Földvári Erika OLVASÓKÖNYV harmadik osztályosoknak M ZAIK www.mozaik.info.hu
Földvári Erika OLVASÓKÖNYV harmadik osztályosoknak Tizennegyedik, változatlan kiadás Mozaik Kiadó. Szeged, 2019
Tündérkert I. FEJEZET NÉPMESÉK, NÉPI JÁTÉKOK Hol van az a kis kert, mesék szép világa? Hol aranyalmát hordoz a fák ezüstös ága? Hol a rút boszorkány, kinek gonosz lelke hatalomra vágyva mindent tönkre tenne? Hol van a királyfi elszánt bátorsága? Megvív a gonosszal életre-halálra. Szívedben virágzik a tündéralmák fája, csillagfényes éjjel madárka száll rája. Bródy János
6
Égig érõ mesefa Egyszer volt a világon egy szegény öregember. Magányosan teltek-múltak a napjai, nem volt annak se fia, se borja. Egyszer, ahogy hazafelé ballagott, talált egy szem babot. Hazavitte, és elültette az udvarába. Hát a bab kikelt, és elkezdett nõni. Nõtt, növekedett, mintha húzták volna, olyan egykettõre szárba szökkent. Addig-addig igyekezett, hogy egy szép magas fa lett belõle. De még akkor sem állt meg, hanem csak nõtt tovább. No, a végén már fölért az égig. Annál magasabbra már nem nyújtózkodhatott, elkezdett hát széltében terjeszkedni. Gyönyörû szép ágai lettek, aztán minden ágból egy kisebb ág is kihajtott. Az öregember nagyon megörült, mert az óriás fa hûs árnyékot adott az udvarában. Még csak akkor lett nagyobb a boldogsága, mikor az égig érõ fa elkezdte hullajtani a meséket. Szórta, szórta a sok mesét, utóbb már nem is gyõzte hallgatni az öreg. Annyi mese termett a fán, hogy megtelt velük az udvar, a falu, a város, a világ. A gyerekek persze nem bánták, éjjel-nappal elhallgatták volna a meséket. Egyszer aztán a fa tetején, de pont a kellõs közepén nõtt egy szem bab. Ez a bab megérett. Mint a barack, úgy leesett a fáról, és alig ért földet, hopp, kiugrott belõle egy szépséges kisfiú. Az öregember meg örömében elnevezte Babszem Jankónak. De hiába örült a kislegénynek, az bizony nem akart nála maradni. Nincs nekem itt maradásom, öregapám. Elindulok a világba, mert várnak a gyerekek. Azzal vette a tarisznyáját, és elindult világgá. Amerre ment, ezer kaland, ezer csoda kísérte útján. A nagy égig érõ mesefán pedig még azóta is teremnek a mesék. Egyik szebb, mint a másik. Mindenki ismeri õket. Babszem Jankó meg csak vándorol, mindenhová benéz, hátha még nem hallottak róla. Ti meg, gyerekek, ha elmentek az égig érõ mesefa alá, olyan mesét hallotok, amit még eddig nem meséltek nektek. Milyen lenne a te mesefád? Rajzold le! (magyar népmese) 7
A macska és a róka Arról beszélgetett a macska a rókával, hogyan lehetne megszabadulni a kutyáktól. Szólt a macska: Én nem félek a kutyáktól, mert van egy jó cselem, és az megment tõlük engem. Hogy lehet egyetlenegy csellel megmenekülni a kutyáktól? kérdezte a róka. Nekem hetvenhét fogásom s hetvenhét fortélyom van. Amíg beszélgettek, vadászok érkeztek, s a kutyák megtámadták a beszélgetõket. A macskának egy fogása volt: felugrott a fára, s a kutyák nem tudták elkapni. A róka is elõvette fortélyait, de õ nem tudott kibújni: megfogták a kutyák. (Lev Tolsztoj, fordította Áprily Lajos) 8
