DANUBIUS HOTELS SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM 9400 Sopron, Füredi sétány 8. (99) 523-660 Fax: (99) 523-661 SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2009.
A Danubius Hotels Szakképző Iskola és Kollégium szervezetének felépítését, valamint működésének szabályait az alábbiak szerint állapítom meg: A Szervezeti és Működési Szabályzat célja A Szervezeti és Működési Szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ) célja, hogy meghatározza az intézmény szervezeti felépítését, az intézmény működésének belső rendjét, a külső kapcsolatait, annak érdekében, hogy az intézmény pedagógiai programjában rögzített cél- és feladatrendszer megvalósítható legyen. A szabályzat hatálya kierjed az intézmény minden alkalmazottjára, illetve munkavállalójára. Az intézmény jogállása Az intézmény neve: Danubius Hotels Szakképző Iskola és Kollégium Székhelye: 9400 Sopron, Füredi sétány 8. Az intézmény alapítója: Danubius Hotels Szakképző Iskola és Kollégium Alapítvány, 9400 Sopron, Füredi sétány 8. (Nyilvántartási szám: Pk.A.KH.51.349/2002.) Az intézmény fenntartója: Danubius Hotels Szakképző Iskola és Kollégium Alapítvány, 9400 Sopron, Füredi sétány 8. (Nyilvántartási szám: Pk.A.KH.51.349/2002.) Beiskolázási körzete: országos. Az intézmény típusa: többcélú, alapítványi fenntartású közoktatási intézmény. OM azonosító szám: 030754 Az intézmény munkarendje: nappali rendszerű. Tagintézmény: - Az iskola felügyeleti szervei - tanügyi főhatóság: Oktatási Minisztérium Budapest, Szalay u. 10-14. Szociális és Munkaügyi Minisztérium Budapest, Alkotmány u. 3. - regionális: OH OKÉV Nyugat-Dunátúli Regionális Igazgatóság Győr Bem tér 15. - helyi: Danubius Hotels Szakképző Iskola és Kollégium Alapítvány Sopron, Füredi sétány 8. Az iskola működése Az iskolában a nevelés és az oktatás a pedagógiai és a minőségirányítási program szerint folyik, mely a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Az intézmény működésére vonatkozó rendelkezéseket a Szervezeti és Működési szabályzat határozza meg. Az iskola a jogszabályokban rögzítetten a sajátos nevelési igényű tanulók oktatását is végezheti. Az intézmény nemzeti, etnikai, kisebbségi és más feladatokat nem végez. Az iskola szakiskolai és kollégiumi tevékenységet végez szakmailag egységes szervezet keretében. 2
Az iskolának 9-10. évfolyamai és szakképzési évfolyamai vannak. A 9-10. évfolyamokon az általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás, pályaorientációs, valamint szakmai alapozó oktatás folyik. A szakképzési évfolyamokon (11-13. évfolyam) az iskola az Országos Képzési Jegyzékben szereplő, a vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportba tartozó szakképesítések körében készít fel a szakmai vizsgára. Az iskola a szakképzést felnőttoktatás keretében is szervezhet esti, levelező vagy más munkarend szerint. Az iskola igény szerint tanfolyami oktatást, vizsgáztatást iskolarendszeren kívül is végezhet. Az iskola elkészíti és szervezi a tankönyvrendelést és az iskolán belüli tankönyvterjesztést. Az iskola alaptevékenységei A képzés célja: olyan magas szinten kvalifikált vendéglátó szakemberek képzése, akiknek az általános műveltsége, szakmai felkészültsége, idegen nyelv ismerete a korszerű vendéglátás feltételeinek megfelel. A nappali tagozat öt évfolyamán 1-1 osztály tanul. 55131-5 Diákotthoni, kollégiumi szálláshelynyújtás: 73 fő 55132-6 Diákotthoni, kollégiumi szálláshelynyújtás sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók részére: 5 fő A kollégiumban felvehető maximális létszám: 78 fő 55232-3 Iskolai intézményi közétkeztetés: 75 fő - általános - kedvezményes 55233-4 Kollégiumi intézményi közétkeztetés: 78 fő - általános - kedvezményes 75195-3 Közoktatási intézményekben végzett vállalkozási tevékenységek 80221-4 Nappali rendszerű szakiskolai nevelés, oktatás (9-10. osztály): 60 fő - középfokú oktatás - személyiségfejlesztő, tehetséggondozó, felzárkóztató programban részesülő tanulók - kulturális, egyéb szabadidős és egészségfejlesztési feladatok - szakmai és informatikai fejlesztés - tanulói tankönyvvásárlás 80222-5 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakiskolai nevelése, oktatása: 5 - középfokú oktatás - kulturális, egyéb szabadidős és egészségfejlesztési feladatok - szakmai és informatikai fejlesztés - tanulói tankönyvvásárlás 80224-1 Nappali rendszerű, szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolai oktatás (11-13. osztály): 85 fő - szakmai elméleti oktatás 3
- szakmai gyakorlati oktatás - kulturális, egyéb szabadidős és egészségfejlesztési feladatok - szakmai és informatikai fejlesztés - tanulói tankönyvvásárlás Oktatott szakmák: - Iskolarendszerben: szakács (OKJ33 811 03 1000 00 00) - Iskolarendszeren kívül: pincér (OKJ 33 811 02 1000 00 00), cukrász (OKJ 33 811 01 0000 00 00) 80225-2 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű, szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolai oktatása: 5 fő - szakmai elméleti oktatás - szakmai gyakorlati oktatás - kulturális, egyéb szabadidős és egészségfejlesztési feladatok - szakmai és informatikai fejlesztés - tanulói tankönyvvásárlás A szakiskolában felvehető maximális létszám: 155 fő 80512-4 Nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevő gyermekek, tanulók kollégiumi, externátusi nevelése, oktatása: 73 fő 80513-5 Nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevő sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók kollégiumi, externátusi nevelése, oktatása (szorgalmi időben): 5 fő 80541-0 Pedagógiai szakmai szolgáltatás: 155 fő 92403-6 Diáksport: 155 fő Az Iskola alaptevékenységei a Tevékenységek Egységes Ágazati Rendszere (TEÁOR) alapján 80.21 Általános középfokú oktatás 80.22 Szakmai középfokú oktatás Egyéb feladatok 22.13 Időszaki kiadványok kiadása 22.33 Számítógépes adathordozók sokszorosítása 52.47 Könyv, újság, iskolán belüli tankönyvterjesztés 55.21 Ifjúsági turistaszállás - szolgáltatás 52.63 Egyéb nem bolti kiskereskedelem: iskolán belüli tankönyvterjesztés 55.23 Egyéb szálláshely-szolgáltatás 55.30 Étkezőhelyi vendéglátás 55.51 Munkahelyi és közétkeztetés 55.52 Közétkeztetés 70.20 Ingatlan bérbeadása, üzemeltetése 71.33 Irodagép, számítógép kölcsönzése 74.14 Üzletviteli tanácsadás 74.40 Hirdetés (hirdetési hely biztosítása) 74.85 Titkári, fordítói tevékenység 4
