Vezetékes műsorterjesztés (Koaxiális előfizetői végződtetésű nagyfrekvenciás hálózaton) 2009Q4 Horváth László Horvath.d.laszlo@nmhh.hu 2010.09.21
TÉMAKÖRÖK 1. Fogalom meghatározások 03-06. 2. Előfizetők száma 07-16. 3. Vezetékes műsorelosztó hálózatok települési lefedettsége 17-18. 4. Tematikus lefedettségi térképek 19-24. 5. Hálózati infrastruktúra 25-29. 6. Hálózatok sávszélessége 30-34. 7. Fejállomások jellemzői 35-38. 8. Területi adatok 39-50.
Fogalom meghatározások Csak adatátviteli fejállomásnak - elsősorban azokat a fejállomásokat nevezzük, ahol az internet- és telefonszolgáltatásra alkalmas fejállomási berendezések a TV fejállomással nem azonos telephelyen vannak. Biztonsági fejállomás - Az üzemi fejállomás kiesése esetén annak teljes funkcióját ellátni képes fejegység. Csillagpontos házhálózati rendszer az egyes hálózati végpontok a házhálózat átadási pontjához önálló áramköri elemen keresztül kapcsolódnak DVB-C Nagyfrekvenciás, koaxiális előfizetői végződtetésű hálózaton belüli digitális televízió-jelátvitel
Fogalom meghatározások Házhálózat az egy épületen belül kiépített hálózati végpontok és az ezeket a hálózat bemenete(i)vel (átadási pont) összekötő kábelek, valamint a házban elhelyezett erősítők együttese HFC hálózat - az a hálózat, amelyben a törzshálózat optikai kábelvezetésű Homes passed (lefedettség) Hozzáférési ponttal lefedett háztartások a háztartások százalékában Penetráció A kábeltelevízió előfizetők száma a háztartások százalékában Soros házhálózat az egyes kiépített hozzáférési pontok felfűzötten és nem önálló hálózati elemen keresztül csatlakoznak a hálózathoz
Fogalom meghatározások Struktúra nélküli (strukturálatlan) hálózat - az a hálózat, ahol az elosztó hálózati síkok valamelyike hiányzik. Strukturált hálózat - Hálózati síkonként (törzs, vonal, bekötő, ház)- elkülönülten kiépített hálózat. Települési ellátottság adott településen van-e kiépítve KTV hálózat (igen ellátott, nem ellátatlan) Törzshálózat az a hálózati sík, amely az egymástól nagyobb távolságra, vagy különböző településeken fekvő vonalhálózatokhoz juttatja el a műsorjeleket Triple play egy hálózaton megvalósított három szolgáltatás (kép (ált. televízió), hang (telefon, ált. VoIP), adat (Internet) Vonalhálózat egy közigazgatási határon belül, egymáshoz közel elhelyezkedő épületek házhálózatainak bemenetét, vagy közvetlenül a vevőkészülék bemenetét műsorjellel ellátó hálózati sík Üzemi fejállomás - a TV műsor vételére alkalmas tetőantennával és hozzá tartozó vevőberendezésekkel ellátott központi egység. Üzemi jelszolgáltató fejállomás - alatt egy másik szolgáltatótól vásárolt fejállomási jelfolyam programcsomagjainak fogadására képes egységet értjük, ami analóg és digitális egyaránt lehet.
