2013. IX. évfolyam 3. szám, március. Havonta megjelenő ingyenes programmagazin ISSN 2066-6349. Március 15

2013. IX. évfolyam 3. szám, március Havonta megjelenő ingyenes programmagazin ISSN 2066-6349 Március 15

REKLÁMAJÁNLATUNK 2013-ban is annyiért, mint 2008-ban! Külső borító Egy lapszám: 200 Három lapszám: 600 20% 480 Hat lapszám: 1200 30% 840 ½ belső oldal Egy lapszám: 50 Három lapszám: 150 20% 120 1 belső oldal Hat lapszám: 300 30% 210 Egy lapszám: 80 Három lapszám: 240 20% 192 Hat lapszám: 480 30% 336

BEKÖSZÖNTŐ Tartalom Petőfi Sándor: 15-DIK MÁRCIUS, 1848 Magyar történet múzsája, Vésőd soká nyugodott. Vedd föl azt s örök tábládra Vésd föl ezt a nagy napot! Nagyapáink és apáink, Míg egy század elhaladt, Nem tevének annyit, mint mink Huszonnégy óra alatt. Szabad sajtó!... már ezentúl Nem féltelek, nemzetem, Szívedben a vér megindul, S éled a félholt tetem. Ott áll majd a krónikákban Neved, pesti ifjúság, A hon a halálórában Benned lelte orvosát. Míg az országgyűlés ott fenn, Mint szokása régóta, Csak beszélt nagy sikeretlen: Itt megkondult az óra! Tettre, ifjak, tettre végre, Verjük le a lakatot, Mit sajtónkra, e szentségre, Istentelen kéz rakott. Magyar történet múzsája, Vésd ezeket kövedre, Az utóvilág tudtára Ottan álljon örökre. PROGRAMON MÁRCIUS CSÍKI JÁTÉKSZÍN Karnebál vígjáték / 4 Ion Luca Caragiale, azaz D ale carnavalului, Parti Nagy Lajos vagyis Karnebál és Sorin Militaru úgy, mint mindennek újrarendezője interjú / 5 Isten pénze musical / 7 HARGITA NEMZETI SZÉKELY NÉPI EGYÜTTES A János vitéz táncjáték 50. előadása interjú / 8 MÁRCIUS 15-I RENDEZVÉNYSOROZAT / 10 ESEMÉNY / RENDEZVÉNY P. Ferencz Béla Ervin OFM előadása a Honfoglalás előttől az Európai Unió utánig sorozatban / 12 Ördög Róbert előadása a Honfoglalás előttől az Európai Unió utánig sorozatban / 12 Almási István előadása a Honfoglalás előttől az Európai Unió utánig sorozatban / 13 Kiállítás Nagy Pál alkotásaiból / 18 KI-ÚT konzultációs program szenvedélybetegeknek Szabadító lelkinap / 21 A Művészeti Népiskola fotókiállítása / 19 Bende Zsolt kvartett-koncert / 19 Miercurius-koncertek / 20 FERENCES SZÓ / 22 SPORTNAPTÁR / 23 KÖNYVKOSÁR A Pallas-Akadémia Könyvkiadó ajánlója / 25 A Corvina Könyvesház ajánlója / 26 A Bookart Könyvkiadó ajánlója / 27 A Csíkszereda Kiadóhivatal kiadványai / 28 HELYTÖRTÉNETI ÉVFORDULÓK / 29 CSÍK-INFO-SAROK / 30 szereda.origo Havonta megjelenő ingyenes programmagazin. Megjelenik 3000 példányban. Kiadja: a Csíkszereda Kiadóhivatal, Csíkszereda Polgármesteri Hivatalának kiadója. 530110 Csíkszereda, Vár tér 1. sz., Tel.: +40 266 315 120 / 134 @: origo@szereda.ro, www.szereda.ro A kiadásért felelős: Antal Attila alpolgármester Szerkesztőbizottság: Ady András, Ferenczy Krisztina, György Piroska, Prigye Kinga Korrektúra: Prigye Kinga Lapterv, nyomdai előkészítés és nyomda: Gutenberg Grafikai Műhely és Nyomda www.gutenberg-art.ro 3

CSÍKI JÁTÉKSZÍN Csíkszereda, Temesvári sgt. 6. sz., tel./fax: +40 266 310 670, e-mail: titkarsag@csikijatekszin.ro, www.csikijatekszin.ro Ion Luca Caragiale Parti Nagy Lajos: KARNEBÁL 2013. március 1., péntek, 19.00 óra bemutató előadás / Csíki Játékszín Szereposztás: Nae Girimea, borbély és felcser: GIACOMELLO ROBERTO Iordache, Girimea segédje: VERESS ALBERT Miţa Baston: BARTALIS GABRIELLA Didina Mazu: RÁDULY BEÁTA Iancu Pampon: LŐRINCZ ANDRÁS ERNŐ Mache Răzăchescu avagy Crăcănel: FÜLÖP ZOLTÁN Adóhivatali gyakornok: VASS CSABA Felügyelő: PUSKÁS LÁSZLÓ Pincér: KOSZTÁNDI ZSOLT Álarcos nő: FEKETE BERNADETTA, továbbá: BENDE SÁNDOR, BILIBÓK ATTILA, KISS BORA Díszlet-jelmeztervező: CRISTIAN MARIN Rendező: SORIN MILITARU Fordította: RÉZ PÁL Parti Nagy Lajos átdolgozása előtt magyarul többnyire Farsang címen ismertük, de eredetileg a D ale carnavalului nevet viselte Caragiale most bemutatásra kerülő komédiája. A kis híján 130 éve írt és azóta klasszikussá vált vígjátékban szerelem, féltékenység, megcsalás és megcsalatottság, férfiúi összetartás és felebaráti bunyó csap össze, majd mindez egy farsangi mulatságon tetőződik: a karnebálon, ahol jelmezbe öltözve, maszkot viselve keresi szeretőjét egy republikánus ploieşti-i nő, a több szeretőt tartó borbély meg a másik szeretője, egy, a hazához és egy, a kártyához hűséges átvert férfi készül leszámolni egymással, egy fogfájós adóhivatalnok sokat kavar, a borbélysegéd pedig igyekszik a félreértésekből kihozni a legjobbat. Fotó: Ady András Budaházi Attila dramaturg 4

