A MAGYAR KÉZILABDA SZÖVETSÉG ALAPSZABÁLYA

A MAGYAR KÉZILABDA SZÖVETSÉG ALAPSZABÁLYA 2014

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. (1) A Magyar Kézilabda Szövetség (a továbbiakban: Szövetség) a Magyarországon működő, a kézilabda sportágban sporttevékenységet folytató sportszervezetek és magánszemélyek tevékenységét összehangoló, munkájukat elősegítő, a kézilabda sportágat irányító önkormányzati elven alapuló, közhasznú szervezetként tevékenykedő egyesület (országos sportági szakszövetség) (2) Működését a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, (a továbbiakban Ptk.), a Sportról szóló 2004. évi I. törvény (a továbbiakban St.), illetőleg az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV törvény (a továbbiakban: Civil tv.), valamint Alapszabálya, továbbá a baseli székhelyű Nemzetközi Kézilabda Szövetség (IHF) és a bécsi székhelyű Európai Kézilabda Szövetség (EHF) alapszabályai szerint fejti ki. (3) A Szövetség politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, pártoknak anyagi támogatást nem nyújt és azoktól támogatást nem fogad el. (4) A Szövetség jogi személy, jogi személyek a Szövetség szervezeti egységeként a megyei (budapesti) Kézilabda Szövetségek (a továbbiakban megyei szövetség). (5) A Szövetség tevékenysége az St. 21.. (2) bekezdése szerint közhasznú tevékenységnek minősül, a Szövetség az St. 20.. (1) bekezdése szerinti sporttevékenység szervezésével kapcsolatos tevékenységet fejti ki. A Szövetség közhasznú tevékenységéről Magyarország alaptörvénye XX. Cikk, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény 13 (1) bekezdés 15. pontja szerint, továbbá a sportról szóló 2004. évi I. törvény 49 -a szerint az Államnak, illetve helyi önkormányzatnak kell gondoskodnia. A Szövetség nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen közhasznú szolgáltatásaiból. Törölt: 1959. évi IV. 2. (1) A Szövetség neve: Magyar Kézilabda Szövetség, rövidített neve: MKSZ. Hungarian Handball Federation (HHF) (2) A Szövetség székhelye: 1146 Budapest, Istvánmezei út 1-3. III/305. (3) A Szövetség működési területe: Magyarország (4) A Szövetség alapítási éve: 1933. 3. (1) A Szövetség jelvénye: köralakban keret-szerűen a kör bal felső karéjából kiinduló, nagy betűkkel szedett MAGYAR KÉZILABDA SZÖVETSÉG felirat, benne sematikus, labdát felugorva lövő, a fej és a jobb testfél tekintetében piros, a bal testfél 2

tekintetében zöld, és közötte fehér színnel hagyott alak, jobb kezében arany színű labdával. (2) A Szövetség pecsétje: kör alakú felírás a Szövetség nevének feltűntetésével, középen a Szövetség jelvénye. (3) A Szövetség zászlaja: csúcsán álló háromszög alakú, az egyik oldalán piros, fehér, zöld színek, közepén az állami címerrel, a másik oldalán fehér alapon a Szövetség jelvénye és neve, mindkét oldalon aranyszínű szegély. 4. (1) A Szövetség működése felett törvényességi felügyeletet az ügyészség gyakorol. (2) A Szövetség tagja a Nemzetközi Kézilabda Szövetségnek (IHF) és az Európai Kézilabda Szövetségnek (EHF), amelyeknek alapszabályait, szabályzatait és határozatait magára nézve kötelezőnek ismeri el. (3) A Szövetség, annak tagjai, a tag sportolói és hivatalos személyei, a Szövetség szervezeti egységei, szervei és testületei, valamint ezek hivatalos személyei tevékenységük során kötelesek a (2) bekezdésben foglalt szabályokat, valamint a Szövetség jelen Alapszabályát és más szabályzatait, továbbá a kézilabda sportág verseny- és játékszabályait mindenkor betartani. A tag a nevezés benyújtásával nyilatkozik ezen szabályzatok ismeretéről és elfogadásáról. (4) A Szövetség gondoskodik arról, hogy tagjai, szervezeti egységei, szervei és testületei, valamint tisztségviselői, alkalmazottai és megbízottai megismerjék és betartsák a (2) és (3) bekezdésben meghatározott szabályzatokat és szabályokat. A Szövetség gondoskodik arról, hogy ezen szabályzatok és szabályok magyar nyelven a Szövetség honlapján mindenki számára elérhetőek legyenek. II. A SZÖVETSÉG FELADATAI 5. A Szövetség Magyarország területén irányítja, szervezi és ellenőrzi a kézilabdasportot (beleértve ebbe a strandkézilabdázás, szivacskézilabdázás, utcai kézilabdázás /street handball/, csörgőlabda és kerekesszékes kézilabda sportágakat is), mint közhasznú tevékenységet, közreműködik az St-ben meghatározott feladatok ellátásában, képviseli a sportág és tagjai érdekeit, részt vesz a nemzetközi sportszervezetek tevékenységében. 6. (1) A Szövetség kizárólagosan jogosult a) meghatározni és kiadni a működéséhez szükséges szabályzatokat; b) a sportág nemzetközi szabályaival és az Alapszabállyal összhangban kialakítani a sportág hivatásos, amatőr és vegyes (nyílt) versenyrendszerét és e 3

versenyrendszer alapján szervezni a sportág versenyeit, beleértve a strandkézilabdázást is; c) megrendezni a Magyar Nemzeti Bajnokságot, illetve a Magyar Kupát; d) meghatározni és kiadni a hazai és a nemzetközi versenynaptárt; e) működtetni a nemzeti válogatott kereteket, és általuk képviselni Magyarországot a nemzetközi sportrendezvényeken; f) megadni vagy megtagadni a sportági nemzetközi szakszövetségek, illetve a sportági külföldi szakszövetségek által megkívánt hozzájárulást magyar kézilabdázók külföldi vagy külföldi kézilabdázók magyarországi versenyzéséhez; g) képviselni a sportágat a nemzetközi szervezeteiben, és részt venni azok munkájában. h) szabályzatban rendezni az általa kiírt (szervezett, rendezett) sportrendezvényekkel kapcsolatos vagyoni értékű jogok (szponzorációs és kereskedelmi szerződések) hasznosításának módjait és feltételeit; i) a h) pont szerinti vagyoni értékű jogok hasznosításáról szerződést kötni, j) a Nemzetközi Edzőképző Központot működtetni, k) edzői tevékenységet engedélyhez kötni és ennek feltételeit meghatározni. (2) A Szövetség az (1) bekezdésben megállapított kizárólagos feladatokon, illetve jogosítványokon kívül a) meghatározza a sportág utánpótlás és egyéb fejlesztési céljait, erre tervet dolgoz ki és gondoskodik ezek megvalósításáról; b) jogszabályok és szabályzatai alapján maga, illetve a megyei szövetségei útján gondoskodik a sportágban a kézilabdázók nyilvántartásáról, igazolásáról, átigazolásáról; c) erre vonatkozó jogszabályok alapján a versenyszabályokat megsértő sportszervezetekkel, kézilabdázókkal és sportszakemberekkel szemben a sportfegyelmi szabályzatban megállapított joghátrányokat alkalmazza; d) meghatározza a sportlétesítmények a sportág szempontjából történő használatának feltételeit, a létesítményekkel szembeni szakmai követelményeket; e) meghatározza a sportrendezvények rendezésével kapcsolatos sportági szakmai szabályokat; f) érvényesíti a doppingtilalmat; g) megfelelő feltételek fennállása esetén megköti a EMMI Sportért Felelős Államtitkársággal, illetve a Magyar Olimpiai Bizottsággal, valamint a Magyar Paralimpiai Bizottsággal a támogatási szerződést; h) a Szövetség egészére kiterjedően támogatási és más kereskedelmi szerződéseket köt a sportág céljainak elérése érdekében; i) képviseli a sportág érdekeit az állami szervek és a helyi önkormányzatok, a Magyar Olimpiai Bizottság, valamint annak szakmai tagozatai, a sportközalapítványok, a sportszövetségek, illetve a civil szervezetek, illetve más gazdálkodó szervezetek előtt; j) alapszabályában meghatározott módon szolgáltatásokat nyújt tagjainak, közreműködik a tagok közötti viták rendezésében, elősegíti a sportágban működő sportszakemberek képzését és továbbképzését; 4