Fogalom meghatározások Strukturált hálózat felépítése
2. Előfizetők száma 2. 1 TV előfizetők összesen - Idősoros adatok 2006-2009 A kábeles televízióra előfizetők száma évek óta stagnál. A tapasztalt kismértékű ingadozás ellenére a platform előfizetőinek a száma 2.100.000 körüli értéken mozog. 2 200 000 Vezetékes műsorterjesztésre előfizetők száma Koax, HFC hálózaton 2006Q4-2009Q4 2 050 000 1 900 000 2 124 386 2 078 575 2 167 969 2 102 161 1 750 000 1 600 000 1 450 000 1 300 000 1 150 000 1 000 000 2006Q4 2007Q4 2008Q4 2009Q4
2. Előfizetők száma 2. 2 TV előfizetők összesen - Digitális TV előfizetők számának változása 2007-2009 Koaxiális előfizetői végződtetésű hálózat esetében - jelenleg még - digitális TV műsorterjesztés alatt a DVB-C technológiát értjük. A technológia fejlődése trendszerűnek mondhatóan évi 120-140 ezer előfizetővel növekszik. Digitális KTV előfizetők növekedése 2007Q4-2008Q4 2 500 000 KTV összes Digitális 2 000 000 2 078 575 2 078 575 2 078 575 1 500 000 1 000 000 500 000 0 327 474 204 769 68 083 2007Q4 2008Q4 2009Q4
2. Előfizetők száma 2. 3 Szolgáltatások idősoros összevetése 2006-2009 A TV előfizetők esetében figyelmen kívül hagyva az 1-2%-os ingadozást - már elmondható, hogy a stagnálás állapotába került a koaxiális végződtetésű hálózat. Ugyanakkor az internet és telefon szolgáltatás fokozatos növekedést mutat, de ez elmondható a komplex (TV, telefon, internet szolgáltatások kombinációja) szolgáltatásokról is. A hálózati képességek hatékony kihasználása mellett megjelenő - új és komplex - szolgáltatások növelik a hálózati platform és szolgáltatás fenntarthatóságát.
2. Előfizetők száma 2. 4 Kábelnet (Docsis)- Internet előfizetők 2006-2009 A Docsis alapú kábelnet előfizetők száma - a kiélezett technológiai verseny ellenére is még mindig növekedést mutat, melynek következtében túllépte a 800 ezres határt és ezzel átvette a vezetést a DSL technológiától. Igaz, a lendület már megtört, de még nem érte el a technológia és a hálózat sem a teljesítőképességének a határait. A teljes digitalizáció (analóg sávszélességek felszabadulása), valamint a Docsis 3 bevezetése még további lehetőségeket kínál a hálózati platform számára.
2. Előfizetők száma 2. 5 Telefon előfizetőinek száma 2006-2009 A koaxiális végződtetésű hálózati platformon telefont használó előfizetők számának növekedése egyértelmű trendszerű növekedést mutat. Itt mindenféleképpen meg kell jegyezni, hogy az előfizetők száma 5-10%-al magasabb is lehet, mert az adatok nem tartalmazzák a külsős a hálózaton csak telefon szolgáltatást végző néhányszolgáltató adatait.
2. Előfizetők száma 2. 6 TV nélküli internet koaxiális és HFC hálózaton 2007-2009 10-15 éve még az építendő vezetékes hálózatot a tervezett szolgáltatási cél szerint címkéztünk fel (pld. KTV hálózat, telefonhálózat..). Az elnevezések egyaránt utaltak a vezetékre, a technológiára és a szolgáltatásra is. Napjainkban viszont a technológiák, szolgáltatások és hálózatok konvergenciájának lehetünk a szemtanúi. A hagyományos értelemben vett műsorterjesztő hálózatok (KTV) - a hálózati képességek jobb kihasználása mellett- alkalmassá váltak az információs társadalmi szolgáltatások széleskörű átvitelére. A tradicionálisan egyirányú átvitelt a kétirányú adatátviteli képességek váltották fel. Az így rendelkezésre álló képességeket - ötvözve a digitális technológiával - a szolgáltatások együttes kiszolgálását lehetővé tevő új hálózati kapacitások és funkciók jelentek meg. Mi sem bizonyítja ezt jobban annál, hogy az egyik legnépszerűbb infokommunikációs szolgáltatást (internet) a TV előfizetők 10%-nak megfelelő előfizető veszi a TV szolgáltatástól függetlenül igénybe és további 28% kér a TV mellé internetet is. 350 000 TV nélküli internet Magyarországon 2006-2009 300 000 250 000 200 000 247 328 296 829 207 639 150 000 100 000 50 000 0 2007Q4 2008Q4 2009Q4
