LEGYEN KÖNNYEBB A TEHER A munkahelyi váz-és izomrendszeri megbetegedések kockázatainak csökkentése Budapest 2007.
Készítette: az OUTLOOK Lengyel és Társa Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. a munkavédelmi bírságok felhasználása során nyújtott támogatással Lektorálta: Dr. Walz Géza Köszönetet mondunk az Európai Munkavédelmi Ügynökség Nemzeti Fókuszpont munkatársainak a kiadvány összeállításához nyújtott szakmai segítségükért 2
BEVEZETÉS Az Európai Munkavédelmi Ügynökséget az Európai Unió azzal a céllal hozta létre, hogy segítse a munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos információs igények kielégítését. A spanyolországi Bilbaóban működő Ügynökség feladata a munkavállalók életminőségének javítása, a technikai, tudományos és gazdasági információknak a munkahelyi biztonság és egészségvédelem területén érintettek közötti terjesztése és cseréje. Az általános munkavédelmi témák mellett az Ügynökség minden évben kiemel egy különösen veszélyes és fontos területet, amely az adott évben fokozott figyelmet kap. Évente több millió európai munkavállalót érintenek a munkával összefüggő váz- és izomrendszeri megbetegedések (musculoskeletal disorders, MSD-k), mert ezek jelentik a munkához kapcsolódó leggyakoribb problémát. Az EU-25-országok munkavállalóinak közel 24%-a szenved hátfájástól, és 22%-uk panaszkodik izomfájdalmakra. Az új tagállamokban mindkét állapot előfordulási aránya magasabb, mint 39, illetve 36%. Az MSD-k nem csupán az egyén számára jelentenek szenvedést és jövedelemkiesést, de a vállalkozások és a nemzetgazdaság számára is költségekkel járnak. Bár az MSD-k minden munkavállalót érinthetnek, a munkahelyi feladatok értékelésével, megelőző intézkedések bevezetésével és ezen intézkedések tartós hatékonyságának ellenőrzésével megelőzhetők. Ezért lett kiemelt téma a mozgásszervi problémák kérdése elsőként már 2000-ben, és ismét 2007-ben. A korábbi jelmondat az volt, hogy "Fordíts hátat a munkával összefüggő vázés izomrendszeri problémáknak" ebben az évben pedig az, hogy Legyen könnyebb a teher!. Mivel a korábbi kampány tájékoztató anyagai még csak angolul jelentek meg, úgy gondoltuk, hogy a 2007. év azonos témájához kapcsolódóan hasznos lehet megismerkedni, legalábbis részben, a korábbi anyagokkal és adatokkal. Természetesen szerepelnek még a kiadványban frissebb információk is, de valamennyi a mozgásszervi problémák munkavédelmi kérdéseivel jelentkezés, okok, és főként a megelőzés foglalkozik. Szándékaink szerint jelen kiadvány komoly segítséget nyújthat munkáltatóknak és munkavállalóknak, munkavédelmi szakembereknek, és általában mindenkinek, aki érdeklődik a munkakörülmények és a munkahelyi feltételek iránt, és akinek valamilyen szerepe van e munkakörülmények lehető legmagasabb szintű kialakításában. (Egyszerűség kedvéért a különböző tünetegyüttesek elnevezését az angol rövidítéssel használjuk, természetesen mindig megadva a magyar értelmezést.) TÉNYLAPOK ( FACTS ) AZ EURÓPAI MUNKAVÉDELMI ÜGYNÖKSÉG 2000. ÉVI KAMPÁNYÁBÓL (A teljes eredeti szövegek megtalálhatók az Európai Munkavédelmi Ügynökség honlapján - http://osha.europa.eu - angol nyelven) A ténylapok általában egy, ritkán kétlapos kiadványok, amelyek egyszerű, közérthető módon foglalnak össze egy adott témával kapcsolatos munkavédelmi kérdéseket és tudnivalókat. 3
T É N Y E K 3 Európai Munkavédelmi Ügynökség (Rövidítve) A munkával összefüggő váz- és izomrendszeri problémák Európában Európai prioritás Európa-szerte elsődleges kockázatot jelent a kézi anyagmozgatás és az ismétlődő mozgások, ezekre oda kell figyelni. Ez az oka annak, hogy a "Fordíts hátat a munkával összefüggő váz- és izomrendszeri problémáknak" lett a valamennyi tagállamban 2000. októberében megrendezendő Európai Munkavédelmi Hét központi témája. A prioritás oka ezeknek a problémáknak a kiterjedtsége és költsége Európában. A prioritás oka, hogy e problémák nagy részét meg lehet előzni, vagy csökkenteni lehet a meglévő munkavédelmi előírások és a helyes gyakorlatra vonatkozó útmutatások betartásával. Európa-szerte készített beszámolók jelzik, hogy a tagállamok sürgősen foglalkozni kívánnak a témával. Az MSD okozta egészségkárosodás kiterjedtsége Európában A váz- és izomrendszeri problémák (MSD) az egészségkárosodás széles körét takarják. A fő csoportok a hátfájás/-sérülés és a munkával összefüggő felső végtagi problémák, amelyeket általánosan "ismétlődő terhelési sérülések"-ként ismernek. Az alsó végtagokban szintén jelentkezhet probléma. Az okok között szerepel az emelés, a rossz testtartás, és az ismétlődő mozgások. A problémák egy része bizonyos feladatokhoz vagy foglalkozásokhoz kötődik. Az MSD évente több millió európai munkavállalót érint munkája során, minden fajta munkakörben, és foglalkoztatási ágazatban. Az európai felmérések bőséges bizonyítékkal szolgálnak arra, hogy az MSD, például a hát-, nyak- és felsővégtag-problémák, jelentős, és egyre növekvő egészségügyi és pénzügyi problémát jelentenek. Az MSD általánosan jelzett, munkával összefüggő egészségi probléma az európai munkavállalók körében: 30 % panaszkodik hátfájásról, 17 % panaszkodik izomfájdalmakról a karjaiban és lábaiban, 45 % számol be arról, hogy fájdalmas vagy kényelmetlen testhelyzetben kell dolgoznia, 33 %-nak kell súlyos terheket mozgatnia munkája során. Az említett adatok egy részéről az Európai Unió országai szerint készült felbontás található a 2. keretben. A fentebb említett, a 30 % hátfájástól szenvedő munkavállalóról szóló adat évente 44 millió európai munkavállalót jelent. Az egészségi problémák a kényelmetlenségtől és a kisebb fájdalmaktól egészen a súlyos orvosi esetekig terjednek, mely utóbbiak munkakiesést, orvosi és kórházi kezelést követelnek. A kezelés és a felépülés gyakran nem kielégítő, különösen a krónikus esetekben, s így a végeredmény akár tartós munkaképtelenség is lehet, ami a munkahely elvesztését jelenti. 4
