Magyar Jogász Egylet, Eger, 2014. november 27.

Szerződésszeg sszegés, s, előrel reláthatóság, kártérítési felelőss sség g az új Ptk.-ban I. részr Magyar Jogász Egylet, Eger, 2014. november 27. dr. Verebics János, PhD egyetemi docens, BME GTK Üzleti jog tanszék elnökhelyettes, Páneurópa Jogász Unió 1 Bevezető helyett - Kiindulópont: az új Ptk. szerződésszegésért való kárfelelősség új szabályozásának körében szakít az egységes kártérítési jog rendszerével a szerződésszegésért való felelősség körében a károkozó magatartást a szerződésben önként vállalt kötelezettségnek tekinti ~ a felróhatóságot figyelmen kívül hagyva objektíve megszigorítja a szerződésszegő fél kimentési lehetőségét (Ptk. 6:142. ) ~ ezt ellensúlyozva bevezeti az előreláthatósági elvet: a megtérítendő következménykárok és elmaradt haszon mértékét a szerződéskötéskor a szerződésszegő fél által előrelátható károkra korlátozza (Ptk. 6:143. ) ettől eltekintve azonban a kártérítési jog egysége megmarad > a szerződésen kívüli kárfelelősség szabályait kell alkalmazni ~ a kár beállta és az okozati összefüggés tekintetében ~ a károsult kármegelőzési, kárelhárítási és kárenyhítési kötelezettségére és a közös károkozók felelősségére (Ptk. 6:144. ). > A KONSTRUKCIÓ LÉNYEGE: A TEVÉKENYSÉGGEL EGYÜTT JÁRÓ KOCKÁZATBÓL ADÓDÓ KÁRKÖVETKEZMÉNYEK (ELŐZETES) TELEPÍTÉSE > KOCKÁZATELOSZTÁS 2 docens, BME GTK Üzleti jog tanszék 1

Bevezető helyett -Előzmények: az előreláthatósági elv bevezetésének lehetőségét a magánjog-tudomány már rég felvetette: Világhy Miklós (1971), Harmathy Attila (1974), Eörsi Gyula (1984) normatív szabályozásként is megjelent: az 1959-es Ptk. a külgazdasági kapcsolatokra szóló alkalmazásáról szóló 1978. évi 8. tvr. 18. (joggyakorlata nem ismert) a magyar szabályozás modelljéül a nemzetközi jogegységesítési folyamatok szolgáltak, a német, osztrák, svájci jog nem alkalmazza elméleti megalapozása: Vékás Lajos (2002) > bekerül az új Ptk. koncepciójába, tervezeteibe, majd a 2009-es hatályba nem lépett Ptk.-ba > NEM MONDHATÓ, HOGY NEM SZÓLTAK ELŐRE 3 Bevezető helyett - Milyen problémák merülnek fel a változások tükrében? mi az új szabályozás normatív tartalma > erre nézve a Ptk. szövege egyértelmű eligazítást ad hogyan értelmezzük az új szabályokat, s hogyan alkalmazzuk azokat majd a gyakorlatban hogy alakul majd jövőben a szerződésszegésért való kárfelelősség és a deliktuális kárfelelősség szabályainak együttes alkalmazása mennyiben él tovább a szerződésszegésért való kárfelelősség korábbi bírói gyakorlata, milyen irányban várható elmozdulás > E KÉRDÉSEK MEGVÁLASZOLÁSÁBAN SZERETNE A MAI KONZULTÁCIÓ SEGÍTENI ÁM: Sosem tudhatod, mi jár egy bírónő fejében. 4 docens, BME GTK Üzleti jog tanszék 2

Áttekintés I. SZERZŐDÉSSZEG SSZEGÉS ÉS KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSS SSÉG G RÉGI R PTK.-BAN II. SZERZŐDÉSSZEG SSZEGÉS ÉS KÁRFELELŐSSÉG G AZ ÚJ J PTK.- BAN III. I. A VEZETŐ TISZTSÉGVISEL GVISELŐK KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSS SSÉGE 5 Első rész 6 docens, BME GTK Üzleti jog tanszék 3

I. Szerződésszeg sszegés és kártérítési felelőss sség g a régi Ptk.-ban 7 I. SZERZŐDÉSSZEG SSZEGÉS ÉS KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSS SSÉG A RÉGI R PTK.-BAN I.1 A szerződésszegés a régi Ptk. szerint A.) A szerződésszegés és szankciói B.) A szerződésszegés esetei C.) Szerződésszegési tényállások az 1959-es Ptk. szerint D.) A teljesítés követelményei a következményi károk jelentkezése E.) Egységes kárfelelősség F.) A felelősség módja, a kártérítés mértéke G.) Elvi jelentőségű kérdések a bírói gyakorlatból 8 docens, BME GTK Üzleti jog tanszék 4

I. SZERZŐDÉSSZEGÉS ÉS KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG A RÉGI PTK.-BAN I.1 A szerződésszegés a régi Ptk. szerint A.) A szerződésszegés és szankciói -Szerződésszegés: minden olyan magatartás, körülmény vagy állapot, amely szerződésbe ütközik, vagy egyébként sérti valamelyik félnek a szerződéssel kapcsolatos jogait - A szerződésszegés esetében alkalmazható szankciók az 1959- es Ptk.-ban: felróhatóságtól függetlenül alkalmazható szankciók > kimentésre nincs mód ~ késedelmi kamat ~ kellékszavatosság felróhatóság meglétéhez kötött szankciók > a felelősség kimenthető ~ kötbér ~ kártérítés - Egységes kárfelelősség > Ptk. 339. skk. megfelelő alkalmazása 9 I. SZERZŐDÉSSZEGÉS ÉS KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG A RÉGI PTK.-BAN I.1 A szerződésszegés a régi Ptk. szerint B.) A szerződésszegés esetei -A szerződésszegés esetei: minden szerződésszegés jogellenes ~ a közös szabályok szerint, ha ez kárt okoz, kártérítési kötelezettséggel jár ~ leggyakrabban előforduló (a XXV. fejezetben külön nem nevesített) esete > a teljesítés általános követelményeitől való eltérés (rptk. 277. ) > 2002. után a fogyasztói szerződésekre modellezett, részletesen kimunkált követelmények > egyes szerződések esetében a tájékoztatási kötelezettség külön is nevesített [rptk. 367. (1) bek, ill. a vállalkozási szerződés esetében rptk. 392-393. ] specifikus esetei ~ késedelem ~ hibás teljesítés ~ teljesítés lehetetlenné válása ~ teljesítés megtagadása 10 docens, BME GTK Üzleti jog tanszék 5

