14/2002. (XI. 16.) MeHVM rendelet a Turisztikai Célelőirányzat felhasználásának és kezelésének részletes szabályairól Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 49. -ának o) pontjában kapott felhatalmazás alapján - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el: A rendelet hatálya 1. (1) A rendelet hatálya a Turisztikai Célelőirányzat (a továbbiakban: TC) felhasználására, kezelésére, működtetésére és ellenőrzésére terjed ki. (2) A TC felhasználásával, kezelésével, működtetésével és ellenőrzésével, továbbá a rendelet alapján meghirdetett pályázatokkal kapcsolatos, e rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Áht.-ban, az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: R.), az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Korm. rendelet), valamint az állami támogatásokra vonatkozó közösségi szabályokban foglaltak az irányadók. (3) Értelmező rendelkezések 1/A. E rendelet alkalmazásában: a) állami támogatás: az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. Cikkének (1) bekezdése szerinti támogatás és a Korm. rendelet 1. -ának 5. pontja szerinti csekély összegű (de minimis) támogatás; b) nagyberuházás: az a beruházás, amelyhez kapcsolódóan az elszámolható költség jelenértéken legalább 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg. Ennek meghatározásakor egyetlen beruházásnak kell tekinteni az egy vagy több adózó által egy hároméves időszakon belül kivitelezett, gazdaságilag oszthatatlan beruházásokat. Annak megállapításakor, hogy a beruházás gazdaságilag oszthatatlan-e, figyelembe kell venni a technikai, funkcionális és stratégiai kapcsolatokat, valamint a közvetlen földrajzi közelséget. Ezt úgy kell meghatározni, hogy a kérelemben, illetve a bejelentésben szereplő beruházás elszámolható költségéhez hozzá kell adni és együttesen kell figyelembe venni az e beruházás megkezdése napját megelőző hároméves időszakon belül elszámolt, gazdaságilag oszthatatlan beruházások jelenértékét, függetlenül attól, hogy az adózó az említett hároméves időszakon belül elszámolt beruházásaihoz igénybe vett-e állami támogatást; c) saját forrás: a kedvezményezett által igénybe vett állami támogatást nem tartalmazó forrás; d) támogatástartalom: a kedvezményezett számára nyújtott állami támogatásnak a Korm. rendelet 2. számú mellékletében foglalt módszer alapján kiszámolt értéke; e) támogatási intenzitás: a támogatástartalom és a jelenértéken számított elszámolható költség hányadosa, százalékos formában kifejezve; f) kis- és középvállalkozás: a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő vállalkozás (a továbbiakban együtt: KKV); g) létesítmény felvásárlása: a termék előállításához vagy a szolgáltatás nyújtásához közvetlenül kapcsolódó tárgyi eszközök és a hozzájuk kapcsolódó immateriális javak (a továbbiakban együtt: létesítmény) megvásárlása, amennyiben a létesítmény bezárásra került vagy - amennyiben nem vásárolják meg - bezárásra került volna és a felvásárló nem kapcsolt vállalkozása a létesítmény tulajdonosának; h) induló beruházás: tárgyi eszközbe vagy immateriális javakba történő beruházás, amely új létesítmény felállításával, meglévő létesítmény bővítésével, egy létesítmény termelésének további, új termékkel történő diverzifikációjával, egy meglévő létesítmény teljes termelési folyamatának alapvető megváltoztatásával kapcsolatos; i) újonnan létesített munkahelyek száma: egy meghatározott létesítményben közvetlenül alkalmazottak számának nettó növekménye a kérelem benyújtását megelőző 12 hónap átlagával összehasonlítva. Az újonnan létrehozott munkakörök számának megállapításakor a részmunkaidőben és idénymunkában foglalkoztatott alkalmazottak számát olyan mértékben kell figyelembe venni, ahogyan munkaidejük a teljes munkaidőhöz aránylik;
j) nehéz helyzetben lévő vállalkozás: ja) az a társaság, amelynek a saját tőkéje a kérelem, illetve a bejelentés benyújtásakor rendelkezésre álló utolsó beszámoló adatai szerint, veszteség folytán nem éri el a jegyzett tőke felét, jb) korlátolt felelősségi alapon működő társaság esetén törzstőkéjének több mint a fele nincs meg, és annak több mint egynegyede az előző 12 hónap során veszett el, jc) olyan társaság esetén, ahol legalább egyes tagok korlátlan felelősséggel bírnak a társaság tartozása tekintetében, a társaság könyveiben kimutatott tőkének több mint a fele nincs meg, és annak több mint egynegyede az előző 12 hónap során veszett el, jd) ha megfelel a kollektív fizetésképtelenségi eljárás külön jogszabályban foglalt kritériumainak, je) ha fizetésképtelenné vált, vagy külön jogszabály szerinti kollektív fizetésképtelenségi eljárást indítottak ellene; k) általános képzés: az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a képzési támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2001. január 12-én elfogadott 68/2001/EK bizottsági rendelet (HL L 010, 2001. 1. 13.) (a továbbiakban: 68/2001/EK rendelet) 2. cikk e) pontjában meghatározott képzés; l) speciális képzés: a 68/2001/EK rendelet 2. cikk d) pontjában meghatározott képzés; m) hátrányos helyzetű munkavállaló: a 68/2001/EK rendelet 2. cikk g) pontjában meghatározott munkavállaló; n) turisztikai tevékenység: az utazásszervezés, az utazásközvetítés, az idegenvezetés, a kereskedelmi szálláshely, idegenforgalmi információs és szolgáltató iroda működtetése, a magánszálláshely idegenforgalmi célú hasznosítása, a programszervezés és a turisztikai szolgáltatás (gyógy-, örökség-, kongresszusi és aktív turizmus igényeit kielégítő szolgáltatás) nyújtása. A TC felhasználásának általános céljai 2. (1) A TC felhasználása és a támogatások odaítélése során az alábbi szempontok alapvető fontosságúak: a) a magyar gazdaság idegenforgalmi ágazatában a szakképzett munkaerő, az innováció és a tőkebevonás hármasára támaszkodó innováció vezérelte gazdaságfejlődési modell továbbfejlesztése; b) az idegenforgalmi vállalkozások humán erőforrásainak, információs kultúrájának fejlesztése, az informatikai eszközök és infrastruktúra felhasználásának javítása, az azokhoz való hozzáférés elősegítése; c) a mikro-, kis- és középvállalkozások (a továbbiakban együtt: kis- és középvállalkozások) versenyképességének, esélyegyenlőségének, valamint az információs gazdaságba való bekapcsolódásának elősegítése; d) az idegenforgalmi ágazat hatékonyságának és bevételeinek növelése a belföldi turizmus fejlesztésével, nemzetközileg is versenyképes turisztikai termékek fejlesztésével, az ország természeti környezetének és kulturális örökségének megőrzésével, továbbá az idegenforgalmi szolgáltatások színvonalának emelésével; e) az idegenforgalmi régiók belső gazdasági kohéziójának megerősítése a közvetlen hálózatépítő programok támogatásával; f) új munkahelyek megteremtése, meglévő munkahelyek megőrzése; g) a vidékfejlesztés, továbbá a vidéki infrastruktúra, illetve a falusi lakosság munkalehetőségeinek és életkörülményeinek javítása; h) az európai uniós tagság nemzetgazdasági feltételeinek kiteljesítése, a piaci, a gazdasági és az intézményi harmonizáció megerősítése. (2) Támogatás ahhoz a programhoz vagy projekthez nyújtható, amely az (1) bekezdésben meghatározott célok megvalósítását, szempontok érvényesülését ösztönzi, és a pályázó személyi és tárgyi feltételeinek ismeretében, továbbá a megvalósítási és az üzleti tervhez kapcsolódó gazdasági számítások alapján a program vagy projekt nagy valószínűséggel hosszabb távon életképesnek bizonyul. (3) A támogatások nyújtására irányuló pályázati felhívásokban, a támogatások jogcímei tekintetében, továbbá a pályázatok kezelése, elbírálása, a szerződéskötés és ellenőrzés, valamint a célelőirányzatok forrásainak felhasználása során biztosítani kell a pályázati programok átláthatóságát, továbbá a támogatások hatályos jogszabályokkal és a Magyar Köztársaság nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeivel való összhangját. A támogatások jogcímei 3. A TC felhasználási és támogatási jogcímei: a) a fejlesztést megalapozó megvalósíthatósági tanulmányok és rendezési tervek, koncepciók, projektek kidolgozása; b) turisztikai terület- és termékfejlesztés támogatása;
