I f f Huszonegyedik évfoly^ 22. szán\. Orosháza, 1903. május 28-én» M i l. EGYHÁZ ÉH ISKOLA Előfizetés dija : Egész évre. lskor. Fél évre... (f. Negyedévre. 3 Egy szám ára 3 4 fill. MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN. Kiadótulajdonos és szerkesztő : Felelős szerkesztő : VERES JÓZSEF. HAJTS BÁLINT. Hirdetés dija: Egész oldal. le kor. Fél oldal... 8 Negyed oldal. 4 Nyolczad oldal. JSî Theologiai oktatásügyünk reformjához. Válaszul a magyarországi ág. h. ev. ker. egyház theologiai rendszere* c. javaslatra. (Folytatás.) Ili. Ámde a javaslat nemcsak meghamisítása a xsinati törvénynek és megtagadása a protestantiz - -raus szellemének; hanem c y ni ku s kigúnyo -lása és semmibevétele egyetemes egyházunk nemes tradícióinak, a me iyeket theologiai szakoktatásunk fejlesztése érdekében teljes egy évszázad óta ápolt lelkében. Valóban az. Mert. miként bevezetésemben említettem, egyszerűen fehér lapot csinált a múltból, holott pedig minden alkotásnak csak ügy van a léte biztosítva, ha az összes idegszálaival a mult fejlődés természetes talajában gyökerezik. Jól ismeri e tétel igazságát Mayer kollega is, a ki a jelen visszás helyzetnek ós tarthatatlan állapotnak* elejét veendő, a jövő egészséges -fejlődés" érdekében csak egy orvosszert ismer:»visszatérni oda, a honnan theologiai főiskoláink legújabb fejlődése megindult, a régi jó alapokra." Szerettem volna ugyan, ha Mayer kollega űr e régi jó alapokat," a melyekről theologiai főiskoláink legújabb fejlődése megindult," közelebbről is megjelöli, igy általánosságban bajos dolog magunkat az ó gondolatába bele találni. Nézetem szerint ez alapokat lerakva találjuk a zsinati törvényben, a mely a régi fejlődést betetőzi s egyúttal a legújabb fejlődésnek is normáló elvét képezi. Glauí előadó úr, a kit az illusztris albizottság a.körültekintő és mélyreható megfontolást igénylő" javaslat megszerkesztésével és substrátumszerű előterjesztésével megbizott s a kinek, mint az egyetemes egyház médiumának egyedüli normativumát csak a zsinati törvény kópezhe.te, hogy e zsinati törvény igazi intencióit lejezhesse ki munkálatában, vissza kellett volna tekintenie a törvény előzményeire is, mélyire hatni az intenciók genetikus kialakulásának: 's ha ezt teszi, munkálata bizonynyal egészen más képet nyer, több haszonnal jár s néki is kudarcz helyett elismerést terem. Hanem hát ő előadói feladatának a könnyebb végét fogta meg. Elengedte magának a kérdés alapos és mélyre* ható tanulmányozását, úgy gondolván, elég annak nyélbeütéséhez egy-két statisztikai adat, aztán egy-két épen kéznél levő intézeti szervezet és tanrend, melyekhez sikerült Mayer Endre eperjesi theol. tanár úr szives közreműködését is megnyernie.*... Hogy e forrásokból aztán mily remeket produkált volt szerencsétlenségem előző bírálatomban kimutatni. «Tárjuk tel hát itt, most, egy pillanatra a múltat, kérdezzük meg elődeinket, mit terveztek, mire törekedtek, mi után vágyakoztak : és értsük meg szavukból a jövőt. Mert a nép, a mely múltját megtagadja, tradicióit semmibe veszi s azokból üres lapot csinál : hitvány nép s nem méltó az életre. Mit mond hát az a mult?.évtizedek óta" mondja az 1869. ó\i egyetemes gyűlés jkve (19. p.) egy törekvés, e gy vágy lelkesítette hazai egyházegyetemünket, t. i, hogy egy a létező kerületi intézeteknél magasabb színvonalú önálló, teljesen felszerelt theol. akadémiát tótesit." E törekvéseknek nyitja első sorban a XVIII. század végén s a XIX. század elején dívott s nemzeti létünket aláásni törekvő jozefinismus,
majd meg a szent római birodalom megdőltével 8 igy a német császári cim elvesztóvel megalakult új Habsburg-császárság, a mely politikai rendszerében teljesen a jozefinismus elvein állott. I Ferencz helytartótanácsa az általa kiadott új,ratio educationist" 1807. aug. 7-ón kelt intézvény nyel a protestánsokra is ráerőszakolja, ezt azonban ők egyrészt alkotmányos okból (mert az t. i. nem törvényhozás útján, hanem rendeletileg jött létre), másrészt pedig paedagogikai megfontolásból (mert iskoláik e rendszer mögött úgysem maradtak) visszautasítják s helyette 1809 ben a Schedius-Lovich féle rendszert fogadták el, megállapítván a legfelső fokon a tanrendszert 5 évfolyamban, 5 tanerővel (philosophia -f- jog 3 év, theologia 2 év.) Ugyanakkor az egyetemes gyűlés kimondja egy egyetemes theologiai facul tás íelállitásának a szükségét. E nemzeti ós egyházi szempontból egyaránt válságos időben ágostai és helvét hitv. eleink évről-évre tanácskoznak s 1808-ban ós 1809-ben tartott ily közös egyetemes gyűlésükön kimondják, hogy gátat vetendő a jozefinismusnak, egy a ludumány szinvonalán álló, nemzeti szellemű közös theologiai facultást létesítsenek, de a kerületek, a melyekhez e kérdés leszállittatott é[ úgy az 1809. évi (fentebb emiitett) ág. hitv egyetemes gyűlés is a külön theop. facultás es/.mójének hódolnak s ez alapon elejtve a közös facultás tervét, elhatározássá emelik, hogy a facultás ág. hitv. ev. részről Pozsonyban, ev. ref. részről Debrecenben állittassók fel. Íme itt merül fel, pedig mindjárt a legelső alkalommal, Pozsony, mint az egyetemes theol. facultás székhelye. Az elhatározást tett követi. Igyekeznek kieszközölni a facultás felállítása ügyében a királyi jóváhagyást: a bécsi kormány azonban siet e tervet megelőzni a bácsi prot. theol. facultás felállítása által, kettős célból: egyrészt hogy megakadályozza ifjainknak a német protestáns egyetemekre való kijárását, a mit rendelettel is eltilt; másrészt, hogy feleslegessé tegye az önálló nemzeti facultást. Sót, hogy a nemzeti törekvéseknek útját vágjáií, eltiltják a közös egyetemes gyűléseket is. à kérdés tehát elaludt 3 évtizedre, hogy a 40 es években újból felébredt nemzeti öntudat újból közös munkára szólítsa prot. eleinket, a kik a theol. facultás céljaira már gyűjtéseket is rendeznek. Ám az eszme megvalósulásának újbóí ütját vágják a szabadságharcz tragikus küzdelmei. A szabadságharcz leveretését követő abszolutizmus nyomását megérezte ev. prot. egyházunk is. Ámde a 60-a3 években nemzet 03 protestantizmus együtt ébred s megindul a szervezkedés lázas munkája politikai, egyházi életben egyaránt. És életbe lép a közös Szókács Török féle» unionális akadémia Budapesten Ám ez intézet csak rövid életet ól. Az 1809-ben felszínre került felekezeti érdek, természetes ösztönét követve,, most is felülkeredik s már 1865-ben tartott egyetemes gyűlésünkön határozatba megy, hogy az egyesült theol. akadémia megszűnte után fennmaradt és ev. egyházunkra visszaszármazott tőke egy külön felállítandó ev. theol. intézetre gyümölcsöztetendő H Közben a nemzeti élet látóhatára kiderült, Buda várából napként ragyogtatta szét fénysugarait az egész országra az alkotmányos módon méltóságába beiktatott király fejéről a magyar szent korona... Magas eszményektől hevített magyar nemzeti kormány igyekszik százados mulasztások, pótlására s ennek egyik leggeniálisabb tagja, báró Eötvös József a bölcselő államférfi, lerakja közoktatásügyünk modern alapjait, az 1848 XX. t.