Tartalom Jegyzet Tartalomjegyzék Reflektor: Közlekedésfejlesztés Brüsszelbõl jelentjük Esélyegyenlõségi szakértõk Iskolabezárások Közbeszerzési tanácsok Alternatív energia Hírhiány a honlapokon Antikorrupciós testület alakult Pályázatfigyelõ Visszatekintõ Idegenforgalmi összefogás 4 6. oldal 7. oldal 8 9. oldal 10 11. oldal 12. oldal 17 18. oldal 19. oldal 20 21. oldal 22 23. oldal 24 25. oldal 26. oldal A Localinfo szerkesztõsége szakmai lapunkon keresztül is igyekszik friss, hasznosítható információkkal és tartalmas, az álláspontok kialakítását elõmozdító cikkekkel segíteni az önkormányzati tisztségviselõk és közalkalmazottak mindennapos felelõsségteljes munkáját. Kiadványunk azonban támaszkodni kíván olvasóink észrevételeire is, ezért várjuk az önök véleményét, reflexióit az önkormányzati hírekre, megjelent cikkeinkre és konferenciáinkon elhangzott elõadásainkra. Címünk: 1106 Budapest, Fehér út 10. Telefon: 264-3333, fax: 264-3232, e-mail: szerkesztoseg@localinfo.hu Hasznos hírek Ne sértõdjenek meg, kedves önkormányzatok, de az igazság az, hogy baj van. A Localinfo felkérésére az e-demokrácia Mûhely kutatást végzett, aminek bizony lehangoló lett az eredménye. A magyar települések honlapját átvizsgálva azt találták, hogy legalább hatvan százalékuk esetében szinte semmit nem tudhat meg, sem a települések életérõl, sem a képviselõtestületek aktuális munkájáról az, aki innen próbál tájékozódni. A felmérés tehát igazolta azt, amit tapasztalatból eddig is tudtunk, bizony változásra érett a helyzet. Akár tetszik, akár nem, az internet feltartóztathatatlanul fejlõdik. A fiatalabb generációk újságolvasás helyett már kizárólag a világhálóról gyûjtik a maguk számára fontosnak ítélt információkat. De az idõsebbek egyre nagyobb hányada is a számítógéphez fordul, ha keres valamit. Egyértelmû hát, ha Önök azt szeretnék, hogy minél többen ellátogassanak településükre, ha befektetõkre vágynak, vagy egyszerûen saját lakosságukat szeretnék naprakészen tájékoztatni, akkor egyszerûen nem kerülhetik meg az internetet. Már nem adhat felmentést az, hogy idõs a polgármester, vagy magas a testület átlagéletkora, és nem mentség az sem, hogy kevés a pénz, hiszen a jól karbantartott internetes megjelenés olyan elõnyökkel kecsegtet, amit nyugodtan tekinthetünk megtérülõ befektetésnek. A települések döntõ részének kilencvenkét százalék van már honlapja, ha pedig van, akkor jól kellene használni. Sok helyütt azonban ördögi kör alakult ki. Minek foglalkozzunk a honlappal, úgyis alig látogatja valaki gondolják magukban kimondatlanul az üzemeltetõk. A felhasználók ellenben gyakran akár hangosan is így vélekednek: minek nézegessük ezeket a portálokat, úgysincs rajtuk soha semmi érdekes. Hosszú út vezet persze ahhoz az állapothoz, hogy a webes megjelenésünk, érdekes, hasznos, praktikus, informatív legyen. De mindenkinek folyamatosan fejlõdnie kell! Helyi információkkal, ügyintézési segédletekkel, netán elektronikus ügyintézéssel, e-demokratikus eszközökkel: online fórumokkal, szavazógépekkel kell erõsíteni az internetes oldalakat. Csak szerényen jegyezzük meg, hogy mi magunk is igyekszünk ebben az önkormányzatok segítségére lenni. Kifejlesztettünk egy olyan szolgáltatást, amelyet Hasznos Híreknek neveztünk el. Egy önálló honlapon gyûjtjük, rendszerezzük azokat az információkat, amelyek az emberek hétköznapi életében nyújthatnak segítséget. Ennek a honlapnak az elérése bármelyik portálra könnyedén feltelepíthetõ. Olyan híreket töltünk ide nap, mint nap, amelyekbõl az is megtudható, hogy mit, hol és hogyan lehet elintézni. Vagyis valami olyasmit próbáltunk elõállítani, amit mi magunk is elvárunk a jó közszolgálati honlapoktól: a látogató érezze úgy, ide érdemes volt benéznem, holnap is visszajövök. L. László János laszlo.janos@localinfo.hu 3
Reflektor Közlekedés Ezermilliárd közlekedésfejlesztésre A térség logisztikai központjává fejlesztenék hazánkat Több száz kilométernyi út építése, illetve megerõsítése, az M0-ás körgyûrû befejezése, a városi villamoshálózat felújítása, települési elkerülõ utak csak pár pont a kormány hétéves közlekedésfejlesztési tervébõl, amire közel ezermilliárd forintot szánnak. A fõ cél, hogy javítsák a települések elérhetõségét, ezzel téve versenyképessé Magyarországot a régióban. Mintegy ezermilliárd forintnyi út- és közlekedésfejlesztési összegrõl döntött a kormány az elmúlt hónapban, aminek köszönhetõen, legalábbis a kormány szándékai szerint Magyarország lehet a térség logisztikai központja. Ebben az is segítségünkre van, hogy hazánk földrajzi fekvése gazdasági szempontból rendkívül kedvezõ, hiszen az országon több Kelet- és Nyugat-Európát összekötõ fõ közlekedési folyosó halad át. További elõnyként számolhatunk azzal, hogy az utóbbi idõben erõsen fejlõdtek a kelet-európai gazdaságok: ezen országok elsõ számú kereskedelmi útvonalai is hazánkon át vezetnek. Ahhoz azonban, hogy ezeket a lehetõségeket ténylegesen ki is tudjuk használni, jelentõs mértékben fejleszteni kellene a közúthálózatot, ezen belül igen fontos, hogy minél hamarabb pótolni tudjuk a gyorsforgalmi úthálózat hiányosságait, korszerûsíteni kell a vasúthálózatot, bõvíteni a közutak és vasutak helyenként szûkös kapacitásait, ezzel együtt növelve ezek teherbíró-képességét. Ezért döntött a kormány a nagyarányú közlekedésfejlesztés mellett, melynek elsõ lépéseként két év alatt hatszázmilliárd forintnyi uniós támogatást költenek erre a célra. T ÚLSÁGOSAN B UDAPEST- KÖZPONTÚ AZ ÚTHÁLÓZAT Az ország nincs kedvezõ helyzetben olyan szempontból, hogy a közúthálózat kialakításánál túlságosan fõvárosközpontú szemlélet vezette a tervek készítõit, és bár a közép-dunántúli régió és a Nyugat-Dunántúl egyes részei könnyen megközelíthetõek, a dél-alföldi, az észak-magyarországi, valamint a dél-dunántúli régió megközelítése még mindig nehézkes. További probléma, hogy az itthoni autópályák hossza hiába adták át nemrég az ezredik kilométert még mindig csak negyven százaléka az EUtizenötök, azaz a régi tagállamok átlagának. Emellett a kormány tervei szerint mindenképpen növelni kellene a teherbíró-képességet, ezért szükséges mintegy ezer-ezerkétszáz kilométernyi útburkolat megerõsítése. Ugyancsak fontos, hogy mind a könnyebb közlekedés, mind a lakosság életminõségének javítása érdekében további településeken építsenek elkerülõ utakat, mivel az országos fõutak harminc százaléka jelenleg is településeken halad át. A következõkben bemutatunk néhány konkrét kiemelt projektet, melyeknek a korábbi elvek alapján a fent említett célokat kellene elõsegíteniük. Elsõként a négyes úttal foglalkozunk, melynek azért van igen fontos szerepe az ország szempontjából, mert a hazánk keleti felét alkotó régió megyéi között ez biztosítja az átjárhatóságot. Ezért tûzték ki célul, hogy a 2007 2013-as költségvetési idõszakban a 4-es fõutat kétszer kétsávosra bõvítsék a fõvárostól a román határig. E munkák mellett természetesen az útpálya megerõsítése is zajlik, hogy a várhatóan még nagyobb forgalom se okozzon kárt az útfelületben. A bõvítés elsõ lépései most indulnak, így a Szolnokot északról elkerülõ M4 megépítése, valamint a tiszapüspöki híd tervezése, melyeknek kiemelt jelentõsége lesz a városon áthaladó forgalom csökkentésében. Ezek a fejlesztések a tervek készítõi szerint mind közlekedésbiztonsági, mind környezeti szempontból rendkívül fontosak lehetnek Szolnok lakóinak. A Hajdú-Bihar megyei szakaszon ezen kívül megújulhat több mint huszonhat kilométer útfelület, a 4-es út fejlesztésével huszonhárom kilométer hosszan modernizálják a Kisújszállást és Debrecent elkerülõ utakat, a Szabolcs-Szatmár- Bereg megyei szakaszon pedig közel ötven kilométer útburkolatot erõsítenek meg, érintve Záhony és Újfehértó térségét. A mostani döntéssel azonban nem ért véget a régió úthálózatának fejlesztése, hiszen ezt kiegészítik még a Közép- Magyarországi Régióban megvalósuló projektek is. A 4-es úton kívül természetesen több más tervet is kiemeltként kezel a kormányzat, így a 8-as számú fõutat, amely a Közép-Dunántúli Régió egyik legfõbb kereskedelmi útvonala, ezért stratégiai kérdés, hogy megfelelõ hoszszon és minõségben álljon az utazók, jármûvezetõk rendelkezésére. A munkák ezen a szakaszon várhatóan 2008 elejéig megkezdõdnek a Márkó és Ajka közötti, illetve az Ajka és a Veszprém megye határa közötti szakaszt újítják fel, 4