I. SZERZŐDÉSSZEGÉS ÉS KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG A RÉGI PTK.-BAN I.1 A szerződésszegés a régi Ptk. szerint C.) Szerződésszegési tényállások az 1959-es Ptk. szerint - A(z) rptk. bizonyos közös szabályok fenntartása mellett (rptk. 314. ), de önállóan a kötelezetti késedelem, rptk.299., jogosulti késedelem, rptk. 303., hibás teljesítés, rptk. 310. a teljesítés kötelezettnek és a jogosultnak (rptk. 312. (2)-(3) bek.) felróható lehetetlenné válása a teljesítés megtagadása, rptk. 313. ) körében rendelkezett a szerződésszegés kártérítési szankciójáról - A bírói gyakorlat a szerződésszerű teljesítés hiányának értékelésekor - legtöbbször az adott helyzetben való elvárhatóság, illetőleg az ok-okozatosság értékelése körében - eddig is figyelemmel volt az előreláthatóságra 11 I. SZERZŐDÉSSZEGÉS ÉS KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG A RÉGI PTK.-BAN I.1 A szerződésszegés a régi Ptk. szerint D.) A teljesítés követelményei a következményi károk jelentkezése - Késedelem: az adott helyzetben elvárható magatartás tanúsításának kötelezettsége > amit a félnek bizonyítania kell: ezt tette a késedelem ELHÁRÍTÁSA érdekében - Hibás teljesítés: a teljesítés minőségére vonatkozó szabályok [rptk. 277. (1) bek. ] > a dolognak a teljesítéskor alkalmasnak kell lennie azokra a célokra, amelyekre más, azonos fajtájú szolgáltatásokat rendszerint használnak, rendelkeznie kell azzal a minőséggel, illetve nyújtania kell azt a teljesítményt, amely azonos fajtájú szolgáltatásoknál szokásos, és amelyet a jogosult elvárhat, figyelembe véve a szolgáltatás természetét, valamint a kötelezettnek, a gyártónak, az importálónak vagy ezek képviselőjének a szolgáltatás konkrét tulajdonságaira vonatkozó - különösen reklámban vagy az áru címkéjén megjelenő - nyilvános kijelentését alkalmasnak kell lennie a jogosult által meghatározott célra, ha azt a jogosult a szerződéskötés időpontjában a kötelezett tudomására hozta, és abba a kötelezett beleegyezett együttműködési kötelezettség [rptk. 277. (4) bek.] > ha nem, HIBÁS TELJESÍTÉS, s a kötelezett csak akkor mentesül, ha bizonyítja, a hibátlan teljesítés érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben elvárható - Lehetetlenülés, teljesítés megtagadása: a kártérítés feltétele a felróhatóság > különösen fontos esete az érdekbeni lehetetlenülés a kereskedelmi kockázatot a feleknek viselniük kell a szerződéskötés után beállott változás miatti rendkívüli nehézség, áldozatot nem kell vállalni 12 docens, BME GTK Üzleti jog tanszék 6

I. SZERZŐDÉSSZEGÉS ÉS KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG A RÉGI PTK.-BAN I.1 A szerződésszegés a régi Ptk. szerint E.) Egységes kárfelelősség - Alapja: a szerződésszegésért való felelősségre, valamint a kártérítés mértékére a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályait (rptk. XXIX-XXXI. fejezetek) kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a kártérítés mérséklésének - ha a jogszabály kivételt nem tesz - nincs helye [rptk. 318. (1) bek.]. - A kontraktuális felelősség fennállásának feltételei az rptk. 339. (1) bek. alapján jogellenes magatartás > minden magatartás jogellenes, ami nem szerződésszerű és a törvény nem ismeri el jogszerűnek kár > jogosult a szerződésszegésben vagy következményeiben való közrehatása kármegosztáshoz vezet > tapadó és következményi károk megtérítése egyaránt kérhető > nem vagyoni károk is a magatartás és kár közötti okozati összefüggés > nélkülözhetetlen elem felróhatóság > hiánya kimentési ok > csak a másik fél élhet a szerződésszegésre alapozva kárigénnyel, a feltételek meglétét neki kell bizonyítania 13 I. SZERZŐDÉSSZEGÉS ÉS KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG A RÉGI PTK.-BAN I.1 A szerződésszegés a régi Ptk. szerint F.) A felelősség módja, a kártérítés mértéke - Az rptk. 355. alkalmazásával: > teljes kártérítés rptk. 339. (1) bek.: a károkozó köteles a kárt megtéríteni > a károkozó helytállási kötelezettsége a jogellenes magatartás folytán előállt hátrány kiegyenlítése > mintha a kár be sem következett volna > a reparáció módja (a bíróság NINCS kötve a kereseti kérelemhez, PK 44.) ~ az eredeti állapot helyreállítása ~ a kár természetben való megtérítése ~ a kár pénzben történő megtérítése (egy összegben vagy járadék formájában) a kártérítés alapelvei ~ a káronszerzés tilalma ~ a teljes kártérítés elve (kivételekkel) a kár mértékének megállapítása (a felróhatóság mértéke NEM befolyásolja) > az okozatosság vizsgálata a kár elemei ~ a vagyonban beállott értékcsökkenés ~ az elmaradt haszon ~ a vagyoni és nem vagyoni hátrányok kiküszöböléséhez szükséges költség 14 docens, BME GTK Üzleti jog tanszék 7

I. SZERZŐDÉSSZEGÉS ÉS KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG A RÉGI PTK.-BAN I.1 A szerződésszegés a régi Ptk. szerint G.) Elvi jelentőségű kérdések a bírói gyakorlatból - Felróhatóság hiánya: ha nincs szerződésszegés, kártérítési felelősséget megalapozó felróható magatartás, nincs kártérítési jogalap > a fuvarozó nem követ el szerződésszegést, ha azért nem szállítja határidőben a megrendelés szerinti méhkaptárokat a megrendelő által megjelölt helyre, mert az gépjárművével megközelíthetetlenné vált, s e körülményről a megrendelőt haladéktalanul értesti, BH+2008.3.127. - Okozatosság hiánya: a károsult csak a károkozó magatartásával okozati összefüggésben álló kárt igényelheti > a fuvarozó azon magatartása, hogy az esős idő miatt megközelíthetetlenné vált, egyébként állattenyésztési célokat szolgáló telephelyre nem szállítja ki a a fuvarozó tulajdonát képező villanyoszlopokat, nincs okozati összefüggésben a villamosítás elmaradásából adódó károkkal és elmaradt haszonnal: a megrendelő részéről az elvárható magatartás az lett volna, ha a meghiúsult szerződés helyett kárenyhítési céllal - máshonnan szerzi be a villanyoszlopokat, BH+2006.2.66. 15 I. SZERZŐDÉSSZEGÉS ÉS KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG A RÉGI PTK.-BAN I.1 A szerződésszegés a régi Ptk. szerint G.) Elvi jelentőségű kérdések a bírói gyakorlatból EH 2013.12.P17 A kötelezett a Ptk. 305. (1) bekezdése értelmében hibásan teljesít, ha a visszterhes szerződés alapján szolgáltatott dolog a teljesítés időpontjában nem felel meg a jogszabályban vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak. Ha azonban a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy azt ismernie kellett, a kötelezett a Ptk. 305/A. (1) bekezdése szerint mentesül a szavatossági felelősség alól. Az ismert hibák körébe a Ptk. 305/A. (1) bekezdésének alkalmazása során azok a hibák tartoznak, amelyekről a jogosultnak a szerződéskötéskor ténylegesen tudomása volt. Felismerhető hibának pedig az ún. nyílt, tehát az egyszerű észleléssel megállapítható hibák minősülnek, továbbá azok a hibák, amelyeket a jogosultnak a kötelezett tájékoztatása, a szerződéskötés körülményei, illetőleg a dolog életkora, állapota és használtsági foka alapján egyébként számításba kell vennie, valamint azok a hibák is, amelyek fennállása, illetve jelentkezése a ténylegesen ismert, illetve a nyílt hibákra tekintettel a szerződéskötéskor alappal feltételezhető, előrelátható. 16 docens, BME GTK Üzleti jog tanszék 8

I. SZERZŐDÉSSZEGÉS ÉS KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG A RÉGI PTK.-BAN I.1 A szerződésszegés a régi Ptk. szerint G.) Elvi jelentőségű kérdések a bírói gyakorlatból EH 2013.12.P17 Az észlelt, illetve a felismerhető nyílt hibák jellegére figyelemmel pedig a felpereseknek - a szakértői véleményben foglaltakból következően - a szerződéskötéskor azt is számításba kellett venniük, hogy az eltakart részeken is találhatók repedések, illetve, hogy az ismert repedések tágulnak, és további repedések, állékonysági problémák jelentkeznek. Ezek a felülvizsgálati kérelemben is említett később felismert hibák tehát a szerződéskötéskor alappal számításba vehető, előre látható hibák körébe tartoztak. Mindezekre figyelemmel a felperesek az alperesekkel szemben a Ptk. 305/A. (1) bekezdése értelmében e hibák miatt szavatossági igényt megalapozottan nem érvényesíthetnek. 17 I. SZERZŐDÉSSZEG SSZEGÉS ÉS KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSS SSÉG A RÉGI R PTK.-BAN I.2 A szerződésszegés, mint előreláthatósági probléma a régi Ptk.-ban A.) A szerződés időbeni dimenziója B.) Az előreláthatóság terjedelme I.3 Az előreláthatóság kérdései a bírói gyakorlatban A.) Specifikusan meghatározott követelményektől való eltérés B.) Amivel a felek ésszerűen a szerződéskötés időpontjában számolhatnak C.) Tájékoztatási kötelezettség nyújtásának/elmulasztásának hatása D.) Az elvárható magatartás tanúsításának elmulasztása E.) A szakismerettel rendelkező vállalkozó speciális tájékoztatási és gondossági kötelezettsége F.) A mulasztás eredményeként felmerülő következménykár G.) Kárenyhítési kötelezettség és elmulasztása 18 docens, BME GTK Üzleti jog tanszék 9

