Népművészeti Tagozata alkotóinak kiállítása 2015. MÁJUS 29-JÚNIUS 19.
INDULJ EL EGY ÚTON ÉN IS EGY MÁSIKON Így kezdődött a hetvenes évek sokak által ismert és szeretett moldvai dala, amely ma is népszerű. Két úton, de a két út mindig találkozik. Találkoztak a mi utaink is, hiszen egyet gondoltunk, egy volt a vágyunk: szabadulni a politika által uralt, és már akkor is egyre jobban elembertelenedő világból. Nem utópiákba, nem álomvilágba menekültünk, hanem visszafelé, az emberiség egyetemes hagyományába. Mivel magyarnak születtünk, a magyarból hörpintettünk valódi világot, habzó éggel a tetején. Meg is kaptuk a magunkét, narodnyikok, nacionalisták, gyanús elemek lettünk. De mit bántuk mi azt! Közösségeket teremtettünk, táncházakat, táborokat, klubokat. Hála Istennek, nem voltunk magunkra hagyva. Támogattak, biztattak olyan tekintélyek, mint Makovecz Imre, Andrásfalvy Bertalan, Martin György, Nagy László, Csoóri Sándor, Vargyas Lajos és sokan mások. S ma már egyre inkább látszik, hogy a Nomád nemzedéknek igaza volt. Ma minden igazi gondolkodó élhető, fenntartható világról álmodik. A kézművesek pedig álmodnak, de alkotnak is. Földből, fából, fűből, vasból Tanúskodnak erről az itteni kiállítás tárgyai is. Lássátok és használjátok őket! KOBZOS KISS TAMÁS Kossuth-díjas előadóművész, a Magyar Művészeti Akadémia Népművészeti Tagozatának vezetője
BERECZKY CSABA a Magyar Művészeti Akadémia köztestületi tagja, fafaragó népi iparművész, a Népművészet Mestere BERECZKY CSABÁNÉ csipkekészítő népi iparművész, művésztárs Az 1960-as évektől kezdtem el foglalkozni a fafaragással. Megyei és országos kiállításokon on rendszeresen szerepeltem. Indultam a Népművészet Ifjú Mestere pályázatokon. Tagja lettem a Fiatalok Népművészeti Stúdiójának. Részt vettem a Velemi Alkotóház, a Zala megyei Kézműves Ház és a keszthelyi Kézműves Alkotóház lét- Bereczky Csabáné csipkekészítő vagyok. 2010-ben kaptam meg a népi iparművész címet zsűrizett munkáim elismeréseképpen. Az 1970-es években kapcsolódtam férjem révén a népművészeti tevékenységbe. Eleinte a keszthelyi szövő szakkörben a gyapjúszövéssel ismerkedtem meg. Ezekkel a munkáimmal országos pályá- zem alatt. Tevékenységem rehozásában. 1975-től vezetek ifjúsági és felnőtt felöleli a kéregmunkákon zatokon és kiállításokon 4 5 faragókört Keszthelyen. Igyekszem őrizni és továbbadni a magyar fafaragó hagyományokat az utánam következő nemzedéknek. Eleinte kisméretű tárgyakat csináltam. Később nagyobb léptékű népi bútorokat is készítettem, úgymint ácsolt láda, asztal, szék. Fejfák, óvodai kültéri játékok, kapuk formálódtak ke- SZARU NYAKÉK át a szaru megmunkálást, karcolást, vájt edénykészítést és pásztorfaragásokat. Rendszeresen pályázok és indulok helyi, regionális és országos kiállításokon. Az 1980-as években, Zala megyében faluház építési hullám alakult ki. Belsőépítészeti tervek alapján e faluházak bútorainak egy részét Makovecz Imre építész és Kovács Flórián felkérésére, helyi alkotókkal közösen valósítottam meg. 1980-ban elnyertem a Népművészet Ifjú Mestere, 1985- ben a népi iparművész címet. 2004-ben Népművészet Mestere kitüntetésben részesültem. szerepeltem. Az 1990-es évek végén ugyancsak a keszthelyi szakkörben kezdtem el a csipkeverés alapjait elsajátítani. Ettől kezdve rendszeresen foglalkoztam csipkeveréssel. Munkáimat folyamatosan zsűriztettem, mindeközben elvégeztem a Zala Megyei Művelődési Központ által szervezett népi játszóház vezetői tanfolyamot 2007-2008-ban. Vizsgadolgozatom témájául a vert csipke történeti áttekintését választottam, fő hangsúlyt fektetve a Balatonendrédi csipkére. Kiállításokon, munkabemutatókon, csipkeverő táborokban vettem részt, bővítve ismereteimet. A Szentendrei Skanzen Régimódi Vasárnapok programján és sok más helyen férjemmel együtt mesterség bemutatókat tartottunk. Rendszeresen részt veszek PÓKMINTÁS KEREK EKRÜSZÍNŰ TERÍTŐ különböző regionális és országos kiállításokon. Az AMKA országos Betlehemi Jászol pályázatán különdíjban részesültem. Napjainkban a keszthelyi Csipke Stúdiót vezetem a Keszthelyi Kézműves Házban.