c) idegenforgalmi, illetőleg az idegenforgalom szempontjából jelentős beruházások, infrastrukturális fejlesztések és szolgáltatások támogatása; d) a turisztikai szakemberképzés támogatása, bármely államilag elismert vagy akkreditált idegenforgalmi képzést szervező és folytató szervezetnek a képzés érdekében szükséges oktatási anyagok, segédanyagok finanszírozása, a gyakorlati képzés támogatása; e) szállodák és vendéglátóhelyek, valamint más turisztikai szolgáltatók környezetvédelmi és minőségbiztosítási programjainak támogatása; f) az Európai Unió forrásaiból meghirdetett programokban és nemzetközi szervezetekben való részvétel támogatása; g) a turisztikai termékfejlesztési beruházásokhoz igénybe vett hitel kamatterhének támogatása; h) a turizmussal összefüggő marketing és promóciós tevékenység, az ehhez kapcsolódó személyi és tárgyi kiadások finanszírozása bel- és külföldön; i) az országos és nemzetközi szempontból jelentős rendezvények, illetve az azokon történő részvétel támogatása; j) regionális feladatokhoz kapcsolódó információs rendszer működtetése és fejlesztése; k) a Magyar Turizmus Zrt., a Vállalkozói Támogatásközvetítő Zrt. (a továbbiakban: VTK Zrt.), az Országos Idegenforgalmi Bizottság működési költségeinek, valamint a pályázatkezelő és ellenőrző szervezetek szerződésben meghatározott költségeinek fedezése; l) más jogszabályban vagy a Kormány által meghatározott egyéb turizmusfejlesztési célok végrehajtása; m) n) képzési célú támogatás; o) beruházások támogatása; p) kulturális értékek megóvásának támogatása. A támogatásban részesíthetők köre 4. (1) A TC-ből támogatás - a (2) bekezdésben foglalt eltérésekkel - a Magyarországon székhellyel, vagy az Európai Gazdasági Térség (a továbbiakban: EGT) területén székhellyel és Magyarországon telephellyel rendelkező jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és egyéni vállalkozó, továbbá a magyar állampolgárságú vagy az EGT tagállama állampolgárának minősülő természetes személy részére nyújtható. (2) Nem nyújtható támogatás a) valamennyi állami támogatás esetén aa) csődeljárás, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt álló szervezetnek, ab) azon személy vagy szervezet részére, aki vagy amely a támogatás iránti pályázat benyújtását megelőző három naptári éven belül az államháztartás alrendszereiből vagy az Európai Unió forrásaiból juttatott valamely támogatással összefüggésben a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségét nem, vagy csak részben teljesítette, kivéve a vis maior esetét, ac) azon személy vagy szervezet részére, akinek vagy amelynek lejárt esedékességű, 60 napot meghaladó adó vagy adók módjára behajtható köztartozása van, kivéve, ha az adóhatóság számára fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyezett, ad) azon személy vagy szervezet részére, akit vagy amelyet a támogatás iránti pályázat benyújtását megelőző két naptári éven belül az államigazgatási szerv határozatával vagy annak bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság munkavállalók bejelentés nélküli vagy munkavállalási engedély nélküli foglalkoztatása miatt jogerősen bírság megfizetésére kötelezett, ae) azon személy vagy szervezet részére, aki vagy amely a tevékenység folytatásához szükséges hatósági engedélyekkel nem rendelkezik, af) azon gazdálkodó szervezet részére, amelynek a saját tőkéje, a törzstőke (alaptőke) a jogszabályban előírt legkisebb mértéke alá csökkent, ag) azon személy vagy szervezet részére, aki vagy amely nem járul hozzá ahhoz, hogy a nevét, a támogatás tárgyát, a támogatás összegét, a támogatási program megvalósítási helyét nyilvánosságra hozzák, ah) azon személy vagy szervezet részére, aki vagy amely a pályázati felhívásban előírt biztosítékok meglétéről, valós értékéről és érvényesíthetőségéről szóló igazolásokat a pályázatához nem csatolta, ai) azon személy vagy szervezet részére, aki vagy amely nem gondoskodott az azonnali beszedési megbízás megadásáról, aj) azon személy vagy szervezet részére, aki vagy amely nem nyilatkozott arról, hogy az államháztartás alrendszereiből folyósított támogatásból eredő lejárt és ki nem egyenlített tartozása nincs,
ak) azon személy vagy szervezet részére, aki vagy amely nem nyilatkozik arról, hogy a pályázat szabályszerűségének és a támogatás rendeltetésű felhasználásának jogszabályban meghatározott szervek által történő ellenőrzéséhez hozzájárul, al) azon személy vagy szervezet részére, aki vagy amely nem járul hozzá, hogy a Kincstár keretében működő, alapvetően pénzügyi szemléletű megfigyelő rendszerhez, az OTMR-hez a jogszabályban meghatározott döntéshozók, előirányzat-kezelők, Monitoring bizottságok tagjai a támogatásban részesülő adataihoz hozzáférhessenek; b) beruházási célú állami támogatás esetén az a) pontban foglalt eseteken túl ba) az Európai Közösséget létrehozó Szerződés I. sz. mellékletében felsorolt termékek előállításához, bb) a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről szóló 104/2000/EK tanácsi rendelet (HL L 17., 2000. 1. 21., 22-52. o.) szerinti halászati és akvakultúra tevékenységet, továbbá halászati termékek feldolgozását és forgalmazását szolgáló beruházásokhoz, bc) nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak, bd) azon projektekhez, amelyek esetében a 6/A. (2) bekezdése szerinti közzététel előtt merültek fel költségek, be) annak a személynek vagy szervezetnek a részére, aki, illetve amely a beruházást, fejlesztést olyan ingatlanon kívánja megvalósítani, amely nem per- és igénymentes, bf) azon személy vagy szervezet részére, aki vagy amely a 10. (1) bekezdésének c) pontja szerinti tárgyévet megelőző mind a három évben veszteséges volt, vagy elvesztette korábbi saját tőkéjének 50%-át. A támogatások formái 5. (1) A TC-ből az e rendeletben meghatározott jogcímek alapján támogatásban részesíthető jogalanyok részére a) a pályázó működési támogatásának nem minősülő visszafizetési kötelezettség nélküli végleges juttatás (a továbbiakban: vissza nem térítendő támogatás), b) fejlesztési hitelekhez kapcsolódó, időben változatlan vagy változó mértékű, a mindenkori jegybanki alapkamat mértékéhez igazodó vissza nem térítendő kamattámogatás (a továbbiakban: vissza nem térítendő kamattámogatás), és c) amennyiben a projekt vagy a program szokásos fedezettel rendelkezik és nem jár rendkívüli kockázattal, s ennélfogva nem minősül állami garanciaelemet tartalmazó támogatásnak, működési és egyben beruházási támogatásnak nem minősülő, a támogatási szerződésben meghatározott visszafizetési kötelezettség mellett nyújtott nem végleges juttatás (a továbbiakban: visszatérítendő támogatás) nyújtható. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott támogatási formák az egyes pályázati felhívásokban foglalt feltételek rendelkezései szerint együttesen és egy időben is alkalmazhatók. (3) A Kormány vagy nemzetközi szervezet programjai által meghatározott stratégiai célok végrehajtásához rendelt források a Kormány vagy a nemzetközi szervezet döntésének megfelelő formában, mértékben és feltételekkel kerülnek megpályáztatásra és folyósításra. (4) A 3. h) és k) pontjában foglaltak teljesítésére, támogatás folyósítására, elszámolására a támogató és a Magyar Turizmus Zrt. szerződést köt. Az állami támogatásokra vonatkozó külön szabályok 6. Amennyiben a 3. -ban megjelölt támogatási jogcímek alapján nyújtandó támogatás állami támogatás a) a 3. a) pontja alapján nyújtott támogatás csekély összegű támogatásnak, b) a 3. b) pontja alapján nyújtott támogatás csekély összegű, illetve beruházási támogatásnak, c) a 3. c) pontja alapján nyújtott támogatás csekély összegű, illetve beruházási támogatásnak, d) a 3. d) pontja alapján nyújtott támogatás képzési támogatásnak, e) a 3. e) pontja alapján nyújtott támogatás csekély összegű, illetve beruházási támogatásnak, f) a 3. f) pontja alapján nyújtott támogatás csekély összegű támogatásnak, g) a 3. g) pontja alapján nyújtott támogatás beruházási támogatásnak, h) a 3. h) pontja alapján nyújtott támogatás csekély összegű támogatásnak, i) a 3. i) pontja alapján nyújtott támogatás csekély összegű, illetve kulturális támogatásnak, j) a 3. j) pontja alapján nyújtott támogatás csekély összegű, illetve beruházási támogatásnak, k) a 3. l) pontja alapján nyújtott támogatás egyedi bejelentési kötelezettség alá eső támogatásnak, l) a 3. n) pontja alapján nyújtott támogatás képzési támogatásnak, m) a 3. o) pontja alapján nyújtott támogatás beruházási támogatásnak,