I. SZERZŐDÉSSZEGÉS ÉS KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG A RÉGI PTK.-BAN I.2 A szerződésszegés, mint előreláthatósági probléma a régi Ptk.-ban A.) A szerződés időbeni dimenziója - A szerződés időbeni dimenziója: mit tudok a szerződés megkötésekor mivel kell számolnom a szerződés teljesítésének távlatában, mint a szerződésre esetlegesen hatást gyakorló tényezővel > gazdasági és jogi előreláthatóság - Mit lát előre a szerződés megkötésekor a fél a szerződés teljesítésének összefüggésében? amit speciális követelményként ő maga határoz meg ami a szerződésszerű teljesítéshez elvárható > Ptk. 277. (1) amit a szerződő partnerét terhelő tájékoztatási/együttműködési kötelezettség keretében partnere az ő tudomására hoz 19 I. SZERZŐDÉSSZEGÉS ÉS KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG A RÉGI PTK.-BAN I.2 A szerződésszegés, mint előreláthatósági probléma a régi Ptk.-ban B.) Az előreláthatóság terjedelme - Ami a teljesítésre vonatkozó speciális követelményként a szerződés részévé válik > az ettől való eltérés: szerződésszegés, mely vagy kimenthető, vagy nem - Kártérítést a szerződést érintő tájékoztatás megtévesztő vagy hiányos volta is megalapozhat a szerződés megkötésekor az rptk. 205. (3) bek. szerinti általános együttműködési és tájékoztatási kötelezettség a szerződés teljesítése során az rptk. 277. (5) bekezdése szerinti, a teljesítés körülményeiről való tájékoztatási kötelezettség 20 docens, BME GTK Üzleti jog tanszék 10

I. SZERZŐDÉSSZEGÉS ÉS KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG I.3 Az előreláthatóság kérdései a bírói gyakorlatban A.) Specifikusan meghatározott követelményektől való eltérés - BH2009.324.: Abban az esetben, ha a felek a szerződésben a dolog valamely tulajdonságát kifejezetten meghatározták, a szolgáltatás akkor is hibásnak minősül, ha az a rendeltetésszerű használatra alkalmas ugyan, de nem rendelkezik olyan tulajdonsággal, mint amelyet a felek a szerződésben meghatároztak > specifikus követelményként - BDT2011.2465.: A bevásárló és szórakoztatóközpont létesítése céljából vásárolt ingatlan lényeges, a szerződésben külön is kiköthető tulajdonsága, hogy nem esik régészeti feltárási kötelezettség alá. Az eladó önkormányzat hibásan teljesít, ha az értékesített ingatlanok régészeti lelőhelyként szerepelnek a nyilvántartásban, a hibás teljesítéssel okozati összefüggésben keletkezett kár megtérítésére köteles > specifikus követelményként került meghatározásra - BH 2011.10.280 Abban az esetben, ha a felek a szerződésben a dolog valamely tulajdonságát kifejezetten meghatározták, a dolog akkor is hibás, ha az a rendeltetésszerű használatra egyébként alkalmas, de nem felel meg a szerződésben meghatározott valamennyi feltételnek [Ptk. 305. ]. 21 I. SZERZŐDÉSSZEGÉS ÉS KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG I.3 Az előreláthatóság kérdései a bírói gyakorlatban B.) Amivel a felek ésszerűen a szerződéskötés időpontjában számolhatnak - BDT2007.1530. A hibás teljesítésért való felelősség szabályai nem általában a minőséghibát, hanem konkrét szerződés hibás nem szerződésszerű teljesítését szankcionálják. Használt házasingatlan adásvétele esetén ezért mindazon köznapi értelemben vett hibák, amelyek a használtság következményei a vevő terhére esnek, mivel azokra számítania kell. A hibás teljesítés használt dolog adásvétele esetén jogi értelemben csak akkor állapítható meg, ha a hiba független a használtságtól, illetőleg az elhasználódás számítható mértékét jelentősen túllépi. BH 2012.7.172 Használt dolog vétele esetén hibás teljesítés csak akkor állapítható meg, ha a hiba független a használtságától, illetve az elhasználódás számítható mértékét jelentősen túllépi. Kellékszavatosság esetén a hibás teljesítésre hivatkozó jogosultat terheli a bizonyítási kötelezettség abban a körben, hogy a szolgáltatott használt dolog hibajelenségei nem a természetes használtságból erednek. [Ptk. 305., Pp. 164. (1) bekezdés, 177. ]. > mindkettőre: nincs hibás teljesítés, ha a később jelentkező hiba esetleges jelentkezésére a használtsági fok alapján számítani kell 22 docens, BME GTK Üzleti jog tanszék 11

I. SZERZŐDÉSSZEGÉS ÉS KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG I.3 Az előreláthatóság kérdései a bírói gyakorlatban C.) Tájékoztatási kötelezettség nyújtásának/elmulasztásának hatása - ÍH 2012.122 HIBÁS TELJESÍTÉS KIZÁRTSÁGA, HA AZ ELADÓ A HIÁNYOSSÁGOKRÓL TÁJÉKOZTATOTT - SZERZŐDÉSES ÉS SZERZŐDÉSEN KÍVÜLI KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG I. Jogi értelemben nem történik hibás teljesítés, ha az eladó megfelelő tájékoztatása alapján a vevőnek a vásárolt lakás hiányosságára, fogyatékosságára számítania kellett. Ilyen esetben a kötelezett mentesül nem csupán a szavatossági felelősség alól, hanem a hibás teljesítés valamennyi jogkövetkezménye, így a kárfelelősség alól is. > úgy kötött szerződést, hogy ismerte a hibát - BH+ 2012.5.201 A szállítónak tájékoztatnia kell a megrendelőt az átadott termék lényeges tulajdonságairól, felhasználhatóságának korlátairól [Ptk. 380., Pp. 206. ]. 23 I. SZERZŐDÉSSZEGÉS ÉS KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG I.3 Az előreláthatóság kérdései a bírói gyakorlatban D.) Az elvárható magatartás tanúsításának elmulasztása - BH+ 2009.4.159 Az üzletszerűen gépjármű kereskedéssel foglalkozó cég esetében elvárható, hogy a gépkocsi vételárának kifizetésekor, ha azt nem az eladónak fizeti ki, megvizsgálja a pénz felvételére jelentkező személy meghatalmazásának meglétét, illetve annak terjedelmét [Ptk. 207., 22., Pp. 164., 275. ] > nem azt kell előre látni, hogy más fog jelentkezni a pénzért, hanem hogy az ellenőrzés elmulasztása a cég terhére fog esni - BH 2011.6.164 Hibás teljesítés folytán érvényesített kártérítési igény esetén a kivitelezőnek a közreműködőjétől - akinek magatartásáért felel - beszerzett tervdokumentációt a szakvállalattól elvárható gondossággal kell megvizsgálnia. Nem mentesül a kártérítési felelősség alól, ha ennek a kötelezettségének nem megfelelően tesz eleget, és a kötelezően alkalmazandó építésügyi szabványtól eltérő tervhibát nem ismeri fel [Ptk. 305. (1) bek., 310. ] > szakvállalat > magasabb gondossági követelmény 24 docens, BME GTK Üzleti jog tanszék 12