FODORNÉ LÁSZLÓ MÁRIA a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, kézi szövő népi iparművész, a Népművészet Mestere KAMOCSAY JUDIT szövő népi iparművész, mentora Fodorné László Mária Nevem Fodorné László Mária. 1949. október 6-án Budapesten születtem 1950-ben, matematika-fizika születtem Decsen. Jelenleg Balatonalmádiban élek. szakos tanár vagyok. A szövőmesterség alapjait még 13 éves koromban Mindig vonzódtam a kézműves tevévész sajátítottam el. Később igazi, hiteles népműkenységekhez és a népművészethez. Így mesterek tanítottak, akik nagy szeretettel jutottam el a népi kismesterségeket oktató adták át tapasztalatukat, technikai tudásukat. Hagyományok Házához, ahol 2008- Boldog vagyok, hogy még megérhették, hogy ban végeztem a Pintér Piroska vezette tanítványuk mester lett. Ennek az örökségnek Szőnyegszövő tanfolyamon. a szellemében dolgozom és tanítom ezt a gyönyörű Fodorné László Mária, a Népművészet ősi mesterséget. Mestere szeretetteljes tanításával, 2007 1977-ben megkaptam a népi iparművész címet. óta foglalkozom a takács-mesterséggel 6 Szakmai pályázatok, kiállítások, konferenciák és vásznak tervezésével. Sok segítséget 7 állandó résztvevője vagyok. Számtalan díjat és helyezést értem el az 53 év alatt. A Népművészet Mestere címet 2005. augusztus 20-án vehettem át. Ez az elismerés még jobban megerősít abban a hitemben, hogy a hagyományt nemcsak őrizni, hanem életben kell tartani. Táplálni, formálni, hozzátenni az alkotó saját elképzeléseit, gondolatait, ízlését és saját lelkét. Az ország számos helyén voltam már kiállításon, több alkalommal külföldön is. Jelenleg a látogatható műhelyemnek a Balatonalmádi Pannonia Kulturális Központ ad otthont. ÉTKEZÉSI GARNITÚRA kapok Lőrincz Péter szövőszékkészítő mestertől, akinek a székein szövök. 2008 óta zsűriztetek. 2012-ben lettem népi iparművész. Főleg lakástextíliákat készítek: pamutból asztalneműket, gyapjúból festékes szőnyegeket, párnákat. Foglalkozom még hordható textilek szövésével és varrásával. TÖMVETELT CIFRAHÍMES ASZTALTERÍTŐ ÉS TAKARÓ (VARRT CSIPKÉVEL) A 2010-es Élő Népművészet Országos Népművészeti Kiállításon Arany oklevélben részesültem. 2010-ben, 2012-ben és 2014-ben a Békéscsabai Textiles Konferenciákon II. díjas; 2013-ban Magyar Kézműves Remek díjas; 2014-ben Hevesen, a XX. Országos Szőttespályázaton, különdíjas voltam.