k) ellátja a sportági nemzetközi szakszövetségek szabályzataiban és a jogszabályokban, így elsősorban a sporttörvényben, illetve saját alapszabályában megállapított feladatokat; l) adatokat szolgáltat az állami sportinformációs rendszernek; m) meghatározza a kézilabda sportági utánpótlás-fejlesztési koncepcióját és gondoskodik annak végrehajtásáról; n) ellenőrzi a kézilabda sportág versenyrendszerében szervezett, vagy versenynaptárában egyébként szereplő sportrendezvények biztonságot lebonyolítását; o) ellátja a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao.), valamint az ahhoz kapcsolódó rendeletek alapján a látvány-csapatsportban működő szakszövetség számára előírt feladatokat. (3) A versenyszerű kézilabdázó egyik sportszervezetből a másik sportszervezetbe való átigazolásának feltételeit és módját a Szövetség állapítja meg. (4) A nemzeti válogatott keretek működtetése során a Szövetségre a sportszervezetekre vonatkozó szabályokat is alkalmazni kell. III. A SZÖVETSÉG TAGSÁGA A SZÖVETSÉG TAGJAI 7. (1) A Szövetség tagsága önkéntes. Tagjai jogok és kötelezettségek terjedelme alapján tevékenykedhetnek. (2) A Szövetségnek ezen alapszabály szerint közvetlenül tagja minden a Szövetség versenyrendszerében résztvevő sportszervezet, sportiskola, vagy utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítvány, amely felvételét kéri, a Szövetség alapszabályának rendelkezéseit magára kötelezőnek ismeri el, a tagdíjat megfizeti és a felvételhez jogszabályban meghatározott feltételek fennállnak. 8. (1) A tagfelvétel ügyében a sportszervezet székhelye szerint illetékes megyei szövetségek döntenek. A megyei szövetségek a tagfelvételről 15 napon belül írásban tájékoztatják a Szövetség főtitkárát. A megyei szövetség döntésével szemben az érdekelt 30 napon belül jogorvoslattal élhet, melynek folytán a másodfokú döntés az MKSZ Elnöksége hatáskörébe kerül. A tagfelvételt nyert sportszervezet a Szövetség tagjává válik, a megyei szövetségeknek saját tagjaik nincsenek. (2) Tagsági viszonyt csak egy jogcímen lehet létesíteni. (3) A Szövetség és a megyei szövetségek a Szövetség tagjairól a megyei szövetségek a területükön székhellyel rendelkező tagokról - nyilvántartást vezetnek. A nyilvántartás tartalmazza a tag sportszervezet nevét, székhelyét, képviselőjének nevét és lakóhelyét, továbbá annak a versenyrendszernek (bajnokságnak) a megnevezését, amelyben a sportszervezet részt vesz. A megyei szövetségek minden év február 28-ig kötelesek 5

írásban adatot szolgáltatni a jelen bekezdésben rögzített adatokról a Szövetség főtitkárának. (4) A szövetségi tagság megszűnik kilépéssel az MKSZ Fegyelmi Bizottsága általi kizárással jogutód nélküli megszűnéssel (5) A tag kizárására csak abban az esetben kerülhet sor, ha a tagdíjfizetési kötelezettségének írásbeli felszólítás ellenére három hónapnál hosszabb időtartamig nem tesz eleget, illetve ha a Szövetség alapszabályát és egyéb szabályzatát, valamint határozatait, illetve a verseny- és játékszabályokat súlyosan és vétkesen megszegi. Kizárásra fegyelmi eljárás során hozott jogerős fegyelmi határozatba foglalt fegyelmi büntetésként kerülhet sor. A fegyelmi eljárás lefolytatására a Szövetség Fegyelmi Szabályzatát kell alkalmazni, az alábbi eltérésekkel: Fegyelmi eljárást kizárás tárgyában a Szövetség bármely tagja, vagy bármely szerve kezdeményezheti a Szövetség Elnökségénél. Kizárás tárgyában a fegyelmi eljárást az Elnökség folytatja le. Az írásbeli kezdeményezést a Szövetség főtitkárához kell benyújtani, a főtitkár a kezdeményezést 8 napon belül továbbítja a Szövetség elnökének. Az elnökség a kizárás tárgyában köteles a kezdeményezés elnök általi kézhezvételétől számított 30 napon belül tárgyalást tartani, mely tárgyalásra köteles meghívni azt a tagot, akivel szemben a kizárást kezdeményezték. A meghívót a kizárandó tagnak úgy kell megküldeni, hogy azt a kizárandó tag a tárgyalás időpontját megelőző legalább 8 nappal korábban igazoltan kézhez kapja. Formázott: Behúzás: Bal: 0,8 cm, Nincs felsorolás vagy számozás Formázott: Behúzás: Bal: 0,8 cm, Sorköz: Legalább 1 pt, Nincs felsorolás vagy számozás A tárgyaláson a kizárandó taggal ismertetni kell a kizárást kezdeményező iratot, és részletesen tájékoztatni kell arról, hogy milyen okból folyik vele szemben kizárási eljárás. A kizárandó tag részére biztosítani kell, hogy az ügyben részletes nyilatkozatot tegyen, szükség esetén, kérelmére a tárgyalást el kell halasztani, legfeljebb 15 napra. A kizárandó tag jogosult nyilatkozatát írásban is beterjeszteni és jogosult az eljárás során jogi képviselőt igénybe venni. Az elnökség a kizárandó tag meghallgatását követően dönt a kizárás kérdésében, amennyiben a kizárandó tag szabályszerű idézés ellenére a tárgyaláson nem jelent meg, úgy az ügydöntő határozat a meghallgatás hiányában is meghozható. Az elnökség a határozatát a főtitkáron keresztül, annak meghozatalától számított 8 napon belül írásban küldi meg a kizárandó tagnak. A kizárás tárgyában hozott határozattal szemben nincs helye fellebbezésnek. (6) A tagdíj mértékét és fizetésének szabályait az Elnökség évente határozza meg. A tagdíjat a Szövetség számlájára kell befizetni, kivéve a megyei bajnokságban szereplő sportszervezeteket, akik a tagdíjat közvetlenül a területileg illetékes, a tagfelvételről döntő megyei szövetségekhez fizetik. Törölt: azzal, hogy a tag kizárását a Fegyelmi Bizottságnál a Szövetség Elnöksége kezdeményezheti. Formázott: Behúzás: Bal: 0,8 cm, Nincs felsorolás vagy számozás A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI 6