I. SZERZŐDÉSSZEGÉS ÉS KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG I.3 Az előreláthatóság kérdései a bírói gyakorlatban E.) A szakismerettel rendelkező vállalkozó speciális tájékoztatási és gondossági kötelezettsége EH 2008.1770 A vállalkozónak szakismerete alapján fel kell ismernie a vállalkozás eredményességét veszélyeztető körülményeket, és erről a megrendelőt értesítenie kell [Ptk. 392. ]. BH 2006.5.157 I. A hitelintézet a bankszámla felett rendelkezésre jogosult személy azonosítása során csak akkor jár el a tőle elvárható módon, ha alkalmazottai az azonosítás ellenőrzésére vonatkozó belső szabályzatokat megtartják [Ptk. 529. (1) bek., Ptk. 318. (1) bek., 339. (1) bek.; 232/2001. (XII. 10.) Korm. rend. 5. (6) bek.]. II. A hitelintézet az azonosítás megfelelő elvégzését akkor is bizonyíthatja, ha az ügyintézők a tranzakcióhoz kapcsolódó bizonylaton elmulasztották feltüntetni az azonosításhoz felhasznált okirat megnevezését [Pp. 3. (5) bek., 206. (1) bek.]. 25 I. SZERZŐDÉSSZEGÉS ÉS KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG I.3 Az előreláthatóság kérdései a bírói gyakorlatban F.) A mulasztás eredményeként felmerülő következménykár - BH 1995.10.573 I. Adásvételi szerződés késedelmes teljesítése esetén a késedelem ideje alatt történt áremelkedés összegét az eladó kártérítés jogcímén tartozik megtéríteni [Ptk. 298. a) pont, 299. (1) bek.]. II. Szerződés módosítására tett ajánlat elfogadásának időpontjával kapcsolatos jogvita elbírálásának szempontjai [Ptk. 211. (1) bek., 213. (1) bek., 240. (1) bek.]. > nem az áremelkedés látható előre, hanem az, hogy ha emelkedik az ár, akkor az így felmerült többletköltséget is meg kell téríteni BH 2001.9.424 Ha a vállalkozó a javítása céljából átvett gépkocsi őrzése során nem úgy jár el, ahogy az az adott helyzetben elvárható, felel az üzleti kockázata körébe tartozó kárért [Ptk. 318. (1) bek., 339. (1) bek., 340. (1) bek., 462. ] > a gazdasági jog szempontjából az egyik leglényegesebb előrelátható következmény: az üzleti kockázat jelentkezése > amit látni kell: a mulasztás (felróhatóság) saját kockázatunk 26 docens, BME GTK Üzleti jog tanszék 13

I. SZERZŐDÉSSZEGÉS ÉS KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG I.3 Az előreláthatóság kérdései a bírói gyakorlatban G.) Kárenyhítési kötelezettség és elmulasztása - EH 2009.2042 A károsulttól elvárható magatartás elmulasztása alapot adhat a kármegosztásra, a szokásosat meghaladó készenlét azonban tőle nem várható el. A kármegelőzési kötelezettség nem terjeszthető ki annyira, hogy a szolgáltató hibája miatt kimaradt áramellátás esetén - bármikor javítja majd ki a hibát - a károsult a teljes időre biztosítsa az áramellátást [Ptk. 340. ]. - BH 1989.3.115 Nem értékelhető a károsult terhére és nem ad okot kármegosztásra a kár elhárításában, enyhítésében mutatkozó olyan tevékenység elmulasztása, amely - a szakmai gyakorlat szerint - nemcsak nem kötelező, hanem el sem várható [Ptk. 310.., 340. (1) bek.]. - BH+ 2002.11.561 A károsultat terhelő kármegelőzési kötelezettség megszegését a károkozónak kell bizonyítania. [Ptk. 277. (2) bek., 318. (1) bek., 339. (1) bek., 340. (1) bek., 352. (1) bek.]. 27 II. Szerződésszeg sszegés és kárfelelősség g az új Ptk.-ban 28 docens, BME GTK Üzleti jog tanszék 14

II. SZERZŐDÉSSZEG SSZEGÉS ÉS KÁRFELELŐSSÉG G AZ ÚJ J PTK.- BAN II.1 A szerződésszegés fogalmi alapjai az új Ptk.-ban A.) A szerződésszegés áttekintés B.) A szerződésszegés fogalma és jogkövetkezményeinek rendszere C.) Az egyes jogkövetkezmények rendszere II.2 Felelősség a szerződésszegéssel okozott károkért A.) A szabályozás alapvető vonásai B.) A változások indokai, a probléma kezelése C.) A kártérítés mértéke D.) A tapadó károk megtérítése E.) A következménykár F.) Az új magyar szabályozás forrásvidéke 29 II.1 A szerződésszegés fogalmi alapjai az új Ptk.-ban A.) A szerződésszegés áttekintés -Szerződésszegés: alapvető szerkezeti változások a szerződésszegés közös szabályai a kerülnek előre (XXII. Fejezet) ezt követik a szerződésszegés egyes esetei (késedelem, XXIII. Fejezet, hibás teljesítés, XXIV. Fejezet, egyéb esetek, XXV. Fejezet) 30 docens, BME GTK Üzleti jog tanszék 15

II.1 A szerződésszegés fogalmi alapjai az új Ptk.-ban B.) A szerződésszegés fogalma és jogkövetkezményeinek rendszere -A szerződésszegés fogalma és jogkövetkezményeinek rendszere: [Ptk. 6:137-142. ] a szerződésszegés fogalmának meghatározása > a szerződés bármely tartalmi elemének bármilyen magatartással megvalósuló sérelme a szerződésszegés szankciói szempontjából irreleváns, hogy a fél magát kimentette-e; e szankciórendszer több szinten, az általánostól a különösig haladva épül ki a Ptk.-ban minden szerződésszegésre alkalmazhatók > a szerződésszegés általános szabályai között; ezek ~ teljesítés követelése [Ptk. 6:138. ] ~ visszatartási jog gyakorlása [Ptk. 6:139. ] ~ meghatározott feltételek beállta esetén azonnali hatályú felmondás [Ptk. 6:140. ] ~ meghatározott feltételek beállta esetén: kártérítés [Ptk. 6:142. ] egyes szerződéstípusokhoz kapcsolódó speciális szabályok > több, egymást ki nem záró jogkövetkezmény is érvényesíthető, de csak arányosan! 31 II.1 A szerződésszegés fogalmi alapjai az új Ptk.-ban C.) Az egyes jogkövetkezmények rendszere - Az egyes jogkövetkezmények: [Ptk. 6:137-6:141. ] teljesítés követelése: alapvető, de nem korlátlan jog visszatartási jog: a szolgáltatás megtagadása helyett ~ átmeneti jellegű jog, addig áll fenn, amíg a másik fél megfelelő biztosítékot nem nyújt ~ egyebekben: a felelős őrzés helyett a megbízás nélküli ügyvitel szabályai szerint elállás: ~ az eredeti állapot helyreállítása csak akkor alkalmazható, ha a szerződéskötéskor fennállott helyzet természetben visszaállítható ~ irreverzibilis szolgáltatás esetében csak azonnali hatályú felmondással lehet élni új: fedezeti szerződések > fedezeti vétel és fedezeti eladás (a joggyakorlatból érkezett) ~ megfelelő időpontban és ellenérték mellett kötheti a jogosult ~ elállás/azonnali hatású felmondás esetére ~ kártérítés formájában követelheti a kötelezettől az eredeti és fedezeti szerződés közti különbséget, a fedezeti szerződéskötés költségeit 32 docens, BME GTK Üzleti jog tanszék 16

