A Magyar Köztársaság energiabiztonsága Horváth J. Ferenc, elnök Magyar Energia Hivatal Energiabiztonság - 2009 Konferencia Stefánia Palota, Budapest, 2009. május 11.
ELLÁTÁSBIZTONSÁG AZ ENERGETIKÁBAN (1) Az ellátás biztonsága az energia folyamatos rendelkezésre állását jelenti az igényelt struktúrában, elfogadható minőségben és áron. A gazdaság és a társadalom szereplői eltérő mértékben érzékenyek az ellátás minőségére és biztonságára. A nagyobb biztonság, a magasabb minőség csak költségesebb szolgáltatás révén biztosítható. Az energiaellátás, különösen a vezetékes ellátás (villamos energia, földgáz, távhő) biztonságának fenntartása mind műszaki, mind gazdasági tekintetben jelentős erőfeszítést igényel. Az energetika eszközrendszere a nemzeti vagyon igen számottevő hányadát teszi ki. 2
ELLÁTÁSBIZTONSÁG AZ ENERGETIKÁBAN (2) Az ellátás biztonságának végső felelőse a piacgazdaságban is a kormány. A törvényi és a kapcsolódó jogi szabályozásnak, valamint az állami intézményi struktúrának együttesen kell garantálniuk az ellátás biztonságát. Az állam az energiaforrások folyamatos rendelkezésre állását a gazdaságdiplomácia eszközeivel is elősegíti. Az állam intézményei csak rendkívüli, minősített ellátási helyzetekben avatkoznak be, előre rögzített szabályrendszer szerint. Össze kell hangolni az ellátásbiztonság, a versenyképesség és a fenntarthatóság célrendszereit. A forrásoldali és a szállítási biztonság általában a hazai források esetében a legnagyobb. 3
ELLÁTÁSBIZTONSÁG AZ ENERGETIKÁBAN (3) Külső energiaforrások tekintetében a forráshelyek, a szállítási útvonalak és az energiafajták diverzifikálásával, továbbá biztonsági készletek tartásával lehet az ellátás biztonságát növelni. Az importtól való függés mérséklésén keresztül, az ellátásbiztonság céljait szolgálja az ésszerű takarékosság is. A szűkös pénzforrásokat mindaddig az energiatakarékosságra célszerű fordítani, míg ott hatékonyabbak (nagyobb eredményt hoznak), mint az energia-forrásbővítés területén. Olyan ösztönző rendszereket kell kiépíteni, amelyek kedvezően befolyásolják a fogyasztói szokásokat (DSM) és csökkentik az energiaigényeket (főként a csúcsigényeket). 4
ELLÁTÁSBIZTONSÁG AZ ENERGETIKÁBAN (4) A vezetékesenergia-szolgáltatás megbízhatóságát a forrásoldali, az átviteli (szállítási) és elosztói eszközök, az üzemirányítási és védelmi rendszerek, továbbá az irányítástkezelést végző szakszemélyzet együttesen határozzák meg. Az átviteli (szállítási) és elosztói hálózatokon mindig elegendő áteresztőképesség -tartalékot, a források területén pedig kapacitás-tartalékot kell fenntartani. 5
ENERGIAFORRÁSOK 6
HALMOZATLAN ENERGIAFORRÁSOK SZERKEZETE 100% 80% Gáz 60% 40% Olajtermékek 20% Szén 0% 1950 1953 1956 1959 1962 1965 1968 1971 1974 1977 1980 1983 1986 1989 1992 1995 1998 2001 2004 2007 Szén Egyéb szilárd e nergiahordozók Folyékony szénhidrogének Gáz szénhidrogének Primér villamos ene rgia 7
