Agrár- Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány A Vidékfejlesztési Minisztérium kezdeményezésére az elemi károk sújtotta agrárvállalkozások megsegítése érdekében az agrárium finanszírozásában érdekelt bankok és az Agrár- Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány részvételével augusztus folyamán több egyeztetésre került sor. A megbeszéléseken felmerült igénynek megfelelően az Alapítvány az érintett bankok részvételével munkacsoportot hozott létre a finanszírozási lehetőségek áttekintésére és megoldási javaslatok kidolgozására. A munkacsoport által kidolgozott javaslatok melyet együttes álláspontként az Alapítvány a Vidékfejlesztési Minisztérium számára is eljuttat nem csak a kárt szenvedett vállalkozások finanszírozását segíthetnék, hanem hosszabb távon is javíthatnának az agrárvállalkozások helyzetén. A helyzet értékelése alapján látszik, hogy az elemi kárt szenvedett vállalkozások megsegítéséhez szükség lenne külön rendeletben szabályozott forgóeszköz hiteltermék létrehozására a korábbi években alkalmazott hasonló célú konstrukciók tapasztalatainak figyelembe vételével. A bankok az egyeztetéseken hangoztatták, hogy új hitelforrást kizárólag a kockázatviselés megosztásával tudnak kihelyezni. Erre megfelelő megoldást jelent az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány kötelezően előírt kezességvállalása. A kárt szenvedett vállalkozások hiteleihez kapcsolódó intézményi kezesség mögötti 70%-os költségvetési viszontgarancia 85%-ra emelése pedig nagymértékben javítaná a pénzügyi intézmények finanszírozási hajlandóságát. Kiemelten fontos lenne új támogatási jogcímek bevezetése az agrárvállalkozások finanszírozása során, hiszen a jelenleg szinte kizárólagosan alkalmazott agrár de minimis jogcím korlátozza a leginkább a támogatást igénylők finanszírozási lehetőségeit. 2010. szeptember 24-től az alapítók döntései alapján a szervezet folyamatban lévő ekvivalens pénzügyi vállalkozássá válása miatt az Alapítvány kuratóriuma 8 fősre bővült. A Kuratórium elnöke három éves időtartamra Pongrácz István kaposvári vállalkozó lett. A vezető testület tagjává választották az Alapítvány részéről dr. Herczegh András koordinációs és fejlesztési igazgatót, akit egyúttal ügyvezető igazgató-helyettessé neveztek ki. Az Alapítvány másik ügyvezető igazgatóhelyettese dr. Péli István kockázatkezelési igazgató lett. litvániai ülése Az Európai Garanciaszervezetek Szövetségének (AECM) Agrár Munkacsoportja 2010. szeptember 9-én Litvánia fővárosában, Vilniusban tartotta meg soros ülését. Az Alapítvány, valamint a litván, a román, az olasz és a portugál társszervezet részvételével tartott rendezvényen folytatódott az 1
agrárfinanszírozásban tapasztalt nehézségek, anomáliák feltárása és az ezekre adandó megoldási javaslatok kidolgozása. A munkacsoport ülésén nagy hangsúlyt kapott, hogy az agrárfinanszírozás hatékonyabbá tétele érdekében elengedhetetlen a szigorú európai uniós támogatási szabályok felülvizsgálata, a különböző finanszírozási formákhoz kapcsolódó támogatási jogcímek összehangolása, az adminisztrációs terhek csökkentése, valamint a feleslegesen túlbonyolított eljárások egyszerűsítése. A résztvevők kiemelten fontosnak tartják álláspontjuk Európai Bizottság számára történő eljuttatását, ezért egy komplett javaslatcsomag összeállításáról döntöttek. A javaslatcsomag szövegének kialakítása folyamatban van, az egyeztetési eljárást követően annak véglegesítésére a soron következő munkacsoport ülésen kerül sor. Kaposváron is bemutatkozott Az Agrár- Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány kiállítóként részt vett Bábolnai Nemzetközi Gazdanapokon és a Kaposvári Állattenyésztési Napokon is. Az érdeklődők számára személyes konzultációra is lehetőség nyílt a kezességi termékről és a tanácsadási szolgáltatásokról. A Bábolnai Nemzetközi Gazdanapok kiállítás ebben az évben mintegy 10 ezer négyzetméteren, közel 170 kiállítóval, négy napon keresztül várta a szakmai és az érdeklődő közönséget. A kiállítás ideje alatt közel nyolcezer ember látogatott Bábolnára. A Kaposvári Állattenyésztési Napokon mintegy 40 hektáron 200 kiállítót és közel 1.000 állatot láthatott három napon keresztül a Kaposvárra érkező közönség. Gazdaságfejlesztési Operatív Program 2010-2.1.1/A jelű támogatási konstrukció