Éves tájékoztató a Központi Hitelinformációs Rendszerről 2011 Készítette a BISZ Zrt. 2012. május www.bisz.hu
Tartalomjegyzék 1. Bevezető... 4 1.1. KHR Mit takar az elnevezés?... 4 1.2. Ki kerül kapcsolatba a KHR-rel?... 4 1.3. Mire használják fel a KHR-ből nyert információkat a referenciaadat-szolgáltatók?... 5 1.4. Történet... 5 1.5. Mit tárol a KHR?... 5 1.5.1. Lakossági Alrendszer... 5 1.5.2. Vállalkozási Alrendszer... 6 1.6. Miért készült ez a beszámoló?... 6 1.7. A KHR jövője... 7 2. KHR működése... 8 2.1. Vállalkozási alrendszer... 8 2.1.1. A KHR-ben tárolt vállalkozói hitelszerződések száma... 8 2.1.2. Fennálló szerződéssel rendelkező gazdasági társaságok száma... 8 2.1.3. A referenciaadat-szolgáltatóknak továbbított vállalkozási hiteljelentések száma... 9 2.2. Lakossági alrendszer... 10 2.2.1. A referenciaadat-szolgáltatóknak szolgáltatott személyi hiteljelentések száma... 10 3. Hitelfelvételek száma, nagyságrendje... 11 3.1. Vállalkozási alrendszer... 11 3.1.1. Új vállalkozási hitelszerződések száma... 11 3.1.2. Fennálló hitelszerződések szerződéses összegeinek megoszlása a szerződés futamideje szerint... 11 3.1.3. Fennálló hitelszerződések szerződéses összegeinek megoszlása a szerződés típusa szerint... 12 3.1.4. Fennálló hitelszerződések szerződéses összegeinek megoszlása devizanem szerint... 12 4. Szerződéses kötelezettségek teljesítése, eladósodás alakulása... 13 4.1. Vállalkozási alrendszer... 13 4.1.1. Késedelmes hitelállomány megoszlása a késedelem kora szerint... 13 4.1.2. Késedelmes állomány megoszlása hitelösszeg nagysága szerint... 13 4.1.3. Késedelmes állomány megoszlása devizanem szerint... 14 4.2. Lakossági alrendszer... 15 4.2.1. Lakossági mulasztások darabszáma (havi változás)... 15 2 / 17
4.2.2. Nyilvántartott természetes személyek számának alakulása (havi változás)... 15 4.2.3. Lakossági mulasztások darabszáma (éves változás)... 16 4.2.4. Nyilvántartott természetes személyek számának alakulása (éves változás)... 16 4.2.5. Új mulasztások száma... 17 4.2.6. Megszűnt mulasztások megoszlása a megszűnés módja szerint... 17 3 / 17
Bevezető 1. Bevezető 1.1. KHR Mit takar az elnevezés? A Központi Hitelinformációs Rendszer (röviden KHR) több mint 15 éves múltra tekint vissza, és fontos eleme a magyar hitelezésnek. A KHR célja a hitelképesség megalapozottabb megítélése, valamint a felelős hitelezés feltételei teljesítésének és a hitelezési kockázat csökkentésének előmozdítása az adósok és a referenciaadat-szolgáltatók biztonságának érdekében. Működését legnagyobb mértékben a 2011. évi CXXII. a központi hitelinformációs rendszerről szóló törvény (Khrtv.) határozza meg. (A vonatkozó jogszabályok teljes listája megtalálható BISZ Zrt. honlapján. www.bisz.hu) A Khrtv. rendelkezik a rendszerben tárolható adatok köréről, azok tárolási idejéről, a rendszerhez kötelezően csatlakozó referenciaadat-szolgáltatók köréről, az ügyfélvédelemről és jogorvoslatról, illetve a KHR-t működtető vállalkozásról. A rendszer működtetését a kezdetektől a BISZ Központi Hitelinformációs Zrt. (illetve jogelődje) végzi. A BISZ Zrt. feladata a hazai pénzügyi szektor szereplőinek megbízható, naprakész hitelinformációval történő ellátása a prudens hitelezés érdekében. 