Mit nevezünk kéknyelv betegségnek? A kéknyelv betegség (bluetongue) fertőző vírusos állatbetegség, mely a kérődző állatokat (szarvasmarha, juh, kecske, vadon élő kérődzők) támadja meg. Egyéb állatokra és az emberre a vírus nem veszélyes, emberi megbetegedést nem okoz. Milyen tünetek jellemzik a betegséget? A vírus az érfalakat károsítja, emiatt a megbetegedett állatokban vizenyő, vérzés, nyálkahártya kifekélyesedés alakulhat ki különböző testrészeken. A klinikai tünetek általában a fertőzés után 3-7 nappal jelentkeznek, az állatok lázasak, bágyadtak. Orrfolyás, kötőhártyagyulladás gyakran megfigyelhető. A fej, a fültő, az áll alatti és nyaki területek bőr alatti területe vizenyőssé válhat. Az állatok a nyálzás mellett gyakran kiöltik nyelvüket, mely fokozatosan megduzzad és a kialakuló vérkeringési zavar miatt kékké színeződik. A száj nyálkahártyán fekélyes, elhalt területek alakulhatnak ki. A lábvégek szintén vizenyőssé válhatnak és itt is kialakulhatnak fekélyes területek. Juhokban általában súlyosabbak a tünetek. A szarvasmarhák kevésbé érzékenyek, a kecskék és a vadon élő kérődzők többnyire tünetmentesen vészelik át a betegséget. Mi okozza? A betegséget a kéknyelv-betegség vírus (BTV, Bluetongue virus) okozza. Jelenleg a vírus 24 típusa ismert. A kórokozót kizárólag a törpeszúnyogok terjesztik. A szúnyogok a fertőzött állatok vérével táplálkozva fertőződnek, majd 6-8 nap után a nyálmirigyükben elszaporodó vírusokat a csípés során továbbadják a fogékony állatoknak. Állatok közti közvetlen kontaktus révén, illetve egyéb úton a fertőzés nem terjed. Hol fordul elő a betegség? A kéknyelv-betegséget eredetileg Dél-Afrikában azonosították. Előfordul a Közel-Keleten, Indiában, Délkelet-Ázsia meleg éghajlatú országaiban, Ausztráliában, az USÁ-ban és Középés Dél-Amerikában is. Európában korábban csak alkalmanként, a görög szigetekre behurcolva fordult elő, azonban az elmúlt évtizedben a kórokozót egyre több országban azonosították. Az esetek száma jelentősen megnőtt, a szállítások korlátozása miatt súlyos gazdasági károkat okozva. A betegség 2014 nyarán-őszén újra megjelent Törökországban is és elterjedt Görögország, Bulgária és Románia teljes, valamint a balkáni országok egyes területein. A kéknyelv-betegség bejelentési kötelezettség alá tartozó betegség. Miként ismerhető fel és kezelhető a betegség? A betegség gyanúja a jellemző tünetek alapján merül fel. Ilyen esetekben az állattartónak értesíteni kell az állományt ellátó állatorvosát vagy a járási hivatal állategészségügyi hivatalát vagy a kormányhivatalok Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóságait (továbbiakban: ÉLBÁI). A fertőzöttség megerősítése vérvételt követően laboratóriumban immunológiai és virológiai módszerekkel lehetséges. A fertőzött állatok gyógykezelésére
nincsen lehetőség. Gyanú esetén a vizsgálatok állami költségre történnek. A betegség megállapítása esetén állami kártalanításra jogosult az állattartó. Miként előzhető meg a betegség? Mivel kizárólag a kórokozó-átvivőkön keresztül terjedő betegségről van szó, a betegség megelőzését segíti a kórokozó-átvivők támadásai elleni védekezés (az állatok, az állattartó épületek, a trágyatárolók, a szúnyogok vizes élőhelyei rovarirtó és/vagy -riasztó szerekkel történő kezelése, a szúnyogok alacsony aktivitásának idején történő legeltetés), valamint a járvány terjedésének megelőzése érdekében az állatok mozgásának korlátozása. A vírus 60 C-on 15 perc, 50 C-on 3 óra alatt elpusztítható, alacsony és magas ph-ra (6-nál kisebb és 8 nál nagyobb) egyaránt érzékeny. Jodoform és fenol tartalmú fertőtlenítőszerekkel, valamint a ß-propiolaktonnal szemben érzékeny. Fehérje jelenlétében azonban igen ellenálló, vérben például 20 C-on évekig életképes marad. Milyen élelmiszerbiztonsági veszélyt jelent a betegség? A kéknyelv-betegség nem jelent élelmiszerbiztonsági kockázatot. A vírus állatról emberre nem terjed, az emberre az esetlegesen fertőzött állatokból előállított élelmiszerek sem jelentenek veszélyt. Mi az a megfigyelési zárlat, a védőkörzet és a