-cz. szellemében megnyitni akarva a budapesti egyetemet a két prot felekezet s/.ámára is. Alikori vezető férfiaink, inspirálva az új kor lelkétől, sietnek az ügyben állást foglalni. Az 1868. évi egyetemes gyűlésen nyert mandatum alapján 1869 július 4 5 napjain mint külön ez ügyben kiküldött bizottság, melynek tagjai az egyetemes felügyelő: báró Prónay Grábor; a 4 püspök (azaz, hogy akkor még szebb nevük volt, mert csak superintendensek voltak): Székács, Máday,. (xeduly, Karsay ós a három theol, intézet dékànai : Osecsetka, Petrik, Tillisch, összeül a nevezetes acsai értekezlet, a mely e kérdés megoldását tűzte maga elé: Mikép lehetne ós kellene theologiai ifjaink képeztetését úgy intézni, hogy az úgy a theol. tudomány mai színvonalának, mint a lelkészi h i v a tá s illetőleg a t h e o I. tanári szók kívánalmainak teljesen megfelelőnek s e szerint végkép befejezettnek tekintethessék?" S a felvetett kérdésre a felelet igy szóltr egy önálló, tö k óly e sen felszerelt theologiai akadémia felállítása által.*
Az indokolás hangsúlyozza, hogy minden is- tizedek előtt tervezett«theologiai akadémia kola között első sorban theologiára van a leg- létrehozásának előmunkálataira, égetőbb szükségünk, mert az szolgál legeminen- Közbe Eötvös miniszter elkészül törvénysebb egyházi érdekeket. A külföldi intéze- javaslatával, a melyben az egyetemet újjászervezi tek a hazait nem pótolhatják, mert nem veszik s abba a meglévő 4 fakultás mellé még a két tekintetbe a mi egyházunk sajátságos karakterét, prot. felekezet fakultásait is belehelyezi: azért, viszonyait s mert különben is csak kevés ifjúnak mert már a kérdés úgy alakult egyetemes egyuyilik mód oda juthatni. De ma egyházunk házunk számára: egyetemes fakultás-e, móltósága is (akkor még adtak arra is vala- avagy önálló akadémia? mit I) megkívánja, hogy lelkészeink s tanáraink kép- A tiszai kerület az egyetemi fakultás mellett zéséről önmagunk gondoskodjunk, mert ha a té- van s azért 1870 évi ker. jkv. 56. p. a határonyes jövőt igérő jogi, o-vosi s más egyéb pályára zatával az acsai terv függőben hagyását javasolja, itthon elkészülhetnek fiaink, szégyen volna reánk, Dunáninnen aggodalmaskodik s igen megfontolanha mi papjainknak ugyanily teljes műveltséget dónak tartja, nem lenne-e jobb lelkészeink nevenem tudnánk adni... lését ezentúl is a saját kezünkben tartani meg. Így az akkori 4 püspök és az a k- Dnnántúl, Bánya hallgat... Az egyetemes kori 3 theol. intézet... Az értekezlet azonban nem maradt a puszta Iáit theologiai akadémia szervezetét is hat rendes egyház által e kérdésben külön kiküldött bizottság vé S ül nem lát veszedelmet az egyetemi fakultástheoria mellett, hanem megállapította a contempban - söt nak tart j a - ket is annak felállítását jogosnak s méltányos- de H fakultás mellett létező intézetemés 4 rendkívüli tanárral, megszabván a tananyag fenntartandóknak véli. E minimumot és felemelvén a tanévek számát 3-ró véleményt az egyetemes egyház 1870. ok tóberi űlésen 4-re. E felemelést a bizottság feltétlenül szüksé- tárgyalta, a midőn Geduly supegesnek tartotta, egyrészt az akadémiai előadás ter- Mendens, a dunáninneni vélemény újból való hanmészeténél fogva, a melj vázlatos nem le- goztatása mellett, el nem mulasztotta azon meghet (érti-e Mayer kollega?!) ae a tudományok gyóződését is kifejezésre juttatni, hogy ő az egész mélyébe tartozik hatolni; másrészt a theologiai fakultásterv realitásában ós kivihetőségében, tekintudományok n*gy körénél fogva; nem különben sa j átos hazai viszonyainkra, egyáltalán nem tettel a philosophiai propaedeutikumok nehéz voltánál s b,zik ' egyházegyetem maga végül a fontos kér désben 1,eüJ akarván az a tudományos semináriumoknál. valamint az elmé- <>gymzhivêk meghallgatása nélkül letet kiegészítő gyakorlati ismeretek szürségónél határozni > a biz véleményt alkotmányos tárva gyalás végett leszállította, hogy az egyes gyülekezetek szavazataiból az egész egyház egyesült vé- - Az értekezlet végül bizalmát fejezi ki az egye- Jeménye kialakuljori. Bgyúttal azonban az egjete, temes egyházban, hogy az igyekezni fog az esz- mes egyház kijelentette, hogy e gy önálló theo- ményt megközelíteni. Addig is egy a viszonyok- l o g i a i a k a d é m i a felállítása iránt eddigi tőhöz mért tervet csinálnak, a melynél kiemelik, rekvóseit ezutáü is ío ytatni fogja tekintet hogy hiányos, mert a theol. oktatás a vallástörté- n é l k û l a miniszteri javaslat kedvező neten alapuló vallásbölosészet nélkül (érti-e Mayer v a g y kedvezőtlen voltára.«(jkv. 25. sz.) kollega) és bölcsészeti erkölcstan nélkül el nem Ám e határozat helyességét s Geduly aggolehet. (Hát a bölcsészeti erkölcstant igenis bele dalmállak és kételyének alaposságát fényesen igalehet dolgozni a bölcsószettörténetóbe, mert min- zolta a j öyő Már Eötvös utód j a Trefort egéden bölcsész erkölcstana rendszerének integráló szen mág> ei ód j éve teljesen ellenkező politikát részét képezi; de a vallások fejlődését abba bele köyet az egyetemi kérdésben, a hittani karokat dolgozni oly bölcseség, melyet majd Glauf ós abbó elvben eltörli s még a r> kath fakultást is Mayer urak magyaráznak meg.) abban esak átmeoetileg hagyja meg s bárha Az ácsai tervezetet az 1869. évi egyetemes legutóbb Wlassics mutatott is némi hajlandóságot gyűlés Székács superintendens lelkes feuzóla- a kérdésnek Eötvös szellemében való megoldálására nagy lelkesedéssel elfogadja s egy külön sára, azt csak igen sovány mértékben mutatta meg, bizottságot küld ki ezen a m úgy is már év- a protestantismusnak egyetlen egyesült fakultást
