuk, nagyon nehéz a jelen idıszakban sporttudományos háttéri segítséget tervezni. Ugyanis amíg riválisaink e téren minden korábbinál konkrétabb segítséget kapnak, addig az OSEI szolgáltatásainak fejlesztése napjainkban kétségesnek látszik. Jelen ismeretink szerint az OSEI sportorvoslási lehetıségei jóval szerényebbek a 2006. évinél, tehát az elmúlt olimpiai ciklushoz mérten is hátrányba kerültünk. Jelen anyag elnökségi vitája és elfogadása során (2009. 04.15.) kialakult egyetértés alapján úszóink londoni felkészítéséig tartó idıszakra a MÚSZ Mesteredzık Tanácsa által kialakítandó javaslat/ok alapján megvizsgáljuk annak lehetıségét, hogy a TF tanszékei tudnak-e segítséget nyújtani sportolóink felkészültségi szintjének olyan mérésére, mely mérések eredményeit a felkészülésért felelıs edzıink hasznosíthatnak. 10

5.) Sportágunkban használatos speciális eszközök Az elmúlt évben sikerült két Viofor terápiás ágyat beszerezni (jó néhány évet vártunk rá). Ezek az edzés utáni regenerálódásban, valamint a sérülések utáni rehabilitációban nyújtanak segítséget. Folyamatban van a vízben használható pulzusmérık, valamint egy légzésfunkció készülék beszerzése. Mindezen eszközök hamarosan leszállításra kerülnek. 6.) Táplálék kiegészítık Az hosszú ideig tartó és megterhelı edzések végzése nehezen képzelhetı el különbözı összetételő táplálék kiegészítık nélkül. Peking évében e kérdés az OSEI és a MOB kiemelkedı gondoskodása mellett megoldódott. Ehhez hasonló megoldásra törekszünk a Londonig tartó olimpiász idején is. Amikor is az eddig bevizsgált és bevált, következıkben felsorolt készítmények igénybevételét tervezzük: Béres készítmények (OSEI-tıl), Maltovit, Pharmanex készítmények (LifePak, Overdrive) Resource, Verofit. A dolgok természetéhez tartozóan minden kerettag sportolónk csak olyan táplálék kiegészítıt vehet igénybe, melyre válogatott keretorvosunk, dr. Kausz István úr engedélyt ad. Mindazon kerettagjaink, akik ettıl eltérnek, fegyelmi eljárás alanyaivá válnak! Ismerve az állami költségvetés teherviselésének jelenlegi helyzetét, szövetségünk a jövıben is meg kell találja azt a lehetıséget, mely szerint, az ilyen jellegő állami támogatás hiányát saját bevételeink terhére egészítjük ki. VII. A VÁLOGATÁS ELVEI Kiss László mesteredzı szövetségi kapitányként tartja össze és irányítja az olimpiai válogatott keret versenyzıinek, és edzıinek feladat-tervezési, edzıtáborozási és versenyeztetési munkáját. Kiss László úr munkáját segíti Güttler Károly utánpótlás kapitány. E kapitányi feladatsor ellátásához szövetségünk szakfelügyeleti, menedzseri sportorvosi és gyúrói segítséget is biztosít. Szövetségünk továbbra is kiemelt értékő, nélkülözhetetlen segítségnek ítéli meg a mesteredzık tanácsának, valamint edzı és utánpótlás bizottságaink munkáját. Ezen együttmőködés eredményeként rögzíthetık az olimpiai csapattagság válogatásának elvei: 1.) Az olimpiára a MÚSZ elnökség csak javaslatot tehet a végsı döntést a MOB közgyőlése hozza. 2.) Olimpiai csapattagságra jelölhetı az a versenyzı, aki a.) a NOB, a FINA és a MOB szabálya szerint nevezhetı, b.) a NOB, a FINA és a MÚSZ szabályainak megfelelı versenyzıi engedéllyel rendelkezik, c.) a FINA által elıírt nevezési szintidıs és összes egyéb feltételeknek megfelel, valamint a MÚSZ elnöksége csapattagságát javasolja. 