GALÁNFI ANDRÁS a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, Pro Renovanda Hungaria és Maróthy Györgydíjas, a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjével kitüntetett fafaragó népi iparművész, a Népművészet Mestere GALÁNFINÉ SCHMIDT TERÉZ szövő népi iparművész, művésztárs SZŐNYEG 8 9 Hajdúszoboszlón született 1945. március 25-én. Élete nagy részét a tanításnak szentelte, előadóművész kategóriában is minősítéssel rendelkezik 1974-ben vett részt az első fajátszótér megvalósításában, s ezt követően szülővárosában majd Ózdon, Nagyhegyesen készített játszótereket. Több faragóstúdió vezetését látta el, 3 évig Debrecenben, 6 évig Nyíregyházán. Két nyáron vezette az Ifjú Népművészek Táborát Tiszavárkonyon Irányításával közel 10 évig természetes anyagból készült játékkészítő szakkör működött Hajdúszoboszlón. (Hírmondó 1996. decemberi szám) ASZTAL, LÓCA, SZÉK Galánfi András fafaragó népi iparművész tudatosan keresi azt a hagyományt, amelyet ma leginkább magunknak érezhetünk. Az örökké megújulni képes alkotó emberek közé tartozik A kezéből kikerülő munkákat nem a túldíszített felület, hanem a szerkezet, anyagszerűség, forma és arányrend jellemzi. Galánfi András bútor együttesei, bútorplasztikái, játékai és játszóterei mellett, pedagógusként is arra törekszik, hogy továbbadja a hagyományt az ifjabb nemzedék körében. Tárgyai ősiek és modernek egyszerre. A legsikerültebb munkái példát szolgáltatnak népi tárgykultúránk továbbélésére. (Bánszky Pál) Az útravaló, amit a szülőházban kapunk szüleinktől és a minket körülvevő környezettől, ez erősen meghatároz minket. Szülőföldje Etyek, itt kezdte e munkásságát. Azért kezdett el szőni, mert ha varrni tud, meg kell szőni az anyagot és a fonalat is, ha lehet elkészíteni, ennél nagyobb öröm nincs. Boldogsággal tölti el, hogy átadhatja tudását. Ő maga is csodás textileket készít, hogy ezzel is alkotásra sarkalja tanítványait. Gyönyörű ruhái, sálai és lakástextiljei minden otthonába látogatót elkápráztat.
KÉKEDI LÁSZLÓ a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, fafaragó népi iparművész, a Népművészet Mestere KISGYŐRI CSALÁDI KÉZMŰVES SZAKTÁBOROK Excescimus delic te velendi gendebi magnimendi tecepta volorro berum que taquid que il ium, ute pero dolore pera aliatem quuntor epedit inimo omni ommos consequ iandita doluptae niendae quasi debite voloren delent. sequossum ium venditaes dolorro dus Toribus aut eossit odic to quam, que dolor re odias as est laborum quaecte plabo. Rovita con perum harum asperum moluptat. aspernam que et omnihil iaepro occustis Elit esequam ut restibusdae omnimodi cus qui quae sum ut videbite que excea et dus aut odi idipsam, conse num quat harchil et officienda aut ma ventem id et ipicimosa lectoru ptatur sitecta pereceptas non pore poribusciunt eosseque escienimust ab exero ommolor asin remporp orenim isitasp ienihil lisquas remolorem qui consequodit eos corest ationse rnatatat ad iliquam iure, si te natur, officatia consecte ut facerit, que incius. con nobis idus ut moluptur, sapis velibea Harchita quat reniendis sequam sinusda doluptiam volorias venditam con reicatiae. volo minimodi beate sunto optae id qui Ut quati dolor samus commolorios sum consed qui resequi voluptia que nihilla quias eatur sequatest, odis autem nobit cientot aestiamusda am excerfero tem enissit ionseribus. soles unt ut velestioria est, coritibusam quis Num harupta eperum eliquo quosant. quissequas mostium et odis eumet voloren Cia con et, eatem rendem ullandis a 10 tiamet re, sin et quos eumquost eicipsam, quiate res maximus cillaccuptam ipsaper Miskolcon születtem 1966-ban. Születésem óta cor maio oditatur? Omnis samusa ius eperrcatur? Is molo tempos ditiis illesti 11 a Bükk déli lábánál fekvő Kisgyőr községben élek. Két gyermek édesapja vagyok. Három cikluson keresztül voltam önkormányzati képviselő, egy ciklusban alpolgármester, 2010-től polgármester vagyok. A Népi Iparművészeti Tanács zsűri bizottságának tagja, Bükk - Térségi Leader Egyesület döntéshozó testületének tagja, a Kisgyőri Református Egyházközség presbitere vagyok. Állami kitüntetéseim: Népművészet Ifjú Mestere cím, Wlassics Gyula díj, Népművészet Mestere cím. Jelentősebb szakmai elismeréseim: népi iparművész cím, háromszoros Gránátalma díj, Nívódíj, Király Zsiga díj, Év Mestere díj. 25 éve kezdtem Kisgyőr községben a Családi Kézműves Szaktábor szervezését, melynek kezdettől a művészeti vezetője vagyok. 2013 májusától a Magyar Művészeti Akadémia Néprajz és Népművészeti Tagozatának rendes tagjává választottak.