Az MSD-kockázatok felismerése Egyértelmű bizonyíték van arra, hogy az MSD erősen összefügg a munkavégzéssel. Megállapították, hogy az okok a munkarendszer kialakításával függnek össze. A fő kockázati tényezők az 1. keretben találhatók. 1. keret: Az MSD kockázatát növelő tényezők A munka fizikai jellemzői terhek, rossz testtartás, nagy gyakorisággal ismétlődő mozdulatok, erős kézhasználat, közvetlen mechanikai nyomás a testszöveteken. Munkakörnyezet és munkaszervezés munkaütem, ismétlődő munka, időbeosztás, fizetési rendszer, egyhangú, monoton munka, fáradtság, hideg munkakörnyezet, hogyan élik meg a munkavállalók a munkaszervezést, pszichoszociális munkatényezők. Ezek a kockázati tényezők nagyon sok európai munkahelyen megtalálhatók. Például az EU munkavállalók 7 %-a azt mondja, hogy munkája rövid, ismétlődő feladatokból áll, 57 % számol be arról, hogy munkája ismétlődő kéz- és karmozgással jár, 56 %-ot érint szoros/szigorú határidő, 54 % esetében van szó nagy sebességű munkáról, 42 % nem dönthet szabadon arról, hogy mikor tartson szünetet, 31 %-nak nincs választása a munka ütemét illetően. Kockázati csoportok Fizikai dolgozók, akár szakmunkások, akár segédmunkások, vannak leginkább kitéve ezeknek a kockázatoknak. A felső végtag problémák inkább érintik a nőket, mint a férfiakat, elsősorban az általuk végzett munka jellege miatt. Például, az EU női munkavállalóinak 35 %-a végez állandóan ismétlődő munkát, szemben az EU férfi munkavállalóinak 31 %-ával. Európában az idősebb munkavállalók több MSD esetet jelentenek. Például az EU-jelentés átlagosan 30 % hátfájásról szól, a 15-24 éveseknél 25 %-ról, az 55 év felettieknél pedig 35 %-ról. Sok idősebb munkavállaló általában több időt tölt MSD kockázatot jelentő munkahelyzetben, emellett a munkaköröket általában fiatal és egészséges férfi munkavállalók számára alakítják ki. Az ideiglenesen, például a határozott idejű, vagy a munkaerő-kölcsönzési szerződés alapján foglalkoztatott munkavállalók jelentősen nagyobb mértékben vannak kitéve az ismétlődő vagy a fájdalmas/fárasztó testhelyzetben végzett munka kockázatának. 5
A gazdasági teher csökkentése A munkával összefüggő MSD fájdalmat és szenvedést okoz az érintetteknek, mind munkájukban, mind otthoni életükben. Bár pontos adatok nincsenek, munkával összefüggő összes megbetegedésre vonatkozólag valamennyi tagállamban végzett becslések szerint a gazdasági teher (költség) a bruttó nemzeti termék 2,6-3,8 %-a lehet. A költségek nagy hányada talán 40-50 %-a is a váz- és izomrendszeri problémákból adódik. Az MSD-re vonatkozólag rendelkezésre álló költségbecslések szerint ez az érték a BNT 0,5-2 %-a. Európában minden évben 600 milliónál több munkanap esik ki munkával összefüggő megbetegedés miatt. Az európai gazdaság számára jelentkező költségek között szerepel: a kiesett termelés, a személyzet betegsége, a kártérítési és biztosítási költségek, a tapasztalt, gyakorlott személyzet elvesztése, és az új személyzet felvételének és betanításának költsége, a kényelmetlenségnek és a betegségnek a munkavállalók munkaminőségére gyakorolt hatása. Ezeknek a munkával összefüggő egészségi problémáknak a megelőzése jó üzlet. Az MSD megelőzése Sok MSD megelőzhető a munka és a munkahelyek módosítását célzó, a kockázati tényezők felmérésén alapuló ergonómiai beavatkozásokkal. Ez az elv már érvényesül a jelenlegi európai irányelvekben és a tagállamok előírásaiban. A gyakorlati útmutatók és a megelőzést szolgáló eszközök szintén rendelkezésre állnak. További információk találhatók a "Váz- és izomrendszeri problémák megelőzése" című tény-lapban. További információk Az Európai Munkavédelmi Hétről és a váz- és izomrendszeri problémák megelőzéséről további információk találhatók az Ügynökség http://osha.eu.int. weblapján, ahonnan a kiadványok teljes szövege díjmentesen letölthető. A http://osha.eu.int/ew2000/ című kapcsolódás vezet el az Európai Hétről készült speciális weblaphoz. 2. keret AU B DK FIN FR GE GR IRL IT LU PT SP SW NL UK EU FOGLALKOZÁSI KOCKÁZATOK ÉS EGÉSZSÉGI PROBLÉMÁK Hátfájás 31 21 30 33 29 34 44 13 32 32 39 35 31 17 23 30 Izomfájás karban 14 9 24 29 19 13 37 6 19 13 31 24 24 10 11 17 vagy lábban MUNKÁVAL ÖSSZE- FÜGGŐ HIÁNYZÁS % egészségi okokkal összefüggő, munka miatti hiányzás a legutóbbi 12 hónapban 36 26 15 30 21 34 18 16 17 29 22 19 13 27 16 23 Forrás: A munkakörülmények második európai felmérése (1996) Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért. 6
T É N Y E K 4 Európai Munkavédelmi Ügynökség (Rövidítve) A munkával összefüggő váz- és izomrendszeri problémák megelőzése Közös prioritásunk "Fordíts hátat a munkával összefüggő váz- és izomrendszeri problémáknak": ez volt a központi témája az Európai Unió 15 tagállamában 2000. októberében megrendezett Európai Munkavédelmi Hétnek. A váz- és izomrendszeri problémák (MSD) jelentik az egyik leggyakoribb, munkával összefüggő betegséget, amely az európai munkavállalók millióit érinti valamennyi foglalkoztatási ágazatban, több milliárd euró költséget okozva az európai munkáltatóknak [lásd az Ügynökség "Munkával összefüggő váz- és izomrendszeri problémák Európában" című tény-lapját (2)]. A probléma azonban nagyrészt megelőzhető vagy csökkenthető a meglévő munkavédelmi előírások és a helyes gyakorlatra vonatkozó útmutatók követésével. A váz- és izomrendszeri problémák megelőzése: Az európai megközelítés A váz- és izomrendszeri problémák az egészségkárosodás széles körét ölelik fel. A fő csoportok a hátfájás/-sérülés, és a munkával összefüggő felső végtagi problémák, amelyeket általánosan "ismétlődő terhelési sérülések"-ként ismernek. Az alsó végtagokban szintén jelentkezhet probléma. Egyértelmű bizonyíték van arra, hogy az MSD erősen összefügg a munkavégzéssel. A MSD fizikai okai között szerepel a kézi anyagmozgatás, a terhek, a rossz testtartás és a kényelmetlen mozdulatok, a nagy gyakorisággal ismétlődő mozgások, az erős kézhasználat, a közvetlen mechanikai nyomás a testszöveteken, a rezgések, a hideg munkakörnyezet. A munkaszervezéssel összefüggő okok között szerepel a munka üteme, az ismétlődő munka, az időbeosztás, a bérrendszerek, a monoton munka, és a pszichoszociális munkatényezők is. A problémák egy része bizonyos feladatokhoz vagy foglalkozásokhoz kötődik. A problémák inkább érintik a nőket, mint a férfiakat, elsősorban az általuk végzett munka jellege miatt. 1. keret: A váz- és izomrendszeri problémák megelőzésével kapcsolatos legfontosabb európai irányelvek: A 89/391 irányelv általános keretet ad a kockázat meghatározásához és megelőzéséhez. A 90/269 irányelv a kézi anyagmozgatás kockázatainak meghatározásával és megelőzésével foglalkozik. A 90/270 irányelv a képernyő előtt végzett munka kockázatainak meghatározásával és megelőzésével foglalkozik, beleértve az eszközökre, a munkakörnyezetre és a számítógépinterfészre vonatkozó minimális követelményeket. A 89/654 irányelv a munkahelyekre vonatkozó minimális követelményeket adja meg, beleértve az ülőhelyeket, a világítást, a hőmérsékletet és a munkaállomás kialakítását. A 89/655 irányelv a munkaeszközök megfelelőségével foglalkozik. A 89/656 irányelv az egyéni védőeszközök megfelelőségével foglalkozik. 7