II. FEJEZET Az én naptáram GYERMEKTÖRTÉNETEK, ÜNNEPEK, HAGYOMÁNYOK Karácsony táján sütni szeretek, farsang idején varrni szeretek. Húsvét idején vetni szeretek, nyári idõben szedni szeretek. Õszi idõben lekvárt készítek, téli idõben párnát hímezek. Mezey Katalin
Az idõjárás karmestere Nyáron nagy a meleg. Õsszel hûvösödni kezdenek a napok, azután beköszönt a tél, a kemény hidegek évszaka. Tavasszal ismét felmelegszik az idõ, elolvad a hó, a jég s elérkezik újra a nyár. Tavasz, nyár, õsz, tél ezek az évszakok. Meghatározott rendben követik egymást, és mindegyikre más-más idõjárás jellemzõ. Mi okozza vajon ezeket a változásokat? Azt hiszem, sejtitek: a Nap. Õ az idõjárás fõ-fõ karmestere. Öreg Földünk tõle kapja a meleget. Nyáron hosszabb ideig s melegebben süt ránk a magasból, ezért hosszabbak és melegebbek a nyári napok. Télen épp megfordítva van. Az õsz és a tavasz pedig nem más, mint átmenet a tél és a nyár között. Az évszakok azonban nem egyformák a Földön. Vannak földrészek, ahol a hõmérséklet sosem száll a fagypont alá, ahol a hó és a jég ismeretlen. Úgy mondják: itt örök nyár uralkodik. Ezek a forró vagy trópusi éghajlati övek. Más tájakon, az Északi-sarkon és a Déli-sarkon viszont a tél örök: a fagy, a hó egész évben megmarad. Ezeknek az eltéréseknek az az oka, hogy a Nap sugaraiból a trópusokra több, a sarkokra pedig kevesebb jut. A mi országunk a két szélsõség közé, a mérsékelt éghajlati övbe esik. Ezért nekünk télben is, nyárban is van részünk. Federico García Lorca Táj A délután tévedésbõl hidegbe öltözött. Gyermekek ámuldoznak párás ablak mögött: egy sárga fa madárraj lett, s huss! elköltözött. (Berkes Péter) A délután elnyúlt két folyópart között, s almaszín pír remeg a kis tetõk fölött. (fordította András László) 46
Õszi üdvözlet Õszi tájkép A tarlók már eltûntek, s helyükön barna szántás barázdái simulnak egymáshoz. A suhogó, telt kalászoknak már csak emléke jár. A szeptemberi reggelek hideg, harmatos csendjében fekete varjak kiáltanak élesen. A nyári madársereg már erõsen ritkulóban van. Ködös estéken és csendes hajnalokon idegen hangok szólnak a szürke magasságokban, majd úgy hullnak alá, mint a bús furulyaszó. Vonuló madarak búcsúszava! A Tisza töltésén búbospacsirta fut, rálibben egy vakondtúrásra, és lágy hangon énekel. A pacsirta egész nyáron alig hallatja a hangját, de ilyenkor énekel, dalol, búcsúzik a magyar tájtól. A folyó felett szürkegém száll, visszhangos hangja a felhõmesszeségbõl száll felém. Szárnyal a szürkegém a felhõk felett, a felhõk alatt, és lenéz az alatta úszó tájakra, mert nehezen válik el onnét, ahol született. (Csizmazia György) 47
