Paks Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2015. (II. 13.) önkormányzati rendelete

Paks Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2015. (II. 13.) önkormányzati rendelete a szociális és gyermekjóléti ellátásokról és a szociális és gyermekjóléti igazgatásról * Paks Város Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. 1. (2) bekezdésében, a 132. (4) bekezdésének g) pontjában valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18. (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el: I. Fejezet Általános rendelkezések 1. A rendelet célja 1. A rendelet célja, hogy Paks város lakóinak szociális biztonsága érdekében meghatározza az önkormányzat által biztosított egyes szociális és gyermekjóléti ellátások formáit, szervezetét, a jogosultság feltételeit, valamint érvényesítésének garanciáit. A rendelet hatálya kiterjed: 2. A rendelet hatálya 2. a) város közigazgatási területén életvitelszerűen élő, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. (a továbbiakban: Szt.) 3. -ában meghatározott személyekre, b) az a) pontban foglaltakon kívül hatáskörre és illetékességre tekintet nélkül, arra a rászorulóra, akinek a rendkívüli települési támogatás, étkeztetés illetve szállás biztosításának hiánya életét, testi épségét veszélyezteti. 3. A rendeletben meghatározott kivétellel a szociális és gyermekjóléti ellátással kapcsolatos hatáskörök gyakorlását a képviselő-testület a jegyzőre ruházza át.

2 II. Fejezet A szociális és gyermekjóléti igazgatás általános szabályai 3. Eljárási rendelkezések 4. (1) Az önkormányzat hatáskörébe tartozó szociális rászorultságtól függő ellátások esetében a rászorultság vizsgálatánál figyelembe kell venni - minden családtag rendszeresen mérhető jövedelme esetén - a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmét. Nem havi rendszerességgel, illetve vállalkozásból vagy őstermelői tevékenységből származó jövedelem esetén a kérelem benyújtását közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett Szt. 4. (1) bekezdés a) pontja szerinti jövedelem egy havi átlagát, valamint az Szt. 4. (1) bekezdés b) pontja szerint a család vagyoni helyzetét. (2) A vagyon számbavételénél figyelmen kívül kell hagyni azt a személygépkocsit, amely a kérelmező illetve vele közös háztartásban élő személy tartós betegsége, rokkantság, illetve külterületen élő közlekedése miatt indokolt. (3) A (2) bekezdés alkalmazása során: a) tartósan beteg az aa) aki, vagy aki után szülője vagy eltartója magasabb összegű családi pótlékban részesül, ab) aki nagykorú és a háziorvos igazolása alapján olyan krónikus betegségben szenved, ami a személygépkocsi rendszeres használatát indokolja. b) rokkantnak azt a személyt kell tekinteni, aki rokkantsága okán ellátásban részesül. 5. (1) Szociális ellátásra az igénylő akkor jogosult, ha a) nyilatkozik családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól, illetve csatolja a rendelet 1. melléklete szerinti jövedelem és vagyonnyilatkozatot, valamint a kitöltés alapját képező igazolásokat, b) kérelmező, valamint nagykorú hozzátartozói hozzájárulnak ahhoz, hogy a jogosultság megállapításához a polgármesteri hivatal az adóhatóságtól, illetve a népességnyilvántartástól adatokat kérjen. (2) Amennyiben az igénylő az (1) bekezdés szerinti adatközlésnek a megadott határidőre nem tesz eleget, az eljárást meg kell szüntetni. 6. (1) A jegyző szükség esetén az igénylő szociális helyzetéről helyszíni szemle során tájékozódhat. (2) Ha a szociális támogatás folyósításának időtartama alatt a támogatott anyagi, szociális és lakáskörülményeiben változás következik be, azt 15 napon belül be kell jelenteni. (3) Valótlan adatok szolgáltatásából, vagy a változás bejelentésének elmulasztásából eredően jogosulatlanul felvett támogatást meg kell szüntetni, és a támogatást

3 jogosulatlanul igénybevevőt az elrendelése napján érvényes jegybanki alapkamattal megemelt összegben visszafizetésére kell kötelezni. III. Fejezet Pénzbeli és természetben nyújtott ellátások 4. Az ellátások formái 7. (1) Paks Város Önkormányzata szociális rászorultság esetén a jogosult számára települési lakásfenntartási támogatást, települési ápolási díjat, rendkívüli települési támogatást, települési gyógyszertámogatást, rendszeres nevelési segélyt, aktív korúak megélhetési támogatását állapít meg. Kiegyenlíti a kábeltévé minimum díj csomag előfizetői díját, valamint megfizeti a szemétszállítási díjat. Az alap- és középfokú oktatásban részesülő cigány tanulók részére ösztöndíjat folyósít, a helyben tanuló diákok részére a helyi járatra bérletet biztosít a külön jogszabályokban, valamint a rendeletben meghatározott feltételek szerint (a továbbiakban: szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások). (2) Az (1) bekezdésben foglalt ellátások megállapítása iránti kérelmet a polgármesteri hivatalban kell benyújtani. 8. Külön jogszabályokban, valamint a rendeletben foglaltak kivételével a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások esetén jövedelemre való tekintet nélkül nem jogosult támogatásra az aki, vagy akinek a családja az Szt. 4. (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott vagyonnal rendelkezik, kivéve a 4. (3) bekezdésben meghatározott eseteket. 9. (1) A rendszeres nevelési segély - a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - a települési ápolási díj, a települési lakásfenntartási támogatás, a települési megélhetési támogatás, a felzárkóztatási ösztöndíj a kérelem benyújtásának hónapjában: a) a támogatás havi teljes összege, ha a kérelmet tárgyhónap 16-át megelőzően nyújtották be, b) a támogatás teljes összegének 50 %-a, ha a kérelmet a tárgyhónap 15-ét követően nyújtották be, c) az ellátás megszűnése esetén az a) és b) pont rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell. (2) A havi rendszerességgel megállapított pénzbeli ellátásokat utólag minden hónap 5. napjáig kell folyósítani. (3) A kábeltévé díjfizetési támogatás összege a kérelem benyújtását követő hónap első napjától esedékes. Megszüntetés esetén a változás hónapjának utolsó napjával szűnik meg a támogatás.