CSÍKI JÁTÉKSZÍN Csíkszereda, Temesvári sgt. 6. sz., tel./fax: +40 266 310 670, e-mail: titkarsag@csikijatekszin.ro, www.csikijatekszin.ro ION LUCA CARAGIALE, AZAZ D ALE CARNAVALULUI, PARTI NAGY LAJOS VAGYIS KARNEBÁL ÉS SORIN MILITARU ÚGY, MINT MINDENNEK ÚJRARENDEZŐJE Interjú a rendezővel arról is, hogy a Csíki Játékszínben bemutatásra kerülő darabban hogyan fognak magyar színészek, magyar szövegkönyv szerint román zenére játszani Az itteni Caragiale kezdetei Amikor megkaptam a rendezésre való felkérést, nagy volt a meglepetésem, és természetesen örömömre szolgált, ugyanis tudtam, mekkora kihívást jelent ez nekem, a városnak és a színháznak. Ugyanakkor voltak kételyeim, hogy mennyiben lehet itt hitelesen színrevinni Caragialét a Parti Nagy Lajos szöveg ellenére, hisz Ion Luca-t lehetetlen lefordítani. Nyelvezete hihetetlenül színes, és ugyanakkor nem is használatos, nem élő már az országban, és a dolgokat csak nehezíti, hogy műveinek szókincse bővelkedik a szókitalációkban, amelyeknek alapot megjelenített és megjelenítő szereplőinek kulturálatlansága ad. Keveredik itt a francia, német és a román nyelv olyan mértékben, hogy már szóegyvelegről lehet beszélni. Érkezésemkor hasonló kérdésekkel találkoztam a színészkollégák részéről is, mint amelyek engem foglalkoztattak: meg tudunk mi felelni ennek a próbatételnek, hiszen annyira különbözünk Caragiale déli embertípusától? Annyi sok próbaóra után, a szövegekkel végzett munka után azonban közös nevezőre jutottunk a szereplők-szerepek nyelvezetét illetően. Minden egyes próbával közelebb jutottunk Ion Luca alakjaihoz, így a csíkszeredai színészekből igazi déliek váltak. Caragiale vagy Ion Luca-k, és magyarul a román világ? Létezik egy rég ismert és talán túlságosan régóta használt Caragiale-értelmezés, amely többet ront, mint használ a mű értelmezésének. Eljutottunk oda, hogy őt csak így lehet játszani: túlfransziásítottan, monserezve, szájsarokból kipréselt-odavetett, pressziőzködve ejtett szavakkal, létezik erre nézve egy kulturális nyomás, egy kulturális hagyomány. Ami engem illet: előttem van a román és a magyar szövegkönyv, és látom a harmadik tartalmat kialakulni a színen. Visszatérve Parti Nagy Lajosra, szerintem nagyon inspirált választás volt őt felkérni a román alkotó szövegeinek magyar nyelvre való áttételére, hisz mint mondtam, Caragialét lehetetlen lefordítani, így Parti-hű újraalkotása, irodalmi kompozíciója tulajdonképpen egy új, az alapműre támaszkodó alkotás. Caragiale világa nagyon izgő-mozgó, vehemens és igencsak élő közeg, ezt próbáltam közvetíteni a magyar kollégák felé. Olyan emberek világa, akiknek lételeme a siránkozás, a kis dolgoknak nagy tragédiákként való feltüntetése és megélése, állandóan el szeretnének érni valamit, el szeretnének érni valahová, aztán megérkeznek a kiindulási semmibe, a sehová. Caragiale idejének történelmi realitása is igen különleges: egy éppen kialakult országról van szó, amely sokáig török domíniumként határozhatta meg magát, s amely éppen előbukkant a függetlenségi háborújából. Az ország lakói egy vadonatúj államban találták magukat, és ez belőlük egy igencsak erős, forrongó, érvényesülni, élni akaró matériát alkot. Olyan minden és mindenki, mint egy kitörni készülő vulkán: európaiak akarnak lenni, franciául tanulnak, de még románul sem igazán tudnak, politizálnak és intrikáznak, csalnak és csalatnak úton-útfélen, lételemük a mindennapi harc, de a heroikus erőbevitel nem eredményez sem kis, sem pedig nagy győzelmeket. Itt szorult ez a világ némi magyarázatra az itteni színészek, a közös munka segítésére: könnyű a magyaroknak, igazán hosszú államisági történelmet tudhatnak magukénak, annyi történelmük van, hogy bele is unhatnak akár, de Caragiale emberei, embereinek országa egy friss képződmény, friss problémákkal és nem kevéssel... itt van például a háború. Háború? A háború az egyik fő színreviteli újítás, minden háború előttkörül történik, azért nem A háborúról van szó, mert nem egy adott, akár nagybetűs, beazonosítható, mindenki számára 5