n) a 3. p) pontja alapján nyújtott támogatás kulturális támogatásnak minősül. 6/A. (1) A csekély összegű támogatások az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a csekély összegű (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2006. december 15-én elfogadott 1998/2006/EK bizottsági rendelet (HL L 379., 2006. 12. 28., 5. o.) hatálya alá tartoznak. (2) A beruházási támogatások e rendeleten kívül az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a nemzeti regionális beruházási támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2006. október 24-én elfogadott 1628/2006/EK bizottsági rendelet (HL L 302/29, 2006. 11. 1.) (a továbbiakban: 1628/2006/EK rendelet) hatálya alá tartoznak. E rendelet alapján beruházási támogatás induló beruházásokhoz nyújtható. A beruházási támogatások átláthatóságának növelése céljából jelen rendelet beruházási célú állami támogatásokra vonatkozó előírásait az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: Minisztérium) honlapján is közzé kell tenni. (3) Képzési támogatások a 68/2001/EK rendelet hatálya alá tartoznak. (4) Kulturális támogatás esetében kizárólag olyan intézkedés támogatható, amely elősegíti a kultúra és kulturális örökség megőrzését. Kulturális jogcím alapján a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény hatálya alá tartozó tevékenység nem támogatható. (5) Egyedi bejelentési kötelezettség alá eső támogatás esetén az egyedi bejelentési kötelezettség a Korm. rendeletben foglaltak szerint áll fenn. A támogatás mértéke 7. (1) A támogatás mértékének felső határát, az elismerhető költségek körét - az R.-ben, az e rendeletben foglaltak és a nemzetközi források feltételeinek figyelembevételével - a pályázati felhívás tartalmazza. Ha e rendelet másképp nem rendelkezik, a támogatás mértékének felső határa nem haladhatja meg a pályázati felhívásban elismert együttes költségek 100%-át. E rendelet eltérő rendelkezése esetén az ott meghatározott támogatási mérték vagy intenzitás, nemzetközi segélyprogram esetében a segélyprogramban meghatározott támogatási mérték vagy intenzitás az irányadó. (2) Az egy pályázat keretében megvalósuló, illetve egyedi döntés alapján támogatott projekthez több forrásból igénybe vett állami támogatás intenzitása nem haladhatja meg a 6/A. -ban hivatkozott közösségi szabályokban szereplő, valamint beruházási célú állami támogatás esetén a Korm. rendelet 30. -ában meghatározott mértéket. Beruházási támogatás esetén a támogatás összege a tárgyi vagy immateriális beruházási költségek alapján kiszámított támogatásnak a bérköltségek alapján kiszámított támogatással történő kombinálása esetén sem haladhatja meg a régió számára megállapított felső határból eredő legkedvezőbb összeget. (3) Amennyiben egy vállalkozás a KKV-kba történő kockázatitőke-befektetések előmozdítását célzó állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatás (HL C 194/2. 2006. 08. 18.) szerinti állami támogatásnak minősülő kockázati tőkejuttatásban részesült, a tőkejuttatástól számított három éven belül - a nyújtott tőke összegéig - az adott vállalkozásnak a Korm. rendelet alapján megítélt beruházási támogatás intenzitását 20%-kal csökkenteni kell. (4) Kulturális támogatás esetén az igénybe vehető támogatás mértéke nem haladhatja meg az elszámolható költségek 100%-át. (5) A csekély összegű (de minimis) és a képzési támogatás összege nem haladhatja meg a 6/A. -ban hivatkozott bizottsági rendeletekben meghatározott mértékeket. (6) Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter (a továbbiakban: döntéshozó) egy projekthez csak egy alkalommal ítélhet meg a TC-ből nyújtandó támogatást. (7) Az egy pályázat keretében megvalósuló beruházási célú állami támogatási programhoz vagy projekthez kapcsolódó saját forrás mértéke a teljes megvalósítási költség 25%-a, ha a pályázati felhívás másként nem rendelkezik, de ebben az esetben sem lehet kevesebb a teljes megvalósítási költség 25%-ánál. Nem tekinthető saját forrásnak az R. 81. -ának (4) bekezdésében meghatározott források köre. Csekély összegű, képzési és kulturális célú támogatásoknál a saját forrás előírásától el lehet tekinteni. Beruházási támogatások esetében a saját forrásra vonatkozó szabályoktól eltérni nem lehet. (8) Az egy pályázat keretében megvalósuló programhoz vagy projekthez kapcsolódó támogatás saját forrás mértéke az ország gazdaságilag legkedvezőtlenebb helyzetben lévő - a területfejlesztés kedvezményezett térségeinek jegyzékéről szóló 64/2004. (IV. 15.) Korm. rendeletben megállapított térségei pályázatainak esetében - a beruházási támogatás kivételével - a költség 25%-ánál kisebb is lehet azzal, hogy mértékéről a pályázati felhívás rendelkezik. A pályáztatás szabályai, elkülönített pályázati alapok
8. (1) Támogatás - ha az R. másként nem rendelkezik, illetve a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - kizárólag pályázati úton nyújtható. A pályázati felhívásokat - a megyei területfejlesztési tanácsok, a regionális fejlesztési tanácsok és a közreműködő szervezetek véleményének kikérésével, illetve több célelőirányzatból történő közös finanszírozás esetén az érdekelt célelőirányzat kezelőjének egyetértésével - lehetőség szerint egyidejűleg, évente a tárgyév február 28. napjáig a Turisztikai Értesítőben, a Minisztérium hivatalos honlapján és legalább egy országos terjesztésű napilapban kell közzétenni. Más szervvel közös pályáztatásra az e szervvel kötött külön megállapodásban foglaltak az irányadók. (2) Amennyiben az R. eltérően nem rendelkezik, a TC forrásainak terhére pályázaton kívüli támogatás fejlesztési célra nem nyújtható. A TC forrásainak terhére pályázaton kívüli támogatás a megfelelő dokumentumokkal és adatokkal alátámasztott és a támogatási igény nagyságát megjelölő kérelem mellett is csak akkor nyújtható, ha a támogatandó cél a turizmus fejlesztésében stratégiai jelentőségű, turisztikai hatása országos, nemzetközi turisztikai vonzerő kialakítására vonatkozik, a támogatás biztosításával jelentős előny érhető el vagy hátrány hárítható el, illetőleg ha a támogatandó cél másképp nem érhető el vagy az időmúlás következtében okafogyottá válna. A pályázaton kívül adható támogatás mértéke éves szinten nem haladhatja meg a TC tárgyévi kiadási előirányzatának 3%-át (miniszteri keret). A támogatás pályázaton kívüli odaítéléséről - az e rendelet 6-7. -aiban meghatározott állami támogatási szabályok betartásával - a döntéshozó dönt. (3) A források kimerülése esetén a pályázatok befogadását - az (1) bekezdésben foglalt módon közzétett hirdetmény útján - fel kell függeszteni. (4) A Minisztérium a TC feletti kezelői