a nem közép-magyarországi régióban levő mikro- és kisvállalkozások technológiai fejlesztését célozza. Az igényelhető támogatás összege legalább 1, legfeljebb 20 millió forint. A támogatás - attól függően, hogy milyen fejlettségi szintű kistérségben valósul meg a fejlesztés - az összes elszámolható költség 30-50 százaléka lehet. A pályázatok benyújtása legkésőbb 2010. december 31-éig lehetséges. Az előbbi GOP-os támogatási konstrukció tükörpályázata a Közép-Magyarországi Operatív Program KMOP-2010-1.2.1/A jelű támogatási kiírása a közép-magyarországi régióban található mikro- és kisvállalkozások technológia fejlesztésére hivatott. Az elnyerhető támogatás mértéke az összes elszámolható költség maximum 30 százaléka. Az elnyert támogatás 1 és 20 millió forint között lehet. A pályázatok benyújtása legkésőbb 2010. október 4-ig lehetséges. 2
A Gazdaságfejlesztési Operatív Programban meghirdetésre került GOP-2.1.1/B jelű pályázat a mikro-, kis- és középvállalkozások komplex vállalati technológia fejlesztésének támogatását célozza. A támogatás lehetséges mértéke az elszámolható költségek 30-40 százaléka. Az elnyerhető támogatási összeg a 20-150 millió forint. A pályázatok benyújtása 2010. október 15-ig lehetséges. 2010-2.1.1/C Komplex vállalati technológia fejlesztés című pályázati kiírás célja, hogy támogatást nyújtson a magyar vállalkozásoknak ahhoz, hogy meglévő termelőkapacitásuk fejlesztésével, vagy új tevékenységek indításával stabilizálhassák a helyüket a válság után újrarendeződött piacokon; növeljék az árbevételüket és exportteljesítményüket; egyúttal megrendeléseikkel segítsék mindebben a beszállítói körükben tevékenykedő vállalkozásokat is. A támogatás mértéke a vállalkozás méretétől függ: a mikro-, kis- és középvállalkozások az összes elszámolható költség legfeljebb 40 százalékát, a nagyvállalkozások legfeljebb 30 százalékát nyerhetik el. A támogatási konstrukció keretében minimum 150, maximum 400 millió forint igényelhető. A központi régión kívüli hat magyarországi régióban megvalósítandó fejlesztések támogatására 2010. október 29-ig nyújthatók be pályázatok. 2.1.2 jelű kiírása a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben kívánja segíteni a komplex technológiafejlesztési beruházásokat. Erre a pályázati konstrukcióra nagyvállalatok is pályázhatnak. A támogatás mértéke az elszámolható költségek 50 százaléka lehet. Az elnyerhető támogatási összeg minimum 20, legfeljebb 500 millió forint. A pályázatok benyújtása 2010. december 31-ig lehetséges. Agrártámogatás A Magyar Közlönyben megjelent vidékfejlesztési miniszteri rendelet szerint 2010. október 16-tól 2011. április 30-ig lehet támogatást igényelni a borászati gépek és az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból. Csak olyan gépekre kérhető támogatás, amelyeket kifizetett a tulajdonossá vált bortermelő, a lízingelt gépre nem jár támogatás. A szubvenció mértéke a mikro-, kis- és közepes vállalkozások esetében a gép nettó vételárának 30 százaléka, a nagyvállalatok esetében pedig 20 százaléka. Az egy kérelmező által igényelhető támogatási összeg legalább egy, legfeljebb négyszázmillió forint lehet. A támogatás feltétele, hogy a kedvezményezett öt évig rendeltetésszerűen használja a gépet, nem adhatja el, és nem adhatja bérbe. Az igényléseket a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz (MVH) kell benyújtani. Az MVH a beérkezés sorrendjében bírálja el a támogatási kérelmeket, de előtte a helyszínen ellenőrzi a megvett gépeket. 3
gazdák a SAPS előleget A vihar okozta belvíz-, illetve árvízkárokra tekintettel a Vidékfejlesztési Minisztérium a nyár folyamán benyújtotta az EU Bizottságához az egységes területalapú támogatás (SAPS), valamint a különleges tejtámogatás előlegfizetésére vonatkozó beadványát. A magyar agrárminiszter 2010. július 12-én Brüsszelben, a Mezőgazdasági és Halászati Miniszterek Tanácsülésén kérte az EU mezőgazdasági minisztereit, hogy támogassák a Bizottsághoz benyújtott SAPS előlegfizetésre vonatkozó magyar kérelmet, mivel Magyarországon a természeti csapások miatt kritikus helyzet alakult ki, és a termelők súlyos károkat szenvedtek. 