1.2. Ki kerül kapcsolatba a KHR-rel? A KHR rendszer működése alapvetően három szereplői kört érint, amelyek a következők: a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás: BISZ Zrt. biztosítja a rendszer biztonságos működését és a biztonságos hozzáférést a törvényi szabályozásnak megfelelően. referenciaadat-szolgáltatók: tipikusan hitelezéssel vagy hitel jellegű termékek, illetve szolgáltatások nyújtásával foglalkozó hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások. A referenciaadat-szolgáltatók jogosultak és kötelesek a KHR adatbázisból információk lekérdezésére, valamint az adatok feltöltésére. Ide tartozhatnak a bankok, takarékszövetkezetek, lízingcégek, személyi kölcsön vagy áruhitel, lakáshitel nyújtására szakosodott cégek, és további pénzügyi vállalkozások. Nem csatlakozhatnak olyan intézmények, mint a NAV (korábban APEH), minisztériumok, önkormányzatok, közüzemi és telekommunikációs szolgáltatók, civil szervezetek. nyilvántartott személyek: természetes személyek és vállalkozások, akiknek a Khrtv. által meghatározott adatait a referenciaadat-szolgáltatók a KHR rendszerbe továbbítják. 4 / 17
Bevezető 1.3. Mire használják fel a KHR-ből nyert információkat a referenciaadatszolgáltatók? A KHR rendszerben nyilvántartott információkhoz a KHR-t felhasználó referenciaadatszolgáltatók a törvényben pontosan meghatározott módon és céloknak megfelelően férhetnek hozzá. A hitelintézetek a KHR adatait a hitelbírálati folyamat során használják fel. Amennyiben valaki hitelkérelemmel, finanszírozási igénnyel fordul hozzájuk, a bírálati folyamat során felmérik a kérelmező hitelképességét. A hitelbírálati folyamat célja annak megállapítása, hogy az ügyfél milyen összegű hitelt lesz képes nagy biztonsággal visszafizetni. A hitelbírálati folyamat során a hitelintézet számos információt bekér az ügyféltől, valamint különféle forrásokból további információkat is gyűjt, hogy minél pontosabb képet alkosson az ügyfél hitel-visszafizetési képességéről. A referenciaadat-szolgáltatók számára ilyen, kiemelten fontos információforrás a KHR nyilvántartás is. 1.4. Történet A Központi Hitelinformációs Rendszer (KHR, korábbi nevén BAR) 1995-ben kezdte meg működését. A rendszer célja kezdetben a vállalkozási hitelszerződések nyilvántartása volt, amely később kiegészült a lakossági mulasztások nyilvántartásával. 1996 közepére az összes bank, takarék- és hitelszövetkezet hozzáfért a szolgáltatáshoz, majd később megnyílt az út egyéb pénzügyi intézmények csatlakozása számára is. Az évek során a KHR további nyilvántartásokkal egészült ki, amelyek különféle mulasztások és visszaélések adatait rögzítik. 2011 novemberében hatályba lépett a Khr tv., melynek értelmében létrejöhetett a teljes listás lakossági hitelnyilvántartás azáltal, hogy a teljes lakossági szerződésállományt kötelezően rögzíteni kell a KHR-be. 1.5. Mit tárol a KHR? A KHR tartalmaz adatokat a vállalkozási és a lakossági ügyfelekről egyaránt. A tárolt adatok köre sokszor bővült az évek során. 1.5.1. Lakossági Alrendszer A KHR Lakossági Alrendszere azon természetes személyekről tartalmaz információkat, akik hitel- vagy hiteljellegű szerződést kötöttek, vagy valamilyen, a vonatkozó törvényben meghatározott mulasztást, visszaélést, csalást követtek el. A KHR Lakossági Alrendszere mind a pozitív hiteladatokat és hiteltörténetet, mind pedig negatív információkat (mulasztások, visszaélések, csalások) képes rögzíteni. A KHR segítségével a referenciaadat-szolgáltatók pontosabban fel tudják mérni ügyfeleik hitelképességét, lehetővé téve, hogy kedvezőbb ajánlatokat biztosítsanak, valamint a felelős hitelezés jegyében elkerüljék a fizetésképtelen, vagy túlzottan eladósodott ügyfeleknek való hitelnyújtást, ami az ügyfél hosszú távú érdekeit is szolgálja. A Lakossági Alrendszer nyilvántartásai az alábbi adatokat tartalmazzák: Hitelszerződések nyilvántartása 5 / 17