AZ ENERGIAFORRÁSOK SZERKEZETE 2008-BAN PJ-ban Primer villamos energia* 175,6; 13% Földgáz 514,7; 37% Megújuló energia hordozók 69,3; 5% Szén és szénféleség 150,6; 11% ebből lignit 54,2; 4% Olaj és olajtermékek 458,8; 34% 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Hazai termelés** 430,3; 31% Import 938,7; 69% * Vízerőművi, atomerőművi és import villamosenergia ** Az atomerőművi villamosenergiát hazai termelésként véve számításba 8
AZ ERŐMŰVI TÜZELŐANYAG-FELHASZNÁLÁS SZERKEZETE ÉS AZ IMPORT 2008-BAN PJ-ban Villam os energia import*; 39,0; 8% Egyéb; 32,6; 7% Atomerőmű* 148,2; 32% Földgáz; 152,3; 34% Szén; 81,5; 18% Vízerőmű*; 1,9; 0% * 10 MJ/kWh egyezményes egyenértékkel számolva Olaj; 6,0; 1%
A NETTÓ IMPORT RÉSZARÁNYA AZ ENERGIAHORDOZÓK BELFÖLDI FELHASZNÁLÁSÁBÓL, % Energiahordozók 1975 1980 1985 1990 1995 2000 2005 2008 Atomerőművi fűtőelem 100 100 100 100 100 100 ebből: Oroszország (1990-ig SZU) 100 100 100 100 100 100 Földgáz 12,6 40,3 37,1 57,6 59,4 74,6 80,8 82,5 ebből: Oroszország (1990-ig SZU) 12,6 40,3 37,1 57,6 59,4 66,1 73,5 74,7 Kőolaj és kőolajtermékek 81,1 76,8 72,8 71,5 69,9 75,6 80,3 85 Szénféleségek 22,6 23,7 29,7 17,2 30,5 30,4 41,4 43,9 Villamos energia 16,8 21,2 29 21,1 5,4 7,4 12,9 11,3 Import (nukleáris fűtőelem nélkül) 44,1 47,7 44,6 48,4 47,8 55,2 63,5 68,6 ENERGIAIMPORT ÖSSZESEN 44,1 47,7 50,2 60,8 61,9 69,9 76,6 79,4 10
FÖLDGÁZ 11
A FORRÁSOK SZERKEZETE Hazai termelés 19,5% MOL Rt. 19,3% Nyugati irányból (HAG) 20,1% Többi termelő 0,2% Import 80,5% Keleti irányból 60,4% 12
NAPI FÖLDGÁZFOGYASZTÁS ALAKULÁSA (millió m 3 ) Fogyasztás,, millió m 3 90 70 50 30 Elfogyasztott napi mennyiség Hazai termelés Elfogyasztott napi import Kitárolás Betárolás 10-10 -30 Kitárolás Betárolás Kitárolás 13
A FÖLDGÁZRENDSZER CSÚCSKAPACITÁSA (Mm 3 /nap) HAZAI TERMELÉS HAG IMPORT azon belül nyugati orosz BEREGSZÁSZ IMPORT azon belül orosz nem orosz TÁROLÓ ÖSSZESEN 8 9 3 6 30 25 5 51,5 98,5* * -15 C körüli napi középhőmérsékletig korlátozásmentesen elegendő a fűtési időszakban 14
A 2009. januári gázkrízis kronológiája 2008. december 19. Oroszország az ún. Early Warning Mechanism keretében tájékoztatta az EU-t, hogy az orosz-ukrán fél közötti pénzügyi elszámolási vita következtében problémák léphetnek fel a gázszállításokban. 2009. január 1. A Gazprom leállította az Ukrajnának szóló gázszállítást azzal, hogy az európai megrendelőknek szánt gázt továbbítja a tranzitvezetékbe. 2009. január 6. Megszűnt az Ukrajnán keresztüli európai földgázszállítás. 2009. január 7. A Gazprom tájékoztatása szerint leállította az Ukrajnán keresztüli európai tranzitszállításokat, mert az nem jutott el a megrendelőkhöz. 2009. január 20. Újraindult az Ukrajnán keresztüli orosz földgázszállítás Európába. Forrás: KHEM 15