CSÍKI JÁTÉKSZÍN Csíkszereda, Temesvári sgt. 6. sz., tel./fax: +40 266 310 670, e-mail: titkarsag@csikijatekszin.ro, www.csikijatekszin.ro egyértelmű harci cselekménysorról beszélhetünk, hanem egy olyanról (egy bármilyenről és akármelyikről), amely nem vált ki tulajdonképpen semmiféle változást a szereplőkből. Lucian Pintilie mintán-kívülisége... A színészek nagyon is románul fognak játszani, rengeteget dolgoztunk ezen, arra törekedtem, hogy egy darab erejéig felejtsék el a komoly és hagyományokra épülő magyar színjátszást, játszanak inkább emeltebb hőfokon és játékosabban-könnyedebben. Amikor megérkeztem ide, az első dolog volt, hogy megismertettem őket a Lucian Pintilie-féle filmmel, amelyet alapvetőnek tartok ennek a darabnak az értése-érzése szempontjából, s megfigyeltem a reakciókat: az első örömérzést amely a film esztétikai-gondolati töltetének szólt az aggódó szomorúság váltotta fel. Így kell majd mi is játsszunk? Így, és így is fogtok, meglátjátok. kérdés-, feleletváltásra került sor. A Pintilie-film a legjobb ábrázolás, és a legjobb arra, hogy széttörje a hivatalossá vált Caragiale-ábrázolás kliséit, amely mindössze szenvedésmentes smekkereknek ábrázolja Ion Luca alakjait. Pedig dehogy: azok az emberek úgy tudnak szenvedni, hogy akár felvágnák ereiket is... igaz, végül sosem teszik meg. Az itt bemutatott darab zenéje a két világháború közötti hangzásvilágot hozza el, ízig-vérig román mulatós muzsika, érdekesebb összhatást nem is akarhatok: magyar színészek magyar szövegkönyv szerint fognak román zenére játszani. Kifáradhat az örök Caragiale is? Hogy Caragiale örök-időszerű, az nyilvánvaló, ahogy nyilvánvaló az is, hogy túl sokat használták, tulajdonképpen visszaéltek művének ezzel az értelmével, oldalával, sokat játszották, és így Caragiale könnyen elhasználttá válhat. Hasonló jelenség, hogy könnyedén átlibbennek azon, hogy itt tulajdonképpen minden rólunk szól, elsiklanak a caragiale-i érték- és erkölcsítélet felett, nem is társadalomkritikáról van már szó, hanem csak arról, hogy adott egy vicces alkotó, aki jókat írt, és ezen lehet is jókat röhögni. Igen, minden megváltozik, és érdemi mélységét, valós árnyalatait kapja vissza, ha mondjuk Pintilie szemszögéből nézzük Caragiale-t. Mi most az arany középutat képviselő könnyedséget fogjuk követni, hiszen kulturális üzenetet igyekszünk bemutatni egy másfajta kulturális közegben. Az tény, hogy amennyiben mondjuk Bukarestben rendezném meg a darabot, új projekt mentén haladnék, inkább a Lucian Pintilie-féle kemény, gonoszabb Ion Lucat használnám. Készítette: Ady András Képkocka a Lucian Pintilie-filmből 6

CSÍKI JÁTÉKSZÍN Csíkszereda, Temesvári sgt. 6. sz., tel./fax: +40 266 310 670, e-mail: titkarsag@csikijatekszin.ro, www.csikijatekszin.ro Tolcsvay László Müller Péter Müller Péter Sziámi: ISTEN PÉNZE musical két részben 2013. március 8., péntek, 19.00 óra / Csíki Játékszín A közönség fokozott érdeklődésére való tekintettel, a Csíki Játékszín ismét műsorra tűzi bérleten kívül a Charles Dickens regényéből írt Isten pénze című magyar musicalt. Tolcsvay László zeneszerző, Müller Péter író és Müller Péter Sziámi dalszövegíró művéből Gyarmathy Ágnes látványterveivel Somogyi Szilárd, a budapesti Operettszínház rendezője hozott létre nagyszabású musical-előadást Csíkszeredában, mely bérletszünetben, a nők napja alkalmából március 8-án, pénteken, 19.00 órakor látható. A jegyek ára: 20 lej, diák- és nyugdíjas kedvezménnyel 12 lej. Budaházi Attila dramaturg A CSÍKI JÁTÉKSZÍN MÁRCIUSI JÁTÉKRENDJE március 1., péntek, 19.00 óra / KARNEBÁL bemutató előadás, Bánk bán bérlet március 5., kedd, 17.00 óra/ KARNEBÁL Csongor és Tünde bérlet március 6., szerda, 10.00 óra / A KISKAKAS GYÉMÁNT FÉLKRAJCÁRJA bábelőadás, Hunyadi László Kamaraterem március 6., szerda, 17.00 óra / KARNEBÁL Arlechino-bérlet március 7., csütörtök, 10.00 óra/ A KISKAKAS GYÉMÁNT FÉLKRAJCÁRJA bábelőadás, Hunyadi László Kamaraterem március 7., csütörtök, 17.00 óra / KARNEBÁL Rómeó és Júlia bérlet március 8., péntek, 19.00 óra / ISTEN PÉNZE bérletszünet március 10., vasárnap, 19.00 óra / KARNEBÁL Prospero-bérlet március 13., szerda, 18.00 óra / KARNEBÁL Sganarelle-bérlet és János vitéz bérlet március 17., vasárnap, 19.00 óra / KARNEBÁL Liliomfi bérlet március 27., szerda, 19.00 óra / KARNEBÁL Don Juan-bérlet a színház világnapján Bérletes előadásainkra is válthatók jegyek. A lefoglalt jegyeket legkésőbb előadás előtt fél órával kell átvenni a jegypénztárból, ezt követően a foglalás érvényét veszti, és a jegyek eladásra kerülnek. A jegypénztár munkanapokon 10.00 13.00 és 17.00 19.00 óra között tart nyitva és előadások előtt egy órával. Fenntartjuk a műsorváltoztatás jogát! Felnőttelőadásainkat hét éven aluli gyerekek nem látogathatják. 7