4 (4) A rendszeres nevelési segély összege, amennyiben a kérelmet szeptember hónapban benyújtják, a beadás hónapjában a támogatás 100 %-a. 10. (1) A rendkívüli települési támogatás természetbeni ellátásként nyújtható részben vagy egészben. (2) A természetbeni támogatás lehet a közüzemi díjak vagy a szolgáltatás közvetlen kifizetése, személyi térítési díj vagy hátralék kiegyenlítése, vásárlási utalvány biztosítása. (3) A vásárlási utalvány egyéb célra nem használható fel, arra élvezeti cikket, alkohol tartalmú italt vásárolni nem lehet. Készpénzre nem váltható, másra át nem ruházható. A vásárlási utalvány minden olyan egységben beváltható, amellyel a kibocsátó szerződést kötött. (4) Amennyiben a vásárlási utalvány nem a rendeltetésének megfelelően kerül felhasználásra, úgy annak ellenértékét vissza kell téríteni. A visszatérítésre az Szt. megfelelő rendelkezéseit kell alkalmazni. Amennyiben a vásárlási utalvány nem rendeltetésszerű felhasználása kiskorú gyermek ellátását veszélyezteti, úgy azt a gyermekjóléti szolgálat felé jelezni kell. (5) Az utalványok kiadásával, kezelésével kapcsolatos feladatok ellátásáról a pénztári szabályzatban kell rendelkezni. 5. Aktív korúak megélhetési támogatása 11. (1) Az önkormányzat aktív korúak megélhetési támogatását nyújt annak a személynek, akinek az aktív korúak ellátását a járási hivatal megszüntette, és a) aki legalább 30%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján nem haladja meg a 70%-os mértéket, vagy, b) ORSZI által nem vizsgált pszichés beteg, ami a munkavégzést akadályozza, vagy c) szenvedélybeteg és ez a munkavégzést akadályozza, feltéve, hogy saját maga és családjának megélhetése más módon nem biztosított és keresőtevékenységet nem folytat és nem részesül rendszeres pénzellátásban. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában akkor nem biztosított a megélhetés, ha a családnak az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 90%-át és vagyona nincs. Az aktív korúak megélhetési támogatása tekintetében fogyasztási egység a családtagoknak a családon belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol a) az első nagykorú családtag arányszáma 1,0, azzal, hogy a gyermekét egyedülállóként nevelő szülő arányszáma 0,2-vel növekszik, b) a házas- vagy élettárs arányszáma 0,9, c) az első és második gyermek arányszáma gyermekenként 0,8, d) minden további gyermek arányszáma gyermekenként 0,7, e) a fogyatékos gyermek arányszáma 1,0, azzal, hogy a fogyatékos gyermeket a c) és d) pont alkalmazásánál figyelmen kívül kell hagyni, továbbá ahol

5 f) az a) és b) pontok szerinti arányszám 0,2-vel növekszik, ha a személy fogyatékossági támogatásban részesül. (3) Az aktív korúak megélhetési támogatásának havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 75 %-a. 12. (1) A kérelmet a 4. melléklet szerinti nyomtatványon kell benyújtani. (2) A kérelemhez mellékelni kell: a) az 1. melléklet szerinti jövedelem és vagyonnyilatkozatot, és b) a járási hivatal aktív korúak ellátását megszüntető határozatát, és c) a rehabilitációs hatóság komplex minősítését igazoló iratot vagy a 11. (1) bekezdés b), c) pontja esetében a pszichiáter szakorvos javaslatát, mely tartalmazza a munkavégzés alóli mentesítési indok pontos megnevezését és várható időtartamát. (3) A kérelem a járási hivatal megszüntető határozatának keltétől számított 6 hónapon belül nyújtható be. 13. Amennyiben az aktív korúak megélhetési támogatásának a jogosultsági feltétele megszűnik, úgy a feltétel megszűnését követő hónap első napjától az ellátást meg kell szüntetni. 14. (1) Paks Város Önkormányzata az aktív korúak megélhetési támogatásának feltételeként előírja a Paks Kistérségi Szociális Központban működő családsegítő részlegével (a továbbiakban: együttműködésre kijelölt szerv) történő együttműködést. (2) A támogatásban részesülő: a) az együttműködésre kijelölt szervnél a megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül köteles megjelenni, és ott nyilvántartásba vetetni magát, b) a beilleszkedést segítő programról írásban köteles megállapodni az együttműködésre kijelölt szervvel, és köteles vállalni az abban foglaltak betartását. 15. A beilleszkedést segítő program a jogosult szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodva a következőkre terjedhet ki: a) az együttműködésre kijelölt szervvel való kapcsolattartásra, b) egyéni képességeket fejlesztő vagy az életmódot formáló foglalkozáson, tanácsadáson való részvételre, c) munkavégzésre történő felkészülési programban való részvételre, d) a szolgálati idő beszámításában való közreműködésre, e) rendszeres pénzellátás igénylésére.