II.2 Felelősség a szerződésszegéssel okozott károkért A.) A szabályozás alapvető vonásai - Felelősség a szerződésszegéssel okozott károkért [Ptk. 6:142. ] aki a szerződés megszegésével a másik félnek kárt okoz, köteles azt megtéríteni mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést ~ ellenőrzési körén kívül eső, ~ a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt ~ elkerülje vagy ~ a kárt elhárítsa. - Az új szabályozás alapvető jellemzője: szakítás az 1959-es Ptk. 318. egységes kárfelelősségi rendszerével > két döntő pont eltérő alapra helyezi a kimentés lehetőségét különböző szabályok a megtérítendő kár feltételeire 33 II.2 Felelősség a szerződésszegéssel okozott károkért B.) A változások indokai, a probléma kezelése - Felelősség a szerződésszegéssel okozott károkért: a változtatások indokai: ~ a kontraktuális felelősségnél a károkozó magatartás egy önként vállalt kötelezettség megszegését jelenti ~ a kárt nem másnak, hanem a másik szerződő félnek okozzák a különbségek alapján levont következtetések a kárfelelősség alapja vonatkozásában: a probléma kezelése ~ a szerződésszegő fél kimentésének megszigorítása > elszakítva a felróhatósági elvtől ~ a megtérítendő következménykárok és az elmaradt haszon mértékét a szerződésszegéskor előre látható károkra korlátozza 34 docens, BME GTK Üzleti jog tanszék 17

II.2 Felelősség a szerződésszegéssel okozott károkért C.) A kártérítés mértéke - A kártérítés mértéke: [Ptk. 6:143. ] kártérítés címén meg kell téríteni a szolgáltatás tárgyában keletkezett kárt a szerződésszegés következményeként a jogosult vagyonában keletkezett egyéb károkat és az elmaradt vagyoni előnyt ~ olyan mértékben kell megtéríteni ~ amilyen mértékben a jogosult bizonyítja, hogy a kár > mint a szerződésszegés lehetséges következménye > a szerződés megkötésének időpontjában előre látható volt szándékos szerződésszegés esetén a jogosult teljes kárát meg kell téríteni > a következménykárok és az elmaradt haszon megtérítendő összege nem haladhatja meg az előre látható veszteséget > a bizonyítás a károsultat terheli 35 II.2 Felelősség a szerződésszegéssel okozott károkért D.) A tapadó károk megtérítése - A tapadó kár: a szolgáltatás hibájában álló kár: értékhiány, értékcsökkenés > a szavatossági jogok keretében nem reparálódott kár a szerződésszerű teljesítéshez szükséges indokolt költségek fedezeti vétel, fedezeti eladás költségei > kártérítés formájában követelhető az eredeti szerződés és a fedezeti szerződés ellenértéke közötti különbség [Ptk. 6:141. ] következmények elhárításához szükséges költségek > ha a szerződés tárgyában bekövetkezett kár elhárítása kapcsán merültek fel 36 docens, BME GTK Üzleti jog tanszék 18

II.2 Felelősség a szerződésszegéssel okozott károkért E.) A következménykár - A következménykár: elmaradt vagyoni előny egyéb vagyontárgyak sérelme, értékcsökkenése a jogosult személyében bekövetkezett sérülések miatt őt ért vagyoni károk kárelhárítás, kárenyhítés költségei felelősségi károk > amelyek megtérítési a kötelezett szerződésszegésének összefüggésében kontraktuális vagy deliktuális alapon a károsult köteles termeléskiesés 37 II.2 Felelősség a szerződésszegéssel okozott károkért F.) Az új magyar szabályozás forrásvidéke - A magyar jogban mindezidáig elfogadott adekvát kauzalitás elméletét felváltó megközelítés három irányból érkezett: angolszász (és francia) jogtudomány, joggyakorlat Bécsi Vételi Egyezmény és bírói gyakorlata a nemzetközi szerződési jog-egységesítés dokumentumai, modelljogok, alapelvek, referencia-keret > ami a kodifikáció folyamatából hiányzott: mindezek a magyar gyakorlat szempontjából való következetes végiggondolása 38 docens, BME GTK Üzleti jog tanszék 19

II. I. SZERZŐDÉSSZEG SSZEGÉS ÉS KÁRTÉRFELELŐSSÉGAZ ÚJ PTK.-BAN II.3 A kártérítés korlátozása és az előreláthatóság az angol jogban A.) Az előreláthatósági elv előzményei és kialakulása B.) Hadley vs Baxendale, 1854 C.) A felek perbeli érvelése D.) A bíróság döntése E.) A későbbi angol gyakorlat; az elv finomítása II.4 Az előreláthatósági elv magánjogi térhódítása A.) Bécsi Vételi Egyezmény, 1981 B.) Unidroit Alapelvek, 1994 C.) Európai Szerződési Jogi Alapelvek, 1995-2002 D.) Európai Szerződési Törvénykönyv, 2001 E.) DCFR, 2008 F.) Közös Európai Adásvételi Jog, 2011-2014 39 II.3 A kártérítés korlátozása és az előreláthatóság az angol jogban A.) Az előreláthatósági elv előzményei és kialakulása -Az előreláthatósági elv kialakulása: a francia Code Civil 1150. : a szándékos szerződésszegés kivételével kifejezetten kimondja az előreláthatóság követelményét a kártérítés mértékének meghatározásában francia jogexport, francia jogtudomány > Pothier: Traité des obligations (1827) angol fordításának köszönhetően nyer teret előbb az amerikai (Sedgwick,1847) majd az angol jogtudományban és ennek nyomán a XIX. század derekán a bíróságok ítélkezési gyakorlatában 40 docens, BME GTK Üzleti jog tanszék 20

II.3 A kártérítés korlátozása és az előreláthatóság az angol jogban B.) Hadley vs Baxendale, 1854 - A Court of Exchequer bírósága előtt: felperesek: Joseph és Jonah Hadley gloucester-i gőzmalom tulajdonosok alperes: Baxendale fuvarozó vállalata tényállás: felperesek fűrészmalma 1853. május 11-én a gőzgép főtengelyének eltörése miatt leállt a greenwich-i gyártó cég vállalta, hogy elkészíti az új tengelyt, ám ehhez kellett a régi is a fuvarozó vállalta, hogy az átadást követő napon a tengelyt elszállítja greenwichbe (fuvarköltség: 2 font 4 shilling) Hadleyék hangsúlyozták: a malom leállt, a főtengelyt rögtön el kell szállítani a szállítás azonban a fuvarozó hanyagságából nem történt meg, így a javítás és a visszaszállítás a tervezetthez képest 5 nap késedelemmel történt meg Hadleyék az így kiesett időre járó elmaradt haszon megtérítésére (300 font) pereltek 41 II.3 A kártérítés korlátozása és az előreláthatóság az angol jogban C.) A felek perbeli érvelése - A felek érvelése a perben: felperes jogi képviselői: ~ a kár a fuvarozó késedelmének szükségszerű következménye volt ~ alperes ezekkel a károkkal ésszerűen számolhatott ~ az angol és amerikai joggyakorlat szerint árufuvarozás esetén a kártérítést elmaradt haszon címén is lehet követelni alperes jogi képviselői ~ nem vitatták, hogy jóvátételi kötelezettségük van, de nem a teljes kárt kell megtéríteniük, s arra hivatkoztak, hogy ~ a kártérítés funkciója a kár- és kockázat megosztás (Domat) ~ a molnárok kára egyébként is túl távoli > a felek külföldi jogra (Code civil), joggyakorlatra, jogirodalmi álláspontra egyaránt hivatkoztak, Sedgwickre (ésszerű előreláthatóság) pl. pont a felperes 42 docens, BME GTK Üzleti jog tanszék 21