A 98/37 irányelv a gépekről szól (a 89/392 irányelvet váltja fel). A 93/104 irányelv a munkaidő szervezéséről szól. A munkaeszközök kialakítására vonatkozó általános előírásokat európai szinten határozták meg. Ezek CEN szabványok néven ismertek. A Gépek biztonsága. Az ember fizikai teljesítőképessége CEN szabványsorozat vonatkozik az MSD kockázatokra is. Az európai irányelvekre (beleértve a teljes szöveget), a CEN szabványokra és a tagállami előírásokra vonatkozó további információk az Ügynökség weblapján adott kapcsolódásokon keresztül érhetők el. A váz- és izomrendszeri problémák hatékony megelőzéséhez meg kell határozni a munkahely kockázati tényezőit, majd gyakorlati intézkedéseket kell tenni a kockázatok megelőzésére vagy csökkentésére. Figyelmet kell fordítani: a kockázatfelmérésre, az egészségügyi ellenőrzésre, az oktatásra, a munkavállalók tájékoztatására és a velük folytatott konzultációra, az ergonómiai szempontú munkarendszerekre (az ergonómiai megközelítésbe beletartozik az egész munkahely, eszközök, munkamódszerek és munkaszervezés stb. hatásainak a vizsgálata a problémák és a megoldások meghatározása érdekében), valamint a kifáradás megelőzésére. A váz- és izomrendszeri problémák megelőzésének ezeket az elemeit az európai irányelvek, a tagállamok előírásai és a helyes gyakorlatról szóló útmutatók már tartalmazzák. A váz- és izomrendszeri problémák megelőzése szempontjából fontos európai irányelvek listája az 1. keretben található. Megoldást találni Ahhoz, hogy hatékony megoldást találjunk egy váz- és izomrendszeri problémára, igen fontos alaposan szemügyre venni a munkahely valódi körülményeit, mivel sok tényező munkahelyenként változik, és minden munkahely más. Figyelmet kell fordítani valamennyi lehetséges kockázati tényezőre, különösen azért, mert bizonyos tényezők együttesen jelenthetnek kockázatot. Olyan megoldásokat kell kidolgozni, amelyek megfelelnek az adott munkahely sajátos körülményeinek, és ehhez konzultálni kell a munkavállalókkal és azok képviselőivel a lehetséges problémákról és a megoldásokról. Nincs olyan módszer, amely mindig és mindenhol működne, és szokatlan vagy komoly problémák esetében szakértői segítségre lehet szükség. Sok megoldás van azonban, amelyik célra vezető és nem költséges, és az alábbi példák bemutatják, hogyan lehet ilyen javításokat végrehajtani a gyakorlatban egyes MSD kockázati tényezők megelőzésére vagy csökkentésére. Az európai megelőzési megközelítés kulcselemeit a 2. keret tartalmazza. 2. keret: Az európai megelőzési megközelítés Küszöböljük ki az MSD kockázatokat. Értékeljük azokat az MSD kockázatokat, amelyeket nem lehet kiküszöbölni. Forrásuknál küzdjük le az MSD kockázatokat. Az egyénhez igazítsuk a munkát, különösen a munkahely kialakítását, a munkaeszköz és a munka- vagy termelési módszer megválasztását, különös tekintettel a monoton munka és a kötött ütemű munka megkönnyítésére, valamint azok egészségre gyakorolt hatásának csökkentésére. Kövessük a műszaki fejlődést. Helyettesítsük a veszélyest nem veszélyessel, vagy kevésbé veszélyessel. 8
Dolgozzunk ki egy általános megelőzési politikát, amely kiterjed a technológiára, a munkaszervezésre, a munkakörülményekre, a szociális kapcsolatokra, valamint a munkakörnyezettel összefüggő tényezők hatásaira. Adjunk elsőbbséget a kollektív védelmi megoldásoknak az egyéni védelmi megoldásokkal szemben. A 89/391 irányelv 6.2 (5) cikke alapján Példák: Találjunk megoldásokat a kézi anyagmozgatásra A kézi anyagmozgatás kockázatai között szerepel a kifáradás, a rossz testtartás és a kicsavarodás, a szűk, kényelmetlen vagy piszkos munkahelyek, a nehezen kezelhető vagy súlyos terhek. A személyzet panaszai, vagy a betegszabadságon töltött napok jelzik a problémát. Vizsgáljuk meg, hogy a munka automatizálható-e, vagy átszervezhető-e úgy, hogy ne legyen szükség semmiféle kézi emelésre. Az összes kockázat meghatározásához figyelembe kell venni a munkakörnyezetet és a munkavállaló képességeit is. A felmérésben szerepelnie kell a terhek mozgatásának, szállításának, tolásának és húzásának, valamint emelésének is. Az oktatás és a tájékoztatás fontos részét képezi a megelőzési tervnek. A megvizsgálandó kockázati tényezőkre vonatkozó részletes információt a kézi anyagmozgatásról szóló európai irányelv (lásd 1. keret), a nemzeti előírások és a helyes gyakorlatra vonatkozó útmutatások tartalmaznak. A személyzet hátfájásra panaszkodik Kockázatfelmérés à egyszerű megoldás Előtte: Utána: A tolókocsi fogantyúmagasságának változtatása javít a testhelyzeten és csökkenti a toláshoz szükséges erőkifejtést. 9
A személyzet hátproblémák miatt betegszabadságon van Kockázatfelmérés à egyszerű megoldás Előtte: Utána: A munkaszint magasságának változtatása megszünteti a fárasztó testhelyzetet az anyagmozgatás során Példák: Találjunk megoldásokat más váz- és izomrendszeri problémákra Más váz- és izomrendszeri problémák, például a felső és alsó végtagi problémák kockázati tényezői között szerepelnek az ismétlődő mozdulatok, a kényelmetlen, erőltetett vagy csavarodó mozgások, köztük a szorítás, ütögetés vagy csapkodás, a kényelmetlen testhelyzetek, az elégtelen pihenőidő. A rezgés- vagy nyomás-expozíció és a munkahelyi stressz ugyancsak szerepet játszhat. A rossz vagy nem megfelelő ülőhely egy másik olyan tényező, amely hátfájáshoz vagy egyéb, a munkával összefüggő fájdalmakhoz vezethet. A személyzet panaszai vagy a fájdalmak miatt kieső munkaidő, a mozgási nehézségek, vagy a dagadt végtagok, mind valamilyen MSD problémára utalnak. További információk Az Európai Hétről és a váz- és izomrendszeri problémák megelőzéséről további információk találhatók az Ügynökség http://osha.eu.int. weblapján, ahonnan a kiadványok teljes szövege díjmentesen letölthető. A http://osha.eu.int/ew2000/ című közvetlen kapcsolódás vezet el az Európai Hétről szóló információhoz. Az MSD kockázataival kapcsolatos megoldásokra a http://europe.osha.eu.int/good_practice/ weblapon találhatók példák. 10