3.) Más szakszövetségi sportág válogatott-, vagy olimpiai kerettagjai úszás sportágban nem jelölhetık válogatott-, vagy olimpiai kerettagságra, illetve olimpiai csapattagságra az érdekelt szakszövetsége elnökségének elızetes írásos engedélye nélkül. 4.) Amennyiben az úszó olimpiai válogatott keret tagjai közül bárki más sportágban kerettagként szerepel a MÚSZ elnökség elızetes írásos engedélye nélkül, akkor a MÚSZ köteles a szóban forgó versenyzı úszóolimpiai válogatott kerettagságát azonnal megszüntetni. Megjegyzés: A jelen pontban elıírt kötelmet megszegı versenyzı köteles a MÚSZ-nak visszatéríteni azt az összeget, melyet a MÚSZ a versenyzı felkészítésére az olimpiász ideje alatt számlákkal bizonyíthatóan kifizetett (edzıtáborok, versenyek, fizetési kedvezmények, a versenyzı edzıjének MÚSZ általi díjazása, stb.) Amíg a kötelmet megszegı versenyzı a MÚSZ-nak nem téríti vissza az elıbb említett összeget, addig a versenyzı nem jelölhetı olimpiai keret-, vagy a FINA adminisztráció betartásával; csapattagságra. A versenyzı helyett a szóban forgó összeget késedelem nélkül befizetheti bármilyen természetes vagy jogi személy. 11

5.) A szintidık teljesítését csak elektromos idıméréssel valamint negatív doppingeredménnyel együtt fogadja el az elnökség 6.) A MÚSZ szövetségi kapitánya a MÚSZ elnöksége által jóváhagyott válogatási elvek betartásával tesz javaslatot az olimpiász éveinek fı versenyeire (VB, EB, olimpia). A versenyzık versenyszámonkénti nevezését a MÚSZ elnökségi határozatával hagyja jóvá. 7.) Az olimpiász felkészülési éveiben a MÚSZ elnöksége a szövetségi kapitány javaslatát figyelembe véve jelöli ki a tárgyév fı versenyére (VB, EB, olimpia) a csapatba kerülés elveit és szintidı eredményeit. Ezek a szintidık nem lehetnek gyengébbek a FINA vagy a LEN által elıírt szintidıknél. 8.) Fiatal tehetséges versenyzık esetén a szövetségi kapitány javaslatát mérlegelve az elnökség jogosult a nevezést jóváhagyni a MÚSZ szintidı teljesítése nélkül. Ebben az esetben az elnökség eltekinthet a döntıbe kerülés elvárásától. Ilyen fiatal csak akkor nevezhetı, ha a nevezett versenyszámban nincs két jobb idıeredménnyel rendelkezı versenyzınk. 9.) A tárgyév fı versenyeinek szintideit a MÚSZ honlapján tesszük közzé. Megjegyzés: az olimpián kívüli tárgyévi fı versenyekre a MÚSZ által elvárt csapattagsági minimum követelmény: a döntıbe jutás. Indokolt esetben ennél szigorúbb szintet is meghatározhat a MÚSZ. VIII. SPORTÁGUNK DOPPINGELLENES TEVÉKENYSÉGE A Magyar Úszó Szövetség hosszú évtizedek óta elkötelezett híve a doppingellenes sportéletnek. Az egyetemes nemzetközi sportéletben kevés olyan sportág van, amely a magyar úszásnál többet szenvedett doppingolók eredménye miatt; elég ez ügyben csak az NDK-s úszónık ma már világszerte ismert, minden sporterkölcsöt nélkülözı eredményességi sorozatát említeni. A Magyar Úszó Szövetség már a 80-as évek elején javaslatot tett a FINA hivatalos szakmai fórumán annak érdekében, hogy minél szélesebb körben alkalmazzák úszás sportágban akár a rajtaütéses doppingvizsgálatokat, illetve a vérdopping vizsgálatokat is. Ezen túlmenıen dr. Hargitay András válogatott szövetségi kapitányként, valamint Kiss László és Széchy Tamás a válogatott edzıjeként, a Colorado Springsben