A Császári és Királyi Haditengerészet szervezete Hozzáadta: olaf 2005. február 23. szerda 19:59 Hajomakett.hu - Vitorlás, hajó, makett A Császári és Királyi Haditengerészet szervezeti felépítését ismerhetitek meg ebbql a cikkbql. 1. A haditengerészet felépítése: A haditengerészet a flottából, hadikikötqkbql, tengerészeti szertárakból és telepekbql, képzq intézetekbql, valamint a személyzetbql áll. ErQssége a tengeri kereskedelem kiterjedésétql, annak élénkségétql, a tengeren túli összekötések jellegétql, valamint esetleges gyarmatok és saját országának sajátosságaitól függ. Míg Nagy- Britannia, Francia-, és Olaszország nyílt tengeri hadiflották felett rendelkeztek, Ausztria- Magyarország flottája inkább csak a parti háború céljait szolgálták. A hajók minqsége, felszerelése is e célnak megfelelqen volt kialakítva. A haditengerészet intézményei és berendezkedései az alábbiak szerint osztályozhatóak (1. ábra):1. A flotta: - A csataflotta nyílt tengeri ütközetekre, valamint ellenséges partok elleni támadásra szolgált. Gerincét csatahajók alkották. A flotta akció képességének fokozására, a hírszerzq és biztosítószolgálatnak teljesítésére, cirkálók, rombolók és torpedónaszádok beosztását igényelte. - A cirkáló flottát békében külszolgálatban alkalmazták, háborúban pedig ellenségeses kereskedelmi hajók elfogására átkutatására szolgált, valamint a csataflottákhoz osztották be. A páncélos cirkálók, valamint (misszió) cirkálók alkották. - PartvédQ flotta páncél-ágyúnaszádokból, úszó ütegekbql, torpedónaszádokból és a partvédelem céljaira épített különféle páncélhajókból állt. - Szállító hajók a csatahajók részére kqszenet és más üzemanyagot, valamint egyéb hadianyagokat és csapatokat szállítanak. - Torpedóflotilla torpedónaszádokból, torpedó anyahajókból és torpedó tárhajókból állt. - Iskola hajók, hadapródok, hajósuhancok, gépészek, fqtqk, matrózok kiképzésére szolgált. - A kikötqi szolgálatra alkalmazott jármqvek a vontató gqzösök, kalauz jármqvek-, Qr-, kaszárnya-, ispotályhajók voltak. Hajó típusok: Páncélos fregatt: az elsq páncélos hajókat nevezték így, mivel a fregattra emlékeztettek. Három árbocuk, egy üteg soruk volt. Vízkiszorításuk 3000-7000 tonna volt. 12-15 cm-es kovácsoltvas páncélzatuk viseltek. Fegyverzetük 16-30 db 15-18 cm-es vont csövq ágyúkból állt, melyet a torpedónaszádok megjelenése után gyorstüzelq ágyúkkal is kiegészítettek. Kazamatahajó: az elqbbiekhez hasonlítottak. Kevesebb számú, de nagyobb ágyúkat hordtak (6-10 db 23-28 cm- es), amelyeket a hajó középsq részén az ún. kazamatákban helyeztek el. Vízkiszorításuk 5000-8000 tonna, páncélzatuk 15-35 cm vastag, sebességük 13-15 csomó volt. Sorhajó (vagy toronyhajó): az 1890-tQl 1906-ig tartó korszak alapvetq típusa volt. Viszonylag rövid, zömök test vastag páncél jellemezte. Vízkiszorítása 5-11 000 tonna, sebessége 15-20 csomó volt. Fegyverzetét általában két forgatható toronyban elhelyezett 4 db 24-30, 5 cm-es ágyú, 8-12 db 12-19 cm es és 4,7 7 cm-es löveg alkotta. Pre-dreadnought (vegyes nehéztüzérségq sorhajó): a sorhajók fqtüzérsége mellett, félnehéz fqtüzérséggel is ellátták, ami 8 db 24 cm es löveget jelentett. Vízkiszorításuk 14 tonna volt. Dreadnought: a típus nevét az 1906 ban épült brit Dreadnougtról kapta, amellyel megszületett az egységes nehézfegyverzetq csatahajó. Vízkiszorításuk 21 000 tonna sebességük 20 21 csomó volt. 12 db 30,5 es ágyút, 12 db közepes, és 18 db könnyq löveget hordtak. PartvédQ páncélos: a kor csatahajóinál kisebb méretek erqs páncélzat, alacsonyabb sebesség jellemezte. Vízkiszorítása 6000 