2. Előfizetők száma 2. 7 TV nélküli telefon 2007-2009 Az internethez hasonlóan a TV szolgáltatás nélküli telefonhasználat is jellemző a hálózaton. Ez is bizonyítja, hogy a tradicionális hálózati modell (egy hálózat=egy szolgáltatás) már megkopott. 60 000 TV nélküli telefon Magyarországon 2006-2009 50 000 50 743 40 000 42 623 30 000 20 000 29 207 10 000 0 2007Q4 2008Q4 2009Q4
2. Előfizetők száma 2. 8 Komplex csomagok (TV+Internet) előfizetők száma A komplex szolgáltatás igénybevételének fejlődése több aspektusból is bemutatásra kerül, ezen a grafikonon a TV+internet szolgáltatás előfizetőinek alakulása kísérhető figyelemmel idősorosan. Az évi közel 80.000-es előfizetőszám növekedés (24%) tartható fejlődési ütemnek látszik. A TV és az internet kapcsolata egyértelmű összefüggést mutat. Ez azzal magyarázható, hogy az infokommunikáció világában már mindkét szolgáltatás alapszolgáltatásnak minősül. 450 000 TV +internet 2007-2009 400 000 350 000 401 145 300 000 324 829 250 000 200 000 253 295 150 000 100 000 50 000 0 2007Q4 2008Q4 2009Q4
2. Előfizetők száma 2. 9 Komplex csomagok (TV+Telefon) előfizetők 2007-2009 A komplex szolgáltatás másik csoportja a TV és a telefon szolgáltatás egyidejű igénybevétele ugyanazon a hálózaton. Itt látható, hogy a komplexitás már nem ezt a csoportot célozza meg. Az éves növekedés alig éri el a 8,5%-ot, ellentétben az internet+tv csoporttal, amely 24%-os. Talán ez azzal magyarázható, hogy a hármasból (TV, telefon, internet) a telefon az, amely nagyfokú mobilitása révén már a háztartások alapkellékévé vált. 140 000 120 000 100 000 TV +telefon 2007-2009 106 158 115 390 80 000 60 000 78 907 40 000 20 000 0 2007Q4 2008Q4 2009Q4
2. Előfizetők száma 2. 10 Komplex csomagok (triple play) előfizetők száma 2007-2009 A komplex felhasználás legdinamikusabban fejlődő csoportja a triple play (TV+telefon+internet) igénybevétele. Az éves változás 30%-os, amely elmarad az előző évi fejlődéstől, de figyelembe véve az internet megtorpanását a növekedés biztató a komplex csomagot kínáló szolgáltatók számára. Itt is megjegyezzük, hogy a komplexitás csak a hálózaton belüli szolgáltatásokra utal, a triple play szolgáltatás két különböző hálózaton is megvalósulhat.
3. Vezetékes műsorelosztó hálózatok települési lefedettsége 3. 1 Koaxiális, HFC hálózatok települési lefedettsége, kiépítettség Vezetékes műsorterjesztésre alkalmas HFC vagy koaxiális hálózat a települések 69%-án (2190 településen) kiépített. Az elosztóhálózati lefedettség - a 2190 településen belül - igen magas (átlag 96%-os) értéket képvisel, amely alapján elmondható, hogy a lakosság 88,6%-a igény esetén eléri ezt a szolgáltatást. A még (koax,-hfc hálózattal) ellátatlan 962 településen a lakosság 8%-a él. A hálózati platform település szintű terjedése folyamtosan lassul, 2009. évben 70 új településenépültki KTVhálózat, ami a településilefedettségbenmindösszesen 2%-os növekedésteredményezett.