74.87 Máshova nem sorolt, egyéb gazdasági szolgáltatás 80.42 Máshová nem sorolt felnőtt- és egyéb oktatás I. Általános képzési cél A képzés célja: olyan magas szinten kvalifikált vendéglátó szakemberek képzése, akiknek az általános műveltsége, szakmai felkészültsége, idegen nyelv ismerete a korszerű vendéglátás feltételeinek megfelel. Képzési idő: 2 + 3 év. A képzés az érvényes szakmai vizsgaszabályzat szerinti szakmai vizsgával zárul. II. Az iskola működtetési rendje Személyi feltételek Az iskola fenntartója, működtetője a Danubius Hotels Szakképző Iskola és Kollégium Alapítvány. Az iskola igazgatója a Kuratóriummal együttműködve irányítja, koordinálja a munkát. A munkáltatói jogokat az alapítvány ügyvezető igazgatója felett az Alapítvány Kuratóriuma, az iskola munkavállalói felett az ügyvezető igazgató gyakorolja. Tárgyi feltételek Az iskola épülete az elméleti, részben a gyakorlati képzés és a kollégiumi élet színtere, folyamatos nyitva tartású. A gyakorlati képzés az épületben lévő nyíltárusítású Juventus étteremben, és az Iskola által harmadik személyekkel (cégekkel) kötött együttműködési megállapodásban rögzítettek szerint történik. A sporttevékenység a helyi tornatermekben, sporttelepeken, uszodában zajlik. A vezetők és a szervezeti egységek, valamint az intézményi közösségek és az iskolavezetés közötti kapcsolattartás formái és rendje Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét a megbízott vezetők és a választott közösségi képviselők segítségével az intézményvezető fogja össze. A kapcsolattartásnak különböző formái vannak, melyek közül mindig azt kell alkalmazni, amelyik a legmegfelelőbben szolgálja az együttműködést. A kapcsolattartás formái: különböző értekezletek, megbeszélések, fórumok, intézményi gyűlések, stb. Az intézményi kapcsolattartás rendszeres és konkrét időpontjait a munkaterv tartalmazza. A belső kapcsolattartás általános szabálya, hogy különböző döntési fórumokra, nevelőtestületi-, alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi pontokhoz a döntési, egyetértési, és véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A teljes alkalmazotti közösség gyűlését az intézményvezető akkor hívja össze, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az intézmény egészét érintő kérdések tárgyalására kerül sor. A kollégiummal való kapcsolattartás rendje Az intézmény vezetője a kollégium munkatársaival (nevelőtanárok, portaszolgálat) folyamatos kapcsolattartásban dolgozik. A szükségletnek megfelelő rendszerességgel tartanak vezetői megbeszéléseket. A kollégiumi nevelőtanárok rendkívüli események esetén azonnali (pl. telefonértesítés) értesítési kötelezettséggel értesítik az intézmény igazgatóját és az alapítvány ügyvezető igazgatóját. Az intézmény külső kapcsolatainak rendszere 5
Közvetlen partnereink: - a diákok (a diákönkormányzat) - a szülők (Szülői Közösség) - SOPRONTISZK Szakképzés-szervezési Nonprofit Kiemelkedően Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság - a fenntartó (Danubius Hotels Szakképző Iskola és Kollégium Alapítvány) - a nem pedagógus alkalmazottak - az alapító érdekeltségi körébe tartozó szállodák, elsősorban a soproni Bio-Sport Hotel Lövér Közvetett partnereink: - a tanulóinkat foglalkoztató gazdasági egységek - az iskola helyi társintézmények - a Liszt Ferenc Konferencia és Kulturális Központ - a színház - a városi könyvtár - a soproni üzemek, gyárak - Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat - országos hatókörű szervezetek: OKÉV, NFSZI, OM, Soproni Kereskedelmi és Iparkamara - gyermek-, és ifjúságvédelmi szervezetek - felügyeleti hatóságok: ÁNTSZ, Fogyasztóvédelmi Felügyelőség, stb. Az iskola-egészségügyi ellátás rendje Az intézmény feladata, hogy segítse az iskola-egészségügyi tevékenységet, és a tanulók egészségügyi felügyeletét biztosítsa. Az Ifjúságorvosi Szolgálat a tanulók egészségi állapotáért felelős. A kötelező orvosi vizsgálatokat, védőoltások, a szűrések időpontját úgy kell osztályonként megszervezni, hogy az a tanítást a lehető legkisebb mértékben zavarja. Az iskola kapcsolatai a gyermekjóléti szolgáltatokkal Iskolánk a következő gyermekjóléti szervezetekkel és intézményekkel tartja a kapcsolatot: - Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata, Szociális és Gyámügyi Hivatal - Nevelési Tanácsadó - Városi Rendőrkapitányság Ifjúságvédelmi Felelőse - Családsegítő Intézet Gyermekjóléti Szolgálata Az iskolában jól látható helyen elhelyezzük: - a gyermekjóléti szolgálat, - a nevelési tanácsadó, - a drogambulancia, - az ifjúsági lelki segély címét, illetve telefonszámát. Feladataink három fő területhez kapcsolódnak: - a gyermekjóléti tevékenység - a prevenciós tevékenység - a speciális gyermekvédelem Figyelemmel kísérjük a problematikus tanulóink beilleszkedését és tanulmányi előmenetelét. Tevékenységünket folyamatosan bővítjük, és a lehetőségekhez képest ifjúságunk testi-lelki egészségének megőrzésén fáradozunk. Gyermekbántalmazás vélelme, vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető veszélyeztető tényező megléte esetén az igazgató értesíti a gyermekjóléti szolgálatot. A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén az igazgató eljárást indít az illetékes polgármesteri hivatalnál gyermekvédelmi támogatás megállapítására. 6
Az egészségügyi ellátás rendje (folyamatos tevékenység): - Szűrővizsgálat előkészítése, elvégzése - Törzslap rendezése - Gyakorlati oktatással kapcsolatos munkahelyi körülménye, figyelemmel kísérése - Fokozott gondozást igénylők ellenőrzése - Higiénés vizsgálatok - Előadások tartása (családi életre nevelés) - Tanfolyamok szervezése - Nyári munkavállaláshoz egészségügyi igazolások kiadása Az iskola védőnője: hetente egy alkalommal (hétfő 8-12 óra) található a rendelőben. A szerződéses iskolaorvos rendelése: alkalomszerűen (szűrővizsgálatok végzése, előadások tartása, stb.). A körzeti családorvos rendelése: igény szerint a rendelési idejében. Az intézmény külső kapcsolatai elsősorban az ügyvezető igazgató, valamint az iskolavezetőségen keresztül zajlanak le. Az intézményvezetőség e feladatait megoszthatja, illetve átadhatja közvetlen munkatársainak, illetve más személyeknek is eseti megbízatás alapján. III. Az iskola gazdálkodása Az iskola vállalkozási tevékenységet folytathat. Az iskola Sopronban a Füredi sétány 8. alatt a 2194/4 helyrajzi számon működik. Az épületet az iskola a Danubius Szállodaüzemeltető és Szolgáltató Zrt.-től (1051 Budapest, Szent István tér 11.) bérli. Az iskola az ingó vagyonnal gazdálkodik az alapfeladatok, valamint a vállalkozási tevékenységek ellátása érdekében. Az iskola bevételei: állami normatív támogatás, alapítványi támogatás, az iskola vállalkozási tevékenységből származó bevételei. Kiadás: személyi jellegű kiadások, dologi jellegű kiadások, amortizáció, illetve egyéb költségek. Az iskola pénzeszközeivel az iskola mindenkori ügyvezető igazgatója gazdálkodik az elfogadott költségvetés alapján. IV. Az iskola szervezeti rendje Az iskolavezetés feladata Az iskolavezetés a nevelési-oktatási célok gyakorlati megvalósításának munkáját szervezi, vezeti, irányítja. Kötelezettsége, hogy a pedagógusok, a tanulók, az iskolai közösségek szervezeteit a vezetési feladatok megoldásába bevonja, jogaik gyakorlását elősegítse. Az iskola vezetési szervezete a vezetők közötti feladatmegosztás, az intézményvezetés rendje Az iskola élén az igazgató áll, mellette dolgozik egy igazgatóhelyettes. Az iskolavezetés célja, hogy az intézmény feladatait a jogszabályi előírásoknak és a tartalmi követelményeknek megfelelően magas színvonalon lássa el. A racionális és gazdaságos működtetés elvei és az intézményi körülmények és adottságok alapján folytatják az iskolavezetés egységei tevékenységüket. Az intézmény vezetője és a helyettese folyamatosan tartja a kapcsolatot az alapítvány vezetésével és az ügyvezető igazgatóval, és a szükségleteknek megfelelően tartanak vezetőségi értekezleteket. 7