A magyarországi események 2009. január 6. 20:30-tól 2009. január 7. 8:00 az FGSZ elrendelte a megszakítható fogyasztók kizárását, és az I. korlátozási kategória bevezetését; az FGSZ elrendelte a II. korlátozási kategória bevezetését; 2009. január 7. 2009. január 8. 9:30 jogszabályok kihirdetése a földgáz biztonsági készlet felhasználásának engedélyezéséről, valamint 2009. január 10-ének szabadnappá nyilvánításról; a II. korlátozási kategória feloldásra került; 2009. január 8-2009. január 15. 10:00 Magyarország hazai kitermelésből és nyugati importból származó gázt exportált a szerbiai, valamint boszniahercegovinai fogyasztók számára; az I. korlátozási kategória is feloldásra került; Forrás: KHEM 16
A FÖLDGÁZ FOGYASZTÁS- FORRÁS ALAKULÁSA 2009. január 6-19 között Korlátozás: I. kategória: 01.06. 20:30 01.15. 10:00 II. kategória: 01.07. 08:00 01.08. 09:30 Megjegyzés: A nyugati import január 8-tól a tranzitot is tartalmazza Forrás: FGSZ FRI Országos Telemechanikai Rendszere 17
A FÖLDGÁZ FOGYASZTÁS- FORRÁS ALAKULÁSA 2009. január 7-20 között Korlátozás: I. kategória: 01.06. 20:30 01.15. 10:00 II. kategória: 01.07. 08:00 01.08. 09:30 Megjegyzés: A nyugati import január 8-tól a tranzitot is tartalmazza Forrás: FGSZ FRI Országos Telemechanikai Rendszere 18
A TÁROLÓI MOBIL KÉSZLET január 20-án reggel és egy, ill. két évvel ezelőtt Forrás: E.ON Földgáz Storage Zrt. adatszolgáltatása és az FGSZ FRI Országos Telemechanikai Rendszere 19
Tervezett jogszabály-módosítások A korlátozási koncepció újragondolása; Elő kell segíteni az alternatív tüzelőanyagra történő áttérés lehetőségét; Az erőművek kötelező folyékony szénhidrogén-készletezésének felülvizsgálata; Át kell tekinteni a biztonsági földgáztárolással kapcsolatos szabályokat; Új szabály kialakítása a gázzal való takarékoskodás gázkorlátozás nélkül történő elrendelésére; Forrás: KHEM 20
Ellátásbiztonsági beruházások tárolóbővítések Országos kapacitás 2009. januárban: Kereskedelmi mobil kapacitás: 3720 Mm 3 Kereskedelmi kitárolási kapacitás: 53,2 Mm 3 /nap Stratégiai mobil kapacitás: 500 Mm 3 Stratégiai kitárolási kapacitás: 3 Mm 3 /nap E-ON Hajdúszoboszló: Mobil kapacitás: 1440 millió m 3 Kitárolási kapacitás: 20,2 Mm 3 /nap E-ON Pusztaederics: Mobil kapacitás: 340 Mm 3 Kitárolási kapacitás: 2,9 Mm 3 /nap E-ON Kardoskút: Mobil kapacitás: 280 Mm 3 Kitárolási kapacitás: 2,9 Mm 3 /nap E-ON Zsana: 2009: Mobil kapacitás: 1540 Mm 3 Kitárolási kapacitás: 26 Mm 3 /nap Stratégiai mobil kapacitás: 200 Mm 3 Stratégiai kitárolási kapacitás: 2,0 Mm 3 /nap 2010-től: Mobil kapacitás: 1940 Mm 3 Kitárolási kapacitás: 30 Mm 3 /nap MMBF Szőregi stratégiai tároló: 2009: Stratégiai mobil kapacitás: 300 Mm 3 Stratégiai kitárolási kapacitás: 1,0 Mm 3 /nap 2010-től: Stratégiai mobil kapacitás: 1200 Mm 3 Stratégiai kitárolási kapacitás: 20,0 Mm 3 /nap 2011-től: Kereskedelmi mobil kapacitás: 700 Mm 3 Kereskedelmi kitárolási kapacitás: 5,0 mm 3 /nap E-ON Maros-1: Mobil kapacitás: Kitárolási kapacitás: MOL/Gazprom tervezett tároló Mobil kapacitás: min. 1000 Mm 3 120 mm 3 (15 C) 1,2 Mm 3 /nap Forrás: MOL, FGSZ, E.On 21