3. Vezetékes műsorelosztó hálózatok települési lefedettsége 3. 2 Koaxiális, HFC hálózatok települési lefedettség-térkép
4. Tematikus lefedettségi térképek 4. 1 Elosztóhálózati lefedettség A koax-hfc elosztóhálózatok többségében - 1509 hálózatban (59%) és 1180 településen (54%) - már a vegyes (optika-koaxiális) kiépítési mód a jellemző. A nagyvárosi környezetben a HFC (optikai törzshálózat a településen belül is), míg a kisebb települések esetében a körzethálózati (települések között optika) HFC kialakítás terjedt el. A kiépített hozzáférési pontokra vetítve a HFC kiépítettség aránya már 90%-os. A hozzáférési pontok magas száma alapján mondhatnánk azt is, hogy eltűntek a tisztán koaxiális hálózatok, de ez a valóságban csak a nagyobb népsűrűségű települések kiépített végpontjaira igaz (1010 településen még tisztán koaxiális hálózat van).
4. Tematikus lefedettségi térképek 4. 2 Digitális TV műsorelosztás 705 magyarországi településen (a lefedett települések 32%-án) van olyan koaxiális és vagy HFC hálózat, ahol a digitális televízió jelelosztást nagyfrekvenciás hozzáférési platformon, azaz DVB-C technológián valósítják meg.
4. Tematikus lefedettségi térképek 4. 3 Triple play szolgáltatás (Koax-HFC hálózaton) A triple play szolgáltatás (TV, telefon, internet együtt) a bemutatott településekkel ellentétben több településen is megvalósulhat, de a felmérés csak a koaxiális előfizetői végződtetésű hálózati kapcsolatra terjedt ki. A térkép egy meghatározott hálózati szegmens vonatkozásában ad információt, de a hálózat és szolgáltatás függetlensége következtében a triple play szolgáltatás több különálló hálózaton is jelen lehet. (pld. LAN ethernet, DSL)
4. Tematikus lefedettségi térképek 4. 4 Visszirányú kiépítettség, lefedettség A visszirányúsított KTV hálózattal rendelkező települések 82%-ban adatátviteli szolgáltatások (internet, telefon) nyújtása is megvalósul. A hálózat-korszerűsítés az esetek többségében két lépcsős. Először a visszirányúsítás valósul meg, majd ezt követően az adatátviteli berendezések (fejállomási és előfizetői) beszerzése és a szolgáltatás meghirdetése. Ennek megfelelően a visszirányúsítás ésa képességek realizálása között akár 1-2 évcsúszás is előfordulhat.
4. Tematikus lefedettségi térképek 4. 5 Internet szolgáltatás Internet szolgáltatás a hálózattal lefedett települések 68%-ban van. Elmondható, hogy a koax-hfc hálózat fenntarthatósága és gazdaságos működtetése szempontjából az internet szolgáltatás nyújtása már szinte elengedhetetlen követelmény. A Docsis alapú technológiaa szélessávú internetelérésvezető tehnológiaiplatformjávánőtte ki magát.
4. Tematikus lefedettségi térképek 4. 6 Telefon szolgáltatás A hálózati képességek szempontjából megközelítve a települési lefedettséget elmondható, hogy ha egy hálózat internetre alkalmas, akkor alkalmas a beszéd alapú szolgáltatások nyújtására is. Az, hogy a szolgáltatás terjedése mégis elmarad az internettől talán azzal magyarázható, hogy a telefonszolgáltatások elérhetősége (elsősorban a mobiltelefonoknak köszönhetően) már mindenki számára biztosított. Piacralépés csak kockázatos árverseny mellett biztosítható, amely a beruházások hosszúlefolyású megtérülését eredményezheti.
5. Hálózati infrastruktúra 5. 1 Elosztóhálózatok száma Az elosztóhálózat a koax-hfc hálózati kiépítés törzs és vonali szakasza, amely struktúrájában eltérő is lehet. A 2008-2009-es időszak egyik üzenete a modernizáció és a strukturáltságra való törekvés. A két időszak összevetéséből (HFC: 1430 ->1509; koax: 1029->1056) levonható következtetések is egyérelműen ezt az irányvonalat mutatják. Az új hálózatok korszerűek és strukturáltságukra jellemző a törzshálózati szakaszban alkalmazott optikai kábel.