tonna, sebessége 18-20 csomó volt. Fegyverzetét 4 db 24 cm es ágyú alkotta. Páncélos cirkáló: a sorhajókkal egy idqben keletkezett. A flották kisebb, gyengébb, de gyorsabb egységei voltak. Feladata a felderítés, a gyarmatok és kereskedelmi útvonalak védelme és az ellenség kereskedelmi hajóinak elfogása volt. Vízkiszorítása 6000 8000 tonnasebessége 18-22 csomó volt- Fedélzetén 2 db 24 cm es és 8 db 15-19 cm es ágyút hordott. Cirkáló: a páncélos cirkálónál kisebb, gyengébb páncélzatú és fegyverzetq, de gyorsabb hajó volt. Feladatuk azonos volt a páncélos cirkálóéval. Vízkiszorítása 1500-4000 tonna, fegyverzetük 10 12 cm es ágyúvolt. Romboló: feladata a nagyobb hajókat fenyegetq torpedónaszádok biztonságos távolban történq megsemmisítése, konvoj kíséret ellátása, felderítés, késqbb a tengeralattjárók felderítése, megsemmisítése. Vízkiszorítása 400 1000 tonna, sebességük 28 34 csomó volt. Fegyverzetét 6 8 db 4,7 10 cm- es lövegek, valamint torpedóvetq csövek alkották.
Torpedónaszád: az 1870 es években feltalált torpedó hordozására kialakított kisméretq, gyors hajótípus volt. Két változata volt ismert, a kisebb partvédq, valamint a nagyobb nyílttengeri típus. Vízkiszorítása 80 250 tonna, sebessége 25 30 csomó volt. Fegyverzete a torpedón kívül 2 4 db 3,7 7,6 cm es ágyúból állt. Tengeralattjáró: az önjáró torpedók bevetésére legalkalmasabb felszínen belsqégésq motorral, a víz alatt elektomotorral hajtott hajótípus. Vízkiszorítása: 250 500 t, sebessége 10 -. 15 csomó volt. Fegyverzetét a torprdóvetq csöveken kívül 1 2 gyorstüzelq ágyú volt. 2. HadikikötQket a hozzátartozó part-erqdök, a flotta és a tengerészeti szertárak alkották. 3. Tengerészeti szertárak és telepek hajógyárakból, sólyákból, dokkokból, tüzérségi, torpedó-, akna-, stb szertárakból, élelem és ruhatárakból álltak. Feladatuk a hajók építése, javítása és a felszerelése volt. 4. KépzQ intézetek a tisztek nevelését, a különleges szolgálati ágakba valókiképezést végezték. 5. A személyzetet a hajók legénysége, a hajógyárak munkásai és a különféle ágak személyzete, valamint a tisztikar alkotta.1. ábra A haditengerészet felépítése 2. Az osztrák-magyar haditengerészet szervezete:1862-ig a haditengerészet Hadügy minisztérium joghatósága alá tartozott. Az 1857-tQl a haditengerészet önállóvá vált és pénzügyileg függetlenedett a hadseregtql 1862 januárjában létrehoztak egy új minisztériumot, a flottáért és a kereskedelmi tengerészetért felelqs Tengerészeti Minisztériumot, amely 1865-ig állt fenn, amikor Burger tengerészeti miniszter kérte a minisztérium megszüntetését. A kereskedelmi tengerészetet a Kereskedelmi Minisztérium alá rendelték, a haditengerészetet pedig ismét a Hadügyminisztérium alá, ahol igazgatására létrehoztak egy haditengerészeti osztályt. 1868-ban Wilhelm von Tegetthoff lett a Haditengerészeti Osztály vezetqje, és átszervezte a tengerészet rendszerét. A haditengerészet parancsnokai egyben a Haditengerészeti Osztály vezetqi is voltak Ez a rendszer az 1918-as Cattarói matrózlázadásig maradt fent. Utána külön választották a flottaparancsnoki beosztást a haditengerészeti beosztástól. Így külön fqnökük lett azoknak. (Horthy Miklós és Holub Ferebc személyében.) ÖsszekötQ és tanácsadó tisztként (lovag Franz von Keil) pedig a badeni fqhadiszállásra került, mint az uralkodó rendelkezésére álló admirális.korábban a legénység több csoportba szervezqdött, a matrózok mellett voltak tengerészgyalogosok és szárazföldi tüzérek is, akiknek saját tisztjeik parancsoltak. Tegetthoff megszüntette ezt a különállást, és a legénységi állományt a Matrózhadtestbe osztotta be. A tengerészgyalogos tisztikart megszüntette, a szárazföldi tüzértisztekbql mqszaki hivatalnokok lettek.a cs. kir. haditengerészet parancsnokai és fqparancsnokai, 1786-1918.George Simpson (1786 nyara -1797 október)james Ernest Williams (1797 november -1798 február)andrea Querini gróf (1798 február - 1802 január)joseph L'Espine gróf (1802 január - 1805 augusztus)silvestro Dandolo gróf (ideiglenes, 1805 augusztus - december)joseph L'Espine gróf (ideiglenes, 1806 január - 1807 április; kinevezett, 1807 április. 