megrendezett úszóedzık világkonferenciáján felajánlotta, hogy a magyar úszóknál a FINA bármikor végezhet vérvizsgálat alapú doppingvizsgálatokat is. A fentiekben összefoglalt javaslataink több mint egy évtizedes késés után az elmúlt évekre realizálódtak. Megemlítendı és elgondolkoztató, hogy akik akkoriban segédként meghúzták magukat a doppingolók árnyékában, azok közül néhányan napjainkra a doppingellenes mozgalom élharcosai lettek. A Magyar Úszó Szövetség doppingellenes tevékenységét alapszabályában, az ahhoz kacsolódó adminisztratív feladatok meghatározásában és egyéb szervezéstechnikai kötelezettségekben rögzítette, illetve alkalmazza. Mindezek kötelezı érvényőek minden olyan személyre vagy szervezetre, amit e témában a WADA, FINA vagy a NADO elıír. AZ elıbbiekben realizálása érdekében meghatározott szakszövetségi feladataink: 1.) Szervezeti feladatok a) alapszabályi megjelenítés Szakszövetségünk a pekingi olimpiát megelızı közgyőlésén véglegesítette új Alapszabályát, melyben minden korábbinál markánsabb éllel jelenik meg doppingellenes elkötelezettségünk. 12

b) Elnökségünk éves programjaiban rendszeresen meghatározásra kerülnek doppingellenes feladataink, melyeket konkrét számonkérés követ. c) Alapszabályi kötelezettségő bizottságaink sorában megjelent sportágunk doppingellenes bizottsága, melynek vezetésére Dr. Sós Csaba urat, elnökségünk tagját, a TF tanszékvezetıjét bíztuk meg. 2.) Adminisztratív feladatok d) A sportég alapszabályi feladatait a napi munkakeretek között meghatározó Szervezeti és Mőködési Szabályzat (SZMSZ) külön fejezetben foglalkozik a Doppingellenes Bizottság jogaival és kötelezettségeivel. e) A válogatott keretek felkészülési programjai is szabályozzák sportolóink, illetve a felkészítésüket irányító szakemberek doppingellenes felkészüléshez tartozó jogait és kötelességeit. f) Szövetségünk éves munkája során alávetı magatartást vállalva mőködik együtt a doppingellenes küzdelemben a FINA-val. g) Szövetségünk éves munkája során alávetı magatartást vállalva mőködik együtt a doppingellenes küzdelemben a NADO-val és a MOB-bal. h) Szövetségünk a kért adatszolgáltatást biztosítja a: e 1 ) a FINA Whereabouts programjához, e 2 ) a NADO, a MACS és a MOB elıírt programjaihoz. Megjegyzés: tekintettel a hazai és a nemzetközi vizsgálatok során használatos szabályzatok egymástól eltérı nemzetközi értékő jog eredetére, a Magyar Úszó Szövetség külön szaktanácsadót szerzıdtet annak érdekében, hogy kiskorú versenyzıink jogi képviselıi, illetve nagykorú versenyzıink tökéletesen tisztában legyenek, és naprakész módon teljesítsék a sportolókra vonatkozó adminisztratív kötelezettségeket. Ezen megoldás indokát adja az a napjainkra kialakult helyzet, mely szerint nem minden európai állam sportolója kötelezhetı az ADAMS szisztéma végrehajtására. 3.) Ellenırzési feladatok i) Jelen anyaghoz becsatolt bajnoki versenyprogramunkban végez szövetségünk a FINA és a NADO elhatározásait meghaladó doppingvizsgálatokat szövetségünk költségégére. j) Hazai és külföldi edzıtáborozásaink során sem kizárt a szövetségi elhatározású doppingellenırzés, k) Kiemelt szakmai értékő nemzetközi és hazai versenyeinken sem kizárt a MÚSZ saját költségő doppingellenırzése. 