6 6. Települési lakásfenntartási támogatás 16. (1) A települési lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. (2) Az önkormányzat a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, a távhő-szolgáltatás, a csatornahasználat és a szemétszállítás díjához, a lakbérhez vagy az albérleti díjhoz, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részletéhez, a közös költséghez, illetve a tüzelőanyag költségeihez települési lakásfenntartási támogatást nyújt, a rendeletben meghatározott feltételek szerinti jogosultnak. 17. A települési lakásfenntartási támogatást elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában, és a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti. 18. (1) Települési lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával. (2) A települési lakásfenntartási támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol a) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0, b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9, c) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8, d) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8, e) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7. (3) Ha a háztartás a) (2) bekezdés a)-c) pontja szerinti tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy b) (2) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti tagjára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik. (4) Ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő - ideértve a gyámot és a nevelőszülőt - él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik. 19. (1) A települési lakásfenntartási támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata.

7 (2) Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összegét az önkormányzat 450,-Ft-ban határozza meg. (3) A települési lakásfenntartási támogatás esetében elismert lakásnagyság: a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 nm, b) ha a háztartásban két személy lakik 45 nm, c) ha a háztartásban három személy lakik 55 nm, d) ha a háztartásban négy személy lakik 65 nm, e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 nm, de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága. (4) Azon háztartás esetében, akinél előrefizetős gáz- vagy áramfogyasztást mérő készülék működik, a lakásfenntartási támogatást vagy annak meghatározott részét természetben, a készülék működtetését lehetővé tévő formában kell nyújtani. 20. (1) A települési lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege: a) a lakásfenntartás elismert havi költségének 30%-a, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-át, b) a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM) szorzata, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem az a) pont szerinti mértéket meghaladja, de nem lehet kevesebb, mint 2000 forint, azzal, hogy a támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni, maximális havi összege nem haladhatja meg a mindenkori nyugdíjminimum összegét. (2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti TM kiszámítása a következő módon történik: TM = 0,3- J-0,5 NYM NYM x 0,15, ahol a J a jogosult háztartásában egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelmet, az NYM pedig az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét jelöli. A TM-et századra kerekítve kell meghatározni. (3) A települési lakásfenntartási támogatást egy évre kell megállapítani. A (4) bekezdés b) pontjában szabályozott két alkalmat úgy kell meghatározni, hogy az éves összeget kell legfeljebb két részletben biztosítani szeptember és január hónapokban. (4) A települési lakásfenntartási támogatás folyósítható: a) havi rendszerességgel a közüzemi számla közvetlen kifizetésével, vagy b) legfeljebb évi két alkalommal ba) természetben nyújtott tűzifa biztosításával, vagy bb) tüzelőutalvány formájában. (5) A (4) bekezdés ba) pontjában biztosított tűzifát a DC Dunakom Plusz Kft. szállítja házhoz és aktuális áron számlázza az önkormányzat felé.

8 21. (1) A települési lakásfenntartási támogatás iránt a kérelmet a polgármesteri hivatalban a 6. melléklet szerinti nyomtatványon kell benyújtani. (2) A kérelemhez csatolni kell: a) jövedelem és vagyonnyilatkozatot, b) azt az utolsó közüzemi számlát, ahová az utalást kéri. (3) Települési lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. (4) Az (3) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit. 7. Települési ápolási díj 22. A települési ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó [Ptk. (8:1. (1) bekezdés 2. pont] részére biztosított anyagi hozzájárulás. 23. (1) Települési ápolási díj állapítható meg annak a hozzátartozónak: a) aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy gondozását végzi, b) akinek családjában az 1 főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori összegének kétszeresét nem haladja meg, feltéve, hogy c) a családban nincs olyan ápolásra alkalmas személy, aki rendszeres pénzellátásban részesül, vagy kereső tevékenységet folytat és munkaideje az otthon történő munkavégzés kivételével a napi 4 órát nem haladja meg. (2) A települési ápolási díjra való jogosultság megállapítása során az Szt. 42. -ában meghatározott előírásokat megfelelően alkalmazni kell. (3) Az (1) bekezdés tekintetében tartósan betegnek az a személy minősül, akinek - a gondozási szükséglet, valamint az egészségi állapoton alapuló szociális rászorultság vizsgálatának és igazolásának részletes szabályairól szóló 36/2007. (XII.22.) SZMM rendelet 3. számú melléklete szerinti - gondozási szükséglete a napi 4 órát meghaladja. (4) Az ápolást végző személy a kötelezettségét akkor nem teljesíti, ha: a) három egymást követő napon nem személyesen látja el az ápoltat, b) az ellenőrzést végző az ápolt elhanyagolását tapasztalja. (5) A (4) bekezdés a) pontja alól kivételt képez az ápoló, illetve az ápolt két hónapot nem meghaladó fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátása, és az ápoló évente 15 napot meg nem haladó egyéb távolléte. A távollét idejére az ápolást végző az ápolás teljesítéséről más módon köteles gondoskodni. 24. (1) A 23. alapján megállapított települési ápolási díj havi összege megegyezik a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott alapösszeg 80 %-ával.

