150 éves a fővárosi vasúti közlekedés Dr. Németh Zoltán Ádám Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara, Közlekedésfejlesztés Magyarországon (10 év az Európai Unióban) konferencia Balatonföldvár, 2016. május 11. 10:30-10:55
A fővárosi vasúti közlekedés megindulása 1866 augusztus 1-jén indult meg a lóvasút a mai Kálvin tér és Újpest között Sokféle vasúti műfaj megjelent a fővárosban: lóvasút, gőzvasút, fogaskerekű, sikló, földalatti, villamos, HÉV, metró, országos vasúthálózat
Vasúttársaságok a hőskorból A vasútüzemeltetők magántársaságok voltak. PKVT BKVT BpKVT BKVT BHÉV BKVT BHÉV BKVT érdekkör Kőbányai iparvasút Szemétvasút Pusztaszt.mihályi lóvasút BBVV* Újpest Rp. lóvasút BVKV BÚRV FJFVV BEVV Fogaskerekű BVV BVVV Sikló Margitszigeti lóvasút Szentlőrinci vasút Köztemetői vasút BLVV* * - kezdetben Tröszt érdekkör BVVV érdekkör
1915-ben kb. 300 km összhosszúságú személyszállító villamosított vasút üzemelt
Az első lépés a köztulajdon felé A Budapesti Városi Villamos Vasút (BVVV) 1911-től fővárosi többségi részvénytulajdonba került. 1905-től megindult a BHÉV villamosítása. Mivel a BHÉV a BKVT érdekkörébe tartozott, az átmenő járatokat nem engedte meg a főváros. Ezzel vált szét a villamos és a HÉV üzem.
Köztulajdonba vétel Az őszirózsás forradalommal (1918.) a vállalatokat államosították, majd 1923-ban a főváros megváltotta addigi magánvasutakat Sikló Fogaskerekű BVVV BEVV BSzKrt. FVV BKK Nova Rt. BHÉV (MÁV-BEV) BKV BKV Rt. SZAÜ FAÜ Kőbányai iparvasút Metró Szemétvasút
A villamos, HÉV, trolibusz és FAV hálózata 1962-ben
A II. világháború alatti és utáni utasszámnövekedés Háború után Háború előtt
Budapest villamoshálózat a 2016-ban
A BKV öröksége Önjáró állami vállalat volt, így hiányzott a közlekedésszervezés intézményes háttere -> BKK létrejötte Fenntartása nem lehetséges vállalati gazdálkodással, fejlesztés csak külső forrásból, externális hasznokkal ->? (adósságcsapda) Magyarországon hiányzik a regionális közlekedésszervezés szintje (HÉV csapdája) -> HÉV és a kifutó autóbuszok államosítása A főváros szerepe kiüresedőben van, költségvetési forrásai szűkösek ->? BKSz
Üzemek a vállalaton belül Hagyományosan egy vasúti vállalat három egymástól eltérő üzemre osztható FORGALOM MŰSZAK INFRASTRUKTÚRA
Az infrastruktúra fejlődése Egységesítés és üzembiztonság növelése Alsóvezeték megszüntetése Középnyomkarimás rendszerről átállás oldalnyomkarimára Felsővezeték rendszer robusztusabbá tétele Áramátalakítók fejlesztése (higanygőzös majd félvezetős rendszerek) Jelző és biztosító berendezések telepítése Élőmunka igény csökkentése Sínhegesztések bevezetése Nagyobb pályaterhelés, merevebb pályarendszerek Áramátalakítók távvezérlése Gépesített pályaépítés Olcsóbb üzem Ikersínes rendszer megszüntetése Karbantartásszegény pályaépítés Fenntarthatóság? Villamos: pálya HÉV, Fogaskerekű: pálya + biztosító berendezés Metró: pálya + alagút + állomások + biztosító berendezés MEGHALADJA A VASÚTÜZEMELTETŐ KERETÉT!
A műszaki háttér fejlődése Egységesítés és üzembiztonság növelése A korai járműtípusok átépítése (beálló tengelyesre, pótkocsira átalakítások) Korszerűsítő felújítások (légfékesítés, motorátalakítások, sínfék felszerelése, hegyipályásítás, zártperonosítás, távvezérlésű ajtók beépítése) Autóvillamossági elemek felszerelése: tükör, index, fényszóró, kéredzkedő és irányjelző. Élőmunka igény csökkentése Jármű átalakítások: ikresítés, távvezérlés kialakítás, irányított utasáramlás, ülőkalauz és csuklós villamos építés Olcsóbb üzem Jármű felújítások: acélvázasítás, elektronikus járművezérlések kialakítása Korszerű ipari megoldások Forgóvázas járművek Csuklós járművek Számítógépes vezérlés és korszerű teljesítményelektronikai rendszerek Alacsonypadlós járművek Fenntarthatóság?
Köszönöm a figyelmet! Inemeth.zoltan.adam@szkt.huI