Halmazállapot változások olvadás: szilárd halmazállapotból folyadék lesz fagyás: folyadékból szilárd halmazállapotú anyag lesz forrás: folyadékból gázhalmazállapotú anyag lesz lecsapódás: gázhalmazállapotú anyagból folyadék lesz. szublimáció: szilárd halmazállapotú anyagból légnemű lesz, kihagyva a folyadék halmazállapotot. A halmazállapot változások anyagonként más és más hőmérsékleten mennek végbe. Kísérlet: Mérd meg a jég olvadáspontját! Eszközök: főzőpohár, üvegbot, hőmérő Anyagok: jég, víz Tégy jeget főzőpohárba és önts rá annyi vizet, hogy ellepje. Üvegbottal keverd össze, várj néhány percet, majd tedd bele a hőmérőt. Várj addig, míg a hőmérő higanyszála megállapodik egy adott értéken. Olvasd le a hőmérsékletet, s készíts jegyzőkönyvet! Olvadáspont: az a hőmérséklet, amelyen egy anyag folyékony és szilárd állapotban egyaránt jelen van.
A jég olvadáspontját tehát egy jég - víz rendszerben elvégzett hőmérsékletméréssel tudod megadni. A jég olvadáspontja megegyezik a víz fagyáspontjával. Forráspont : az a hőmérséklet, amelyen a folyadék belsejében is megindul a gőzképződés, és a folyadék gőzzé alakul. Kísérlet: Mérd meg a víz forráspontját! Eszközök: oldalcsöves lombik, hőmérő, fúrt gumidugó, bunsen égő, Anyagok: víz A vizet melegítsd lassan, majd olvasd le azt a hőmérsékletet, amelynél a buborékok felszállása folyamatos. Utána hagyd abba a hevítést és olvasd le azt a hőmérsékletet, amelynél megszűnik a buborékok felszállása. Add össze a mért értékeket, majd átlagold. Ne felejts el jegyzőkönyvet készíteni. Az anyagok minden hőmérsékleten párolognak. A párolgás persze a hőmérséklettől függ. Gyorsan párolog a folyadék magasabb hőmérsékleten, mint alacsonyabbon, de akár gyors, akár lassú a folyamat, a párolgás csak a folyadék felületén zajlik. Ha a belsejében is megindul a gőzképződés, akkor már megindul a halmazállapot változás, tehát a folyadék forr. Feladat:
1. Ki tudtad-e mérni pontosan a 0 C - os hőmérsékletet, a jég olvadáspontjaként? 2. Milyen hibalehetőségek adódhatnak olvadáspontmérésnél? 3. Mit mutatna a hőmérő, ha hosszabb időt várnál a jég - víz rendszernél? 4. Minden körülmények között 0 C a jég olvadáspontja? 5. Hány értelmezésben használja a magyar nyelv a forr szót? 6. Pontosan ki tudtad mérni a víz 100 C-os forráspontját? Miért? 7. Miből adódott a hiba a mérésedben?
8. Mitől függhet a folyadékok forráspontja? (Gondolj a magas hegyekre!) Vannak olyan szilárd anyagok, melyeket, ha melegítjük nem olvadnak meg mint a jég, hanem rögtön elpárolognak. Szublimáció: az a halmazállapot változás melynek során egy szilárd anyag a folyadék halmazállapot kihagyásával rögtön légneműbe megy át. Kísérlet: Jód szublimációja Eszközök: 1 db főzőpohár, kerámiabetétes drótháló, vasháromláb, gömblombik, borszeszégő Anyagok: jód kristály, víz gömblombik aljára tegyél kristályos jódot, tedd az egészet vízfürdőre, fedd le óraüveggel és melegítsd.
Feladat: 1. Mit jelent, hogy elillan, mint a kámfor? Jegyzőkönyv!! 2. Mondj egy háztartásban használatos, és szublimációra képes anyagot. (Gondolj a molyokra!) 3. Keress otthon olyan anyagokat, melyek olvadnak, ha melegítik őket! 4. Van-e gyakorlati jelentősége annak, hogy ismerjük az egyes anyagok forrás- ill. olvadáspontját? 5. Keress olyan folyamatokat, melyeknél az olvadás a természetben játszódik le. 6. Milyen változásokon megy keresztül a Tisza vize a tavasz kezdetétől a tél végéig?
7. Meg tudnád-e magyarázni, miért tudnak áttelelni a halak a folyók és a tavak mélyén? 8. Az élet a Földön a vízben született meg. Van-e valami köze a víz olvadás- és forráspontjának ehhez a tényhez?