EURÓPAI PARLAMENT 2004 Külügyi Bizottság 2009 2008/2003(INI) 31.1.2008 JELENTÉSTERVEZET az európai biztonsági stratégia és az EBVP végrehajtásáról (2008/2003(INI)) Külügyi Bizottság Előadó: Helmut Kuhne PR\705441.doc PE400.569v01-00
PR_INI TARTALOMJEGYZÉK Oldal AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY...3 INDOKOLÁS...12 PE400.569v01-00 2/15 PR\705441.doc
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY az európai biztonsági stratégia és az EBVP végrehajtásáról (2008/2003(INI)) Az Európai Parlament, tekintettel az Európai Tanács által 2003. december 12-én elfogadott európai biztonsági stratégiára (ESS), tekintettel a 2007. december 13-án Lisszabonban aláírt Lisszaboni Szerződésre, tekintettel a 2007. december 14-i Európai Tanács következtetéseire, tekintettel a 2007. június 18-i és december 11-i Európai Tanács elnökségének az európai biztonsági és védelmi politikáról (EBVP) szóló jelentéseire, tekintettel az EU védelmi és fejlesztési minisztereinek 2007. november 19. és 20. közt megrendezett együttes ülésére, tekintettel az Európai Unió Tanácsának 2007. november 19. és 20. közt megrendezett ülésén hozott, a biztonságról és fejlesztésről, valamint az EBVP-ről szóló következtetéseire, tekintettel az emberi biztonsággal foglalkozó munkacsoport 2007. november 8-án közzétett madridi jelentésére, tekintettel az európai biztonsági stratégiáról szóló, 2005. április 14-i állásfoglalására 1, tekintettel az európai biztonsági stratégiának az EBVP összefüggésében történő végrehajtásáról szóló 2006. november 16-i állásfoglalására 2, tekintettel a Csádban és a Közép-afrikai Köztársaságban végrehajtott EBVP-műveletről szóló 2007. szeptember 27-i állásfoglalására 3, tekintettel eljárási szabályzata 45. cikkére, tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére (A6-0000/2008), Általános észrevételek A. mivel 2007-ben és 2008. elején a Tanács jelentős operatív döntéseket hozott az EBVP és az európai biztonsági stratégia területén, többek közt: a. EBVP rendőri misszió végrehajtása Afganisztánban (EUROPOL Afganisztán); 1 HL C 33 E., 2006.2.9., 580. o. 2 HL C 314 E., 2006.12.21., 334. o. 3 Elfogadott szövegek, P6_TA(2007)0419. PR\705441.doc 3/15 PE400.569v01-00
b. határozat EBVP katonai művelet megindításáról Csádban és a Közép-afrikai Köztársaságban; c. a Boszniában állomásozó EUFOR Althea csapatok átszervezése és csökkentése; d. egy koszovói polgári EBVP-misszió előkészítése; e. a Bissau-guineai Köztársaságban kialakított biztonsági szektor reformját célzó misszió előkészítése; B. mivel 2007-ben és 2008 elején az EBVP-képességek és az európai biztonsági stratégia végrehajtása területén további előrelépésekre került sor, többek közt: a. az új 2010-es Legfőbb Polgári Cél elfogadása; b. a Polgári Tervezési és Végrehajtási Szolgálat (CPCC) a Tanács titkárságán belüli létrehozása; c. az EU műveleti központjának működőképessé válása; d. a teljes műveleti képesség elérése: két EBVP katonai művelet egyidejű és gyors végrehajtása a harci egységek bevetésével; C. mivel 2007-ben és 2008. elején ismételten hiányosságok merültek fel az EBVP területén és az európai biztonsági stratégia végrehajtásában, többek közt: a. az Európai Parlament által 2000 óta kért európai polgári védelmi erő, és a 2004-es cunami katasztrófa óta a bizottsági és tanácsi dokumentumokban többször említett polgári védelmi és humanitárius segélynyújtási képességek hiánya; b. késedelmes teljesítés és emelkedő költségek az égetően szükséges nagy távolságra történő légi szállítási képesség Airbus A400M katonai szállító légi jármű tekintetében; c. egyenlőtlenségek a tagállami