Bevezető Hitelmulasztásokra vonatkozó információk Bankkártya-visszaélések adatai Csalás miatt elutasított hitelkérelmek nyilvántartása Az ügyfél nyilatkozatával meghatározhatja, hogy a rögzített hiteladatok a referenciaadatszolgáltatók számára lekérdezhetőek-e a hitelbírálat során, vagy pedig nem, valamint azt is megszabhatja, hogy a szerződés lezárását követően az információk további öt évig szerepeljenek-e a KHR-ben, vagy pedig törlésre kerüljenek. Az ügyfél hozzájárulása (vagy adott esetben a hozzájárulás megtagadása) nem befolyásolja a negatív hiteladatok lekérdezhetőségét, kizárólag azon szerződéseket érinti, amelyekhez nem tartozik hitelmulasztás. 1.5.2. Vállalkozási Alrendszer A KHR Vállalkozási Alrendszere a referenciaadat-szolgáltatók vállalkozási ügyfeleinek KHR hatálya alá tartozó adatait tartalmazza. A Vállalkozási Alrendszer nyilvántartásai az alábbi adatokat tartalmazzák: Hitelszerződésekről (és egyéb KHR hatálya alá tartozó finanszírozási szerződésekről) szóló információk Hitelkésedelmek információi Fizetésképtelenségre (bankszámla sorbaállásokra) vonatkozó információk Bankkártya elfogadással kapcsolatos visszaélések A KHR Vállalkozási Alrendszer a vállalkozások összes fennálló, és elévülési időn belüli megszűnt szerződésének adatait kezeli. A nyilvántartott adatokhoz a referenciaadatszolgáltatók az ügyfél külön hozzájárulása nélkül hozzáférhetnek. 1.6. Miért készült ez a beszámoló? Jelen beszámoló elkészítésével BISZ Zrt. eleget tesz a Khrtv. 3. (4)-es bekezdésének, mely szerint A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás évente tájékoztatást készít a KHR működéséről, illetve a KHR-ben kezelt adatok alapján a hitelfelvételek számáról, nagyságrendjéről, a szerződéses kötelezettségek teljesítéséről, valamint az eladósodás alakulásáról. E tájékoztatást a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás évente honlapján közzéteszi A dokumentum bemutatja a 2011-es évre vonatkozóan a vállalkozási hitelszerződések és a lakossági hitelmulasztások tekintetében a tárolt adatok alakulását hónapról hónapra (esetenként a két év végi állapotot), így az Olvasó képet kaphat a hazai hitelpiac előző évi alakulásáról. Kiemeljük, hogy a teljes lakossági hitelnyilvántartás 2012-ben kezdte meg működését, így a 2011-es évről készült tájékoztató a lakossági hitelezés tekintetében csak a negatív adóslista adatait tartalmazza. Azon adatsoroknál, ahol ez releváns, ezt feltüntettük. 6 / 17