2010. szeptember közepén Brüsszelben elfogadták a fenti kérelmet. Így a gazdák már ez év október 16-ától megkaphatják a jövő évre szóló egységes terület alapú támogatások 50 százalékát, ami mintegy 124 milliárd forintot jelent. SAPS előlegként legfeljebb 86 euró hektáronkénti támogatásban részesülhetnek a gazdák, amely mintegy 24 350 Ft/ha támogatást jelent. Az új jogcímként, az idén először bevezetett különleges tejtámogatás 50 százalékos előlege 23,1 millió euró, azaz kb. 6,5 milliárd forint, amely tejkilogrammonként 4,5-5,0 forintot tesz ki. Az előleg kifizetését azoknak a tagállamoknak engedélyezte az Európai Unió Közvetlen Támogatások Irányító Bizottsága, amelyek rendkívüli eseményre hivatkozva, megfelelő érvanyaggal alátámasztva nyújtottak be kérelmet. A Bizottság az idén nem adott ki általános, mind a 27 tagállamra kiterjedő, előlegfizetési felhatalmazást, ami akár 80 százalékos előleg kifizetését is lehetővé tette volna. Ezért most a 73/2009./EK tanácsi rendelet vonatkozó pontját kellett alkalmazni. A jogszabály értelmében, ha nem minden tagállam kér és kap támogatást, akkor maximálisan 50 százalékos előlegfizetés engedélyezhető, ezért Magyarország az idén mind az SAPS előlegnél, mind a különleges tejtámogatásnál a maximális 50 százalékos előlegfizetésre kapott engedélyt. Hazánkon kívül Belgium, Franciaország, Görögország, Olaszország, Írország, Lettország, Litvánia Spanyolország és Románia jutott előlegfizetési lehetőséghez. Finanszírozás A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint, a hazai vállalkozások egészét tekintve, a cégek az idei év első hét hónapjában nettó hiteltörlesztők voltak: több kölcsönt fizettek vissza, mint amennyit felvettek. Ennek tudható be, hogy a vállalatok hitelállománya 2010. január és 2010. július között közel 150 milliárd forinttal csökkent. a vállalkozások egészére jellemzőtől eltérő képet mutat. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeltének (PSZÁF) adatai szerint a KKV-k az idei első félévben 1689 milliárd forintnyi hitelt vettek fel. Ez mintegy másfélszerese a tavalyi első félévi értéknek. Ekképp a KKV-k teljes hitelállománya 135 milliárd forintos növekedést mutat 2009 végéhez képest. Az mindenképpen biztató, hogy az adatok tanúsága szerint a bankok nem zárkóznak el a mikro-, kis- és 4
közepes vállalkozások hitelezésétől, noha azok finanszírozási helyzete összességében nem javult. A kihelyezett hitelekben a rövid távú kis összegű hitelek száma és értéke emelkedett. Ez azt mutatja, hogy a vállalatok leginkább napi működésüket fedezik hitelből, míg beruházási és innovációs célú hitelért sokkal ritkábban folyamodnak. Európai Unió A Közös Agrárpolitika (KAP) 2013 utáni cseréltek eszmét 2010. szeptember közepén a 27 uniós tagország tárcavezetői a belga elnökség által rendezett informális tanácsülésen. A tagállamok között egyetértés alakult ki abban, hogy egy erős közös agrárpolitikára a jövőben is szükség van. Abban is konszenzus volt, hogy a mezőgazdasági politikának miközben stabil jövedelmet kell biztosítania az agrártermelőknek, és hozzá kell járulnia a vidék népességmegtartásához, egyúttal alkalmazkodnia kell a változó piaci viszonyokhoz is. Az informális tanácsülésen élénk visszhangot keltett a néhány nappal korábban közzétett közös német-francia álláspont a KAP. Ez a dokumentum nem tesz említést a közös agrárpolitika akárcsak részleges nemzeti hatáskörbe vonásáról sem (korábban Berlin számára nem volt idegen ez az elképzelés). Az is figyelemre érdemes, hogy a francia fél a korábbi álláspontjával ellentétben már kész lenne elfogadni a közvetlen agrártámogatások jelenleginél kiegyensúlyozottabb rendszerét. A hazai érdekeknek megfelelően a tanácsülés magyar résztvevői kifejtették azt a véleményüket, hogy a magyar gazdák jövedelmének jelentős hányadát kitevő közvetlen jövedelemtámogatások összegének 2013, vagyis a jelenlegi pénzügyi időszak után sem szabad csökkennie. Az uniós agrárköltségvetés forrásainak más célokra és területekre való átcsoportosítását sem tartják célszerűnek, miközben azért is síkra szálltak, hogy az agrárpolitika vidékfejlesztési pillére is megkapja azokat a forrásokat, amelyeket eddig élvezett. További információkért látogassa meg weboldalunkat, vagy keressen meg bennünket a lenti elérhetőségek bármelyikén. Kezesség Zöld szám: 80 203 760; Fax: 36 1 474 5075 E-mail: office@avhga.hu Tanácsadás Kék szám: 40 200 770; Fax: 36 1 373 9455 E-mail: tanacsadas@avhakft.hu www.avhga.hu 5