II.3 A kártérítés korlátozása és az előreláthatóság az angol jogban D.) A bíróság döntése - A bíróság döntése: a kár a tényleges kárt és az elmaradt hasznot foglalja magában az adós csak azokért a károkért tartozik helytállni, amelyeket (ésszerűen) előre látott vagy előre kellett volna látnia a szerződés megkötésekor érdemben vizsgálandó körülmény: volt-e alpereseknek tudomása arról, hogy szerződésszegésük esetén a felperesnek kára keletkezik? a bíróság úgy vélte, NEM VOLT, mert ~ a szerződéskötéskor ~ nem láthatták előre (nem hozták tudomásukra) azt a körülményt, hogy a malomnak póttengely hiányában le kell állnia ~ s csak olyan esetleges veszteséggel számolhattak, ami általában és az esetek többségében az ilyen szerződésszegés következménye (contemplation rule) > a molnár vesztesége nem olyan szerződésszegési következmény, amivel a felek a szerződés megkötésekor ésszerűen és méltányosan számolhattak 43 II.3 A kártérítés korlátozása és az előreláthatóság az angol jogban E.) A későbbi angol gyakorlat; az elv finomítása - Victoria Laundry (Windsor) Ltd. vs Newman Industires Ltd.,1949 felperesek mosodai célra egy bojlert vásároltak alperesektől amit nyomban üzleti céllal használtak is volna (ennek alperes tudatában volt) alperes a bojlert a vállalt időponthoz képest 5 hónappal később szállította le e miatt egy különösen jelentős haszonnal járó szerződéstől felperesek elestek > az elmaradt haszonért alperes felel, de nem a kivételesen jövedelmező szerződés elszalasztásából adódó mértékben - Heron II.: felperes hajót bérel, hogy cukrot szállítson Bashrabba, ahol azt érkezéskor rögtön értékesíteni kívánta alperes tudta, hogy Bashrabban jó piaca van a cukornak, mégis eltért az útiránytól és a tervezethez képest 9 nappal később érkezett közben a cukor ára lezuhant, a rakományt a tervezetthez képest jelentősen kevesebbért tudta felperes eladni > a bíróság helyt adott a kérelemnek: az adott típusú kár előre látható volt, azzal (a piac hullámzó ára) az alperes (mint ésszerűen gondolkodó ember) számolhatott, a szerződésszegés szempontjából az ilyen előre látható kár nagysága irreleváns 44 docens, BME GTK Üzleti jog tanszék 22

II.4 Az előreláthatósági elv magánjogi térhódítása A.) Bécsi Vételi Egyezmény, 1981 74. Cikk - A fél szerződésszegése következményeként járó kártérítés összege megegyezik azzal a veszteséggel, amely a szerződésszegés következtében a másik felet érte, ideértve az elmaradt hasznot is. - Ez a kártérítés nem haladhatja meg azt a veszteséget, amelyet a szerződésszegő fél a szerződés megkötésének időpontjában ~ előre látott vagy ~ amelyet előre kellett volna látnia azon tények és körülmények alapján, amelyekről ~ mint a szerződésszegés lehetséges következményeiről ~ az említett időpontban tudott vagy tudnia kellett volna. Magyarország vonatkozásában 1988-tól hatályos Csak adásvétel! 45 II.4 Az előreláthatósági elv magánjogi térhódítása B.) Unidroit Alapelvek, 1994 7.4.3. CIKK - A kár bizonyossága (1) A kártérítés csak olyan kár miatt jár, beleértve a jövőbeli kárt is, amit ésszerű fokú bizonyossággal meg lehet állapítani. (2) Az esély elvesztéséért is kártérítés követelhető, az előfordulás valószínűsége arányában. (3) Ha a kártérítés mértéke kellő mértékű bizonyossággal nem állapítható meg, azt a bíróság mérlegeléssel állapítja meg. 7.4.4. CIKK - A kár előreláthatósága - A nemteljesítő fél csak azért a kárért felel, amelynek a szerződésszegés lehetséges következményeként való felmerülését a szerződéskötéskor előre látta vagy ésszerűen előre láthatta volna. 46 docens, BME GTK Üzleti jog tanszék 23

II.4 Az előreláthatósági elv magánjogi térhódítása C.) Európai Szerződési Jogi Alapelvek, 1995-2002 9.503 (ex 4.503) Cikk Előreláthatóság A nemteljesítő fél csak azért a veszteségért felel, amelyet a szerződés megkötése idején, mint nemteljesítésének valószínű következményét előre látott, vagy ésszerűen előre láthatott, kivéve, ha a nemteljesítés szándékos vagy súlyosan gondatlan volt. 9.505 (korábban a 4.504 részét képező) Cikk Kárenyhítés (1) A nem teljesítő fél abban a mértékben, amennyiben a sérelmet szenvedett fél ésszerű lépések megtételével a veszteséget csökkenthette volna, az utóbbi által elszenvedett veszteségért nem felel. (2) A sérelmet szenvedett fél jogosult mindazon költsége megtérítésére, amely a veszteség csökkentésének megkísérlése során ésszerűen felmerült. 47 II.4 Az előreláthatósági elv magánjogi térhódítása D.) Európai Szerződési Törvénykönyv, 2001 162. Cikk - A szerződésen alapuló felelősség előfeltételei (4) Azon esetek kivételével, mikor a kötelezett szándékosan, vagy súlyosan gondatlanul járt el, a kártérítési kötelezettség azokra a károkra korlátozódik, melyekért - a szerződés szövegének megfogalmazása, a körülmények, a jóhiszeműség és tisztesség alapelve, valamint a forgalmi erkölcs alapján - ésszerűen a kártérítési kötelezettséget hallgatólagosan vállaló, a közönséges értelemben véve körültekintően eljáró személy részéről a szerződéskötés időpontjában az elvárható. 48 docens, BME GTK Üzleti jog tanszék 24

II.4 Az előreláthatósági elv magánjogi térhódítása E.) DCFR, 2008 3:703 - Előreláthatóság Egy szerződés vagy más jogi aktus kötelezettje a szándékosság, a hanyag és súlyos gondatlanság eseteit kivéve - csak azokért a károkért felel, melyeket a kötelem keletkezésének időpontjában mint a szerződésszegése valószínű jogkövetkezményét előre látott vagy ésszerűen előre kellett volna látnia. - A részletes indokolásból: Nem minden tagállam korlátozza a megtérítendő károkat az előreláthatósági szabály alkalmazásával: néhányan közülük, példának okáért, az adekvát kauzalitás mércéjét használják. Mindazonáltal az eredmény meglehetősen hasonló lesz ahhoz, melyet az olyan nemzetközi egyezmények, mint a CISG (74. cikk) által elfogadott előreláthatóság teszt alkalmazásával kapunk. 49 II.4 Az előreláthatósági elv magánjogi térhódítása F.) Közös Európai Adásvételi Jog, 2011-2014 161. cikk - A hátrány előreláthatósága Az adós csak azért a hátrányért felelős, amelyet előre látott vagy elvárhatóan előre láthatott volna a szerződéskötés időpontjában, mint a szerződésszegés eredményét. 163. cikk - A hátrány csökkentése 1. Az adós nem felelős a hitelező által elszenvedett hátrányért abban a mértékben, amennyiben a hitelező ésszerű lépésekkel csökkenthette volna a hátrányt. 2. A hitelező jogosult minden olyan költségének megtérítésére, amely ésszerűen merült fel a hátrány csökkentésének megkísérlése során. - Miután a CESL a fogyasztói, általános szerződési feltételek alkalmazásával az Interneten keresztül bonyolított tömegügyletekre fókuszál, kérdéses, hogy a fogyasztó a teljesítéshez fűződő speciális érdekeit miként tudja a szerződéskötés folyamatában megjeleníteni 50 docens, BME GTK Üzleti jog tanszék 25