T É N Y E K 5 Európai Munkavédelmi Ügynökség (Rövidítve; az ábra illusztráció) A munkával összefüggő nyaki és felső végtagi vázés izomrendszeri problémák Összefoglaló egy Ügynökségi beszámolóról A munkával összefüggő nyaki- és felső végtagi váz- és izomrendszeri problémák (angolul Work Related Upper Limb Disorders, WRULD) jelentik munkával összefüggő egyik leggyakoribb betegséget, amely az európai munkavállalók millióit érinti valamennyi foglalkoztatási ágazatban. Ez a tény-lap összefoglalja egy a probléma kiterjedtségével, okával és megelőzésével foglalkozó egyik Ügynökségi beszámoló legfontosabb megállapításait. A munkával összefüggő nyaki és felső végtagi váz- és izomrendszeri problémákról (WRULD) szóló beszámolót az Európai Munkavédelmi Ügynökség rendelte meg, és tette közzé. A beszámoló áttekinti a WRULD okaira vonatkozó jelenlegi tudományos ismereteket és a problémák kezelésére szolgáló stratégiákat. A tartalmat egy szakértőkből álló tudományos munkaközösség hagyta jóvá. A munkában a munkáltatók és munkavállalók képviselői vettek részt, továbbá az európai tagállamok számos állami hatósága. A munkát az Európai Bizottság kérésére kezdeményezték, és a Surrey Egyetem, U.K. végezte. A legfontosabb következtetések és ajánlások A jelenlegi tudományos ismeretek már elegendő információt nyújtanak a munkáltatóknak, hogy megvédjék a WRULD kialakulása szempontjából kockázatnak leginkább kitett munkavállalókat. Konzultációra van szükség, hogy a tagállamokban áthidalják a WRULD kezelésére vonatkozó egységes módszerek hiányát. Számos területen további kutatásokra van szükség. A probléma mérete Alapos bizonyíték van arra az Európai Unióban (EU), hogy a WRULD komoly problémát jelent a megbetegedések és az azokhoz társuló munkahelyi költségek miatt. A probléma kiterjedtsége várhatóan nőni fog, mivel a munkavállalók egyre inkább ki vannak téve az említett problémákat okozó munkahelyi kockázati tényezőknek. Az északi országokból és Hollandiából rendelkezésre álló adatok szerint a WRULD-dal kapcsolatos költségek a bruttó nemzeti termék 0,5-2 %-a között vannak. Bár felmérések azt mutatják, hogy a WRULD a munkavállalók jelentős részét érinti valamennyi tagállamban, a bejelentett előfordulási arányok igen változóak az egyes tagállamokban. A különböző módokon összegyűjtött és elemzett adatok közvetlen összehasonlítása nehéz, és arról is keveset tudunk, mennyire megbízhatóak az információk. Ezzel együtt, a hasonló módon végzett felmérések nagy különbségekről számoltak be. E különbségek okai további vizsgálatot igényelnek. 11
Kockázati csoportok WRULD megjelenhet minden fajta munkában és foglalkozási ágban. Azonban úgy tűnik, hogy egyes foglalkozási csoportok különösen ki vannak téve ennek a kockázatnak. A magas expozíciós veszélyt és magas kockázatnak kitett csoportokat jelentő speciális ágazatok között szerepel: mezőgazdaság, erdőgazdálkodás és halászat, gyártóipar, bányászat, gépkezelők, kézműiparosok, szabók, építőipar, nagy- és kiskereskedelem, javítóipar, szállodák, éttermek és vendéglátóipar, titkárok, gépírók, be-/kirakodó munkások Az adatok szerint a WRULD jobban érinti a nőket, mint a férfiakat, inkább a végzett munka jellege, semmint más nembeli vagy egyéb személyes tényező miatt. A nembeli különbségek jelentősége és azok kihatása a munkarendszer kialakítására messze kívül esett a beszámoló körén, de további vizsgálatot igényel. A problémák biológiai eredete Erős érvek szólnak amellett, hogy a WRULD-nak biológiai alapja van. A biomechanikát, a matematikai modellezést és a fiziológiai változások közvetlen mérését érintő tudományos kutatások egységes és meggyőző érvet szolgáltatnak a váz- és izomrendszeri problémák biomechanikai eredetű patológiájáról, amely érinti az izmot, idegeket, inakat és más testszöveteket. A WRULD biológiai mechanizmusának megértése nagymértékben változik a specifikus zavarok szerint. A kézfeji alagút-szindróma esetében például igen komoly ismereteink vannak, míg más problémákra vonatkozólag további kutatásra van szükség. De még azoknak a problémáknak az esetében is, ahol tudásalapunk kisebb, valószínű hipotézisek vannak a bajok biológiai eredetére, és a kutatás folyik. A WRULD összefüggése a munkával Tudományos beszámolók erős pozitív összefüggést állapítottak meg egyes WRULD-ok és a munkavégzés között, különösen olyan esetekben, ahol erős a munkavállalók expozíciója. A következő munkatényezők növelik a WRULD kockázatát: rossz testhelyzet, gyakorisággal ismétlődő mozdulatok, erőteljes kézhasználat, kéz-kar-rezgések, közvetlen mechanikai nyomás a testszöveteken, hideg munkakörnyezet, a munkaszervezés jellege, 12
hogyan élik meg a munkavállalók a munkaszervezést (pszichoszociális munkatényezők). A kockázati tényezők közötti kölcsönhatások megértése (különböző expozíciók kombinációjának hatása a sérülés kockázatának általános szintjére) még korlátozottabb. Ez annyit jelent, hogy nehéz pontosan megbecsülni a sérülés kockázatának szintjét a munkahelyi kockázati tényezők változó expozíciós mértéke mellett. Mindazonáltal, meg lehet, és meg kell határozni azokat a munkavállalói csoportokat, amelyek szélsőséges expozíció mellett dolgoznak. Szükséges, hogy ez legyen a prioritása minden megelőzési stratégiának. A kutatás azt mutatja, hogy a munkahelyi kockázati tényezőkből adódó expozíció testre ható biomechanikai terhelésének csökkentése egyúttal csökkenti a nyaki és felső végtagi váz- és izomrendszeri problémák előfordulását is. Ez további bizonyítékul szolgál a munkavégzés és a szóban forgó egészségi problémák összefüggésére. A megelőzés köre A jelenlegi tudományos ismeretek, valamint az európai munkavédelmi irányelvekben és másutt megfogalmazott általános előírások és tanácsok már kínálnak bizonyos stratégiákat a WRULD megelőzésére. Ezek között szerepel: a kockázatfelmérés, az egészségügyi ellenőrzés, a munkavállalók tájékoztatása, az oktatás, az ergonómiai szempontú munkarendszerek, a kifáradás megelőzése. Az ergonómiai beavatkozásba beletartozik az egész munkahely, eszközök, munkamódszerek és munkaszervezés stb. hatásainak a vizsgálata a problémák és a megoldások meghatározása érdekében. Egy bizonyos probléma megoldására alkalmazott megfelelő ergonómiai beavatkozás valószínűleg segít megelőzni másfajta problémákat is. Ennek oka az, hogy bizonyos váz- és