hozzájárulások terén, különösen a polgári EBVPmissziókban való részvételt illetően, ezáltal korlátozva az EU válságkezelési képességét; d. nehézségek az afganisztáni misszóhoz szükséges megfelelő számú rendőr toborzása tekintetében, a jelöltek biztonsággal kapcsolatos aggodalmai és a visszatértük után számukra kínálkozó egyéni karrierlehetőségek hiánya miatt; e. késedelmek a Csádban és a Közép-afrikai Köztársaságban indítandó EBVP-misszió megindításában a haderő létrehozásával foglalkozó konferenciák sikertelenségének következtében, különös tekintettel a helikopterek hiányára; PE400.569v01-00 4/15 PR\705441.doc
f. a KFOR és az esetleges jövőbeli EBVP-misszió koszovói, illetve az EUPOL és az ISAF afganisztáni tevékenységének összehangolására irányuló, az EU és a NATO közti technikai megállapodás aláírásának a török vétó miatti elmaradása; D. mivel a Lisszaboni Szerződés jelentős újításokat vezet be az EBVP terén; 1. megerősíti a Parlament korábbi, az európai biztonsági stratégiára és az EBVP-re vonatkozó állásfoglalásainak következtetéseit, ezért ezeket nem tartja szükségesnek megismételni ebben az állásfoglalásban; A Lisszaboni Szerződés 2. üdvözli a Lisszaboni Szerződés aláírását, amely jelentős újításokat vezet be az EBVP területén, különösen a közös kül- és biztonságpolitika főképviselője hivatalának megerősítésével, az Európai Külügyi Cselekvési Szolgálat létrehozásával, egy kölcsönös védelmi segítségnyújtási cikk és szolidarítási záradék beiktatásával, valamint a védelmi területen kialakított strukturált együttműködés megteremtésével; ösztönzi a tagállamokat a Lisszaboni Szerződés mielőbbi ratifikálására; úgy véli, hogy az Európai Parlamentnek és a nemzeti parlamenteknek közösen kellene megvitatniuk ezeket az újításokat; rámutat, hogy a jelenlegi Szerződés értelmében a Parlament felelősségei változatlanok, és minden újítás végrehajtását nyomon fogja követni; 3. kéri az érintett tagállamokat, hogy a Lisszaboni Szerződés értelmében vonják be az állandó strukturált együttműködésbe az olyan már működő többnemzetiségű erőket, mint a Eurocorps, a Eurofor, a Euromarfor, az európai csendőrerők, a spanyol-olasz kétéltű haderő, a European Air Group, az európai légi koordinációs sejt Eindhovenben, az athéni többnemzetiségű vízi szállítási koordinációs központ (AMSCC), valamint minden, az EBVP műveletek céljára szolgáló haderőt és struktúrát; Az európai biztonsági stratégia felmérése és kiegészítése 4. felszólítja a főképviselőt, hogy egy fehér könyvben készítsen felmérést az európai biztonsági stratégia végrehajtása terén 2003 óta tett előrelépésekről és hiányosságokról, beleértve az EBVP-műveletekből tanultakat is; a biztonság külső és belső aspektusai közti kapcsolatot (a terrorizmus elleni küzdelem); a határok és a létfontosságú infrastruktúrák védelmét, beleértve az internetes támadások elleni védelmet is; az energiaellátás biztonságának szavatolását, mint a polgári erőfeszítések, a gazdaság, technika és diplomácia előtt álló kihívást; a megoldatlan regionális vitákat az EU szomszédos országaiban, pl. Transznisztria, Abházia, Dél-Oszétia és Nagorno-Karabak; a humanitárius és biztonsági kihívásokat az afrikai kontinensen; valamint az éghajlatváltozás és egyéb természeti katasztrófák polgári védelemre és emberi biztonságra vonatkozó következményeit; 5. felszólítja a főkpviselőt, hogy a fehér könyvben tegyen olyan javaslatokat az európai biztonsági stratégia javítására és kiegészítésére, mint például a közös európai biztonsági érdekek és az EBVP-missziók megindításához szükséges feltételek meghatározása; továbbá felszólítja, hogy határozzon meg új célkitűzéseket a polgári és katonai képességek vonatkozásában (beleértve a parancsnoklás és ellenőrzés struktúráit, valamint a válságkezelésben részt vállaló valamennyi európai szereplő szállítását az PR\705441.doc 5/15 PE400.569v01-00