1810 január; ideiglenes, 1813 augusztus - 1814 július)august de Conninck (1814 július - 1824 március)amilcaro Paulucci márki (1824 március - 1844 augusztus)frigyes fqherceg (1844 augusztus - 1847 október)silvestro Dandolo gróf (ideiglenes, 1847 október - november)anton von Martini (1847 november. 1848 március)gyulay Ferenc gróf (ideiglenes, 1848 március - szeptember)anton von Martini (1848 szeptember - 1849 február)gyulay Ferenc gróf (ideiglenes, 1849 február - március)hans Birch von Dahlerup (1849 március - 1851 augusztus)franz von Wimpffen gróf (1851 augusztus - 1854 szeptember)ferdinánd Miksa fqherceg (1854 szeptember - 1864 január)betöltetlen (1864 január - 1868 március)wilhelm von Tegetthoff (1868 március - 1871 április)fridrich von Pöck báró (1871 április.-83 november)maximilian Doublebsky von Sterneck (1883 november -97 december)herman von Spaun (1897 december 1904 októberrudolf Montecuccoli (1904 október 13 február)anton Haus (1913 február 1917 február)betöltetlen (1917 február április)maximilian Njegovan (1917 április 1918 február)betöltetlen (1918 február november)háborús flottaparancsnokok 1914-1918Anton Haus FT (1913 február 1917 február)maximilian Njegovan T (1917 április 1918 február)horthy Miklós ET (1918 február november)a tengerészeti osztály vezetói 1865-1918Ludvig von Fautz AT (1865 július 1868 március)wilhelm von Tegetthoff AT (1868 március - 1871 április)betöltetlen (1871 április 1872 október)fridrich von Pöck báró (1871 április-1883 november)maximilian Doublebsky von Sterneck T (1883 november -1897 december)herman von Spaun T (1897 december 1904 októberrudolf Montecuccoli T (1904 október 1913 február)anton Haus FT (1913 február 1917 február)karl Kailer von Kaltenfels AT (1917 február április)maximilian Njegovan T (1917 április 1918 február)franc von Holub AT(1918 február november)a Császári és Királyi Hadügyminisztérium Tengerészeti Osztálya volt a haditengerészet legfelsqbb hivatala. Élére tengernagyi beosztású tiszt volt kinevezve (1918 februárjáig). A Tengerészeti Osztály vezetqje képviselte a közös hadügyminisztériumot minden, a haditengerészetre vonatkozó kérdésekben, és a haditengerészet költségvetését Q terjesztette a delegációk elé, és gazdasági ügyekben a Császári és Királyi Közös LegfelsQbb Számszéknek volt felelqs elszámolni. A haditengerészeti Osztály valóságos minisztériumként viselkedett, de a haditengerészet ügyeiért továbbra is a közös hadügyminiszter volt a felelqs. (2. ábra)szervezetszerq beosztása hasonló volt a Hadügy Minisztérium beosztásához és az alábbiak szerint tagozódott:elnöki Iroda,Hadmqködési Iroda,valamint a két ügycsoportba tartozó nyolc ügyosztály és a segédhivatal. A tengerészeti osztály alá rendelt hatóságok:kikötqi Tengernagyi Hivatal,Katonai KikötQ- Parancsnokság,Tengerszertár Parancsnokság;Tengerészeti- Mqszaki Bizottság Pólában,Tengerkerületi Parancsnokság,Tengerészeti Anyagszerek EllenQrzQ Hivatala,Tengerészeti Központi Irattár Triesztben,Fiumei Tengerészeti Akadémia.Az itt felsorolt hatóságok és hivatalok élén egy magas rangú tengerésztiszt állt. A pólai Tengernagyi Hivatalnak, a Tengerszertár