izomrendszeri problémák esetében azonos biológiai folyamatokról van szó. Megelőző ergonómiával és foglalkozás-egészségügyi programokkal már foglalkozó szervezeteknek segíteniük kell hasonló akciók elősegítésében más szervezeteknél. Arra is ösztönözni kell őket, hogy értékeljék a megelőzési programok hatékonyságát. EU konszenzusra van szükség A jelenlegi tudományos ismeretek már elegendő információval szolgálnak a munkáltatók részére a legnagyobb kockázatnak kitett munkavállalók megvédéséhez. A beszámoló azonban számos területen felveti további konzultáció és európai szintű egységesítés igényét. Az Európai Unió területén még nem állnak rendelkezésre egységes kritériumok a WRULD felmérésére. További konzultációra van szükség a WRULD kockázatainak felméréséről, az egységes megközelítés kialakítása érdekében. Hogyan lehet hozzájutni a beszámolóhoz? A beszámoló teljes szövege elérhető angolul az Ügynökség http://agency.osha.eu.int/publications/reports/ weblapján. 13
A nyomtatott beszámoló "Work-related neck and upper limb musculoskeletal disorders" ("Munkával összefüggő nyaki- és felsővégtagi váz- és izomrendszeri problémák"), Buckle, P., Devereux J., European Agency for Safety and Health at Work (Európai Munkavédelmi Ügynökség), 1999, ISBN 92-828-8174-1 megrendelhető az EK Kiadó Hivatalától (Publications Office EUR-OP), Luxemburg (http://eur-op.eu.int/) vagy annak megbízott terjesztőitől. Az ára 7 euro (ÁFA nélkül). T É N Y E K 6 Európai Munkavédelmi Ügynökség (Rövidítve) Ismétlődő igénybevételből adódó sérülések az EU tagállamokban Összefoglaló egy Ügynökségi beszámolóról Az ismétlődő igénybevételből adódó sérülés (angolul Repetitive Strain Injury, RSI) általánosan használt, ha nem is egyetemesen elfogadott kifejezés, amely egy sor, a munkával összefüggő váz- és izomrendszeri problémát takar. Ezek a problémák érinthetik mind a felső, mind az alsó végtagokat, beleértve a vállat és nyakat, csuklót, könyököt és térdet. Oka lehet az olyan munka, amely erőltetett testhelyzettel jár, vagy jellegét tekintve erősen ismétlődő, illetve nagy sebességű műveleteket igényel (lásd az Ügynökség beszámolóját a munkával összefüggő nyaki és felső végtagi váz- és izomrendszeri problémákról). Ez a tény-lap egy új, az Ismétlődő igénybevételből adódó sérülések az Európai Unió tagállamaiban című Ügynökségi beszámoló megállapításait emeli ki, egy 1999-ben körözött felmérő kérdőív eredményei alapján. A felmérést a Holland Szociálisügyi és Foglalkoztatási Minisztérium felkérésére végezték, amely tudni akarta, hogyan határozzák meg, és hogyan mérik az egyes európai országok az RSI problémát, és hogy milyen stratégiákat és akciókat alkalmaznak a probléma kezelésére. RSI európai perspektíva Nincs általános meghatározás az RSI -re a tagállamokban, bár mindegyiknek van bizonyos terminológiája, amely legalább is rejtetten erre az állapotra vonatkozik, mint például a felső végtagi problémák. Nagy eltérés van a tagállamok között az adatgyűjtési módszerek, valamint az ilyen problémák előfordulására vonatkozólag rendelkezésre álló adatmennyiség terén. Amennyi adat viszont van, az megerősíti, hogy ez a probléma komoly munkahelyi kockázatot jelent. Ezeknek a problémáknak az előfordulása összefügg a végzett munka jellegével. Nők gyakran dolgoznak olyan munkakörökben, amelyek fokozottan kiteszik őket az ilyen kockázatoknak. A tagállamok különböző kezdeményezésekkel igyekeznek csökkenteni ezeknek a problémáknak az előfordulását. 14
Kormányzati stratégiák az RSI terén Számos tagállamban fogalmaztak meg speciális stratégiákat és terveket a munkával összefüggő RSI megelőzésére. Ezek a kezdeményezések különféle formában jelentkeznek, és szerepelnek köztük az alábbiak: bizonyos ágazatokat célzó megelőző akciók, a bejelentési rendszer javítása, kutatások vagy speciális vizsgálatok finanszírozása, tájékoztató anyagok, útmutatók stb. készítése, egészségügyi monitorozó jegyzőkönyvek, akciótervek és célok kitűzése a probléma előfordulásának csökkentésére. Más tagállamokban úgy tűnik, hogy az RSI megelőzése részét képezi a foglalkozási kockázatok általános megelőzési gyakorlatának és az európai előírások végrehajtásának. Az RSI tekinthető a váz- és izomrendszeri problémák nagyobb csoportja részének, amelybe beletartoznak többek között a kézi anyagmozgatás kockázataiból eredő hátsérülések. Ez a magyarázata annak, miért említik a tagállamokból származó egyes példákban a kézi anyagmozgatást is. Ausztria: Vizsgálatot végeztek 1999-ben, hogy bevegyék-e a foglalkozási betegségek hivatalos jegyzékébe a munkával összefüggő gerincoszlop-sérüléseket és az ínhüvelyproblémákat. Belgium: Hivatalos munkacsoportot hoztak létre a probléma tanulmányozására. Most fontolgatják egy tájékoztatási stratégia bevezetését munkáltatók és munkavállalók számára. Dánia: Az RSI kérdésének kezelése része a Minisztérium tiszta munkakörnyezetet 2005-ben akcióprogramjának. Egy parlamenti határozatot követően a szociális partnerek kidolgoztak egy akciótervet, amelynek célja az említett probléma előfordulásának csökkentése 50 %-kal. Egyesült Királyság: A kérdést súlyos problémaként fogják fel, és akciókat hajtanak végre a meglévő jogszabályok keretein belül. Franciaország: Több régióban kísérletet folytattak a bejelentési eljárások megváltoztatásával. Az RSI bejelentések száma egyes régiókban tízszeresére nőtt, és jelentős mértékben javult a kapott információk minősége. Görögország: A váz- és izomrendszeri problémák megelőzésére vonatkozó tevékenységük az EU keret-irányelvben, valamint a képernyő előtt végzett munkáról és a kézi anyagmozgatásról szóló irányelvekben foglalt munkavédelmi előírások megvalósítására irányul. Hollandia: Egy négyéves célt tűztek ki, amely szerint 10 %-kal (vagy 100.000 esettel) csökkentik az RSI panaszokat a képernyő előtt dolgozók körében. Írország: Terveik szerint külön fogják kezelni ezt a kérdést egy jövőbeli munkaprogramban. Luxemburg: Két projektet tervez végrehajtani 2000-ben, a pénzügyi és az építőipari ágazatban. Németország: A váz- és izomrendszeri problémák elleni küzdelmet szolgáló programok a kutatásra, a vizsgálatokra és az EU előírások nemzeti szinten történő átvételére és végrehajtására koncentrálnak. 15