9 (2) A települési ápolási díj iránti kérelmet az 5. melléklet szerinti nyomtatványon lehet benyújtani, melyhez az 1. melléklet szerinti jövedelem és vagyonnyilatkozatot kell csatolni. (3) A 23. (3) bekezdésében meghatározott gondozási szükségletet megállapító igazolást a polgármesteri hivatal megkeresésére a Paks Kistérségi Szociális Központ vezető gondozója állítja ki. 25. (1) A települési ápolási díjra való jogosultságot kétévente legalább egyszer felül kell vizsgálni. (2) Az ápolási díj megállapításkor, valamint a felülvizsgálat során, vagy bejelentésre bármikor az ápolást végző személy tevékenységét ellenőrizni kell. 8. Települési gyógyszertámogatás 26. (1) A települési gyógyszertámogatás a szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentése érdekében biztosított természetbeni hozzájárulás. (2) Települési gyógyszertámogatásban csak az a személy részesíthető, aki az Szt. 50. (1) bekezdése alapján közgyógyellátásra nem jogosult. (3) Települési gyógyszertámogatás kétféle módon nyújtható havi rendszerességgel és eseti jelleggel. 27. (1) Települési gyógyszertámogatásra jogosult az a személy, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem a mindenkori nyugdíjminimum 200 %-át, egyedül élő esetén a mindenkori nyugdíjminimum 250 %-át nem haladja meg, és az Szt-ben és a rendeletben meghatározott vagyonnal nem rendelkezik. (2) Rendszeres települési gyógyszertámogatás a jogosult számára kizárólag a személyes szükségletének kielégítéséhez havonta rendszeresen szedett gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök kiváltásához nyújtható. (3) Eseti települési gyógyszertámogatás nyújtható, a jogosult számára kizárólag a személyes szükségletének kielégítéséhez, olyan gyógyászati segédeszköz kiváltásához, ami gyógyszertárban nem kapható vagy amennyiben a gyógyszerköltség akut betegséghez kötődik. 28. (1) A havi rendszeres települési gyógyszertámogatás mértéke a mindenkori nyugdíjminimum alatti jövedelem esetén a 29. (1) bekezdés szerint igazolt havi rendszeres gyógyszerköltség 50 %-a, minden további esetben a havi rendszeres gyógyszerköltség 25 %-a.

10 (2) Az eseti települési gyógyszertámogatás mértéke a mindenkori nyugdíjminimum alatti jövedelem esetén a 29. (2) bekezdés szerint igazolt eseti gyógyszerköltség 100 %-a, minden további esetben a gyógyszerköltség 50 %-a. (3) Havi rendszeres gyógyszertámogatás mellett eseti települési gyógyszertámogatás kizárólag gyógyászati segédeszközre biztosítható, amennyiben az a választott gyógyszertárban nem kapható és a 29. (1) bekezdés szerinti igazolásban nem szerepel. 29. (1) A havi rendszeres gyógyszerköltség igazolásához a háziorvos a rendszeres gyógyszerekről és gyógyászati segédeszközökről igazolást állít ki, mely alapján a választott gyógyszertár a havi költségeket igazolja. (2) Az akut betegséghez kötődő költséget a választott gyógyszertár a felírt receptek alapján igazolja. Gyógyászati segédeszköz szükségessége esetén az eszközt kiadó szolgáltató egyedileg ad igazolást. 30. (1) A települési gyógyszertámogatást a 7. melléklet szerinti kérelem benyújtásával lehet kezdeményezni. A kérelem benyújtásakor nyilatkozni kell a választott gyógyszertárról és arról, hogy a gyógyszertár számára az adatszolgáltatást a kérelmező engedélyezi. (2) A kérelemhez mellékelni kell a) a 29. szerinti igazolást, b) jövedelem és vagyonnyilatkozatot. 31. (1) A rendszeres települési gyógyszertámogatást egy év időtartamra kell megállapítani. (2) A rendszeres települési gyógyszertámogatás havi összege a 12 000,-Ft-ot nem haladhatja meg és 1000,-Ft alatt támogatás nem állapítható meg. (2) Az eseti települési gyógyszertámogatást alkalmanként kell megállapítani, legfeljebb évi három alkalommal úgy, hogy alkalmanként a támogatás összege a 12 000,-Ft-ot nem haladhatja meg. (3) A támogatást megállapító határozatot a választott gyógyszertárnak meg kell küldeni, aki a kérelmező felé a támogatás összegét természetben érvényesíti. (4) A gyógyszertárakkal történő elszámolásról külön szerződés rendelkezik. 32. (1) A rendszeres települési gyógyszertámogatás mértéke jogosultsági év közben nem módosítható. (2) Új kérelem a jogosultság lejártát megelőző egy hónappal nyújtható be azzal, hogy az új jogosultság ebben az esetben az előző jogosultság lejártát követő naptól lehetséges.

11 9. Felzárkóztatási ösztöndíj 33. (1) A felzárkóztatási ösztöndíj az alap és középfokú oktatásban részesülő cigány származású tanulók esélyegyenlőségének elősegítése érdekében, a tanítási év időszakára folyósított támogatás. (2) A támogatás összege gyermekenként, havonta a tanulmányi eredménytől függően: (4) bekezdés szerinti jogosultság esetén 3 000,-Ft 3,00 3,5 tanulmányi eredmény esetén 4 000,-Ft 3,51 4,00 tanulmányi eredmény esetén 5 000,-Ft 4,01 4,5 tanulmányi eredmény esetén 6 000,-Ft 4,51 tanulmányi eredmény esetén 8 000,-Ft (3) Felzárkóztatási ösztöndíjra jogosult a szülő, amennyiben: a) gyermekének a kérelem benyújtását megelőző félévi, illetve év végi tanulmányi átlaga a közepes szintet eléri, b) a gyermek az oktatási intézményt rendszeresen látogatja, és nincs igazolatlan mulasztása. (4) A szöveges értékeléssel rendelkező diákok vonatkozásában a jogosultság megítélésénél a (3) bekezdés b) pontja vehető figyelembe azzal, hogy az osztályt ismétlő gyermek az osztályismétlés évében ösztöndíjat nem kaphat. 34. (1) Az intézmény vezetője köteles az igazolatlan hiányzást haladéktalanul jelezni a polgármesteri hivatal felé. (2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentés alapján az ellátást három hónapig szüneteltetni kell. (3) Amennyiben az oktatási intézmény vezetője bejelentési kötelezettségét elmulasztja, vagy a tanévből már kevesebb, mint három hónap van hátra, a következő tanévben ismételt folyósítás csak a három hónapos szünetelés kitöltését követően lehetséges. (4) A támogatásra való jogosultság megszűnik: a) ha a tanítási év alatt az igazolatlan mulasztás a 15 órát meghaladja, valamint ha b) a támogatás szüneteltetésének ideje alatt a gyermek ismételten igazolatlanul hiányzik. (5) Amennyiben a tanév ideje alatt a támogatás megszüntetésére került sor, ugyanabban a tanévben ismételt jogosultság nem állapítható meg. (6) Az (5) bekezdés szerinti megszüntetést követően a következő tanévben is csak akkor rendelhető el a folyósítás, ha az előző tanévben a szüneteltetés ideje az 5 hónapot elérte. Ismételt folyósításra az 5 hónap kitöltését követően kerülhet sor. 10. Rendszeres nevelési segély 35. A rendszeres nevelési segély anyagi segítségnyújtás a szociálisan rászorult családok gyermeknevelési, iskoláztatási költségeihez.