Parancsnokság és a Mqszaki Bizottságon kívül -(melyek közvetlen tengerészeti parancsnokság alatt álltak)-, minden Pólában található haditengerészeti parancsnokság, hatóság, hivatal és intézet alá volt rendelve. Így a Katonai KikötQ- Parancsnokság, -(mint köztes parancsnokság)- útján a Matrózhadtest is, amely szervezetileg három matróztárscsoportra osztott 15 matróz századból állt. Feladata mind a hajók számára szükséges kiképzett legénységet, mind a tengerszertárban dolgozó katonai munkás személyzetet szolgáltassa. A tüzér- iskolahajó a tüzérségi személyzet, az akna- és torpedó- iskolahajók aknász és tordedó szolgálat, matróz- iskolahajó a matrózok képzésére szolgált. Ezen kívül a Tengerészeti Vízrajzi Hivatal, a Sebencióban állomásozó hajósuhanc- iskolahajó, a pólai Tengerészeti Kórház, a Tengerészeti Alreáliskola, Tanoda, Fogház, Ruhatár is.2. ábra Az osztrák-magyar haditengerészet szervezete3. A haditengerészet személyzetea haditengerészet személyzete: tengerésztisztekbql és hadapródokból, hivatalnokokból és a legénységbql állt. A tengerésztiszteket a fiumei Tengerészeti Akadémián képezték. Az elsq évfolyamra 14 16 éves fiatalok jelentkezhettek. A tanulmányi idq négy év volt. Az utolsó vizsga sikeres letétele után a hallgatót tengerész hadapróddá avatták, és egyévi gyakorlati kiképzésre egy tengeri hadihajóra osztották be. A gyakorlati idq elteltével elvégezhette Pólában az egy éves tengerésztiszti tanfolyamot. Sikeres vizsga esetén tengerészzászlóssá nevezték ki, és csak ekkor került tiszti állományba.aki középiskola elvégzése után jelentkezett tengerésztisztnek, annak, mint tengerészjelöltnek elqször egyéves tanfolyamot kellett elvégeznie, majd a gyakorlati hajószolgálat és vizsga után válhatott csak tengerész hadapróddá. A tengerésztisztek szakképzését (tüzér, torpedó, akna, távíró stb.) 6 8 hónapos tanfolyamokon, Pólában végezték; ide bizonyos szolgálati idq után vezényelték Qket.Ha a tengerészeti Akadémiát végzett tengerésztiszt leszerelt, a polgári tengerhajózás, mint rövidtávú tengerészkapitányokat, sorhajóhadnagynál magasabb rangúakat, pedig mint hosszújáratú kapitányokat alkalmazhatta.a tengerésztiszti karba sorolták még az orvosokat, a hadbírókat és a lelkészeket.a hivatalnoki kar különleges szakismereteknek megfelelqen oszlott meg, a gépész- és üzemmérnökök, hajóépítq-mérnökök, tüzérségi-mérnökök, szárazföldi- és vízépítészet mérnökök, különleges mqszaki szolgálatban alkalmazottak, továbbá gépész és mqvezetqk, tanárok, valamint a Vízrajzi Hivatalban, a gyógyszertárban alkalmazott hivatalnokok és tengeri biztosok között. A hivatalnokok pótlása a polgári életbql önként belépq, és megfelelqen kiképzettek által történt. A tengerészlegénység sorkötelesekbql és önkéntesekbql került ki, és a bevonulás után IV. osztályú matrózkánt kaptak beosztást. Az alapkiképzés után az eredményüktql függqen III. vagy II. osztályú matrózok lettek. Önkéntesként 14 éves kortól lehetett jelentkezni. Azokat vették fel, akik erqs, egészséges testalkattal, és némi iskolai elqképzettséggel rendelkeztek. Pk, mint hajósinasok a hivatásos altisztképzq iskolába kerültek. Két ilyen iskola mqködött a sebenciói hajós iskola és a pólai gépész iskola. A három éves tanulmányi idq alatt altisztekké képezték ki Qket a megfelelq szakágakban. Minden iskolában eltöltött év után egy évet ténylegesen szolgálni voltak kötelesek. A suhancok száma összesen 300, a felvétel szeptemberben történt.a további kiképzés és elqléptetés úgy történt, mint a