Spanyolország: Állami szinten dolgoztak ki egy olyan stratégiát, amelybe jogszabályalkotás, technikai kézikönyvek kiadása és egészségügyi monitorozó jegyzőkönyvek tartoznak. Néhány autonóm közösség felméréseket indított azzal a céllal, hogy javítson a munkakörülményeken egyes ágazatokban, és ennek révén csökkentse az RSI előfordulását (pl. a banántermesztésben a Kanári Szigeteken). Svédország: A munkával összefüggő váz- és izomrendszeri problémák jelentik a Nemzeti Munkavédelmi Tanács jelenlegi hároméves terve öt prioritásának egyikét. A kezdeményezések között szerepeltek új ergonómiai megoldások a váz- és izomrendszeri problémák megelőzésére, míg a képernyő előtt végzett munkára vonatkozó előírások közelmúltban történt felülvizsgálata során a billentyűzettel és egérrel végzett monoton, ismétlődő munka kérdését emelték ki. Célok kitűzése az RSI okozta panaszok csökkentésére Bár ez még nem általános gyakorlat, egyes tagállamok mennyiségileg meghatározott célokat tűztek ki az RSI előfordulásának csökkentésére. Dániában egy, a szociális partnerekkel közösen kidolgozott akcióterv célja, hogy az ismétlődő munkát felére csökkentsék. Svédország egy olyan különleges célt tűzött ki, hogy 25 %-kal csökkentsék azoknak a nőknek a számát, akik naponta 15 kg-os terheket emelnek. Hollandia 10 %-os csökkentést kíván elérni a képernyő előtt végzett munkával összefüggő RSI panaszok számában egy négy éves időszak alatt. Tájékoztató kampányok az RSI okozta panaszok ellen A felmérés számba vett sok, az RSI okozta panaszok megelőzését célzó tájékoztató kampányt. Ezek között vannak kormányzat által irányított kezdeményezések, amelyeket a szociális partnerekkel, pl. a munkáltatóval és a szakszervezetekkel közösen folytatnak. Kampányokat azonban rendszeresen szerveznek más szervezetek is, például maguk a szakszervezetek. A kampányok része lehet tájékoztató anyagok készítése és terjesztése, szemináriumok rendezése, felügyelők igénybe vétele a kérdés hangsúlyozására, egy bizonyos hét kiválasztása a tevékenységek végrehajtására. Ezek irányulhatnak adott ágazatokra vagy adott problémákra/kockázatokra, például hátfájásra/kézi anyagmozgatásra. Az alábbiakban ezekre adunk néhány példát. Belgium: Az Építőipari Biztonsági és Higiéniai Nemzeti Akcióbizottság tájékoztató kampányt kíván indítani RSI témakörben, építőipari munkavállalók számára. Dánia: A szociális partnerek RSI útmutatókat adtak ki az érintett ágazatok számára. A Dán Munkakörnyezeti Hatóság szintén küldött tájékoztató anyagokat ugyanezeknek az ágazatoknak az RSI visszaszorítását célzó kezdeményezéseiről. Információs összejöveteleket tartottak mindkét központi szinten, munkakörnyezeti szakemberek, illetve helyi szinten olyan ágazatokban dolgozó munkavállalók számára, ahol RSI előfordul. Hollandia: 1999-ben indítottak egy kormányzati tájékoztató kampányt a képernyő előtt dolgozó munkavállalók és munkáltatóik számára. Egy CD-ROM-ot és brosúrákat osztogattak minden, 20 főnél többet foglalkoztató vállalatnál, hogy a képernyő előtt dolgozó munkavállalókat felvilágosítsák a kockázatokról, és hogy tájékoztatást adjanak az RSI elleni hatékony intézkedésekről. Luxemburg: Egy tudatosság fokozó hetet rendeztek 1999-ben. Portugália: Tudatosság fokozó kampányokat indítottak a munkáltatók és munkavállalók számára. 16
Spanyolország: Tájékoztató szórólapok készültek bizonyos témákról, így az anyagmozgatásról, munka közbeni testhelyzetekről, a kézfeji alagút-szindrómáról és a képernyőkről. Kezdeményezések együttműködésre vagy önkéntes megállapodásokra az RSI okozta problémák terén Adatok vannak számos együttműködési vagy önkéntes megállapodásra vonatkozó kezdeményezésre a szociális partnerekkel, amelyek rendszerint ágazati szinten jönnek létre, a szociális partnerek aktív közreműködésével. Belgium: Tárgyalások folynak az építőiparban. Ezek a munkaterhelés korlátozását jelentő megállapodáshoz vezethetnek. Hollandia: Szociális partnerekkel fognak kapcsolatba lépni magas kockázatú ágazatokban, hogy megtárgyalják speciális önkéntes megállapodások lehetőségét az RSI okozta problémák terén. A Holland Tudományos Egészségügyi Tanácsot felkérték, hogy érjen el tudományos konszenzust az RSI különleges, munkával összefüggő tényezőit illetően. Olaszország: A keret-irányelv szerint kialakított megelőző rendszerekben foglalkoztatott egészségügyi személyzetet (közszféra) érintő megállapodást írtak alá. Spanyolország: Állami szinten tettek kísérletet együttműködés kialakítására a munkavédelmi felügyelőség és a szakszervezetek között számos, az RSI problémával összefüggő kampányban, meghatározott ágazatokban (ruhagyártás és szupermarket pénztárosok), de ez nem eredményezett semmiféle konkrét akciót. Egyes autonóm közösségek tervezték számos projekt kezdeményezését bizonyos ágazatokban. Svédország: A Nemzeti Munkavédelmi Tanács személyzete hosszú évek óta rendszeresen együtt dolgozik ágazati csoportokban a szociális partnerekkel, pl. a szálloda- /vendéglátóipar és a nagy-/kiskereskedelem terén. A munkával összefüggő váz- és izomrendszeri problémák (köztük az RSI ) az egyik kérdés, amellyel ezekben az együtt dolgozó munkacsoportokban foglalkoznak. További információk A beszámoló teljes szövege elérhető angolul az Ügynökség weblapján, a http://agency.osha.eu.int/publications/reports/ címen. A beszámoló nyomtatott formában Repetitive Strain Injuries int he Member States of the European Union (Ismétlődő igénybevételből adódó sérülések az Európai Unió tagállamaiban), 32 oldal, European Agency for Safety and Health at Work (Európai Munkavédelmi Ügynökség), 2000, ISBN 92-828-8804-5 megrendelhető az EK Kiadó Hivatalától EUR-OP, Luxemburg (http://eur-op.eu.int), vagy annak terjesztőitől. Ugyancsak kapható a "Work-related neck and upper limb musculoskeletal disorders" ("Munkával összefüggő nyaki és felső végtagi váz- és izomrendszeri problémák"), 116 oldal, Buckle, P., Devereux J., European Agency for Safety and Health at Work (Európai Munkavédelmi Ügynökség), 1999, ISBN 92-828-8174-1, ára 7 euro (ÁFA nélkül). Megrendelhető, mint fent. 17