12 36. Rendszeres nevelési segély abban az esetben állapítható meg, ha a családban az egy főre jutó jövedelem: a) nem éri el a nyugdíjminimum 180 %-át, b) gyermekét egyedül nevelő szülő esetén a nyugdíjminimum 200 %-át, és a család körülményei alapján a gyermek megfelelő színvonalú gondozása, nevelése, iskoláztatása nem biztosított. 37. Ha a rendszeres nevelési segélyben részesülő középfokú, vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, a segély a gyermek nagykorúvá válása után is megállapítható, illetve tovább folyósítható addig az időpontig, ameddig tanulói, hallgatói viszonya fenn áll, legfeljebb azonban 25. életévének betöltéséig. 38. (1) A rendszeres nevelési segély készpénzben, vagy étkezési térítési díj kedvezmény formájában biztosítható: a) a pénzbeli folyósítás időtartama határozott, vagy határozatlan idejű lehet, b) a térítési díj kedvezmény iskolai tanév időszakára vonatkozik, c) b) pontban meghatározott ellátást a polgármesteri hivatal közvetlenül az intézmény számlájára utalja át. (2) A rendszeres nevelési segély havi összege gyermekenként nem lehet kevesebb a nyugdíjminimum 5 %-ánál, de annak 22 %-át nem haladhatja meg. 11. Nyári gyermekétkeztetés 39. (1) Tárgy év június 15. és augusztus 15. közötti időszakban az önkormányzat étkeztetésben részesítheti a rászoruló gyermekeket a költségvetésben biztosított forrás erejéig. A rászoruló gyermekek kiválasztására a polgármesteri hivatalban bizottság működik, melynek tagjai: a humán ügyekért felelős alpolgármester, a Szociális Ossztály vezetője és a gyermekjóléti szolgálat vezetője. (2) A kiválasztás során előnyben kell részesíteni: a) a közmunkában résztvevő szülő gyermekét, b) a tartósan munkanélküli szülő gyermekét, c) azt a gyermeket, akinek a szülője az elmúlt egy évben munkanélküli volt, de jelenleg dolgozik és a családban az egy főre jutó jövedelem a nyugdíjminimum 200 %-át nem haladja meg. (3) Az ellátást biztosító döntésről a szülőt levélben értesíteni kell. Az értesítés alapján a szülő a gyermekjóléti szolgálattal az ellátás biztosításának módjáról megállapodást köt. (4) A döntési eljárás a polgármesteri hivatal nyilvántartása, a szülő kérelme, vagy a közfoglalkoztató illetve a gyermekjóléti szolgálat javaslatára indul.

13 (5) Amennyiben az eljárás a szülő kérelmére indult és a gyermek részre étkezést nem tud az önkormányzat biztosítani, úgy az igénylést benyújtó szülőt a polgármesteri hivatal levélben értesíti. 12. Rendkívüli települési támogatás 40. (1) A létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan, vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek, családok részére rendkívüli települési támogatást kell nyújtani. (2) A rendkívüli települési támogatást a polgármester állapítja meg. (3) Az (1) bekezdés szerinti rendkívüli települési támogatást kell megállapítani, ha az igénylő: a) családjában a havi 1 főre jutó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 220 %-át, b) egyedül álló esetén a nyugdíjminimum 250 %-át, önmaga, illetve családja létfenntartásáról más módon nem tud gondoskodni, és alkalmanként jelentkező többletkiadások miatt anyagi segítségre szorul. (4) A (2) bekezdés alkalmazása során többletkiadásnak minősül különösen: a betegség, az elemi kár, lakhatás biztosítása vagy megőrzése, ha a gyermek eltartásáról családja más módon nem tud gondoskodni, ha az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának elősegítése indokolt, a gyermek nevelésbe vételének megszűnését követő gyámhivatali visszahelyezés, iskoláztatás biztosítása, szociális válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása, ha a gyermek fogadásának előkészítéséhez kapcsolódó kiadások biztosítására szükséges. (5) A rendkívüli települési támogatást elsősorban természetbeni formában kell biztosítani. (6) Ha az igénylő életkörülményei az azonnali segítségnyújtást indokolják a rendkívüli települési támogatás bizonyítási eljárás lefolytatása nélkül, az igénylő nyilatkozata alapján is folyósítható. 41. (1) A rendkívüli települési támogatás egyszeri összegét, alkalmanként kivéve a temetésre nyújtott támogatást - a rászorultsághoz igazodóan, legfeljebb családtagonként az öregségi nyugdíjminimum összegében lehet megállapítani. Egyedül álló esetén a nyugdíjminimum 200 %-a lehet. (2) Egy naptári éven belül egy személy (család) három alkalommal részesíthető rendkívüli települési támogatásban, ide nem értve a temetésre nyújtott és a különös méltányosságból nyújtott rendkívüli települési támogatást. (3) Temetésre megállapított rendkívüli települési támogatás összege a számlával igazolt költségek 10-100 %-ig terjedhet, melyet közvetlenül a szolgáltató kezéhez is ki lehet fizetni. (4) A (3) bekezdés alapján megállapított temetési támogatás esetén a kérelmező nevére szóló eredeti temetési számlát be kell csatolni, melyre a támogatás tényét fel kell jegyezni. 42. A megállapított rendkívüli települési támogatás folyósítása:

14 a) pénzben, b) utalvány formájában, c) közvetlenül a szolgáltatónak történő utalással történhet. 43. (1) Különös méltánylást érdemlő esetben rendkívüli települési támogatás állapítható meg, ha az igénylő: a) 1 főre jutó jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum 300 %-át, b) egyedül álló esetén a nyugdíjminimum 350 %-át. (2) Különös méltánylást érdemlő eset különösen a betegség, a rendkívüli kiadás, a közüzemi hátralék vagy a közüzemi végelszámolás. (3) Különös méltánylást érdemlő esetben naptári évenként legfeljebb két alkalommal, a rászorultsághoz igazodóan, de legfeljebb családtagonként az öregségi nyugdíjminimum összegét, egyedül állók esetén az öregségi nyugdíjminimum háromszorosát lehet megállapítani. (4) Az (1) bekezdés szerinti kérelem elbírálására a polgármester jogosult. Az elbíráláshoz a szociális ügyekért felelős alpolgármesterből, a Szociális Osztály vezetőjéből és a Paks Kistérségi Szociális Központ igazgatójából álló ad hoc bizottság jegyzőkönyvben tesz javaslatot. 13. Szemétszállítási költségtérítés 44. (1) A szemétszállítási díj vonatkozásában az alábbiak szerint lehet költségtérítést biztosítani azzal, hogy egy család csak egy ingatlan tekintetében jogosult a költségtérítésre. a) Szemétszállítási költségtérítés az alábbiak szerint biztosítható: aa) amennyiben a háztartás minden tagja nyugdíjas vagy nyugdíjszerű ellátásban részesül, és közülük legalább egy fő a 70. életévét betöltötte és a család havi egy főre eső jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum 220 %-át, vagy egyedül él, és a nyugdíjminimum 280 %-a alatti jövedelemmel rendelkezik, ab) korra való tekintet nélkül jogosult a szemétszállítási költségtérítésre az a háztartás ahol a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 180 %-át vagy egyedül élő esetén a jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum 200 %-át. b) Naptári évenként egy negyedévre szemétszállítási költségtérítést kell biztosítani - jövedelemre való tekintet nélkül - annak a háztartásnak, ahol a háztartás minden tagja nyugdíjas vagy nyugdíjszerű ellátásban részesül, és közülük legalább egy fő a 70. életévét betöltötte. c) Naptári évenként két negyedévre szemétszállítási költségtérítést kell biztosítani jövedelemre való tekintet nélkül annak, aki egyedül él és a 70. életévét betöltötte. (2) A 70. életév betöltését követő hónapban lehet először korra való tekintettel a költségtérítést igényelni azzal, hogy az egész évre biztosított költségtérítés esetén a (3) bekezdést kell megfelelően alkalmazni, egyéb esetben a következő negyedévre kaphat költségtérítést a háztartás.

15 (3) A szemétszállítási költségtérítés naptári évre kerül megállapításra, azzal, hogy megállapításkor a kérelem benyújtásának hónapjában részesül első alkalommal költségtérítésben kérelmező, míg a jogosultság megszűnése esetén a megszűnés hónapjának utolsó napjával szűnik meg a költségtérítés. (4) A szemétszállítási költségtérítés iránti kérelem a jogosultság időtartama alatt, annak lejártát megelőző kettő hónapban is benyújtható. Amennyiben az eljárás befejeződik a jogosultság lejártáig, az új jogosultság kezdő időpontja a korábbi jogosultság lejártát követő nap. (5) A szemétszállítási költségtérítést a helyi köztisztasági rendelet alapján kiállított számla benyújtása ellenében - a hivatal a szolgáltató számlájára közvetlenül utalja. 14. Kábeltévé díjfizetési támogatás 45. (1) Az önkormányzat 1 éves időtartamra de legfeljebb a szolgáltatói szerződés lejártáig - vállalja a televízió havi előfizetői díjának kiegyenlítését, amennyiben az igénylő a szolgáltatóval kötött szerződés szerint kizárólag televízió adás vételére a minimum csomagot veszi igénybe és családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 220 %-át, egyedül élő esetén a nyugdíjminimum 250 %-át, (2) A havi előfizetői díjat közvetlenül a szolgáltató számlájára kell átutalni. (3) A támogatás iránti kérelmet a 2. melléklet szerinti igénylőlapon lehet benyújtani. (4) A kérelemhez mellékelni kell: a) érvényes szolgáltatói szerződést és annak igazolását, hogy a szolgáltatónál kizárólag televízió előfizetése van és az a minimumcsomagra szól. b) jövedelem és vagyonnyilatkozatot. (5) Kérelmező a kérelem benyújtásával hozzájárul ahhoz, hogy a szolgáltató, valamint a hivatal az adatait kezelje, és a támogatás biztosításával kapcsolatosan egymásnak adatot szolgáltassanak. (6) Amennyiben a szolgáltatást nem a kérelmező veszi igénybe, illetve az ingatlanban életvitelszerűen nem él, úgy a támogatást meg kell szüntetni. (7) Egy család a kedvezményt csak egy szolgáltatási helyen veheti igénybe. 15. Tanulók helyi közlekedésének támogatása 46. (1) Az önkormányzat helyi és helyközi járatú autóbuszbérlet 80 %-ának utólagos visszatérítését biztosítja az általános- és középiskola nappali tagozatos tanulói részére, - jövedelmi és vagyoni helyzettől függetlenül - amennyiben tanulmányaik folytatását, iskolai keretek között és azon kívül folytatott sportolását biztosító sportlétesítmény, valamint művészeti oktatási intézmény: a) helyi vagy helyközi autóbusszal megközelíthető, és b) a tanuló lakása, valamint az intézmény közötti távolság az egy kilométert meghaladja.