megfigyelési körzet? A betegség leküzdésére többféle intézkedés szolgál, melyeket uniós és hazai jogszabályok írnak elő. Ezen intézkedések egyike a fertőzött állatot tartó gazdaságok körüli 100 kilométeres sugarú körben védő- és az ezt 50 kilométer széles sávban övező megfigyelési körzet elrendelése. A védőkörzeten belül a fertőzött gazdaságok körül 20 kilométeres sugarú körben található, fogékony állatokat tartó gazdaságokra megfigyelési zárlatot kell elrendelni. Milyen intézkedéseket kell foganatosítani ezekben a körzetekben? A korlátozás alá vont körzeteket fogékony állatoknak, azok spermájának, petesejtjeinek, embrióinak elhagynia tilos. Ez alól bizonyos feltételek teljesülése esetén az ÉLBÁI-k adhatnak felmentést. Hova szállíthatok állatot, ha az állományom a 20 kilométeres körön belül megfigyelési zárlat alatt áll? A megfigyelési zárlat alatt álló gazdaságokból állatokat kiszállítani tilos. A zárlat a betegség megállapításának napjától 40 napig tart. A zárlat alatt az állategészségügyi hatóság állatorvosa felkeres minden gazdaságot, hogy az állatok klinikai vizsgálatával megállapítsa, felmerül-e ezekben a tenyészetekben a betegség gyanúja. Amennyiben kihirdetése óta legalább 10 nap eltelt, az ÉLBÁI előzetes laboratóriumi vizsgálatok elvégzése után engedélyt adhat a védőkörzeten belül lévő más gazdaságba való kiszállításra. Hova szállíthatok állatot belföldön, ha az állományom védőkörzetben található?
Az állatok szállítása a védőkörzeten belül és a védőkörzeten kívülre is csak az állatorvos által elvégzett, kedvező eredményű klinikai vizsgálat után lehetséges. A védőkörzeten kívülre - megfigyelési körzetbe és az ország kéknyelv betegségtől mentes területeire - jelenleg csak vágóhídra lehet szállítani az állatokat. A védőkörzeten belül nem csak vágóhídra, hanem továbbtartásra is elszállíthatóak a betegségre fogékony állatok, feltéve hogy a fogadó állomány nincs zárlat alatt. Hova szállíthatok állatot belföldön, ha az állományom megfigyelési körzetben található? Az állatok szállítása a megfigyelési körzeten belül és a megfigyelési körzeten kívülre is csak az állatorvos által elvégzett kedvező eredményű klinikai vizsgálat után lehetséges. A megfigyelési körzetből az ország kéknyelv betegségtől mentes területre jelenleg csak vágóhídra lehet szállítani az állatokat. A megfigyelési körzeten belül és a védőkörzetbe nem csak vágóhidra, hanem továbbtartásra is lehet szállítani a betegségre fogékony állatokat, feltéve hogy a védőkörzetben a fogadó állomány nincs zárlat alatt. Miért nem lehet az egyes körzetekből továbbtartási céllal bárhová kiszállítani az állatokat? A körzetelhagyási tilalmat előíró és a tilalom alóli felmentést szabályozó uniós rendelet 2012. évi módosítása miatt jelenleg a nem vakcinázott és a betegségen át nem esett állatok csak az ún. vektormentes periódusban vagy meghatározott idejű vektormentes létesítményben tartás után hagyhatják el a korlátozás alá vont körzeteket. Mi az a vektormentes periódus? Az év olyan időszaka, amelyben a környezetben nem találhatók meg a kórokozó átvitelében szerepet játszó törpeszúnyogok. Ez az időszak a mai hazai éghajlati viszonyok mellett általában december elejétől február végéig tart. Pontos kezdetét és végét a NÉBIH hirdeti ki hivatalosan. Amíg a NÉBIH nem hirdette ki a vektormentes időszak kezdetét, addig nem lehet enyhíteni a tilalmakat. Mi az a vektormentes létesítmény? Az uniós rendeletben meghatározott jellemzőkkel rendelkező állattartó épület. Ezen szigorú kritériumoknak a hazai állattartó épületek jelenleg nem felelnek meg. Mi a helyzet a vakcinázott állatokkal? A vakcinás védekezés alkalmazására az országos főállatorvos előzetes engedélye alapján és az után nyílik lehetőség, mihelyt a hazánkban betegséget okozó vírustörzs tipizálása megtörténik, vagyis megállapításra kerül, hogy a húsznál is több variáns közül melyik okozta a magyarországi fertőzéseket. Ennek megállapítása az angliai Pirbright-ban lévő laboratóriumban történik. Ha tipizálták a törzset, utána engedélyezve lesz a védőoltás alkalmazása?