helyezvén kilátásba, azt is Kolozsvárott s azt is csak esetleg I... És nincs is arra kilátás, hogy valaha, legalább hosszabb ideig, az állam számunkra külön fakultást állítson Budapesten, miként erről már fentebb szólottam. Ámde azért a Grlaufféle javaslat hisz a fantom-képban s fut utána érthetetlen naivsággal, a helyett, hogy megragadná a dolgot úgy, a mint azt az 1870. évi egyet gyúlés is helyesen cselekedte, fel nem adva azt, a mi»eddigi törekvéseit" képezte, s elhatározva, hogy folytatja azt, tekintet nélkül a miniszteri javaslat kedvező vagy kedvezőtlen voltára." Meg is tette. Az eszmét nem adta fel, s az önálló theologiai akadémiát fel is állította Pozsonyban, 1882-ben. Történeti visszapillantásunk itt már a jelenkorig jutott, azért, minthogy ama 12 évnek, a mely Ácsától Pozsonyig vezetett, összes vezető egyéniségeink élótanúi voltak, szükségtelennek tartom ez évek eseményeit részletesen előadni. Mindenki tuija, hogy bizonyos nemes verseny fejlett ki a felállítandó akadémia székhelyére nézve Pozsony és főleg Eperjes között, a melyből végül győztesen csak az egyik kerülhetett ki. E küzdel»lies korból itt csupán csak egy momentumot emelek ki. Ugyanis, a midőn 1880-ban Pozsonynyal némi nézeteltérések merültek fel, a dunántúli kerület Pozsonynak akkor leszállított ajánlatát csak azért nem fogadta el még általános tárgyalás alapjául setn, mert abban az akadémia magasabb szellemi színvonalának leszállítását látta s ez alapon végül az egyet, gyűlés is csak úgy lépett Pozsonynyal új alkudozások terére, miután ez küldöttei útján kijelentette, hogy hajlandó az előbb megajánlott kedvezőbb feltételek teljesítésére. Ë tény világos bizonysága annak, hogy egyetemes egyházunk eredeti eszményétől az akadé, ia színvonalára nézve sohasem tárt el. Ez előzmények után ült össze Pozsonyban, 1881. július 6. és 7. napjain azon együttes bizolt ság, a mely az egyetemes gyúlés által a felállítani szándékolt egyetemes theol. akadémia tárgyában 4 ' kiküldött tagokból és a pozsonyi egyház tnegbizottaiból alakult (elnökei Badvánszky Antal báró és Karsay superintendens, tagjai Geduly superintendens, Hunfalvy Pál és a pozsonyiak,) a mely vezérfonalul véve a Pozsonyban 1879. május 25 en megállapított pontozatokat," s tekintetbe véve a dunántúli és a tiszai kerületek nyilatkozatait is, megállapította a szerződés szövegét, meghatározza a hat tudományszaknak megfelelően a frafc rendes theol. tanári kathedrát két magán tanárral, fizetésüket egyelőre a jelenleg meglevő» pénzügyi helyzet alapján" állapítván meg. (Biz., jkv. 3. és 7. p.) Az együttes bizottság javaslata az 1881. évi októberi egyetemes gyűlésen került tárgyalás alá, a mely az abban előterjesztett szerződés szövegét elfogadva, azt helyeslőleg tudomásúl vette éseffectuálta (jkv. 27. p.) E szerződés, mint kétoldalú megállapodás, az egyetemes egyházra feltétlenül kötelező s azon az egyetemesegyház, m i n d a d d i g, a mig abba a másik szerződő fél, Pozsony, is bele nem egyezik, semmit sem változtathat egyoldalú I a g E szerződés bevezetése igy hangzik: magyarhoni ág hitv. evangeliku3ok négy egyházkerületének egyetemes közgyűlése több ízben és nevezetesen 1869-ben is, midőn a m. kir. tud. ejyetemnél felállítandó evang theol fakultás tervéről értesült, kifejezést adván abbeli törekvésének, hogy önálló, a magyarhoni ág hitv evangélikusok önkormányzatába illesztett egyetemes theol akadémia állittassék fel; és a nagy cél valósítására e tárgyban múködött bizottságának az egyházkerületekkel közölt s elfogadott azon véleményét találván alkalmasnak, hogy iniu án a pozsonyi egy ház oly előnyöket helyezett kilátásba, melyek az; akadémia felállításának lehelóségét leginkább teszik valószínűvé, küldessék ki a bizottság Pozsonyba ez ügy kellő előkészítése végett: a négy egyházkerület 1874. évi közgyűlése ennélfogva a bizottságot... ily tartalmú megbízással látta el.. Aztán elmondja a síerződés egész genesisét, s végül megállapítja a poiitozatokat, a melyeket Pozsonynyal együtt aláír s megpecsétel.. E bevezetésből világos először is az, hogy az abban megteremtett theol. akadémia n e m más, mint azon theol. akadémia, a melyet még 1869 ben, illetőleg mint azon fakultás, a melyet az 1869. évi egyet, gyűlés jegyzőkönyve szerint.évtizedekkel azelőtt," vagyis a mult XIX. század elejéről, a Schedius Lovich-féle rendszer idejében tervezett ; továbbá, hogy annak Pozsonyba való helyezése a 4 kerület előzetes megkérdezése és beleegyezésealapján történt; s végül, hogy ezen pozsonyi the^
ologiai akadémia, helyesebben az egyetemes egyház theologiai akadémiája Pozsonyban" (Szerződós 1, p.,) mint nemcsak egyetemes jellegű," hanem az egyetemes egyház tulajdonát és pedig egyetlen tulajdonát képező intézet, a melynek fenntartó testülete ő, a más két theologiai intézettel szemben, mint magasabb fokű intézet, mint fakul tás volt contemplálva. Igazolja ezt az akadémiának az egyetemes egyház, által, a pozsonyi egyházzal kötött szerződés szellemében megállapított Szervezet és ügyrendje," a mely kimondva egyhá/unk hitelveinek megtartása mellett a teljes tan szabad ságot" (3. ) az intézet facultásszerű karakterét a s z a k r e n d s z e r r e építi fel megszabván (24. ) a következő hat rendes tanszéket: 1. bölcsészeti, 2. ó szöv. exegetikai, 3. és 4. két űj szöv exegetikai és systematikai, 5. egyháztörténeti, 6. gyakorlati theologiai ; a más két intézettel szemben pedig az akadémia viszonyát úgy határozza meg, (78..) az akadémia a többi intézetekkel társi viszonyban áll, azon különbséggel, hogy a 4-ik tanfolyamot külföldi egyetemeken nem végzett hallgatok tartoznak azt ezen akadémián elvégezni." S ezzel a pjzsonyi theol. akadémiának központi Charaktere s állása, szemben a más két kerületi testvórintézettel határozott és félre nem magyarázható kifejezésre jutott. A mint hogy ezen központi charakterének természetes kifolyásaként az 1882-ik évi tehát az akadémia életbelépése évében tartott egyetemes gyűlés a két kerületi theol. intézetet utasitja, hogy íantervöket a theol. akadémiai tantervvel összeegyeztetni igyekezzenek. (8. p.)*) Ez utasitásnak a soproni testvérintézet 1884. március 9 én tartott értekezletében tényleg meg is felelt a helyzet adta lehetőség szerint, theologusait a 4-ik évre, ha külföldre nem mentek, Pozsonyba küldte s a szakvizsgát át tette a 4-ik *) Érdekes adatként említem fel, igazolásául annak, hogy a kerületek a pozsonyi theologia alapításakor ez intózetben tényleg egy a létező intézetek felett álló alkotást tartottak szem előtt, a ti s z a k e r ii l e t kérdését (1831. egyet,.gy. jkv. 6 46.,) a mely igy hangzic : Vajjou a theologiai intézetek bármelyikébea három óveí végzett tanulók kötelezve lesznek-e a 4-ik tanfolyamot az akadémián végezni, vagy pedig e helyett a külföld valamely egyetemén fogják e â negyedik évet ettölthetni? Lesznek-e akad. szigorlatok, grádusok?