HARGITA NEMZETI SZÉKELY NÉPI EGYÜTTES Csíkszereda, Temesvári sgt. 6. sz., tel./fax: +40 266 371 362, e-mail: office@hargitatanc.ro, www.hargitatanc.ro A JÁNOS VITÉZ TÁNCJÁTÉK 50. ELŐADÁSA 2013. március 12., kedd, 19.00 óra / Városi Művelődési Ház Ötvenedik alkalommal mutatja be a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes a János vitéz, azaz a hős gyönyörűséges utazása és csodálatos megérkezése című táncjátékot 2013. március 12-én, kedden 19.00 órától a Városi Művelődési Házban. E nem mindennapi esemény kapcsán András Mihályt, a Hargita együttes igazgatóját kérdeztük. Fotó: Csíki Zsolt Gondolták volna a bemutató után, hogy a János vitéz című táncjáték megéri az ötvenedik előadást? Az a természetes, ha a megszületett műsorainkat minél többször be tudjuk mutatni a közönség előtt. Sokkal fontosabb előadásokat tartani, mint újabbnál újabb produkciót készíteni. Az egészséges arányokat kell tudni tartani. Több mint két-három darabot egy hivatásos népi együttesnek egy évben nem érdemes készíteni, mert a produkciók létrehozása nagyon költséges, rengeteg energiát felvesz a próbateremben, és végül nincs elég idő kijátszani azokat, hiszen ott a kényszer a bemutató után, hogy mi lesz a következő. Általában nem jellemző, hogy ennyi ideig műsoron tartunk egy-egy előadást, mint ahogyan ezt bizonyítja az is, hogy eközben elkészült még két újabb darab, ugyancsak Boka Gábor rendezésében, és készül a negyedik (Szűcs Gábor alkotása), miközben a János vitézt még mindig játszottuk, játsszuk. Igen nagy elismerés számunkra, hogy az eddigi 49 előadást mindig telt ház előtt játszhattuk. Mi lehet az oka annak, hogy ennyire sikeres ez a darab? Amint arról korábban gyakran szó esett, mindenki szívesen merít a humoros darabból egy kis derűt a hétköznapokra. Gyerekek, fiatalok, felnőttek egyaránt kedvelik. Szűk kelléktárának köszönhetően a műsor eldugott falvak egészen apró színpadain is előadható ez szempont volt a megtervezésében is, mert számunkra fontos, hogy népzenét, néptáncot vihessünk kicsi falunyi közösségek számára is. Menni kell a közönségünkhöz, akikért vagyunk. Hogy éli meg a tánckar ezt a sikert? Mit jelent ez egy kisvárosi néptáncegyüttesnek? Rendben, hogy egy kisváros tart fenn minket, de Csíkszereda az erdélyi magyarság egyik nagyvárosa, és a Hargita együttes a Kárpát-medencei magyarság egyik fontos intézménye! Az együttes sikeres előadásai, turnéi, rendezvényei és minden más elfoglaltsága halmazában mindenképpen helyet kér magának ez a darab, megérdemli a koronát. És megérdemlik a kiemelt figyelmet a kollégák is, akik sikerre vitték: a szereplők és a háttérben segítők, szervezők egyaránt. Úgy vélem, na- gyon szívesen játszották mindvégig a darabot. Valamiképpen ők is könnyedebben, derűsen tudták a vele járó feladatokat teljesíteni. Biztosan hozzátartozik, hogy az együttes örömében, jókedvében hozta létre, valósággal kikívánkozott belőle. Ugyanakkor a rendező az alkotás során alkotótársként kezelte a kollégákat. Újszerű feladatokat hozott a rendhagyó előadásmód, lehetőséget adott a tánc mellett humort is hozzáadni, ezáltal egy kicsit székely lett János vitéz. Mi volt a legmeghatározóbb élménye a darabbal kapcsolatban? Kulcsszerepeket is kellett helyettesíteni, hogy el ne maradjon egy-egy előadás. Ezek mindig kiemelkedő izgalmat jelentettek, de a kollégák kitűnően megoldották. Miközben rengetegszer láttam a darabot, nem tudom megunni, kicsit mindig másmilyen. A szerkezete helyet ad a kollégák improvizációjának, így izgalmas figyelni a változatokat. És izgalmas hallgatni a közönséget, amint a kezdeti apró 8

HARGITA NEMZETI SZÉKELY NÉPI EGYÜTTES Csíkszereda, Temesvári sgt. 6. sz., tel./fax: +40 266 371 362, e-mail: office@hargitatanc.ro, www.hargitatanc.ro kuncogások lassan átváltanak felhőtlen kacagásba. Ki-ki a színpadi előadáshoz illő maszkját elhagyva, lassanként rájön arra, hogy igen, itt szabad hangosan nevetni. Mire számíthat az a néző, aki jegyet vált az 50. előadásra? Visszakérdezek: És mire számíthat a táncos az 50. előadáson? Meglepi valamivel a közönség? (nevet). Az 50. előadást úgy szerkesztjük, hogy lehetőséget adunk a közönségnek a kulisszatitkokba is belelátni. Ez további derűre ad majd okot. Készítette: Ferenczy Krisztina Fotó: Iochom Zsolt A sikeres decemberi ősbemutató után a Hargita együttes újra színpadra lép legújabb műsorával. A Boka Gábor által rendezett, illetve Busai Norbert és Busai Zsuzsanna által koreografált előadást február 7-én, csütörtökön este 7 órától láthatja a közönség a Városi Művelődési Házban. Egy-egy régi tárgy láttán gyakran elábrándozunk, hogy mennyi mindent mesélhetne, ha meg tudna szólalni... és lám, pont ez történik az együttes műsorában. A forgatókönyv szerint éppen a Hargita együttes egy örökösödési eljárás során egy öreg szekrényt kap ajándékba. A szekrény a táncosok körében megelevenedik és mesél. Rövid történeteket mond közelebbi és távolabbi tájakról, régmúlt eseményekről. A szekrény elbeszélései, a benne lapuló viseletek cselekvésre serkentik a táncosokat. A kétajtós ruhásszekrény egy-egy pár viseletet tartalmaz magyar tájegységekről. Magyarbődi, kalocsai, tyukodi, györgyfalvai, valamint vajdaszentiványi viseletek találhatók a vállfákon. Ezeknek a rend ruháknak a kapcsán kerülnek bemutatásra a tájegységeknek, szűkebb értelemben az adott falvaknak a táncai. A táncok sorát egy lendületes balázstelki tánc zárja. Azáltal, hogy a történetnek a Hargita együttes ad keretet, a táncosok saját szerepükben léphetnek színpadra. Ezáltal a nézők tanúi lehetnek a hivatásos együttes dolgos hétköznapjai egy szűk keresztmetszetének is. Rangyák József, Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes 9

CSÍKSZEREDA POLGÁRMESTERI HIVATALA Csíkszereda, Vár tér 1. sz., www.szereda.ro MÁRCIUS 15 Az 1848 1849-es forradalom és szabadságharc emlékünnepsége ünnepi rendezvénysorozat 2013. március 15., péntek Nemzetek Istene add, hogy e napot évfordulati ünnepe gyanánt ülhessük meg, és ülhessék meg unokáinknak is unokái, az idők végtelenségéig írta a Kolozsvárott megjelenő Erdélyi Híradó 1848. március 21-i kiadásában. És meghallgattatott! A magyar március, a szabadság, egyenlőség, testvériség eszmeisége az erdélyi magyarság lelki örökségének részévé vált. Ez késztet bennünket arra, hogy évről évre ünnepelni gyűljünk össze, felidézve a márciusi ifjak példaértékű cselekedeteit és lerójuk tiszteletünket a forradalom hősei előtt. Csíkszereda Önkormányzata szervezésében az idei köztéri ünnepségekre a Vár téren: Petőfi Sándor és Nicolae Bălcescu szobránál, valamint a Gál Sándor-szobornál kerül sor. A megemlékező ünnepség-sorozatba városunk oktatási és kulturális intézményei is bekapcsolódnak. A forradalom emléknapjának délelőttjén a Petőfi Sándor Általános Iskolában emlékeznek a nemzetközi és a magyar történelem meghatározó eseményeire. A köztéri ünnepségek sorát színesíti a minden évben ez alkalommal városunkban fellépő ceglédi Kossuth Lajos Gimnázium Leánykara, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes ünnepi műsora. Március 15. előestéjén két rangos rendezvényre kerül sor, március 14-én, csütörtökön 17.00 órától a Csíki Székely Múzeumban megnyílik a Székelyföldi pecsétek és címerek című kiállítás, azt követően 19.00 órától a Csíki Játékszín nagytermében a Csíki Kamarazenekar és a sepsiszentgyörgyi Georgius Kamarazenekar közös ünnepi hangversenyére látogathatnak el az érdeklődők. Fotók: Csíki Zsolt 10