Tavaszi üdvözlet Fecskék jöttével Hangok szállnak. A szatymazi rózsaszín barackok szirmaiban tiszta fecskehang ébreszt. Fény ragyog valahol fönt, a tónak pedig tavasz szaga van. Az elsõ füstifecskepár, akiket a rettenetes erejû déli szél röpített haza, fáradtan pihent a fehér-tói madárvárta öreg fecskefészkén. Majd a nádkúpok közt rovarokra vadásztak, s közben csiviteltek, beszéltek. Fecske... Édesanyámtól tanultam a szót. Egyszer egy áprilisi alkonyatban cikázni kezdtek felettünk e madárkák. Még ma is emlékszem a felismerés döbbenetére. Visszatérõ fecskék mondtam magamban. Attól a pillanattól kezdve színesedik a fecske szó újra és újra, amikor a hazatérõ madarakat látom. Az idei elsõ fecskepár hangján értettem meg, hogy mitõl lesz a tavasz fecsegõvé. Gyönyörködtem a tavasz apró szirmaiban, az ibolya szerelmes kékjében. Ámuldoztam az aranyvesszõ bókján, a feketerigó fészeképítésén. Hallgattam a gerlék turbékolását, az esõcseppek apró szívdobogását. Mindez együtt jelenti nekem a tavasz fecsegését. (Csizmazia György) 90
Petõfi Sándor Mi kék az ég! Mi kék az ég! Mi zöld a föld! Zöld föld felett, kék ég alatt a Hangos pacsírta fütyörész: Dalával a napot kicsalta. A nap rá gyönyörködve néz. Mi kék az ég! Mi zöld a föld! Zöld a föld, kék az ég, tavasz van... És én oly sült bolond vagyok, Hogy idebenn a szûk szobában Kadenciákat faragok! (kadencia: rím) 91
Idõutazás III. FEJEZET TÖRTÉNELMI MESÉK, MONDÁK Magyar vagyok. Legszebb ország hazám Az öt világrész nagy terûletén. Egy kis világ maga. Nincs annyi szám, Ahány a szépség gazdag kebelén. Van rajta bérc, amelyet tekintet vét A Kaszpi-tenger habjain is túl, És rónasága, mintha a föld végét Keresné, olyan messze-messze nyúl. Petõfi Sándor
Idõutazás Tavaly nyáron Budapesten voltunk. A Hõsök terén, a milleniumi emlékmû elõtt állva kicsit megszeppenve figyeltem a magyar uralkodók fölém magasodó alakjait. Apukám a szobrok mellett haladva különös eseményekrõl, csatákról, cselszövésekrõl mesélt. Nagyon izgalmas volt! Mire körbeértünk a szoborparkon, megtudtam egy keveset arról, hogy milyen lehetett az élet a régi Magyarországon. Azóta is gyakran eszembe jut, hogy vajon kik telepedtek meg régen hazánk tájain, kik voltak elõdeink. Hogyan éltek, milyen építményekben laktak, mi jellemezte a korukat? Gyere velem, utazzunk együtt a régmúltba! Kalandozzunk a magyar történelem néhány jelentõs korszakában, ismerkedjünk meg a régi uralkodókkal, királyokkal! millenium: valamely nevezetes esemény ezredik évfordulója Szent István Szent László IV. Béla Hunyadi Mátyás A milleniumi emlékmûvet a magyar honfoglalás ezredik évfordulójának tiszteletére építették a Hõsök terén. 142
Vörösmarty Mihály Szózat (részlet) Hazádnak rendületlenûl Légy híve, ó magyar; Bölcsõd az s majdan sírod is, Mely ápol s eltakar. A nagy világon e kivûl Nincsen számodra hely; Áldjon vagy verjen sors keze: Itt élned, halnod kell. Ez a föld, melyen annyiszor Apáid vére folyt; Ez, melyhez minden szent nevet Egy ezredév csatolt. Itt küzdtenek honért a hõs Árpádnak hadai; Itt törtek össze rabigát Hunyadnak karjai. Szabadság! itten hordozák Véres zászlóidat, S elhulltanak legjobbjaink A hosszu harc alatt. És annyi balszerencse közt, Oly sok viszály után, Megfogyva bár, de törve nem, Él nemzet e hazán. 143