LANDGRÁF KATALIN a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, textiltervező, szövős, tanár SZITTNER ANDREA textilművész, pályatárs 12 A Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola és a Magyar Iparművészeti Főiskola szövöttanyag-tervező szakának elvégzése óta textiltervezéssel, szövéssel foglalkozom. 1973-ban alapító tagja voltam a Fiatalok Népművészeti Stúdiójának, s szívemben tagja vagyok mindhalálig. Közös kiállításain mindig részt vettem, és kisebb alkotóközösségekkel is rendeztünk kiállításokat. Textiltervezőként húsz évig dolgoztam, háziipari szövetkezetnek, nagyüzemnek egyaránt terveztem. A szövés minden formája érdekel, amit csak lehet, magam is kipróbálok. 1977-ben elnyertem a Népművészet Ifjú Mestere címet, szőttes kategóriában. 1992-ben, a 12. Magyar Textilbiennálén RÓZSA ANNA díjat kaptam ipari textil kategóriában, ünnepi abrosszal. Évtizedek óta fontos számomra, hogy azt a tudást, isme- NYAKBAVARROTT SZABÁSÚ ING (BARNA CSÍKOZÁSSAL A KIEMELT HELYEKEN) retet, amit összegyűjtöttem a szövésről, továbbadjam az érdeklődőknek. Ezt egyrészt könyvek, tankönyvek formájában tudom megtenni, illetve tanítással. 1976 óta folyamatosan tanítottam általános iskolától egyetemig. Jelenleg a Fóti Népművészeti Szakközépiskolában dolgozom és az Óbudai Egyetemen vagyok óraadó tanár. A Képző- és iparművészeti Szakközépiskola textil szakának elvégzése óta a textiltervezéssel, szövéssel foglalkozom. 1973-ban alapító tagja voltam a Fiatalok Népművészeti Stúdiójának. Az 1970-es évek elejétől a Fiatalok Népművészeti Stúdiójának kiállításain vettem részt, és kisebb alkotóközösséggel rendeztünk közös kiállításokat. 1976-ban elnyertem a Népművészet Ifjú Mestere címet, szőttes kategóriában, majd hamarosan a Népi Iparművész címet is megkaptam. 1990-ben, a 11. Magyar Textilbiennálén Rózsa Anna-díjat kaptam Föld és Ég című tértextilemért. 1992-ben önálló kiállításom volt Kőszegen, s több Textilbiennálén is részt vettem. A Magyar Iparművészeti Főiskolán kézműves szövéstechnikákat tanítok 1987 óta. Saját műhelyemben stólákat, kabát- és egyéb ruhaanyagokat, illetve a kártyaszövés változatainak felhasználásával tér- és falitextileket szövök. Az összegyűjtött tudást könyvek által is szeretném átadni. KÓDKÉP-KÉPKÓD KÁRTYASZÖVÉSSEL KÉSZÜLT TÉRTEXTIL 13
PETRÁS MÁRIA a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, Szervátiusz Jenő-díjas, Magyar Örökség-díjas, Príma Primissima-díjas népdalénekes, keramikusművész PETRÁS ALINA keramikusművész, tanítvány 14 Abban a világban, amelyben születtem, imádságos harangozással kezdődött a nap, és avval is ért véget. A családok gazdagságát nyolctíz-tizenkét gyermek jelentette. Az öt évestől a legöregebbekig mindenkinek nélkülözhetetlen szerepe volt. Hétköznap azért dolgozott az ember erővel és szorgalommal, mert előtte állt egy-egy ünnep. Az ünnep előtt mindig nagy készülődések voltak. Az emberek kitisztították lelküket, életüket, házukat, istállóikat, ólaikat, kertjeiket, falujukat, megbocsátottak, megbékültek, misére mentek szép ünneplő ruhában, és