A gyógyszergyártók nem minden törzs ellen képesek vakcinát előállítani, valamint a védekezési mód megválasztása függ a hazai elterjedtség mértékétől is, ezért ezek ismerete nélkül egyelőre nem lehet előre jelezni, szükséges lesz-e hazánkban a vakcinázás bevezetése. Lehetséges-e exportálni a korlátozás alatt álló területen tartott állatokat? Vágás céljára az Európai Unió tagállamainak területére (például Olaszországba) lehetséges a kérődzők kiszállítása. Ez esetben a járási állategészségügyi hivataloknak a célország állategészségügyi hatóságát 48 órával a tervezett export előtt tájékoztatniuk kell, ezért különösen fontos, hogy a szállítások annyival előbb bejelentésre kerüljenek a magyar hatóságoknál, hogy azok tájékoztatási kötelezettségüknek eleget tehessenek. Továbbtartási céllal a vektormentes perióduson kívül csak olyan tagállamokba, illetve ezen tagállamok olyan területeire lehet elszállítani a fogékony állatokat, amelyek azonos korlátozás alá esnek. Oda is csak akkor, ha a korlátozás a vírusnak ugyanazon törzse miatt került elrendelésre, mint ami hazánkban a fertőzést okozta. A vektormentes periódus kihirdetése után előzetes laboratóriumi vizsgálatokat követően lehetőség nyílik egyéb uniós területekre is a továbbtartási céllal történő kiszállításra. Az Unión kívüli, ún. harmadik országok esetében minden országra kiterjedő, egységes szabályozás nem létezik, minden esetben az adott partner ország és hazánk között megkötött kereskedelmi megállapodás alapján készült exportbizonyítvány tartalmazza a kéknyelv betegségre vonatkozó feltételeket vágás és továbbtartás esetében egyaránt. Ki állítja ki az állatorvosi igazolást az egyes szállítások során? Ugyanazon körzeten belüli, valamint megfigyelési körzetből a védőkörzetbe irányuló szállítás esetén az állományt ellátó szolgáltató állatorvos. Védőkörzet elhagyása, megfigyelési körzetből mentes területre történő szállítás és export esetén minden esetben a járási állategészségügyi hivatal hatósági állatorvosa Mennyi idővel a tervezett időpont előtt kell értesíteni a szállításról az állatorvost? Mivel export és belföldi célú körzetelhagyás esetén a célállomást a hatóságnak 48 órával hamarabb értesítenie kell, ezért az értesítésnek legalább a tervezett időpont előtt 72 órával meg kell történnie. A kéknyelv betegségben elhullott vagy leölt állatok után kaphatok állami kártalanítást? Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény rendelkezései alapján a kéknyelv betegségben elhullott vagy a kéknyelv betegség felderítése, illetve leküzdése miatt leölt állatokért állami kártalanítás jár, ha az állattartó a törvényben előírt bejelentési kötelezettsége alapján állata betegségét vagy elhullását jelentette az állatorvosnak, illetve állatait a vonatkozó jogszabályok betartásával vásárolta és tartotta. Zárt körülmények között tartott vadon élő kérődzők esetén csak az engedéllyel befogott, és legalább hat hónapja zárt körülmények között tartott állatok esetében jár állami kártalanítás.
