Drámajátékok a Kamasz emez-amaz című szerkesztett dramatikus játékhoz. A foglalkozások egy előadás előkészítése. A dramaturgia közösen készült ám ebben a vezető szerep bevallom inkább az enyém volt. A színrevitelhez a dráma eszközeit, drámajátékokat fűztem fel, s haladtunk óráról órára tudatosan építkezve. Megismertük közben magunkat, napjainkat, verseltünk, zenéltünk. Alkottunk A felkészülésből itt most csak néhány drámaóra van. Csupán bemutatásként, hogy így is lehet. Ötlettárnak szánom. Egy foglalkozás 2x45 perc, de volt olyan, hogy egy-egy témával többet foglalkozunk. Mindig az érintettségtől, a bevonódás szintjétől függően. Egy hasznos tanács, tapasztalatból. Soha nem szabad egy alkotási folyamatban siettetni a gyerekeket. Ne sajnáljuk az időt, s ne érezzük azt a kényszert, hogy mindent meg kell csináltatni a gyerekekkel. Hogy a gyerekek mit vittek magukkal? Az első csapatból egy kislány azt mondta: Titkokat az ujjaimnak mondom el most már én is. De már nem vagyok egyedül. Együtt kéz lettünk. Ha majd gyerekem születik az első könyv, amit elolvasok neki az Ágai lesz Hogy én mit vittem magammal? Ezt a mondatot. Még nagyon sokáig. 1. Foglalkozás 1. Szervusztok! Remélem mindenkinek sikerült valóban ide is érkezni, a lelkének is, mert ma is nagy szükségünk van rá, hogy szabadon velünk legyen és szárnyaljon! Csukd be a szemed! Gondold végig a mai napod eddig. Mi történt veled? Próbáld színnel ábrázolni! Milyen színű a mád? Ha van kedved, jelenítsd meg itt a csomagolópapíron is. Eszközöket találsz itt. (Nagyon fontosak a megérkezések. Általában, ez bevett gyakorlat, valamilyen érzelmi ráhangolással, feszültség levezetővel kezdünk. Mindig alkalmat adunk a gyereknek arra, hogy az őket érdeklő aktuális problémákról, ha úgy ítélik meg,
beszámoljanak. Nem mindenki rajzolt a papírra.) 2. Fogjuk meg egymás kezét, és megint hunyd be a szemed! Most mondj egy olyan színt, amire nagyon vágysz, ami hiányzik neked! (Még mindig az érzelmi tónusokat erősítjük, a motiválni a pillanatnyi lélekállapotot próbáljuk ezzel a feladattal feltérképezni.) 3. Mára verseket hoztam! Helyezkedj el kényelmesen, és hallgasd meg! Arra leszek kíváncsi, milyen színekkel festenéd le? (válogatás svéd gyerekversekből) 4. Most szavakat mondok, te pedig színekkel válaszolj rá. Pl.: szeretet, béke, 5. Most színeket fogok mondani, arra vagyok kíváncsi, a csoportból ki jut róla eszedbe, például piros? A gyerekek nagyon lelkesen kezdtek el beszélni arról, hogy milyen színűnek látják egymást. A társaság központi figurái élénk, meleg színeket kaptak. A csendesebbek voltak a fehér, szürke, és a barna. 6. Gyertek, üljünk körbe! Önmagad milyen színekkel tudnád meghatározni? Mit gondolsz, lehet-e jellemezni, vagy színekkel beszélgetni egymásról? Vajon jellemzi-e az embert valamilyen szín? 7. Még mindig a csenddé a főszerep Válassz egy párt s egy színt! Beszélgessetek csak vonalakkal! Mindenhol a fiatalabb kezdje egy tetszőleges vonallal, vagy ábrával! (Eleinte nagyon nehezen, döcögősen indult el a feladat. Értetlenül néztek egymásra, nevetgéltek, aztán szépen lassan belefolytak a munkába. Érdekes párbeszédek születtek.) 8. Minden foglalkozás a kedvenc mozgásos játékkal zárul. Stílusosan egy színfogóval: mindenki választhat magának egy színt, a kijelölt fogó mindig csak két szótagú színt foghat meg. Őt, az elfogottat csak három szótagú szabadíthatja ki.