5. Hálózati infrastruktúra 5. 2 Elosztóhálózatok települési lefedettsége 2009 végén Vezetékes műsorterjesztési céllal 2190 magyarországi településen épült ki koax-hfc hálózat. mutatja, hogy egy adott településen több különböző struktúráltságú hálózat is megtalálható. A hálózatok sokrétegűségét
5. Hálózati infrastruktúra 5. 3 Kiéptett hozzáférési pontok változása 2008-2009 Az optikai kapcsolatot is tartalmazó hozáférések számának növekedése a hálózatkorszerűsítések egyik fő mutatószáma. 2009- ben mintegy 350.000-el nőtt a hibridelosztóhálózatokhoz tartozó hozzáférések száma. KTV Elosztóhálózat (Kiépített hozzáférési pontok számában 2009Q4) 3 500 000 3 000 000 2 500 000 2 699 519 3 047 505 2 000 000 1 500 000 1 000 000 500 000 358 683 346 547 0 Kiépített hozzáférési pontok száma 2008 Kiépített hozzáférési pontok száma 2009 Az elosztóhálózatban optika is van Az elosztóhálózat tisztán koaxiális kiépítésű
5. Hálózati infrastruktúra 5. 4 Házhálózatok kiépítése a hálózatok száma alapján A házhálózati kiépítésben egy határozott strukturális átalakítás folyik. A csillagpontos és vegyes hálózatok száma évről-évre növekszik, miközben a soros hálózatok száma csökken. A változás elsősorban az ügyfél kizárólagosságát biztosító technológia elterjedésének köszönhető. Az új házhálózatok már kizárólag csillagpontos technológiával épülnek. Jelenleg a hálózatok 88,4%- a csillagpontos, 6,1%-a vegyes, míg 5,5%-a soros kiépítésű. 2500 Hálózatkiépítés- Házhálózati csoportok 2009Q4 2000 1500 1000 2267 500 0 140 158 Csillagpontos Soros Vegyes
5. Hálózati infrastruktúra 5. 5 Visszirányúsítás a hálózatokban A hálózatok visszirányúsítása továbbra is folytatódik, 2009 végére már 2004 hálózat alkalmas a visszirányú kommunikációra, ami 183-altöbb mint az előző évben. A kiépített hozzáférési pontok vonatkozásában ez 175.000 végpontot jelent. 2 500 Visszirányú hálózatok számának változása [2008-2009] visszirányú 2 000 1 500 1 000 500 0 1 821 2 004 2008 év 2009 év 3 500 000 3 000 000 2 500 000 Visszirányú kiépített hozzáférési pontok változása [2008-2009] visszirányú hozzáférési pontok száma 2 000 000 1 500 000 1 000 000 2 805 445 2 974 506 500 000 0 2008 év 2009 év
6. Hálózatok sávszélessége (analóg frekvenciaátviteli képesség) 6. 1 Frekvenciaátvitel a hálózatok és hozzáférések arányában A frekvenciatviteli képességet két jellemző mutató szerint is vizsgálhatjuk, az egyik a kiépített hálózatok száma, míg a másik a kiéptett hozzáférési pontok száma. A kétféle megközelítésnek a terület alapú elterjedtség meghatározásában van jelentősége. A terület alapú modernizációnak a célja az, hogy minden magyarországi település rendelkezzen korszerű építőelmekből álló hálózattal. Hálózatok száma - Sávszélesség 2009Q4 50,00% 45,00% 40,00% 35,00% 30,00% 25,00% 20,00% 15,00% 10,00% 5,00% 0,00% 46,8% 18,3% 13,2% 15,9% 2,9% 2,3% 0,5% 300 MHz 450 MHz 550 MHz 600 MHz 750 MHz 860 MHz 1000 MHz
6. Hálózatok sávszélessége (analóg frekvenciaátviteli képesség) 6. 2 Frekvenciaátvitel a kiépített hozzáférési pontok száma alapján A hálózatok kiépített hozzáférési pontjai ezzel együtt maga hálózat - átviteli sávszélesség tekintetében jellemzően a fenti három (600 MHz, 750 MHz, 860 MHz) kategóriákban összpontosulnak. Mindez a hozzáférési pontok számára vetítve azt jelenti, hogy a 600 MHz feletti sávszélességű hozzáférési pontok száma, az összes előfizetői hozzáférési pontnak a 89 %-át teszi ki. Érdekesség, hogy a 300 MHz sávszélességű hálózatok amely a hálózatok 13,2 %-át képviseli a hozzáférések 2,3%-val rendelkeznek.