Meddig tart az országot sújtó korlátozás? Az utolsó betegség megállapítása után két évvel nyerheti vissza az ország a betegségtől való mentességet.ezünk kéknyelv betegségnek? A kéknyelv betegség (bluetongue) fertőző vírusos állatbetegség, mely a kérődző állatokat (szarvasmarha, juh, kecske, vadon élő kérődzők) támadja meg. Egyéb állatokra és az emberre a vírus nem veszélyes, emberi megbetegedést nem okoz. Milyen tünetek jellemzik a betegséget? A vírus az érfalakat károsítja, emiatt a megbetegedett állatokban vizenyő, vérzés, nyálkahártya kifekélyesedés alakulhat ki különböző testrészeken. A klinikai tünetek általában a fertőzés után 3-7 nappal jelentkeznek, az állatok lázasak, bágyadtak. Orrfolyás, kötőhártyagyulladás gyakran megfigyelhető. A fej, a fültő, az áll alatti és nyaki területek bőr alatti területe vizenyőssé válhat. Az állatok a nyálzás mellett gyakran kiöltik nyelvüket, mely fokozatosan megduzzad és a kialakuló vérkeringési zavar miatt kékké színeződik. A száj nyálkahártyán fekélyes, elhalt területek alakulhatnak ki. A lábvégek szintén vizenyőssé válhatnak és itt is kialakulhatnak fekélyes területek. Juhokban általában súlyosabbak a tünetek. A szarvasmarhák kevésbé érzékenyek, a kecskék és a vadon élő kérődzők többnyire tünetmentesen vészelik át a betegséget. Mi okozza? A betegséget a kéknyelv-betegség vírus (BTV, Bluetongue virus) okozza. Jelenleg a vírus 24 típusa ismert. A kórokozót kizárólag a törpeszúnyogok terjesztik. A szúnyogok a fertőzött állatok vérével táplálkozva fertőződnek, majd 6-8 nap után a nyálmirigyükben elszaporodó vírusokat a csípés során továbbadják a fogékony állatoknak. Állatok közti közvetlen kontaktus révén, illetve egyéb úton a fertőzés nem terjed. Hol fordul elő a betegség? A kéknyelv-betegséget eredetileg Dél-Afrikában azonosították. Előfordul a Közel-Keleten, Indiában, Délkelet-Ázsia meleg éghajlatú országaiban, Ausztráliában, az USÁ-ban és Középés Dél-Amerikában is. Európában korábban csak alkalmanként, a görög szigetekre behurcolva fordult elő, azonban az elmúlt évtizedben a kórokozót egyre több országban azonosították. Az esetek száma jelentősen megnőtt, a szállítások korlátozása miatt súlyos gazdasági károkat okozva. A betegség 2014 nyarán-őszén újra megjelent Törökországban is és elterjedt Görögország, Bulgária és Románia teljes, valamint a balkáni országok egyes területein. A kéknyelv-betegség bejelentési kötelezettség alá tartozó betegség. Miként ismerhető fel és kezelhető a betegség? A betegség gyanúja a jellemző tünetek alapján merül fel. Ilyen esetekben az állattartónak értesíteni kell az állományt ellátó állatorvosát vagy a járási hivatal állategészségügyi hivatalát vagy a kormányhivatalok Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóságait
(továbbiakban: ÉLBÁI). A fertőzöttség megerősítése vérvételt követően laboratóriumban immunológiai és virológiai módszerekkel lehetséges. A fertőzött állatok gyógykezelésére nincsen lehetőség. Gyanú esetén a vizsgálatok állami költségre történnek. A betegség megállapítása esetén állami kártalanításra jogosult az állattartó. Miként előzhető meg a betegség? Mivel kizárólag a kórokozó-átvivőkön keresztül terjedő betegségről van szó, a betegség megelőzését segíti a kórokozó-átvivők támadásai elleni védekezés (az állatok, az állattartó épületek, a trágyatárolók, a szúnyogok vizes élőhelyei rovarirtó és/vagy -riasztó szerekkel történő kezelése, a szúnyogok alacsony aktivitásának idején történő legeltetés), valamint a járvány terjedésének megelőzése érdekében az állatok mozgásának korlátozása. A vírus 60 C-on 15 perc, 50 C-on 3 óra alatt elpusztítható, alacsony és magas ph-ra (6-nál kisebb és 8 nál nagyobb) egyaránt érzékeny. Jodoform és fenol tartalmú fertőtlenítőszerekkel, valamint a ß-propiolaktonnal szemben érzékeny. Fehérje jelenlétében azonban igen ellenálló, vérben például 20 C-on évekig életképes marad. Milyen élelmiszerbiztonsági veszélyt jelent a betegség? A kéknyelv-betegség nem jelent élelmiszerbiztonsági kockázatot. A vírus állatról emberre nem terjed, az emberre az esetlegesen fertőzött állatokból előállított élelmiszerek sem