4.) Elemzési feladatok l) A doppingvizsgálati tapasztalatokat összesítve szakszövetségünk doppingellenes feladatok kidolgozására létrehozott egy egységes szempontrendszert, melyek a korábbinál konkrétabban tartják tiszteletben a versenyzık személyiségi jogait. m) Szövetségünk szakmai bizottságaink javaslata alapján továbbra is szorgalmazzuk a vérvizsgálaton alapuló doppingvizsgálatot, mivel köztudott, hogy napjaink élsportjában több olyan doppingszert is használnak, melyek kimutatására a WADA által elıírt és végeztetett vizsgálatok nem elégségesek. n) Elgondolkoztatónak tartjuk azt a lehetetlen helyzetet, mely a doppingvizsgálatok terén a pekingi olimpián alakult ki. Sportágunkat támogató szülık, szponzorok, szakemberek és versenyzık is értetlenül állnak az elıtt, hogy a hivatalos médiafórumok szerint 13

c 1 ) a WADA idıszakosan nem talált 300 doppingvizsgálati anyagot, c 2 ) több ezer WADA olimpiai vizsgálatot kell megismételni, sportágunk vezetése nehezen tudja médiátlanítani sportolóink szüleinek azon véleményét, hogy a WADA pekingi olimpián mutatott munkamódszere az alkalmatlanság ékes bizonyítéka, ugyanis laikusok számára felfoghatatlan, hogy százával vesznek el vizsgálati eredmények, illetve több ezer vizsgálatot meg kell ismételni. c 3 ) hasznos és elıremutató lehetne a doppingellenes küzdelemben, ha az utóbbi 20 év pozitív vizsgálatainak valós számát nyilvánosságra hoznák név nélkül. c 4 ) sokat használna a doppingellenes küzdelemnek, ha a WADA által akkreditált laboratóriumok a pozitív eredmények legkésıbb 24 órán belül név nélkül hozzák nyilvánosságra. A nyilvánosságra hozás elmaradása esetén a vétkes laboratórium akkreditációját vonják meg. c 5 ) a vizsgálatokat végzı laboratóriumokat kötelezni kellene, hogy tegyék nyilvánossá azon vizsgálatok számát, amelyekben nem azonosítható anyagokat találtak. c 6 ) erısítené a vizsgálati rend hitelét, ha minden doppingellenırzött ország javaslatot tehetne bármely más ország bármely, a hivatalos szervek által ki nem jelölt versenyzıjének dopping kontrolljára. 5.) Javaslatok Amint e fejezet bevezetésében is feltüntettük, szakszövetségünk több mint két évtizede felemlítette és harcolt a vérdopping vizsgálat bevezetéséért. Az elmúlt évtizedekben szerzett doppingvizsgálati tapasztalatok alapján, hosszú évek óta javasoljuk az izombiopsziás vizsgálatok bevezetését. E téren ugyan ott tartunk, mint 15-20 évvel ezelıtt a vérvizsgálatunk esetében: jogtechnikai felvetések mögé bújva, késik a WADA döntése. Ismerve az izombiopsziás vizsgálatok elvetésének valós és álságos indokait, megkockáztatunk egy új felvetést: végezzenek doppingvizsgálatokat a WADA illetékesei a sportolók hajszálából. Ez valószínőleg nem sért emberi jogokat oly mértékben, mint az izombiopsziás vizsgálatok. IX. SPORTÁGVEZETÉS Az országos szakszövetségként mőködı Magyar Úszó Szövetség a joghatályos Stv. alapján készült, és az arra illetékes hatóságok által jóváhagyott alapszabálya szerint szervezi és végzi kiemelten közhasznú tevékenységét. Mindezek alapján sportágunk olimpiai felkészítése csupán egy feladat szakszövetségünk huszonhárom alapszabályi feladat-kötelezettségei közül. A dolgok természetéhez tartozóan Magyar Úszó Szövetség mőködtetése közben nem kerülhet a huszonhárom szakszövetségi feladat közül egyik sem a másik elé. Amiért az olimpiai felkészítés