Reflektor Közlekedés mintegy harminc kilométernyi utat modernizálnak a Vesz-prém Várpalota, a Veszprém Székesfehérvár közötti szakaszokon, illetve a 8-as és a 72-es út keresztezõdésében külön szintû csomópontot alakítanak ki. Legalább ugyanilyen fontos a 86-os út fejlesztése, hiszen a Magyarország nyugati részén húzódó észak déli irányú fõút közlekedési és kereskedelmi szempontból egyaránt fontos a térség és az ország számára egyaránt. Ráadásul ennek az útnak a felújítását úgysem lehetne tovább halasztani, hiszen rendkívül rossz állapotban van, tehát a fejlesztések során kiemelt figyelmet szentelnek a biztonságnak, amivel a remények szerint jelentõsen csökkenthetõ lenne a közlekedési balesetek száma is. A 86-os út összesen nyolcvanöt kilométeres, 2008-ig megkezdõdõ fejlesztése érinti Szombathely térségét, valamint a Szombathely és Vát közötti szakaszt; az út burkolatának Körmend Rédics közötti szakaszát harmincnyolc kilométer hosszan, a Gyõr- Moson-Sopron megyei szakaszát pedig harminchat kilométer hosszan erõsítik meg; emellett megvalósul a 86-os út szelestei elkerülõ szakasza is. Ugyancsak elkerülhetetlen az M43- as gyorsforgalmi út fejlesztése, mivel Románia és Bulgária uniós csatlakozása óta a teherforgalom legalább a háromszorosára növekedett ezen az útszakaszon, a személyforgalom másfélszerese a korábbinak, és a németországi szabadságolások idején ez még könnyedén a sokszorosára ugrik. Az út állapota már most is rendkívül rossz: a magyar szabályozás szerint a kamionok vájta nyomvályúk mélysége nem haladhatná meg a tíz millimétert, ennek ellenére az M43- son van, ahol tízcentiméteresre gyûrõdött fel az aszfalt. Hogy a problémák ne járjanak egyedül, rendkívül rossz az út zajterhelése is, ami nemcsak élhetetlenné teszi a gyorsforgalmi mentén fekvõ települések mindennapjait, de az egészségre is rendkívül káros. M0 ÉPP IDEJE VOLT Az M0-ás híd és az ahhoz tartozó elkerülõ út megléte igen fontos, szintén nemcsak a fõváros, hanem az ország számára is, mert a rendszerváltás óta megnégyszerezõdött a fõvárosban autóval közlekedõk száma, így jelenleg naponta több mint egymillió gépkocsi forgalmát kell elbírniuk a fõvárosi utaknak, és elviselniük a budapestieknek. Az ilyen mértékû forgalomnövekedés okozta problémákat a kormány szerint csak nagyléptékû beruházásokkal lehet kezelni: ilyennek számít az M0-ás befejezése. A forgalomcsökkentési terv fõleg akkor lehetne hatásos, ha minél hamarabb megépülne a teljes elkerülõ útszakasz, mivel Budapesten naponta több száz negyventonnás kamion halad át ezek darabonként akkora kárt okoznak, mint ezer személygépjármû. Többségük be sem jönne a városba, ha megépülne az évek (évtizedek) óta tervezett körgyûrû, célállomásuk ugyanis többnyire nem Budapest, hanem más vidéki városok. Így tehát az M0-ás legfõbb szerepe, hogy az áthaladó jármûforgalom elkerülje a fõvárost. Az elkerülõ út azonban jelenleg nem teljesenalkalmas arra, hogy Budapest legnagyobb menekülõútja legyen, ehhez nem elég széles, igen balesetveszélyes, és nem bírja a soktonnás kamionok okozta terhelést. Éppen ezért nemcsak befejezni, hanem bõvíteni is kell. A kormány tervei szerint az elkészült M0-ásnak négy fõ funkciója lesz: összekötni és hálózattá szervezni a sugárirányú gyorsforgalmi utakat; tehermentesíteni a fõváros sûrûn lakott belsõ területeit az átmenõ forgalomtól; forgalmi gyûjtõ-, elosztószerepet kell ellátnia; elõ kell segítenie a fõvárosi külsõ kerületek és az agglomerációs települések egymás közötti forgalmának lebonyolítását. 5
Reflektor Közlekedés Az M0-ás útgyûrû déli szektorának tervezett nyomvonala az M1 autópályától indul, Biatorbágy, Törökbálint, Diósd, Budapest XXII. kerület, Törökszentmiklós, Dunaharaszti, Budapest XXIII. kerület és Gyál közigazgatási területeit érintve tart keleti irányba, az M5 autópálya gyáli csomópontjához csatlakozva. A gyûrûhöz nyugati, déli, délkeleti irányokból a fõvárosba sugárszerûen érkezõ csatlakozó állami közutak sorrendben a következõk: M1 autópálya, M7 autópálya, 7 sz. fõút, 6 sz. fõút, 5101 j. út, 51101 j. út, 51 sz. fõút, 5 sz. fõút, M5 autópálya. A tervcsomag tartalmaz egy négy szakaszra osztott kétszer kétsávos, 20,1 km hosszú autópályává bõvítést a meglévõ autóút egy-egy leállósávval és a pályákat egymástól elválasztó sávval való kiegészítésével az M1 autópálya és az 51. sz. fõút között; egy kétszer kétsávos, 6,3 km hosszú autópályává fejleszthetõ autóútszakaszt az 51. sz. fõút és az M5 autópálya között; valamint egy 770 m hosszú Hárosi-Duna-, illetve egy 500 m hosszú Soroksári-Duna-hidat. A projekt részét képezi továbbá az úgynevezett Növény utcai elkülönített szintû csomópont, és a Váza utcai csapadékvízátemelõ fejlesztése, a hozzá vezetõ csatornahálózat kiépítésével együtt. Ezeken felül a fõváros szempontjából is igen fontos, hogy megépüljön a teljes elkerülõ szakasz, ugyanis a már évek óta tervezett Margit-hídi felújítás csak abban az esetben kezdõdhet meg, ha végeznek az ottani munkálatokkal. Ez azért van így, mert a tervek készítõi szerint az M0-ás oly jelentõsen csökkentené a forgalmat a belvárosi részeken, hogy enélkül lehetetlen lenne lezárni az egyik ha nem éppen a legforgalmasabb hidat. Az elkerülõ út elkészültével azonban a forgalom egy része a várost megkerülve közlekedne, a másik részét pedig át tudná venni az Árpád-híd. E LAVULT A VASÚT ESZKÖZPARKJA Bár hazánk vasúthálózatának sûrûsége lényegesen jobb, mint a közel azonos népsûrûségû Franciaországé, ám annak minõségével össze sem lehet hasonlítani. Köztudott, hogy a rendkívül rossz állapotban lévõ, és a villamosítatlan pályaszakaszok magas aránya okozza, hogy Magyarországon a vasúti közlekedés egyelõre még egyáltalán nem képes felvenni a versenyt a közútival. A vasútfejlesztések közül kiemelkedik a Szolnok Debrecen vasútvonal, amely már az 1800-as évek közepe óta az egyik legfontosabb vasútvonala az országnak, és amelynek jelentõs szerepét csak növeli, hogy ez jelenti a kapcsolatot Budapest és Záhony között is. A vasútvonal már a XIX. században is kiemelt jelentõséggel bírt a környezõ települések mezõgazdasági és ipari fejlõdésében, és az ország kelet felé irányuló kereskedelmi kapcsolatai miatt ma is meghatározó, így a kormány érvelése szerint a gazdasági lehetõségek teljes kihasználásához nagyon nagy szükség Közlekedésfejlesztések tervei az országban van a Szolnok Debrecen vasútvonal korszerûsítésére. Ugyanezen indokok miatt elkerülhetetlen a Budapest Lökösháza vonal teljes felújítása is, mert ez az ország délkeleti vasúti kapuját, és így a Balkánt köti össze a fõvárossal. A tervek szerint a pályafelújítás után megszûnhetnek a sok helyütt régóta érvényben lévõ sebességkorlátozások, nagyobb terheléssel, jobb kihasználtsággal történhet majd az áru- és személyszállítás, a korszerû elektronikus irányító- és biztosítóberendezések telepítésének köszönhetõen pedig lényegesen jobb lesz a vasúti közlekedés biztonsága. V ÁROSI VILLAMOS- KÖZLEKEDÉS A kormány elképzelései szerint nemcsak a települések közötti közlekedést javítaná, hanem a városfalakon belül is fejlesztene. Ennek megfelelõen abban a három vidéki városunkban, ahol van villamoshálózat tehát Miskolcon, Debrecenben és Szegeden korszerûsítenék ezt a fajta tömegközlekedési formát. Az indok egyszerû: a most mûködõ szerelvények kivétel nélkül elöregedtek, ezek minél hamarabb cserére szorulnak. Ugyancsak fontos szempont, hogy a városi kötöttpályás közlekedés az egyik leggyorsabb és legkörnyezetkímélõbb megoldás a nagyvárosokban is egyre növekvõ gépkocsihasználat problémájának kezelésére vagyis egyfajta környezetvédelmi programnak is tekinthetõ a villamoshálózat fejlesztése. Dzindzisz Sztefan sztefan@localinfo.hu Vasútfejlesztés: Szolnok Debrecen vasútvonal korszerûsítése; Budapest Lökösháza vasútvonal korszerûsítése. Városi villamosfejlesztés: Debrecen; Miskolc; Szeged. Útfejlesztés: M7 Balatonkeresztúr Nagykanizsa közötti szakasza; M9 gyorsforgalmi út, 51. sz. fõút és 54. sz. fõút közti szakaszának kivitelezése; M43 gyorsforgalmi út Szeged Makó közötti szakasz kivitelezése; 5. sz. fõút Szeged elkerülõ, III. ütem vasúti felüljáróval; 47.sz. fõút Békés megyei szakasz, Békéscsaba elkerülõtõl Orosháza elkerülõig; 8-as út: 8.sz. fõút 11,5 tonnás megerõsítés, fejlesztés Székesfehérvár Veszprém között (9+020-11+766 km); 8. sz. fõút Márkó Ajka között (3 szakasz); 8.sz. fõút Ajka Veszprém megyehatár; 8.sz. fõút Veszprém Várpalota, burkolat-megerõsítés (32+000-57+100 km között). 86- os út: 86. sz. fõút 11,5 tonnás burkolat-megerõsítés, Körmend Rédics (oh) között; 86. sz. fõút burkolat-megerõsítése és négynyomúsítása (77+800-79+000 km között, Szombathely térsége) 86. sz. fõút Szombathely-Vát szakasz (80+775-89+980 km között); 86. sz. fõút Szeleste elkerülõ szakasz; 86.sz. fõút Gyõr-Moson-Sopron megyei szakasz 11,5 tonnás burkolat erõsítése, fejlesztése; 26- os út: M30-26. sz. fõút Miskolc északi elkerülõ; 26. sz. fõút Sajószentpéter elkerülõ; 6. sz. Sajószentpéter és Kazincbarcika közös elkerülõ út II. ütem; 6