Az ügyvezető igazgató feladatai - vezeti és irányítja az iskola munkáját, - a jogszabályokban meghatározottak szerint munkáltatói jogkört gyakorol, - irányítja és ellenőrzi az iskola gazdálkodását, felelős az észszerű és takarékos gazdálkodásért, - biztosítja a kuratórium által elfogadott költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket - eljár az iskola működésével, gazdálkodásával kapcsolatos ügyekben, - felelős az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosításáért Az iskolát az ügyvezető igazgató képviseli. Ezt a jogkörét távollétében a pedagógiai igazgató, illetve az igazgatóhelyettes gyakorolja. Az ügyvezető igazgató rendkívüli szünetet rendelhet el, ha az intézmény működése nem biztosítható vagy valamilyen rendkívüli esemény történik. Erről a fenntartót azonnal értesíteni kell. Pedagógiai igazgató feladatai - fő feladata a nevelőtestület vezetése, a nevelő és az oktatói, a pedagógiai munka irányítása és belső ellenőrzése, értékelése - a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntéseket előkészíti, gondoskodik a döntések szakszerű végrehajtásának megszervezéséről, ezek ellenőrzéséről - felelős a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, és a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok elvégzéséért - gondoskodik a jogszabályokban előírt egyetértési, véleményezési és egyéb jogok gyakorlásának biztosításáról - elkészíti a szükséges dokumentációkat (pl. Szervezeti és Működési Szabályzat, Pedagógiai Program, munkaterv, házirend, stb.) - biztosítja az iskola munkatervének megvalósítását, munkarendjének betartását, a nevelő-oktató munka feltételeit - elkészíti a vizsgák ütemtervét - gondoskodik a vizsgák szervezésével, és ellenőrzésével kapcsolatos feladatok ellátásáról - az osztályfőnöki tevékenységeket ellenőrzi - gondoskodik a szülői értekezletek megtartásáról, a szülői szervezet munkájának segítéséről - felelős a tanügyigazgatással kapcsolatos dokumentációk szabályszerű vezettetéséért, kezelésért Igazgatóhelyettes feladatai - elkészíti a tantárgyi és órafelosztási tervet - az iskolában, a kollégiumban felmerülő problémákat kezeli - statisztikai jelentéseket készít - gondoskodik a tanulói jogviszony létesítésével, megszüntetésével kapcsolatos ügyek elintézéséről - gondoskodik a tanulói jutalmakról - előkészíti az iskolai ünnepségek, megemlékezéseket - gondoskodik a foglalkozási naplók rendszeres és folyamatos vezettetéséről - segíti a gazdasági vezető munkáját - elvégzi a tankönyvellátással, vásárlással kapcsolatos teendőket - a tanulók vétségeivel és szabálysértésével összefüggő ügyeket intézi - a beiskolázási teendőket ellátja - gondoskodik a szabadságok, távollétek, kiküldetések intézéséről 8
- gondoskodik a tanulói beosztások elvégzéséről - ellenőrzi az iskola rendjét, tisztaságát Gazdasági vezető (iskolatitkár) feladatai Felelős: - az iskola eredményes működéséhez szükséges gazdálkodási feltételek biztosításáért - a pénzügyi, bérügyi, társadalombiztosítási és adóügyi jogszabályok betartásáért, betartatásáért - az iskola gazdálkodását érintő helyi szabályzatok elkészítéséért - az éves költségvetés és a gazdálkodást érintő beszámolók elkészítéséért Gondoskodik: - a selejtezési eljárások elvégzéséről - a bérek kifizetéséről - a belépő dolgozók alkalmazási okiratainak (kinevezési okmány, munkaszerződés) elkészítéséről, - a munkáltató és egyéb igazolások elkészítéséről - adatszolgáltatási, munkaügyi statisztikák, jelentések elkészítéséről - az átsorolások elkészítéséről Feladata: - az igazgatás közvetlen segítése - az intézményi ügyiratok elkészítése, iktatása, sokszorosítása, postázása, irattározása - a határidős feladatok számontartása - az alapítványi ülések, előkészítése, jegyzőkönyvek, emlékeztetők készítése - az érkező posta kezelése, iktatása - az oktatási tevékenységhez, a tanári munkához szükséges, űrlapok, nyomtatványok beszerzése, - a vizsgák adminisztráció előkészítése - a bizonyítvány másodlatok kiadása - a tanulók különféle napi ügyeinek intézése: diákigazolvány, biztosítás, iskolalátogatási és egyéb igazolások kiadása Pedagógusok A pedagógus alapvető feladata: a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, tanítása. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy a) nevelő és oktató tevékenysége keretében gondoskodjon a gyermek, tanuló testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelméről, személyiségének fejlődéséről, továbbá az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetítse, b) nevelő és oktató tevékenysége során figyelembe vegye a gyermek, tanuló egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét és fejlettségét, sajátos nevelési igényét, segítse a gyermek, tanuló képességének, tehetségének kibontakozását, illetve bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő gyermek, tanuló felzárkózását tanulótársaihoz, c) a gyermekek, tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződjön; ha észleli, hogy a gyermek, illetve a tanuló balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye, d) közreműködjön a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek, tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében, e) a gyermek, tanuló életkorának, fejlettségének figyelembevételével elsajátíttassa a közösségi együttműködés magatartási szabályait, és törekedjék azok betartatására. f) a szülőket gyermekük nevelésével és oktatásával, fejlődésével kapcsolatosan, továbbá a szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztassa, a szülőt figyelmeztesse, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek, g) a szülő és a tanuló javaslataira, kérdéseire érdemi választ adjon, 9