SZÉKELYFÖLDI PECSÉTEK ÉS CÍMEREK kiállítás-megnyitó 2013. március 14., csütörtök, 17.00 óra / Csíki Székely Múzeum CSÍKSZEREDA POLGÁRMESTERI HIVATALA Csíkszereda, Vár tér 1. sz., www.szereda.ro A címer- és pecséttörténeti kiállítás olyan tárgyi emlékeket vonultat fel, amelyek a székely székek és települések múltját a legeredetibb módon, történelmi értékük és szimbolikus töltetük révén reprezentálják. Az értékes pecséteket, címerpajzsokat, céhes pecséteket, céhzászlókat, régi könyveket és okmányokat Erdély különböző múzeumainak anyagából a Székely címer-, pecsét- és zászlótörténeti munkacsoport tagjai, heraldikusok és történészek válogatták. Ezt egészíti ki a székely történelmi zászlósor, amelyet a 15 20. századok során használt zászlók rekonstrukciói alkotják. A kiállítás legértékesebb darabja a székely nemzet 1662- ben elkészült ezüst pecsétje, amely 133 év után kerül haza Székelyföldre, Csíkszeredába. A Székely Nemzet Pecsétje Az Erdélyi Fejedelemség államának alapja három politikai nemzet egyezsége unio trium nationum volt, amelynek kezdetei 1437-re vezethetők vissza. Törvényhozó szerve az évente többször is összehívott országgyűlés, amely törvényeket, de még inkább eseti határozatokat hozott. A fejedelmek hatalmi túlsúllyal rendelkeztek, így eldönthették a vitákat. Az országgyűlés kiadványait is a fejedelem pecsétjével hitelesítették. A küldöttek 1659-ben, kihasználva a fejedelmi hatalom meggyengülését a szászsebesi országgyűlésben, látva káraikat, hogy bizonyos pecsétünk nem lévén ( ) illendőnek tartottuk, hogy bizonyos négy pecsétek metszessenek : egy a vármegyéknek és egy-egy a székely- és szász nemzetnek. A negyedik az Erdélyhez incorporáltatott Magyarország részéjé, de ez nem készült el. A székely nemzet pecsétnyomóját Udvarhelyszék főkirálybírája őrizte és használta a nemzet nevében. Ez a gyakorlat 1865-ig maradt érvényben. A pecsétnyomó, mely két évszázadig volt a székelység akaratának békés jelképe, 1878-ban a kolozsvári Erdélyi Múzeum- Egyesület őrizetébe került, innen a kolozsvári Történelmi Múzeumba az államosításkor. ÜNNEPI HANGVERSENY 2013. március 14., csütörtök, 19.00 óra / Csíki Játékszín Nemzeti ünnepünk előestéjén a Csíki Kamarazenekar és a sepsiszentgyörgyi Georgius Kamarazenekar közös hangversenyére kerül sor a Csíki Játékszín nagytermében. Karmester: werner Gábor. Az ünnepi koncert műsorán magyar zeneszerzők művei szerepelnek. werner Gábor (1969, Budapest) zenei tanulmányait ötévesen kezdte gordonkán, majd e mellett tanult zongorázni és ütőhangszereken játszani. Gimnáziumi tanulmányai után a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Győri Tagozatának gordonka szakán szerzett diplomát. 1991-től a MÁV Szimfonikus Zenekar tagja, és mellette számos kamarazenekarban is játszott. 1990 1993 között a Camerata Transsylvanica, 1993-tól 1995-ig a Sonora Hungarica, 1996 1999 között a Hubay Jenő Kamarazenekar tagja. Ezt követően a Magyar Virtuózoknál is muzsikált. 1997-ben felvételt nyert a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemre, ahol karmester szakon szerzett diplomát, majd Jurij Szimonov mesterkurzusain képezte magát tovább. 1999-től a Hevesi Kamarazenekar művészeti vezetője. 2000- től a Budafoki Dohnányi Zenekarnál tölt be karmesteri állást. E mellett számos magyar zenekart dirigált vendégkarmesterként. Vendégszerepelt Hollandiában, Olaszországban, Svájcban, Németországban és Erdélyben. 2002-ben Donáth-díjjal tüntették ki. Fotó: Csíki Zsolt 11