T É N Y E K 9 Európai Munkavédelmi Ügynökség (Rövidítve) Leltár a munkával összefüggő váz- és izomrendszeri problémákkal kapcsolatos társadalmi-gazdasági információkról az Európai Unió tagállamaiban Tartalom: Bevezetés I. Váz- és izomrendszeri problémák előfordulása II. A váz- és izomrendszeri problémák összefüggése a munkával III. Foglalkozási betegségek IV. Rövid távú hiányzás váz- és izomrendszeri problémák miatt V. Hosszú távú hiányzás váz- és izomrendszeri problémák miatt VI. Állásváltoztatás váz- és izomrendszeri problémák miatt VII. Újbóli munkába állás/visszailleszkedés váz- és izomrendszeri problémákkal VIII. A váz- és izomrendszeri problémákkal összefüggő orvosi és rehabilitációs költségek IX. Rehabilitáció a munkahelyi munkában X. A munkás élet meghosszabbításának időtartama rehabilitáció után XI. Jövedelemkiesés munkával összefüggő váz- és izomrendszeri problémák miatt XII. Jövedelemkiváltás váz- és izomrendszeri problémák miatt XIII. Költségek a vállalatok számára XIV. A munkával összefüggő váz- és izomrendszeri problémák szubjektív költségei XV. A munkával összefüggő váz- és izomrendszeri problémák költségei a bruttó nemzeti termék százalékában I. melléklet: Köszönetnyilvánítás II. melléklet: Hivatkozások Bevezetés A munkával összefüggő váz- és izomrendszeri problémákkal (MSD) kapcsolatos társadalmigazdasági információknak ez a leltára az európai tagállamokban létező információkat gyűjti egybe az ezekkel a problémákkal kapcsolatos sajátos költségelemekről. Célja olyan alapvető társadalmi-gazdasági információk bemutatása, amelyek hasznosak lehetnek mindazok számára, akik érdekeltek a váz- és izomrendszeri problémák megelőzésében és/vagy az ilyen jellegű egészségi problémákkal küzdő (volt) munkavállalók foglalkoztatásba való visszavezetésében. Jelen dokumentumnak nem célja valamiféle modellt vagy meghatározást kínálni a munkával összefüggő váz- és izomrendszeri problémákból adódó összes költségre. Célja csupán annyi, hogy összegyűjtse a tagállamokban rendelkezésre álló vonatkozó információkat bizonyos társadalmi-gazdasági tényezőkről a MSD vonatkozásában. Ily módon ez a dokumentum 18
háttérinformációt nyújt, az Európai Bizottság Munkavédelmi Tanácsadó Bizottsága (Luxemburg) kérésének megfelelően. Nem szabad elfelejteni, hogy minden itt közreadott információ a tagállamokban meglévő szakirodalmon, vagy a tagállamokban működő hálózati partnereink (nemzeti fókuszpontok és a tematikus hálózati csoport rendszer tagjai) által szolgáltatott adatokon alapul. Minden statisztika vagy adat esetében a forrást is megadjuk. Ennek a leltárnak a tartalma témája volt a nemzeti fókuszpontokkal folytatott konzultációknak (beleértve a szociális partnerek képviselőit a fókuszpont csoportban). Ugyancsak nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a számítási módszerek és a meghatározások gyakran oly mértékben térnek el egymástól, hogy kérdésessé válik az adatok közvetlen összehasonlítása. A rendelkezésre álló adatok tömegét tekintve azonban úgy hisszük, hogy az információk hasznos áttekintést adnak a jelenlegi helyzetről. I. Váz- és izomrendszeri problémák előfordulása [1]. A munkakörülmények második európai felmérése (1996), amelyet az Európai Alapítvány (Dublin) végzett, az alábbi adatokat szolgáltatja a MSD 1 okozta speciális egészségi panaszok előfordulásáról: A B D DK E EL F FIN I IRL L NL P S UK EU Hátfájás (%-ban) 31 21 34 30 35 44 29 33 32 13 32 17 39 31 23 30 Izomfájás karban vagy lábban (%-ban) 14 9 13 24 24 37 19 29 19 6 13 10 31 24 11 17 [2]. Németországban az összes munkavállaló mintegy 37 %-a számolt be arról, hogy alsó háti fájdalmaktól szenved munkája alatt vagy után. 29 % beszélt nyak/váll és 13 % kar/kéz fájdalmakról. Alsó háti fájdalmakról legnagyobb arányban az építőiparban (55 %), valamint a bányászatban és kőbányászatban (55 %) számoltak be. [3]. Spanyolországban munkával összefüggő alsó háti fájdalmakról 32,9 %, nyaki fájdalmakról 29,6 %, a hát felső részében jelentkező fájdalmakról 19,7 %, lábszárról 11,7 %, lábfej-bokáról 8 %, vállról 7,2 %, fenék-csípőről 6,9 %, térdről 6,7 %, karokról 6,2 %, kezekről 5,4 % számolt be. Összességében a munkavállalóknak mintegy 69 %-ának volt valamilyen váz- és izomrendszeri panasza. [4]. Britanniában egy 1995/6. évi felmérés (1995. évi adatok, 1995/6. évi árak, 1999. évi frissített számítások) azt mutatta, hogy mintegy 750 000 ember, aki dolgozott a legutóbbi 12 hónapban, szenvedett munkával összefüggő MSD miatt. Ez 423 000 olyan esetet jelentett, amely a hátat, 314 000 esetet, amely a felső végtagokat, és 104 000 olyan esetet jelentett, amely az alsó végtagokat érintette. [5]. Olaszországban egy felmérés szerint, amelyet a különböző északi és központi régiókban lévő 54 kórházban végeztek, a (36 év átlagéletkorú) munkavállalók 8,4 %-ánál legalább egyszer jelentkezett akut alsó háti fájdalom az elmúlt 12 hónap során. Ez az előfordulás négyszer nagyobb az átlagos előfordulási aránynál. 19
[6]. Britanniában az MSD területén a betegségek előfordulása a munkavállalók foglalkozása szerint a kézműiparban és a kapcsolódó szakmákban a legmagasabb (5,1 %), és a hivatásszerű foglalkozásokban a legalacsonyabb (1,5 %). Ágazatok szerint a megbetegedési arány az építőiparban a legmagasabb (4,7 %), ezt az egészségügyi és szociális munka követi (4,3 %). A munkavállalói népességet tekintve az átlag 2,7 %. [7]. Németországban az összes munkavállaló 8,8 %-ánál áll fenn a munkával összefüggően a hátat, 2,7 %-nál a nyakat/vállat, és 3,1 %-nál a kart/kezet érintő probléma. [8]. Finnországban nyaki fájdalom a becslések szerint a népesség 26 %-ánál fordul elő. Különösen magasnak találták olyan foglalkozási csoportokban, mint például a titkárnők és más irodai dolgozók, gyári munkások és építőipari munkások. II. A váz- és izomrendszeri problémák összefüggése a munkával [9]. Hollandiában a MSD miatti (1 évnél rövidebb) betegszabadság munkával összefüggő részét az összes betegszabadság 13 %-ára becsülik. A munkával összefüggő váz- és izomrendszeri problémák miatti (1 évnél tovább tartó) munkaképtelenség összefüggését a munkával 40 % körül becsülik Közvetlen ön-beszámolás alapján ez utóbbi érték 67 %-ra nő, de, ha ugyanezeket az eseteket orvos minősíti, akkor kb. 38 %. [10]. Dániában a MSD munkával való összefüggését kb. 33 %-ra becsülik. [11]. Finnországban a MSD munkával való összefüggését kb. 33 %-ra becsülték 1992-ben és 1996-ban. [12]. Egy 1996. évi, a hátfájásra irányuló brit felmérés szerint a fájdalmak bekövetkeztének leggyakoribb okai a munkával függtek össze: mintegy 25 % úgy tekintette, hogy a fájdalom az általa végzett munkatípussal függ össze, 12 % pedig munkabalesetet vagy munkahelyi sérülést jelölt meg okként. [13]. Egy ausztriai felmérés kimutatta, hogy