jogok gyakorlójaként e rendelet 18/A. -ának megfelelően közreműködő szervezeteket vesz igénybe. (5) Pályázaton kívüli támogatásoknál a támogatás feltételeire - a pályázatra és a pályázati eljárásra vonatkozó rendelkezések kivételével - e rendelet rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy a támogatás feltételeit a pályázati felhívás helyett a döntéshozó - az e rendelet 6-7. -aiban meghatározott állami támogatási szabályok betartásával - egyedileg állapítja meg. Ahol a pályázati felhívás e rendelettől eltérhet, ott pályázaton kívüli támogatás esetén a döntéshozó állapíthat meg a rendelettől eltérő szabályokat. (6) E rendelet alkalmazásában a pályázati útmutatóban foglaltakat a pályázati felhívás részének kell tekinteni. A pályázati díj mértéke 9. (1) A pályázónak - ha a pályázati felhívás másként nem rendelkezik - a pályázat benyújtásakor egyszeri pályázati díjat kell fizetnie, amely a) 100 millió forint alatti támogatási igény esetén az igényelt támogatás összegének 0,2%-a, de legalább 10 000 forint; b) 100 millió forint és 100 millió forint feletti támogatási igény esetén 200 000 forint és az igényelt támogatási összeg 100 millió forint feletti részének 0,5%-a, de legfeljebb 1 500 000 forint; c) más szervekkel közös pályázat esetében a pályázati díj mértékére és megfizetésére külön megállapodásban foglaltak az irányadók. (2) Abban az esetben, ha a támogatás odaítélésére a források időközi kimerülése miatt nem kerülhet sor, a pályázati díjat a forráshiányról szóló közlemény megjelenésétől számított 30 napon belül vissza kell utalni. A pályázati díj egyéb okból történő visszaigénylésére, illetve visszautalására nincs lehetőség. (3) A 14. (8) bekezdése alapján és a pályázati felhívásban megállapított fizetendő díj összege legfeljebb 50 000 forint. A pályázat benyújtásának szabályai 10. (1) A pályázatot a pályázati felhívásban megjelölt közreműködő szervezethez postai úton kell benyújtani. A pályázathoz az R. 83-84. -aiban foglalt adatok és dokumentumok mellett - a pályázó személyétől és a pályázat jellegétől függően - mellékelni kell: a) a pályázó azonosító adatait tartalmazó dokumentumokat és a nyilvántartásba vételét igazoló okirat 3 hónapnál nem régebbi eredeti példányát vagy közjegyző által hitelesített másolatát; b) a pályázó és tulajdonosainak, vezetőinek, tulajdonosi szerkezetének rövid bemutatását, főbb gazdálkodási adatait; c) fejlesztési célú támogatás igénylése esetén - ha a pályázati felhívás másként nem rendelkezik - a pályázó tárgyévre és a tárgyévet követő év(ek)re vonatkozó üzleti tervét, kiemelve a pályázó tevékenységének különleges kockázatait, valamint a pályázat tárgyát képező program vagy projekt tekintetében a pályázati formanyomtatvány
szerint a pályázó gazdaságossági és megtérülési számításait, továbbá a pályázó tárgyévet megelőző három évre vonatkozó mérleg és beszámoló adatait; d) a pályázat tárgyát képező program vagy projekt bemutatását, célját, megnevezését, megvalósításának helyét, megvalósítási tervét, általános forgalmi adót is tartalmazó összköltségét, a visszaigényelhető általános forgalmi adó összegét, saját forrás szükségessége esetén a saját forrás rendelkezésre állásának formáját és összegét, a megvalósítás pénzügyi fedezetének megalapozását célzó egyéb pénzügyi források rendelkezésre bocsátására vonatkozó ígérvényeket, valamint beruházást is tartalmazó projekt esetén az annak helyszínéül szolgáló ingatlan helyrajzi számát és 3 hónapnál nem régebbi tulajdoni lap másolatának földhivatal által kiadott, illetve annak közjegyző által hitelesített másolati példányát; e) a megpályázott támogatás összegére vonatkozó igényt; f) a támogatás révén elérhető gazdasági előnyök, így különösen a térségi, foglalkoztatási, turisztikai forgalomra gyakorolt hatás bemutatását; g) a pályázati díj befizetését igazoló banki terhelési értesítő másolatát; h) a fejlesztési célú támogatás révén megvalósuló projekt környezeti és társadalmi-kulturális hatásait, így különösen a szennyezés kibocsátását, a természeti erőforrás-használatot, a területhasználatot, a közlekedési forgalomnövekedést és tájképi hatásokat, továbbá a helyi közösségre, népességre, munkaerőpiacra gyakorolt hatásokat; i) a pályázó nyilatkozatát a pályázat benyújtását követő előzetes helyszíni ellenőrzéshez való hozzájárulásról; j) a pályázati felhívásban megjelölt, a pályázat elbírálásához feltétlenül szükséges egyéb indokolt adatot vagy dokumentumot. (2) Az R. 87. (2) bekezdésében meghatározott dokumentumokat kizárólag a pályázatok elbírálását követően és csak a támogatást elnyert kedvezményezettektől kell megkövetelni. E dokumentumok rendelkezésre bocsátásáig a támogatási szerződés megkötésére nem kerülhet sor. (3) A pályázatok hiányos benyújtása esetén - ha a pályázati felhívás másként nem rendelkezik - a Minisztérium vagy a közreműködő szervezet a pályázót megfelelő határidő kitűzésével hiánypótlásra hívja fel. A hiánypótlásra biztosított határidő elmulasztása, valamint a hiánypótlás hiányos teljesítése a pályázat elutasítását eredményezi. A határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye, kivéve ha a pályázó bizonyítja, hogy a mulasztás neki nem felróható okra vezethető vissza. A pályázó a hiányt határidőben pótolja, ha a hiánypótlási határidő utolsó napján a felszólításban meghatározott dokumentumokat postára adja. 11. (1) Fejlesztési célú támogatás esetén a beruházásnak a pályázati felhívásban megjelölt időtartamon belül meg kell valósulnia. (2) Fejlesztési (beruházási) célú állami támogatás esetén a pályázónak az üzembe helyezés időpontjától vállalnia kell a támogatás révén megvalósult tárgyi eszközök és immateriális javak öt - ingatlanok esetében tíz - évi turisztikai célú hasznosítását (a továbbiakban: kötelező üzemeltetési időszak). A kötelező üzemeltetési időszakra vonatkozó követelmény nem akadályozza a fejlesztés eredményeként létrejött, de a gyors technológiai változások miatt a kötelező üzemeltetési időszak alatt korszerűtlenné vált tárgyi eszközök és immateriális javak cseréjét, amennyiben a kötelező üzemeltetési időszak alatt a gazdasági tevékenység fenntartása legalább a támogatási cél megvalósítása időpontjának színvonalán biztosított az érintett régióban. A fejlesztés eredményeként létrejött, de a kötelező üzemeltetési időszak alatt korszerűtlenné vált tárgyi eszközök és immateriális javak cseréjét követő kötelező üzemeltetési időszakban a kedvezményezett a fejlesztés eredményeként létrejött, de a kötelező üzemeltetési időszak alatt korszerűtlenné vált tárgyi eszközök és immateriális javak cseréjére támogatásban nem részesülhet. (3) A 10 millió forint beruházási költséget meghaladó, vissza nem térítendő támogatásból megvalósuló fejlesztési célú program vagy projekt üzleti tervének a pályázati felhívásban megjelölt időtartamon belüli megtérülést kell biztosítania. (4) Nem nyújtható támogatás olyan projekt megvalósításához, amely szinten tartó beruházást, felújítást tartalmaz. (5) A (6) bekezdésben foglalt kivétellel a pályázat benyújtása előtt megkezdett rendezvényhez, beruházáshoz, fejlesztéshez támogatás nem nyújtható. A projekt kezdetének dátumát - amely nem lehet a pályázat benyújtásának napját megelőző időpont - a pályázatban fel kell tüntetni. Rendezvény esetében a megkezdés időpontja a rendezvény első napja. Az előzetes megvalósíthatósági tanulmányok megrendelése, elkészítése nem minősül a fejlesztés, beruházás megkezdésének. A beruházás, fejlesztés - ideértve a vissza nem térítendő kamattámogatásokkal megvalósuló projekteket - megkezdésének minősül a) fejlesztési (beruházási) célú projekt esetén az építkezési munkálatok megkezdése (az építési naplóba történt első olyan bejegyzés időpontja, amely a támogatott projekt részletes költségvetésében szereplő bármely elemre vonatkozik), vagy a felszerelésnek a vállalkozás által első alkalommal, jogilag kötelező erejű kötelezettségvállalással történő megrendelése, építési tevékenységet és árubeszerzést egyaránt tartalmazó projekt esetén ezek közül a korábbi időpont;