Szent István király intelmei Fáradságos, nehéz munkával térítette és kormányozta népét a szent király. Sokat tapasztalt, tudós könyveket is olvasott, ezért szigorú, de helyes törvényekkel tartotta féken a nemrég megtért magyarokat. Gazdag tapasztalatát, sok tudományát fiára, Imre hercegre akarta hagyni, ezért mindent írásba foglalt. Írásának címe: Szent István király intelmei Imre herceg számára. A király azt írta az Intelmekben: Édes fiam! Valahányszor ítéletet kell hoznod egy ügyben: ne heveskedj, ne esküdözz, hogy bizony lakolni fog a bûnös. Te magad ne is hozz ítéletet, mert ezáltal megcsorbítod a királyi méltóságot, hanem bízd meg ezzel az illetékes bírákat, hadd ítéljenek õk a törvény szerint. Ha pedig olyan ügy kerül eléd, amelyben magadnak kell bíráskodni, türelemmel és könyörülettel hozz ítéletet! A Római Birodalom azért növekedett meg, mert ott számos nemzet nemesei és bölcsei gyülekeztek össze. A különféle tartományokból más- és másféle nyelvet, szokást és fegyvert hoztak magukkal. Mindez díszére vált a királyi udvarnak, és rémületet keltett az idegen tartományokban. Az egynyelvû és egyszokású ország gyarló és törékeny. Azért meghagyom neked, fiam, hogy a letelepülõ idegenekkel bánj tisztességesen, hogy veled és nálad szívesebben tartózkodjanak, mint más országban. (a Szent István-legenda, Lengyel Dénes feldolgozása nyomán) nemrég megtért magyarok: a keresztény hitre tért magyarok A dombormû Szent István királyt ábrázolja. Szerinted kik a körülötte álló alakok? 177
Szent László király ereklyetartója Gyõrben, a székesegyházban látható. Szent László csodái Sem azelõtt, sem azóta nem volt a magyarnak olyan királya, aki vetekedhetett volna Szent Lászlóval. Egyetlenegyszer kényszerült megfutamodni a vitéz László király az ellenség elõl. Egymagára maradt, s amint körülnézett, látta, hogy hiábavaló nagy ereje, vitézsége: nem verhet le százakat egyedül. Érezte, hogy szüksége van rá még a magyaroknak, megsarkantyúzta hát kedves Szög paripáját, s nekivágtatott a tordai hegyeknek. Utána, utána! ordítottak az ellenséges kunok, hogy ég-föld zúgott az ordítástól. Ha Lászlót kézre keríthetik, övék a magyar föld. Mind László után vetették hát magukat. Véres hab vert ki a király paripáján, már-már utolérték a kunok. Ó Uram, segélj! fohászkodott László, szemét az égre emelvén. 178
S íme, abban a pillanatban kettéhasadt a tordai hegy, László háta mögött rettentõ nagy hasadék tátongott. A kunok megdöbbenve állottak a hasadék partján. Tehetetlenül néztek erre, arra, hol kerülhetnének ismét László nyomába; de amerre néztek, nagy hosszasságban húzódott a hasadék. László meg csöndesen, lépésben lovagolt tovább, vissza az õ népéhez. Másik alkalommal László a Mátra-hegy alatt táborozott a kunokkal szemben. Olyan nagy volt a szárazság, hogy a király serege a szomjúságtól egészen ellankadt. A szent király maga ment vizet keresni, de találni