h) a gyermekek, tanulók és szülők emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa, i) a gyermekek, tanulók részére az etikus viselkedéshez szükséges ismereteket átadja. A pedagógus jogai: a) személyét, mint a pedagógusközösség tagját megbecsüljék, emberi méltóságát és személyiségi jogait tiszteletben tartsák, nevelői, oktatói tevékenységét értékeljék és elismerjék, b) a nevelési, illetve pedagógiai program alapján az ismereteket, a tananyagot, a nevelés és tanítás módszereit megválassza, c) a helyi tanterv alapján, a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével megválassza az alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket, ruházati és más felszereléseket. d) a saját világnézete és értékrendje szerint végezze nevelő, illetve nevelő és oktató munkáját, anélkül, hogy annak elfogadására kényszerítené vagy késztetné a gyermeket, tanulót, e) irányítsa és értékelje a gyermekek, tanulók munkáját, f) minősítse a tanulók teljesítményét, g) hozzájusson a munkájához szükséges ismeretekhez, h) a nevelőtestület tagjaként részt vegyen a nevelési-oktatási intézmény nevelési, illetve pedagógiai programjának tervezésében és értékelésében, gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat, i) szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésben való részvétel útján gyarapítsa, részt vegyen pedagógiai kísérletekben, tudományos kutatómunkában, j) szakmai egyesületek, kamarák tagjaként vagy képviseletében részt vegyen helyi, regionális és országos közoktatással foglalkozó testületek munkájában, k) az oktatási jogok biztosához forduljon. A szaktanári munkakör keretében ellátandó munkafeladatok - A tanítási tevékenység megtervezése tantárgyanként egész tanévre. - A tanórán kívüli, órarend szerint folytatott egyéb foglalkozások (felzárkóztatás, versenyelőkészítés, stb.) megtervezés foglalkozásonként, egész tanévre illetve a foglalkozás egész tartamára. - Felkészülés a tanítási órákra. - Gondoskodás a tanulók munkafeladatainak kitűzéséről. - Írásbeli dolgozatok, feladatlapok és egyéb, a tanulók tudását, előrehaladását mérő és értékelő anyagok készítése. - A tanulói teljesítmények folyamatos nyomon követése, értékelése osztályzatok megállapítása. - Ügyeleti, illetve készenléti szolgálat ellátása a megadott időkereten belül, a beosztásnak megfelelően. - Szükség szerinti helyettesítés beosztásnak megfelelően. - Közreműködés az iskola éves munkatervében szereplő rendezvényeken. - Az osztályozó napló vezetése. - Szülők tájékoztatása a tanulók előmeneteléről, hiányzásairól, fogadóórán, illetve szülői értekezleten. - Részvétel nevelőtestületi értekezleten, konferencián, egyéb az oktatással, neveléssel kapcsolatos konkrét probléma megoldása érdekében rendezett összejövetelen. - Szükség esetén közreműködés tanulói fegyelmi eljárásban. - Követi a szakjának megfelelő szaktudomány előrehaladását, fejleszti pedagógiai módszereit, részt vesz továbbképzési, felkészítő, szakmódszertani rendezvényeken, bemutató tanításokon. A szakoktatói munkakör keretében ellátandó feladatok 10
- A gyakorlati oktatási tevékenység tantervei követelmények szerinti megtervezése. - A tanulók ellátása megfelelő mennyiségű és minőségű munkafeladattal, a tanulók munkájának figyelemmel kísérése, szükség szerinti segítségnyújtás. - A Juventus étterem rendezett, használatra alkalmas, esztétikus állapotban tartása. - A tanulók teljesítményeinek pedagógiai elvek szerinti ellenőrzése, értékelése, a tanulói munkanaplók figyelemmel kísérése, értékelése, az osztályzatok megállapítása. - Ügyeleti, illetve készenléti szolgálat ellátása a gyakorlati oktatási időkereten belül. - Munkavédelmi, balesetmegelőzési teendők folyamatos ellátása, az egészségügyi és élelmezésegészségügyi szabályok betartása. - Az egészségügyi könyvek ellenőrzése. - Az osztályozó napló vezetése. - Közreműködés a Juventus étterem munkafeladatok műszaki előkészítő munkálataiban. - Közreműködés a Juventus étterem gazdaságos működésének a hatáskörébe tartozó feladataiban, az észszerű anyag, mérőeszköz energiafelhasználást eredményező oktatási tevékenységek és módszerek kimunkálásával. - A szülők tájékoztatása szülői értekezleten, illetve személyes megkeresés esetén. - Szükség esetén közreműködés tanulói fegyelmi eljárásban. - A gyakorlathoz szükséges nyersanyagok kalkulációjának elkészítése, a gazdaságossági szempontokat figyelembe véve. - A technikai eszközök működésének figyelemmel kísérése, hibák feltárása, javításra átadása. - Szaktudásának, módszertani kultúrájának folyamatos fejlesztése, részvétel szakmai/módszertani továbbképzéseken, bemutató foglalkozásokon. Az osztályfőnökök feladatai - A tanév nevelési feladatainak tervezése. - Az osztály tanulóinak megismerése, személyiségük, képességeik alakulásának figyelemmel kísérése. - Az osztályban tanító pedagógusok munkájának nevelésszempontú koordinálása. - Kapcsolattartás a szülőkkel. - Osztályozási naplóval, bizonyítványokkal, törzskönyvekkel kapcsolatos adminisztratív teendők ellátása. - Egyéni problémák kezelése. - Késések, mulasztások igazolásával kapcsolatos teendők ellátása. - Fegyelmező intézkedések, fegyelmi eljárás kezdeményezése, illetve az arra érdemes tanulók dicsérete. - Osztályszintű megemlékezések, ünnepségek, klubfoglalkozások szervezése. - Tanulmányi kirándulás előkészítése, szervezése, vezetése. - Pályaválasztás, munkavállalás, továbbtanulás segítése. A diákmozgalmat segítő pedagógus - Az iskolai diák-önkormányzati szervek munkájának segítését, összefogását, koordinálását a diákmozgalmat segítő pedagógus látja el. - A diákmozgalmat segítő pedagógus segíti - a nevelőtestület véleményének meghallgatásával - a tanulóközösséget a közösségi életük szervezésében, a diák-önkormányzati szervek megalakulásában, tisztségviselőik megválasztásában és visszahívásában. Segíti a közösség jogainak érvényesülését, az új és jó kezdeményezések kibontakozását, a fiataloknak értékes, tartalmas közösséggé való válását. - Segíti a tanulóközösségeket érintő pénzösszegek felhasználását, iskolai versenyek, pályázatok meghirdetését, az iskolai ünnepségek szervezését, a diákközgyűlés megszervezését. 11
- Segíti a tanórán és az iskolán kívüli programok szervezését, azok formáinak, rendszerének a kialakulását. - Részt vesz az ifjúság érdekképviseleti szervével együtt a jutalmazások és kitüntetések eldöntésében, illetve a tanulói fegyelmi ügyek tárgyalásán. Nevelőtestület, alkalmazottak A nevelőtestület tagja az iskola igazgatója, valamennyi pedagógus-munkakört betöltő alkalmazottja, gazdasági vezetője, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú iskolai végzettségű alkalmazottja. A nevelőtestület (tantestület) határozza meg alapvetően az intézmény szakmai munkáját. Az alkalmazotti közösséget és azok képviselőit jogszabályokban meghatározott részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési és döntési jogok illetik meg. Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét a megbízott vezetők és a választott közösségi képviselők segítségével az intézményvezető fogja össze. A kapcsolattartásnak különböző formái vannak, melyek közül mindig azt kell alkalmazni, amelyik a legmegfelelőbben szolgálja az együttműködést. A kapcsolattartás formái különösen értekezletek, megbeszélések, fórumok. Az intézményi kapcsolattartás rendszeres és konkrét időpontjait a munkatervben kell meghatározni. A különböző döntési fórumokra, nevelőtestületi-, alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi pontokhoz a döntési, egyetértési, és véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A teljes alkalmazotti közösség gyűlését az intézményvezető akkor hívja össze, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az intézmény egészét érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Az alkalmazotti közösség értekezleteiről jegyzőkönyvet kell vezetni. A nevelőtestületnek átadott ügyekre vonatkozó beszámolás A Nevelőtestület által átruházott jogokkal kapcsolatos ügyekről, feladatokról az érintettek a nevelőtestületi rendes- és rendkívüli-, nevelési-, vezetői értekezleteken, valamint a vezetői megbeszéléseken számolnak be az éves munkaterv szerint. V. Diákközösségek és az iskolavezetés közötti kapcsolatrendszer A Diákönkormányzatra átruházott jogok A tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hoz létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat munkáját a tanulók által felkért nagykorú személy segíti, aki a diákönkormányzat megbízása alapján eljárhat a diákönkormányzat képviseletében is. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. A Szervezeti és Működési Szabályzat jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha az jogszabálysértő, vagy ellentétes az iskola Szervezeti és Működési Szabályzatával, illetve annak mellékleteit képező szabályzataival. A Szervezeti és Működési Szabályzat jóváhagyásáról a nevelőtestületnek beterjesztést követő harminc napon belül nyilatkoznia kell. A Szervezeti és Működési szabályzatot, illetve módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a nevelőtestület harminc napon belül nem nyilatkozik. A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola, kollégium helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola, egyébként rendeltetésszerű működését. A diákönkormányzat a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt: 12
saját működéséről, a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról, egy tanítás nélküli munkanap programjáról, az iskolai diák-önkormányzati tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről. Az iskolai diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a tanulókat érintő következő kérdésekben: jogszabályban meghatározott ügyekben az iskolai szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor; - a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor; - az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor; - a házirend elfogadásakor, illetve módosításakor. Az iskolai diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: - a tanulók nagyobb közösségét érintő kérdések meghozatalánál, - a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához, - a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez, - az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához, - a tanórán kívüli tevékenység formáinak meghatározásához, - a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához, - iskolai diákönkormányzat véleményét tanuló fegyelmi eljárás során be kell szerezni, - diákönkormányzat jogainak megsértése esetén tizenöt napon belül a fenntartóhoz törvényességi kérelmet nyújthat be. A véleményezési jog gyakorlása szempontjából a diákönkormányzat minősül a tanuló nagyobb közösségének. VI. Szülői Szervezet és az iskolavezetés közötti kapcsolattartás formái Szülői Szervezetre átruházott jogok (javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog) A közoktatási törvény alapján a szülők jogaik érvényesítésére és kötelességük teljesítésére szülői szervezetet (közösséget) hoznak létre. A szülői Szervezet dönt saját szervezeti és működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról és képviseletéről. A Szülői Szervezet dönt rendkívüli iskolai vagy osztályszülői értekezlet összehívásáról. A Szülői Szervezet egyetértési jogot gyakorol a magatartás-szorgalom helyi minősítési rendszerének megállapításakor, a Szervezeti és Működési Szabályzat és a Házirend elfogadásakor. A Szülői Szervezetnek véleményezési és javaslattevő joga van a tanórán kívüli oktató-nevelő munka rendjére vonatkozóan, az intézmény külső kapcsolatainak létesítésével kapcsolatban és a tanulók kisebb vagy nagyobb közösségét érintő bármely kérdésben, a Pedagógiai Program elfogadása előtt. Mivel az intézményben Iskolaszék nem működik, ezért véleményezési és egyetértési jogát a Szülői Szervezet gyakorolja. A Szülői Szervezet részt vesz a tanulók jogainak érvényesítésével, kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben az intézmény által hozott döntések, intézkedések ellen benyújtott kérelmek elbírálásában. Az intézményben működik a Szülői Testület, amely képviseleti úton választott szülői szervezet. A Szülői Testületet a tanulók szüleinek több mint 50 %-a választotta meg, így ez a szülői szervezet jogosult eljárni valamennyi szülő képviseletében, illetve az intézmény egészét érintő ügyekben. 13
A Szülői Testületet az intézményvezető a munkatervben rögzített időpontokban tanévenként legalább egyszer hívja össze, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól, valamint meghallgatja a szülői szervezet véleményét és javaslatait. A Szülői Testület elnöke közvetlen kapcsolatot tart az intézményvezetővel, és tanévenként egyszer beszámol a nevelőtestületnek a szülői közösség tevékenységéről. A szülők szóbeli tájékoztatása Az intézmény a tanulókról a tanév során rendszeres szóbeli tájékoztatást tart. A szóbeli tájékoztatás lehet csoportos és egyéni. A szülők csoportos tájékoztatásának módja a szülői értekezletek, az egyéni tájékoztatás a fogadóórákon történik. A szülői értekezletek rendje: - az osztályok szülői közössége számára az intézmény tanévenként kétszer, a munkatervben rögzített időpontú, rendes szülői értekezletet tart az osztályfőnök vezetésével - rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az intézményvezető, az osztályfőnök és a szülői szervezet képviselője a gyermekközösségben felmerülő problémák megoldására. Az intézmény pedagógusai a szülői fogadóórákon egyéni tájékoztatást adnak a tanulókról a szülők számára. Az intézmény tanévenként egyszer, a munkatervben rögzített időpontú, rendes szülői fogadóórát tart. A tanulmányaiban jelentősen visszaeső tanuló szülőjét az osztályfőnök írásban is behívja az intézményi fogadóórára. Ha gondviselő a munkatervi fogadóórán kívül is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban időpontot kell egyeztetni az érintett pedagógussal. A szülők írásbeli tájékoztatása Intézményünk a tanulókról rendszeres írásbeli tájékoztatást ad a hivatalos pecséttel ellátott tájékoztató (ellenőrző) füzetekben. Írásban értesítjük a tanuló szüleit gyermekük magatartásáról, szorgalmáról, tanulmányi előmeneteléről. Tájékoztatjuk a szülőket az intézményi élet kiemelkedő eseményeiről és a szükséges aktuális információkról is. A pedagógusok kötelesek a tanulókra vonatkozó minden értékelő érdemjegyet és írásos bejegyzést az osztálynaplón kívül a tanuló által átnyújtott tájékoztató füzetben is feltüntetni. Az osztályfőnök indokolt esetben írásban értesíti a szülőket a tanulók előmeneteléről, magatartásáról és szorgalmáról. VII. A tanulók jelentkezése, felvétele, tanulói jogviszony megszűnése A tanulói jogviszony jelentkezés alapján, felvétel vagy átvétel útján történhet. A tanulói jogviszony létesítéséről, a felvételről és az átvételről az iskola igazgatója dönt A közoktatási törvény szabályozza a tanulói jogviszony keletkezését és megszűnését és a tanulói jogviszonyból következő jogokat és kötelességeket. A jelentkezés az általános iskolán keresztül hagyományos módon jelentkezési lapon történik. Beadási határidő: a tanév rendjében meghatározva. Megszűnik a tanulói jogviszony: a) ha a tanulót másik iskola átvette, az átvétel napján; b) az általános iskola utolsó évfolyamának elvégzéséről szóló bizonyítvány kiállításának napján; c) a tankötelezettség utolsó éve szorgalmi idejének utolsó napján, ha a tanuló tanulmányait nem kívánja tovább folytatni; d) szakiskolában folyó szakképzésben - az utolsó évfolyam elvégzését követő első szakmai vizsgaidőszak utolsó napján, 14