Európai Unió Zöld jelzés a magyar operatív programoknak A keretösszeg két százalékát csoportosították át az eredeti javaslathoz képest Augusztus elsõ felében újabb mérföldkõhöz érkezett Magyarország, amikor az Európai Bizottság hivatalosan is jóváhagyott tizenhármat a tizenöt magyar operatív programból. Ezzel végleg elhárult az akadály az uniós felzárkóztatási támogatások zömének felhasználására szolgáló pályázatok kiírása elõl. Hazánk a következõ hét évben mintegy hétezermilliárd forint fejlesztési forráshoz jut az uniós költségvetésbõl strukturális és kohéziós alapok formájában, és további ezerháromszázmilliárd forint támogatás áll rendelkezésre az Új Magyarország Vidékfejlesztési Terv keretében. Brüsszel augusztus utolsó hetében az Államreform operatív programra is rábólintott, így szeptember elejéig már csak a társadalmi megújulásról szóló program nem kapta meg a zöld jelzést (Utóbbi két programot a Szociális Alapból finanszírozzák). A magyar kormány és a Bizottság között egyébként már jóval elõbb, még júniusban lezárultak a tárgyalások az operatív programokról, a Bizottság belsõ jóváhagyási procedúrájának elhúzódása miatt kellett viszonylag sokáig várni a végleges jóváhagyásra. És bár az Európai Bizottság elõreláthatóan csak a teljes csomag, vagyis mind a tizenöt operatív program jóváhagyása után teszi közzé a végleges adatokat, az már most megállapítható, hogy a magyar kormány által javasolt pénzügyi keretek a tárgyalások során körülbelül két százalékkal változtak az egyes programok között: a tervezettnél több pénz jut majd a foglalkoztatásra és a gazdasági növekedésre (az úgynevezett lisszaboni célokra), míg valamivel kevesebb közlekedésfejlesztésre. A magyar operatív programok közül 7hét-hét ágazati, illetve regionális (a hét hazai régiónak elõször van önálló programja), a tizenötödik pedig a végrehajtást megkönnyíteni hivatott operatív program lesz. A már jóváhagyott programok közül a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) a magyar gazdaság tartós növekedését igyekszik megalapozni a kutatás-fejlesztési és innovációs képesség javítása, a vállalati kapacitások és az üzleti környezet fejlesztése, és a kis- és közepes méretû vállalkozások finanszírozási forrásokhoz való hozzáférésének elõsegítése révén. A GOP keretében közel hárommilliárd eurót költhetünk, amihez tizenöt százalékos nemzeti hozzájárulás társul. A keretbõl legnagyobb mértékben (33,7 százalékkal) a K+F és az innováció részesedik (990 millió forint). Alig valamivel (a teljes büdzsé 31,1 százalékával) marad el tõle a vállalkozások komplex fejlesztése nevet viselõ prioritás 910 millió forint). A modern üzleti környezet erõsítésére 225 millió forint áll majd rendelkezésre (a teljes összeg 7,7%-a), a pénzügyi eszközökre pedig 703 millió forint (23,9%) és végezetül 105 millió forintot lehet majd technikai segítségnyújtásra fordítani. A Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) a humán közszolgáltatások fizikai infrastrukturális feltételeinek fejlesztésére fókuszál, és az oktatás és képzés, az egészségügyi ellátások, valamint a munkaerõ-piaci és szociális szolgáltatások infrastruktúrájának fejlesztésére terjed ki. A program teljes költségvetése 2,29 milliárd euró hét évre. A keretnek pontosan a fele az egészségügyi infrastruktúra fejlesztésére (például járóbeteg-szakellátó hálózatok fejlesztésére), 27,8 százaléka az oktatási infrastruktúra fejlesztésére (például az iskolarendszerû oktatás informatikai fejlesztésére), 18,5 százaléka a munkaerõ-piaci részvételt és a társadalmi befogadást támogató infrastruktúra fejlesztésére, a fennmaradó hányad pedig technikai segítségnyújtásra szolgál. A Közlekedés Operatív Program (Közop) keretében több mint hétmilliárd euró (7,3 milliárd euró) közösségi forrást fordíthat majd hazánk különbözõ beruházásokra. A közúti fejlesztések aránya a teljes Közopból 43,5 százalék, a vasúté 26,7 százalék lesz, míg egy százalék jut majd a víziutak fejlesztésére. A programban összesen hat prioritás lesz: az ország és a régióközpontok nemzetközi közúti elérhetõségének javítása (a teljes keret közel húsz százalékával), az ország és a régióközpontok nemzetközi vasúti és vízi úti elérhetõségének javítása (27,7%, vagy több mint kétmilliárd euró), a térségi elérhetõség javítása (24,5% vagy 1,8 milliárd euró), a közlekedési módok összekapcsolása (2,4%), a városi és elõvárosi közösségi közlekedés fejlesztése (25,1%, vagy 1,83 milliárd euró a budapesti 4-es metró finanszírozása is ide tartozik), és technikai segítségnyújtás (1,3%). Az Elektronikus Közigazgatás Operatív Programban két specifikus célt jelölt meg a kormány: hogy javuljon a közigazgatási szolgáltatások eredményessége, és hogy növekedjen a mûködési hatékonyság. A programon belül négy prioritási tengely van. Ezek: a közigazgatás és a közigazgatási szolgáltatások belsõ folyamatainak megújítása (a teljes összeg 35,7%-a, vagy kb. 150 millió euró), a közigazgatási szolgáltatásokhoz történõ hozzáférést támogató fejlesztések (41,5%, vagy 175 millió euró), kiemelt fejlesztések (20,9%, vagy 88 millió euró) és technikai segítségnyújtás (1,9%, vagy 7,5 millió euró). Gyévai Zoltán Brüsszel 7
Oktatás Pályázati kizáró ok a kirekesztõ magatartás Esélyegyenlõségi szakértõt kell kérnie kilencszáz településnek Mintegy ötvenmilliárd forint megpályázható támogatással kiírták a regionális operatív programok oktatási beruházási pályázatait. A rendelkezésre álló keretösszeg, az elérendõ célok, és a feltételek részletei régióról régióra változnak, a lényeges elemek viszont azonosak. Ezek közé tartozik többek között, hogy minden pályázónak közoktatási esélyegyenlõségi helyzetelemzést, illetve a második fordulóra intézkedési tervet kell készítenie, amit a hátrányos helyzetû gyermekek által érintett településeken esélyegyenlõségi szakértõnek is ellen kell jegyeznie. Közép-Magyarország kivételével valamennyi régióban megjelentek szeptember elején az oktatási infrastruktúrafejlesztési pályázatok. A Központi Régió már korábban kiírta ezt a támogatási formát a rendelkezésre álló kerete közel felére, a másik felére pedig lapzártánk után, szeptember 17-én jelenik meg a kiírás. A többi hat régió pályázatának közös eleme, hogy valamennyi kétfordulós, s az elsõ forduló beadási határideje január 2. Az itt továbbjutó pályázóknak fél évük van a második fordulós pályázati anyag kidolgozására, kivéve a Dél-Dunántúlt, ahol egy teljes évig dolgozhatnak a pályamûvön. A megvalósítás idõszaka minden esetben huszonnégy hónap. A támogatás mértéke kilencven százalék, ami (Közép- és Nyugat Dunántúl kivételével) további öt százalékkal nõhet a leghátrányosabb helyzetû kistérségekben. Az eddigi pályázati kiírásokhoz képest újdonságot jelent, hogy a nyertes pályázóknak öt éven keresztül félévente projekt fenntartási jelentést kell leadniuk, illetve az sem megszokott, hogy azok a pályázók, akik nem nyernek, vagy csökkentett támogatást ítélnek meg számukra, panasszal fordulhatnak a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséghez. U NIÓS NEM AZ EGYENLÕTLENSÉGRE Ezeknél is nagyobb horderejû és meszszebbre mutató az a kötelezettség, amely szerint a pályázóknak közoktatási esélyegyenlõségi helyzetelemzést és intézkedési tervet kell készíteniük. Ennek célja, hogy az uniós forrásokból egyetlen A regionális operatív programokban az oktatási infrastruktúrafejlesztésre rendelkezésre álló keretösszeg forintot se lehessen úgy felhasználni, hogy az ne az esélyegyenlõséget szolgálja. Ez nemcsak a hátrányos helyzetû csoportok érdeke, hanem a társadalomé is, mivel a szegregáció mélyíti a társadalmi különbségeket, gyengíti a társadalmi kohéziót, és rontja Magyarország versenyképességét olvasható a pályázati dokumentációban. Borovszky Tímea, az Oktatási és Kulturális Minisztérium roma integrációs titkárságának vezetõje ezzel kapcsolatban érdeklõdésünkre elmondta: az önkormányzatoknak mindenképpen érdekük, hogy felmérjék az oktatás terén jelentkezõ egyenlõtlenségeket, és erõfeszítéseket tegyenek azok megszüntetésére. Ezzel csökkenteni tudják azok számát, akik tíz-húsz év múlva megfelelõ képzettség hiányában az õ ajtajukon kopogtatnak segélyért. Másrészt tette hozzá, a 2013-ig tartó tervezési idõszakban olyan mennyiségû uniós forrás érkezik Magyarországra, amely lehetõvé teszi ezeknek a problémáknak a kezelését is, illetve amely kellõ motivációt jelenthet a vonakodó települések számára is, hogy jobban odafigyeljenek hátrányos helyzetû tanulóik igényeire. V ALÓDI PROBLÉMÁK, VALÓDI MEGOLDÁSOK Az oktatási tárca igyekszik segíteni ezt a munkát: azokra a településekre, ahol van olyan oktatási intézmény, amelyben a hátrányos helyzetû gyerekek aránya meghaladja a negyven százalékot ez körülbelül kilencszáz település a hat vidéki régióban esélyegyenlõségi szakértõt küld, aki közremûködik a pályázat elsõ fordulójában készítendõ esélyegyenlõségi helyzetelemzés, és a második fordulóhoz szükséges esélyegyenlõségi intézkedési terv elkészítésében. A szakértõ azt is garantálja, hogy az esélyegyenlõségi dokumentumokban feltárják a valódi problémákat, és azok kezelésére megnyugtató megoldásokat találnak. Ha a dokumentáció nem megfelelõ, a szakértõ nem ellenjegyzi ami pedig feltétele a pályázat beadásának. Elõfordulhat az is, hogy a szakértõ csak feltételekkel írja 8