EBVP vagy katasztrófa-elhárítás céljából), valamint hogy mérlegelje a Lisszaboni Szerződés EBVP-vel kapcsolatos következményeit, illetve az új EU-NATO partnerség kialakítására irányuló javaslatot; 6. úgy véli, hogy egy ilyen fehér könyvnek kell képeznie egy szélesebb körű nyilvános politikai vita alapját; hangsúlyozza, hogy az európai biztonsági stratégia jövőbeli értékelését az összes uniós intézmény köztük az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek nagymértékű bevonásával kell elvégezni; Polgári válságkezelés és polgári védelem 7. üdvözli a 2008. január 1-jén meghirdetett új, 2010-es Legfőbb Polgári Célt, amely figyelembe veszi a korábbi polgári EBVP-missziók tapasztalatait; 8. üdvözli a Polgári Tervezési és Végrehajtási Szolgálat (CPCC) a Tanács titkárságán belüli létrehozását, amely az EU műveleti főhadiszállásának polgári megfelelője lesz és segítséget illetve támogatást nyújt majd a polgári EBVP-missziók tervezéséhez és végrehajtásához, ezáltal megakadályozva az EU polgári missziók katonai parancsnoki lánc alá rendelését; felszólít ezen egyensúlynak a polgári és katonai sejt adminisztratív felépítésében és szerepében való megjelenítésére; 9. kéri a Tanácsot, hogy tekintettel az EUROPOL Afganisztán nem megfelelő tervezésére és kiküldésére, haladéktalanul bírálja felül a polgári EBVP-missziók döntési, finanszírozási és kiküldési gyakorlatát, és tegyen konkrét javaslatokat annak érdekében, hogy ilyen helyzetek a jövőben ne fordulhassanak elő; 10. elismeri a tagállamok arra irányuló erőfeszítéseit, hogy munkaerőt bocsássanak a polgári EBVP-missziók rendelkezésére a polgári védelem, az ellenőrzés, az EU különmegbízottjainak támogatása és a missziók támogatása területén; megjegyzi ugyanakkor, hogy a jogérvényesülés, a polgári igazgatás és a rendőri műveletek terén ismétlődő hiányosságok tapasztalhatók; 11. sürgeti a tagállamokat, hogy rendszeresen vizsgálják felül a polgári EBVP-missziókba küldhető állomány rendelkezésre állását, és utasítsák illetékes nemzeti hatóságaikat, hogy együttesen hozzanak létre a lehetséges hozzájárulásokra irányuló nemzeti cselekvési terveket, ahogy azt Finnországban teszik, beleértve az ilyen missziókban részt vállalók karrier-lehetőségeinek biztosítására szolgáló eljárások kialakítását; 12. rámutat arra, hogy nem veszik igénybe a polgári reagáló csoport (CRT) értékes eszközét, és sajnálatának ad hangot azzal kapcsolatban, hogy a CRT-szakértőket csaknem kizárólag egyéni alapon, nem pedig a korábbi terveknek megfelelően csapatban vetik be, amire ezeket a szakértőket kiképezték; 13. üdvözli a közösségi polgári védelmi mechanizmust létrehozó tanácsi határozat felülvizsgálatát és az új polgári védelmi pénzügyi eszközt, amelyet a polgári védelmi segítség mobilizálására és összehangolására alakítottak ki az EU-n belül vagy kívül támadó nagyobb vészhelyzetek esetére; PE400.569v01-00 6/15 PR\705441.doc