kiemelt érvényt kap, annak az egyetemes magyar sportmozgalomban kialakult olimpiai primátus szerep az egyik oka. 1.) A szakszövetségek sajátos helyzete A több évtizede átalakulóban lévı sportirányításunk gyakorlati tapasztalatai alapján megállapítható, hogy: a.) állami döntéseket befolyásoló néhány szervezet vezetıi körében leértékelıdött az olimpiai eredmények értéke, b.) rendszerint az olimpiász utolsó két évében jelentkezik az elızı két évnél hatékonyabb állami támogatás, illetve érdeklıdés a várható olimpiai szereplés iránt, c.) az olimpiai felkészítésre minimálisan elvárható személyi és tárgyi feltételeket a mai magyar sportegyesületi rendszer nem tudja riválisainkhoz mérten kiszolgálni, d.) kizárólag a szakszövetségekre hárul a tehetség kiválasztás és a tehetséggondozás összes felelıssége, 14

e.) napjaink sportirányítása megkülönböztetett figyelemmel és anyagi támogatással segíti a szakszövetségek munkáját a NUPI/NUSI szervezeti keretein belül. 2.) Mihez kezdjünk azzal, amink van? E gondolatsor kerül elıtérbe minden szakszövetségi feladatmegoldás esetén. Kiváltképp igaz ez egy olimpiai felkészítés tervezésekor, ugyanis az olimpiai programok kialakítása során beláthatatlan, hogy milyen személyi és tárgyi feltételeket ígérhet a szakszövetség mindazon versenyzıknek, szakembereknek és szakosztályoknak, akik nélkül elkezdhetetlen egy olimpiai felkészítés. A mai magyar valóság mindennapjai során, minden korábbinál nagyobb felelısséget vállal magára az a szervezet, amely arra bíztat családokat, versenyzıket és szakembereket, hogy életük négy esztendejét áldozzák fel az olimpiai felkészítésre és szereplésre. A felelısség és a kockázat azért is veszélyes, mert ezen idıszak alatt senki nem tudja vállalni a közremőködık egzisztenciális biztonságának fejlıdését, hisz a minden korábbinál intenzívebb edzésterhelések és az ehhez tartozó versenyeztetés idıszakában a legtöbb sportágban lehetetlen teljes értékő középiskolai, fıiskolai vagy egyetemi tanulmányokat folytatni oly módon, hogy a versenyzıi pályafutásokat befejezı személyek kezdı diplomásként ne kerüljenek nem sportoló társaikkal szemben hátrányos helyzetbe. 3.) Riválisaink lehetıségeirıl A fentiekben vázoltakkal ellentétes helyzetben végezheti olimpiászi felkészülését olimpiai riválisaink nagy része. Említett riválisaink olyan mérvő állami támogatást kapnak, mely támogatás nem csak a felkészítés tárgyi és személyi feltételit finanszírozza, hanem garantáltan egzisztenciabiztos foglalkozási lehetıséget kínál az olimpiai éremesélyesek és szakvezetıik részére az által, hogy az arra érdemes személyek un. nyugdíj biztos foglalkozásokat őzhetnek tőzoltó, katona, milicista stb-ként. Ezen tények alapján értelemszerő a felismerés: riválisaink azt a lehetıséget biztosítják a legjobb versenyzıik és az ıket felkészítı szakemberek részére, amelyet egykor a magyar sportirányítás alkalmazott. Nehezen dönthetı el, hogy az elıbbiekben vázolt két felkészítési szisztémához tartozó tábor közül szociológiai értelemben hol állapítható meg fejlıdés. Nagy elırelépést érhetnénk el e területen egy korszerő, vonzó ösztöndíj rendszerrel. 