jelentenek veszélyt. Mi az a megfigyelési zárlat, a védőkörzet és a megfigyelési körzet? A betegség leküzdésére többféle intézkedés szolgál, melyeket uniós és hazai jogszabályok írnak elő. Ezen intézkedések egyike a fertőzött állatot tartó gazdaságok körüli 100 kilométeres sugarú körben védő- és az ezt 50 kilométer széles sávban övező megfigyelési körzet elrendelése. A védőkörzeten belül a fertőzött gazdaságok körül 20 kilométeres sugarú körben található, fogékony állatokat tartó gazdaságokra megfigyelési zárlatot kell elrendelni. Milyen intézkedéseket kell foganatosítani ezekben a körzetekben? A korlátozás alá vont körzeteket fogékony állatoknak, azok spermájának, petesejtjeinek, embrióinak elhagynia tilos. Ez alól bizonyos feltételek teljesülése esetén az ÉLBÁI-k adhatnak felmentést. Hova szállíthatok állatot, ha az állományom a 20 kilométeres körön belül megfigyelési zárlat alatt áll? A megfigyelési zárlat alatt álló gazdaságokból állatokat kiszállítani tilos. A zárlat a betegség megállapításának napjától 40 napig tart. A zárlat alatt az állategészségügyi hatóság állatorvosa felkeres minden gazdaságot, hogy az állatok klinikai vizsgálatával megállapítsa, felmerül-e ezekben a tenyészetekben a betegség gyanúja. Amennyiben kihirdetése óta legalább 10 nap eltelt, az ÉLBÁI előzetes laboratóriumi vizsgálatok elvégzése után engedélyt adhat a védőkörzeten belül lévő más gazdaságba való kiszállításra.
Hova szállíthatok állatot belföldön, ha az állományom védőkörzetben található? Az állatok szállítása a védőkörzeten belül és a védőkörzeten kívülre is csak az állatorvos által elvégzett, kedvező eredményű klinikai vizsgálat után lehetséges. A védőkörzeten kívülre - megfigyelési körzetbe és az ország kéknyelv betegségtől mentes területeire - jelenleg csak vágóhídra lehet szállítani az állatokat. A védőkörzeten belül nem csak vágóhídra, hanem továbbtartásra is elszállíthatóak a betegségre fogékony állatok, feltéve hogy a fogadó állomány nincs zárlat alatt. Hova szállíthatok állatot belföldön, ha az állományom megfigyelési körzetben található? Az állatok szállítása a megfigyelési körzeten belül és a megfigyelési körzeten kívülre is csak az állatorvos által elvégzett kedvező eredményű klinikai vizsgálat után lehetséges. A megfigyelési körzetből az ország kéknyelv betegségtől mentes területre jelenleg csak vágóhídra lehet szállítani az állatokat. A megfigyelési körzeten belül és a védőkörzetbe nem csak vágóhidra, hanem továbbtartásra is lehet szállítani a betegségre fogékony állatokat, feltéve hogy a védőkörzetben a fogadó állomány nincs zárlat alatt. Miért nem lehet az egyes körzetekből továbbtartási céllal bárhová kiszállítani az állatokat? A körzetelhagyási tilalmat előíró és a tilalom alóli felmentést szabályozó uniós rendelet 2012. évi módosítása miatt jelenleg a nem vakcinázott és a betegségen át nem esett állatok csak az ún. vektormentes periódusban vagy meghatározott idejű vektormentes létesítményben tartás után hagyhatják el a korlátozás alá vont körzeteket. Mi az a vektormentes periódus? Az év olyan időszaka, amelyben a környezetben nem találhatók meg a kórokozó átvitelében szerepet játszó törpeszúnyogok. Ez az időszak a mai hazai éghajlati viszonyok mellett általában december elejétől február végéig tart. Pontos kezdetét és végét a NÉBIH hirdeti ki hivatalosan. Amíg a NÉBIH nem hirdette ki a vektormentes időszak kezdetét, addig nem lehet enyhíteni a tilalmakat. Mi az a vektormentes létesítmény? Az uniós rendeletben meghatározott jellemzőkkel rendelkező állattartó épület. Ezen szigorú kritériumoknak a hazai állattartó épületek jelenleg nem felelnek meg. Mi a helyzet a vakcinázott állatokkal? A vakcinás védekezés alkalmazására az országos főállatorvos előzetes engedélye alapján és az után nyílik lehetőség, mihelyt a hazánkban betegséget okozó vírustörzs tipizálása megtörténik, vagyis megállapításra kerül, hogy a húsznál is több variáns közül melyik okozta a magyarországi fertőzéseket. Ennek megállapítása az angliai Pirbright-ban lévő laboratóriumban történik. Ha tipizálták a törzset, utána engedélyezve lesz a védőoltás alkalmazása?