9. (1) A tagok jogai: a) részt vehet küldöttei útján a Szövetség Küldöttgyűlésén és határozatainak meghozatalában, b) küldöttei útján választhat és küldöttei, illetve jelöltjei útján választható, c) részt vehet a Szövetség tevékenységében és rendezvényein, d) észrevételeket, javaslatokat tehet, illetőleg véleményt nyilváníthat a Szövetség, valamint szerveinek működésével kapcsolatban, amelyre a Szövetség érintett szervének legkésőbb 30 napon belül írásban kell válaszolnia, e) ajánlásokat tehet a Szövetség szervezeteit és a sportágat érintő kérdések megtárgyalására, f) a Szövetség elnökétől és főtitkárától tájékoztatást igényelhet a Szövetség bármely tevékenységéről, g) igénybe veheti a Szövetség szolgáltatásait, a kiadványain feltűntetheti szövetségi tagságát. (2) A tagok kötelezettségei: a) a sportág fejlődésének és eredményességének elősegítése, b) a Szövetség, az IHF és az EHF Alapszabályának, szabályainak, szabályzatainak, a verseny- és játékszabályoknak betartása, valamint a Szövetség szervei által hozott határozatoknak végrehajtása, c) a Szövetség célkitűzései megvalósításának elősegítése, a rendes tagságból ráháruló, illetve meghatározott feladatok teljesítése, d) a sportág népszerűsítése, e) a tagdíjnak az Elnökség által megállapított határidőig történő megfizetése. Törölt:, ügyvezető igazgatójától TISZTELETBELI ELNÖKÖK, TISZTELETBELI ELNÖKSÉGI TAGOK ÉS PÁRTOLÓI CÍMEK ADOMÁNYOZÁSA 10. (1) A Küldöttgyűlés tiszteletbeli elnöki címet adományozhat a Szövetség azon volt elnökeinek, akik kimagasló tevékenységükkel a Szövetség célkitűzéseit eredményesen támogatták. (2) Tiszteletbeli elnök cím adományozható azoknak a személyeknek is, akik több évtizeden keresztül kimagasló érdemeket szereztek a kézilabdázás fejlesztésében, a Szövetség munkájának támogatásában. (3) A Szövetség tiszteletbeli elnökségi tagja cím azoknak adományozható, akik az elnökség tagjaként vagy más fontos területen több évtizeden keresztül kimagasló tevékenységükkel a Szövetség célkitűzéseit eredményesen támogatták. (4) A Szövetség tiszteletbeli elnökeinek és elnökségi tagjainak személyére a Küldöttgyűlés jelölőbizottsága vagy az Elnökség tehet javaslatot. 7

(5) A Szövetség pártolója cím használatára jogosult az a természetes személy, aki rendszeres társadalmi munkájával és ehhez fűződő rendszeres a Szövetség által meghatározott díj fizetésével a Szövetség munkáját támogatja. A pártolói cím odaítélése az Elnökség hatáskörébe tartozik. (6) A Szövetség támogatója cím használatára jogosult az a jogi személy, amely a Szövetség közhasznú létét elismerve azt rendszeres pénzügyi vagy egyéb támogatással segíti. IV. A SZÖVETSÉG ÜGYINTÉZŐ ÉS KÉPVISELETI SZERVEI 11. A Szövetség szervei: a) a küldöttek gyűlése (a továbbiakban és előzőekben Küldöttgyűlés) b) az Elnökség c) a Felügyelő Bizottság d) a megyei (budapesti) szövetségek (továbbiakban: megyei szövetségek) e) az NB I-es Liga, f) az Amatőr Tanács g) a bizottságok és albizottságok h) Nemzetközi Edzőképző Központ i) Nemzeti Kézilabda Akadémia j) az MKSZ iroda Törölt: <#>Társadalmi Tanácsadó Testület Formázott: Kiemelt V. A SZÖVETSÉG LEGFELSŐBB SZERVE KÜLDÖTTGYŰLÉS 12. (1) A Szövetség legfelsőbb szerve a tagok küldötteiből álló Küldöttgyűlés. A Küldöttgyűlésen dönteni kell legalább 3 fő mandátumvizsgáló bizottság, 1 fő jegyzőkönyvvezető, 2 fő jegyzőkönyv hitelesítő és 3 fős szavazatszámláló bizottság megválasztásáról, akiknek a megbízása az adott Küldöttgyűlésre szól. A Küldöttgyűlésen megjelentekről jelenléti ívet kell felvenni. A Küldöttgyűlésen megjelenők esetében a Mandátumvizsgáló Bizottság végzi el a megjelent képviseleti joga jogszerűségének ellenőrzését. Ez esetben, a Küldöttgyűlést megelőzően, a jelenléti ív aláírásakor ellenőrzi a Küldöttgyűlésen megjelent személy személyazonosságát, illetve azt, hogy a Küldöttgyűlésen megjelenő személy jogosulte a tag képviseletére. Ennek megállapítására 90 napnál nem régebbi eredeti cégkivonat, vagy kivonat szolgál, amennyiben pedig nem a nyilvántartott képviselő jelenik meg, úgy ezen felül a képviselő által teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazás is szükséges. A Mandátumvizsgáló Bizottság az Amatőr Formázott: Behúzás: Bal: 0,8 cm, Nincs felsorolás vagy számozás Formázott: Betűtípus: Times New Roman, Nem Félkövér, Formázott: Betűtípus: Times New Roman, Nem Félkövér, Formázott: Betűtípus: Times New Roman, Nem Félkövér, Formázott: Betűtípus: Times New Roman, Nem Félkövér, Formázott: Betűtípus: Times New Roman, Nem Félkövér, 8