nem tudott. Ismét buzgón fohászkodott felsóhajtván: A magyarok Istene nem hagyhat el bennünket! S mikor imája után több helyen kardjával beleszúrt a sziklás hegyoldalba, kardja nyomán azonnal kristálytiszta források bugyogtak ki. A megenyhült sereg azután könnyûszerrel verte szét a szomjúságtól gyötört kunokat. A forrásokat máig Szent László forrásainak nevezi a hagyomány. (Benedek Elek) A Románia területén lévõ tordai hasadékhoz sokan látogatnak el. 179
Tartalom Tündérkert Tündérkert (Bródy János)... 5 Égig érõ mesefa (magyar népmese)... 7 A macska és a róka (Lev Tolsztoj, fordította Áprily Lajos)... 8 A róka és a farkas csikót vesz (Kálmány Lajos gyûjtése)... 9 Rókáné meg a rák (Benedek Elek)... 10 A farkas és a bárány (La Fontaine, Rónay György feldolg.)... 11 A szegény ember meg a nyúl (magyar népmese)... 12 Egy szem borsó (székely népmese)... 13 Borsószem hercegkisasszony (Hans Christian Andersen)... 14 A teknõs és a nyúl (La Fontaine)... 15 Tréfás mese (Benedek Elek)... 16 Tréfás mondóka (népi mondóka)... 16 A megszámlálhatatlan sok juh (magyar népmese)... 17 A megfelezett ajándék (magyar népmese)... 18 Népi játékok: Földre teríts!... 20 Körös pilincke... 20 Gyûrû, gyûrû, kalangyûrû... 21 A szõlõben (népköltés)... 21 Kõleves (magyar népmese)... 22 A rest leány (magyar népmese)... 24 A süket, a vak és a kopasz (Benedek Elek)... 25 Az árva fiú meg a csodás lóbõr (mongol népmese)... 26 Jakab és a zab (Benedek Elek)... 27 Huncut csizmadiák (magyar népmese, Tóth Béla feldolg.)... 28 Két szekér a keskeny úton (magyar népmese)... 29 A szomorú királykisasszony (Arany László)... 31 A két bors ökröcske (magyar népmese)... 32 Hintó, hal, palota (török mese)... 35 Az okos parasztember (norvég népmese)... 37 Két tréfa (román tréfák)... 38 218
A kiskondás (magyar népmese)... 39 A hólyag, a szalmaszál és a tüzes üszök (magyar népmese, Tóth Béla feldolg.)... 42 A Nap, a Hold és az esõ (indián népmese)... 43 A Nap és a Hold születése (zürjén népmese)... 43 Az öreg bölcs meg a fejedelem (abház mese)... 44 Az én naptáram Az én naptáram (Mezey Katalin)... 45 Az idõjárás karmestere (Berkes Péter)... 46 Táj (Federico García Lorca, fordította András László)... 46 Õsz Õszi tájkép (Csizmazia György)... 47 Dióverés (Nagy László)... 48 Szeptemberi emlék (Móra Ferenc)... 48 Csak türelem (Gárdonyi Géza)... 51 Vacskamati barátsága (Lázár Ervin)... 52 Van hozzá közöd? (Ingrid Sjöstrand)... 53 Játék: Ismerd fel társaidat!... 53 Jutka is csak ilyen! (Kovács István)... 54 Tisztesség és becsület (Fehér Klára)... 55 Árulkodni csúnya (Ágai Ágnes)... 55 Barátok (Lázár Ervin)... 56 Baráti uzsonna (Csukás István nyomán)... 58 Játékötletek baráti összejövetelekhez: Mit visz a kishajó?... 60 Mi van a zsákban?... 60 Emlékezetpróba... 61 Barkochba... 61 Õszi eseménynaptár Az ünnepek... 62 A kis herceg (Antoine de Saint-Exupéry)... 63 Az Idõsek Világnapja... 64 Az öreg halász meg a fiatal (lapp népmese)... 65 219