besorozott altiszteké, de az önkéntesek elqnyt élveztek alaposabb elqképzettségük miatt.a sorállomány tényleges szolgálati ideje 4 év volt. Ezután még 5 évet tartalékos és további 3 évet mint tengervédelmi szolgálatra kötelezett tartották nyilván, de békében sem tovább képzésre, sem hadgyakorlatra nem hívták Qket be.a haditengerészetnél létezett az egy éves önkéntes kategória. Ezt a szolgálatot az érettségizett, illetve a fqiskolát végzett sorkötelesek teljesíthették.a rendes sorkötelesek bevonulásuk után Pólában a Matrózkarnál elvégzett hathetes alapkiképzés után szakmai kiképzésre kerültek (tüzér, torpedós, aknász stb). A vasipari szakmával rendelkezqk gépész-, illetve elektrotanfolyamon vehettek részt; ennek elvégzése után altiszti rendfokozatot kaptak. Pk a négy éves tényleges szolgálati idq után tovább szolgálatra jelentkezhettek, és újabb iskolák elvégzése után törzstisztekké léphettek elq. KellQ rátermettség esetén gép- és elektro üzemvezetq is válhatott belqlük, és sorhajókapitányi rangnak megfelelq rendfokozatot is elérhettek.rendfokozatok a haditengerészetnéltiszti rendfokozatok1909 elqtt1909 júlisus 23-tól1916 május 5-tQl Tengernagyok Flotta tengernagy(anton Haus)TengernagyTengernagy AltengernagyAltengernagy EllentengernagyEllentengernagy TörzstisztekSorhajókapitánySorh ajókapitány FregattkapitányFregattkapitány KorvettkapitányKorvettkapitány FQtisztekSorhajóhadnagySorhajóhadnagy Sor hajózászlósfregatthadnagy Korvetthadnagy* ZászlósokI. osztályú tengerészkadéttengerészzászlós II. osztályú tengerészkadéttengerészkadét Tengerészkadét-jelöltTengerészkadét-jelölt * Korvetthadnagyi rendfokozatot tartalékos tiszt, hivatásos segédorvos és mqvezetq kaphatotta haditengerészet különbözq szakágakban, szakterületen beosztott tisztjeinek rendfokozati elnevezése eltért a kifejezetten hajózótisztiekétql. Ilyen szakterületek, szakma a lelkész, bíró, orvos, mérnök, gépüzemvezetq, számvivq, vízrajzi tisztviselq, tanár, mqvezetq, rajzoló, irodai tisztviselq volt.tiszti vállapoktengernagyok TörzstisztekFlotta tengernagy SorhajókapitányTengernagy FregattkapitányAltengernagy KorvettkapitányEllentengernagy FQtisztek ZászlósS orhajóhadnagy Tengerész zászlós(tengerész apród)fregatthadnagy Korvetthadnagy Legénységi rendfokozatoktörzsaltisztek törzsfqhajómestertörzshajómesterfelsqbb rangú altiszt alhajómesteralsóbb rangú tisztek hajómestersegédnegyedmesterárbócosmatrózok I. osztályú matrózii. osztályú matróziii. osztályú matrózvi. osztályú matróza fent felsorolt rendfokozatok megnevezése a fedélzeti szolgálatra beosztott matrózoké. Legénységi (altiszti szakágak) a fedélzeti, tüzér, rorpedó, akna, kormányos, távíró, fegyver, gépész és drainage, elekrtro, ruházati, élelmezési, konyha, egészségügyi és zenész. E szakágakat a balfelsqkaron viselt jelvények mutatták. Az elnevezésük, pedig szakáganként változó volt. Szakszolgálatok jelvényei Karbantartó szolgálatelektromos szolgálatgépész szolgálatfedélzeti szolgálatkormány szolgálatrepülq szogálatrepülq szállás mesterhíradótávírász szolgálategészségügyi szolgálatzene szolgálatélelmezési szolgálattüzérszolgálatakna szolgálat TorpedószolgálatFegyverszolgálat A hajót irányító tiszt a kapitány volt. (A kapitány a haditengerészetben nem rendfokozat, hanem a hajó parancsnokot jelöli.) Utána következik az elsq tiszt, aki belsq szolgálatot, gyakorlatokat vezette, a hajó szerepkönyvét állította össze és a parancsnok felé mindenért felelqs volt a hajón történtekért; a közvetlen alá rendelt legmagasabb altiszt a csónakmester volt. Rangban következtek:a tüzérségi tiszt a tüzérségi kiképzés és gyakorlatok vezetqje, alá rendelt altiszt a tüzérmester az összes tüzérségi anyagszerek és lqszerraktárak kezelqje;a