Oktatás A szeptember elején kiírt ROPpályázatok Dél-Alföld: DAOP-2007-4.2.1/2F Alapfokú nevelési-oktatási intézmények és gimnáziumok infrastruktúrájának fejlesztése Dél-Dunántúl: DDOP-2007-3.1.2./2F Integrált kis- és mikrotérségi oktatási hálózatok és központjaik fejlesztése Észak-Alföld: ÉAOP-2007-4.1.1/2F Oktatási-nevelési intézmények fejlesztésének támogatására Észak-Magyarország: ÉMOP-2007/4.3.1 Közoktatás térségi sajátosságokhoz igazodó szervezése és infrastruktúrájának fejlesztésére Közép-Dunántúl: KDOP-2007/5.1.1/ Közoktatási Infrastruktúrális Fejlesztés támogatása Nyugat-Dunántúl: NYDOP-2007/5.3 Közoktatási infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése alá a helyzetelemzést vagy a tervet. Ekkor a pályamû átkerülhet az elbírálási szakaszba, ám a bírálat során is igen szigorúan veszik az esélyegyenlõségi szempontokat. Van olyan régió, ahol a százból a huszonnyolc pontot is eléri azon szempontok értéke, amelyek az esélyegyenlõséget, a hátrányos helyzetû gyerekek érdekeit érintik. Hatvan pont alatt pedig egy pályázat sem támogatható. I GAZOLÁS A HALMOZOTTAN HÁTRÁNYOS HELYZETRÕL Az esélyegyenlõségi szakértõk már a Közép-magyarországi Régióban kiírt elsõ körös pályázatok során elkezdték a munkát, hiszen a települések meghatározott körénél ott is feltétel volt a közremûködésük. Az elsõ tapasztalatok szerint megnehezítette az esélyegyenlõségi tervek készítését, hogy a jegyzõk gyakorta a január óta hatályos jogszabályi elõírások ellenére sem kérték be a szülõi nyilatkozatokat a halmozottan hátrányos helyzet (HHH) kritériumáról, azaz arról, hogy a szülõ(k)nek legfeljebb nyolc általános iskolai végzettsége(-ük) van. Ebben a pályázati körben azonban lesz elegendõ idõ a nyilatkozatok beszerzésére, hiszen a pályázati kiírástól számítva négy hónap van a beadási határidõig. Borovszky Tímea rámutatott: az önkormányzatoknak tájékoztatniuk kell a szülõket a HHH-nyilatkozattétel fontosságáról, fórumot tartani, kitenni az információkat a faliújságra, az iskola, az osztályfõnökök közremûködését kérni, stb. Jó alkalom lehet a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény évente esedékes felülvizsgálata: ilyenkor alá lehet íratni a szülõkkel a szükséges nyilatkozatot. Ez nem csak az önkormányzat érdeke, amely így egyrészt betartja a jogszabályi elõírásokat, másrészt magasabb összegû integrációs vagy képesség-kibontakoztató normatívát igényelhet, hanem a szülõnek is. Jogosulttá válik ugyanis a gyermeke ösztöndíjakra például az Útravaló ösztöndíjprogramba elsõsorban halmozottan hátrányos helyzetû gyerekeket várnak étkezési hozzájárulásra, többletpontot kap a felsõoktatási felvételin, stb. CÉLSZERÛ MIELÕBB BEJELENTKEZNI A TÁRCÁNÁL Borovszky Tímea felhívta a figyelmet: minden település ellenõrizze, nincsen-e Szeptembertõl egymillió forintra büntethet az Oktatási Hivatal a pályázat mellékletében a hátrányos helyzetû tanulók által nagy arányban érintett települések között felsorolva. Ha igen, a lehetõ leghamarabb jelentkezzen be a esély.terv@okm.gov.hu emailcímen, hogy a minisztérium közremûködõ háttérintézménye az Educatio.kht. kijelölhesse számára az esélyegyenlõségi szakértõt. Ennek egyébként legkésõbb a pályázat benyújtása elõtt tizenöt munkanappal meg kell történnie. A szakértõvel való együttmûködéssel kapcsolatban pedig megjegyezte: a kiküldött adatlapok minden rubrikáját ki kell tölteni ahhoz, hogy a szakértõ megalapozott véleményt formálhasson a pályázó esélyegyenlõségi elképzeléseirõl. A TERVEK NEM CSAK A PAPÍRNAK ÍRÓDNAK A közoktatási esélyegyenlõségi intézkedési tervet a képviselõ-testületeknek határozatban el kell fogadniuk, ez az egyik garanciája annak, hogy a tervek ne csak a papírnak íródjanak. Másrészt a pályázatban nyilatkozni kell arról, hogy a tervet a támogatási szerzõdés aláírását követõ egy éven belül elkezdik végrehajtani. Az intézkedési tervek megvalósításához az Oktatási és Kulturális Minisztérium a TÁMOP 3.3.3.2 Közoktatási esélyegyenlõségi programok végrehajtásának támogatása c. pályázat keretében támogatást nyújt, amelyben e pályázati kiírások nyerteseit elõnyben részesíti. A tervben vállaltakat azonban akkor is végre kell hajtani, ha nem nyer a település TÁMOP- pénzt hozzá. Nagy Ildikó Emese niemese@localinfo.hu Szeptembertõl számos oktatást érintõ jogszabály, köztük a közoktatási törvény is több ponton módosult. A módosítások érintik egyebek mellett a halmozottan hátrányos helyzetû gyermekek meghatározását is. Így a jövõben a szülõ iskolai végzettségét óvodás gyermek esetén a gyermek hároméves korában, tanuló esetén a tankötelezettség beállásának idõpontjában meglévõ állapot szerint kell figyelembe venni. A halmozottan hátrányos helyzet egyik feltétele a továbbiakban is a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítása, illetve felülvizsgálata során használt szülõi nyilatkozat kitöltése. Emellett továbbra is halmozottan hátrányos helyzetûnek számítanak a tartós nevelésbe vett tanulók. Változtak a pszichés fejlõdési zavarai miatt sajátos nevelési igényûvé nyilvánított gyermekek, tanulók felülvizsgálatával kapcsolatos eljárás részletszabályai is, ezért december 31-ig minden sajátos nevelési igényû gyereket felül kell vizsgálniuk a szakértõi bizottságoknak. Új kötelezettség az önkormányzatoknak, hogy 2008. szeptember 1-tõl kell minden halmozottan hátrányos helyzetû gyermek számára óvodai nevelést biztosítani hároméves kortól, 2010. augusztus 31-ig pedig minden, óvodai neveléssel összefüggõ szülõi igényt ki kell tudniuk elégíteni. A törvénymódosítások jelentõsen kibõvítik az Oktatási Hivatal hatósági ellenõrzési jogkörét is. A hivatal által kiszabható felügyeleti bírság például az eddigi százezer forintról egymillió forintra emelkedik. A hivatal feladata továbbra is az lesz, hogy vizsgálja az egyenlõ bánásmód megvalósulását, az alkalmazási feltételek törvényességét, illetve hogy betartassa a közoktatás ingyenességére vonatkozó elõírásokat. 9
Oktatás Négyszáz iskolát zártak be szeptembertõl Hatezer tanárt kellett elbocsátani Országosan a tizenkét évfolyamon összesen egymillió 729 ezer diáknak kezdõdött el a tanév szeptember 3-án. Megközelítõleg százezer elsõs ült iskolapadba, vette hátára elõször az iskolatáskát. Viszont az iskolaösszevonások és a mûködési racionalizálás miatt lényegesen kevesebb pedagógus folytatja a munkáját a 2007 2008-as tanévben. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium legfrissebb adatai szerint pontosan 6218-cal kevesebb. Aki marad, annak a kötelezõ óraszám emelkedés miatt heti két órával kell többet dolgoznia ugyanazért a bérért. A közoktatási törvény is több pontján módosult a tanévkezdésre. Eltörlik a külön díjazás nélküli pluszórákat, a halmozottan hátrányos helyzetû gyermek fogalmát bõvítik, valamint pályakövetési rendszert vezetnek be a szakiskolások és a szakközépiskolások körében. A halmozottan hátrányos helyzetûek fogalmába szeptembertõl az a diák is beletartozik majd, akinek tanulmányai megkezdése után a szülei is folytatják tanulmányaikat. Az új értelmezõ rendelkezés tehát a szülõ iskolai végzettségét a tankötelezettség megkezdésének idõpontjában vizsgálja majd. Hozzáértõ oktatási szakemberek véleménye szerint eggyel megint nõtt a visszaéléseket lehetõvé tevõ kiskapuk száma. P ÁLYAKÖVETÉS Bevezetik a pályakövetési rendszert a szakiskolások és a szakközépiskolások körében, amelynek célja, hogy a diákok és a szülõk megfelelõ tájékoztatást kapjanak az iskola képzésérõl, a jövõben megszerzett szakma, képesítés munkaerõ-piaci helyzetérõl, értékérõl: amivel az adott oktatási intézmény is közvetlen viszszajelzést kaphat munkája eredményességérõl. Ennek a demokratikus módszernek köszönhetõen átláthatóvá, világossá válik a szülõk, diákok számára az, hogy pontosan mit ér egy adott szakma vagy diploma. K ÜLÖN DÍJAZÁS Szeptembertõl módosult a közoktatási törvény azon része is, amely a kötelezõ óraszámon felüli, egyéni és szabadidõs, tanórán kívüli foglalkozásokat külön díjazás nélkül tette lehetõvé. Szeptembertõl ennek elrendelésére nem lesz lehetõség. A módosítás továbbá elõírja azt is, hogy a teljesítményértékelés eredményeit figyelembe kell venni a munkavégzésért járó kereset-kiegészítés során. Ezen módosítás értelmében a tanárokat, pedagógusokat tovább nem kötelezhetik ingyenmunkára, csak akkor, ha ezt kvóta szerint megfizetik nekik. K ÖTELEZÕÓRASZÁM- EMELÉS Ezzel szemben szeptemberben, tanévkezdéskor lépett életbe a tanárok kötelezõóraszám-emelése, emiatt anyagi és pénzügyi nehézségekkel is szembe kell nézniük az oktatási intézményeknek. Ezért elõzetes számítások és kalkulációk szerint a több mint hatezer tanár elbocsátásával tíz-tizenkétmilliárd forinttal kevesebb támogatás jut a tanintézményeknek az idei költségvetésbõl. Ennek értelmében a pedagógusoknak az eddig heti húsz kötelezõ óra helyett huszonkét tanórát kell megtartaniuk, miközben fizetésük nem nõ. Az óraszámemelés lényegét tekintve tanári státusokat tett feleslegessé, ez a tömeges pedagógus-elbocsátások egyik kardinális oka. Ez egy iskolában régóta megszokott rendszer teljes átalakítását eredményezte. Ahol a kötelezõ órákat eddig tíztizenkét tanár látta el, az óraszámemelkedés következtében háromnégy tanári hely feleslegessé vált. Azok a pedagógusok jártak a legrosszabbul, akik eddig is a kötelezõnél több órát például korrepetálást, szakkört tartottak a diákoknak. Nekik eddig pluszpénz, pótlék járt a túlóráért, mostantól fogva 10
Oktatás hivatalos felvétele, aminek értelmében kisebb létszámmal is mûködhetnének tá-mogatottan az iskolák, de ezt hosz-szas kérvényezés, bürokratikus procedúrák elõzik meg, azonban ugyanannyi munkáért kevesebb pénzt visznek majd haza. Viszont így is örülhetnek, mert állásuk, megélhetésük megmaradt, és nem kell betanított munkáért könyörögniük, mondjuk egy bevásárló központ személyzeti osztályán. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke szerint az elbocsátásoknak, bezárásoknak nincsenek szakmai okai, a döntéshozók kizárólag a takarékossági szempontokat vették figyelembe, az oktatás minõségét nem. Az idei évkezdés azonban nemcsak a tanárok, hanem a szülõk pénztárcáját is érzékenyen érintheti, mivel a tankönyvárak 5,4 százalékkal emelkedtek a tavalyi évhez képest. I SKOLA- ÖSSZEVONÁSOK A csökkenõ gyermeklétszám és a takarékosság szándéka arra a döntésre vitte a törvényalkotókat, hogy meghatározzák az iskolák racionális mûködésének arányszámát. Egy iskola akkor részesül állami normatív támogatásban, ha osztályonként legalább huszonhat tanulót tud prezentálni. E döntéssel leginkább a vidéki, falusi iskolákat kényszeríttették arra, hogy más, közeli települések tanintézményeivel összeolvadjanak, így kiadva a kötelezõ osztálylétszámokat. Csakhogy így nemcsak az eldugott falvak iskoláit számolták fel, hanem nagyhírû, egyedülálló iskolákat is feltettek a szanálandók listájára. A kvótakényszerrel szemben jelenthet alternatívát, kibúvót a nemzetiségi, etnikai nevelés amit sok vidéki iskola nem képes végigcsinálni. T ÜNTETÉS M ÁTRASZÕLÕSÖN Rendhagyó módon, engedéllyel demonstráltak azok a Nógrád megyei diákok, akiknek iskolája öt nappal a tanévkezdés elõtt zárt be, biztosított jogutód nélkül. A tüntetés oka: megközelítõleg harminc többségében roma származású tanuló nem kezdhette meg tanulmányait a helyi iskolában. A bezárásról augusztus végén döntött a település önkormányzata. Néhány szülõ azonban nem hajlandó gyermekét más iskolában taníttatni, hisz a bezárt iskola színvonalával elégedettek voltak. A mátraszõlõsi iskolában megközelítõleg kilencven diák tanult, ám ebbõl csaknem hatvan fõt a bizonytalanságok miatt még a nyáron a közeli pásztói iskolába írattak át. A mátraszõlõsi iskola bezárását a közigazgatási hivatal jogsértõnek tartja, mivel az iskola beszüntetéshez nem szerezték be a kisebbségi önkormányzat jóváhagyását, holott az iskolában etnikai nevelés is folyt. A kisebbségi ombudsman ezért vizsgálatot rendelt el az ügyben. F ELÚJÍTOTT INTÉZMÉNYEK A tanévkezdésre huszonhat fõvárosi intézmény felújítása fejezõdött be, de még több helyen folynak a munkák. Az idei évben összesen egymilliárd forintot különített el a kormány erre a célra, amelybõl hetvennyolc intézmény felújítását valósítják meg. Hiller István oktatási és kulturális miniszter az országos tanévnyitón Nyíregyházán elmondta, 2007 és 2013 között összesen mintegy százhúszmilliárd forint áll rendelkezésre az iskolák infrastruktúrájának megújítására. Elsõ lépésként az intézmények ötvenkétmilliárd forintra pályázhatnak majd. A Z ELLENZÉK MÁSKÉPPEN LÁTJA Pokorni Zoltán egy sajtótájékoztatón kifejtette: az oktatást érintõ szigorítások miatt harmincmilliárd forinttal gazdálkodhatnak kevesebbõl az iskolák és óvodák fenntartói az idei tanévben. Ez az összeg tizenkétezer pedagógus éves fizetésének felel meg. Ötszáz intézményt szüntettek meg, az átszervezésben érintett összes intézmény száma pedig ezeregyszáz. Tankönyvtámogatásra viszont a tavalyi 7,7 milliárd helyett idén már csak 6,43 milliárd forintot különített el a kormány. Hiller István oktatási miniszter véleménye szerint az iskolák bezárására a gyermeklétszám csökkenése miatt volt szükség. Hivatalos indoklásként a miniszter hozzátette: ez a négyszáz a csaknem hétezer-háromszáz tanintézményhez képest elenyészõ. Hiller szerint az elkövetkezendõ években nem kell iskolabezárási hullámra számítani, vagyis az átalakítás befejezõdött. Hajós Dániel dhajos@freemail.hu 11
Közbeszerzés A közbeszerzési törvény módosításai A vállalkozói körbetartozásokról szóló törvény módosítása lényeges pontjaiban módosította a közbeszerzési törvényt, ezenfelül külön törvény helyezte hatályon kívül a Kbt. egyes rendelkezéseit. Melyek a leglényegesebb változások? A módosítás szerint az ajánlatkérõ nemcsak az ellenszolgáltatás feltételeit és az ehhez kapcsolódó jogszabályi hivatkozást köteles megadni az ajánlati felhívásban, hanem azt is, hogy az ellenszolgáltatás halasztott, vagy részletekben történõ fizetésérõl kíván megállapodni. Vitára adott okot a Kbt.-nek az erõforrást biztosító szervezetektõl követelhetõ igazolásokra vonatkozó rendelkezése. Egyes értelmezések szerint az erõforrást biztosító szervezet csak azt a nyilatkozatot köteles benyújtani, melyben igazolja, hogy az általa biztosított erõforrások rendelkezésre állnak majd a szerzõdés teljesítésének idõtartama alatt. Más értelmezés szerint viszont az erõforrást biztosító szervezettõl meg kell követelni annak igazolását, amely alkalmassági követelmény tekintetében az erõforrást nyújtja, például a mérlegbeszámolót. A törvény módosítása ( az ajánlattevõ köteles igazolni azt is... ) arra utal, hogy az alkalmasság igazolását is be kell csatolni az erõforrást biztosító szervezeteknek, például referencianyilatkozatot, stb. Nagyon fontos változás az, hogy az ajánlattevõknek nemcsak az ajánlati felhívás feltételeire, a szerzõdés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatásra vonatkozóan kell nyilatkozni ajánlatukban, hanem kötelezettséget kell vállalniuk arra, hogy nyertesség esetén a közbeszerzésben megkötött szerzõdéseikhez kapcsolódó szerzõdéseikben alkalmazzák a 305. teljesítésigazolás kiadásáról szóló rendelkezéseit. A törvénymódosítás a honlappal rendelkezõ ajánlatkérõknek honlapon történõ tájékoztatási kötelezettséget ír elõ. Honlapon kell közzétenni a szerzõdéskötést követõen haladéktalanul a megkötött szerzõdés nyilvános részeit, valamint a közbeszerzéssel megkötött szerzõdések teljesítését és módosításait (az errõl szóló hirdetmények megjelenését követõen), továbbá az alvállalkozói szerzõdésben kikötött ellenszolgáltatás teljesítését, vagy teljesítésének megtagadását (errõl az új jogintézményrõl alább szólunk bõvebben). A törvénymódosításból nem derül ki, hogy mi