- ha a tanuló a gyakorlati képzésben tanulószerződés alapján vesz részt, az első szakmai vizsga utolsó napján, - ha a tanuló tanulmányainak folytatására egészségileg alkalmatlanná vált, és az iskolában nem folyik másik megfelelő szakképzés, vagy a tanuló nem kíván továbbtanulni, illetve a továbbtanuláshoz szükséges feltételek hiányában nem tanulhat tovább; e) a tankötelezettség megszűnése után - ha a tanuló írásban bejelenti, hogy kimarad -, a bejelentés tudomásulvételének napján; f) ha a tanuló tanulói jogviszonyát - a tanköteles tanuló kivételével - fizetési hátralék miatt az igazgató a szülő, nagykorú tanuló esetén a tanuló eredménytelen felszólítása és a tanuló szociális helyzetének vizsgálata után megszünteti, a megszüntetés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napján. E rendelkezések nem alkalmazhatók, ha a tanuló hátrányos helyzetű. Ha a tanuló betöltötte a tizenhatodik életévét, és nem végezte el az általános iskola hatodik évfolyamát, az általános iskola a tanítási év végén kérelem hiányában is kezdeményezi a tanuló átvételét a kötelező felvételt biztosító szakiskolába, amennyiben az iskolában nem folyik felnőttoktatás, illetve a tanuló nem kívánja ott folytatni a tanulmányait. Megszűnik a tanuló tanulói jogviszonya - a tanköteles tanuló kivételével - ha az iskola kötelező foglalkozásairól a jogszabályban meghatározott időnél igazolatlanul többet mulasztott. Megszűnik a tanulói jogviszony a kizárás az iskolából fegyelmi határozat jogerőre emelkedésének napján. Az iskola a tanítási év utolsó napján egyoldalú nyilatkozattal is megszüntetheti annak a tanulónak a tanulói jogviszonyát, aki nem tanköteles, ha ugyanannak az évfolyamnak a tanulmányi követelményeit második alkalommal nem teljesítette. Az iskolai tanítási év utolsó napján megszüntethető egyoldalú nyilatkozattal annak a tanulónak a tanulói jogviszonya is, aki a közoktatási törvény 52. -ának (1) bekezdésében meghatározottak szerint nappali rendszerű iskolai oktatásban nem vehet részt, feltéve, hogy az iskolában nincs felnőttoktatás, illetve a tanuló abban nem kíván részt venni. VIII. Az oktatás rendje Az oktatás az iskolánkban a mindenkori közoktatási és a szakképzési törvény és rendeletek előírásainak megfelelően a Pedagógiai Programban kidolgozottak alapján folyik. Az elméleti oktatás a hét 5 napján folyik. Délután vannak a sportfoglalkozások, kulturális programok. Az üzemi gyakorlatokon a tanulók üzemi körülmények között, szakoktatók irányítása mellett végzik szakmájuk megismerését. A gyakorlati foglalkozásokon a gyakorlati tudnivalóit sajátítják el a tanulók. A nyári gyakorlatokon a tanulók aktívan részt vesznek a különböző üzletek munkájában, ezzel gyakorolják az évközben elsajátított ismeretanyagot. A nyári gyakorlatok színtere lehet külföldi vendéglátóegység is. IX. A tanulók jogai és kötelességei A jogokat és kötelezettségeket rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolni, illetőleg teljesíteni. A jogok rendeltetésszerű gyakorlása során kiemelt figyelmet kell fordítani a tanulói jogok érvényesítésére. A jog gyakorlása akkor nem tekinthető rendeltetésszerűnek, ha az a közoktatási és a szakképzésről szóló törvényben, illetve az e törvények végrehajtására kiadott jogszabályokban biztosított jogok csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségek korlátozására, a véleménynyilvánítás elfojtására, a tájékozódási jog korlátozására irányul, vagy erre vezet. A rendeltetésellenes joggyakorlást haladéktalanul meg kell szüntetni, és hátrányos következményeit - a közoktatási, 15
illetve a szakképzésről szóló törvényben szabályozott eljárás keretében - orvosolni kell. Az eljárásban a tanuló javára kell dönteni, ha a tényállás nem tisztázható megnyugtatóan. A tanulók jogai: a) kollégiumi részesüljön; b) válasszon a választható tantárgyak, foglalkozások közül; c) igénybe vegye az iskolában és kollégiumban rendelkezésre álló eszközöket, az iskola és kollégium létesítményeit (könyvtár, számítástechnikai terem, sport- és szabadidő-létesítmények stb.); d) rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön; e) hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz, tájékoztassák a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról; f) részt vegyen a diákkörök munkájában, és az iskolán kívüli társadalmi szervezetekben; g) az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson minden kérdésről, az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról, az iskola, kollégium működéséről, továbbá tájékoztatást kapjon személyét és tanulmányait érintő kérdésekről, valamint e körben javaslatot tegyen, továbbá kérdést intézzen az iskola, a kollégium vezetőihez, pedagógusaihoz, h) vallási, világnézeti vagy más meggyőződését, nemzeti vagy etnikai önazonosságát tiszteletben tartsák, és azt kifejezésre juttassa, feltéve, hogy e jogának gyakorlása nem ütközik jogszabályba, nem sérti másoknak ezt a jogát, és nem korlátozza a társai tanuláshoz való jogának gyakorlását; i) a levelezéshez, továbbá kollégiumban a lakáshoz való jogát tiszteletben tartsák, feltéve, hogy e jogának gyakorlása nem sérti másoknak ezt a jogát, és nem korlátozza társai tanuláshoz való jogának gyakorlását; j) jogszabályban meghatározottak szerint vendégtanulói jogviszonyt létesítsen; k) tanulmányai során - a pedagógiai programban és az érettségi vizsgaszabályzatban meghatározott keretek között - megválassza azokat a tantárgyakat, amelyeket tanulni kíván, valamint, ha erre lehetőség van, megválassza a tantárgyakat tanító pedagógust. l) jogai megsértése esetén - jogszabályban meghatározottak szerint - eljárást indítson, továbbá igénybe vegye a nyilvánosságot; m) személyesen vagy képviselői útján - jogszabályban meghatározottak szerint - részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában, a nevelési-oktatási intézmény irányításában; n) magántanuló legyen, továbbá, hogy