220 Emlékezés az aradi vértanúkra... 66 Az 1956-os forradalom (Örkény István)... 67 Takarékossági világnap... 68 Nagymama és Fábián (Britt G. Hallqvist, ford. Tótfalusi I.)... 68 Tél Fagyos madárélet a Fehér-tavon (Csizmazia György)... 69 Gyógyulj meg! (dr. Dobos Éva)... 70 A kórházban (Ágai Ágnes)... 70 Hogyan elõzhetõ meg az influenza?... 71 Az okos patikus (tadzsik népmese)... 71 A kisfiú hiányzik (Kányádi Sándor)... 72 A cinegék királya (Móra Ferenc)... 74 Téli eseménynaptár Mikulás... 76 Megjött a Télapó (Gazdag Erzsi)... 77 Karácsony... 77 Karácsonyi mézeskalács... 78 Itt van a szép karácsony (Dsida Jenõ)... 79 Fel nagy örömre! (Gárdonyi Géza)... 79 Szép karácsony szép zöld fája (Móra Ferenc nyomán)... 80 A tél fája (Szécsi Katalin)... 82 Újév... 84 Újévi köszöntõ (népköltés)... 84 Himnusz (Kölcsey Ferenc)... 85 Újévi hagyományok... 86 Balázsolás... 86 Ballag már (Kányádi Sándor)... 87 A farsang... 88 Farsang (Sarkady Sándor)... 89 Tavasz Fecskék jöttével (Csizmazia György)... 90 Mi kék az ég! (Petõfi Sándor)... 91 A kakukk (Herman Ottó)... 92 Vacskamati virágja (Lázár Ervin)... 94 A nárcisz... 97
Kertész leszek (József Attila)... 97 Hol kezdtem a kertészkedést? (Jókai Mór)... 97 Egy salátalevél alatt (A. Dalmais nyomán, ford. Rákosi Sz.)... 98 A tavasz ajándéka (A. Dalmais nyomán, ford. Rákosi Sz.)... 98 Úgy kellett (Serfõzõ Simon)... 99 Kerékpárra!... 100 Ügyeskedj te is gördeszkával!... 101 Az élet titka (Lázár Ervin)... 101 Árnyszínház a nádasban (A. Dalmais ny., ford. Rákosi Sz.)... 103 A két Forintos (Móra Ferenc nyomán)... 104 Mindenki a maga dolgát (lapp népmese)... 106 Tavaszi eseménynaptár Nemzetközi nõnap... 108 Miért vagyok kislány? (Czuczor Gergely)... 108 Virágköszöntõ (Szúnyogh Sándor)... 109 Az 1848 49-es forradalom és szabadságharc... 110 Föltámadott a tenger (Petõfi Sándor)... 112 Magyarország nemzeti zászlója... 113 Húsvét... 114 Húsvét reggel (Szabó Lõrinc)... 114 Locsolóversek... 115 Anyák napja... 116 Anyának (Móra Ferenc)... 117 Az én anyukám (F. Garagnon nyomán, ford. Orlovics Szilvia)... 118 Ha én rózsafa volnék (népköltés)... 119 Gyermeknap... 120 Rendkívüli gyereknap (Bródy János)... 120 Játékok: Kakasviadal... 121 Amerikából jöttünk... 121 Nyár Tiszavirágzás (Csizmazia György)... 122 Utazás a Tiszán (Jókai Mór nyomán)... 123 A Tisza (Petõfi Sándor)... 124 Az elátkozott erdõ (A. Dalmais nyomán, ford. Rákosi Sz.)... 126 Bõrönd Ödön (Tamkó Sirató Károly)... 127 221
Budapest... 128 Az Országház... 130 A Fõvárosi Állat- és Növénykert... 132 Vízhozta játékok (Bálint Ágnes)... 133 Három csermely (Jánky Béla)... 135 A Balaton (Jókai Mór)... 136 Balatonparton (Nagy László)... 137 Nyári eseménynaptár Pünkösd ünnepe... 138 Pünkösd (Balassi Bálint)... 139 Varázslatos Szent Iván-éj... 140 Szent István ünnepe... 140 Idõutazás Magyar vagyok részlet (Petõfi Sándor)... 141 Idõutazás... 142 Szózat (Vörösmarty Mihály)... 143 Rege a csodaszarvasról (Móra Ferenc)... 144 Rege a csodaszarvasról (Arany János)... 