* A Glanf-féle idéilen támadás után bizton hiszem, hogy egyetemes egyházunk közvéleménye hangosan fogja köveielni az akadémiának fakultássá való deklarálhatását. S ekkor ja tiszai kerületnek óhaja az akadémiával szemben teljesül egészen : lesznek akad. szigorlatuk és grádusok is l év végére; Eperjes pedig 3 éves tanfolyamát négy évesre emelte s abban a theologia akadémia számára megállapított tanterv szerint sajátos vis7 0- nyai alapján berendezkedett. Hogy mily jó hatással volt az akadémia felállítása theol. oktatásügyünk fellendülésére, mutatja íme mindjárt a változás, a melyet annak szervezete a két testvérintézet szervezetében teremtett. A szakrendszer alapján megindított tudományos semináriumi munkálkodással s hallgatóinak ez űton az önálló tudományos munkálkodás módszerébe való bevezetésével akadémiánk a budapesti tud. egyetemet is megelőzte. Az ifjúság azóta csak a speciális tanulmányok és tapasztalatok szerzése miatt keresi fel a külföldet. Lázas irodalmi tevékenység indul meg, tudományos könyvek, lapok, szakkönyvtár. A Luther társaság eszméje is Pozsonyból indűl ki, a mely ott áll a prot. irod. társaság bölcsőjénél is. És e munkásság mind szélesebb körökben terjed s terjeszti áldásait. Tessék visszatekinteni 20 évvel s megítélni, vájjon az intézet élete daczára sok küzdelmeinek meddő és hiába való volt-e? Bizonyára nem 1 S hatása bizonynyal még intensivebb s a testvérintézetek fejlődésére nézve is csak áldásosabb lett volna, ha közbe nem tolűlnak bizonyos partikuláris érdekek és törekvések, a melyek ^ mellett, hogy bénítani törekedtek az akadémia természetes kifejlődését: facultássá, bénitólag hatottak egész theol. oktatásügyünkre. Erre is kitérek majd bírálatom IV. részében Közbejött az egyesítés eszméje is, hogy csináljunk a három hazai theol. főiskolából egy erőset, egy hatalmasat: de az is megbukott, véleményem szerint nagy szerencsénkre, mert az egészséges tudományos fejlődésnek alapfeltételei sokkal inkább meg vannak adva 3 egymással nemes versenyben működő főiskola mellett s végül jött a zsinat, a mely kimondta az egyház h i t e 1 v e i n e k megtartása mellett a tanszabadságot 220.. V. ö. theol. akad. Szervezet és Ügyrend 3 ), sanctionálta a szak rendszert (218.. V. ö. theol. akad, Szervezet és Ügyrend" 24. ) e szakrendszer alapján tehát elvben már is megállapította a pozsonyi theologiai akadémiának facultási jellegét. íme, Mayer kollega űr, a régi jó alap" a melyen állunk és a melyen á 11 a n u II k is kell. Nem fantom-kép után futkosni, hogy
a z alatt, vagy tán jobban e!ta!á!o:íi az igazit, ha a/.t mondom, hogy azon ürügy alatt megakadályozzuk azt, a mi nehézség nélkül megválósiiiiató : a facultást, a mely a zsinati törvényben elvben már megvan csinálva. És nem leszállítani azt az akadémiát, és bizony i ondóm vele együtt a testvóriniézeteket is azon seminárisztikus fokozatra, a melynek elégtelenségét egyetemes egyházunk már egy teljes század ota érezte s a melyet épen a'/, akadémia feállitasa aital igyekezett orvosolni. Hanem a Mayer Glauf-féle társcégnek mit a tejlódésl Mit az egyet^mes egyház legszentebb, leggondosabban ápolt tradíciói! Nekik a régi jó alap": a régi gimnasiális theologiai képzés, a melynek szomorú képit bírálatom II. részében lepleztem le. Hát mi ezen miuden fejlődést ignoráló, minden szent eszményt és minden verejtékkel kiküzdött eredményt cynikus módon semmibevevő irányzattal szemben nem maradhatunk adósak a felelettel, a melyet épen a fejlődés törvénye sugall, és ez igy hangzik : A mifacultásunka zsinati törvény alapján elvben már meg van. A püspökök első kötelessége odahatni, hogy az immár tényleg is azzá legyen. Ezzel tartoznak a múltnak, a múlt törekvéseinek; ezzel g zsinati törvénynek, ezzel hivatásuk esküvel megpecsételt szent feladatának s ezzel ev. protestáns tudományunknak és egyházunknak. ' Mert barha a theologiai tanügy egyetemes is s ennélfogva minden theologiai intézet egyetemes jellegű* is: de ezen egyetemes jelleg nem lehet azon trójai faló, a melynek segélyével a javaslat a már két nem egyetemes, de kerületi intézetek fenntartásának gondját is közvetlenül az egyetemes egyház terhére becsempészni szeretné. Az egyetemes egyház, mint ilyen, mint az egyetemes theologiai akadémia fenntartó testülete, segélyezheti ugyan a kerületi theologiákat a legnagyobb mérvben s ha teszi, jól teszi: de az akadémia fejlesztésére magát egyenesen lekötelezte. E kötelességet első sorban is vezetőinknek, püspökeinknek kell érezniökl*) *) Még Mayer Endre is jól tudja s elismeri, hogy az akadémiával mily eszmét valósított meg az egyetemes egyház, a midőn cikkének történeti visszatekintésében kijelenti, hogy midőn az akadémiát felállították, annak szerencsétlen szervezésével vétettek a tradíció el- E fakultás effektuálásával szemben nincs akadály. A zsinati törvény megszabja kellékét, a melylyel az akadémia tényleg bir; a király ő felsége pedig szentesítette a zsinati törvényt. Egy lépés ő felségénél s ő egész férfi és alkotmányos uralkodó, a saját maga szentesitette törvények consequentiáját is alá fogja irni. Ezt követeli a fejlődés. E*t követeli hazai egyetemes evang. egyházunk egész a Grlauf féle javaslat által megcsúfolt mu'tja, tradíciója, ezt erkölcsi felelősségtudata. (Folyt, köv.) UELFÖLD. Le]kész-beiktatás. A váci ág. ev. egyházban Bac hát Dániel, bpesti föesperes f. hó 10'ón iktatta be hivatalába az ez év elején megválasztott So m mer J. Gyula lelkészt. Az ünnepség d. e 10 órakor vette kezde- 1 e n s a szükséges tényezők hiánya daczára theologiai facultást akartak." Lám, Mayer kollega szerint az egyetemes egyház, a midőa évszázados törekvését valósítja meg, vét a maga tradíciója ellen (M); a midón az akadémiának magasabb szervezetet ád, a mely csak tejlesztöleg hat minden, felé, uég Eperjesen is : az a szervezet szerencsótle n,li ) s a midőn a szokreadszert kimondja ós mégis valósítja teljesen s a tanszabadságot ós a tudomány önálló tanulmányozását állítja elvül ós igy a fakultas összes paedegogikai postulatumainak megfelel, akkor a felállított theologiai akadémiánál hiányoznak a facultáshoz szükséges tényezők... Persze, persze, mert Mayer kolléga észjárása szerint az ev. theol. facultás egyetlen alaptényezője a budapesti egyetem délibábja.. A felett is panaszkodik Mayer kollega, hogy bárha a tiszai ós dunántúli kerületeknek van is külön-külön theologiájuk, mégis kénytelenek adózni az egyetemesre bizonyos fictiv jogokért. Mayer kollega tehát nem tudja (?) I. hogy azt a 250. mondcj kettőszázötven forintokat, a melyeket e kerületek évenként az egyet, theol. akadémia pénztárába beszállítanak, nekik az egyetemes egyház visszafizeti ; 2. hogy az a segély, a melyet az egyet, egyház e kerületi intézeteknek fizet, ama csekély.adóval" szemben igen jelentékeny s a mig annak segélyével pl. a dunántúl theol. tanárainak korpótlókügyét rendezni kópés'volt, addig az egyetemes egyház által fenntartott theol. akad. tanárainak máig sincs korpótlékjuk 1 3 hogy ama fiictiv jogok" alapján a kerületek ott ülnek a theologiai akadémiai legfőbb kormányzati hatóságban, a theol* akad. nagybizottságban s ott tessék nekem elhinni nem egyetemes, hanem kerületi politikát űznek, vagyis intézeteik érdekeit képviselik csak s bizony rendszerint a theol. akadémia rovására. Ez a valóság, a melyet Mayer kollega újabb keletű s a Glauf-féle theol. rendszer" szellemében teljesen méltó történeti pragmatizmusa nem fog mivoltából kivetkőztetni azok előti, a kik látnak...