navigáció- vagy hajózást vezetq tiszt, aki a hajónak vezetéséért, valamint a csillagászati megfigyelések elvégzéséért volt felelqs, beosztottja a kormánymester volt. A többi tiszt így a üteg-, torpedóparancsnok, manqvertisztként volt alkalmazva, és négy óránként szolgálatot mint Qrtisztek teljesítettek. Pk irányították az Qrszolgálatban álló legénységet (a legénységnek felét), felelqsek voltak a hajó vezetéséért és négy órán át tartó Qrszolgálati alatt a fedélzetet nem hagyhatták el. A hajógépének mqködéséért a vezetq gépészmérnök volt a felelqs, aki mellé 2-3 gépész Qrszolgálatra volt rendelve. Az Qrszolgálatban levq gépész az QrtisztQl vette a parancsokat és annak utasításai szerint szabályozta a gép járatát. A gépek és kazánok kezelq személyzete a hajó nagyságához viszonyítva 50-80 fq volt. A gépanyagszerek kezelqje a gépmester volt. (3. ábra)a szolgálati beosztás A legénység két osztályra volt osztva szolgálatban, illetve pihenqben lévqk. A szolgálat négy óra hosszat tartott. Ennek felosztását az alábbi táblázat mutatja be. Legénység egyik felelegénység másik fele0 4 óráigqrségpihenq4 8 óráigpihenqqrség8 12 óráigqrségpihenq12 16 óráigpihenqqrség16 20 óráigqrségpihenq20 24 óráigpihenqqrséga hadihajókon az ébresztq reggel 5 órakor volt, ekkor a hajó pihenqben lévq személyzetének is fel kellett kelnie, és az Qrséget 8 órakor vette át. A szolgálatból lelépq osztály15 percel 8 óra elqtt kapta meg a függqágyát és 8 órakor már bele is fekhetett. Saját kabinjuk nem volt, azt két kampó helyettesítette. 3 óra 45 perc volt a leghosszabb idq, amelyet egy hadihajó matróza egyhuzamban átalhatott. Miközben szinte óránként végig bújt ágyuk alatt a vizsgáló Qrség, amely azt nézte, hogy a hajón minden rendben van-e. Éjfélkor ez a kipihent osztály váltotta fel a fedélzeten maradt másik osztályt, 15 percel éjfél elqtt már felriasztották, hogy teljesen elkészülve és fölszerelve vegye át a szolgálatot, amely 3 óra 45 percig tartott. 4órakor ismét lefekhetett 50 percre az 5 órás ébresztqig.3. ábra A hadihajó tiszti kara4. A haditengerészet szolgálati egyenruhájaaz egyenruha mind a tisztek, mind a legénység számára sötétkék posztóból készült. A nyári szolgálati ruha mindenki számára egyaránt fehér volt.a tisztek és a magasabb rangú altisztek aranygombos. flottakabátot viseltek, amelynek újhajtókáján voltak az aranycsíkokból álló rendfokozati jelölések. A fehér flottakabáton a rendfokozati jelvény a váll-lapra került. A tiszteknek és az altiszteknek oldalfegyvere díszes tengerészkard volt. Díszöltözetben a tisztek a kabát felálló gallérján, az altisztek a váll-lapon viselték a rangjelzést. A tisztek aranyrojtos válldíszt (epoulettet) viseltek.a legénység a flottakabát helyett rövid matrózinget hordott világoskék matrózgallérral. A rendfokozatot jelölq csillagokat a gallér sarkaira varrták. A legénység matrózsapkáján a fekete selyemszalagon arany szövésq felírással ez állt: K. u. K. Kriegsmariene. A behajózott legénység sapkáján a hajó neve állt.sorhajóhadnagy nyári flottakabátja5. A haditengerészet lobogójaaz osztrákmagyar haditengerészet lobogóját II. József rendszeresítette 1787, január 1-én. A korábban használt lobogót azért szüntették meg, mert azonos volt a toszkánai nagyherceg Habsburg I. Lipót hajóinak aranysárga alapon szárnyait kiterjesztq, fekete, kétfejq sast ábrázoló, Habsburg-jelvényes lobogóval, és ez többször vezetett diplomáciai bonyodalmakhoz.a flotta zászlója 1730 