Tanács, vagy a megyei szövetség által a 13. (5) bekezdése szerint megküldött iratok alapján ellenőrzi, hogy az adott személy küldöttként joghatályosan megválasztásra került-e. Amennyiben a Mandátumvizsgáló Bizottság megállapítja a megjelent személy képviseleti jogának jogszerűségét, úgy a mandátumot igazolja, egyúttal a megjelent személy aláírja a jelenléti ívet. Az így igazolt személy jogosult szavazásra és a Küldöttgyűlésen való részvételre. A Mandátumvizsgáló Bizottság a megvizsgált okiratokat a Küldöttgyűlést követően a Szövetség főtitkárának köteles átadni. (2) A Küldöttgyűlést az elnökségnek évente legalább egyszer rendes ülésre össze kell hívnia. A Küldöttgyűlés időpontját az elnökségnek legalább 30 nappal korábban kell megállapítania és ugyanekkor írásban kell tagjait értesíteni a Küldöttgyűlés helyszínéről, időpontjáról és tervezett napirendjéről. A Küldöttgyűlést rendszerint a Szövetség székhelyére kell összehívni, amennyiben ennek bármilyen akadálya van, a Küldöttgyűlés más helyszínre is összehívható. (3) A Küldöttgyűlést az Elnökségnek rendkívüli ülésre az erre vonatkozó kezdeményezés kézhezvételétől számított legkevesebb tizenöt, legfeljebb harminc napon belüli időpontra össze kell hívnia, ha a) a tagok legalább egyharmada az ok és a cél megjelölésével ezt kéri; b) a bíróság azt elrendeli. c) a Felügyelő Bizottság indítványára (4) A Küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: a) az Alapszabály elfogadása és módosítása; b) az Elnökség éves szakmai beszámolójának és a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) szerinti beszámolójának, a következő évi szakmai és pénzügyi tervének, valamint a közhasznúsági jelentésnek az elfogadása, továbbá az Felügyelő Bizottság beszámolójának elfogadása; c) a Szövetség más szakszövetséggel való egyesülésének, illetve szétválásának elhatározása; d) a Szövetség jogi személyiségű szervezeti egységeinek létrehozása és megszüntetése; e) a Szövetség jogutód nélküli megszűnésének kimondása, és rendelkezés a megmaradó vagyonról, az Alapszabály 35.. (14) bekezdés figyelembevételével; f) a Szövetség elnökének, alelnökeinek, az elnökség tagjainak, az Felügyelő Bizottság elnökének és tagjainak megválasztása, visszahívása g) tiszteletbeli elnök illetve tiszteletbeli elnökségi tag címek odaítélése, illetve visszavonása; h) a kézilabda sportág stratégiai fejlesztési koncepciójának elfogadása; i) mindaz, amit jogszabály és az alapszabály a Küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal. (5) Az Elnököt, az alelnököt (alelnököket) és az Elnökség további tagjait a Küldöttgyűlés 4 évre választja, azzal, hogy az utóbb megválasztott elnök, alelnök, vagy elnökségi tag mandátumának érvényessége a többi elnökségi tag mandátumának érvényességéhez igazodik. Az Elnökség tagjai újraválaszthatóak és visszahívhatók. Amennyiben Formázott: Betűtípus: Times New Roman, Nem Félkövér, Formázott: Betűtípus: Times New Roman, Nem Félkövér, Formázott: Betűtípus: Times New Roman Törölt: önkéntes feloszlásának 9

bármilyen okból az Elnökség tagjainak több, mint 50 %-a utóbb kerül megválasztásra, úgy a korábban megválasztott elnökségi tagok (beleértve az elnököt és az alelnököket is) mandátuma igazodik az újonnan megválasztott tagok (beleértve az elnököt és az alelnököket is) mandátumához, azzal, hogy amennyiben ilyen módon a korábban megválasztott elnökségi tagok (beleértve az elnököt és az alelnököket is) mandátuma az ilyen meghosszabbítással a 4 évet meghaladná, úgy valamennyi elnökségi tag (beleértve az elnököt és az alelnököket is) megbízatása a korábban megválasztott elnökségi tagok (beleértve az elnököt és az alelnököket is) megválasztásától számított 4 év elteltével szűnik meg. (6) A Szövetség Küldöttgyűlése négy év időtartamra figyelembe véve és megfelelően alkalmazva az (5) bekezdésben foglaltakat Elnökből, továbbá kettő tagból álló Felügyelő Bizottságot választ. A Felügyelő Bizottság elnöke és tagjai az MKSZ Küldöttgyűlésén tanácskozási joggal részt vehetnek. (7) A Felügyelő Bizottság írásbeli jelentésének hiányában a Küldöttgyűlés az Sztv. szerinti beszámolóról, közhasznúsági jelentésről és a következő évi pénzügyi tervről nem dönthet. (8) A Szövetség köteles könyvvizsgálót is megbízni gazdálkodásának ellenőrzésére. A könyvvizsgáló írásbeli jelentésének hiányában a Küldöttgyűlés az Sztv. szerinti beszámolóról és a következő évi pénzügyi tervről nem dönthet. A KÜLDÖTTGYŰLÉSEN SZAVAZÁSRA JOGOSULT TAGOK HATÁROZATKÉPESSÉG 13. (1) A tagokat a Küldöttgyűlésen a küldöttek az alábbiak szerint képviselik: a.) az NB I. osztályban szereplő sportszervezetenként: 1-1 fő b.) az NB I/B osztályban szereplő három sportszervezetenként: 1-1 fő c.) az NB II. osztályban szereplő négy sportszervezetenként: 1-1 fő d.) megyei bajnokságban induló, valamint felnőtt versenyrendszerben részt nem vevő, az adott megyében székhellyel rendelkező öt sportszervezetenként: 1-1 fő e.) az a tag, amely bármely osztályban férfi és női szakosztályt is működtet, a szakosztályok e tekintetben külön sportszervezetenként veendők figyelembe f.) az a tag, amely több bajnoki osztályban is indít csapatot, csak egy sportszervezetként vehető számításba és rá arra a legmagasabb osztályra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, amelyben csapatot indít. (2) A küldöttek megbízása a (3) (4) bekezdés szerinti tájékoztatás Szövetséghez történő beérkezésétől hatályos. (3) A küldötteket NB I-ben az NB I-es sportszervezeteknek NB I/B-ben és NB II-ben az Amatőr Tanács által szervezett gyűlésen, a megyei bajnokságban induló sportszervezeteknek, továbbá a felnőtt versenyrendszerben részt nem vevő, az adott megyében székhellyel 10

rendelkező sportszervezeteknek a székhely szerint illetékes megyei szövetség által szervezett gyűlésen kell megválasztani és tájékoztatni arról az MKSZ irodát a Küldöttgyűlést megelőző legkésőbb 20 nappal, azzal, hogy az írásbeli tájékoztatást a 20. nap éjfélig elsőbbségi küldeményként postára kell adni. (4) Az NB I-es sportszervezetek a küldött nevét a sportszervezet bejegyzett képviselőjének aláírásával írásban közlik a Szövetség elnökével, a Szövetség irodájába való megküldéssel, legkésőbb a (3) bekezdésben megjelölt időpontig. (5) A küldöttválasztó gyűlésekről /(3) bekezdés második és harmadik albekezdés/ az azokat szervező amatőr tanács, illetve a megyei szövetség jegyzőkönyvet és jelenléti ívet köteles felvenni, és a jegyzőkönyvben, vagy külön íven szerkesztett határozatban köteles rögzíteni a küldöttválasztás eredményét. A gyűléseket követő 5 munkanapon belül a jegyzőkönyvet, a jelenléti ívet, illetve ha külön íven került megszövegezésre, a küldöttválasztás eredményét tartalmazó határozatot eredeti példányban, a jegyzőkönyv hitelesítőinek választott 2 személy által aláírva kell a Szövetség irodájába megküldeni a Szövetség elnökének. A küldöttválasztó gyűlés időpontjáról és helyéről a meghívókat a küldöttválasztás előtt legalább 8 nappal ki kell küldeni az érintett sportszervezeteknek. (6) A megválasztott küldöttek mandátuma a rendes Küldöttgyűlésre és az azt követő, a következő évi rendes közgyűlésig megtartott valamennyi esetleges rendkívüli Küldöttgyűlésre érvényes. (7) A küldöttek visszahívhatók, a visszahívásra a megválasztásra vonatkozó szabályok megfelelően alkalmazandók. Amennyiben a küldött meghal, vagy a megválasztására jogosult szervezetnek akadályoztatását jelenti be, vagy küldötti mandátumáról lemond, úgy a megüresedett helyre a megválasztásra vonatkozó szabályok szerint kell új küldöttet választani. 14. (1) A Küldöttgyűlésre meghívandók: a) tanácskozási joggal az EMMI Sportért Felelős Államtitkárság, a Magyar Olimpiai Bizottság, illetve egyéb sportszövetségek képviselője, b) tanácskozási joggal a Szövetség bizottságainak és albizottságainak vezetői, c) a hírközlő szervek képviselői, d) tanácskozási joggal tiszteletbeli elnökök, tiszteletbeli elnökségi tagok, társelnökök és más, az Elnökség döntése alapján meghívandó vendégek. e) tanácskozási joggal a megyei szövetségek elnökei, a Liga elnöke, az Amatőr Tanács elnöke, a szövetségi kapitányok és a szakmai igazgató 11