kérje a tanórai foglalkozásokon való részvétel alóli felmentését; o) kérelmére - jogszabályban meghatározott eljárás szerint - független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról; p) kérje az átvételét másik, azonos vagy más típusú nevelési-oktatási intézménybe; r) különbözeti vizsga vagy évfolyamismétlés nélkül folytathassa tanulmányait akkor is, ha az állandó lakóhelyén nem működik olyan iskola, amelyikben a tankötelezettség végéig biztosított az iskolai nevelés és oktatás; s) választó és választható legyen a diákképviseletbe; t) a diákönkormányzathoz fordulhasson érdekképviseletért, illetve e törvényben meghatározottak szerint kérje az őt ért sérelem orvoslását; u) kérelmére, indokolt esetben szociális ösztöndíjban, illetve szociális támogatásban részesüljön. A szakiskola tanulóját a szakképzési évfolyamokon folyó gyakorlati képzés keretében az érdekvédelem és a munkavédelem tekintetében megilletik mindazok a jogok, amelyeket a Munka Törvénykönyve biztosít a munkavállalók részére A tanulószerződés megkötésekor, az abból eredő jogok és kötelezettségek teljesítésekor az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. A tanuló a gyakorlati képzéssel kapcsolatos igényeinek érvényesítése érdekében - a munkaügyi jogvitára vonatkozó rendelkezések szerint (Mt. 199-202. ) - jogvitát kezdeményezhet. E rendelkezések alkalmazásában munkavállalón a tanulót, munkáltatón a 16
gyakorlati képzés szervezőjét, munkaviszonyon a tanulói jogviszonyt, szakszervezeten a tanulói szakszervezetet kell érteni. A szakképzésben részt vevő tanuló a szakképzésre vonatkozó jogszabályok szerint jogosult juttatásokra és kedvezményekre. A juttatásokat és kedvezményeket a gyakorlati képzés szervezője köteles biztosítani. Ha a szakiskola tanulója tanulószerződés alapján vesz részt a gyakorlati képzésben, tanulói jogviszonyával összefüggésben a szakképzési törvény rendelkezéseit is alkalmazni kell. A szakképzésben részt vevő tanuló javára az, aki a gyakorlati képzést szervezi, köteles felelősségbiztosítást kötni. A tanulók kötelességei: a) részt vegyen a kötelező és a választott foglalkozásokon és szakmai gyakorlatokon; b) eleget tegyen - rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően - tanulmányi kötelezettségének; c) életkorához és fejlettségéhez, továbbá iskolai és kollégiumi elfoglaltságához igazodva, pedagógus felügyelete, szükség esetén irányítása mellett - a házirendben meghatározottak szerint - közreműködjön saját környezetének és az általa alkalmazott eszközöknek a rendben tartásában, a tanítási órák, kollégiumi foglalkozások, rendezvények előkészítésében, lezárásában; d) megtartsa az iskolai tanórai és tanórán kívüli foglalkozások, a kollégiumi foglalkozások, az iskola és a kollégium helyiségei és az iskolához, kollégiumhoz tartozó területek használati rendjét, a gyakorlati képzés rendjét, az iskola, a kollégium szabályzatainak előírásait; e) óvja saját és társai testi épségét, egészségét, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket, továbbá haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola, kollégium alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet, illetve balesetet észlelt, továbbá - amennyiben állapota lehetővé teszi -, ha megsérült; f) megőrizze, illetőleg az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket, óvja az iskola létesítményeit, felszereléseit; g) az iskola, kollégium vezetői, tanárai, alkalmazottai, tanulótársai emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa; h) megtartsa az iskolai, kollégiumi szervezeti és működési szabályzatban, továbbá a házirendben foglaltakat. X. A szülők jogai és kötelességei A szülők jogai: a) megismerje a nevelési-oktatási intézmény nevelési, illetve pedagógiai programját, házirendjét, tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról, b) gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről rendszeresen részletes és érdemi tájékoztatást, neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon, c) írásbeli javaslatát a nevelési-oktatási intézmény vezetője, a nevelőtestület, a pedagógus megvizsgálja, és arra a megkereséstől számított tizenöt napon belül érdemi választ kapjon, d) a nevelési-oktatási intézmény által meghatározott feltételek mellett kérje, hogy gyermeke a nem kötelező foglalkozásokat igénybe vehesse, illetve ilyen foglalkozás megszervezését kezdeményezze, e) a nevelési-oktatási intézmény vezetője vagy a pedagógus hozzájárulásával részt vegyen a foglalkozásokon, f) kezdeményezze az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék létrehozását, és részt vegyen a szülői képviselők megválasztásában, mint választó és mint megválasztható személy, g) kezdeményezze szülői szervezet (közösség) létrehozását, és közreműködjön annak tevékenységében, 17
h) személyesen vagy képviselői útján - jogszabályban meghatározottak szerint - részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában, a nevelési-oktatási intézmény irányításában, i) az oktatási jogok biztosához forduljon. A szülő kötelessége: a) gondoskodjon gyermeke testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről, b) figyelemmel kísérje gyermeke fejlődését, tanulmányi előmenetelét, gondoskodjék arról, hogy gyermeke teljesítse kötelességeit, és megadjon ehhez minden tőle elvárható segítséget, c) rendszeres kapcsolatot tartson a gyermekével foglalkozó pedagógusokkal, és részükre a szükséges tájékoztatást megadja, d) elősegítse gyermekének a közösségbe történő beilleszkedését, az óvoda, az iskola, a kollégium rendjének, a közösségi élet magatartási szabályainak elsajátítását, e) megtegye a szükséges intézkedéseket gyermeke jogainak érvényesítése érdekében, e) tiszteletben tartsa az óvoda, az iskola, kollégium vezetői, pedagógusai, alkalmazottai emberi méltóságát és jogait. XI. A nevelőtestület és működési rendje A nevelőtestület az intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben a közoktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület legfontosabb feladata a pedagógiai program létrehozása és egységes megvalósítása, ezáltal a tanulók magas színvonalú nevelése és oktatása. Ennek a komplex feladatnak megfelelően a nevelőtestület véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik minden, az intézményt érintő ügyben. A nevelőtestület egyetértési joga szükséges a diákönkormányzat működésével kapcsolatban. A nevelőtestület döntési jogköre: a) a nevelési, illetve a pedagógiai program és módosításának elfogadása; b) a szervezeti és működési szabályzat és módosításának elfogadása; c) a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elkészítése; d) a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása; e) a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása; f) a házirend, az intézményi minőségirányítási program elfogadása; g) a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása; h) a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása; i) az intézményvezetői, intézményegység-vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása; j) jogszabályban meghatározott más ügyek Nevelőtestületi értekezletet kell összehívni az iskolaigazgató, ha a nevelőtestület egyharmada kéri. Ha az iskolai szülői szervezet, közösség, iskolai diákönkormányzat kezdeményezi a nevelőtestület összehívását, a kezdeményezés elfogadásáról a nevelőtestület dönt. A nevelőtestület feladatainak ellátása érdekében értekezletet tart. Az értekezletek tervezhető részét az intézmény éves munkatervében kell rögzíteni. A nevelőtestületi értekezletre vonatkozó napirendi ponthoz az egyetértési jogot gyakorlók képviselőjét meg kell hívni. A nevelő testület döntési jogkörébe tartozó ügyeiben az óraadó tanárok nem rendelkeznek szavazati joggal. A tanév tervezett értekezletei az alábbiak: tanévnyitó értekezlet, félévi és év végi osztályozó értekezlet, tanévzáró értekezlet. 18