z5<> tét a templomban, hol a város különféle vallású intelligenciája nagy számmal volt képviselve. A bekezdő ének után Bachát Dániel, bpesti fóesperes tartalmas, nagy hatású beszédjével iktatta be az tíj lelkészt hivatalába. Majd az egyház énekkara Engl D. H. Légy hű mind halálig" énekének előadása után az űj lelkész a hallgatóság nagy érdeklődése mellett, II Tim. 1. 7. alapján elmondotta szókfoglaló beszédét. Az oltári áldás ós egy kimenő ének fejezte be az ünnepséget, mely után a fóesperes, valamint Fabinyi Gyula esperességi felügyelő, a beiktatott lelkész, és a meghívott ven dégek Urszinyi Arnold, egyh felügyelő vendégszerető házánál találtak szives fogadtatást. A magyarországi tanítók országos bizottsága felhívást bocsátott ki Magyarország tanitó egyesületeihez, a tanitói fizetések általános rendelése tárgyában. A felhívás felkéri az illetékes tényezőket, hogy az országos bizottság által a következő hét pontban fogl ilt kívánságokat tárgyalják : 1. Magyarországon akár felekezeti, községi, akár állami tanitóknak kevesebb kezdőfizetése és laiíbére nem lehet, mint a mennyi az állami tisztviselők XI rangfokozata 111. osztálybeli hivatalnoknak. 2. Ezen alapfizetés liz százaléka képezze az öt évről öt évre kijáró korpóilékot 3 Tanitói fizetés kizárólag készpénzben szolgáltatandó ki 4. Ha az iskolát fenntartó hitfeleke/.et, vagy po'g. község e fizetés-minimum megadására képleien, fizetését az állam egészítse ki hasonló eljárással, mint azt az 1893. évi XXV. törvénycikk a lelkészekre nézve szabályozta. 5 Azt a tani tot, a kinek fizetését az állam egésziti ki, állásában a vallás ós közoktatásügyi miniszter erósitse meg. 6. Minden tanitó, hivatalba lépése előtt, tegyen esküt a magyar alkotmányra a kir. tanfelügyelő kezeibe. 7. Megbizatik a magyarországi tanítók orsz. bizottságának elnöksége, hogy az itt kifejlett elveket kellő megokolással emlékiratba foglalja s kérje a vallás és közoktatásügyi minisztertől, alamint a magyar törvényhozástól a tanitói vafize- tések kiegészítéséről szóló 1893. évi XXVI. törvénycikk revízió alá vételét. A bizottság kéri, hogy határozataikat f. évi július lo-ig közöljék a bizottság elnökével, So ml y ai Józseffel (I. kerület Városmajor-utcza 31. szám.) AII Bákőczi Ferencz szabadságharczának kétszázados fordulóján 1903. évi május bó 31-én Galgóczon, a pozsonyi evang. theol. akadémia tanárainak és ifjúságának közreműködé»ével tartandó emlékünnep rendje: 1. Rtkóci imádsága." Előadja a tlieoi. akad énekkar. Vezeti Frühwirih Samu akad. énektanitó. 2 Megnyitó." Libertin y Gusztáv kir. tan., Nyitravaruiegye tanfelügyelője. 3 Emlékbeszéd. Kovács Sándor theol. akad. tanár. 4. Bujdosó Rákóczi u R^gi népballada Szavalja Áchim Géza theol *kad. hallgató. 5. Kuruczkori énekek." Eióadja a theol. akad. énekkar. Vezeti Frühwirth Samu akad. énektanitó. 6. A nagy-bajcsi nemes urak - Irta ós felolvassa Albert József ev. lyc. tanár. 7. A) Geguss: Szigetvár ostroma." Négj részben. I. Tanácskozás. II. Az első ostrom. III Ima. IV Kirohanás B) Magyar népdalok. Csárdás * Cimbalmon előadja Gvürky Ferencz m t. aljegyző 8. Szávay Gyula: Vitézi ének Rákóczi Ferenczról." Szavalja Jeszenszky Etelka úrhölgy, áll. polgári iskolai tanítónő. 9. Költemény." Irta s szavalja Albert József. 10. Berekesztő " Stromp László theol akad. tanár. 11. Hymnusz.'' Énekli az egész közönség. Pünkösd második ünnepén (június 1 ) délelőtt féltizenegy orakor az állami polgári iskola rajztermében az evang. prot. hivek részére magyar istentisztelet lesz. Prédikál és úrvacsorát oszt. dr. M asz n y i k Endre theol. akad. igazgató. Az istentisztelet végén kegyes adakozás (offertorium) a Theol. O.thon" céljaira. F -Esztergáidban lelkészül Jamriska János, selmeci s. lelkész választatott meg egyhangúlag. Lelkészbeiktatás Sredléren Május 17 e ünnepnapja volt a svediéri ev. egyháznak, E napon iktattatott be hivatalába S te in a ck er Roland lelkész, kit a község márcz. 8-án egyhangúlag hivott meg az úr szőlője mivelésóre. Az ünnepnapon az egész város talpon volt. Korán reggel mozsárdurranások jelezték a nap jelentőségét, a szép paplaktól zöld fasorok díszítették az utat. A templom maga zöld gályákká! ós virágos koszorúkkal volt feldíszítve. Az oltár előtt a bányászok csinos egyenruhájukban égő gyertyákat tartva voltak felállítva. A zsúfolásig megtelt nagy templomban fél 10 órakor kezdődött az ünnepéhes istentisztelet megfelelő énekkel. Azután lépteiv a/, oltár elé Ujágh Károly, Kübecher Albert lelkészek és W e b e r Samu fóesperes, ki a beiktató beszédet tartotta, a lelkészt ós a községet egyaránt intvén kötelességeiknek lelkiismeretes teljesítésére, átadván az új lelkésznek a templom kulcsait, a szentírást, a keresztelő edényt és a kelyhet, mint a beiktatandó lelkipásztor ténykedéseinek jelvényeit. Azután a vegyes kar adott eló négy hangú, szép éneket Topperczer tanitó vezetése alatt. A főének éneklése alatt S t e i- II a c k e r lépett a szószékre ós tartotta meg beköszöntő beszédét, mely a szöveg kiválasztása és a kidolgozás tekintetében remekműnek mondható és a hallgatrkra a legjobb benyomást gyakorolta. Majd a beiktatott lelkész, kisérve Zimmermann és K a i I i n g Hugo lelkésztársak által az oltár előtt a zárének eléneklése után megáldotta új községét. A rákövetkező egyházi gyűléssel véget ért a szép ünnepély, mely bizonyára tarlós emlékű lesz A diszebéden részt vett számos helybeli és vidéki vendég. Vajtia a megkötött frigy maradandó, békés és áldásos lenne I Weber S.
Händl Vilmos selmeczbányai lelkészt és esperest a Ferencz Józstf-rend lovagkeresztjével tűntette ki a király. KÜLFÖLD. Egyik legérdekesebb alakja a német egyházi és politikai életnek is mindenesetre: Hoensbroech gróf. Holmi katholikus kap Ián hozzá méltó hangon megczáfolni vállalkozott, a jezsuita tan-erkölcs és szervezet egyik legalaposabb ismerőjének és annak ismertetésével magának nagy érdemet szerzett grófnak azon állií isát, hogy a jezsuita tanrendszerben a cél szentesíti az eszkőzt"-féle elv nem foglaltatik, hogy «M/, tiszta koholmány stb..» H azt ajánlotta, hogy e kérdésben a három legnagyobb német egyetem (Berlin, Lipcse, München) jogi fakultásának véleménye döntsön a két vitatkozó fél között. A tudós káplán erre nem válaszolt. Tudta, hogy miért I Mi az ultramontan? A B K." c. lap (szerkesztője egy katholikus lelkész) következőképen határozza meg az ultramontan* fogalmat.: Az ultramontan egy álszenteskedésre és el ferdítésre hajlandó reakcionárius, phariseus a legvastagabb fajtából, a ki a szent ügy szolgálatának ürügye alatt, nemtelen szenvedélyeknek hódol, politikát es vallást összezavar és sokakat elidegenít a hitvallástól, a kik, ha az ultramontanok nem volnának, a vallásnak nagy szolgálatot tennének." Jó t a n i t ó k I '? Németországban a szenteknek még lapjaik is vannak. Egy ilyen (szt. Arbogasts lap) az elzászi tanítók jobb javadalmazásáról szólván, ezeket irja : Mi bizonyára nem ellenezzük, hogy a tanítóknak jobb fizetést adjanak, de nem hiszszük, hogy a üzetésemelés oly igen nagy szerepet játszik. Ismerünk különben jobb eszközt arra, hogy jó tanerőket nyerjünk, ez : a vallási társulatok befogadása (1) A mostani franciaországi helyzetben könnyen kaphatnánk kongregationalista tanítókat a nélkül, hogy magas fizetést Ígérnénk nekik." (Elhiszszük I De azért Isten mentsen meg minden országot, Magyarországot is kongregationalista tanerőktől. Az 'álam sokkal jobban jár és kevesebb költséggel ha jó fizetést ad tanítóinak, mintha kitiltott szerzetesrendeket fogad be ingyen.) Franciaország. A kitiltott kongregatiók kivándorlása nyugodtan folyik. Ezt sem püspöki tiltakozások, sem utczai botrányok itt nem akadályozzák. A karthausiak nem akarnak engedni Bizonyára azért, hogy a csendes áhítat gyakorlása mellett, a hires Grande Oh»rtreuse"-ök gyártásában ne legyenek akadályozva. Nagy kavarudas keletkezett, a hires búcsújáróhelyen Lourdesben ig. Ezt a kormány tudvalevőleg be -.karta záratni, de utóbb megengedte fennállását világi papok vezetése mellett. Hogy nem zárta be jól tette, mert a kongregationalista törvény végrehajtása és a katholikus kuuus reformációja két különböző dolog. Az előbbire az államhatalomnak joga van, sót ax neki kötelessége is, az utóbbi csak a keresztyén öntudat felébredéséből fakadhat. A püspökök kevés kivétellel erősen tiltakoznak. Különösen harcias a nanzigi pü-pök, a ki megparancsolta egy jezsuitának, ho^y prédikáljon a szószékről. A kormány természetesen letiltotta fizetését. Az evangelisaitó munkáját is a katholikus püspökök viszik előre akaratlanul. M. falu lakosai már évek előtt saját költségükön széptemplomot építettek és püspöküktől papot is kértek eddig hasztalanúl. Megúnva a várakozást a szt.-etienni evang. konsistonumhoz fordultak hasonló kéréssel és ápril 5 én 3 evang. lelkész avatta fel a ternp'omot, és ma már csak 4 kath. lakosa van a falunak. Hajts IRODALOM. Bálint. A sátoraljaújhelyi ágost. hitv. evanç. Missiói egyház, az egyház keletkezésétől az 1903-ik évig terjedő időről, egy évkönyvet adott ki Az évkönyvnek összeállítója, Korbély Géza lelkész, rövid előszó után, a múlt, a jelen és a jövő főcímek alatt, behatóan ismerteti az egyház történetét, jelenlegi állapotát s egy pillantást vet a jövendőbe. Az egyház múltja dicsőséges, mert reformációkorabeli, első eredetű egyház. Lánglelkü reformátorok és hitbuzgó főurak alapították. Sátor aljaujhely első reformátora Sikló a y Mihály volt, a kit Zemplén vármegye főispánja és a város ura Palóczy Antal 1522-ben nevezett ki újhelyi papnak és a kinek evangeliumi működésében kezdettől fogva hű segítő társai valának Sztáray Mihály, majd Kopácsv István sárospataki volt ferenczrendi szerzetesek, kik rendjüket elhagyva, a reformáció terjesztésében örök dicsőségű nevet vivtak ki maguknak A mohácsi vész után e helyen is hitbuzgó védő és áldozatkész pártfogó állott a reformáció terjesztőinek élére, Perényi Péter hatalmas főúr személyében, a ki Sátoraljaújhely és Sárospatak urává lón Az ő udvara volt a nemzeti és vallási mozgalmak központja. Itt folytatták áldásos reformátori munkájukat Gál szécsi István, majd Batizi András, sőt egy ideig Dévai Biró Mátyás is. HitsorsosaivaL
Perényi szervezte a nemzeti önvédelem pártját is. A mikor, e miatt a király hat esztendeig tartó fogságba vetteti, s abban megtörve, 1548-ban meghal, fia Perényi Gábor folytatja az egyházépitós áldásos munkáját. Sátoraljaújhely, nagy adon ányok birtokában, mihamar elsőrendű evan. gelikus egyházzá fejlődik, három papot tart Pe - rényi Grábor hiven őrködött, hogy papjai az ágost. hitvallás értelmében tanítsanak, s a szerint oszszák ki az úrvacsorát, sőt a mikor a kálvini irányú hitelvek is elterjednek, papjainak megtiltja az előre elrendelés (praedestináció) hiidetését, s kötelezi óket, hogy az úrvacsoránál ostyát hasz náljanak. Megerősíti eljárásában a wittenbergi és lipcsei egyetemek tanári karának nyilatkozata is, a kiket követség által kér fel véleményadásra, s a kik határozottan az ágostai hitvallás mellett nyi Jatkoznak. Kora halála (1567) u án Sátoraljaújhely a Dobok s azután a Loránlfiak és Ráióciak kezébe kerül, a kik szintén hű pártfogói valának a reformációnak Sátoraljaújhelynek, Sá rosi Molnár András személyében, még 1608- l)au is ágost hitv. evang. papja volt A XVII ik század folyamán a reformátusok veszik át a venér szerepet, de a XVIII ik század elejéig a két testvér egyház nem válik szót, hanem megőrzi egységes protestáns jellegét. Báthory Zsófia vakbuzgósága miatt sok szenvedés és háborúság éri óket a XVII-ik század végén, a XVlü-ik század elején pedig II. Rákóci Ferencz szabadság harczának leveretése után minden vagyonuk a róm katholikusok kezébe kerül. A reformátusok, a csapás után 1712-ben újból szervekzedtek, de most már az ágost. hitv. evangélikusok nélkül, a kik 1784-ben leányegyházat alapítottak s Tokajhoz csatlakoztak. Büszkesége az egyháznak, hogy a nemzet prófétája, Kossuth Lajos, mint a sátoraljaújhelyi evang. leányegyház fiskálisa, 1827- ben itt kezdé nyilvános működését, s erről az időről egy általa fogalmazott és sajátkezüleg irt jegyzőkönyvben nemzeti ereklyét is hagyott hátra az egyház levéltárában. A leányegyházból 1889- ben Tokaj missiói társegyházzá, majd 1893-ban ónálló missiói egyház lón, külön pappal. Tiz évvel azelőtt, a felsőbb egyházi hatóság buzdítására, az új egyházépitóshez nagy lelkesedéssel fogtak az egyházhivek Erejük nem volt hozzá, de a segítség reményében, az egyetemes egyház érdekében elvállalták a nagy feladatot, hogy a nagy missiói területen, 109 községben, százezer más vallású lakosok között élő evangélikusoknak, lelki gondozás és vallástanítás végett, a városban egyházi otthont létesítsenek Merész vállalkozás volt ez, mert akkor az egyház összes vagyona csak 2877 kor. 52 fillér volt, de az egyházépitós idejében, 1891 1896 között, nagy dolgokat cselekedett az Úrnak lelke a hivek buzgósága ós a könyörülő szeretet áldozatkészsége által. A paplak vétel és imaház építés 21 326 kor. 30 fillér költségből, az egyháztagok 6286 kor. 42 fillért az egyház vagyonából, s önmaguk ós pártfogóik közvetlen adományaiból ós gyűjtéseiből, 6639 kor. 88 fillért segélyekből, 8400 koronát pedig az egyetemes evang. egyházi gyámintézettől kölcsönvett összegből fedeztek. E meliett az imaház felszerelésének nagy részét Kegyes egyháztagok ajándékozták, a kik ezen kivül még gyűjtésekből ós adományok bol, az 1901-ik óv végóig,. 