f) tanácskozási joggal az Elnökség és a Felügyelő Bizottság tagjai (2) A Küldöttgyűlés határozatképessége: a) a Küldöttgyűlés határozatképes, ha a küldöttek több mint a fele megjelent, b) ha a Küldöttgyűlés a kitűzött kezdési időponttól számított egy óra várakozás után sem határozatképes, a Küldöttgyűlést 8 napon túli és 30 napon belüli időpontra újból össze kell hívni, amely Küldöttgyűlés, az eredeti napirendi pontokban a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes; a fenti szabályok figyelembevételével a megismételt Küldöttgyűlést is lehetőség szerint minden év május 31. napjáig össze kell hívni c) a határozatképességet a Küldöttgyűlésen a döntések előtt ellenőrizni kell. A KÜLDÖTTGYŰLÉS NAPIRENDJE 15. (1) A Küldöttgyűlés napirendjét a Szövetség Elnöksége állapítja meg és terjeszti a Küldöttgyűlés elé. Az Elnökség jogosult a Küldöttgyűlés napján és helyszínén rendkívüli napirendi pont felvételére is, ha az összes kiadható mandátumhoz viszonyítottan a küldöttek többsége azt megszavazza. (2) A Szövetség tagjai, vagy szervei által indokolással beterjesztett javaslatokat abban az esetben lehet napirendre tűzni, ha azokat a Küldöttgyűlés időpontja előtt legalább 15 nappal benyújtják az Elnökségnek. Az e határidő után vagy a Szövetség Küldöttgyűlésén beterjesztett javaslatok abban az esetben tárgyalhatók, ha a Küldöttgyűlésen valamennyi küldött jelen van és a kérdés napirendre vételéhez a Küldöttgyűlés egyhangúlag hozzájárult. Ha a határidőben szabályosan beterjesztett javaslatot az elnökség nem veszi napirendre, úgy a Közgyűlés a napirend elfogadását megelőzően egyszerű többséggel dönt a beterjesztett javaslat napirendre vételéről. (3) Az Alapszabály módosítására bármely tag és az Elnökség tehet javaslatot. Az Alapszabály módosítására vonatkozó javaslatot a tag köteles a Küldöttgyűlés időpontját legalább 15 nappal megelőzően írásban benyújtani a Szövetség elnökének, azzal, hogy ezen időpontig a javaslatnak be kell érkeznie. Az Alapszabály módosítására kizárólag írásos előterjesztés alapján kerülhet sor. Törölt: az összes kiadható mandátumhoz viszonyítottan a küldöttek többsége azokat megszavazta. Formázott: Behúzás: Bal: 0,8 cm, Nincs felsorolás vagy számozás A KÜLDÖTTGYŰLÉS HATÁROZATHOZATALA 16. (1) A Küldöttgyűlés határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A nyílt szavazás kézfelemeléssel (szavazólap felmutatásával) történik. 12

Szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni. Ismételt szavazategyenlőség esetén a határozati javaslatot elvetettnek kell tekinteni. Háromnegyedes szótöbbségű határozat szükséges az Alapszabály módosításához, a Szövetség céljának módosításához, a Szövetség megszüntetéséhez, valamint jelen Alapszabályban ilyenként meghatározott más ügyekben való döntéshez. (2) A Küldöttgyűlés titkos szavazással választja meg a Szövetség az Alapszabály 12. (5-6) bekezdéseiben meghatározott tisztségviselőit. A Küldöttgyűlés egyszerű többséggel a tisztségviselő választásra is nyílt szavazást rendelhet el. A Küldöttgyűlés szavazásra jogosult küldötteinek 1/3-a más kérdésben is indítványozhat titkos szavazást. A megválasztható tisztséggel azonos számú jelölt esetén a választás nyílt szavazással is történhet. (3) A titkos szavazás szavazólap urnába helyezésével történik. A szavazatok összesítését a szavazatszámláló bizottság végzi. (4) Az egyszerű többséget a jelenlévő küldöttek több mint felének igen szavazata jelenti. (5) Az Alapszabály 12. (5-6) bekezdéseiben meghatározott tisztségviselőket választó Küldöttgyűlés előtt legalább egy hónappal a Szövetség Elnöksége jelölőbizottságot hoz létre. A jelölő bizottságnak a tisztségviselőkre vonatkozó javaslatát ezen bizottság elnöke terjeszti a Küldöttgyűlés elé. A jelölőlistát a Küldöttgyűlés egyszerű szótöbbséggel kiegészítheti. (6) A Küldöttgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv pontos elkészítése érdekében az elhangzottak elektronikus úton, hang- és képfelvétel formájában is rögzíthetők, erről a Küldöttgyűlésen résztvevőket a Küldöttgyűlés megnyitásakor tájékoztatni kell. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a Küldöttgyűlésen elhangzott felszólalások és javaslatok lényegét, valamint a hozott határozatokat, azok tartalmát, időpontját, hatályát és a döntéshozatali arányt. A jegyzőkönyvet a Küldöttgyűlés elnöke és a jegyzőkönyvvezető, továbbá két, a Küldöttgyűlésen megválasztott személy hitelesítik. (7) A Szövetség Küldöttgyűlése nyilvános. (8) A Küldöttgyűlés határozatait, döntéseit, valamint a közhasznú szervezetként működő Szövetség éves beszámolóját az EMMI Sportért Felelős Államtitkárság hivatalos lapjában, illetve a Szövetség honlapján a Közgyűlést követő 60 napon belül közzé kell tenni. A Küldöttgyűlésen hozott határozatokról és döntésekről a megyei szövetségek útján vagy egyéb módon (Hírlevél) a tagokat is értesíteni kell. (9) A Szövetség köteles a Küldöttgyűlés által elfogadott beszámolóját, valamint közhasznúsági mellékletét a könyvvizsgálói záradékkal együtt az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő 5. hónap utolsó napjáig az Országos Bírósági Hivatalnál letétbe helyezni és közzétenni ugyanolyan formában és tartalommal, mint amelynek alapján a könyvvizsgáló a beszámolót felülvizsgálta. A Szövetség köteles a beszámolót és közhasznúsági mellékletét saját honlapján elhelyezni, és köteles a közzétett adatok folyamatos megtekinthetőségét legalább a közzétételt követő második üzleti évre vonatkozó adatok közzétételéig biztosítani. (10) A Küldöttgyűlést az elnök, akadályoztatása esetén valamelyik alelnök, az ő akadályoztatásuk esetén pedig a főtitkár nyitja meg. A Küldöttgyűlés megnyitását követően a Mandátumvizsgáló Bizottság elnöke tesz jelentést a Küldöttgyűlést Formázott: Behúzás: Bal: 1,5 cm, Nincs felsorolás vagy számozás 13