A gyógyszergyártók nem minden törzs ellen képesek vakcinát előállítani, valamint a védekezési mód megválasztása függ a hazai elterjedtség mértékétől is, ezért ezek ismerete nélkül egyelőre nem lehet előre jelezni, szükséges lesz-e hazánkban a vakcinázás bevezetése. Lehetséges-e exportálni a korlátozás alatt álló területen tartott állatokat? Vágás céljára az Európai Unió tagállamainak területére (például Olaszországba) lehetséges a kérődzők kiszállítása. Ez esetben a járási állategészségügyi hivataloknak a célország állategészségügyi hatóságát 48 órával a tervezett export előtt tájékoztatniuk kell, ezért különösen fontos, hogy a szállítások annyival előbb bejelentésre kerüljenek a magyar hatóságoknál, hogy azok tájékoztatási kötelezettségüknek eleget tehessenek. Továbbtartási céllal a vektormentes perióduson kívül csak olyan tagállamokba, illetve ezen tagállamok olyan területeire lehet elszállítani a fogékony állatokat, amelyek azonos korlátozás alá esnek. Oda is csak akkor, ha a korlátozás a vírusnak ugyanazon törzse miatt került elrendelésre, mint ami hazánkban a fertőzést okozta. A vektormentes periódus kihirdetése után előzetes laboratóriumi vizsgálatokat követően lehetőség nyílik egyéb uniós területekre is a továbbtartási céllal történő kiszállításra. Az Unión kívüli, ún. harmadik országok esetében minden országra kiterjedő, egységes szabályozás nem létezik, minden esetben az adott partner ország és hazánk között megkötött kereskedelmi megállapodás alapján készült exportbizonyítvány tartalmazza a kéknyelv betegségre vonatkozó feltételeket vágás és továbbtartás esetében egyaránt. Ki állítja ki az állatorvosi igazolást az egyes szállítások során? Ugyanazon körzeten belüli, valamint megfigyelési körzetből a védőkörzetbe irányuló szállítás esetén az állományt ellátó szolgáltató állatorvos. Védőkörzet elhagyása, megfigyelési körzetből mentes területre történő szállítás és export esetén minden esetben a járási állategészségügyi hivatal hatósági állatorvosa Mennyi idővel a tervezett időpont előtt kell értesíteni a szállításról az állatorvost? Mivel export és belföldi célú körzetelhagyás esetén a célállomást a hatóságnak 48 órával hamarabb értesítenie kell, ezért az értesítésnek legalább a tervezett időpont előtt 72 órával meg kell történnie. A kéknyelv betegségben elhullott vagy leölt állatok után kaphatok állami kártalanítást? Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény rendelkezései alapján a kéknyelv betegségben elhullott vagy a kéknyelv betegség felderítése, illetve leküzdése miatt leölt állatokért állami kártalanítás jár, ha az állattartó a törvényben előírt bejelentési kötelezettsége alapján állata betegségét vagy elhullását jelentette az állatorvosnak, illetve állatait a vonatkozó jogszabályok betartásával vásárolta és tartotta. Zárt körülmények között tartott vadon élő kérődzők esetén csak az engedéllyel befogott, és legalább hat hónapja zárt körülmények között tartott állatok esetében jár állami kártalanítás.
Meddig tart az országot sújtó korlátozás? Az utolsó betegség megállapítása után két évvel nyerheti vissza az ország a betegségtől való mentességet.