Rendkívüli értekezlet hívható össze, ha a nevelőtestület tagjainak egyharmada, valamint az intézmény igazgatója vagy vezetősége szükségesnek. Pedagógiai szakmai belső ellenőrzés A belső ellenőrzési rendszer átfogja az iskolai oktató- nevelőmunka egészét. Biztosítja, hogy az ellenőrzés során felmerülő hibák feltárása időben történjen, és fokozza a munka hatékonyságát. A folyamatos belső ellenőrzés megszervezéséért, hatékony működtetéséért, az igazgató felelős. Ezen túlmenően, az intézmény minden dolgozója felelős a maga területén. A belső ellenőrzést, az intézmény Minőségirányítási Programjában leírtak alapján, az éves munkatervben kell meghatározni. Ez tartalmazza az ellenőrzés területeit, konkrét tartalmát, módszereit és ütemezését. Az ellenőrzési tervet nyilvánosságra kell hozni. Az eseti ellenőrzésekről az igazgató dönt. Szakmai munkaközösség Az iskolában a kis létszámú tanári állomány miatt munkaközösség nem működik. XII. A tanulók teljesítményének értékelése Jutalmazási formák: Kiemelkedő tanulmányi munkáért, versenyeredményért, példás magatartásért, közösségi munkáért dicséretben részesülhetnek a tanulók. A dicséret fajtái: - Szaktanári dicséret - Osztályfőnöki dicséret - Igazgatói dicséret - Nevelőtestületi dicséret A jutalmazás formái: - oklevél - könyvjutalom - tárgyjutalom - pénzjutalom - jutalomkirándulás (egyéni, csoportos) - egyéb (színházjegy stb.) XIII. Fegyelmi felelősség Az iskolai szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat közös kezdeményezésére biztosítani kell, hogy az iskolában, kollégiumban az iskolai, kollégiumi szülői szervezet (közösség) és az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat közösen működtesse a fegyelmi eljárás lefolytatását megelőző egyeztető eljárást (a továbbiakban: egyeztető eljárás). Az egyeztető eljárás célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegő és a sértett közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sértett, kiskorú sértett esetén a szülő, valamint a kötelességszegő, kiskorú kötelességszegő esetén a szülő egyetért. A fegyelmi eljárás megindításáról szóló értesítésben a kötelességszegő tanuló, ha a kötelességszegő kiskorú, a szülő figyelmét fel kell hívni az egyeztető eljárás igénybevételének lehetőségére, feltéve, hogy ehhez a sértett, ha a sértett kiskorú, a szülő hozzájárult. A tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő - az 19
értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül - írásban bejelentheti, ha kéri az egyeztető eljárás lefolytatását. A fegyelmi eljárást folytatni kell, ha az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá ha a bejelentés iskolába, kollégiumba történő megérkezésétől számított tizenöt napon belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre. Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi büntetés lehet: a) megrovás; b) szigorú megrovás; c) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetőleg megvonása; d) áthelyezés másik iskolába; e) eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától; f) kizárás az iskolából. Tanköteles tanulóval szemben az e)-f) pontjában meghatározott fegyelmi büntetés nem alkalmazható. A d) pontjában szabályozott fegyelmi büntetés akkor alkalmazható, ha az iskola igazgatója a tanuló átvételéről a másik iskola igazgatójával megállapodott. A c) pontjában meghatározott fegyelmi büntetés szociális kedvezményekre és juttatásokra nem vonatkoztatható. A szakiskola tanulója ellen folytatott fegyelmi eljárásba, ha a tanuló tanulószerződést kötött, be kell vonni a területi gazdasági kamarát. A fegyelmi büntetés megállapításánál a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét, az elkövetett cselekmény súlyát figyelembe kell venni. A fegyelmi büntetést a nevelőtestület hozza. Az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat véleményét a fegyelmi eljárás során be kell szerezni. A fegyelmi eljárás megindításáról - az indok megjelölésével - a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét értesíteni kell. A fegyelmi eljárás során a tanulót meg kell hallgatni, és biztosítani kell, hogy álláspontját, védekezését, előadja. Ha a meghallgatáskor a tanuló vitatja a terhére rótt kötelességszegést, vagy a tényállás tisztázása egyébként indokolja, tárgyalást kell tartani. A tárgyalásra a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét meg kell hívni. Kiskorú tanuló esetén a fegyelmi eljárásba a szülőt minden esetben be kell vonni. A fegyelmi eljárás során a tanulót a szülő, illetőleg más megbízott is képviselheti. A fegyelmi tárgyalást akkor is meg lehet tartani, ha a tanuló, illetve a szülő vagy a megbízott ismételt, szabályszerű értesítés ellenére sem jelent meg. A tanuló, kiskorú tanuló esetén a tanuló vagy a szülő kezdeményezésére a fegyelmi eljárást meg kell indítani és le kell folytatni. A tanulóval szemben ugyanazért a kötelességszegésért csak egy fegyelmi büntetés állapítható meg. Ha a kötelességszegés miatt az iskolában és a kollégiumban is helye lenne fegyelmi büntetés megállapításának - a nevelési-oktatási intézmények eltérő megállapodásának hiányában - a fegyelmi büntetést abban a nevelési-oktatási intézményben lehet megállapítani, amelyikben az eljárás előbb indult. A gyakorlati képzés keretében elkövetett kötelességszegésért a fegyelmi eljárást az iskolában kell lefolytatni. Végrehajtani csak jogerős fegyelmi határozatot lehet. A fegyelmi eljárás lefolytatásának szabályait jogszabály határozza meg. Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben a nevelési-oktatási intézménynek, illetve a gyakorlati képzés szervezőjének jogellenesen kárt okoz, a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvének szabályai szerint kell helytállnia. A kártérítés mértéke nem haladhatja meg: - gondatlan károkozás esetén a kötelező legkisebb munkabér - a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított - egy havi összegének ötven százalékát, 20