II. I. SZERZŐDÉSSZEG SSZEGÉS ÉS KÁRTÉRFELELŐSSÉG AZ ÚJ PTK.-BAN II.5 Felelősség és előreláthatóság A.) A felelősségi tényállás B.) Kimentési okok C.) A kártérítés mértéke II.6 Az előreláthatóság értelmezésének gyakorlati problémái A.) Az előreláthatóság fogalmi kérdései B.) Az előreláthatóság kérdése egyes jogviszony-típusok összefüggésében C.) A kár mértékének előre láthatósága D.) A bekövetkező kár lehetséges esetcsoportjai II.7 A kártérítés további kérdései az új Ptk.-ban 51 II.5 Felelősség és előreláthatóság A.) A felelősségi tényállás -Felelősség a szerződésszegéssel okozott károkért [Ptk. 6:142. ] aki a szerződés megszegésével a másik félnek kárt okoz, köteles azt megtéríteni mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést ~ ellenőrzési körén kívül eső, ~ a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt ~ elkerülje vagy ~ a kárt elhárítsa. 52 docens, BME GTK Üzleti jog tanszék 26

II.5 Felelősség és előreláthatóság A.) A felelősségi tényállás - Tényállási elemek: szerződésszegés > a jogosultnak azt kell bizonyítania, hogy ~ a teljesítés nem volt szerződésszerű ~ a kötelezett megszegte valamely szerződéses mellékkötelezettségét ok-okozati összefüggés ~ a károsultnak kell bizonyítania ~ továbbra is vizsgálandó, hogy a kár bekövetkezte (az oksági láncon belül) mely adekvát ok, okok bekövetkeztének tudható be; a jogi okozatosság, mint a bírói mérlegelés tárgya kár ~ csak vagyoni kár lehet ~ a személyiségi jogokat azonban szerződésszegéssel is meg lehet sérteni Két példa a gyakorlatból 53 Jogeset: A gépkocsi vásárlásra folyósított bank-kölcsön késedelmes megfizetésének következményei nem háríthatók át a casco szerződésben szereplő biztosítóra, biztosítási összeg késedelmes kifizetése alapján [Ptk. 299. (1) bek.] > BH+ 2003.11.532 - Tényállás: felperes OTP-hitelre (1 millió forint) vásárol személygépkocsit, amit később ellopnak tőle, s totálkárosra törve Romániában találnak meg (de nem az elkövetőt) a járműre alperessel casco biztosítás kötött amikor a járművet ellopták, felperes nem fizette tovább a banknak a részleteket: ezért őt egy másik perben (lejárt tőkére, kamatra, perköltségre) közel két millió forint nagyságban marasztalták a biztosító a biztosítási összeget (kb. 500 forint) késedelmesen fizette meg a tárgybeli, alperesi biztosítóval szembeni perben felperes a kölcsönszerződés alapján vele szemben érvényesített károk megtérítését (a közel kétmillió forint) is kéri az alperestől -Döntés: két, egymástól független jogviszonyról van szó > a biztosító csak a casco biztosítás keretei között helyt állni > ez, ha késedelmesen is, de megtörtént jogosult azt a kárt háríthatja át a szolgáltatásával késedelmeskedő kötelezettre, amely kár e késedelemmel okozati összefüggésben keletkezett a felperesnek a pénzintézettel szemben fennálló kamattartozása nem az alperes késedelmével, hanem magának a felperesnek a hitelezőjével szembeni felróható késedelmével áll oki összefüggésben > nem háríthatja át a biztosítóra 54 docens, BME GTK Üzleti jog tanszék 27

Jogeset: A gépkocsi vásárlásra folyósított bank-kölcsön késedelmes megfizetésének következményei nem háríthatók át a casco szerződésben szereplő biztosítóra, biztosítási összeg késedelmes kifizetése alapján [Ptk. 299. (1) bek.] > BH+ 2003.11.532 A bekövetkezett kár nem túl távoli hanem nincs okozati összefüggésben a sérelmezett magatartással > az előreláthatóság kérdése tehát fel sem merül. A korábbi bírói gyakorlat tehát a jövőben is irányadó marad. 55 Jogeset: Kártérítési igény elutasítása okozati összefüggés hiánya miatt [rptk. 339. (1) bek.] BH1993.6.355. - Tényállás: felperes házastársával közösen szabadkerti és fóliás virágkertészetet tartott fenn, egy fóliaházban 20 celsius fokos hőigényű asparagus plumosust telepített 1990. október 15-én közlekedési balesetet szenved, melyet a balesetben részt vett másik fél okozott, kórházba kerül kórházi ápolása idején (október 22.-én) jelentős hőmérséklet-csökkenés következik be (- 2 ill. 5 celsius) 56 docens, BME GTK Üzleti jog tanszék 28

Jogeset: Kártérítési igény elutasítása okozati összefüggés hiánya miatt [Ptk. 339. (1) bek.] BH1993.6.355. - Tényállás: házastársa megkísérli a fóliaház fűtését elindítani, mert a fűtésrendszer hibás volt, azonnal tájékoztatta erről a kórházban fekvő felperest, aki megnevezett egy szerelőt, hogy azzal javíttassa ki a szerelő aznap későn ért haza, így az olajégő javítása csak éjfélre fejeződött be, a meghibásodott ventillátort azonban nem tudta megjavítani, így a fóliasátor éjszakára fűtés nélkül maradt: a növények elfagytak, az állomány elpusztult felperes módosított keresetében alperes biztosítótársaságot 5 362 500 forint és kamatai megfizetésére kérte kötelezni -Első fok: a károsult nem járt el a jó gazda gondosságával akkor, amikor a már közismerten komoly lehűlésekkel fenyegető október közepén a fűtésrendszert nem kapcsolta be (ekkor felfedezhette volna a hibát is), az asparagus elfagyásáért őt kártérítés nem illeti meg ám mert a baleset folytán végül kórházba került, nem tudta a fagyás után a fóliasátrat más primőr növények termesztésére hasznosítani, az ebből eredő kárát (havi 30 000 Ft, mindösszesen 180 000 forint) azonban meg kell téríteni 57 Jogeset: Kártérítési igény elutasítása okozati összefüggés hiánya miatt [Ptk. 339. (1) bek.], BH1993.6.355. - Az LB döntése: a.) Felperes a perben veszélyes üzemek találkozása során keletkezett kárigényt érvényesített, ezért a Ptk. 346. (1) bek. értelmében a felelősség általános szabályait kell alkalmazni. A perben nem volt vitás, hogy a balesetet a másik autó vezetője okozta, magatartása jogellenes volt, a Ptk. 339. (1) bekezdése szerint azonban az ok-okozati összefüggést bizonytani kell b.) Szakértői vélemény bizonyította, hogy az október 22-i fagyos éjszakára a sokéves tapasztalat alapján számítani lehetett, azt váratlannak nem lehet tekinteni, felperes mulasztott akkor, mikor a rendszert nem ellenőrizte ill. végzett próbafűtést, ekkor a hibák már előre kiütköztek volna c.) Következésképp a hibák késedelmes felfedezése és azok javításának elhúzódása felperes felróható magatartásának, önhibájának következménye volt, a károsodással a balesetet okozó gépjármű üzemben tartójának magatartása közvetetten sem volt okozati összefüggésben > Mindezekre tekintettel az LB a megalapozott és érdemben helyes elsőfokú ítélet a fellebbezéssel érintett rendelkezéseit (részben eltérő indokkal) helyben hagyta 58 docens, BME GTK Üzleti jog tanszék 29