Bevezető 1.7. A KHR jövője A KHR használhatóságát illetően hatalmas lépcsőfok volt a teljes listás lakossági hitelnyilvántartás bevezetése (2011. évi CXXII. törvény a központi hitelinformációs rendszerről). Bár a lakossági hitelszerződések ősfeltöltése egyszeri tevékenység, mégis a KHR szolgáltatás történelmének legnagyobb adathalmazát mozgatta meg rövid idő alatt, komoly terhelésnek kitéve mind a hitelintézeti szektort, mind BISZ Zrt.-t. A hatalmas adatmennyiség rövid idő alatt történő feldolgozása rendkívüli feladat volt, viszont az eredmény sem mindennapi, egy olyan hitelnyilvántartás jött létre, amely adattartalmában azonos egy évtizedek óta töltött lakossági hitel adatbázissal. A teljes lakossági hitelnyilvántartás ősfeltöltésének befejezése 2012-ben valósul meg, ezért a lakossági pozitív hitelszerződésekről a következő éves tájékoztatónkban adunk bővebb információkat, ezzel még pontosabb képet adva a lakossági hitelek számáról, és volumenéről, valamint a szerződéses kötelezettségek teljesítéséről. 7 / 17
KHR Működése 2. KHR működése 2.1. Vállalkozási alrendszer 2.1.1. A KHR-ben tárolt vállalkozói hitelszerződések száma 1 800 Megszűnt hitelszerződések Fennálló hitelszerződések 1 374 1 367 1 365 1 364 1 361 1 359 1 358 1 361 1 357 1 350 1 345 1 341 1 200 ezer db 967 966 966 965 965 965 965 964 962 959 955 952 600 407 401 399 399 396 394 392 397 396 392 391 389 0 2011 végén a KHR-ben tárolt 1341 ezer vállalkozói szerződésből 952 ezer darab volt megszűnt és 389 ezer darab volt fennálló szerződés. A megszűnt szerződések száma 1%-kal, míg a fennálló szerződések száma 7%-kal csökkent, ez a megegyezik az elmúlt három évben tapasztaltakkal. 2.1.2. Fennálló szerződéssel rendelkező gazdasági társaságok száma 175 174 174 173 ezer db 173 172 171 172 172 171 171 171 173 172 172 172 171 170 A nyilvántartott vállalkozások száma csökkenő tendenciát mutat, az év végén 171 ezer vállalkozás rendelkezett fennálló hitelszerződéssel, amely visszaesés 2010 vége óta. 8 / 17
KHR Működése 2.1.3. A referenciaadat-szolgáltatóknak továbbított vállalkozási hiteljelentések száma 80 ezer db 70 60 50 40 43 47 60 49 62 55 48 49 49 45 50 40 30 20 10 0 A 2011-es év a vállalkozói hiteljelentések tekintetében aktív időszaknak mondható, az év során közel 600 ezer hiteljelentést szolgáltattunk, amely 8%-os növekedést jelent a 2010-es évhez képest. 9 / 17
KHR Működése 2.2. Lakossági alrendszer 2.2.1. A referenciaadat-szolgáltatóknak szolgáltatott személyi hiteljelentések száma 600 500 ezer db 400 300 283 328 302 332 379 250 267 298 279 310 319 200 192 100 0 2011 folyamán 3,5 millió személyi hiteljelentést szolgáltattunk a KHR lakossági alrendszeréből, ami 9%-kal marad el az előző évi szinttől és körülbelül 30%-kal kevesebb, mint a 2008-as, válság előtti érték. 10 / 17
Hitelfelvételek száma, nagyságrendje 3. Hitelfelvételek száma, nagyságrendje 3.1. Vállalkozási alrendszer 3.1.1. Új vállalkozási hitelszerződések száma 14 12 10 8 9 10 12 12 11 11 12 10 10 10 11 ezer db 8 6 4 2 0 Csökkent az újonnan rögzített vállalkozói hitelszerződések száma, 2011-ben 127 ezer új szerződést regisztráltak, ez 4,3%-os elmaradás a 2010-es értékhez képest. 3.1.2. Fennálló hitelszerződések szerződéses összegeinek megoszlása a szerződés futamideje szerint 2010. december 31. milliárd Ft 8 381; 48% 0-1 év 2011. december 31. milliárd Ft 9 088; 49% 1-2 év 2-5 év 4 821; 27% 1 475; 8% 5+ év 2 986; 17% 5 274; 28% 1 296; 7% 2 916; 16% A szerződéses állomány futamidő szerinti százalékos megoszlása megközelítőleg nem változott a 2011-es év folyamán, a legjelentősebb részt az 5 éven túli, a legkisebb szeletet pedig az 1 és 2 év közötti futamidővel rendelkező szerződések képviselik. 11 / 17