16 (2) A helyi és helyközi járatú autóbuszbérlet költség visszatérítését a tanítási időszakra, Paks város közigazgatási területén működő intézmények tanulói után a törvényes képviselők igényelhetik. (3) A visszatérítés iránti kérelmet tanévenként egyszer a 3. melléklet felhasználásával a polgármesteri hivatalnál kell benyújtani az első bérlet lejáratát követő egy hónapon belül. (4) Kérelmező az egész tanévre érvényes visszatérítési engedélyt kap, mely alapján a törvényes képviselő a polgármesteri hivatal pénztárában a lejárt bérlet vagy bérletek leadása ellenében a visszatérítést felveheti, a tanév végén érvényes bérlet lejártától számított egy hónapon belül. (5) A határidők elmulasztása jogvesztő. IV Fejezet Szociális szolgáltatások 16. Az ellátások formái 47. (1) Paks Város Önkormányzata a szociális és gyermekjóléti gondoskodás keretében az alábbi alap és szakellátást nyújtó intézményeket működteti: a) Alapellátás keretében: aa) A Bóbita Bölcsődében történik a bölcsődei elhelyezés. ab) A Paksi Többcélú Kistérségi Társulás által fenntartott intézmény keretein belül feladat ellátási szerződéssel - biztosított az étkeztetés, a házi segítségnyújtás és az idősek valamint fogyatékosok nappali ellátása, a támogató szolgáltatás, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, valamint a családsegítés, a gyermekjóléti szolgáltatás és a helyettes szülői hálózat működtetése. ac) A gyermekek napközbeni ellátása az a) pontban foglaltakon felül óvodában és iskolai étkeztetés keretében működik. b) Szakosított ellátás keretében: ba) a Paksi Többcélú Kistérségi Társulás által fenntartott intézmény keretein belül feladat ellátási szerződéssel biztosított az idősek részére ápolást, gondozást nyújtó tartós bentlakásos ellátás. (2) A szociálpolitikai kerekasztal feladata a szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérése. Működésének kereteit maga határozza meg azzal, hogy évente legalább egy alkalommal ülésezik. (3) A szociálpolitikai kerekasztal tagjai: a) a Humánpolitikai Bizottság elnöke, b) a Közbiztonsági, Ifjúsági, Sport és Esélyegyenlőségi Bizottság elnöke, c) a Paks Kistérségi Szociális Központ igazgatója, d) az idősek alapellátásának szakmai vezetője, e) a fogyatékos-ellátás szakmai vezetője, f) a Szociális Osztály vezetője, továbbá g) a területen működő civil szervezetek vezetői közül azon személyek, akiket a szociálpolitikai kerekasztal a) f) pontban megnevezett tagjai felkérnek.

17 17. Bölcsőde 48. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 42. - ában foglaltak alapján a bölcsőde a gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű nevelését és gondozását biztosító intézmény. 18. A személyes gondoskodásért megállapítható térítési díjak mértéke 49. Étkezés biztosítása esetén a személyi térítési díj nem haladhatja meg az ellátást igénybe vevő: a) jövedelmének 5 %-át a nyugdíjminimum alatti jövedelem esetén, b) a jövedelmének 10 %-át a nyugdíjminimumtól a nyugdíjminimum 150 %-ig terjedő jövedelem esetén, c) a jövedelmének 15 %-át a nyugdíjminimum 150 %-a és a nyugdíjminimum 200 %-a közötti jövedelem esetén, d) a jövedelmének 20 %-át a nyugdíjminimum 200 %-át meghaladó jövedelem esetén. 50. (1) A házi segítségnyújtásért fizetett személyi térítési díj nem haladhatja meg az ellátást igénybe vevő: a) jövedelmének 5 %-át a nyugdíjminimum alatti jövedelem esetén, b) jövedelmének 10 %-át a 49. b) pontjában meghatározott jövedelem esetén, c) a jövedelmének 15 %-át a 49. c) pontjában meghatározott jövedelem esetén, d) a jövedelmének 20 %-át a 49. d) pontja szerinti jövedelem esetén. (2) A házi segítségnyújtás keretében biztosított mentális gondozásért személyi térítési díj nem számítható fel. 51. Ha a házi segítségnyújtás mellett étkezést vagy étkezést házhozszállítással is biztosítanak, a személyi térítési díj nem haladhatja meg az ellátást igénybe vevő: a) jövedelmének 9 %-át a nyugdíjminimum alatti 1 főre jutó jövedelem esetén, b) jövedelmének 17 %-át a 49. b) pontjában meghatározott jövedelem esetén, c) a jövedelmének 26 %-át a 49. c) pontjában meghatározott jövedelem esetén, d) a jövedelmének 30 %-át a 49. d) pontjában meghatározott jövedelem esetén. 52.