Jogeset: Kártérítési igény elutasítása okozati összefüggés hiánya miatt [Ptk. 339. (1) bek.], BH1993.6.355. A bekövetkezett kár nincs okozati összefüggésben a sérelmezett magatartással > felróható magatartást pedig éppen hogy felperes tanúsított, azzal, hogy nem úgy járt el, ahogy a sokéves tapasztalat alapján el kellett volna járnia. A korábbi bírói gyakorlat tehát a jövőben is irányadó marad. 59 II.5 Felelősség és előreláthatóság B.) Kimentési okok - A kimentési okok > a három feltételnek konjunktívan kell fennállnia a körülmény a fél ellenőrzési körén kívül merült fel > teljesítési akadály, nem gazdasági ellehetetlenülés ~ ilyen lehet > természeti katasztrófa, háború, forradalom, közlekedési útvonal, repülőtér lezárása, behozatali/kiviteli tilalom, devizakorlátozás, embargó, radikális piaci változások (pl. árrobbanás, hiperinfláció) ~ DE NEM LEHET VISZONT ilyen > saját üzemi rend szervezési és egyéb zavarai, dolgozók magatartási, piaci beszerzési feltételek előre nem látható körülmény ~ a szerződésszerű teljesítést akadályozó, s nem a kárkövetkezményeket érintő körülmény ~ nem csak a konkrét szerződésszegő fél, hanem a helyében lévő bármely más, ésszerűen eljáró kötelezett sem láthatta (volna) előre azt ~ DE NEM az, ha azzal a szerződés megkötésekor objektíve számolni kellett a körülmény elkerülésének, a kár elhárításának el nem várható volta ~ a szerződésszegés, s nem a szerződéskötés időpontjában kell vizsgálni ~ létező alternatíva (más számla, útvonal stb.) esetén: NEM! Lássunk erre egy jogesetet 60 docens, BME GTK Üzleti jog tanszék 30

Jogeset: Együttműködési/tájékoztatási kötelezettség [rptk. 205. (3) bek] > BH2014.3.79. - Tényállás: felperes és családja 2010. december 1-én induló Sri Lanka-i utazásra és a Maldívszigeteken való üdülésre fizet be félpanzióval az utazási iroda úgy tájékoztatja, hogy az út során jó idő várható, de eső előfordulhat Sri Lankára érkezve azt tapasztalják, hogy szakad az eső, s (bár az út egyébként terv szerint bonyolódik) végig (december 12.) ilyen, extrém rossz idő marad hazaérkezve az irodától kapott téves tájékoztatásra hivatkozva felperes a teljes utazási díjat visszaigényli, amitől alperes elzárkózik - Döntés: már az első fokú bíróság is megállapította az eljárás során, hogy Sri Lanka azon részét, ahol felperes és családja üdült, a monszun miatt a májustól októberig tartó időszakban éri rendszeresen nagyobb mennyiségű csapadék > bár a monszunövezetben futó zápor mindig előfordulhat a helyi Meteorológiai Intézet is megerősítette, hogy az érintett időszakban szélsőséges, a korábbi években nem tapasztalt időjárás volt melyre vonatkozóan alperest tájékoztatási kötelezettség értelemszerűen nem terhelte egyebekben alperes vállalt kötelezettségeit (szállás, programok) maradéktalanul teljesítette a felülvizsgálati kérelem így elutasításra került 61 Jogeset: Együttműködési/tájékoztatási kötelezettség [rptk. 205. (3) bek] > BH2014.3.79. Az utazási iroda felelőssége szempontjából az alapkérdés a régi Ptk. szerint: jogellenes volt-e, hogy felperes téves tájékoztatást kapott? > IGEN, a teljesítés nem volt szerződésszerű felróható volt-e a tájékoztatás elmulasztása az extrém időjárás esetleges bekövetkezése vonatkozásában? > NEM mert okkal (sokéves átlag) ebben az évszakban nem kellett ilyen időtől tartani változna-e a megítélés, ha az iroda júniusra ígért volna szép időt? > IGEN 62 docens, BME GTK Üzleti jog tanszék 31

Jogeset: Együttműködési/tájékoztatási kötelezettség [rptk. 205. (3) bek] > BH2014.3.79. Az új Ptk. szerint (6:142. szerinti mentesülés): az a kár, ami a rossz időjárásnak köszönhetően az utasokat érte, az ésszerű gondos eljárás mellett a szerződéskötés időpontjában előre látható volt-e? > NEM ellenőrzési körén kívül esett a rossz idő? > NEM elvárható volt, hogy a körülményt elkerülje vagy elhárítása? > NEM MINDEZEK ALAPJÁN ALPERES A JÖVŐBEN IS KIMENTHETI MAGÁT 63 II.5 Felelősség és előreláthatóság C.) A kártérítés mértéke - A kártérítés mértéke: [Ptk. 6:143. ] kártérítés címén meg kell téríteni a szolgáltatás tárgyában keletkezett kárt a szerződésszegés következményeként a jogosult vagyonában keletkezett egyéb károkat és az elmaradt vagyoni előnyt ~ olyan mértékben kell megtéríteni ~ amilyen mértékben a jogosult bizonyítja, hogy a kár > mint a szerződésszegés lehetséges következménye > a szerződés megkötésének időpontjában előre látható volt Lássunk erre egy jogesetet 64 docens, BME GTK Üzleti jog tanszék 32

Jogeset: A távközlési szolgáltatás átmeneti szüneteltetése hibás teljesítésnek minősül, ezért az előfizető követelheti az ebből eredő kárának megtérítését, [rptk. 305., 310. ] BH 1999.7.302. - Tényállás: Alperesi részvénytársaság 1996. június 13-án saját adminisztratív tévedése következtében kikapcsolta az ügyvédként és magánfelszámolóként dolgozó felperes mobiltelefonját, s azt csak felperes felszólalására 1996. június 16-án (hétfőn) kapcsolta vissza. Felperes 440 000 Ft kár és kamata megtérítése iránt terjesztett be keresetet: miután mobiltelefonján napokig nem volt elérhető, ~ elesett egyprivatizációs pályázattal kapcsolatos, már előkészített szerződéstől (a megbízási díj felével számolva 220 000 Ft ~ 50 000 forintos napi átlagkeresetet alapul véve napi 50 000 Ft elmaradt jövedelem ~ 20 000 Ft-ot nem részletezett Alperes a kereset elutasítását kérte: bár nem vitatta, hogy a szolgáltatás szünetelésére az ő hibájából került sor, állította, hogy ez a szüneteltetés nem okozott kárt felperes vagyonában - Az első és másodfok döntése: első fok közbenső ítélete: a kikapcsolás kárt okozott, ezt meg kell téríteni másodfok: felperes nem tudta bizonyítani, hogy a hibás teljesítés összefüggésében kár érte volna (azaz nem a kárösszeget nem bizonyította, hanem a kár bekövetkeztének tényét), így az első fokú ítéletet megváltoztatva a keresetet elutasította 65 Jogeset: A távközlési szolgáltatás átmeneti szüneteltetése hibás teljesítésnek minősül, ezért az előfizető követelheti az ebből eredő kárának megtérítését, [Ptk. 305., 310. ] BH 1999.7.302. - Az LB döntése: a.) Alperes részéről a szolgáltatás átmeneti szüneteltetése hibás teljesítésnek minősül, így felperes a ptk. 310. alapján követelheti kárai megtérítését. Kár hiányában kártérítés alkalmazására nem kerülhet sor, a kár mértékét felperesnek kell bizonyítania. b.) Megalapozatlan a másodfok azon kiindulása, hogy a kár nem bizonyított legalább részben az. ~ privatizációs szerződés: felperes tudta, hogy mobiltelefonja nem működik (s azt csak a hétvégét követő első munkanapon kapcsolhatják vissza), a szerződést érintő lényeges információval már pénteken rendelkezett, azt a partnerével más módon nem közölte, pedig kára elhárítása érdekében ezt meg kellett volna tennie elmaradt jövedelme saját önhibájával áll összefüggésben ~ átalány jövedelemkiesés: a naplófökönyv és az (ez alapján igazolt) éves bevétel alapján feltehető, hogy e napokon is arányos jövedelemre tett volna szert, ha telefonját használni tudja > vagy az összegszerűségre vonatkozó külön eljárásban az elszenvedett kárt (milyen konkrét megbízásoktól esett el) bizonyítani tudja, vagy a Pp. 206. -a alapján a bíróság mérlegelési jogkörben, általános kártérítés formájában fogja az elmaradt vagyoni előny mértékét megállapítani. 66 docens, BME GTK Üzleti jog tanszék 33