a gerincvelő-problémák kialakulásának esélyei jelentősen nőttek a munkahelyi kockázati tényezők okozta többszörös expozíció miatt. Bármiféle expozíció nélkül az esély 1,7 %. Egy kockázati tényező okozta expozíció esetén ez az érték 10,1 %; két kockázati tényezős expozíció mellett 13,8 %; három kockázati tényező esetén 18,6 %; négy/öt kockázati tényezős expozíció mellett 26,2 %, hat vagy ennél több kockázati tényező esetén pedig 38,2 %. III. Foglalkozási betegségek [14]. Spanyolországban a munkakörülmények harmadik országos felmérése (1998) során megkérdezett munkavállalói minta 3,2 %-a jelezte, hogy felismert foglalkozási betegségben szenved, vagy olyan betegségben, amelynek foglalkozási betegségként való elismerése éppen folyamatban van. A betegségeknek mintegy fele kapcsolódik MSD előfordulásához. [15]. Olaszországban a Foglalkozás-egészségügyi Intézetektől származó adatok szerint foglalkozási balesetek miatt bekövetkező terhelési sérüléseket találnak az akut lumbágó 20
esetek 60-70 %-ában, állandó előfordulási és jelentkezési aránnyal. A hivatalos statisztikákban az értékek alulbecsültek, mivel az eseteket nem jelentik be. [16]. Finnországban a váz- és izomrendszer újonnan felismert foglalkozási megbetegedéseinek száma 1279 (1998), ami az összes felismert foglalkozási megbetegedésnek (összesen 4816 eset) mintegy 25 %-a. [17]. Franciaországban a váz- és izomrendszer újonnan felismert foglalkozási megbetegedéseinek száma erősen emelkedik: az 1992. évi 2602 esetről 1996-ban 6183 esetre. IV. Rövid távú (1 évnél kevesebb) hiányzás a munkával összefüggő váz- és izomrendszeri problémák miatt [18]. Britanniában az elmúlt 12 hónapban dolgozó 750.000 személy számolt be arról, hogy munkával összefüggő MSD miatt szenved. Közülük mintegy 335.000-nek szünetet kellett tartania a munkában a munkával összefüggő állapotuk miatt. A kiesett munkanapok száma a becslések szerint 9.862.000 (hát: 4.820.000; felső végtag és nyak: 4.162.000; és alsó végtag: 2.204.000). [19]. Németországban az összes kiesett munkanap 28.7 %-át (135 millió) MSD miatti betegség okozza. A munkával összefüggő MSD okozta betegszabadság (keresőképtelenség) teljes költségét 24 milliárd DM-re becsülik. [20]. Finnországban a 9 napnál hosszabb betegszabadságoknak mintegy 11 %-át tulajdonítják munkával összefüggő MSD-nek. [21]. Hollandiában a munkával összefüggő váz- és izomrendszeri problémák miatti (1 évnél rövidebb) betegszabadság teljes költségét 2.019 millió holland forintra becsülik (1995). Ez körülbelül 46 %-a az összes munkával összefüggő betegszabadságnak. V. Hosszú távú hiányzás váz- és izomrendszeri problémák miatt [22]. Hollandiában a munkával összefüggő váz- és izomrendszeri problémák miatti (azaz 1 évnél hosszabb) munkaképtelenség (keresőképtelenség) költségét 2.363 millió holland forintra becsülik (1995). [23]. Finnországban az új rokkant nyugdíjasok (korkedvezményes nyugdíj) 31 %-ánál a MSD az ok. A MSD munkával való összefüggését egyharmadra becsülik. Ennek következtében kb. 6600 munkaév veszett el 1996-ban a munkával összefüggő MSD miatt. [24]. Németországban (1997) mintegy 70.000 munkavállaló ment korai nyugdíjba a (munkával összefüggő) MSD miatt. Ezeket nem ismerik el foglalkozási megbetegedésnek. Az összes korai nyugdíjazásnak körülbelül 25,9 %-át okozza az MSD. 21
VI. Állásváltoztatás váz- és izomrendszeri problémák miatt [25]. Úgy becsülik, hogy Britanniában mintegy 58.000 munkavállaló, aki dolgozott (valamennyi ideig) az elmúlt évben, kényszerült állást változtatni a munkával összefüggő MSD miatt. VII. Újbóli munkába állás/visszailleszkedés váz- és izomrendszeri problémákkal [26]. Egy Visszatérés a munkába című felmérés olyan munkavállalókról, akik három hónapot hiányoztak a munkából alsó háti fájdalmak miatt, azt mutatja, hogy lényeges eltérések vannak a vizsgált tagállamok között (Svédország, Németország, Dánia és Hollandia), különösen az orvosi és nem-orvosi beavatkozások, valamint az újbóli munkába állás módjait tekintve. [27]. A Visszatérés a munkába felmérés szerint a munkából három hónapig hiányzó munkavállalók közül az alábbi százalékértékekben voltak ismét munkában 12 hónap után: mintegy 56 % Svédországban; 53 % Németországban; 37 % Dániában és 73 % Hollandiában. Két év után ezek a számok nőttek Dániában (43 %) és Svédországban (66), többé-kevésbé azonosak maradtak Hollandiában (72 %), és csökkentek Németországban (43 %). A különbségek csak részben tulajdoníthatók demográfiai tényezőknek. Úgy látszik, lényegesen befolyásolja az újbóli munkafelvétel arányát az, hogy hogyan működnek a szociális ellátó és rehabilitációs programok és az álláshelyek védelme (illetve ennek hiánya). [28]. A Visszatérés a munkába felmérés szerint a 12 hónap után ismét dolgozó munkavállalók legtöbbjét régebbi munkáltatójuk alkalmazta (Svédország 97 %, Németország 96 %, Dánia 59 % és Hollandia 89 %). Csupán Dániában kezdett a munkavállalók jelentős része új munkáltatónál dolgozni (41 % 12 hónap után, ami 51 %-ra nőtt 24 hónap után). [29]. Tartós visszatérés a munkába bármiféle foglalkozási sérülés vagy betegség után a becslések szerint 58 % Ausztriában, 55 % Belgiumban és 57-60 % Franciaországban. VIII. Az MSD orvosi és rehabilitációs költségei [30]. Britanniában a becslések szerint 84-254 millió angol font között vannak a munkával összefüggő váz- és izomrendszeri problémák orvosi költségei. A hátat érintő váz- és izomrendszeri problémák költsége 43-127 millió angol font; a felső végtagokat vagy a nyakat érintő váz- és izomrendszeri problémák költsége 32-104 millió angol font; és az alsó végtagokat érintő váz- és izomrendszeri problémák költsége 17-55 millió angol font. Az eltérések az orvosi kezelések költségének különbségeit, valamint azoknak a háziorvosi/kórházi beteg/járóbeteg kezelési formáknak az eltéréseit tükrözik, amelyeket a munkával összefüggő betegségben szenvedők egy év alatt igénybe vettek. [31]. Spanyolországban úgy becsülik, hogy évente az összes munkavállalónak mintegy 10 %- a megy orvoshoz munkával összefüggő egészségi panaszokkal, legnagyobb számban a szociális szolgáltató ágazatban, a vegyiparban és az adminisztrációs/banki szférában. Legkisebb számban a kereskedelem/szálloda/étterem, valamint az építőipari ágazatban. Úgy tűnik, a leggyakrabban említett okok a hátfájás, szem-panaszok, stressz és nyaki fájdalom. 22