b) minőségfejlesztési vagy - a rendezvények kivételével - az egyéb tevékenységhez kapcsolódó pályázat esetén a feladat elvégzésére megkötött első szerződés létrejöttének dátuma; c) azon projektek esetén, ahol a beruházás a közműfejlesztési hozzájárulás befizetésével kezdődik, a közműszerződés szerint igazolt első pénzügyi teljesítés időpontja. (6) Abban az esetben, ha a fejlesztési célú támogatást a pályázó egy olyan projekthez igényli, amely az 1628/2006/EK rendelet értelmében a korábbiakkal összefüggőnek minősül, és a korábbi projektek önmagukban is működőképesek, az (5) bekezdésben foglalt feltételeknek és időpontnak az utolsó projekt tekintetében kell fennállnia, illetve bekövetkeznie. (7) Ha a pályázó élni kíván a (6) bekezdés szerinti lehetőséggel, akkor a pályázatában meg kell jelölnie az összetett fejlesztési program azon kisebb egységét (projekt), amelynek megvalósításához a támogatást igényli. (8) Amennyiben a pályázó a projektet többségében állami, önkormányzati vagy az Európai Unió forrásaiból kapott támogatásból kívánja megvalósítani, és a közbeszerzési eljárás lefolytatásának feltételei egyébként fennállnak, a beruházás a támogatási döntés kézhezvételéig nem kezdhető meg, kivéve, ha a pályázó a közbeszerzési eljárást a támogatási döntés kézhezvételét megelőzően önként lefolytatja. (9) A vissza nem térítendő támogatás igénybevételével beszerzett tárgyi eszközök a zárójegyzőkönyv felvételéig kizárólag a támogatási szerződésben és a pályázatban meghatározott céloknak megfelelően hasznosíthatók. A TC-ből támogatott beruházással létrehozott vagyon - amennyiben az a támogatási döntés kedvezményezettjének tulajdonába kerül - az R.-ben meghatározott feltételek mellett, a támogatási szerződésben foglalt kötelezettségek lejártáig csak a döntéshozó előzetes jóváhagyásával idegeníthető el vagy adható bérbe. Hozzájárulás hiányában a támogatási döntés kedvezményezettje köteles a tárgyi eszköz értékére eső támogatás időarányos, értékcsökkenéssel korrigált, de a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresével növelt összegét visszafizetni. (10) Beruházási célú állami támogatás esetén a támogatott projekt kapcsán beszerzett eszköznek újnak kell lennie, kivéve a felvásárlás esetét, vagy amennyiben KKV részesül támogatásban. Felvásárlás, illetve KKV által vásárolt használt eszköz támogatása esetén az ügylet, vagy az eszköz vásárlása kizárólag piaci értéken történhet. (11) Beruházási célú állami támogatás akkor vehető igénybe, ha a kedvezményezett a támogatás révén megvalósuló tárgyi eszközöket és immateriális javakat a kötelező üzemeltetési időszak alatt az érintett régióban használja fel. (12) A támogatható immateriális javaknak meg kell felelniük a következő feltételeknek is: a) kizárólag a regionális támogatásban részesülő létesítményben használhatóak fel, b) leírható eszközöknek kell őket tekinteni, c) piaci feltételek mellett harmadik féltől kell őket megvásárolni, d) a vállalat eszközei közé kell sorolni őket, és legalább öt évig a regionális támogatásban részesülő létesítményben kell maradniuk. (13) Munkahelyteremtést szolgáló beruházás esetén a támogatás igénybevételének feltétele, hogy a kedvezményezett azokat az új munkahelyeket, amelyekhez kapcsolódóan az elszámolható költséget a támogatási intenzitás számítása során figyelembe vette, a kötelező üzemeltetési időszak alatt az érintett régióban fenntartja. (14) E rendelet alapján támogatás csak akkor ítélhető oda, ha a beruházás megkezdése előtt a kedvezményezett a támogatás iránti kérelmét benyújtja, és a Minisztérium, illetve a 18/A. -ban meghatározott közreműködő szervezet írásban megerősíti, hogy a - további részletes vizsgálat tárgyát képező - projekt megfelel a programban meghatározott jogosultsági feltételeknek. A pályázatok elbírálása 12. A pályázat elbírálásának szempontjait a pályázati felhívás tartalmazza. 13. (1) A pályázatokat - a jogszabályban és a pályázati felhívásban meghatározott formai és tartalmi feltételek meglétének ellenőrzését követően - a pályázati bírálóbizottságok (a továbbiakban: bizottságok) részére döntési javaslat megtétele céljából a Minisztérium vagy a közreműködő szervezet készíti elő. Más szervezetekkel közös pályázat esetén az együttműködési megállapodásban meghatározottak szerint történik a pályázatok előkészítése, kezelése, a bírálóbizottság összeállítása, valamint a döntéshozatal. (2) Amennyiben a pályázati felhívás eltérően nem rendelkezik, a bizottságok munkájában szavazati joggal rendelkező tagként vehetnek részt a döntéshozó által kijelölt szakértők mellett a Pénzügyminisztérium és a pályázatok elbírálásában érdekelt más tárcák által delegált tagok, a döntéshozó által felkért gazdasági és szakmai érdek-képviseleti szervek által delegált tagok, valamint az érdekelt regionális szervezetek, így különösen a regionális idegenforgalmi bizottságok és a regionális fejlesztési tanácsok képviselői. A bizottságok munkájukba tanácskozási és véleményezési joggal a Magyar Államkincstár és más érdekelt szervek képviselőit is bevonhatják. A bizottságok
elnökét és tagjait - a delegálást követően - a döntéshozó nevezi ki. A bizottságok ügyrendjüket maguk állapítják meg. A bizottságok folyamatos beadási határidejű pályázatok esetén rendszeresen, de legalább kéthavonként üléseznek. (3) Folyamatos beadási határidő esetén - amennyiben az R. másként nem rendelkezik - a pályázatokat el kell bírálni, és a támogatási döntést meg kell hozni a befogadástól számított 90 napon belül. A pályázati felhívás rendelkezhet úgy is, hogy a pályázatok egy vagy több meghatározott időpontban kerülnek elbírálásra. A bizottság a támogatási igénynél kisebb összeg odaítélésére is tehet javaslatot. (4) A pályázatokról - a bizottságok döntési javaslatának ismeretében - a döntéshozó dönt. (5) A bizottságoknak a döntési javaslat megtételének részeként a pályázatok értékelését és az értékelés legfontosabb szempontjait tartalmazó, minden pályázó számára hozzáférhető emlékeztetőt kell készíteni. (6) A támogatási döntésekről a döntést követő 10 munkanapon belül a bizottságok titkársága vagy a közreműködő szervezet adatot szolgáltat a) több támogatási forrásra benyújtott támogatási igény esetén a többi érintett előirányzat kezelője részére; b) az R.-ben meghatározott eljárási rend szerint a Magyar Államkincstár részére; c) a Turisztikai Értesítő, valamint a Minisztérium hivatalos honlapja számára a támogatásban részesített pályázatok közzététele céljából. A szerződéskötés 14. (1) A támogatásban részesített pályázóval a támogatási szerződést az R. 83. -ának (2) bekezdésében, 84. -a (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott nyilatkozatok birtokában és a támogatási döntés alapján, az R. 87. - ának (2)-(8) bekezdésében, 88-89. -aiban, 92. -ának (6) bekezdésében és az e rendeletben meghatározott egyéb feltételekkel a Minisztérium, illetve az általa erre feljogosított közreműködő szervezet köti meg. A támogatások folyósítására kizárólag a támogatási szerződés megkötését követően kerülhet sor. (2) A támogatási szerződésnek tartalmaznia kell: a) a támogatás összegét, és amennyiben a támogatás csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, ezt a tényt, a támogatott program vagy projekt támogatásának jogcímét, a felhasználás feltételeit és követelményeit, valamint a támogatott program vagy projekt részletes leírását; b) a támogatás folyósításának módját az R. 90-92. -aiban