határozatképességéről. A Küldöttgyűlést az elnök, vagy az alelnökök valamelyike, vagy a főtitkár vezeti le, illetve a levezetésre jogosult más levezető elnök felkérésére tehet javaslatot, ez utóbbi esetben a levezető elnök személyéről a Küldöttgyűlés dönt. Ezt követően a Küldöttgyűlés megválasztja a 3 tagból álló Mandátumvizsgáló Bizottságot, az ugyancsak 3 tagból álló Szavazatszámláló Bizottságot, 2 fő jegyzőkönyv hitelesítőt, továbbá a jegyzőkönyvvezetőt, valamennyiüket levezető elnök indítványára. Ugyanaz a személy több funkcióra is felkérhető, amennyiben a funkciók ellátása az érdemi munkavégzést nem akadályozza. A Küldöttgyűlés tisztségviselőinek megválasztását követően a Küldöttgyűlés a napirendet fogadja el, majd az elfogadott napirend szerinti sorrendben kerülnek a napirendi pontok megtárgyalásra. Amennyiben a Küldöttgyűlés teljesíti a napirendjéből fakadó kötelezettségeit, levezető elnök zárja be a Küldöttgyűlést, majd a Küldöttgyűlési jegyzőkönyvet a levezető elnök és a 2 jegyzőkönyv hitelesítő írja alá. VI. ELNÖKSÉG AZ ELNÖKSÉG ÖSSZETÉTELE 17. (1) Az Elnökség létszáma 9 fő (elnök, 2 alelnök, és 6 elnökségi tag). (2) Elnökségi tag az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől. Ezen tisztségekre olyan személy is megválasztható, aki nem tag képviselője. Az Elnökség tagjai közül 1-1 főt a Küldöttgyűlés az NB I-es Kézilabda Liga női-, illetve férfi csatapainak képviselőjeként választ meg, rájuk az NB I-es Kézilabda Liga Törölt: 8 Törölt: 5 Formázott: Behúzás: Bal: 0,6 cm, Nincs felsorolás vagy számozás Törölt: Az Elnökségnek csak olyan magyar állampolgár vagy Magyarországon bevándorlási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár lehet a tagja, aki nincs eltiltva a közügyek gyakorlásától. Az Elnökség tagjai tisztségüket társadalmi munkában látják el. Formázott: Automatikus sorszámozás + Szint: 1 + Számozás stílusa: 1, 2, 3, + Kezdő sorszám: 1 + Igazítás: Bal oldalt + Igazítás: 0 cm + Tabulátorhely: 0,8 cm + Behúzás: 0,8 cm Formázott: Behúzás: Bal: 0,8 cm, Nincs felsorolás vagy számozás 14

jogosult javaslatot tenni, és a Liga javaslata alapján a javasolt személyek felkerülnek a jelölőlistára. (3) Az Elnökség tagjainak főbb jogai és kötelezettségei: a) részvétel az elnökségi üléseken és az Elnökség határozatainak meghozatalában, b) észrevételek, javaslatok tétele a kézilabdázással és a Szövetség működésével kapcsolatban, c) felvilágosítás kérése a kézilabdázással összefüggő ügyekben a tisztségviselők döntéseivel kapcsolatban, d) javaslattétel Küldöttgyűlés, illetve elnökségi ülés összehívására, e) megbízás alapján a Szövetség képviselete, f) a szövetségi határozatok és ajánlások megtartása, illetve végrehajtása, g) közreműködés minden olyan feladatban, amely a kézilabdázás fejlődését szolgálja, illetve amelyre megbízást kapnak, h) részvétel a Küldöttgyűlésen, válaszadás az ott feltett kérdésekre. (4) Az Elnökségi tagság megszűnik: a) ha a megbízás lejár, b) lemondással, c) visszahívással, d) elhalálozással e) kizáró ok bekövetkezésével, f) a Ptk. 3:25 -ában meghatározott egyéb esetekben. (5) Az elnök, az alelnökök, illetve az elnökség tagjai visszahívhatók. A visszahívást a Szövetség legalább 75 tagja, vagy legalább 2 fő elnökségi tag együttesen kezdeményezheti. A kezdeményezést a kezdeményezők írásban juttatják el a Szövetség főtitkárához, melyet a főtitkár 30 napon belül köteles az Elnökség elé terjeszteni. Az Elnökség köteles legalább 30, legfeljebb 45 napon belüli időpontra Küldöttgyűlést összehívni, melynek napirendjére kell tűzni a visszahívásra vonatkozó kezdeményezést. A visszahívási kezdeményezés írásos előterjesztését az Elnökség a küldötteknek megküldi. (6) A visszahívás titkos szavazással történik, azzal, hogy a küldöttgyűlés egyszerű többséggel elrendelheti nyílt szavazás lefolytatását is. Érvényes és eredményes a visszahívás az érintett személyre, vagy személyekre vonatkozóan, amennyiben a határozatképes Küldöttgyűlésen jelen lévő küldöttek több, mint fele a visszahívást megszavazza. (7) A Küldöttgyűlés egyszerű többséggel dönthet úgy is, hogy nem az egyes elnökségi tagokat, hanem az Elnökséget, mint testületet hívja vissza, mely esetben a szavazás egységesen az Elnökség valamennyi tagjára vonatkozik. Kivételt képez ez alól az olyan elnökségi tag személye, akinek a megválasztása és a visszahívásról döntő Küldöttgyűlés időpontja között 6 hónap még nem telt el. Az ilyen elnökségi tagok csak abban az esetben hívhatók vissza, ha tisztségükre méltatlanná váltak, és ez esetben is személyükre akkor is külön kell szavazni, ha egyébként a visszahívás az Elnökségre, mint testületre vonatkozik. Amennyiben a Küldöttgyűlés az Elnökséget, mint testületet hívja vissza, de az elnökségi tagok között van olyan, akinek a 15

megválasztása óta 6 hónap még nem telt el, úgy ezen személyek mandátuma továbbra is megmarad, és csak a megüresedett helyekre lehet új választást kiírni. (8) Amennyiben a visszahívás miatt az Elnökség létszáma a 19.. (5) bekezdésben rögzített létszám alá csökken, a Küldöttgyűlés dönt azonnali választásról, mely esetben a jelölőlistát a Küldöttgyűlés a jelenlévők javaslatai alapján egyszerű többséggel állítja össze. Amennyiben a jelölőlista összeállítása bármilyen okból akadályba ütközik, vagy egyébként a küldöttek egyszerű többséggel úgy határoznak, úgy a választásra új Küldöttgyűlést kell összehívni, mely esetben az új Küldöttgyűlés időpontjáról - melyet legalább 30, legfeljebb 60 napon belüli időpontra kell tűzni is dönteni kell. AZ ELNÖKSÉG HATÁSKÖRE ÉS FELADATAI 18. (1) A Szövetség tevékenységét a Küldöttgyűlések közötti időszakban az Elnökség, mint a Szövetség képviseleti (ügyintéző) szerve irányítja. Az Elnökség a Szövetség működését érintő valamennyi kérdésben döntésre jogosult szerv, kivéve azokat az ügyeket, amelyek az Alapszabály szerint a Küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartoznak, vagy amelyeket a Küldöttgyűlés saját hatáskörébe vont, illetve a Szövetség más szervének hatáskörébe utalt. Az Elnökség ülései nyilvánosak, azonban az Elnökség indokolt esetben különösen üzleti titok, személyiségi jogvédelem esetén ettől eltérően is rendelkezhet. (2) Az Elnökség köteles az éves beszámoló elkészítésével egyidejűleg közhasznúsági jelentést is készíteni. (3) A közhasznúsági jelentésnek tartalmaznia kell: a) a számviteli beszámolót, b) a költségvetési támogatás felhasználását, c) a vagyon felhasználására vonatkozó kimutatást, d) a cél szerinti juttatások kimutatását, e) a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalapból, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásaitól, az egészségbiztosítási önkormányzattól, és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét, f) a Szövetség vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét, valamint g) a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót. (4) A közhasznúsági jelentés nyilvános, abba bárki betekinthet, és abból saját költségére másolatot kérhet. (5) Az Elnökség feladatai: a) a Szövetség Küldöttgyűlésének előkészítése és összehívása, b) a Küldöttgyűlés és az Elnökség határozatai végrehajtásának biztosítása, illetve szervezése, 16