6. Hálózatok sávszélessége (analóg frekvenciaátviteli képesség) 6. 3 Frekvenciaátvitel és az elosztóhálózati kiépítés jellemzői Általános értelemben is elmondható, hogy a magasabb többségére jellemző tulajdonság. sávszélesség kiépítési struktúrától függetlenül is a hálózatok
6. Hálózatok sávszélessége (analóg frekvenciaátviteli képesség) 6. 4 Frekvenciaátvitel és a házhálózati kiépítés összefüggései (csillagpontos)
6. Hálózatok sávszélessége (analóg frekvenciaátviteli képesség) 6. 5 Frekvenciaátvitel és a házhálózati kiépítés összefüggései (soros, vegyes) 140 120 123 Soros házhálózati kiépítés - Sávszélesség (Hálózatok száma 2009Q4) 25000 Soros házhálózati kiépítés - Sávszélesség (Kiépített hozzáférések 2009Q4) 100 20000 80 60 40 15000 10000 20428 20 0 4 1 8 0 4 0 5000 0 627 294 801 0 545 0 300 MHz 450 MHz 550 MHz 600 MHz 750 MHz 860 MHz 1000 MHz 300 MHz 450 MHz 550 MHz 600 MHz 750 MHz 860 MHz 1000 MHz 70 60 59 Vegyes házhálózati kiépítés - Sávszélesség (Hálózatok száma 2009Q4) 100000 Vegyes házhálózati kiépítés - Sávszélesség (Kiépített hozzáférések 2009Q4) 50 40 30 20 10 0 9 1 21 300 MHz 450 MHz 550 MHz 600 MHz 750 MHz 860 MHz 1000 MHz 38 30 0 80000 60000 40000 20000 0 21659 3964 890 14469 7561 85958 300 MHz 450 MHz 550 MHz 600 MHz 750 MHz 860 MHz 1000 MHz 0
7. Fejállomás 7. 1 Fejállomások száma, típusa 2008-2009 A települési hálózatok egy közös fejállomáshoz történő összekapcsolása 2009-ben sem állt meg. Annak ellenére, hogy az ellátott települések száma 2008 és 2009 között 70 településsel növekedett, a fejállomások száma 143-el csökkent. Ez a folyamat nagymértékben hozzájárul a kisebb települések hálózatainak korszerűsítéséhez, az új szolgáltatások (telefon, internet) bevezetéséhez. A kapcsoltot a kisebb hozzáféréssel (jellemzően a kis lélekszámú települések hálózatai) rendelkező hálózatok közös menedzselhetősége és ezáltal gazdaságosabb működtetése jelenti. 1400 1200 1000 Fejállomás 2008Q4 Fejállomás 2009Q4 Fejállomások száma, típusa 2008Q4, 2009Q4 1293 1162 800 600 400 200 0 86 68 2 0 3 7 Biztonsági Üzemi jelszolgáltató Csak adatátviteli Üzemi
7. Fejállomás 7. 2 Üzemi fejállomások funkciói A fejállomások funkcióinak vizsgálata elsősorban a kisebb települési hálózatok esetében bír jelentőséggel. A nagyobb regionális kiterjedésű HFC hálózatok esetében a fejállomási funkciókat (Analóg, Digitális TV, internet, telefon, HDTV) több egymástól különböző helyen is gond nélkül megvalósíthatja a hálózat üzemeltetője. Az analóg vagy akár a digitális TV vételi képesség a hálózat jellegéből következtében alapkövetelmény, de a HDTV vagy az adatátvitel képessége már mindenféleképpen a korszerű többfunkciós fejállomások jellemzője.