foglaltak szerint, a kölcsönös teljesítések tárgyi és pénzügyi ütemezését; c) az ellenőrzési jogosultság elfogadását; d) az arra való figyelemfelhívást, hogy az Áht. 13/B. -ának feltételei szerint a támogatási döntés kedvezményezettje köteles közbeszerzési eljárást lefolytatni; e) az R. 88. -ában foglalt rendelkezések figyelembevételével a vállalt kötelezettségek nem teljesítése vagy hibás teljesítése esetére irányadó jogkövetkezményeket; f) a szerződésszerű teljesítést biztosító mellékkötelezettségeket; g) az elállás jogát, feltételeit; h) a pályázati felhívásban megjelölt és az ajánlati kötöttség folytán a támogatási szerződés részévé váló egyéb feltételeket és rendelkezéseket; i) támogatási előleg igénylése esetén a támogatási előleg nyújtásának feltételeit, az előleggel való elszámolás módját, határidejét, az elállás jogát arra az esetre, ha az előleggel a pályázó nem számol el a támogatási szerződésben meghatározott határidőt követő 30 napon belül; j) a támogatási szerződés lezárásával és az elszámolással kapcsolatos kötelezettségeket és kellékeket; k) a felek megnevezését és az aláírási jogosultsággal rendelkezők nevét és aláírását, a szerződés keltét; l) a felek által lényegesnek tartott egyéb rendelkezéseket. (3) A 11. (8) bekezdésében meghatározott esetben a támogatási szerződés megkötésének feltétele a közbeszerzési eljárás dokumentumainak csatolása. (4) A pályázati felhívás a szerződéskötés feltételeként meghatározott fajtájú és mértékű szerződési biztosíték nyújtását írhatja elő. Pályázaton kívüli támogatás esetén a döntéshozó a szerződési biztosítékot egyedileg határozza meg. (5) Amennyiben a (4) bekezdésnek megfelelően a pályázati felhívás vagy pályázaton kívüli támogatás esetén a döntéshozó másképp nem rendelkezik, a szerződéskötés feltétele a beruházás megvalósítási költségeihez nyújtott - 5 millió forint összeget meghaladó - támogatás esetén a) a természetes személy, valamint a mikro-, kis- és középvállalkozás által kötött, olyan közjegyzői okiratba foglalt, a támogatási szerződéssel egyidejűleg aláírásra került jelzálogszerződés, amelyben feltétel nélkül és visszavonhatatlanul hozzájárul ahhoz, hogy az odaítélt támogatás biztosítékaként felajánlott, a Minisztérium által elfogadott ingatlanra vagy - 10 millió forint összegű támogatásig - ingó dologra legalább a támogatási összeg és
járulékai mértékéig a 16. (2) bekezdés szerinti zárójegyzőkönyvnek az érdekeltek által történő jóváhagyása napjáig, illetve - a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségek nem teljesítése esetén - a keletkezett visszafizetési kötelezettség teljesítéséig a Minisztérium javára jelzálogjog kerüljön bejegyzésre; b) egyéb, az e rendelet alapján támogatásban részesíthetők (a továbbiakban: egyéb kedvezményezettek) tekintetében, a 16. (1) bekezdése szerinti pénzügyi beszámoló jóváhagyásának napjáig, de legalább a pénzügyi beszámoló beküldési határidejét követő 6. hónap végéig a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségek nem teljesítése esetére kedvezményezettként a Minisztériumot megjelölő, legalább az odaítélt támogatás összegével és járulékaival azonos összegre szóló, feltétel nélküli és visszavonhatatlan bankgarancia, biztosítási szerződés alapján kiállított kezesi kötelezvény, óvadéki szerződés, vagy közjegyzői okiratba foglalt készfizető kezességvállalási szerződés - amely a támogatási szerződésbe is foglalható - rendelkezésre bocsátása. A közjegyzői okiratba foglalt kezességvállalási szerződés akkor fogadható el, ha a Minisztérium meggyőződött a kezes fizetőképességéről, valamint a kezesi kötelezettségek teljesíthetőségéről. Az egyéb kedvezményezettek a pénzügyi beszámoló jóváhagyását megelőzően kötelesek a pénzügyi beszámoló jóváhagyásától a 16. (2) bekezdésében meghatározott zárójegyzőkönyv felvételére megadott határidőt követő 6 hónapig terjedő időszakra, a támogatási szerződésben vállalt további kötelezettségek (a továbbiakban: üzemeltetési kötelezettségek) nem teljesítése esetére a Minisztériumot megjelölő, legalább az odaítélt támogatás összegével és járulékaival azonos összegre szóló, feltétel nélküli és visszavonhatatlan bankgaranciát, biztosítási szerződés alapján kiállított kezesi kötelezvényt, óvadéki szerződést, közjegyzői okiratba foglalt készfizető kezességvállalási szerződést - amely a támogatási szerződésbe is foglalható - rendelkezésre bocsátani. (6) Az (5) bekezdés alkalmazásában a támogatási összeg járulékaként a támogatási összeg 20%-át kell figyelembe venni. (7) Az (5) bekezdés a) pontja szerinti személyek döntésüktől függően - vagy a támogatási szerződés megkötésekor, vagy azt követően a támogatási szerződés hatálya alatt - a támogatás biztosítékaként az (5) bekezdés b) pontja szerinti biztosítékok - rendelkezésre bocsátását is választhatják. Az (5) bekezdés b) pontja szerinti személyek döntésüktől függően az üzemeltetési kötelezettségek nem teljesítése esetére az (5) bekezdés a) pontja szerinti biztosíték rendelkezésre bocsátását is választhatják. (8) A jelen rendelet szerinti biztosítékváltás minden tárgyévben legfeljebb egy alkalommal lehetséges a 9. (3) bekezdés szerinti módosítási díj megfizetése mellett. Az első módosítás díjának fizetése alól a támogatott mentesül. (9) A döntéshozó - kivételes méltánylást érdemlő esetben - az üzemeltetési kötelezettségek nem teljesítése esetére előírt biztosíték nyújtása alól részleges vagy teljes felmentést adhat. (10) Mentesül a biztosítékadási kötelezettség alól az Áht. 87. (2) bekezdésének a)-b) pontjaiban meghatározott költségvetési szerv, a települési, megyei és kisebbségi önkormányzat, valamint ezek részvételével alapított és többségi tulajdonában lévő közhasznú társaság, továbbá az egyház, a közalapítvány, a társasház, a lakásszövetkezet és az a pályázó, aki, illetőleg amely kizárólag állami tulajdonban lévő ingatlan vagy ingó vagyontárgy fejlesztéséhez igényli a támogatást. A támogatások folyósítása 15. (1) A támogatások folyósítását a Magyar Államkincstár - az R. 90-92. -aiban meghatározott rendelkezések figyelembevételével - a Minisztérium vagy a Minisztérium által utalványozásra feljogosított személy rendelkezése, utalványozása alapján végzi. (2) A támogatás folyósítása a teljesítés igazolása mellett, a támogatási döntés kedvezményezettjének nevére szóló és általa benyújtott számlákon, valamint - a (4) bekezdés kivételével - a kifizetést igazoló dokumentumokon alapuló elszámolás alapján történik. Az utalványozáskor az utalványozó szervnek biztosítani kell a támogatási szerződés és a támogatás folyósításának (kifizetésének) összhangját, továbbá a kifizetés alapjául szolgáló teljesítést igazoló dokumentumok, így különösen a számla vagy számlával azonos bizonyító erejű egyéb számviteli bizonylat meglétét, valamint ezek összhangját a támogatás alapjául szolgáló projekt költségvetésével. (3) A számlák kelte nem előzheti meg a pályázat benyújtásának időpontját, kivéve a pályázati felhívás alapján elismerhető, a beadás határnapja előtti egy éven belül kifizetett tervezési és engedélyezési eljárási díjakat, valamint a 11. (5) bekezdés a) pontjában említett import és a nemzetközi szempontból jelentős rendezvények esetét. (4) Önkormányzatok részletfizetéssel megvalósuló beszerzései, valamint az úgynevezett harmadikfeles finanszírozás esetén, továbbá a központi költségvetési szervek többségi tulajdonában lévő közhasznú társaságok közhasznú tevékenységével kapcsolatos beruházásaihoz igénybe vett támogatás esetén a támogatás folyósítása - a (2) bekezdéstől eltérően a teljesítés igazolása mellett és a támogatási döntés kedvezményezettje által benyújtott számlákon alapuló elszámolás alapján történik, a tényleges kifizetést igazoló dokumentumok nélkül.