Hitelfelvételek száma, nagyságrendje 3.1.3. Fennálló hitelszerződések szerződéses összegeinek megoszlása a szerződés típusa szerint 2010. december 31. milliárd Ft 11 896; 69% 2011. december 31. milliárd Ft 12 815; 70% Hitel Bankgarancia Egyéb 1 543; 9% 2 686; 15% 1 224; 7% Lízing 1 509; 8% 2 711; 15% 1 254; 7% A klasszikus hiteltermékek aránya két százalékponttal 69%-ra nőtt, a lízing mind nominálisan, mind pedig arányait tekintve csökkent, részesedése a portfolión belül immár alig haladja meg a 8%-ot. Ettől eltekintve a típus szerinti megoszlás állandónak tekinthető. 3.1.4. Fennálló hitelszerződések szerződéses összegeinek megoszlása devizanem szerint 2010. december 31. milliárd Ft 9 325; 53% 2011. december 31. milliárd Ft 8 685; 47% 297; 2% 2 093; 12% HUF EUR 780; 4% CHF USD 2 165; 5 914; 33% 12% 6 897; 37% Az év végére a hazai fizetőeszköz portfolión belüli aránya nem érte el a 47%-ot. A svájci frank alapú állomány eredeti devizanemben kifejezve 10% körüli nagyságrendben csökkent, míg az euró esetében enyhe reálnövekedés volt tapasztalható az év során. A dollár állományok forintban kifejezve több mint a két és félszeresére nőttek egy év alatt. 12 / 17
Szerződéses kötelezettségek teljesítése, eladósodás alakulása 4. Szerződéses kötelezettségek teljesítése, eladósodás alakulása 4.1. Vállalkozási alrendszer 4.1.1. Késedelmes hitelállomány megoszlása a késedelem kora szerint 12% 10% 8% 6% 360+ 180-360 90-180 30-90 8,08% 8,26% 8,26% 7,60% 3,36% 3,50% 3,64% 3,77% 9,27% 3,94% 9,02% 4,26% 8,79% 4,59% 9,07% 4,62% 8,76% 4,78% 9,48% 5,45% 10,78% 10,27% 5,22% 5,48% 4% 2% 0% 1,98% 2,23% 1,60% 1,71% 1,99% 1,70% 1,67% 2,23% 1,90% 2,25% 1,85% 1,88% 1,21% 1,51% 1,38% 1,28% 0,88% 1,38% 1,62% 1,06% 1,38% 1,05% 1,02% 0,93% 2,37% 0,95% 1,47% 1,54% 1,82% 2,20% 1,20% 1,39% 0,92% 1,15% 1,11% 1,21% A késedelmes vállalkozási hitelek aránya az év utolsó negyedévében elérte a 10%-ot, ami jelentős növekedést jelent, ezen belül is az éven túli késedelmek aránya a legnagyobb. Az új (30-90 napos) késedelmek is jelentős százalékot képviselnek. 4.1.2. Késedelmes állomány lomány megoszlása hitelösszeg nagysága szerint 2010. december 31. milliárd Ft 475; 33% 0-100M 2011. december 31. milliárd Ft 660; 35% 314; 22% 0.1-1Mrd 341; 18% 1-10Mrd 130; 9% 10Mrd+ 515; 36% 227; 12% 667; 35% Az év során az állomány szinte minden méret szerinti szegmensében növekedtek a késedelmek. Legkisebb mértékben a legalacsonyabb, 100 millió forint alatti szegmensben volt növekedés. 13 / 17
Szerződéses kötelezettségek teljesítése, eladósodás alakulása 4.1.3. Késedelmes állomány megoszlása devizanem szerint 2010. december 31. milliárd Ft 2011. december 31. milliárd Ft 578; 40% 432; 30% HUF EUR 708; 36% 647; 33% CHF 1; 0% 423; 30% USD 6; 0% 609; 31% 2011 során a svájci frank alapú késedelmek növekedtek a leglátványosabban, ennek ellenére még mindig a forint késedelmek képviselik a legnagyobb arányt. 14 / 17
Szerződéses kötelezettségek teljesítése, eladósodás alakulása 4.2. Lakossági alrendszer 4.2.1. Lakossági mulasztások darabszáma (havi változás) 2 000 1 500 1 786 1 791 379 383 Lezárt mulasztások Élő mulasztások 1 569 1 578 1 609 1 620 1 643 1 663 1 675 1 684 1 698 1 704 143 144 148 147 146 142 142 143 142 137 ezer db 1 000 1 407 1 408 1 426 1 435 1 461 1 473 1 497 1 521 1 533 1 541 1 557 1 567 500 0 Az élő mulasztások száma az év végén megközelítette az 1,6 millió darabot, a növekedés üteme lelassult 2011-ben a korábbiakhoz képest, de a 2011-es záró érték még így is közel 13%-kal haladta meg az előző év végi szintet. A lezárt mulasztások számában tapasztalható visszaesés a fentebb említett törvényváltozásnak köszönhető. 