c) a Szövetség törvényes, alapszabályszerű és folyamatos működésének biztosítása, d) a szervezeti- és működési-, gazdálkodási-, a fegyelmi- stb. szabályzatok megállapítása és módosítása, e) az évi költségvetés előterjesztése, f) bizottságok, albizottságok létrehozása, megszüntetése és működtetése (kivéve azokat a bizottságokat, amelyeket a küldöttgyűlés hoz létre és szüntet meg), g) bizottságok és albizottságok vezetőinek és tagjainak megbízása és felmentése, h) az MKSZ ügyvezető igazgatójának kinevezése és munkaszerződéssel történő alkalmazása. i) szövetségi kapitányok, szakmai igazgató, és az SZMSZ által az Elnökség kinevezési és felmentési jogkörébe sorolt más személyek megbízása és felmentése, j) tagfelvételi kérelmek II. fokon történő elbírálása, k) a hatáskörébe utalt jogorvoslati kérelmek elbírálása, l) mesteredzői címre, állami kitüntetésekre, a Szövetség támogatója címre és egyéb elismerések adományozására vonatkozó javaslattétel, döntés a hatáskörébe tartozó elismerések adományozásában; m) a világversenyeken résztvevő küldöttségek összetételének jóváhagyása, n) a nemzetközi kapcsolatok elveinek kialakítása és gyakorlati megvalósításának figyelemmel kísérése, o) az olimpiai felkészülési terv elfogadása, p) kapcsolattartás az EMMI Sportért Felelős Államtitkársággal, a Magyar Olimpiai Bizottsággal, annak szakmai tagozataival és a sportszervezetekkel, q) döntés a Szakmai és Versenybizottság albizottságaként működő játékvezetői albizottság elnökének javaslata alapján a nemzetközi minősítésű játékvezetők IHF-hez és EHF-hez történő felterjesztése kérdésében, r) az éves tagdíj összegének és a tagdíjfizetési szabályzat megállapítása, s) döntés könyvvizsgáló személyéről és díjazásáról, t) döntés mindazokban a kérdésekben, amelyeket jogszabály vagy a Szövetség Küldöttgyűlése hatáskörébe utal. u) a megyei szövetség működési rendjének meghatározása v) a Szövetség pártolóinak nyilvántartása, w) mindaz, amit jogszabály, vagy jelen Alapszabály ilyenként meghatároz. (6) Az Elnökség a kézilabdázást jelentősen támogató magánszemélyt a két küldöttgyűlés közötti időszakban társelnök címmel ruházhat fel, aki tanácskozási joggal részt vehet az Elnökség ülésein. (7) Az Elnökség megfelelő fedezet birtokában dönt a rendkívüli a költségvetésben nem szereplő, valamint az előirányzatot meghaladó kiadásokról. Felhasználási jogkörében dönt a költségvetési előirányzatok évközi módosításáról, átcsoportosításáról. (8) Az Elnökség kizárólagos hatáskörébe tartozik a Szövetség részére ingatlan vagyon megszerzése, megterhelése, elidegenítése, hitel felvétele, jogról való lemondás, továbbá gazdasági társaság alapítása, abban tulajdon szerzése, üzletrész, illetve más tagsági jogok elidegenítése, megterhelése, azzal, hogy a Szövetség csak olyan gazdasági társaság tagja lehet, ahol felelőssége nem korlátlan. Törölt: a Társadalmi Tanácsadó Testület tagjainak kinevezése és visszahívása 17

(9) A Szövetség képviseletében az Elnökség a magyar kézilabdasport támogatása és fejlesztése céljából alapítványokat hozhat létre. Az alapítványok kuratóriumainak tagjaira vonatkozó javaslatok megtétele az Elnökség, mint az alapító ügyintéző és képviseleti szerve kizárólagos hatáskörébe tartozik. (10) A banki utalványozási jogkört a tisztségviselők és az Elnökség tagjai közül kettő személy együttesen gyakorolhatja. AZ ELNÖKSÉG MŰKÖDÉSE 19. (1) Az Elnökség ülését az Elnök hívja össze írásban, az időpont, a helyszín és a napirend megjelölésével. Az Elnökség a Szövetség céljainak és feladatainak, valamint a Küldöttgyűlés határozatainak figyelembevételével maga állapítja meg munkatervét, készíti el szervezeti és működési szabályzatában ügyrendjét. (2) Az Elnökség az ügyrendben meghatározott időszakonként, de éves, vagy féléves ülésterv alapján legalább kéthavonként ülésezik. Rendkívüli ülést kell összehívni, ha az Elnök, a főtitkár, a Felügyelő Bizottság nevében annak elnöke, vagy az elnökségi tagok egyharmada ok és cél megjelölésével indítványozza. Az ülés helyéről, időpontjáról és a megtárgyalandó kérdésekről az előterjesztések megküldésével legalább egy héttel korábban értesíteni kell az elnökség tagjait és a meghívottakat. Sürgős esetben rövidebb határidő is megállapítható. (3) Az Elnökség üléseire állandó jelleggel meg kell hívni a Szövetség főtitkárát, szakmai igazgatóját, jogi szakértőjét, a versenyigazgatót, férfi és női szövetségi kapitányát, az Amatőr Kézilabda Tanács elnökét, az NB I-es Kézilabda Liga elnökét, a Felügyelő Bizottság elnökét, valamint a feladatkörüket érintő kérdések megtárgyalásakor esetenként a szakmailag érintett más személyeket. (4) Az Elnökség a tagok több mint a felének jelenléte esetén határozatképes. Határozatképtelenség miatt elhalasztott elnökségi ülést 14 napon belül ismételten össze kell hívni. (5) Amennyiben a két Küldöttgyűlés közötti időszakban a Szövetség Elnökségének létszáma 5 alá csökken, 30 napon belül Küldöttgyűlést kell összehívni, új elnökségi tagokat kell választani. (6) Az Elnökség határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Ha az Elnökségi ülésen szavazategyenlőség keletkezik, a határozati javaslat elvetettnek minősül. (7) Bármely elnökségi tag kívánságára többségi határozattal megerősített titkos szavazással is dönthet. (8) Az Elnökség üléseiről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv pontos elkészítése érdekében az elhangzottak elektronikus úton, hang- és képfelvétel formájában is rögzíthetők, erről az elnökségi ülésen jelenlévőket az ülés megnyitásakor tájékoztatni kell. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a napirendet, a megjelenteket, az ülésen elhangzott felszólalások lényegét, javaslatokat, valamint a hozott határozatokat és döntéshozatal arányát. A határozatokról az érintett szerveket és személyeket, továbbá a megyei szövetségeket Hírlevél útján vagy egyéb módon 15 napon belül értesíteni kell, és ugyanezen határidőn belül a határozatokat a Szövetség honlapjára fel kell tenni. Törölt:, az ügyvezető igazgató Törölt: ügyvezető igazgatóját, 18