886 kor. 44 fill.. 50 kor. összeggel orgona és csilláralapot is létesítettek Az önálló missziói egyház a múltban kezdet tói kezdve a könyörü'ó szeretet segélyeire volt utalva, mert hivei csekély száma ós szegénysége miatt a maga erejéből nem biztosíthatta fennállását. Az 1896-tól 1901-ig terjedő időben az egyház a gyámintézettől, a Gusztáv Adolf egylettől, a Baldácsy alapból, a bécsi Atzendorfer alapból és a közalapból 6629 korona fenntartási segélyt kapott. Szegényes helyzetben van az egyház a jelenben is A könyörülő szeretet segélynyújtása nélkül menthetetlenül elpusztul, pedig helyben ós a vidéken a hivek lelki gondozása és az idegen iskolába járó tanítók vallásoktatása terén nagy hivatást teljesít. Az évkönyvnek a mult évre vonatkozó adatai a következők: Az 1902-iü évben 12 fiú ós 2 leány kereszteltetett ; 2 fiú és 4 leány konfirmáltatotf ; 2 pár eskettetett; 8 fi és 4 nő temettetett; úrvacsorával ólt 163 lélek; áttért tőlünk 1 férfi. A lelkész, mint vallástanár, helyben 4 és Sárospatakon 1 intézetben, heti 13 órában 45 tanulót tanitott. Az egyház hiven ápolja a reformátusokkal a lelki egyezséget. A Kossuih ünnepélyt a két egyház együtt tartotta s ezen az ünnepi beszédet az evang. lelkész mondotta, a ki ezenkívül a reformátusok vallásos estélyein felolvasásokkal is szerepelt A szellemi élet mellett azonban az anyagi helyzet nagyon válságos. Háztartási kiadásait csak úgy fedezhette az egyház, hogy különféle segélyekből, az 1902-ik évben is 2038 kor 81 fillért kapott, s a hivek az új orgona még hiányzó költségeire 320 kor. 20 fillért, oltár alap létesítésére pedig 113 kor 80 fillért gyűjtöttek. Az egyház vagyonmérlege szerint, az ingatlanok ós felszerelések mellett, a tőke vagyon 6045 kor. 27 fillér. Ebben 2730 kor. 40 fillér alapítványi ós hagyományi töke, 570 kor. 44 fill. különböző alapok összege, 2744 kor 43 fillér pedig adósságtörlesztési és egyházfenntartási tartalék tőke hzzel szem ben azonban 12,602 kor. 90 fillér adóssága van az egyháznak, vagyis az imaház építésből ós paplak vételből származó tartozásából tiz év alatt semmit sem törleszthetett, mert minden évben deli citje volt. A jövendő aggasztó, A nóvszerint kimutatott
nelybeli és vidéki egyháztagok évi 840 kor. illetéke a congruás lelkészi állás csekély dijazását sem fedezi, s mivel ezenkivül alig van valami már biztos jövedelme az egyháznak. 1903-ik évi költségelőirányzata 1407 kor. 96 fillér deficittel záródik, pedig csak az elkeiülhetetlen kiadások vannak felvéve. Igy megy az évről évre, ügy hogy az egyház csak úgy állhat fenn, ha az Alkotmány 305. -a szerint a közalapból évről-évre állandó tervszerű megfelelő segélyt kap, s a könyörülő szeretet munkásai, a gyámintézetek ós eddigi más pártfogói továbbra is irgalommal istápolják. A nagy múlttal a nemes hivatással biró, de mostani helyzetében nehéz viszonyok között élő, s a lét és nem Jót válságával kü^dó egyház méltó arra, hogy a közegyház pártfogása biztosítsa fenntartását. Megemlítjük még, hogy a 70 lapra terjedő s a sátoraljaújhelyi ág. hitv. evang. egyház lelkészi hivatalában kapható évkönyv ára 1 korona, s annak tiszta jövedelmét az egyház, adósság törlesztési alapjának gyarapítására fordítja. Zsidó egyházi élet. E b lapok csaknem minden száma közöl egy-egy vallásos szempontból közérdekű kivonatot, részletet a különböző egyházi lapokból, különösen a ref. és róm. kath. lapokból, sőt noha felette ritkán ha jól emlékszem az unitáriusok közlönyéből is, esak éppen a zsidó íelekezeii lapokból nem Pedig ók e téren is tevékeny szerepet játszanak Nem lesz talán érdektelen s felesleges dolog, ha a nt. szerkesztő urak becses engedelmével néha néha ismertetést irok az ő felekezeti lapjok alap ján az őket foglalkoztató eszmékről és,tervekről, az ő óhajaikról és törekvéseikről szóval egyházi életükről. Van ott is sok érdekes és tanulságos dolog. Érdemes az elolvasásra, az érdeklődésre, a gondolkozásra I A Delitzsch-fóle vita az ó testamentum szent könyvóról lóvén szó természetesen élénken foglalkoztatja a zsidókat is. Az ezen vita során egyik német lapban megjelent azon cikk alapján, mely szerint felette kórdeses dolog, hogy jártaké valaha a zsidók Egyptombsn, a Budapesten megjelenő, Egyenlőség" c zsidó felekezeti és társadalmi hetilap március 1-én megjelent számának vezércikkében foglalkozik e kérdéssel, ugyanazon cim alatt, mint az emiitett német lap cikkének cime : Voltak-e egyáltalában a zsidók Egyptomban? A kérdés fontosságánál fogva az Egyenlőség" felkérte Mahler Ede európai hirű aegyptolo gust, kihez szakkérdésekben a külföld tudósai (maga Delitzsch is) sokszor fordulnak fölvilágosi tásért", hogy nyilatkozzék a kérdésről. Mahler szerint ki jelenleg az aegyptológia egyetemi tanszékének tanára Budapesten a kérdés nem -új ós nem csak egyszer volt a legélénkebb vita tárgya még szaktudósok között. is. Minden kétségnek véget vetettek azonban a legkiválóbb aegyptológusok korszakalkotó munkái. Épen a régi Pharao ország geográfiái ós ethnografiai vi viszonyainak kikutatása vezettek olyan eredményekre, a melyek a Mózes II. könyvében foglalt leirással, a legfeltűnőbb ós a figyelemre léginél tóbb módon fedezik egymást." Sót mint irja akadtak tudós kutatók, kik még azon országútat is feltalálták, a melyen a zsidók Egyptomból való kivonulásuk alkalmával a szent földre mentek. A kutatások eredményei teljesen igazolják a biblia adatainak helyességót szemben a görög és római klasszikusok nagyrészt valótlannak bizonyult adataival szemben. Szerinte még a mai zsidóságnál is számos olyan kulturelemre akadunk, a melyek minden kétséget kizáróan lényegükben egyptomi er detre vallanak. Végeredményképen kijelenti, hogy a ki még ma is kétségbevonja azt, hogy a zsidók Egytomban tartózkodtak, az. csak azt árulja el, hogy az aegyptolog kutatások eredményeiről nincs tudomása" Különben veszedelmet rejtőnek nevezi a Delitzsch által szétszórt magot, mert olyan problémák fejtegetése, a melyek még tudományos vita tárgyául szolgálnak, nem a közönség elé való, különben testet öltve jelenik meg előttünk Goethe varázsló inasa A mester meg tudja fékezni a szellemeket, de az. inas nem I" Bizony bizony igazat kell adnunk a szerkesztő fenti cikkét bevezető azon szavainak, hogy a tudomány terén is lá/.asan munkálkodók s. épen azért könnyen szélsőségekbe esők" évezredek által megszentelt hagyományokhoz és igazsá* gokhoz nyúlnak avatatlan kézzel és meg nem értett, föl nem fogott, vagy rosszul értelmezett följegyzések alapján igyekeznek azokat megdönteni Elmondja az Egyenlőség" nézetét ugyancsak a Deiitzsch-féle vitából kifolyolag a közbesz óló,n émet császár theologiájáról" is. Ismeretes a császári level, melyben siet a németek uralkodója kijelenteni, hogy Delitzsch felfede zéseinek eredményét csak az ó-tesiamentomra. fogadja el. Ennek alapján egy Mendelssohn-féle hasonlatot variálva ügyesen irja, hogy azt már látta, hogy erős földszintes házra emeletet építettek, de hogy lebontsak a földszintet és meghagyják az emeletet, azt még nem látta. Az ó testamentumra lett épitve az új, s igy tei mészélesen az új test. vallói az ó test. alapián állanak. Ámde hogy valaki eldobja az ó testamentumot s csak az újat fogadja el,,ezt a tételt csak a legújabb theologus, II. Vilmos császár hirdeti.' Érdekes, hogy a zsidó i r ó Jézus szavai alapján figyelmezteti az evangélikus császárt, hogy hiszen isteni eredetű, szent és sérthetetlen az ó testamentum! kinyilatkoztatás minden szava Jézus szerint is." A galicziai proletárhad" bevándorlása ellen a csak imént tárgyalt törvényjavaslat kapcsán a