(5) A támogatás igénybevétele, ha jogszabály másként nem rendelkezik - a vissza nem térítendő kamattámogatás és a természetbeni telephelyjuttatás, illetve a vissza nem térítendő támogatásból épített vagy vásárolt telephely kivételével - teljesítésarányosan és forrásarányosan történhet. Támogatási előleg igénybevétele esetén a támogatás fennmaradó része - teljesítésarányosan és forrásarányosan - csak azt követően folyósítható, ha a támogatási döntés kedvezményezettje az előleggel a támogatási szerződés szerint elszámolt és a saját forrás, illetve egyéb pénzügyi források adott évi ütemezés szerinti összegének forrásarányos felhasználását igazolta. (6) Amennyiben a pályázati felhívás lehetővé teszi, a belföldi természetes személy, a mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősülő pályázó az odaítélt támogatási összeg 50%-ának erejéig, de legfeljebb 100 millió forint összeghatárig a pályázatában támogatási előleg folyósítását igényelheti egy alkalommal. Az előleg folyósításáról a támogatási döntésben rendelkezni kell. A támogatási előleg folyósítására, visszatartására, illetve folyósításának felfüggesztésére a (9)-(10) bekezdések rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. (7) Támogatási előleg folyósításának igénylése esetén, ha a pályázati felhívás vagy a 14. (5) bekezdése szerint a támogatási szerződés megkötésének nem feltétele a biztosítékadás, akkor az előleg folyósításának feltétele, hogy a Kedvezményezett - választása szerint - a támogatási szerződésben meghatározott céltól eltérő felhasználás esetére hozzájárulását adja, hogy a) az igényelt előleggel történő elszámolás biztosítékaként a Minisztérium által elfogadott ingatlanra vagy - 10 millió forint összegű támogatásig - ingó dologra, a támogatási előleg összegének és járulékainak erejéig a Minisztérium javára jelzálogjog kerüljön bejegyzésre, vagy b) a támogatási szerződésben az előleggel történő elszámolásra rögzített határidőt követő 60. napig, vagy - ha a támogatás igénybevétele ezt az időpontot megelőzi - a támogatás igénybevételének a támogatási szerződésben meghatározott napját követő 60. napig terjedő időszakra kedvezményezettként a Minisztériumot megjelölő, az igényelt támogatási előleg összegével és járulékaival azonos összegre szóló, feltétel nélküli és visszavonhatatlan bankgaranciát, biztosítási szerződés alapján kiállított kezesi kötelezvényt, óvadéki szerződést vagy közjegyzői okiratba foglalt készfizető kezességvállalási szerződést rendelkezésre bocsátani. (8) Mentesül a (7) bekezdésben meghatározott biztosítékadási kötelezettség alól az Áht. 87. (2) bekezdésének a)- b) pontjaiban meghatározott költségvetési szerv, a települési, megyei és kisebbségi önkormányzat, valamint ezek részvételével alapított és többségi tulajdonában lévő közhasznú társaság, továbbá az egyház, a közalapítvány, a társasház, a lakásszövetkezet és az a pályázó, aki, illetőleg amely kizárólag állami tulajdonban lévő ingatlan vagy ingó vagyontárgy fejlesztéséhez igényli a támogatást. (9) A támogatás folyósítása a támogatási szerződésben meghatározott pénzügyi és időbeli ütemezés szerint történhet. (10) Az esedékes támogatásnak az Áht. 13/A. -ának (6) bekezdése szerinti visszatartására, a támogatás folyósításának a felfüggesztésére a) az R. 90. -ának (1) bekezdésében, 92. -ának (4)-(5) bekezdéseiben foglalt feltételek fennállása esetén a köztartozás fennálltáig, b) felszámolási és végelszámolási eljárás megindulása esetén, illetve c) csődeljárás esetén a csődegyezség megszületéséig kerül sor. A támogatás visszatartása, illetve folyósításának felfüggesztése a támogatási döntés kedvezményezettjének a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségeit nem érinti. A támogatott beruházások elszámolható költségei 15/A. (1) A támogatás iránti kérelem a 11. (13) bekezdésében meghatározott megerősítését követően az alábbi költségek számolhatóak el: a) a beruházási költségek alapján számított támogatás esetén a beruházás célját szolgáló: aa) tárgyi eszköznek a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 47-48. -ai, 51. -a szerinti bekerülési értéke, ab) tárgyi eszköznek a vételára létesítmény felvásárlásakor, ac) immateriális javak közül a találmány, a szabadalom, a szoftver, a licenc és a know-how Sztv. 47-48. -ai, 51. -a szerinti bekerülési értéke, nagyvállalkozásnál legfeljebb az elszámolható költség 50%-áig (a továbbiakban: támogatható immateriális javak); b) bérköltség alapján számított támogatás esetén a beruházás üzembe helyezését követő harmadik adóév végéig újonnan létrehozott munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók - az Sztv. 79. -a szerint elszámolható - személyi jellegű ráfordításának 24 havi összege, a munkakör létrehozásának napjától számítva.
(2) Az elszámolható költséget szokásos piaci áron kell figyelembe venni, ha a vállalkozás és a vele kapcsolt vállalkozási viszonyban lévő személy között a szokásos piaci ártól eltérő áron kötött szerződés alapján ettől eltérő költség merült fel. (3) A földterület és az épületek kivételével a tárgyi eszközök bérletével kapcsolatos költségeket csak akkor lehet figyelembe venni, ha az pénzügyi lízing formájában valósul meg, és a szerződés tartalmazza a tárgyi eszköznek a bérleti időtartam lejárta utáni megvásárlására vonatkozó kötelezettséget. Földterület és épületek bérlete esetén a beruházási projekt befejezésének várható időpontját követően a bérletnek nagyvállalatok esetében még legalább öt évig kell folytatódnia, kivéve ha az épület a bérlő tulajdonába kerül. (4) Nem nyújtható támogatás az alábbi költségekre: a) a szinten tartást szolgáló tárgyi eszközök bekerülési értéke, illetve vételára létesítmény felvásárlásakor, b) a korábban már használatba vett olyan tárgyi eszköz bekerülési értéke, amelynek alapján a kedvezményezett, más társaság vagy egyéni vállalkozó állami támogatást vett igénybe, c) olyan tárgyi eszköz bekerülési értéke, amelyet a kedvezményezett csődeljárás vagy felszámolás alatt álló társaságtól szerzett be, d) szállítási ágazatban a járművek bekerülési értéke, e) nagyvállalkozásnál a korábban már bárki által használatba vett eszköz bekerülési értéke, kivéve létesítmény felvásárlásakor beszerzett tárgyi eszköz vételárát, f) támogatható immateriális javak bekerülési értéke, ha azt a kedvezményezett nem kizárólag a támogatásban részesülő létesítményben használja, g) pénzügyi lízing formájában beszerzett tárgyi eszköz bekerülési értéke, ha a szerződés nem tartalmazza a tárgyi eszköznek a bérleti időtartam lejáratakor történő megvásárlására vonatkozó kötelezettséget. A képzési támogatásokra vonatkozó szabályok 15/B. (1) Képzési támogatást általános és speciális képzéshez lehet nyújtani. (2) Jelen rendelet alapján képzési támogatást kizárólag a kedvezményezettel munkaviszonyban álló munkavállalók képzéséhez és kizárólag 68/2001/EK rendelet szabályaival összhangban nyújtható. (3) Elszámolható költségek: a) az oktatók költségei, b) az oktatók és képzésben részt vevők utazási költségei, c) egyéb folyó költségek, különösen a képzés során felhasznált tananyag, egyéb oktatási segédeszközök beszerzése, a képzés helyszínének bérlése, d) az eszközök és berendezések amortizációja, olyan mértékben, amilyen mértékben azokat a képzési projekt céljaira használják, e) a képzési projekttel kapcsolatos tanácsadói szolgáltatások költségei, f) a képzésben részt vevők képzési idő alatt felmerült Sztv. 79. -a szerinti személyi jellegű ráfordításai az a)-e) pontban felsorolt egyéb elszámolható költségek összegével egyező összegig. Az e pont szerinti költségek tekintetében csak a képzésben ténylegesen eltöltött idő vehető számításba. (4) Az elszámolható költségeket dokumentált bizonyítékokkal kell alátámasztani, áttekinthetően és tételesen részletezve. (5) Az egyes (azonos elszámolható költségekkel rendelkező) projektekhez nyújtható, bármely államháztartási forrásból származó összes támogatás - beleértve a projekthez nyújtott csekély összegű támogatásokat is - intenzitása nem haladhatja meg a (6)-(8) bekezdésben meghatározott mértékeket. (6) A maximális támogatási intenzitás a) általános képzéshez: aa) KKV-k esetében 70%, ab) nagyvállalkozások esetében 50%, b) speciális képzéshez: ba) KKV-k esetében 35%, bb) nagyvállalkozások esetében 25%. (7) A (6) bekezdésben meghatározott maximális támogatási intenzitást 10 százalékponttal növelni lehet a hátrányos helyzetű munkavállalóknak nyújtott képzés esetén. (8) A (6) bekezdésben meghatározott maximális támogatási intenzitást 5 százalékponttal növelni lehet a Pest megyében és Budapesten működő kedvezményezettek esetében, és 10 százalékponttal növelni lehet Pest megyén és Budapesten kívül működő kedvezményezettek esetében.