délután megjárták egymást. Az ünnepek nagy örömmel teltek, a csángók mindent meg tudtak teremteni maguknak úgy, hogy nem voltak senkinek a szolgái. Tudták, hogy mi a rendje a világnak, mert a nap, a hold, a csillagok, az időjárás és a mélységes hitük útba igazí- VILÁG KIRÁLYNŐJE tották őket. Akármit nem cselekedtek, akármit nem ejtettek ki a szájukon. Névtelen szentek között nőttem fel, akik a sereg gyermekükkel körülvéve tudtak énekelve fonni, szőni, gyönyörűen hímezni, varázslatossá tenni azt a nehéz világot. Böjttel és imádsággal, Mária erejével elmesszítették a testi-lelki bajokat. Az ő képüket szeretném példaként a világ elé tárni! Édesanyám az én mesterem. Kisgyermekkorom óta olyan emberekkel voltam körülvéve, akik szeretettel és alázattal teremtették meg a szép élethez valókat, amelyhez különleges érzékük volt. Dédnagyanyámtól tanultam meg fonni, nagymamámtól tanultam főzni és többször segítettem a szövésnél, nagynénéimtől pedig ellestem a kötést és a varrást. TULIPÁNOS ÉLETFA TULIPÁNOS ÉLETFA II. Úgy nőttem fel, hogy édesanyám szin- te minden munkájában részt vettem, segítkeztem. Az ő útmutatása, tanítása mozdította elő a saját formanyelvem kialakítását. Engem a kezdetektől a magyar motívumok, a jelképek világa foglalkoztat. Szeretem az életfa-, a tulipán-, nap motívumot, mint jelképet és érdekel a magyar mondavilág (Turul madár, Csodaszarvas, Emese álma). Hiszem azt, hogy őseink hagyatékát tovább kell vinni, mindennapjainkba beépíteni. 15
SZATYOR GYŐZŐ a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, Kós Károly-díjas, a Finn Oroszlánrend lovagkeresztjével kitüntetett népi iparművész faműves szobrász, grafikusművész, a Népművészet Mestere ÁMENT ÉVA grafikus, bútorfestő népi iparművész, tanítvány 16 Diósberényben hagyományt tisztelő, sváb családba születtem. Büszke vagyok arra, hogy őseim több száz éves nyelvjárását beszélem, ugyanakkor magyarként szolgálom környezetemet. Tanáraim, Szatyor Győző népművészet tanárom, Bodor Ferenc az Iparművészeti Főiskola könyvtárosa, Andrásfalvy Bertalan és Tarján Gábor néprajzkutatók a Guzsalyas Körben és Magyarlukafán sok hasznos ismeretet nyújtottak, melyekből nap, mint nap merítek. Bútorfestő pályafutásom a kilencvenes évek elején kezdődött. Idős mesterektől, restaurátoroktól tanultam a szakmát. Portékáim egy részét a hagyományos, népi bútorfestés motívumai alkotják. Különösen kedvelem a Gömör-Torna vidéki, a dél-dunántúli formavilágot. Szülőfalum lum csodálatos, geometriai alapokon nyugvó 17 ORMÁNSÁGI VIRÁGZÓ ASZTALOSOK EMLÉKÉRE (TRIPTICHON) Alkotásaimhoz döntő indítást és állandó megújulást a szülőföldem adja. A népművészet és a képzőművészet megismerésének a vágya és szeretete arra kötelez, hogy munkáimban a hagyományok megőrzése és a mai valóság együttesen legyen jelen. Alkotó pedagógiával is ezt vállalom és hirdetem, ugyanis a pedagógiában ott él a művészet és a művészetben mindig ott él a pedagógia lehetősége. - írja ars poeticájában. Szatyor Győző a XX. század hetvenes éveiben indult nomád nemzedék következetes alkotó