4.) Melyik utat érdemes választani? Az e fejezetben eddig leírtak alapján kötelességünk rögzíteni, hogy minden korábbinál bonyolultabb és összetettebb a sportágvezetési feladat. Bonyolult akkor is, ha szép beszéddel, ékes szólóan megmagyarázzuk, hogy mit miért nem lehet megcsinálni. Bonyolult és kockázatos akkor is, ha a szakszövetségi vezetési struktúrában rejlı sajátosságok kihasználásával a sportágvezetés sokkal több kockázatot és felelısséget vállal a sportág legjobbjainak olimpiai felkészítésre történı mozgósítása során. A Magyar Úszó Szövetség ez utóbbit választja. Innen fakadó feladatainak megoldása érdekében kiemelten kell kezeljük olimpiai felkészítésünk: a) idıtartamát, b) a felkészítés tárgyi feltételeinek szövetségi súlypontú szervezését és megoldását, c) a tehetséges edzık egzisztenciális támogatását, d) a versenyzıi tehetséggondozást, e) a támogatók és szponzorok sportcsaládhoz tartozó személyenkénti megnyerését. 5.) A Magyar Úszó Szövetség sajátos vezetéstechnikai megoldásai Kétségtelen tény, hogy a szakszövetségünk által választott útnak nincs hazánkban kitaposott ösvénye, de külföldi megoldási gyakorlatot sem emelhetünk szövetségünk munkagyakorlatába. Ez azt jelenti, hogy saját utunkat kell járjuk. Ezt tesszük, és erre kérjük az úszás sportág híveit és támogatóit is. Melyek ezek a sajátosságok? A teljesség igénye nélkül csak néhányat említenénk rendhagyó formációink közül: 15

a) a pekingi olimpiai szereplést megelızı közgyőlésen választottunk új elnökséget, mely elnökség mandátuma Londonig szól, b) a pekingi olimpiát megelızıen alakítottuk ki szponzori családunkat, c) szponzori családtagjaink legtöbbje az adott évek jelentısebb versenyein (Eb, Vb, REB) személyes részvételével is eredményeink részeseivé válik, d) sportdiplomáciai offenzívát indítottunk a nemzetközi szövetségi lehetıségek bıvítése felé is. e) sportdiplomáciai tevékenységünk során a rendhagyó megoldásoktól sem idegenkedünk, amennyiben a szóban forgó megoldás az egyetemes magyar úszó szövetségi lehetıségeket is jobbíthatja. Ilyen meggondolás alapján nyertük el a négy éven belüli másodszori magyarországi Eb rendezést. 6.) Összegezve megállapítható: a sportágvezetés feladatainak kockázatot kell vállaljon egy sor törvényes szervezeti, gazdálkodói, szakmai és humántechnikai kérdésben. Az úszás sportág londoni olimpiára történı felkészítésének vezetıje: Ruza József, a Magyar Úszó Szövetség fıtitkára, aki egyben a 2010. évi magyarországi úszó Eb ügyvezetı igazgatója is. Amennyiben az Eb-t követıen Ruza József visszavonul, akkor a visszavonulását követıen dönt szakszövetségünk elnöksége az utódlásról. X. SPORTDIPLOMÁCIAI FELADATOK A mögöttünk álló évek sportdiplomáciai szempontból kiemelkedı eredményeket hoztak: 1) Európában, de mondhatni a világon példátlan, hogy egy ország sorozatban rövid idın belül ennyi kontinens bajnokságot rendezzen: 2005 Ifjúsági Európa-bajnokság 2006 Felnıtt Európa-bajnokság 2007 Rövidpályás Európa-bajnokság (Debrecen) 2010-ben újfent Budapest és Balatonfüred ad otthon a felnıtt úszó, mőugró, mőúszó és nyílt vízi Európa-bajnokságnak. A 2006 és 2010 évi kontinens bajnokságok értékét növeli, hogy egyikre sem az olimpiai évében kerül sor. Az úszó Európa-bajnokságokat kétévente rendezik. A 2008, illetve 2012. évi Eb-t beárnyékolja és mezınyében gyengíti az olimpia. 2.) Gyárfás Tamás 2008-ban a LEN zürichi kongresszusán az Európai Úszó Szövetség alelnökének és egyben a FINA végrehajtó bizottsága tagjának választották. 