A támogatási program lezárása 16. (1) Egy fejlesztési célú program vagy projekt akkor tekinthető megvalósultnak, ha a támogatási szerződésben meghatározott beruházás szerződésszerűen, a hatósági engedélyekben foglaltaknak megfelelően megvalósult, és a támogatási döntés kedvezményezettjének a beruházás megvalósulását tanúsító, hatósági engedélyekkel és bizonylatokkal alátámasztott elszámolását tartalmazó pénzügyi beszámolója elkészült és támogató általi jóváhagyása megtörtént. (2) Egy program vagy projekt akkor tekinthető befejezettnek, ha a támogatási szerződésben vállalt valamennyi kötelezettség teljesült, és a támogatási döntés kedvezményezettjének a kötelezettségek megvalósulásának eredményeiről szóló beszámolója benyújtását követően a zárójegyzőkönyv elkészült, és az érintettek általi jóváhagyása megtörtént. A támogatások ellenőrzési rendszere 17. (1) A támogatási programot, projektet - különös tekintettel a támogatási szerződés szerződésszerű teljesítésére, a rendeltetésszerű és a támogatási szerződésnek megfelelő forrásfelhasználásra - a pályázat benyújtásától a támogatási program, projekt lezárásáig a Minisztérium és az általa erre feljogosított közreműködő szervezet, továbbá jogszabályban feljogosított egyéb szervek ellenőrzik. Az ellenőrzésre jogosult közreműködő szervezetek az ellenőrzést az Ellenőrzési Kézikönyvben, illetve Szabályzatban foglaltak alapján végzik, amelyet a Minisztériummal is jóvá kell hagyatni. A közreműködő szervezeteket a Minisztérium ellenőrzi a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet szerint. (2) A támogatási döntés kedvezményezettje köteles a támogatás forrásainak felhasználását ellenőrzés céljából számviteli rendszerében elkülönítetten és naprakészen nyilvántartani, és az ellenőrzésre feljogosított szervek megkeresésére az ellenőrzés lefolytatásához szükséges tájékoztatást megadni, valamint adatközlést teljesíteni és bizonylatokat bemutatni. (3) Ellenőrzésre különösen a pályázat benyújtását követően a döntés-előkészítés folyamatában, illetve a szerződéskötést megelőzően (előzetes ellenőrzés), a támogatás felhasználása során a pénzügyi elszámolás, illetve a finanszírozás folyamatában (közbenső ellenőrzés), a támogatott program, projekt pénzügyi lezárását közvetlenül megelőzően vagy az üzemeltetési és fenntartási kötelezettség ideje alatt (utóellenőrzés), valamint a támogatási program, projekt lezárását és a zárójegyzőkönyv jóváhagyását megelőzően (záróellenőrzés) kerülhet sor. Fejlesztési célú támogatás esetén a pályázat befogadásának feltétele, hogy a pályázó hozzájáruljon a pályázat benyújtásakor a pályázat előzetes - helyszíni és dokumentumok alapján történő - ellenőrzéséhez. (4) A pályázati felhívás előírhatja, hogy a támogatott a támogatási szerződésben meghatározott kötelezettségek teljesítéséről, a pályázati felhívásban meghatározott időszakonként és módon beszámolni köteles. A pályázati felhívás kötelezővé teheti a 100 millió forint feletti támogatással megvalósuló program, projekt pénzügyi beszámolójának auditálását (könyvvizsgáló által történő ellenőrzését) is, amelyet a támogatási szerződésben is rögzíteni szükséges. (5) Amennyiben a pályázó vagy a támogatott az (1)-(4) bekezdésben meghatározott kötelezettségeit nem teljesíti, az ellenőrzéseket akadályozza, illetőleg az ellenőrzéshez szükséges tájékoztatást nem adja meg, a pályázata elutasítható, illetőleg az odaítélt támogatás visszavonható. A TC forrásai és a kezelésükkel kapcsolatos állami feladatok 18. (1) A TC forrását a mindenkori költségvetési törvényben a Turisztikai célelőirányzatra meghatározott támogatások és bevételek képezik. (2) A TC további bevételei: a) a TC-ből támogatást igénylő pályázó által befizetett pályázati díj, továbbá az e rendelet 14. (8) bekezdése alapján fizetendő díj; b) a belföldi és külföldi jogalanyok által, valamint a külföldi kormánysegélyekből és segélyalapokból a célelőirányzat javára teljesített befizetések; c) a jogszabályokban meghatározott egyéb befizetések, valamint a visszafizetett támogatások. (3) A TC pénzügyi műveleteinek lebonyolítására a Magyar Államkincstár fejezeti kezelésű előirányzatfelhasználási keretszámlát vezet.
(4) A Minisztérium a TC felhasználásáról féléves és éves beszámolót, valamint negyedéves mérlegjelentést készít az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet szerint. (5) A TC forrásaiból kell fedezni a szakmaspecifikus célok elérése érdekében végzett tevékenységekkel, továbbá az előirányzat működtetésével, kezelésével, felhasználásával, a támogatási szerződések előkészítésével, nyilvántartásának egyes személyi és tárgyi feltételeivel és ellenőrzésével kapcsolatos költségeket. (6) A TC követelése fejében gazdasági társaságban részvényt vagy üzletrészt szerezni vagy egyéb vagyontárgyat elfogadni a kincstári vagyon kezeléséért felelős szervezet hozzájárulása esetén, írásban, könyvvizsgáló által megállapított értéken, továbbá csak abban az esetben és mértékben lehet, ha és amekkora összegben az adós részéről a pénzbeli teljesítés nem lehetséges, feltéve, hogy egyéb biztosíték nem áll rendelkezésre. (7) A TC terhére nyújtott támogatás miatti követelés akkor írható le, ha a követelés behajthatatlanná válik. Behajthatatlan követelésnek az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 5. -ának 3. pontja szerinti követelés minősül. A behajthatatlan követelésről a célelőirányzat kezelője lemondhat. (8) TC terhére alapítvány, társadalmi szervezet, közalapítvány vagy köztestület, továbbá gazdasági társaság nem alapítható, és gazdasági társaságban érdekeltség nem szerezhető. (9) Az R. 134. (5) bekezdésében foglalt rendelkezésekre figyelemmel a TC tárgyévi előirányzata terhére akkor vállalható fejlesztési célú támogatásra kötelezettség, ha a pénzügyi teljesítés a tárgyévet követő év december 31-éig megtörténik. Közreműködő szervezetek 18/A. (1) A TC támogatási rendszerében a technikai részfeladatokat, valamint a döntéshozó turisztikai feladatait közreműködőként a Magyar Turizmus Zrt., a VTK Zrt., valamint a Magyar Államkincstár látja el. (2) A Magyar Turizmus Zrt. ellátja a nemzeti turisztikai marketing és promóciós tevékenységet bel- és külföldi hálózatai útján, a nemzeti turizmusfejlesztési stratégiával kapcsolatosan közreműködik termékfejlesztési feladatok ellátásában, üzemelteti bel- és külföldi hálózatát, illetve igény szerint ellátja a turisztikai termékekkel kapcsolatos befektetési projektekkel összefüggő feladatok lebonyolítását, valamint a pályázati tanácsadási feladatokat. (3) A VTK Zrt. a turisztikai fejlesztési támogatási rendszerben támogatáskezelési feladatokat végez, ennek keretében ellátja a pályázati felhívás és a támogatási döntés előkészítésével, a támogatási szerződések és az azokhoz kapcsolódó biztosítéki szerződések megkötésével, módosításával, nyilvántartásával, a pénzügyi lebonyolítással, valamint a támogatási szerződések teljesítésének ellenőrzésével - beleértve a pénzügyi és a folyamatba épített előzetes és közbenső, valamint utólagos és helyszíni ellenőrzést - és a követeléskezeléssel kapcsolatos teendőket, továbbá a TC-vel kapcsolatban vezeti a kötelezettségvállalások nyilvántartását és elvégzi a költségvetési tervezési, pénzügyi, számviteli, beszámolókészítési, adatszolgáltatási, adatkezelési, valamint ellenőrzési teendőket. (4) (5) A Magyar Államkincstár a turisztikai támogatási rendszerben a pályázati támogatásokkal kapcsolatosan ellátja a számlabefogadást, azok ellenőrzését, a támogatási szerződések teljesítésének ellenőrzésével - beleértve a folyamatba épített közbenső és utólagos, valamint a helyszíni ellenőrzést - kapcsolatos feladatokat, ennek keretében a zárójegyzőkönyv felvételével, valamint a támogatási program lezárásával összefüggő teendőket. Átmeneti és záró rendelkezések 19. (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit a hatálybalépését követően kiírt pályázatokra és egyéb felhasználásokra, valamint az e rendelet szerinti pályáztatás nélküli támogatásokra kell alkalmazni. (2) E rendelet hatálybalépését megelőzően benyújtott, de el nem bírált pályázatokat a pályázati kiírás közzététele napján hatályos rendelet rendelkezései és a közzétett pályázati felhívás feltételei szerint kell elbírálni. (3) A rendeletben foglaltakat a kormányzati szervekkel közös pályázatoknál is megfelelően alkalmazni kell.