CSÍKSZEREDA POLGÁRMESTERI HIVATALA Csíkszereda, Vár tér 1. sz., www.szereda.ro A Honfoglalás előttől az Európai Unió utánig sorozat márciusi előadásai P. Ferencz Béla Ervin OFM: A HIT ÉLTETŐ, MEGTARTÓ EREJE 2013. március 1., péntek, 18.00 óra / Csíkszereda Polgármesteri Hivatalának gyűlésterme P. Ferencz Béla Ervin OFM 1920. május 10-én született Gyergyószárhegyen, ahol jelenleg a ferences kolostor házfőnöke és a ferences templom templomigazgatója. A rendbe 1938. október 6-án lépett be Medgyesen, 1943-ban szentelte pappá Gyulafehérváron Márton Áron püspök. 1957. december 4-én a Szoboszlay-perben 9 hónapos vizsgálati fogság után Temesváron az ügyész halálbüntetést kért rá is, de végül életfogytiglani kényszermunkára ítélték. Több helyen raboskodott, 1964-ben szabadult. 1980-ban kegytárgyakkal való üzérkedés vádjával közbűntényesként kétévi börtönbüntetésre ítélték. Ez a per azonban csak ürügyként szolgált arra, hogy újabb, ezúttal politikai vádat emelhessenek ellene. 1995-ben nyugdíjba vonult, 1997-től áthelyezték Gyergyószárhegyre, ahol a mai napig ellátja a papi teendőket. Kitüntetései: A Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje; Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt (2006); Történelmi Vitézi Rend; Bocskai-díj (2005); A Hazáért Érdemkereszt. POFOSZ. 1944 1988; A Hargita Megyei Önkormányzat 1956-os emlékdíja. P. Ferencz Béla Ervin OFM (1920, Gyergyószárhegy) előadásában a hétköznapi élet és a bölcselet hit-fogalmának tisztázása mellett kitér a hit és tudomány viszonyára, a hitnek az emberiség történelmében betöltött szerepére is. A központi gondolat azonban a hit éltető és megtartó erejéhez kapcsolódik. Ervin atya egész élete tanúságtétel e kipróbált tény mellett. Igaz hívőként meg nem alkuvó hite segítette át minden fizikai, lelki megpróbáltatásán, hite volt az a segítőtárs, amely a rossz éveiben is lehetővé tette számára, hogy emberként és értéket hordozó keresztényként éljen, ne csak túléljen. Ördög Róbert: SZÉKELYFÖLD A TÉRKÉPEKEN 1459 ÓTA 2013. március 13., szerda, 18.00 óra / Csíkszereda Polgármesteri Hivatalának gyűlésterme Ördög Róbert régiségvásárokon figyelt fel, hogy egyes kutatók, gyűjtök, mennyire ragaszkodnak saját tájegységük, régiójuk értékeinek megőrzéshez, és függetlenül a gyűjtési témától, mindent megvásárolnak: metszeteket, rajzokat, térképeket, postai bélyegeket, iratokat, küldött leveleket, levelezőlapokat, tábori és más jellegű képeslapokat, fényképeket stb. Ugyanakkor arra is felfigyelt, hogy ezen aprónak látszó értékekből, hamarosan értékes, közérdeklődésre is számot tartó helytörténeti publikációk, könyvek jelennek meg. Ennek során lassan, de tudatosan bekapcsolódott a helytörténeti anyagok gyűjtésébe és helytörténeti kiadványok támogatásába, mint a Csíkszereda és Csíksomlyó képes története című könyv. Több mint három éve volt kiállítása a Csíki Székely Múzeumban történelmi térképekből. Március 15., nemzeti ünnepünk előtt egy kis ízelítőt mutat be az előadás keretében a térségünkről készített térképekből, 1459-től napjainkig. 12

CSÍKSZEREDA POLGÁRMESTERI HIVATALA Csíkszereda, Vár tér 1. sz., www.szereda.ro Almási István: A MAGYAR ZENEI ANYANYELV 2013. március 22., péntek, 18.00 óra / Csíkszereda Polgármesteri Hivatalának gyűlésterme A zenei anyanyelv fogalmára kezdetben különösen zeneszerzői nézőpontból irányult a figyelem. Bartók Béla 1931-ben arról értekezve, hogy milyen módon nyilvánulhat meg a népzene hatása a műzenében, rámutatott, hogy a zeneszerző, aki tökéletesen megtanulta a falusi emberek zenei nyelvét, olyan mértékben rendelkezhet ezzel, akárcsak a költő az anyanyelvével, más szóval zenei anyanyelvévé válhat az a zenei kifejezésmód. Manapság még gyakran hallani olyan szigorúan megfogalmazott véleményeket, amelyek szerint kizárólag a tiszta forrásból származó eredeti népdalok tekinthetők a zenei anyanyelv összetevőinek. Kiváló zenetudósok és művészek már régóta vizsgálják, tisztázzák, bővítik a zenei anyanyelv körébe illő dallamkincset. Almási István előadásában a legfrissebb tudnivalókat osztja meg a hallgatósággal. Almási István népzenekutató Kolozsvárott született 1934. december 8-án. Tanulmányait a George Dima Zeneművészeti Főiskola zenetanári és karvezetői szakán végezte. 1956-ban kapott oklevelet. 1989-ben megszerezte a zenetudomány doktora címet. 1957 és 2004 között népzenekutatóként a Kolozsvári Folklórintézetben dolgozott. 130 erdélyi és partiumi helységben közel 5000 vokális és hangszeres dallamot gyűjtött. 11 könyve jelent meg, 150 tanulmányt és cikket közölt, 155 előadást tartott népzenei, zenetörténeti és egyházzenei témákról. Jelenleg a Babeş- Bolyai Egyetem Református Tanárképző Karának oktatója. 13

KÁJONI JÁNOS MEGYEI KÖNYVTÁR Csíkszereda, Stadion utca 1. sz. Tel./fax: +40 266 371 988, e-mail: info@konyvtar.hargitamegye.ro, konyvtar.hargitamegye.ro Kisné Portik Irén: HÚSVÉTI TOJÁSOK POGÁNY ÜZENETE előadás 2013. március 12., kedd, 17.00 óra/ Kájoni János Megyei Könyvtár előadóterme A húsvéti ünnepkör hagyományaihoz fűződő rendezvényekkel várják a könyvtár előadótermébe mindazokat, akik érdeklődnek sajátos hagyományaink, öröklött kultúránk iránt. Kisné Portik Irén néprajzkutató Húsvéti tojások pogány üzenete című előadása a húsvéti hímes tojások jelképeinek üzenetére világít rá. Az előadás 2500 Kárpát-medencei tojáshím jelképeinek elemzését tartalmazza. Az elemzés alapgondolata, hogy a hímes tojások mintái bár díszéül szolgálnak a tojásnak, mégsem a díszítés céljából kerültek a húsvéti tojásra. A jelek jelrendszerbe foglalhatók és ezek a tavaszi ébredés, a Nap teljes ragyogásába való visszatérés, a rontás távol tartása és az anyaföld megtermékenyítése gondolatkörökben teljesednek ki. A jelképek használatát olyan törvényszerűségek hordozzák, amik természetszerűvé teszik, hogy a több ezer éves pogány motívumok még a 21. század húsvéti asztalain is jelen legyenek, keresztény köntösben. RECEPTDARÁLÓ: HAGYOMÁNYOS HÚSVÉTI ELEDELEK receptcsere és ételkóstoló, találkozó a Székely Konyha című folyóirat szerkesztőivel 2013. március 12., kedd, 19.00 óra/ Kájoni János Megyei Könyvtár előadóterme A Hargita Népe mellékleteként immár második éve havonta megjelenő Székely Konyha tavaly év végén mutatkozott be a könyvtárban, nagy sikerű karácsonyi gasztronómiai est keretében. Újabb találkozóra várják a konyhaművészet kedvelőit és a székely kulináris hagyományok iránt érdeklődő közönséget. Ezúttal Jánossy Alíz, a Székely Konyha főszerkesztője és meghívottjai jellegzetes székelyföldi húsvéti ételek receptjeit osztják meg a találkozó résztvevőivel, akik meg is kóstolhatják az előzetesen elkészített különleges ételeket, hagyományos húsvéti finomságokat. 14