146 A hunok hazát keresnek (Móra Ferenc nyomán)... 148 Attila és az özvegyasszony (Callimachus nyomán)... 149 Az Isten kardja (Móra Ferenc)... 150 Attila temetése (Jókai Mór)... 152 Éjjel a Tiszán (Gárdonyi Géza)... 153 Emese álma (László Gyula nyomán)... 154 Emese álma (magyar monda)... 154 A kerecsensólyom... 155 Turulszobor Tatabányán... 155 A magyarok útra kelnek (Móra Ferenc nyomán)... 156 Árpád, a honalapító (Móra Ferenc nyomán)... 157 Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark... 159 Pusztaszer (népmonda)... 160 Honalapítás (Benedek Elek)... 161 Az Árpád korabeli gyerekek (Benedek Elek)... 162 A jurtában... 164 222
A rackajuh... 165 Botond (Benedek Elek)... 166 Lehel kürtje (Jókai Mór nyomán)... 168 Kalandozások (Villani nyomán)... 169 Az elsõ magyar király (Benedek Elek nyomán)... 170 I. István koronázása... 172 A koronázási jelvények... 173 A sapkatöltés (somogyi népmonda nyomán)... 174 Andorás vitéz (Benedek Elek)... 175 Szent István király intelmei (Lengyel Dénes nyomán)... 177 Szent László csodái (Benedek Elek)... 178 A magyarság zenéje (Kodály Zoltán)... 180 A tatárjárás (Benedek Elek nyomán)... 181 Az aranyfonál (Benedek Elek)... 182 A fényeslitkei asszonyok és a tatárok (magyar népmese).. 184 Az ország újjáépítése... 185 Élet a kõvárakban... 186 Játék: Adj, király, katonát!... 187 Mit játszottak a várbeliek?... 188 Egy királyi játék (Mikó Valér)... 189 A vadászat... 190 A magyar agár (A Nemzetközi kutyaenciklopédia nyomán)... 190 Az erdélyi kopó (A Nemzetközi kutyaenciklopédia nyomán)... 190 A vadász és ebe (Fáy András)... 191 Ki gyõzte le apródkorában a farkast? (népmonda)... 192 Hunyadi kardja (Móra Ferenc nyomán)... 192 Hunyadi (Czuczor Gergely)... 193 A nándorfehérvári diadal (Benedek Elek nyomán)... 194 Meghalt a zászlóért (Jókai Mór nyomán)... 195 Mátyás anyja (Arany János)... 196 Hunyadi Mátyást királlyá választják (Lengyel Dénes ny.)... 198 Mit gondolt Kinizsi Pál a maga fejérõl? (Szép Ernõ)... 199 Mátyás király meg az öregember (népmonda)... 200 Mátyás király és a varga (népmonda)... 202 Mátyás bolondja (népmonda)... 203 Mátyás király meg a pásztor (népmonda)... 204 223
Mátyás király könyvtára (Lengyel Dénes nyomán)... 206 Az elsõ magyar nyomtatott könyv... 207 A visegrádi palota (Oláh Miklós nyomán)... 208 Mátyás király és a török követ (Oláh Miklós nyomán)... 209 Vendégségben Mátyás királyi palotájában... 210 A királyi szakácsok... 211 A mohácsi csata (Benedek Elek nyomán)... 212 Az ország angyala (Benedek Elek)... 213 Csutorás Gergely éneke (Petõcz András)... 215 Búcsúzó... 216 Neked így, nekem úgy (Bródy János)... 216 A fejtörõk megoldásai... 217 M ZAIK Kiadja a Mozaik Kiadó, 6723 Szeged, Debreceni u. 3/B. Tel.: (62) 470-101 E-mail: kiado@mozaik.info.hu Honlap: www.mozaik.info.hu Felelôs kiadó: Török Zoltán Készült a Dürer Nyomda Kft.-ben, Gyulán Felelôs vezetô: Aggod István Terjedelem: 21,28 (A/5) ív Tömeg: 586 g 2019. július Raktári szám: MS-1631