4.2.2. Nyilvántartott természetes személyek számának alakulása (havi változás) 1 200 1 000 800 936 939 161 162 Élő mulasztással rendelkezik Élő mulasztással nem rendelkezik 848 852 866 871 882 891 896 900 907 910 64 64 66 65 65 64 64 64 64 61 ezer fő 600 400 775 777 784 788 800 806 817 826 832 836 843 849 200 - A nyilvántartott természetes személyek számában az év közbeni visszaesés a KHR működését akkor szabályozó Hpt. változásának tudható be, azonban március óta számuk folyamatosan újra növekszik. 2011 végén 910 ezer természetes személy szerepelt a KHR-ben, amely 7%-os növekedést jelent márciushoz képest. Fontos megemlíteni, hogy a hatályos jogszabályok értelmében még nem működött teljes listás rendszer, tehát csak a fizetési elmaradással (mulasztással) rendelkező magánszemélyeket tárolta a KHR! 15 / 17
Szerződéses kötelezettségek teljesítése, eladósodás alakulása 4.2.3. Lakossági mulasztások darabszáma (éves változás) 2 000 1 800 1 600 Fennálló mulasztások Lezárt mulasztások 1 399 1 767 374 1 704 137 1 400 ezer db 1 200 1 000 800 600 400 200-354 1 000 727 330 1 567 548 1 392 294 1 044 267 669 433 281 2006 2007 2008 2009 2010 2011 Az élő lakossági mulasztások száma egyértelműen növekvő tendenciát mutat az elmúlt 5 év tekintetében, 2011 decemberében több mint ötször annyi élő mulasztást tárolt a KHR, mint 2006 végén. 2009-ben volt a legnagyobb a növekmény, ekkor 375 ezerrel nőtt az élő mulasztások száma. A lezárt mulasztások nem gyarapodtak ilyen mértékben, ráadásul a 2011. márciusi törvényváltozás miatt számuk vissza is esett. 4.2.4. Nyilvántartott természetes személyek számának alakulása (éves változás) 1 000 929 910 900 800 Élő mulasztással rendelkezik Élő mulasztással nem rendelkezik 789 161 61 700 618 167 ezer fő 600 500 400 395 486 197 204 768 849 300 193 622 200 100 203 290 414-2006 2007 2008 2009 2010 2011 A nyilvántartott természetes személyek száma a mulasztásokkal párhuzamosan növekedett az elmúlt években. 2011 végén több mint 900 ezer személy adatait tárolta a KHR, ebből 849 ezernek volt élő mulasztása, csak alig több mint 60 ezer személynek volt kizárólag lezárt mulasztása. Fontos megemlíteni, hogy a hatályos jogszabályok értelmében még nem működött teljes listás rendszer, tehát csak a fizetési elmaradással (mulasztással) rendelkező magánszemélyeket tárolta a KHR! 16 / 17
Szerződéses kötelezettségek teljesítése, eladósodás alakulása 4.2.5. Új mulasztások száma 50 40 38 33 35 ezer db 30 24 27 29 23 25 26 26 23 20 18 10 0 A mulasztások növekedési üteme 2011-ben jelentősen visszaesett, 2010-ben 469 ezer, 2011- ben már csak 328 ezer új mulasztást regisztráltak. 4.2.6. Megszűnt mulasztások megoszlása a megszűnés módja szerint 75% 2011. december 31. darab Az ügyfél rendezte Veszteségként leírva Megegyezéssel megszűnt Szerződésmódosítás Más személy rendezte 0% 1% 1% 4% 8% 11% Fedezet igénybe vétele Új hitelszerződéssel rendezve 2010 végén még 374 ezer, 2011 végén már csak 136 ezer megszűnt mulasztást tárolt a KHR. A csökkenés a KHR működését akkor szabályozó Hpt. márciusi változásának tulajdonítható. A 2011. december 31-én tárolt mulasztások háromnegyedében az ügyfél saját maga rendezte az elmaradását. 17 / 17