körüla flotta zászlója 1743 körülhadilobogó 1787-tQllCsúcslobogó (Wimpel)Az új lobogóval együtt bevezetésre került a csúcslobogó, amelyet az árboc csúcsán viseltek a hajók, ha a sorhajókapitány, vagy egy kötelék parancsnoka a fedélzeten tartózkodott.1828-an újabb változások történtek a lobogók és árbocszalagok terén. Új méltóságokat, és beosztásokat jelölq lengqket, szalagokat és lobogókat vezettek be. A csúcslobogó megmaradt eredeti jelentésében. Az udvari zászlót akkor viselt a hajó, ha az uralkodóház valamelyik tagja tartózkodott a fedélzeten. A parancsnoki lobogót akkor kellet felvonni, ha tengernagyi rangot viselq személy tartózkodott a fedélzeten.a megkülönböztetés újabb lobogóit 1853-54 ben vezették be. Ezek a vezértengernagyi, és a korábbi tengernagyi lobogó újabb változata volt. A parancsnoki lobogót átnevezték a korábban használatos cornette -rql Komodore-Standerter re.vezértengernagyi lobogó 1853Tengernagyi lobogó 18531869-ben megváltozott a kereskedelmi lobogó. Ez II. József lobogóparancsa óta a haditengerészeti lobogót használta. A kiegyezés hatására ez azonban megváltozott oly módon. Hogy a lobogórúdhoz közelebbi fele a korábbi mintát viselte, még a másik fele magyar nemzeti színt kapott középen a magyar címerrel.kereskedelmi lobogó 1869-tQl1880-ban újabb változások következtek be az árboc szalagok és a sztenderdek között. A korábbi vezértengernagyi lobogóneve tengernagyi lobogó lett. Az eddigi tengernagyi lobogó császári királyi tábornokok kitüntetq megkülönböztetés lobogója lett. A parancsnoki standard mellett bevezették a rangelsqk kitüntetq lobogóját, melyet az a hajó vont fel, amelyen a kötelék rangelsq kapitánya tartózkodott.1894 ben újabb zászlókat vezettek be. Új lobogókat vontak fel, ha az uralkodó és a felesége, vagy az uralkodóház más tagja tartózkodott a fedélzeten. Az 1853 ban rendszeresített tengernagyi lobogó helyére a tengernagyi, altengernagyi, ellentengernagyi lobogó lépett. A szárazföldi tábornokok számára is új rangjelzq lobogókat rendszeresítettek, így a táborszernagyit, lovassági tábornokit, altábornagyit és a vezérqrnagyit.császár és király standardjacsászárné királyné standardjafqhercegek fqhercegnqk lobogójatengernagyi lobogóaltengernagyi lobogóellentengernagyi lobogótáborszernagyi lobogófqszállásmesteri és lovasságitábornoki lobogóaltábornagyi lobogóvezérqrnagyi lobogó1915-ben új haditengerészeti lobogót fogadnak el, amely mind az osztrák, mind a magyar állam szuverén összetartozását jelképezi. A lobogóra az ausztriai-ház címere mellé felkerült az Árpád-ház címere is, amelyet a magyar korona zárt le. A lobogó bevezetését a háború végéig elnapolták.farlobogó 1915Császár és király, ill.császárné és királynéstandardja 1915FQhercegek, fqhercegnqkstandardja 19156. Lobogó használata hadilobogót a hajók tatján lévq lobogórúdon viselték. Az uralkodói, rangidqsségi lobogót a fqárboc sudarára, a parancsnoki, és szolgálati lobogókat, valamint a az illetq rendfokozatának megfelelq lobogót, valamely árboc sudarára vonták föl. A parancsnoki és szolgálati lobogókat (lengqket, jelvényeket) a keresztárbocra vagy a fqárbocra vonták fel. Azokon a hajókon, amelyeken nem tartózkodott magasabb rangú tengerészeti parancsnok a szolgálati lobogót viselték. A hazai kikötqkben horgonyzó hajókra vasárnap és ünnepnapokon az orrlobogót is felvonták. A lobogót általában reggel 8 órától naplementéig tartották az árbocon. Az uralkodói lobogót a rang és parancsnoki jelvényeket, valamint az árboc szalagot éjjel is viselték. A lobogó felvonásakor mindenki a fedélzeten tartózkodott hacsak nem volt, valamilyen halaszthatatlan tevékenységgel megbízva- és arccal a lobogó felé fordulva tisztelgett.a hadihajón végezhetq tiszteletadások egyike a lobogódísz. Kétféle lobogódísz létezett a nagy és a kis lobogódísz.a hajók a nagylobogó díszt csak nemzeti ünnepek során kikötqben viselték. ElQl az orr lobogórúd fokán, árbocokon a keresztrúd magasságában, a taton a farlobogórúd