KÁJONI JÁNOS MEGYEI KÖNYVTÁR Csíkszereda, Stadion utca 1. sz. Tel./fax: +40 266 371 988, e-mail: info@konyvtar.hargitamegye.ro, konyvtar.hargitamegye.ro Botár István: TEMPLOM ÉS FALU, KÖZÉPKORI EGYHÁZSZERVEZET ÉS TELEPÜLÉSHÁLÓZAT CSÍKBAN előadás a HONISMERETI ESTÉK A KÖNYVTÁRBAN programsorozat keretében 2013. március 21., csütörtök, 18.00 óra/ Kájoni János Megyei Könyvtár előadóterme A Honismereti esték a könyvtárban címmel elindított rendszeres könyvtári találkozók célja székelyföldi tárgyi és szellemi kulturális örökségünk közvetítése a helyi közösségek körében, különböző szakterületeken végzett regionális-lokális kutatások ismertetése, főként székelyföldi szakemberek, kutatók munkássága tükrében, honismereti témájú kiadványok bemutatása. Templom és falu, középkori egyházszervezet és településhálózat Csíkban címmel Botár István régész tart előadást március 21-én, 18.00 órától a találkozó keretében. Botár István Budapesten diplomázott 2001-ben, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara Régészettudományi Intézetében. 2001 óta a Csíki Székely Múzeum régésze. Feldolgozta a Csíki Székely Múzeum Árpád-kori leletanyagát, elkezdte a szakirodalomban mindeddig ismeretlen népvándorlás kori csíki leletanyag feldolgozását és közzétételét. Számos csíki műemlék feltárásán vett részt, új kutatási módszereket például a dendrokronológiát honosítva meg a Székelyföldön. Kutatásainak eredményeit számos szakmai publikációban közölte. Kövek, falak, templomok című kötete 2009- ben jelent meg. Régészeti és okleveles adatok alapján vizsgálja Csík középkori településhálózatának, településrendszerének alakulását. Előadása nem csupán a szakemberek, hanem az érdeklődő nagyközönség, a laikusok számára is közérthető módon mutatja be tudományos módszereiben és következtetéseiben is több újdonságot hozó kutatási eredményeit. Kelemen Katalin, Kájoni János Megyei Könyvtár 15

KÁJONI JÁNOS MEGYEI KÖNYVTÁR Csíkszereda, Stadion utca 1. sz. Tel./fax: +40 266 371 988, e-mail: info@konyvtar.hargitamegye.ro, konyvtar.hargitamegye.ro KÖNYV-FILM-KLUB: Izgalmas könyvek, izgalmas műfajok! fiataloknak, diákoknak és minden film- vagy könyvmolynak 2013. március 28., csütörtök, 18.00 óra/ Kájoni János Megyei Könyvtár előadóterme A Kájoni János Megyei Könyvtárban filmklub indul Makai Beáta filmesztéta vezetésével. A márciustól havonta jelentkező filmklubban irodalmi alkotások filmadaptációját vetítjük és beszéljük meg közösen az elolvasott művek és a megtekintett filmek alapján. Találkozzunk minden hónap utolsó csütörtökén! Addig el lehet olvasni a soron következő film alapjául szolgáló könyvet, amelyet a könyvtárból kölcsönözhettek, vagy elektronikusan olvashattok, de lehet, hogy otthon a könyvespolcon is megtaláljátok. Amit ajánlunk ezekre az alkalmakra: sci-fi, film noir, thriller a tanévre, hogy lazíthassunk és szórakozzunk! Háziolvasmányok adaptációit a vakációra, hogy ne maradjon minden könyv az iskolakezdésre! A gyorsabb információcsere érdekében iratkozz fel facebook csoportunkra: KÖNYV-FILM-KLUB KÖNYVTÁR ÉS ISKOLA AZ OLVASÁSKULTÚRA SZOLGÁLATÁBAN gyermekkönyvtári programok 2013. március / minden kedden és csütörtökön 11.00 órától/ Kájoni János Megyei Könyvtár gyermekkönyvtára A Kájoni János Megyei Könyvtár gyermekkönyvtárában hetente várják az iskolai és óvodai gyerekcsoportokat tematikus csoportos foglalkozásokra. 16 Izgalmas könyvek, izgalmas műfajok! ajánlatunk a következő három hónapra: Március 28.: Androidok, replikánsok, elektronikus bárányok Könyv: Philip K. Dick: Álmodnak-e az androidok elektronikus bárányokkal? Film: Ridley Scott: Szárnyas fejvadász Április 25.: Árnyékok, nők, kalapok, fegyverek Könyv: Raymond Chandler: Hosszú álom Film: Howard Hawks: The Big Sleep Május 30.: Egy tusoló, egy kés, egy sikoly Könyv: Robert Bloch: Psycho Film: Alfred Hitchcock: Psycho Makai Beáta filmesztéta A foglalkozások ingyenesek, részvételi feltétel a csoportok előzetes bejelentkezése. Kapcsolatfelvétel telefonon, Török Edit és Kopacz S. Katalin gyermekkönyvtárosoknál: 0736 634 648. Kalandok a könyvtárban minden csütörtökön 11.00 órától. Játékos könyvtárismereti foglalkozások: vetélkedők, játékos könyves feladatok, könyvajánlók készítése közösen. Mesék, történetek minden kedden 11.00 órától. Történetmesélés, csoportos meseírás a könyvtárban. A foglalkozások lényege a közös olvasmányélmény és a közös alkotás örömének megtapasztalása. A gyerekek felolvashatnak vagy részleteket mutathatnak be kedvenc könyveikből, közösen írhatnak mesét, meghallgathatják egymás történeteit. A mesék, történetek kapcsán játékos feladatokat oldhatnak meg, vagy megjelenítik rajzban a hallottakat. Kelemen Katalin, Kájoni János Megyei Könyvtár