1958 óta (Rajki Béla) ilyen komoly tisztséget magyar sportvezetı nem töltött be a sportágban. Tóth Ákos megırizte pozícióját a LEN úszó szakbizottságában, akárcsak Kelemen Ildikó a mőugró, dr. Bodnár András az orvosiban, új bizottsági tagként dr. Martin György bekerült a LEN vízilabda bizottságba. Bár ezek a diszciplínák az Stv. hazánkban önállósultak, a LEN-ben betöltött szerep lehetıséget adott a testvérsportágak érdekeinek emelt szintő képviseletére is. XI. SPORTEGYESÜLETI - SZAKSZÖVETSÉGI EGYÜTTMŐKÖDÉS 1.) Kényszerpályán a szakszövetség Napjainkban nincs hazánkban olyan egyesület vagy úszó szakosztály, mely szervezet önerıbıl vagy bázisszerő támogatással biztosíthatná egy olimpiai döntıre esélyes úszó felkészítését. Ezért a szóban forgó olimpiász alatt kizárólag a szakszövetségi költségvállalással elhatározott központosított felkészítés az egyetlen megoldás annak érdekében, hogy legjobbjaink ne maradjanak le a nemzetköz mezınytıl. Ne feledjük, 16

riválisaink is így dolgoznak (USA, Ausztrália, Dél-Afrika, Japán, Nagy-Britannia, Franciaország, Oroszország, Ukrajna, Németország, Lengyelország, Dánia, Hollandia, hogy csak néhányat említsünk) A fentiek okán a szóban forgó felkészítést, menedzselést az állami sportirányítással együttmőködve, kell megoldja a Magyar Úszó Szövetség. E feladatsor megoldásában sajátos helyzettel bír a Magyar Olimpiai Bizottság, mely testület köztudatbani beágyazottságának köszönhetı erkölcsi elınyeivel hatékonyan segítette és várhatóan segíti a jövıben is olimpiai felkészülésünket. Úszóink londoni olimpiai felkészítését 2008 ıszén tartott edzıtáborozásokkal és Rövidpályás Eb szerepléssel megkezdtük. A 2009. március elejéig folytatott felkészülés konkrét költségfelhasználását melléklet táblázati összefoglaló tartalmazza. Napjaink világgazdasági helyzetét figyelembe véve jelen idıszakban szinte lehetetlen összegszerően prognosztizálni olimpiai felkészülésünk teljes bekerülési értékét, de annyi bizton elmondható, hogy az elıbb említett táblázat 17-18-szorosát (illetve, ennek idıszakos számszaki értékét) kell még elköltenünk olimpiai felkészülésünkre. 2.) A központosított felkészítés megvalósításának gyakorlati megvalósítása A Magyar Úszó Szövetség minden törvényes lehetıséget megragad annak érdekében, hogy az alábbiakban felsorolt feladatok költségeinek elıteremtésével levegye a szakosztályok válláról az anyagi gondokat: a) teljes körő, vagy részleges uszodahasználat, b) teljes körő, vagy részleges kondíció terem használat, c) erıfejlesztı gépek beszerzése, d) a jelen program alapján elhatározott és a MÚSZ elnöksége által naptári évenként jóváhagyott hazai- és külföldi edzıtáborozások, e) a törvényesen használható táplálék kiegészítık beszerzése, f) eseti doppingvizsgálatok költsége, g) válogatott keretek teljes körő sportfelszerelésekkel történı ellátása, h) a versenyzıik által elért eredmények alapján arra érdemes szakemberek makrociklusokhoz igazodó egzisztencia kiegészítı támogatását. A fentiekben felsoroltak maradéktalan megvalósítására nem elegendı az állami támogatás összes forrásai, ezért a hiány pótlására szakszövetségünk szponzori és támogatói körétıl kapott törvényes pénzeszközöket használjuk fel. XII. LÉTESÍTMÉNYHELYZET 