egyénisége... Alkotói programjának alapelvévé vált természetes anyag, valamint a hagyományos szerkezet alkalmazása Harminc éven keresztül végigvitt egy szellemi programot, kitartóan képvisel egy emberi-alkotói magatartást. (Bánszky Pál) Azért fogtam szerszámot a kezembe mint ahogyan őseink is tették, hogy az évszázados fákból én is faraghassak. Lelkemet zártam tárgyaimba, szobraimba. Tanítottam, amit megtanultam, hogy legyen majd később is kitől tanulni a jövő reménységével. Dolgoztam és dolgozom Isten dicsőségére, magam és társaim épülésére Elültetett fáim már gyümölcsöt teremnek. A hitem egyre nő lelkem templomában. (Szatyor Győző) DÉL-DUNÁNTÚLI IMPRESSZIÓ SZENNAI ÉS KÓRÓSI TEMPLOM- KAZETTÁK FELDOLGOZÁSA mintákat használt, melyeket szívesen festek a restaurált bútorokon. Munkáim másik részét gyógynövényekkel díszítem. A tárgyak formavilágát a népi kultúrából merítem, de ügyelnem kell arra is, hogy a funkció is kövesse a XXI. század igényeit. 2007 óta vezetem az Iharos Népművészeti Egyesületet. 2011 óta a Népművészeti Egyesületek Szövetsége Régi Ritka Mesterségek Szakmai Bizottságát vezetem. 2012 óta szervezem a Gömörszőlősi Értékmentő Tábort és a Budaörsi Mindszenty Katolikus Iskolában kézművességet tanítok.
18 VAJDA LÁSZLÓ a Magyar Művészeti Akadémia levelező tagja, kovács népi iparművész, a Népművészet Mestere A kovács szakmát a nyíregyházi szakmunkásképzőben tanultam, és a helyi kovács, Szép Gábor volt a mesterem. A tiszavasvári szakmunkásképzőben 11 évig voltam kovács szakoktató. 1986-ban a Népi Iparművészeti Tanács népi iparművész címet adományozott. Ez idő tájt több éven át művésztáborban vettem részt Tokajban. Megszerveztük az első Nemzetközi Kovácstalálkozót 1987-ben Nyíregyházán, és szervezni kezdtük az Országos Kovácsmíves Céhet. 1995-ben Mesterremek díjat, 1996-ban a Király Zsiga-díjat vehettem át, és 2004-ben megkaptam a Népművészet Mestere címet. 1990 óta saját műtermemben dolgozom, ahol eddig hét tanulót oktattam, köztük a saját fiamat is, akivel azóta is együtt alkotunk. Tanulóimmal együtt több nemzetközi kovácsfesztiválon, versenyen vettem részt, és jártam a svédországi Királyi Kovácsműhelyben is. Munkáim a karikagyűrűtől a harangig a díszmű kovácsolás minden részterületét felölelik. Egyedi, csak kézműves techni- TEMETŐI KERESZT kával készült tárgyakat készítek. A szakmámat nagyon szeretem, nincs annál nagyobb öröm, mint amikor az ember a látszólag rideg fémet a maga örömére megmunkálhatja és készít belőle másoknak tetsző míves tárgyakat. A kovácsolással viszonylag korán megismerkedtem, mivel Édesapám mellett nőttem fel. Már gyermekkoromban elbűvölt a vas izzása, az anyag megmunkálása, a tűz lángja, melege. 1996-ban gimnáziumi tanulmányaim elvégzése után iratkoztam be a debreceni szakképző intézetbe kovács szakra. Előtte, mellette, minden nyáron aktív inasa voltam Édesapámnak. Szüntelenül ösztönzött, segített, folyamatosan osan szakmai bemutatókon, kiállításokon vettem részt. 1998-ban kitűnő eredménnyel sikeres szakmai vizsgát tettem, és a Ma- gyarországi Kovácsmíves Céh tagja lettem. 