Emberi biztonság és a fejlesztési politika biztonsági dimenziója 14. úgy véli, hogy az emberi biztonság az európai biztonsági stratégia vezérlő elve, amely a védelem felelősségének elvével együtt határozott politikai útmutatást biztosít az EU számára az olyan esetekben, amikor arról kell dönteni, hogy szükség van-e beavatkozásra, valamint olyan erősen megalapozott politikai mandátummal ruházza fel, amely válsághelyzetben hatékony fellépést tesz lehetővé; 15. emlékezteti a Tanácsot arra a nemzetközi jog által előírt kötelezettségére, hogy gondoskodjon minden polgári és katonai alkalmazott teljes körű és a nemzetközi humanitárius normáknak megfelelő képzéséről, valamint a megfelelő útmutatások felülvizsgálatáról és továbbfejlesztéséről a mindenkori helyi lakosság, kultúra és a férfiak és nők közti egyenlőség tiszteletben tartása érdekében; 16. emlékeztet az emberi jogok és a nemek közti esélyegyenlőség általános érvényesítésének fontosságára, és több női pályázó kinevezésére szólít fel a KKBP/EBVP felső szintű vezetői álláshelyeire, beleértve az EU különmegbízotti pozícióit és az EBVP műveleteket általában; 17. felhívja a tagállamokat, hogy folytassák a repeszlövegek nemzetközi betiltására irányuló erőfeszítéseiket, és a fel nem robbant eszközök észlelésére és megsemmisítésére szolgáló új módszerek kifejlesztését; 18. úgy véli, hogy a leszerelésnek, a demobilizációnak és visszailleszkedésnek az EBVPműveletek szerves részét kell képezniük, és felszólítja a Tanácsot, hogy ahol csak lehetséges, tegye az EBVP műveletekre kiadott megbízás részévé a leszerelt fegyverek megsemmisítését vagy biztonságos tárolását a fegyverek törvénytelen átruházásának elkerülése érdekében, ahogy erre a NATO SFOR/EUFOR Althea misszió boszniai tapasztalatai tanítanak; 19. üdvözli az EU védelmi és fejlesztési minisztereinek 2007. november 19-én megrendezett, első együttes ülését, amely fontos lépés volt a fejlődő világ problémáinak számba vétele felé, ezáltal megerősítve az EU biztonsággal kapcsolatos rövid távú fellépéseinek és a fejlesztéssel kapcsolatos, az érintett országokra irányuló hosszú távú fellépéseinek koherenciáját és következetességét; Irán nukleáris programja 20. Tudomásul veszi az USA hírszerző szolgálatainak az iráni katonai és polgári nukleáris programokkal kapcsolatos leleplezéseit; ezeket a nyilatkozatokat az EU által nyomatékosan javasolt kétlépcsős megközelítés melletti érvnek tekinti, amelyet abból a célból alakítottak ki, hogy diplomáciai úton rávegyék Iránt a NAÜ rendelkezéseinek teljes körű betartására, és a polgári program katonai célokra történő lehetséges felhasználásáról történő hiteles és ellenőrizhető lemondásra; arra a következtetésre jut, hogy a NAÜ-vel való együttműködés múltbéli elmaradása megalapozza azt a gyanút, hogy Irán öt éven belül képes lesz nukleáris fegyverek építésére; arra az álláspontra helyezkedik, hogy negatív válasz esetén az egyetlen lehetséges kiutat az ösztönzők és ENSZ-szankciók kombinációja jelenti, és ezzel kizárja a katonai megoldás lehetőségét; PR\705441.doc 7/15 PE400.569v01-00
21. az Észak-Koreával folytatott tárgyalások sikerének tükrében felszólítja az Egyesült Államokat, hogy csatlakozzon az EU-3 országok Iránnal folytatott közvetlen tárgyalásaihoz, mivel az Egyesült Államok abban a helyzetben van, hogy további ösztönzőket, például biztonsági garanciákat kínálhat; Közlekedés, kommunikáció és hírszerzés 22. sajnálatának ad hangot a hosszú távú szállításra szolgáló A400M légi jármű késedelmes leszállításával és emelkedő költségeivel, valamint a rövid távú szállításra szolgáló működőképes helikopterek hiányával kapcsolatban; 23. támogatja az Európai Védelmi Ügynökség (EVÜ) stratégiai közlekedéssel kapcsolatos munkáját, és arra ösztönzi a tagállamokat, hogy tegyenek többet a hiányosságok kiküszöbölése érdekében; üdvözli az olyan átmeneti intézkedéseket, mint a SALIS (stratégiai légi szállításra szolgáló átmeneti megoldások), és sajnálja, hogy az összevonásra még nem dolgoztak ki operatív koncepciót; 24. üdvözli a nehéz terheket szállító helikopterekre vonatkozó