SZÍVINFARKTUS Készítette: Molnár Dávid 11/i
Szív feladata A szív fő funkciója a kamrákból a vér folyamatos kipumpálása a nagyerekbe, ezzel a szervezet egészének vérellátásában központi szerepet tölt be.
Mi is az a szívinfarktus? Szívinfarktusnak a szívizom súlyos vérellátási elégtelensége következtében kialakult szívizomelhalást nevezzük. Ez az ischemiás (iszkémiás) szívbetegségek legsúlyosabb formája. A vérellátási zavar következtében kialakult oxigénhiányt nevezzük ischaemiának (iszkémia). A szívinfarktus éves előfordulását Magyarországon 0,20 0,25 százalékra (évi 20 25 ezer új beteg) becsülik.
Hogy jön létre a szívinfarktus? Abban az esetben, ha a koszorúereken szűkület található, akkor a szűkület mögötti érszakasz által ellátott terület vérellátása nem tud nőni egy bizonyos határ fölé. A szívizomsejtek által igényelt oxigénmennyiség nem áll rendelkezésre. Az anyagcseréjük megváltozik, s ha az oxigénhiány tartós, akkor a szívizomsejtek károsodnak, el is pusztulhatnak. Az ischaemia miatti csökkenő oxigénmennyiséget a szívizom észleli, s megváltoztatja anyagcseréjét. Az addigi gazdaságos, de oxigénigényes zsírsavlebontás helyett a kevésbé gazdaságos, de oxigén nélkül is végrehajtható glükóz lebontásra tér át. Ez ideig-óráig képes az energia termelésére, de hosszabb távon káros anyagcseretermékek halmozódnak fel, mely miatt a szívizomsejt ph-ja megváltozik, az izomsejt membránjaiban helyet foglaló, ionáramokat irányító, létrehozó molekulák működése csökken. A szívizom elektromos állapota megváltozik, kóros ingerületek keletkezhetnek, melyek az egész szív addigi elektromos vezérlését felboríthatják, szívritmus zavarokat okozva. Ezek önmagukban is életveszélyes állapotot hozhatnak létre. Ha nagy területű szívizom teljes vérellátása szűnik meg hirtelen, s ez nem oldódik meg perceken belül, akkor szívizominfarktusról beszélünk.
A tartós ischaemia következményei Minél tovább tart a vérellátási zavar, annál nagyobb egy bizonyos időn belül a szívizom-károsodás. Az ér elzáródásától számított kb. 6 óra időtartam az, mely alatt az adott ér által ellátott szívizomterület maximális mértékben károsodik (elpusztul). A 24 órán belül infarktus miatt meghalt betegek közül: kb. 50% az első 15 percben kb. 30% 15-60 perc között kb. 24% 1-24 órával az infarktus kezdete után hal meg.
A képen a bal kamra elülső-fali infarktusa látható.
A szív infarktus tünetei: Az infarktus tünetei nagymértékben függnek a beteg korától, társbetegségeitől, az infarktus helyétől s az érintett szívizomterület nagyságától. Jellemzően hirtelen kezdődő szegycsont mögötti szorító, markoló, igen erős mellkasi fájdalom jelenik meg, mely kisugárzik a vállakba, jellemzően a bal vállba, esetleg a bal karba, bal kéz kisujjába. Hányinger, hányás, a vérnyomás csökkenése, hideg verejtékezés társulhat hozzá. Néha tünetmentesen is lejátszódhat, az utólagos orvosi vizsgálat deríti fel az infarktus tényét.
A szívinfarktus kezelésének lehetőségei Gyógyszeres vérrögoldás: A szervezetben keletkező vérrögök maguktól feloldódnak napok hetek alatt. Infarktus esetén ezt nem lehet megvárni, emiatt olyan anyagot juttatnak a szervezetbe, amely a vérröghöz kötődve aktiválja a szervezet saját vérrögoldó rendszerét, amely rövid időn belül a vérrögöt feloldva a véráramlást megindítja. Szívkatéteres kezelés: Jelenleg a legjobb eredményeket ezzel a módszerrel lehet elérni. Lényege, hogy a combartérián (vagy egyéb nagy verőéren) keresztül speciális katétert vezetnek a koszorúér eredésébe, majd ezen keresztül nagyon finom eszközökkel az elzáródást mechanikusan megnyitják. Szívsebészeti kezelés: A heveny szívizominfarktus kezelésében ma már nem jön szóba, csak igen speciális, szövődményes esetekben.