AZ ELNÖKSÉG FELÜGYELETI ÉS FELÜLVIZSGÁLATI JOGKÖRE 20. (1) Felügyeleti jogkörében az Elnökség a Szövetség által létrehozott szervei (kivétel: Küldöttgyűlés, Felügyelő Bizottság) és a tisztségviselőinek a kézilabda sportág egészét érintő ügyekben hozott első fokú jogerős határozatait kérelemre a megyei szövetségek jogerős I. fokú határozatait - megsemmisítheti, megváltoztathatja, vagy új eljárásra visszaadhatja, ha az jogszabállyal, az Alapszabállyal, vagy a Szövetség egyéb szabályaival, szabályzataival, illetőleg a Küldöttgyűlés vagy az Elnökség vagy valamely bizottság jogerős és kihirdetett határozataival ellentétes. (2) Felülvizsgálati jogkörében az Elnökség a megyei szövetségek szabályzatait, határozatait megsemmisítheti, és a megyei szövetségeket új eljárás lefolytatására utasíthatja, illetve megváltoztathatja, VII. TISZTSÉGVISELŐK ELNÖK, ALELNÖKÖK, ELNÖKSÉGI TAGOK, FŐTITKÁR, FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG ELNÖKE ÉS TAGJAI ELNÖK 21. (1) A Szövetség élén az Elnök áll, aki a többi tisztségviselővel együttműködve, az Elnökség közreműködésével irányítja és vezeti a Szövetség tevékenységét. (2) Az Elnök feladatai és hatásköre: a) vezeti a Küldöttgyűlés és az Elnökség üléseit, b) képviseli a Szövetséget, c) közreműködik az Alapszabály és az egyéb szabályok, szabályzatok, valamint a Küldöttgyűlési és elnökségi határozatok végrehajtásában és ellenőrzésében, d) figyelemmel kíséri a Szövetség bizottságainak munkáját, e) tájékoztatja a hírközlő szerveket a Szövetség tevékenységéről, f) kapcsolatot tart a megyei szövetségekkel, g) aláírási és utalványozási jogkört gyakorol, h) intézkedik mindazokban az ügyekben, amelyek nem tartoznak a Küldöttgyűlés, az Elnökség, illetőleg a Szövetség egyéb szerveinek kizárólagos hatáskörébe, i) az Elnökség határozatának megfelelően munkáltatói jogkört gyakorol a főtitkárral szemben, Törölt: z Törölt: ügyvezető igazgatóval 19

j) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály, illetőleg a Küldöttgyűlés vagy az Elnökség hatáskörébe utal. (3) Az elnököt távolléte vagy akadályoztatása esetén az alábbi személyek helyettesítik: alelnökök, főtitkár vagy az Elnök által erre a célra megbízott elnökségi tag, vagy tisztségviselő. Az Elnök képviseleti jogkörét meghatározott ügyekben, vagy az ügyek meghatározott csoportjában a Szövetség más tisztségviselőjére is átruházhatja. (4) Az alelnökök feladatait, hatáskörét és jogkörét az Elnökség határozza meg. (5) Amennyiben a Szövetség - letétbe helyezett beszámolója alapján - központi költségvetésből származó bevétele a Civil tv. 53.. (7) bekezdés és 54.. szerint eléri, vagy meghaladja az éves bevétel felét, az Elnök vagyonnyilatkozat tételére köteles a beszámoló letétbe helyezését követő 90 napon belül. Főtitkár 22. (1) A főtitkár a Szövetséggel munkaviszonyban álló tisztségviselő. Felette a munkáltatói jogokat a Szövetség Elnöke gyakorolja, Elnökségi határozat alapján. A főtitkár a Szövetség szervezetének vezetője, felelős a Szövetség gazdálkodásáért. (2) A főtitkár feladatai és hatásköre: a) a Szövetséggel munkaviszonyban álló dolgozók felett a Munka Törvénykönyve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állók esetében az arra vonatkozó jogszabály alapján gyakorolja mindazon jogokat, amelyek nem tartoznak az elnökség kizárólagos hatáskörébe, b) meghatározza az a) pontban rögzített jogviszonyban állókkal kötendő szerződések feltételeit, c) felelős a Szövetség szerződéseiért és szabályzataiért, gondoskodik a szerződések megkötéséről és nyilvántartásáról, a szabályzatok nyilvántartásáról és hozzáférhetőségéről, d) a tisztségviselőkkel és a Szövetség szerveivel együttműködve összehangolja a Szövetség és szervezeti egységei tevékenységét, biztosítja az Alapszabály, valamint a hatályos jogszabályok, illetve a szabályzatok betartását, e) összehangolja az Elnökség, a bizottságok és albizottságok, a tisztségviselők és a munkaviszonyban, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló dolgozók munkáját, f) szervezi és figyelemmel kíséri a Közgyűlés és az Elnökség határozatainak végrehajtását, g) előkészíti a Közgyűlést, illetve az Elnökség üléseit, h) aláírási és utalványozási jogköre van, Törölt:, ügyvezető igazgató Törölt: Ügyvezető igazgató 22. Törölt: <#>Az ügyvezető igazgató a Szövetséggel munkaviszonyban álló személy. Felette a munkáltatói jogokat az MKSZ Elnöke gyakorolja. Az ügyvezető igazgató a Szövetség szervezetének vezetője. <#>Az ügyvezető igazgató felel a Szövetség gazdálkodásáért. Törölt: Az ügyvezető igazgató feladatai és hatásköre: <#> a Szövetséggel munkaviszonyban álló dolgozók felett a Munka Törvénykönyve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állók esetében az arra vonatkozó jogszabály alapján gyakorolja mindazon jogokat, amelyek nem tartoznak az elnökség kizárólagos hatáskörébe, <#>meghatározza az a) pontban rögzített jogviszonyban állókkal kötendő szerződések feltételeit, <#>felelős a Szövetség szerződéseiért és szabályzataiért, gondoskodik a szerződések megkötéséről és nyilvántartásáról, a szabályzatok nyilvántartásáról és hozzáférhetőségéről, <#>aláírási és utalványozási jogköre van, <#>a tevékenységi körébe tartozó kérdésekben tájékoztatja a hírközlő szerveket, <#>figyelemmel kíséri a Szövetséget érintő jogszabályokat és biztosítja azok végrehajtását, és szükség esetén kezdeményezi a Szövetség határozatainak módosítását, <#>utasítási joga van a gazdasági tanácsadó, a gazdasági ügyintéző és a jogi tanácsadó irányában, <#>elkészíti a Szövetség költségvetését és éves beszámolóját, <#>a látvány-csapatsportok támogatásával összefüggő, a Szövetséget, mint a tagok szakmai programja jóváhagyása iránti kérelmet elbíráló szervezet számára előírt feladatok elvégzése és felügyelete (bírálat, határozatok elkészítése, támogatási igazolások kiállítása, stb.), <#>az Elnök akadályoztatása esetén, annak meghatalmazásával képviseli a Szövetséget, illetve felhatalmazás alapján helyettesít más tisztségviselőket. (4) Az ügyvezető igazgató tevékenységéről az Elnökségnek köteles beszámolni. Törölt: 3 Törölt: z ügyvezető igazgató 20