2000-ben Pölöskei- Németh József Munkácsy-díjas ötvös iparművész magántanuló-nulója voltam Budapesten. 2006-ban Mitsuo Nishida japán kovácsmester tanulója Japánban. 2008- ban Walfrid Huber kovácsmester 1 hónapos művészeti kurzusának résztvevője Bécsben. 2007- ben a Népművészeti Egyesületek Szövetsége az Év Ifjú Mestere címet adományozott. Munkáimat megszakítás nélkül zsűriztetem. 2011-ben elnyertem a népi iparművész címet. 2012-ben Svédországban Világ Ifjúsági Népművészeti Találkozó küldöttje voltam a Népművészeti Egyesületek Szövetségének delegáltjaként. Törekszem munkáimban a szakmai alázatra, a pontos kivitelezésre, tudásom önzetlen átadására. IFJÚ VAJDA LÁSZLÓ kovács népi iparművész, művésztárs SZAMURÁJ KARD 19
VIDÁK ISTVÁN a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, a Népművészet Mestere, textilművész, keletkutató, szakíró VIDÁK ANNA nemezkészítő népművész, a Népművészet Ifjú Mestere, tanítvány 20 Vidák István és párja Nagy Mari a hetvenes évek elején fellépő Nomád Nemzedék élcsapatához tartozott. Faluról falura járva gyűjtötték magukba azt a tudást, emberséget, ami ma is legfőbb támaszuk. Több évtized alatt kifejtett munkásságukkal a népművészet ifjú mestereiből a hivatásos területen is jegyzett művészekké váltak. A nyolcvanas évek elejétől Kecskeméten élnek. Közreműködtek a Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely hagyományt és játékkultúrát terjesztő programjának kidolgozásában. 1984-ben majd 2004- ben Nemezművészeti Világtalálkozót, 1985-88 között Nemzetközi Alkotótáborokat szerveztek. Ez a négy év lett a nemezkészítés újrafelfedezésének és elterjesztésének kezdete a világon. Eddigi munkásságukról 43 kiadványt jelentettek meg. Tevékenységük azért különleges, mert egyidejűleg tevékenykednek, mint néprajzkutatók, alkotnak, mint művészek és tanítanak, mint szakoktatók. (Bánszky Pál) A NAGY ÖREG ÉLETFÁM Vidák Anna - nemezkészítő nép- művész vagyok. Szüleim (Nagy Mari és Vidák István) révén gyermekkorom óta foglalkozom kézműves mesterségekkel. Tőlük tanultam a mes- terség fogásait, a tanítását és a kutatásra való érzékenységet. Részt vettem nemeztábora- ikon, nemzetközi konferenciá- kon Európa szerte, kutató úton jártunk több alkalommal Belső- Ázsiában, a Kárpát-medencében. Alkotó tevékenységem mellett, hagyományos és modern nemezkészítést tanítok saját műhelyemben. 2011-ben megkaptam a Népművészet Ifjú Mestere címet. Specialitásom a selyemre dol- gozott nemez, az un. NUNO ne- mez - öltözékeket, kiegészítőket és tértextileket készítek. Ötvözöm a nemezkészítés, a szabás technológiáját újító módon, hogy az eredmény egy könnyű anyagú, elegáns vonalú és magyar hagyományokat éltető textília legyen. Vallom, hogy a minőségi népi iparművészeti tárgy használata emeli az emberek életminőségét. 21