értendõ a szerzõdés nyilvános részein, és ez vajon hogyan értelmezhetõ egy építési beruházásnál, ahol a tervek, a költségvetés a vállalkozási szerzõdés részét képezik, amint a szerzõdés mûszaki, pénzügyi tartalma. Lényegesen módosult a Kbt. 305. -a. Az ajánlatkérõként szerzõdõ fél teljesítésének igazolását vagy a teljesítés elismerésének megtagadását az ajánlattevõ teljesítésétõl, vagy az errõl szóló értesítés kézhezvételétõl számított tizenöt napon belül írásban köteles kiadni. Építési beruházások esetében, amennyiben az ajánlatkérõ az ajánlattevõ készre jelentésétõl a szerzõdés szerinti átvételi határidõt követõ SDR KÖZBESZERZÉSI IRODA ÉS PÁLYÁZATI TANÁCSADÓ KFT. közbeszerzési, tervpályázati és koncessziós eljárások teljes körû bonyolítása bírálati szempontok kidolgozása, az értékelésben való szakértõi közremûködés építési beruházásoknál mûszaki (tervezõi szakértelem és mûszaki ellenõri háttér) biztosítása Tel: 06 20 9270-910 littmann@sdrkozbesz.hu tizenöt napon belül nem kezdi meg az átadás-átvételi eljárást, vagy megkezdi, de nem fejezi be azt, úgy az ajánlattevõként szerzõdõ fél kérésére köteles kiadni a teljesítés igazolását. A 305. harminc-, ill. hatvannapos fizetési határidõre, és az azonnali inkasszó benyújtására vonatkozó rendelkezése változatlanul hatályban maradt. Speciális rendelkezés beiktatásával védi a Kbt. az alvállalkozói érdekeket. Az ajánlattevõként szerzõdõ fél köteles tájékoztatni az ajánlatkérõt arról, hogy az ajánlatban szerzõdésben megjelölt alvállalkozójának az ellenszolgáltatást teljesítette, vagy annak teljesítését megtagadta. Amennyiben ezt a kötelezettséget öt napon belül nem teljesíti az ajánlattevõ, úgy az alvállalkozó maga jogosult a törvényben meghatározott adatok bejelentésére. Ezen adatokat pedig a honlappal rendelkezõ ajánlatkérõ köteles a honlapján haladéktalanul közzé tenni. Az ajánlattevõk érdekeit védi azzal a törvénymódosítás, hogy a Kbt.-t kiegészíti egy bekezdéssel, mely szerint semmis a közbeszerzési eljárás alapján kötött szerzõdés azon rendelkezése, mely kizárja vagy korlátozza az ajánlatkérõ szerzõdésszegése esetén fennálló jogkövetkezmények alkalmazását, és az is, amely a késedelmi kamatra vonatkozóan a jogosult terhére tér el a polgári törvénykönyv vonatkozó rendelkezéseitõl. Módosul a szerzõdés teljesítése és módosítása esetén fennálló tájékoztatási kötelezettség. A szerzõdés teljesítésérõl szóló hirdetményt a szerzõdés mindkét fél általi teljesítéstõl számított öt munkanapon belül kell közzétenni. Az eltérõ idõpontokban történõ teljesítések esetén külön meg kell jelölni az ajánlatkérõ által elismert teljesítési idõpontot, és az ellenszolgáltatás teljesítésének idõpontját. Dr. Littmann Éva hivatalos közbeszerzési tanácsadó 12
A Localinfo Webstúdió ajánlata Weboldal tervezés, design A weboldalak és egyéb kiadványok nyomdai elõkészítésére specializálódott kreatív csapattal, partnereink megelégedésére rugalmas és költséghatékony együttmûködés kialakítására törekszünk. Az elmúlt évek alatt számos hazai és külföldi cég, valamint vállalkozások bemutatását és fejlõdését segítettük a cégarculat megtervezésétõl az Interneten való megjelenésig. Vállaljuk továbbá mindenfajta nyomdatermék tervezését és kivitelezésének lebonyolítását. Rövid határidõvel készítjük el könyvek, katalógusok, meghívók, CD-k DVD-k, video- és audiokazettaborítók stb. terveit az ötlettõl a nyomdakész anyagokig. Elõzetes egyeztetések után látványtervet készítünk a megbízó cég internetes megjelenésével kapcsolatban, szem elõtt tartva a minõséget, a könnyû és átlátható navigációt, az egyszerû, érthetõ nyelvezetet, és a rugalmas továbbfejlesztési lehetõségeket. Web programozás Programozóink a kért igény esetén kialakítják az adatbázis mûveleteket, fórumokat, vendégkönyveket, regisztrációs és jelentkezési lapokat, vagy teljes portálokat. Szaktanácsadás A kért szaktanácsadást alapszolgáltatásként ingyenesen adjuk. Szerverszolgáltatások és tárhely biztosítása Szerverünk mindig megfelelõ méretû tárterületet biztosít a megbízó cég honlapjához és az ahhoz kapcsolódó Internetes szolgáltatásaihoz. A szolgáltatáshoz tartozik továbbá a PHP, JAVA, MySQL adatbázis biztosítás, valamint statisztikakészítés a látogatottságról. Karbantartás Igény szerint vállaljuk az adatok rendszeres módosítását, frissítését, az esetleges strukturális változtatások végrehajtását. Referenciáink: www.kuzdotermagazin.hu, www.localinfo.hu, www.bataszektakarek.hu, www.photomax-online.hu, www.encs.hu Információ: Perutek János Mobil: +36 30 933 5070 E-mail: perutek.janos@localinfo.hu
Alternatív energia Uniós források zöldenergiára Akár a beruházás kilencven százaléka is megpályázható Ebben az évben már uniós forrásokat is fel lehet használni, hogy az önkormányzatok zöldenergiával fûtsék-hûtsék intézményeiket. Érdemes átgondolni a lehetõséget, mert noha elõször nagy beruházást kell végrehajtani, ez a befektetés pár éven belül megtérül. A termálvízzel rendelkezõ önkormányzatok a megújuló energiának köszönhetõen akár hõszolgáltatókká is válhatnak. Bár az önkormányzati érdeklõdés igen élénk a zöldenergiák használata, ezen belül a hõszivattyúk iránt, hazánkban egyelõre csak a nagyobb városi önkormányzatok engedhetnek meg maguknak ilyen jellegû beruházást közölte a Localinfo érdeklõdésére Ádám Béla, a zöldenergiák hasznosításával és beépítésével foglalkozó Hidro-GeoDrilling Kft. ügyvezetõje. Elmondta, hogy Európában már nagy a divatja ennek a hûtésifûtési technikának, jó példa erre, hogy Svédországban az új építésû ingatlanok hetven százaléka, azaz évente mintegy százezer épület készül ilyen módszerrel. Ugyancsak beszédes információ, hogy amíg Németországban évente huszonötezer, Ausztriában és Svájcban évi tíz-tizenkétezer új ingatlan energiagazdálkodását oldják meg hõszivattyúkkal, addig hazánkban a becsült adatok szerint mindössze négy-ötszáz ilyen épület található. Ennek oka nagyrészt abban keresendõ, hogy az idei évig csak a lakosság számára voltak elérhetõek ilyen jellegû pályázatok, így például panelházak tenderezhettek erre a célra. Az EU most kezdõdõ hétéves költségvetési idõszakában azonban már a helyhatóságok is pályázhatnak a zöldenergiák hasznosítására, így 2013-ig az uniós pénzekbõl és a kormányzati kiegészítésekkel együtt már több milliárd forintnyi forrás válik elérhetõvé. Fontos, hogy egy-egy pályázat maximum kétszázötven-milliós keretösszegig támogatható, de a tender során a kérvényezõk akár nyolcvan-kilencven százalékos támogatást is kaphatnak a beruházásra. Bár ez jól hangzik, a támogatást mégsem tudja minden önkormányzat igénybe venni, mivel a fennmaradó tíz százaléknyi önrészt ami a beruházás mértékétõl függõen akár húszmillió forint is lehet elõreláthatólag csak a nagyobb települések tudják finanszírozni. Pedig érdemes lehet a helyhatóságoknak belevágni egy ilyen vállalkozásba, mert Ádám Béla elmondása szerint a több százmilliós beruházás támogatás nélkül is megtérül maximum tíz év alatt, míg ha sikerül pályázati úton pénzt is elnyerni erre a célra, akkor akár néhány év alatt visszajöhet az elköltött pénz. Ez úgy lehetséges, hogy a hõszivattyúnak köszönhetõen a gázzal fûtött házaknál mintegy harminc-negyven, míg a távhõ esetében akár hetven százalékkal is kevesebbet kell költenünk az ingatlan hõkarbantartására. A hõszivattyúk ugyanis árammal mûködnek, ami lényegesen olcsóbb mind a gáznál, mind a távhõnél. Hazánk ráadásul ebbõl a szempontból kifejezetten kedvezõ helyzetben van, hiszen sok önkormányzatnak van termálkútja, vagy legalábbis találhatóa környéken egy olyan, amit könnyen fel lehet használni erre a célra. Ádám Béla szerint az ilyen adottságú önkormányzatoknak mindenképpen ki kellene használniuk a lehetõséget, hiszen az ezen a módon nyert zöldenergia mindennél olcsóbb. Jó példa erre a Harkányi Gyógyfürdõ, amely tulajdonképpen távfûtõmûként is funkcionál, hiszen a hõpiacon értékesíti az úgymond fölös termálenergiáit magyarázta a szakember. Problémát a kis önkormányzatoknál az okozhat, hogy sok helyen a helyhatóság kezében van a helyi távhõszolgáltató, így ha a továbbiakban nem távhõvel fûtenének, akkor úgy tûnhetne, mintha bevételi szempontból saját maguk alatt vágnák a fát. Ez részben így is van ismerte el Ádám Béla, de hosszú távon ebben az esetben is a hõszivattyú jelenthet anyagilag kedvezõbb megoldást. Természetesen a már meglévõ épületeket is át lehet alakítani, ekkor azonban több problémával is szembe kell nézni. A legfontosabb talán, hogy legyen egy viszonylag nagyobb kiterjedésû szabad terület, ahol a hõszondákat el lehet helyezni. Ha ez a lehetõség nem adott, akkor csak a tetõre lehet elhelyezni a hõszivattyút, amely ez esetben nem a talajból, hanem a levegõbõl vonja ki a hõt. Ez azonban nem mindig jelenthet végleges megoldást, hiszen például télen kevesebb hõt lehet kinyerni a levegõbõl (bár hõt akár mínuszokban is nyerhetünk), így az olyan intézményeknél, amelyek viszonylag több melegvizet használnak, például iskolák, vagy akár irodák, muszáj egy kiegészítõ hõforrást, akár napkollektort használni. A leginkább ajánlott módszer azonban az, hogy már az új építésû házaknál gondoljunk erre a lehetõségre. Ilyenkor még szabad területre sincs szükség, hiszen a hõszondákat akár az épület alá is el lehet helyezni. Ebben az esetben viszonylag kisebb költséggel juthatunk zöldenergiához, és Ádám Béla szerint a beruházás nyolc-kilenc év alatt biztosan megtérül természetesen a jelenlegi energiaárakkal számolva. Ezek az árak azonban nem stabilak, így azt nem lehet elõre megjósolni, hogy pár év múlva mennyit fogunk az energiáért fizetni. Dzindzisz Sztefan sztefan@freemail.hu 17