7. Fejállomás 7. 3 Üzemi fejállomások képességei Az üzemi fejállomások funkcionalitására jellemző képességek statisztikai kimutatásának célja, hogy a hagyományos értelemben vett fejállomások multifunkcionális képességét bemutassa. A fejállomások számára vetített adatoknak mindig területi jelentőségevan. Az 597 csak analóg fejállomásközel 597 olyantelpüléstjelent, ahol csak az alapfunkcióérhető el.
7. Fejállomás 7. 4 Fejállomások vételi adatai Korunk mottója a digitalizáció, amelynek fejállomási szintű helyzetét statisztikailag is bemutatva - a három (M1, RTL Klub, TV2) magyarországi földi (digitál/analóg) sugárzású TV adón - igen vegyes kép fogad. A kiépített hozzáférési pontokra vetített kép 50%-os, míg a fejállomások számának vonatkozásában ez az érték alig 5% körüli. 1200 Analóg, digitális fejállomások száma (M1, RTL Klub, TV2) 1150 1100 42 22 54 46 16 17 Digitális 1050 Analóg+digitális 1000 Csak analóg 950 900 1110 1099 1106 Analóg, digitális fejállomások - kiépített hozzáférések száma (M1, RTL Klub, TV2) 850 800 M1 RTL Klub TV2 100% 90% 80% 70% 1 056 229 1 268 619 1 225 761 60% 50% 40% 30% 20% 606 986 369 290 431 706 1 736 277 1 761 583 1 742 025 Digitális Analóg+digitális Csak analóg 10% 0% M1 RTL Klub TV2
8. Területi jellemzők 8. 1 Régió TV előfizetők
8. Területi jellemzők 8. 2 Régió KTV penetráió vátozása 2006-2009 Régió Háztartási penetráció 2006 Háztartási penetráció 2007 Háztartási penetráció 2008 Háztartási penetráció 2009 Észak-Alföld 35% 34% 37% 36% Dél-Alföld 47% 46% 50% 49% Észak-Magyarország 47% 43% 47% 45% Dél-Dunántúl 57% 55% 55% 54% Közép-Magyarország 64% 65% 66% 64% Közép-Dunántúl 64% 59% 64% 63% Nyugat-Dunántúl 68% 67% 68% 66% Országos 55% 54% 56% 54%
8. Területi jellemzők 8. 3 Régió Műsorterjesztés digitalizációja Az analóg televízió műsorterjesztés még mindig domináns a magyarországi KTV hálózatokban. A műsorok hálózaton belüli digitalizációja és ezzel együtt az értéknövelt szolgáltatások nyújtása nem minden régióban hasonló sebességgel terjed. A legnagyobb digitális penetrációval a Közép-Magyarország régió rendelkezik (14,4%), és itt is a legnagyobb a növekedés üteme.
8. Területi jellemzők 8. 4 Régió Visszirány
8. Területi jellemzők 8. 5 Régió Internet
8. Területi jellemzők 8. 6 Régió Telefon
8. Területi jellemzők 8. 7 Megye TV előfizetők
8. Területi jellemzők 8. 8 Megye Penetráió
8. Területi jellemzők 8. 9 Megye Műsorterjesztés digitalizációja
8. Területi jellemzők 8. 10 Megye Internet 35,0% Megye - KTV internet háztartási penetráció [2009Q4] 30,0% 25,0% 20,0% 15,0% 10,0% 5,0% 0,0% 13,9% 15,1% 15,1% 15,3% 15,6% 16,6% 17,6% 17,6% 17,7% 18,0% 18,4% 19,1% 19,9% 20,4% 22,1% 22,6% 22,9% 26,4% 28,6% 29,5%
8. Területi jellemzők 8. 11 Megye Telefon
8. Területi jellemzők 8. 12 Megye Visszirány Megye - Visszirányú hálózatok száma [2009Q4] Visszirányú hálózatok száma Nem visszirányú hálózatok száma 100% 90% 80% 5 6 7 7 9 10 12 15 16 19 23 23 28 34 37 43 53 60 74 85 70% 60% 50% 40% 30% 53 59 108 111 63 74 112 95 91 53 113 125 57 79 107 108 104 189 109 194 20% 10% 0%