figyelmet a nyugati bevándorlásra tereli. Elismeri, hogy bölcs intézkedés a galicziai zsidó, kazár, piszkos és Lultúrképtelen, renyhe, parazita fajzat" bevándorlásának véget vélni, mert ez tényleg veszedelmes, de ép oly, sőt sokkalta veszedelmesebb minden tekintetben a katholikus kongregatiók bevándorlása. Maró gúnynjial irja, hogy, midőn a közvéleményt e veszedelemre figyelmeztették,,.az lett rá a válasz az ultra m on tán táborból, hogy tugdalóznak a zsidók, s hogy micsoda hitvány lélek az, a mely a jólelkű barátokat és kegyes apáczákat együtt meri emlegetni a galicziai toprongyos zsidókkal. Holott a galicziai toprongyos zsidók a nemzetközi pénzhatalmai képviselik, a szegény szerzetesek pedig semmit sem hoznak magukkal, csak keresztényi szeretetet és semmit sem akarnak itt, csak az ifjúságot istenfelelemben nevelni és a be tegeket ápolni." Ez együgyüségre* méltán kiált fel, hogy a magyar ifjúság nevelése oly szomorú állapotban volna, ha a Franciaországból kikergetett szerzetesrendeknek kell az állam és főváros segítségére sietniök, hogy e^y kis világosság hatoljon szegény gyermekeink sötét elméjebe 1 A hitélet annyira leromlott, hogy a cifra nevú p;ipi társaságoknak kell sietniök a pogány magyarokat újra megtéríteni 1 A mi pedig az erkölcsöket illeti, azok ugyancsak rosszul állhatnak, hogy olyan nagyon siettek közónk a szelid és önzetlen Bou Pas teur-szüzek! (A híres nancy-i eset 1) Ez ostoba mesére" csak az a megjegyzésünk, hogy mi ma gyar prot. sajnos nagyon jól ismerjük e íekete hadat, ismeri az egész művelt világ, igen jól ismeri a mint látszik a magyar zsidóság is. Csak a magyar nemzet zöme nem ismeri még őket, vagy ha igen, tűri mégis óket, tűri, mert hisz a szerzeteket annyira szerető pápának, a szerzetesek pártfogolásával kedvét keresni, kegyes, érdemet szerző cselekedet, igaz úgyan, hogy ma-holnap már csak a magyar jár el ekként egyes egyedül! No de hisz mi különös egy nép vagyunk minden téren, hogyan is követhetnénk mi a túl művelt Franciaország példáját, a Spanyol nemzet jajszava meg nem hat el hozzánk. A pesti zsidó hitközség gazdagságáról s tevékeny egyházi életéről tanúskodnak az alábbi adatok. A 8 millióra menő alapítványokhoz jővén újabban a Lőwy Mór féle 100,000 s a hires Wechselmann féle 3 400,000 korona alapítvány felett rendelkezik. Ennek következteben kénytelen külön ügyosztályt szervezni. Szaporodhatnak is nálok az alapítványok, mikor a választmányi gyűlés elnöke azt jelenti, hogy a mult gyű- Sés óta 10.085 korona adomány folyt be Ekként könnyen megvalósiihatja ama tervét, hogy a közel jövőben 3 400 szegény néptanítónak állandóan evi 200 400 korona pótiékot ad, s vakok intézetét létesít, melyben 40 50 szegény vak gyermeket óhajt nevelni. Egyébként a pesti hitközség jelenleg 2 árvaházat, 2 kórházat, 1 süketnémák intézetét, 6 nyilvános iskolát és 5 hittani intézetet tart fönn. Hangosan szólanak ez adatok a hithűségről, egyház iránti ragaszkodásról és áldozatkészségről. Minálunk minden erények mint a sivár jelen bizonyítja kialvó félben vannak. Nálunk csak a mult fényes, káprázatos, hivatkozunk is rá büszkén és sokszor. Nem fogy ki a multat magasztaló s az ősöket dicsőítő szó ajkinkon elanynyira, hogy ime el is felejtjük az ó dicső póldájokat kö vetni! Rédei Károly, T EMET 0. ev. lelkész. Mikolik Gyula, a budapesti ág hitv. ev egyház pénztári ellenőre életének 48-ik évében. 1903. május hó 12-én rövid szenvedés után váratlanul elhunyt. Pályázat. A tót-pelsőczi ág. hitv. ev. anyaegyházban betöltendő a hitoktató segécllelkészi állás, meiylyel szabad lakás és kert használatán kivül évenkint I2l»0 korona készpéuzfizo tés van egybekötve, AZ egyház istentisz teletének nyelve a szláv, az állomás pedig: legkésőbb folyó évi szeptember hó l-én elfoglalandó. Mindazok, a kik ezen állást elnyerni óhajtják, szíveskedjenek képességöket igazoló okmányaikat jövő junius hó 20-ig alólirotthoz beküldeni. Kelt Tót-Pelsőcz (Zólyomm.) 1903. évi május 12. Kuziua A«lo!í 36. 3 3. ev. lelkész. KÁPLÁNT I keresek. Pályázótól megkívántatik, hogy a magyar és tót nyelvet g kifogástalanul beszélje. Díjazása g lakás és évi 1200 korona. Békéscsabán, 1903. Korén Pál S 5Ë
. i i i i i n n u i u n u n i n u z n. Pályázat, A rozsnyói államilag főgimnázium segélyezett h. ev. llpiirpmpo taiiápj ál im Pályázat. Az eperjesi ág. h. ev. kerületi collegium államilag segélyezett főgimnáziumában az 1903/4 tanévre egy tanári állás 111)1] U l l U u lliliui 1 U l I U U I l l töltendő be, melyre latin-történelmi vagy földrajztörténelmi képesítéssel b-ûrvckoîfaoo/^l bíró îiîra pályázók r\ai.>/>nalr f folyamodhat- ~ 1 ji A... hirdet pályázatot, pályázhatnak a magyar és latin nak ; a megválasztott tanár köteles lesz szaktárgyain nyelvi szakon levő protestáns vallású tanárok és tanárjelöltek. A megválasztandó tanár a tanári létszámlyettes tanári állás javad ilma, 1600 koron u kivül a görög pótló lárgyakat is fanitan'. Ezen "hehoz képest heti 19-22 tanóra *dásári kö'eles Pályázók, kik csak protestáns vallásúak lehelnek, folyamodványukat az eperjesi ág h. ev. kerü- A helyettes tanár egy szabadságolt rendes tarár helyettesítése céljából csak 10 hóra nyer az int v.etnél alkalmazást. Fizetése : 1600 korona, előleges leti collegium elöljáróságához címzetten és vallásukat, életkorukat, végzett tanulmányaikat, képzettségüket, bavi részletekben. Az állás f. évi szeptember elsején foglalandó el. eddigi szolgálalukat, egészségi és katona kötelezettségi állapotukat kimutató okmányaikkal felszerelten a A szabályszeiűen felszerelt folyamodványok a collegiumi főgimnázium igazgatóságához folyó évi főgimnázium pártfogására címezve, f. évi június június hó 20-ig küldjék be. hó 30-ig bezárólag alulírott főgimnáziumi felügyelőhöz nyújtandók be. Az állás folyó évi szeptember hó 1 ón elfoglalandó. Rozsnyó. 1903. május 22 ón. Dr. Posch Dezső. 38 2 4 főgimn. felügyelő. i i Lelte és lanimmes nyelnie.iskolai ISKOLAI Kaphatók nálam ANYAKÖNYVEK. NAPLÓK IJ^» és M U L A S Z T Á S I N A P L Ó Ií, továbbá KERESZTELÉSI, ESKETÉSI ÉS HALÁLOZÁSI A N Y A K Ö N Y V E K és KIVONATOK s vállalkozom bármily nagy terjedelmű rő^- M Ü V E K, JEGYZŐKÖNYVEK és ISKOLAI KÖNYVEK, végre X B O Y Ä T O S I Y E K ^ elkészítésére. A megrendelt tárgyakat kívánatra bekötve szállítom. V ERES LAJOS Orosházán. Kelt Eperjesen, 1903. május hó 19-én. Dr. Scluuidt Gyula, 37. 2 2. collegiumi felügyelő. I Üzletem fennállása alatt 118 ev. ref. egyháznak szolgáltam munkámmal. O F O M épiteszeti lőterem Debreczenben, Darabos-utcza 7. sz. a. (a Collegium mellett.) Fennáll 1-93 óta. Teljesen e célra épitett házamban készítem a mai kor legtökéletesebb vivmánya szerint bármily kivitelű, űj orgonákat s azokért a legmesszebbmenő jótállást vállalom. Orgona építészetem, mint az ev. ref. egyházak érdekét szolgáló intézmény, e téren az országban egyedül áll. Munkám jóságával elértem azt, hogy minden évben növekszik a cégem iránti bizalom, s igérem ezúttal is, hogy továbbra is úgy az árakban, mint a kivitelben egyházam érdekét tartom első sorban is szem előtt és teljes megbízhatóságra törekszem Elvállalok régi orgonák átalakítását, áthelyezését, tisztítását, hangolását és javítását vagy évi gondozását mérsékelt áron, több évre menő jótállás mel'ett. A aagyíiszteletű és tekintetes egyházi elöljáróság ós az adományozó közönség, valamint a kántor, orgonista és tanító urak szives pártfogásába továbbra is ajánlva magamat, maradtam teljes tisztelettel i Kerékgyártó István 2 25 10 orgona épitő M T Határozott árak, elsőrendű minőség, erőteljes nemes hangzású orgonák. Orosházán nyomatott Veres La^o^. ^yorssajtójáii.