18 Ha az ellátott részére étkezést házhozszállítással biztosít az intézmény, a személyi térítési díj nem haladhatja meg az ellátást igénybe vevő: a) jövedelmének 8 %-át a nyugdíjminimum alatti jövedelem esetén, b) jövedelmének 15 %-át a 49. b) pontjában meghatározott jövedelem esetén, c) a jövedelmének 23 %-át a 49. c) pontjában meghatározott jövedelem esetén, d) a jövedelmének 25 %-át a 49. d) pontjában meghatározott jövedelem esetén. 53. Az Idősek Klubjában a személyi térítési díj azonos a megállapított intézményi térítési díjjal, azzal, hogy a havi személyi térítési díj nem lehet magasabb az Szt. 117. (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott összegnél. 54. (1) A támogató szolgáltatás igénybevételéért fizetett személyi térítési díj nem haladhatja meg az ellátást igénybevevő: a) jövedelmének 8 %-át a nyugdíjminimum alatti jövedelem esetén, b) jövedelmének 14 %-át a nyugdíjminimumtól a nyugdíjminimum 150 %-ig terjedő jövedelem esetén, c) jövedelmének 16 %-át a nyugdíjminimum 150 %-a és a nyugdíjminimum 200 %-a közötti jövedelem esetén, d) a jövedelmének 20 %-át a nyugdíjminimum 200 %-át meghaladó jövedelem esetén. (2) Amennyiben a támogató szolgáltatásban részesülő személy, étkezésben is részesül úgy az (1) bekezdésben meghatározott személyi térítési díj és a 49. alapján meghatározott személyi térítési díj együttes összege nem haladhatja meg az ellátásokat igénybe vevő jövedelmének 30 %-át. (3) Amennyiben a személyi segítést az igénylő nem a saját lakásán veszi igénybe, úgy az igénybevett szolgáltatásért személyi térítési díj nem számítható fel. 55. Jövedelemére való tekintet nélkül személyi térítési díjként az intézményi térítési díjat kell alkalmazni: a) az alapellátások igénybevételéért akkor, ha az ellátott az Szt. 4. (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott vagyonnal rendelkezik, b) a szociálisan nem rászorult személy esetén. 56. (1) Az alapellátásért megállapított személyi térítési díj mérsékelhető, illetve elengedhető, a hátralék befizetésére részletfizetési kedvezmény állapítható meg, ha a személyi térítési díj kifizetése az ellátásban részesülő napi megélhetését veszélyezteti. (2) A kérelem elbírálása a polgármester hatáskörébe tartozik, mely jogkörét a fenntartón keresztül gyakorolja. (3) A napi megélhetése különösen annak a személynek veszélyeztetett, akinek rendkívüli kiadása volt vagy közüzemi hátralékot halmozott fel.

19 V. Fejezet Záró rendelkezések 57. (1) A rendelet 2015. március 1. napján lép hatályba, a rendelkezéseit (2) (5) bekezdés kivételével a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. (2) Települési gyógyszertámogatás kizárólag annak állapítható meg, akinek a korábbi jogszabályok alapján kiállított közgyógyellátási igazolványa lejárt. (3) A kábeltelevízió díjfizetési támogatás tekintetében a 2015. március 1. napját megelőzően benyújtott kérelmek esetében a 2015. február 28-án hatályos szabályozást kell alkalmazni. (4) Települési lakásfenntartási támogatás kizárólag annak állapítható meg, akinek a korábbi jogszabályok alapján megállapított lakásfenntartási támogatása megszűnt. (5) A 2015. január 1. napját megelőzően megállapított helyi lakásfenntartási támogatásokat a lejáratig kell folyósítani. (6) A 2015. január 1. napját követően megszüntetett ápolási díjban részesülő személyeket 2015. március 5. napjáig értesíteni kell a rendeletben meghatározott települési ápolási díj lehetőségéről. 58. (1) Hatályát veszti a szociális és gyermekjóléti ellátásokról és a szociális és gyermekjóléti igazgatás helyi szabályozásáról szóló 8/2003. (III. 11.) önkormányzati rendelet. (2) Hatályát veszti a szociálisan hátrányos helyzetben lévők adósságterhének enyhítéséről és lakhatási körülményeinek javításáról szóló 9/2003. (III.1.) rendelet. Paks, 2015. február 12. Süli János polgármester Dr. Blazsek Balázs címzetes főjegyző * A képviselő-testület a rendeletet a 2015. február 11-i ülésen fogadta el. Kihirdetési záradék: A kihirdetés napja: 2015. február 13. Dr. Blazsek Balázs címzetes főjegyző

20 1. melléklet a 3/2015 (II. 13.) önkormányzati rendelethez Jövedelem és vagyonnyilatkozat A. Személyi adatok: Az ellátást igénylő: neve:... születési neve:... születési ideje:... Az ellátást igénylő bejelentett lakóhelyének címe:... Az ellátást igénylő tartózkodási helyének címe:.... Ha az ellátást igénylő nem cselekvőképes, a törvényes képviselő neve és lakcíme:...... Az igénylővel egy háztartásban élő közeli hozzátartozók: név szül.idő házas vagy élettárs:... a)... b)... c)... d)... B. Vagyonnyilatkozat: I. Ingatlanok 1. Lakástulajdon és lakótelek-tulajdon (vagy állandó, illetve tartós használat): címe:... becsült forgalmi érték:......ft 2. Üdülőtulajdon és üdülőtelek-tulajdon (vagy állandó, illetve tartós használat): címe:... becsült forgalmi érték:......ft 3. Egyéb, nem lakás céljára szolgáló épület-(épületrész-) tulajdon (vagy állandó használat): megnevezése (zártkerti építmény, műhely, üzlet, műterem, rendelő, garázs stb.):... címe:..... becsült forgalmi érték:...ft 4. Termőföldtulajdon (vagy állandó használat): megnevezése:.... címe:... becsült forgalmi érték:......ft II. Egyéb vagyontárgyak 1. Gépjármű: a) személygépkocsi:....típus... szerzés ideje......becsült forgalmi érték b) tehergépjármű, autóbusz, gépi meghajtású termelő- és munkaeszköz:....típus... szerzés ideje.......becsült forgalmi érték (rendszám nélküli gépek esetén a gyártási vagy azonosító számot kell feltüntetni). /.