A Alternatív energia Termálvízzel fûtik a veresegyházi intézményeket A környékbeli településeket is bekapcsolnák a szolgáltatásba Tizedannyit költ a veresegyházi önkormányzat intézményei fûtésére és melegvíz-ellátására, mint ha gázzal melegítene. A városban ugyanis már valamennyi önkormányzati intézményt rákapcsolták a termálvízbõl nyert hõszolgáltató rendszerre, sõt az önkormányzat már egyházak és más intézmények számára is szolgáltat hõenergiát. A város most zárja sikeres pályázatát, de már a következõn gondolkodik a rendszer továbbfejlesztése érdekében. Erzsébetrõl elkeresztelt, hatvannégy fokos ásványviíz idézte fel a kezdeteket Csikós István, Veresgyház Város Önkormányzata beruházási és vagyongazdálkodási irodájának vezetõje. A víz gyógyvízzé történõ minõsítése folyamatban van; befejezõdtek a gyógyászati kísérletek, s várhatóan az õsz folyamán a Szent Erzsébet-víz megkapja a gyógyvíz minõsítést. Ez amellett, hogy tudományosan is igazolja veresegyházi termálkincs gyógyító erejét, azért is elõnyös, mert a termálstrand mentesülhet a kötelezõ vízforgató berendezés felszerelésétõl. A 90-es évek közepén merült fel a veresegyháziakban, hogy az ásványkincset másra is lehetne használni, mint fürdõzésre, s két ágon elvezették az egyébként körülbelül 1 200 liter/perc hozamú kútból a vizet több önkormányzati intézményhez. Az egyik ágon a Fabríciusz József Általános Iskolát, az iskolával szemben található orvosi rendelõt, és a hozzá tartozó két szolgálati lakást kapcsolták a rendszerbe, a másik ágra a Váczi Mihály Mûvelõdési Ház, a mellette lévõ Lisznyai Gábor Zeneiskola, valamint egy óvoda lett kapcsolva. Az intézményekben nemcsak a fûtést, de a használati melegvizet is biztosítja azóta is a rendszer, sõt mivel zárt rendszerben forog a víz, a visszatérõ ág még elég meleg ahhoz, hogy a termálfürdõben tudják hasznosítani. Késõbb, 2003-ban elkészült a Mézesvölgyi Általános Iskola, amelyet szintén hozzákapcsoltak a rendszerhez. Mivel ezek az intézmények már egy évtizede ezen a módon elégítik ki a fûtési és melegvíz-igényeket, csak becsülni lehet, mekkora megtakarítás képzõdik. Csikós István számításai szerint körülbelül tizedannyit tavaly két és fél-hárommillió forintot költenek a rendszert mûködtetõ villamos energiára és vízkészletjárulékra, mint amennyibe a gázzal való fûtés kerülne. Ilyen mutatók mellett nem csoda, hogy a rendszer továbbfejlesztésén dolgoznak. Nyertek is hozzá egy KIOP-pályázatot. A projekt keretében újabb kutat fúrtak, Veresegyház Csomád felõli határában egy majdani fejlesztési terület szélén, és újabb vezetéket építettek ki. A termálkút melletti hatvannégy hektáros területre élénk a befektetõi érdeklõdés; ide termálvízre alapozott fejlesztéseket álmodtak a város irányítói. Az új vezeték révén már az önkormányzati intézményeken kívül más intézmények számára is tudnak hõenergiát szolgáltatni. A költségeket csökkenti, hogy itt vízkészletjárulékot sem kell fizetni, mivel a kiemelt termálvizet a vízoszlop megszakítása nélkül visszasajtolják a földbe, s csak a hõenergiáját hasznosítják. A projekt háromszáznyolcvanmillió forintos költségéhez negyvenhárom százalék uniós támogatást kapott az önkormányzat, a fennmaradó ötvenhét százalék hatvan százalékára pedig az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium nyújtott támogatást az Önerõ Alapból. A projekt most zárul, a munkák elkészültek, beszélgetésünkkor a rendszer épp második napja üzemelt, a Polgármesteri Hivatalban a záróbeszámolón dolgoztak. Az új rendszer fûti már az Irányított Betegellátás mintahelyeként ismertté vált, az önkormányzat százszázalékos tulajdonában lévõ Misszió Egészségközpontot, a polgármesteri hivatalt, és négy egyházi intézményt (a katolikus templomot és parókiát, a Szent Pió Idõsek Napköziotthonát, a református templomot és parókiáját, illetve a szeptemberben indult református iskolát), valamint kistérségi intézményeket (kistérségi idõsek otthonát és a nevelési tanácsadót), továbbá a Veresegyház és Vidéke Takarékszövetekezetet, a Magyar posta veresegyházi épületét és az önkormányzat új intézményét, a Gazdasági és Innovációs Központot, a Gyermekligeti óvodát, illetve a majdan elkészülõ Meseliget bölcsõdét is bekapcsolják majd. És a történet még mindig nem ért véget: a sikereken felbuzdulva a veresegyháziak most a Norvég Alaphoz pályáznak egy, az eddigieknél még szélesebb körû, környékbeli községekre is kiterjedõ projekt megvalósítása érdekében, amely a tervek szerint már lakossági ellátásra is alkalmas lenne. Veresegyház szívesen osztja meg tapasztalatait a most záruló uniós projektrõl, és magáról a termálvíz-hasznosításról is: legutóbb Földesrõl járt ott a polgármester és a képviselõ-testület, mivel õk is hasonló beruházáson gondolkodnak. Nagy Ildikó Emese niemese@localinfo.hu 18
Informatika Információhiány az önkormányzati honlapokon Egy lehetséges megoldás: Hasznos Hírek Miközben a lakosság egyre növekvõ érdeklõdéssel fordul az internet felé, és az internethasználók számára a világháló lett a legfontosabb információforrás, az önkormányzatok internetes webhelyeinek majd hatvan százaléka egyáltalán nem tartalmaz hírt, vagy ha igen, azok rég aktualitásukat veszítették. Mit tehet ebben a helyzetben az önkormányzati szféra? Évrõl-évre növekszik az internethasználók aránya: tavaly a tizennégy év felettiek harminchat százaléka használta az internetet valamilyen gyakran. E közel négymillió embernek körülbelül nyolcvan százaléka azért csatlakozott a hálóra, hogy valamilyen információt keressen. A kutatásokból az is kiderül: az internethasználók számára 2006-ra a világháló lett a legfontosabb információforrás, megelõzve a televíziót, a rádiót, az újságokat. Ugyanakkor csökken a települések közti különbség: ma már a legkisebb települések lakói is egyre inkább bekapcsolódnak az információs társadalomba. Miközben a felhasználói, fogyasztói oldalon ilyen tendenciák tapasztalhatók, érdemes egy pillantást vetni arra, mi áll az önkormányzati kínálati oldalon. Egy, a Localinfo által végzett vizsgálat szerint száz Pest megyei önkormányzati honlap közül huszonhat szájton egyáltalán nincsenek hírek. Ehhez jön további harminckettõ, ahol vannak ugyan hírek, de olyannyira elavultak, hogy idõnként több éve díszelegnek a honlapon: akadt webhely, ahova a vezetõ hír 2005-ben került fel. Az önkormányzatoknak persze vannak magyarázataik pénzhiány, humánerõforrás hiánya de a lelke mélyén minden településvezetõ tudja, hogy a XXI. században ez tarthatatlan állapot. Még ha egy-egy tájékoztató, hivatalos közlemény, felhívás, vagy pályázat fel is kerül a honlapra, nem számíthat rá az önkormányzat, hogy azt bárki is észreveszi, ha elõtte hetekig-hónapokig nem történt semmi említésre méltó a honlapján ha hosszú ideig nem volt miért a webhelyére látogatni, s aki mégis megtette, legfeljebb csak mérgelõdhetett a változatlanság láttán. Mit lehet tenni úgy, hogy az pénzügyileg ne legyen földtõl elrugaszkodott megoldás? Egyszerû, ám hatékony lehetõséget ajánlunk megfontolásra: a Hasznos Hírek szolgáltatást. Hasznos Hírek? Hát az meg mi? Miért, vannak haszontalan hírek is? Ha ön töltött már el órákat újságolvasással, hogy a végén úgy érezte, semmivel sem lett okosabb, akkor on is tudja: vannak. Öncélú politikai viták, krimik, pletykák, sztárocskák, álszenzációk csupa felesleges, bár