fokán rögzített jelzqlobogók sorából, valamint az orr- és a farlobogóból és egy-egy nemzeti lobogóból állt, amely azokon az árbocokon volt kitqzve, amelyen nem volt árboc jelvény. A jelzqlobogók sorrendje I, W, H, K, M, O, L, N, T, J, P, U, Z, X, V, R, S, Y volt. Ha egy rend nem volt elég a fenti sorrendben folytatólagosan állították sorba a többit.a kis lobogódísz az orr- és a farlobogóból és egy-egy nemzeti lobogóból állt azokon az árbocokon, amelyen nem volt árboc jelvény. A kis lobogódíszt ünnepélyes alkalmakkor menetben is viselték, de menetben nem volt az orrlobogó felvonva.7. A haditengerészet alkalmazásaa flotta hajóinak alkalmazását évenként egy szolgálatba állítási tervben állapították meg, amelybql a hajók felszerelésének célja- pl. külszolgálati, iskolai, gyakorlati vagy más célokra- is le volt írva. A szolgálatba állított hadihajók mindig hadszerqleg, a tartalékban levqk úgy voltak leszerelve, hogy teljes felszerelésük egy pár nap alatt elvégezhetq legyen.1. KülszolgálatraA diplomáciai és a kereskedelmi- diplomáciai viszonyok megkövetelték, hogy az idegen vizeken az Qrszolgálat teljesítésében saját hajók is közremqködjenek, hogy a birodalom polgárainak érdekeit, valamint a saját érdekeket megvédjék, valamint fenntartsák, szükség esetén akár fegyverrel is az állami tekintélyt. E célból AZ Osztrák Magyar Monarchia a kínai és indiai vizekre évenként egy hajót küldött, a Földközi-, Adriai- tengeren egy hajórajt tartott felszerelve, Konstantinápolyban pedig állandóan egy hajót állomásoztatott.2. Iskolai és gyakorlati célokraminden évben néhány hónapra szolgálatba állítottak néhány vitorlás hajót a hadapródok, hajósuhancok és matrózok elsq tengerészeti kiképzése céljából, amelyek a saját vizeket csak ritkán hagyták el és az oktatás befejezése után ismét leszereltek.3. Más célokraa hadihajóknak közhasznú célokra és a tudomány szolgálatában is alkalmazták. Minden idegen tengeren járó hadihajónak kötelessége volt felkeresett országok politikai, társadalmi, statisztikai, földrajzi viszonyairól adatokat szerezni, és ezekrql jelentést tenni. A felségvizeket ábrázoló térképek, valamint a világító tornyok jegyzékeit elkészíteni, az összes térkép és világítótorony jegyzék nyilvántartása a pólai Vízrajzi Hivatalban történt.felhasznált irodalom: - Csonkaréti Károly: Horthy, a tengerész; Zrínyi kiadó 1993 - Csonkaréti Károly: Az Osztrák-Magyar Monarchia haditengerészete - Csonkaréti Károly: Hadihajók a Dunán; Zrínyi kiadó 1980 - Csonkaréti Károly-Benczúr László: Haditengerészek és folyamqrök a Dunán 1870-1945; Zrínyi kiadó - Csonkaréti Károly: A császári és királyi haditengerészet lobogója; - Haditechnika 2003/4 - Földi Pál: Az osztrák- magyar haditengerészet története Anno kiadó - Kiss Csaba: A Császári és Királyi flotta kézirat - Krámli Mihály A Császári-Királyi haditengerészet 1797-1866 - Krámli Mihály Magyarország és a Cs. És Kir. Haditengerészet ipari megrendelésének kvóta szerinti megoszlása 1890-1910 - Krámli Mihály A Császári és Királyi haditengerészet és Magyarország Propannonia Kiadó 2004 - Nagy Miklós Mihály: Boldog békeidqk haditengerészei Kornétás kiadó 2003 - http://www.members.e-media.at/novara/index.html