francia-német projektet, ugyanakkor tisztában van a rendelkezésre álló és működőképes helikopterek hiányának összetett okaival, melyek nagyrészt a repülési órák és a karbantartás magas költségével kapcsolatosak; ezért sürgeti a tagállamokat, hogy vegyék tervbe a védelmi kiadások növelését a beszerzett helikopterek hatékony használata érdekében; 25. felszólítja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy folyamatosan tájékoztassák a Parlamentet a kulcsfontosságú területeken pl. helikopterek és orvosi támogatási csoportok mutatkozó képességbeli hiányosságok kezelésére irányuló mindenkori kezdeményezésekről, és tegyenek közös pénzügyi javaslatokat az ezen képességekhez humanitárius okokból vagy az EBVP céljait szolgáló hozzáférés garantálása érdekében; 26. üdvözli az EVÜ szoftver alapú rádiózásra irányuló projektjét, amely révén vészhelyzetben jobb minőségű kommunikáció biztosítható a polgári és katonai hatóságok között; 27. ösztönzi a tagállamokat, hogy osszák meg nagyobb mértékben az európai biztonsági stratégia által nem lefedett új fenyegetésekre pl. az energiaellátás biztonsága és az éghajlatváltozás biztonsági vonatkozású következményei vonatkozó bűnüldözési operatív információkat az EU Közös Helyzetelemző Központján keresztül; Katonai képességek 28. úgy véli, hogy a harci egységek olyan eszközt képeznek, amely segíti a tagállamokat fegyveres erőik átalakításában a kölcsönös átjárhatóság megerősítése és a közös védelmi stratégiai kultúra kialakítása érdekében; megjegyzi, hogy a harci egységek mindeddig (többek közt a szűken meghatározott bevetési feltételek miatt) nem kerültek bevetésre, és sajnálatának ad hangot azzal kapcsolatban, hogy a harci egység jelenlegi koncepciója ennek következtében nem oldotta meg a haderő adott műveletek céljára történő felállításának problémáját; PE400.569v01-00 8/15 PR\705441.doc
29. felszólítja a Tanácsot, hogy vizsgálja meg, hogyan lehetne javítani a haderő felállításának hatékonyságán, például a harci egység koncepciójának továbbfejlesztésével, melynek eredményeként megnövelnék az állandó közös EU munkacsoport létszámát, vagy a Legfőbb Polgári Cél keretén belül rendelkezésre álló képességek kiterjesztése révén, megteremtve egy adott misszióhoz szabott haderő gyors felállításának lehetőségét; 30. felszólít az EBVP katonai műveleteinek végrehajtását szolgáló állandó tervezési és műveleti képességnek az EU műveleti központján belüli létrehozására; 31. javasolja, hogy az Eurocorps-ot állandó haderőként helyezzék EU parancsnokság alá, és felszólítja a tagállamokat, hogy járuljanak hozzá ehhez a haderőhöz; 32. kéri az uniós nemzeti fegyveres erők közötti interoperabilitás folyamatos javítását; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a tagállamok különféle fegyveres erőinek kiképzésére és felszerelésére a sokféleség jellemző, és egy katonai Erasmus-programot szorgalmaz, amely magában foglalná az EBVP műveleteiben részt vevő katonai személyzet közös kiképzését; 33. sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az EVÜ létrehozására túlságosan későn került sor, így nem sikerült megakadályozni azt, hogy egy egységes európai program helyett három különböző nemzeti programot indítsanak el a robotrepülőgépekkel kapcsolatosan, és aminek következtében bizonyos vállalatok egyszerre több projektben is részt tudnak venni, többször is kifizettetve az adófizetőkkel ugyanazt a tevékenységet, az EVÜ számára pedig nem marad más választás, mint hogy dolgozzon a robotrepülőgépek szabályozott légtérbe történő integrálásán; az egységes európai műhold-projekteket támogatja, a hírszerzés és a