1.) Bérleti díjak Az úszás sportág sajátos helyzetébıl eredıen a hazai felkészülés dandárja két budapesti uszodában, a Kıér utcában, illetve a Komjádi Béla Sportuszodában folyik. Mindkét említett létesítmény állami tulajdonú, melyeket a sporthatóság gondoz kezelıi jogosultsággal. Közismert, hogy az állami vagyon kezelıi kötelezettségeihez elviekben a tulajdonos, tehát az állam ad támogatást. Mivel a szóban forgó támogatás nem elegendı az üzemeltetés költségeire, ezért az említett uszodákban dolgozó Kıbánya SC, illetve a Jövı SC Veolia uszodahasználati díjat köteles fizetni. Ezen fizetési kötelezettség megállapításakor a NUPI illetékes szervezete maximális kedvezményt biztosít az elıbb említett mőhelyek részére a bérleti díjak meghatározásakor. Mindezek ellenére esztendınként megközelítıleg félszáz millió forintot biztosít szövetségünk sportágunk állami támogatásából uszodahasználati díjként. 17

A Magyar Úszó Szövetség bevételeibıl a fent említetteken kívül más, olimpiai felkészítésben részt vevı mőhelyek részére is nyújtott, várhatóan az olimpiász második felében is nyújt, majd létesítmény használati célú mőhelytámogatást is. 2.) Központi létesítmények állagmegóvása A közelmúltban sokkolta a magyar közvéleményt az a hír, mely szerint a Komjádi Béla Sportuszoda födém szerkezetébıl aláhulló fémlemezek okozhattak volna balesetet, de szerencsére az eset idején senki sem tartózkodott a medencetér veszélyeztetett helyén. Mindezek alapján elengedhetetlen az említett létesítmény rekonstrukciója, melyre ismereteink szerint az arra illetékes szervezetek kaptak soron kívüli állami támogatást. Napjainkig az arra illetékes vezetés nem tudott hivatalos tájékoztatást adni arról, hogy mikor kell megkezdjék az átépítést. Valószínősíthetı, hogy a 2009. évi Vb elıtt bezárásra kerül a Komjádi Béla Sportuszoda. Ennek bekövetkezte esetén, az itt dolgozó Jövı SC Veolia mőhely edzéslehetıségét a margitszigeti Széchy Tamás Uszodában kell megoldani. Egy ilyen áttelepülés összes járulékos gondját nem terhelhetjük jelen fejezetben csupán megemlítjük, hogy az áttelepülés aktuális. Az áttelepülés mikéntjének elızetesét a Magyar Vízilabda Szövetség illetékeseivel már egyeztettük. Elképzelhetı, hogy ez ügyben T. MOB együttmőködı segítségét is kérjük majd az összes fél számára legelınyösebb megoldás érdekében. (EYOF, Ifi Vb, Ifi olimpia stb. feladatok) 3.) országos létesítmény helyzet Sportágunk országos szintő medence ellátottsága megfelelı. Ország szerint tova, több mint húsz olyan úszócsarnok vagy medence áll a szakosztályok rendelkezésére, melyekben nemzetközi szintő eredmények elérésére van lehetıség. Azonban a szóban forgó medencéket általában meg kell osztani más sportágakkal, illetve a lakossági igények kiszolgálásával. Ebbıl fakadóan legtöbb uszodánkban kevés a hely a szakosztályok számára. Komplikálja a helyeztet, hogy az ott dolgozó szakembereink kompromisszumokra kényszerülnek, de az így kialakult helyzetben úszóink részére megmaradó vízfelület már nem elég a nemzetközi szintő edzésmunkához. E téren akkor várhatunk dinamikus fejlıdést, amikor a közigazgatási régiós rendszerek kialakulnak és az újonnan kialakult régiókban, - az EU más országaihoz hasonlóan önálló, lakossági használattól mentesíthetı sportközpontok alakulnak ki. 18