SZEMÉLYESÍTETT AJÁNDÉKTÁRGYAK SAJÁT FOTÓVAL! Csíkszereda, Petőfi Sándor 23. Telefon: 0744 559088 info@meglepi.ro, www.meglepi.ro

PAG PÁL AUKCIÓSHÁZ ÉS GALÉRIA Csíkszereda, Szász Endre u. 28. sz. KIÁLLÍTÁS NAGY PÁL ALKOTÁSAIBÓL 2013. március 18., hétfő, 18.00 óra / Pál Aukciósház és Galéria évek elején egy dekoratívabb, stilizáltan elvontabb, a munka világát megjelenítő képi világ váltotta fel, majd a hatvanas évek vége felé egy sajátos, a figuratív, a realista, valamint az absztrakt, a szürrealista és a kinetizmus, valamint a pop art eredményeit elegyítő, a kortárs plakátok nyelvét is idéző festészetet alakított ki. A hetvenes években a felület plasztikai megmunkálása, a textúra tudatos alakítása egyre több képén vált elsődleges formává. Az egyre nehezebben elviselhető társadalmi valóságtól való elfordulás és spiritualizálódás hívta elő természeti tárgyú fehér monokróm képeinek sorát. Az őt mindvégig foglalkoztató kisebbségi és nemzeti sorskérdéseket mindig egyetemes létkérdések összefüggésében vetette fel. Olyan globális dilemmákat érintett képeinek tárgyában mint: a más civilizációk létezésének lehetősége, a környezetszennyezés, a mesterséges természet, stb. Autonóm művészgrafikával, könyvgrafikával és alkalmazott grafikával is foglalkozott. Legjellegzetesebb grafikai sorozata a Buja formák című, amelyet egy majdani számítógépes grafikai alkotómunka előkészületének tekintett. Kiállításokat nyitott meg, kritikai írásokban elemezte a kortárs művészet jelenségeit. Napi pedagógiai gyakorlatában csiszolódott esztétikai nézeteit Barangolásaim a képzőművészetben című kötetében adta közre. Vécsi Nagy Zoltán Önarckép Nagy Pál festő, grafikus, művészeti író (Szatmárnémeti, 1929. január 12. Erdőszentgyörgy, 1979. június 18.) alkotásaiból nyílik kiállítás 2013. március 18-án, hétfőn 18.00 órától a Pál Aukciósház és Galériában. A kiállítást Vécsi Nagy Zoltán művészettörténész nyitja meg. A tárlat 2013. április 18-ig látogatható. Művészetét az állandó megújulás és kísérletezés jellemezte. Alkotópályájának kezdetén, Paál László bűvöletében készült tájképeit, az ötvenes évek végén, hatvanas Emlék 18

A BENDE ZSOLT KVARTETT KONCERTJE 2013. március 2., szombat, 20.00 óra / Park Hotel HARGITA MEGYEI MŰVÉSZETI NÉPISKOLA Csíkszereda, Gál Sándor u. 9. sz., www.nepiskola.ro Bende Zsolt a bostoni Berklee College of Music ösztöndíjasaként végzett. Az Államokból hazatérve 2004-ben megalapította kvartettjét. Kompozícióik a mainstream jazz és a hard pop stílus ötvözete. A zenekar tagjai: Bende Zsolt (gitár) Zenei pályafutása Bostonban kezdődött, ahol hangszerelést és zeneszerzést tanult. Az USA-ban, Angliában és Brazíliában töltött évek meghatározó szerepet játszottak sajátos zenei világának kialakulásában. Tanít és mesterkurzusokat tart a Birmingham-i Konzervatóriumban és a manchesteri Salford Egyetemen. Vendégzenészként gyakran lép fel angol és amerikai kollégái koncertjein, dzsesszfesztiválokon. Zana Zoltán (szaxofon) A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen végzett művész az ország egyik legkeresettebb tenorszaxofonosa. 1999-ben első helyezést ért el a Magyar Rádió Ablakos Lakatos Dezső szaxofonversenyén. Turnézott többek között Django Batess-szel, számos dzsesszfesztiválon lépett fel. Lakatos Pecek Krisztián (bőgő) Kilencéves korában kezdett el bőgőzni. 13 évesen megnyerte a Magyar Rádió országos jazzbőgő versenyét, a zsűri elnöke John Patitucci volt, akivel gálakoncerten játszhatott. Első lemeze Young man with a big bass címmel versenyeredményének köszönhetően jelent meg. Michael Prowaznik (dob) Zenei képzése szintén az USAhoz köthető, 1998 2001 között a bostoni Berklee College of Music hallgatója volt. A kimagasló tehetségű dobos több díjat mondhat magáénak. A MŰVÉSZETI NÉPISKOLA IFJÚ FOTÓSAINAK KIÁLLÍTÁSA 2013. március 19., kedd, 18.00 óra / Nagy István Művészeti Középiskola aulája A Hargita Megyei Művészeti Népiskola első és másodéves fotó szakos diákjainak munkáiból nyílik kiállítás március 19-én, kedden 18.00 órától a Nagy István Művészeti Középiskola aulájában. A művészeti népiskola tizenhárom első, valamint nyolc másodéves diákjának alkotásaiból láthatnak ízelítőt a tárlatlátogatók. Az első évesek mozgás, táj, néprajz és kéz-láb témakörben készítettek fotókat, míg a másodévesek riport, duplaportré, ellenfény, este és víz témakörben kaptak lencsevégre témákat. A tárlatot Túros Eszter művészettörténész nyitja meg. Beszédet mond Péter Csaba iskolaigazgató és Szabó Attila, a fotótanfolyam vezetője. A kiállítás 2013. április 3-ig látogatható. Fotó: Szabó Attila 19