2. Foglalkozás 1. Az előző alkalommal, színekkel foglalkoztunk, azokkal játszottunk. Ma arra kérlek benneteket, hogy tegyük ugyanezt a hangokkal. Nézz körül a teremben, keress olyan eszközöket, hangszereket, amelyekkel a mai kedvedet meg tudod nekünk mutatni. 2. Három csoportban dolgozunk tovább. Minden csapat kap egy verset, amit úgy kell felolvasnotok, hogy csak a magánhangzókat ejtitek ki. A többieknek ki kell találniuk, milyen ismert mondókát hallanak. (Ez a feladat elsősorban azoknak segít, akik beszédtechnikai problémákkal küzdenek; hadarás, renyheség, beszédtempó problémák, nem tiszta artikuláció. Fontos volt, hogy olyan gyerekmondókákat válasszak, amelyek közismertek, amelyeknél nem okozott gondot a felismerés, hiszen nem azon kell, hogy a hangsúly legyen ennél a feladatnál.) 3. Ugyanez a feladat, a csapatok álljanak egymással szembe és tapsolják is le a velük szemben álló csoportnak. A másik csapatnak az lesz a feladata, hogy pontosan visszatapsolja és visszamondja azt, amit hallott. (Amióta dolgozom gyerekekkel, örök küzdelmet jelent a ritmusfejlesztés.) 4. Most gesztusokkal dolgozunk, álljatok párba, a pár egyik tagja mondja el a mondókát, amit kapott, a másik nyúljon át társa hóna alatt és a kezével gesztikulálva mutassa a verset. 5. Ismét két csoportban dolgozunk. Hoztam mára is egy verset nektek. A kisgyerek azt kérdi miért a nagyobb: mikor a felnőtt: minek? az öreg: meddig? a vén: micsodát? Az egyik csapat gyűjtse össze a teremből azokat az eszközöket, amivel valamilyen hanghatást tudnak adni, olyat, ami szerintük a vershez illik. A másik társaság csak a testét és a saját hangjait, a
saját maga által keltett hangokat használhatja, hogy megzenésítse a verset. (Ebből a feladatból született meg az előadás egyik fontos jelenete, (amelyben Ágai versét a Kamaszságokból) rapp-esítették, ebből lett az általunk annyira szeretett versrapp.) 3. Foglalkozás 1. Ma hoztam nektek egy képet (illusztráció fekete-fehérben fénymásolva Amit a szívedbe rejtesz című könyvből), egy kisgyerek szobájába szeretném betenni, az lenne a kérésem, hogy színezzétek ki, készítsetek hozzá egy illő keretet is. Azt szeretném, ha most mindenki a saját maga képével foglalkozna, keress egy olyan zugot a teremben, egy kuckót, ahol egyedül dolgozhatsz, ahol véletlenül sincs alkalmad arra, hogy a társad munkájára kukkants. 2. Két csoportban dolgozunk tovább. Az egyes csoport tagjait kérem, nézzétek meg az üres képet és írjatok róla öt szót, ami eszetekbe jut. A kettes csoport feladata: választhat mindenki egyet a képek közül, és arról írj le tíz olyan szót, ami eszedbe jut a képről. Írjatok rájuk rímet, próbáljátok meg minden szónak megtalálni a rím párját. A csoportbontás itt tudatos volt, elsősorban azok kerültek egy csoportba, akik önállóan nem szeretnek verset írni, akiknek szüksége van a közösségben való lét biztonságára, akik ezáltal bátrabbak. A rímek csupán a ritmus miatt voltak fontosak, a későbbiekben nem kerültek felhasználásra. Közös vers született, és elégedetten állapították meg, hogy nem kellenek rímek és szabott strófák a versíráshoz, tetszett a szabad vers is, mint forma. A kettes csoportban azok a gyerekek voltak, akikről tudom, hogy egyedül is nekiállnak verset fabrikálni, akik szavalóversenyekre járnak, akik nyelvi kommunikációs képessége kimagasló. 3. Képzeljétek el, hogy egy versíró versenyre kell nektek elküldeni egy verset, azokat a szavakat használhatjátok fel, amik először eszetekbe jutottak a képről. 4. Most felolvasom azt a verset, ami a kötetben ehhez a képhez tartozik, te pedig karikázd be azokat a szavakat, amelyek nálad is szerepelnek. Nézzük meg a kötet illusztrátora milyen színeket használt
5. Hogy érezted ma magad? Ki az, akinek van kedve felolvasni a közös versünket? 4. foglalkozás 1. Keress egy helyet a térben, ahol most biztonságban érzed magad, ahol úgy érzed aludni is tudnál. Feküdj le, és hunyd be a szemed. Sötét van, csak a csillagok égnek fent nagyon magasan az égen, elérhetetlenek. Nagyon lágy, kellemesen meleg szellő fújdogál, meg-meglebbenti az ablakodon a függönyödet. Érzed, hogy mindened könnyű. Kapcsolok zenét, pihenj és repülj vele olyan helyre, ahova most szeretnél. Most, hogy elhalkult a zene, fel kell ébrednünk. Gondold át, hogy reggel hogyan kelsz fel az ágyadból, most is úgy tégy, ahogyan szoktad. 2. Gyertek, üljünk körbe és meséljétek el, ki merre járt. Hogyan ébredtél? Hogyan szoktál felébredni és felkelni. Most mindenki menjen vissza az eredeti pozíciójába és ébredjen fel folyamatosan úgy, hogy közben elmondja milyen teendők várnak rá a nap folyamán. 3. Húzzatok egy-egy kártyát, kérdéseket találtok rajta, olvassátok el, rakjátok ki őket a terembe össze-vissza, majd próbáljátok meg őket sorba rakni érzésetek szerint, ahogyan egymás után következnek.(ágai Ágnes Nemzedék: Szereted a reggelt?...) 4. Mindenki feküdjön le itt a térben, ne legyetek túl messze egymástól, de ne is egymás hegyénhátán, fogd a kezedbe a mondatodat, ha tudod jegyezd meg és miközben kelsz fel, mondogasd egymás után sokszor ezt a kérdést. Mire teljesen útra kész vagy a leghangosabban akkor mond ki a kérdésedet. 5. Gyertek, üljünk le és beszélgessünk, milyen ember lehet az, akit reggel pokolgép riaszt a párnája alól? Milyennek képzeled azt, aki vidáman ébred önmagára. 6. Csak azt az egy köszönést használjuk, hogy Jó reggelt! Az első körben menjen úgy körbe ez a köszönés, hogy az egyik ember hangosan, a másik halkan
mondja el. A második körben mindenki próbálja meg az előtte lévőhöz képest másképpen kimondani. 7. Hármas csoportokban dolgozunk tovább, az első csapat olyan improvizációt készítsen, amelynek az utolsó mondata az legyen; felnyitják a sorompót és kigördül a reggel. A második csoporté; nézed a papucs horpadt orrát a szoba túlsó sarka felől. A harmadik pedig; feltépődik az éjszaka A felkészülési idő öt perc, és maga az improvizáció ne legyen hosszabb egy percnél. Szöveges improvizációt kérek..