Ellátásbiztonsági beruházások beszállítási útvonalak A források diverzifikálása érdekében folytatni kell az alternatív gázszállító útvonalak kiépítésére megkezdett munkát, legyen szó akár a Nabucco, akár a Déli Áramlat vezetékekről, vagy LNG terminálról. Forrás: KHEM 22
Ellátásbiztonsági beruházások rendszerösszekötés NETS program horvát-magyar, román-magyar, szlovák-magyar r e n d s z e r ö s s z e k ö t ő g á z v e z e t é k e k Forrás: KHEM 23
Nabucco Déli Áramlat HAG import 4,5 Mrd m 3 /év MEGLÉVŐ ÉS SZÓBA KERÜLT HATÁRKERESZTEZŐ FÖLDGÁZSZÁLLÍTÓ KAPACITÁSOK Adria LNG III. Betáplálás 10 (?) Mrd m 3 /év Beregszászi betáplálás Import 11,0 Mrd m 3 /év Tranzit be 4,3 Mrd m 3 /év Bővítés: 11 Mrd m 3 /év Erőmű 2400 MW Célvezeték 5 Mrd m 3 /év Meglévő vezeték Szóba került projekt Nabucco 30 (?) Mrd m 3 /év Adria LNG 8-10 (?) Mrd m3/év Déli Áramlat Röszke Tranzit ki 4,3 Mrd m3/év Déli Áramlat 20-30 (?) Mrd m3/év 24
KŐOLAJ ÉS -TERMÉKEK 25
KŐOLAJTERMÉK-ELLÁTÁS (1) 100% 90% A hazai kőolajtermék felhasználás kb. 7 Mt/év A felhasználás szerkezete Energetikai (tüzelési) célú 15% 80% 70% 60% 50% Import 6 Mt/év Vegyipari alapanyag, kenőanyag 25% Üzemanyag (közlekedés) 60% 40% 30% 20% 10% 0% Hazai termelés 1 Mt/év Szállítási útvonalak Barátság olajvezeték déli ága, Adria olajvezeték (kétirányú szállítási lehetőség), vasúti szállítás, folyami szállítás, termékvezetékek, a termékek közúti szállítása. 26
KŐOLAJTERMÉK-ELLÁTÁS (2) Biztonsági készletezés központi készletezés kőolajban és termékekben (90 napi készlet), finomítói, kereskedelmi és nagyfogyasztói készletek (több napos ellátást biztosítanak). Hazai eredetű bio-üzemanyagok (bioetanol, biodízel) környezetvédelmi célokat szolgálnak, növelik az ellátás biztonságát, 2010-re az üzemanyagok közel 6 %-át teszik ki. 27
A BARÁTSÁG ÉS ADRIA KŐOLAJVEZETÉKEK Szlovákia 28
VILLAMOSENERGIA 29
FESZÜLTSÉG KIMARADÁS OKOZÓI MAGYARORSZÁGON 30
A FOLYAMATOS ELLÁTÁS ÁLLAMI ELLENŐRZÉSE Erőművek esetén a tüzelőanyag és az erőművi tartalékok figyelése. Az átviteli és elosztó hálózat (természetes monopólium) esetében az állam felügyeletet gyakorol (ösztönöz/büntet). ÁLLAM 31
AZ ELLÁTÁS MEGBÍZHATÓSÁGÁNAK GAZDASÁGI ÖSZTÖNZÉSE Az ösztönző/büntető mechanizmus 2003. január 1.-től van hatályban. Első alkalmazása 2004. július 1.-től. Második alkalmazása 2007. július 1.-től. Olaszország, Írország, Norvégia és Anglia után Magyarország vezette be az ösztönző tarifa szabályozást Európában. 32
A CENTREL VILLAMOSENERGIA-RENDSZERE Forrás: MVM ZRt. 33
Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Horváth J. Ferenc 34