KIÁLLÍTOTT ALKOTÁSOK JEGYZÉKE BERECZKY CSABA /4 1. Borotválkozó tükör 2. Csont fűszertartó 3. Fűzfa kéregedény 4. Fűszertartó garnitúra 5. Kutyagerenc bogrács alátét 6. Nyírfa kéregedény 7. Pásztortükrös 8. Szaru nyakék BERECZKY CSABÁNÉ /5 1. Kis szögletes szélcsipkés ekrüszínű terítő 2. Pókmintás kerek ekrüszínű terítő 3. Pókmintás szögletes ekrüszínű terítő 4. Rózsaveréses szélcsipkés ekrüszínű terítő 5. Tálcakendő vajszínű 22 FODORNÉ LÁSZLÓ MÁRIA /6 8. Trianoni emlékmű 7. Mécses tartó tálka 8. Mécses tartó tálka VIDÁK ISTVÁN /20 23 1. Ágytakaró 9. Tulipános életfa 1. A Nagy öreg 2. Díszpárnák 10. Tulipános életfa II. 2. Gyergyói hegyek 3. Étkezési garnitúra 11. Világfa 3. Életfa 4. Függöny 4. Ünnep 5. Kétoldalas étkezési garnitúra 5. Női süvegek KAMOCSAY JUDIT /7 1. Apró-mintás abrosz és takaró (varrt csipkével) 2. Asztali futó 3. Fehér csáncsált vállkendő 4. Récefogas abrosz 5. Tömvetelt cifrahímes asztalterítő és takaró (varrt csipkével) 6. Zöld csáncsált vállkendő GALÁNFI ANDRÁS /8 1. Asztal 2. Lóca 3. Szék GALÁNFINÉ SCHMIDT TERÉZ /9 1. Szőnyeg KÉKEDI LÁSZLÓ /10 1. Csomoros juhar doboz 2. Játéktároló 3. Kéreg véka 4. Lisztes doboz 5. Tűzött doboz KISGYŐRI FARAGÓ TÁBOR /11 KÖZTÉRI ALKOTÁSOK KÉPEI 1. Angyalok harsonával 2. Aradi vértanúk emlékmű 3. Falufa és színpad 4. Falukapu 5. Ökomenikus Betlehem 6. Ökomenikus Betlehem II. 7. 56-os emlékmű LANDGRÁF KATALIN /12 1. Félszedettes hosszúkendő (sötétkék mintával) 2. Kártya- és madzagszövéssel szőtt szalagok 3. Len abrosz (ekrüszínű szürke csíkozással) 4. Len abrosz (nyers len noppos pamutcsíkozással) 5. Nyakbavarrott szabású ing (barna csíkozással a kiemelt helyeken) 6. Rozmaringos hosszúkendő (rozsdaszín mintával) SZITTNER ANDREA /13 1. KÓDKÉP-KÉPKÓD kártyaszövéssel készült tértextil PETRÁS MÁRIA /14 1. Angyali üdvözlet 2. Angyalok 3. Babba Mária 4. Feszület 5. Katrincás Mária 6. Mária angyalsereggel 7. Mária asszonyokkal 8. Szent család 9. Üvegkelyhek 10. Világ királynője 11. Vizitáció PETRÁS ALINA /15 1. Címer 2. Csodaszarvas 3. Csodaszarvasos doboz 4. Életfa 5. Életfa 6. Nap SZATYOR GYŐZŐ /16 1. Ormánsági virágzó asztalosok emlékére (triptichon) 2. Világnak virága I. 3. Világnak virága II: ÁMENT ÉVA /17 1. Dél-Dunántúli impresszió szennai és kórósi templomkazetták feldolgozása VAJDA LÁSZLÓ /18 1. Falilámpa 2. Fokosok 3. Kandallóhoz tűzkosár 4. Kandalló szett 5. Kapacsok 6. 5 ágú gyertyatartó 7. Temetői kereszt 8. Tékozló fiú kisplasztika IFJÚ VAJDA LÁSZLÓ /19 1. Búra 2. Gyertyák 3. Korpusz 4. Magyar szablya 5. Szamuráj kard 6. Templomi jelzőcsengő 7. Tűzcsiholók 8. Zöld lámpa VIDÁK ANNA /21 1. Életfám 2. Női öltözet 3. Női kalapok 4. Umaj Ős asszony IMPRESSZUM Kiadja: Aba-Novák Agóra Kulturális Központ Nonprofit Kft. 5000 Szolnok, Hild J. tér 1. Szerkesztés: Berényi István Fotók: Illyés Csaba Nyomda: Tisza Nyomda Kft. 5000 Szolnok, Himba út 5. KIÁLLÍTOTT ALKOTÁSOK JEGYZÉKE
Népművészeti Tagozata alkotóinak kiállítása A KIÁLLÍTÁS KURÁTORA: Kenyeres Sándorné a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Népművészeti Egyesület elnöke A KIÁLLÍTÁS MEGTEKINTHETŐ: 2015. május 29-től június 19-ig hétfőtől péntekig 10.00-18.00, szombaton és vasárnap 10.00-16.00 óráig HELYSZÍN: Aba-Novák Agóra Kulturális Központ I. emeleti kiállítóterem (5000 Szolnok, Hild János tér 1.)