idõnként kétségtelenül szórakoztató hír. Mindez önmagában még nem lenne baj, csakhogy ezek mellett már alig jut hely és erõ arra, hogy azokat a kérdéseket is bemutassa a média, amelyek ténylegesen fontosak az emberek mindennapjaiban. A Hasznos Hírek szolgáltatás pontosan erre vállalkozik: csak olyan hírek és információk gyûjtésére, amelyek hasznosak, praktikusak, fontosak az életünkben. Szolgáltatásunk bannerét (egy kis kattintható képecskét) egyszerû technikával helyezzük el elõfizetõink honlapján, portálján. Erre kattintva az érdeklõdõk a Hasznos Hírek saját webfelületére jutnak (az oldal csak ezen az úton érhetõ el). Itt a friss hírek mellett témák szerint rendszerezve találják meg az utóbbi hetek-hónapok fontos információit. Készítünk heti és havi toplistákat, és keresõ is mûködik az oldalon, ami az archivált anyagok közül kiválasztja a megfelelõt. Így azok is megtudnak minden rájuk vonatkozó fontos információt, akik kevésbé járatosak az interneten. Fontos, hogy nem elégszünk meg az alapinformációk gyûjtésével, hanem fel is dolgozzuk azokat. Vagyis a rövid, közérthetõ cikkek mögé odatesszük a letölthetõ ûrlapokat, az adott ügy elintézéséhez szükséges telefonszámokat, további internetes címeket, hogy olvasóinkat megkíméljük a fáradságos keresgéléstõl, és hogy a témáról mindent megtaláljanak egy helyen. Tartalomszolgáltatásunk nagymértékben javítja megrendelõink honlapportáljának minõségét, legyen az céges, önkormányzati, avagy bármilyen hivatali célú internetes oldal. Ugrásszerûen javul honlapja információellátottsága, ami a látogatottság, illetve az olvasói (lakossági) elégedettség növekedéséhez vezet. (A szolgáltatás megtekinthetõ a www.budaors.hu honlapon.) Mit nyújt a Hasznos Hírek? hetente min. 20 25 új, alaposan feldolgozott, országos jelentõségû, de a helyi lakosságot érzékenyen érintõ, politika-, protokoll- és bulvármentes, közhasznú hírek, információk szolgáltatása. A hírek közti keresés (kulcsszóra, és témacsoportok szerint) A hírek kategorizálása téma szerint Heti és havi olvasottsági toplista Határidõ-értesítõ Ami miatt megbízhat bennünk: A Hasznos Hírek szolgáltatója a Localinfo Önkormányzati Információs Központ, amely 2000 óta mûködik az önkormányzati szakmai igények kielégítésére szakosodott 2001 óta önkormá nyzati szakmai havilapot ad ki Localinfo néven Több mint száz önkormányzati honlapot tart fenn, üzemeltet Több nagy önkormányzat számára helyi tartalomszolgáltatást is biztosít A Hasznos Hírek szolgáltatás megrendelõi között olyan városok is szerepelnek, mint pl. Budaörs. Néhány cím az utóbbi hetek sok száz gyûjtésébõl Szeptembertõl 90 százalékos kedvezményes MÁV- és Volán-bérlettel utazhatnak a felsõoktatásban tanulók Hogyan kössünk albérleti szerzõdést? Védõoltások nyaralás elõtt Baj lehet a felelõtlen licitálásból Mintegy száz gyógyszer lett olcsóbb szeptembertõl Ingyenes felvételi elõkészítõ hátrányos helyzetûeknek Milyen termékekre kell garanciát vállalniuk a gyártóknak? Megcsípett egy kullancs! Mit csináljak? További információk a szerkesztoseg@localinfo.hu címen kérhetõk. 19
Közigazgatás Árucikk-e a közhatalom? Megalakult az Antikorrupciós Koordinációs Testület A korrupció elleni fellépés 2007-ben új lendületet kaphat: megkezdte munkáját az Antikorrupciós Koordinációs Testület, amelyben a kormányzati szervek mellett nem kormányzati állami intézmények és civil szervezetek, elismert szakértõk is részt vesznek. Figyelmüket az önkormányzati szféra tranzakciói sem kerülik el. Folytatódik-e az árnyékbokszolás, vagy valódi eredményeket szül az igyekezet? A kérdésre ma még nincs egyértelmû válasz. Az eddigi kutatások ugyanis azt bizonyítják, hogy ahol tagadják a korrupció létezését, ott is volna rá igény. A munka a jelenlegi hazai korrupciós helyzet, a leginkább jellemzõ korrupciós jelenségek és esettípusok felmérésével kezdõdött. Okkal szentelt a témának figyelmet a Magyar Közigazgatási Intézet is, amely a Regionális Fejlesztés Operatív Program központi programjának keretei között önálló kutatási irányként határozta meg a Korrupciós jelenségek az önkormányzati közigazgatásban címû témát. A Szente Zoltán kutatásvezetõi által jegyzett összefoglaló tanulmányt a korrupciónak hadat üzenõ, frissen alakult testület tagjai rendelkezésére bocsátotta. N EM ÚJKELETÛ TALÁLMÁNY A kutatási mûhelymunka elsõ eredményeként az önkormányzati közigazgatás számára is sok hasznosítható javaslat született. A nélkül, hogy elvennénk a testület kenyerét, a kutatók megállapításaiból néhányat érdemes kiragadni, a diagnózis és a terápia igényével. Habár a látleletet is alaposan megnehezítheti, hogy az önkormányzati korrupciónak ma voltaképp nincs konszenzusos fogalma, sem egységes vizsgálata módszertana. A hírek szerint a nagyreményû Antikorrupciós Koordinációs Testület elsõ feladata is épp az lesz, hogy zöld ágra vergõdjenek ebben az akadémikusnak tetszõ kérdésben. A kutatók nem kopogtathattak be háromezer-kétszáz önkormányzathoz, arra azonban határozottan kíváncsiak voltak, hogy melyek az önkormányzati mûködés korrupcióval leginkább veszélyeztetett területei, hol a legvalószínûbb a korrupció elõfordulása. Bár a nepotizmus nem újkeletû találmány, Magyarországon a rendszerváltás után számos körülmény kifejezetten kedvezett a korrupció elterjedésének részben teljesen új lehetõségeket is teremtve. Ez a helyi hatalomgyakorlás, az önkormányzatok mûködését illetõen is igaz. Ilyen tényezõ volt például a korábbi központosított helyi közigazgatás decentralizációja, a helyi önkormányzatok számának ugrásszerû növekedése, másrészt az a körülmény, hogy az önkormányzatokba, a polgármesteri székbe túlnyomórészt nem professzionális politikusok kerültek. Sokuknak nem is voltak megfelelõ ismeretei a helyi közigazgatásról. Márpedig a rendszerváltást követõ években gõzerõvel beindult a privatizáció. A vadkapitalizmus feltételeihez hasonló körülmények között a közjavakat soha nem látott mértékben, gyakran a megfelelõ tõkefedezet és piaci háttér nélkül, alkalmas ellenõrzõ mechanizmusok híján magánosították. Az önkormányzati szférát érintette, de nem rázta meg a Tocsik-botrány, amely csak a jéghegy csúcsa volt. Hisz a korrupció gyors kiterjedése a szakértõk szerint épp akkor következik be, ha viszonylag rövid idõ alatt a közjavak és közösségi döntések nagy része válik eladható áruvá. Márpedig ezt az idõszakot ez jellemezte. (KÖZ) HATALMI ÁRUCSERE Az önkormányzati korrupció a politikai (vagy hivatali) korrupció körébe tartozik, lényegi eleme, hogy (köz)hatalmat cserélnek egyéb fõképp anyagi elõnyökre. Olyan magatartásokról, cselekvési formákról van szó, melyek a közhatalom gyakorlásával illetve az állam által biztosított közjavakkal kapcsolatosak. A politikai korrupció egyik oldalán mindig olyan tág lelkiismeretû tisztségviselõ áll, aki az adott viszonyban az államot képviseli, annak nevében jár el, közvetve tehát a politikai közösség nevében lép fel. A korrupt cselekvés nélkülözhetetlen ismérve az állami megbízotti viszonyból eredõ kötelezettségek megszegése a közhivatalt viselõ személy részérõl. Ebben a tekintetben tehát nemcsak a jogi értelemben vett kötelezettségszegést szükséges bevonni a fogalom hatókörébe, hanem a szokásokon, morális elvárásokon nyugvó kötelességek vétkes megszegését is. Az önkormányzati korrupció célja az, hogy a köztisztséget viselõ személy a megbízatásából eredõ jogkört, hatalmat illetéktelen elõnyre váltsa. Márpedig kettõn áll a vásár Ez az elõny illegitim, a közhivatalnok nem jutott volna hozzá korrupt magatartása nélkül. Összefoglalva: a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy az önkormányzati korrupció olyan tranzakció, amelynek során az önkormányzat nevében és megbízásából eljáró személy valamely illegitim elõny érdekében hivatali kötelességeit oly módon szegi meg, hogy azzal az elõnyt biztosító fél számára kedvezményt, viszontelõnyt biztosítson. Ám a korrupció és így az önkormányzati korrupció is olyan látens társadalmi jelenség, amelynek tapasztalati úton való vizsgálata különösen nehéz, hiszen az ilyen aktusok jellegüknél fogva bizalmasak, s résztvevõi nem érdekeltek az információk feltárásában. Széles körben elterjedt álláspont szerint a korrupció szintje valójában nem is mérhetõ, olyan rejtett jelenség, amelynek jelentõs része láthatatlan marad. A korrupciós ügylet a megkérdezett köztisztviselõk szerint jellemzõen magánszemélyek közti viszony, legalábbis a válaszokban többnyire fel sem merült az, hogy a megvesztegetõk és 20