kommunikáció terén egyaránt; 34. üdvözli a Bizottság védelmi csomagját, különösen a védelmi beszerzésekkel és a védelmi felszerelések Közösségen belüli átadásával kapcsolatos irányelvjavaslatokat; úgy véli, hogy ezek szükséges lépések a nemzeti és uniós katonai személyzet lehető legjobb felszereléssel való ellátása érdekében; 35. üdvözli az EVÜ irányítóbizottsága 2007. május 14-i következtetéseit, különösen azokat, amelyekben kéri a kulcsfontosságú védelmi technológiák terén a nem európai forrásoktól való függőség csökkentését, valamint hangsúlyozza az EU autonómiájának és operatív szuverenitásának szükségességét; Az EBVP finanszírozása missziók 36. hangsúlyozza, hogy az EU növekvő szerepe, különösen az EBVP polgári missziói révén, folyamatosan növekvő KKBP-költségvetést igényel, ami szélesebb körű és gyorsabb információáramlást követel meg a Tanács részéről annak érdekében, hogy a Parlament előkészíthesse az éves költségvetéssel kapcsolatos döntéseit; 37. felkéri a Tanácsot és a Bizottságot, hogy dolgozzanak ki olyan javaslatokat, amelyek révén az EBVP gyakran gyors döntéseket igénylő polgári misszióinak megfelelő, PR\705441.doc 9/15 PE400.569v01-00
rugalmas beszerzési eljárások indulhatnak, és amelyeket a Parlamentnek, a Bizottságnak és a Tanácsnak kell megvizsgálnia, illetve elfogadnia; 38. felkéri a Bizottságot, hogy kezdeményezzen párbeszédet a Parlamenttel az Athenamechanizmus KKBP-költségvetésre történő átvitelének lehetőségeiről, az Athena által biztosított rugalmasság megtartása mellett; 39. a 2007-2013 közötti pénzügyi terv keretében kéri a koherencia és a kiegészítő jelleg félidei felülvizsgálatát az EU külső eszközeinek (KKBP-költségvetés, stabilitási eszköz, fejlesztési együttműködési eszköz, európai szomszédságpolitikai eszköz) a (katonai és polgári) válságkezelési akciókban történő alkalmazását illetően; Az EBVP és a parlamenti felügyelet 40. hangsúlyozza, hogy a nemzeti parlamentekkel ápolt kapcsolatain keresztül (a külügyi bizottsági elnökök értekezlete, védelmi bizottsági elnökök értekezlete, NATO parlamenti közgyűlés), illetve a Lisszaboni Szerződés nemzeti parlamentek szerepéről szóló jegyzőkönyvének jövőbeni végrehajtása révén európai szinten az Európai Parlament lesz az a legitim testület, ahol első fokon megvalósul az EBVP felügyelete, nyomon követése és ellenőrzése; 41. kiemeli, hogy a Parlamentnek továbbra is a nemzeti parlamentekkel folytatott mélyreható konzultáció alapján ajánlást vagy állásfoglalást kell elfogadnia bármilyen EBVP-művelet elindítása előtt, ideértve a harci egység elindítását is, ily módon ruházva fel demokratikus legitimitással az adott műveletet; úgy véli, az eljárási szabályzat módosítása révén engedélyezni kell, hogy az illetékes bizottság a Parlament nevében fogadhasson el ilyen ajánlást vagy állásfoglalást, ily módon biztosítva a rugalmasságot akkor is, amikor a Parlament nem tart plenáris ülést; 42. felkéri a Tanácsot, hogy az EBVP-műveleteket engedélyező együttes fellépésekben tegyen utalást a Parlament által elfogadott ajánlásra vagy állásfoglalásra, ily módon tanúsítva, hogy további demokratikus legitimitást keres külső fellépései alátámasztására; EU NATO kapcsolatok 43. sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az ISAF és az EUPOL Afganisztán közötti, valamint a KFOR és az EU közötti (a jövőbeni koszovói EBVP-misszióról szóló) technikai megállapodás-tervezet még nem került aláírásra, ami kockára teszi a személyzet biztonságát, illetve veszélyezteti ezen missziók sikerét; sürgeti Törökországot, hogy ne akadályozza tovább ezen megállapodások aláírását olyan okok miatt, amelyek nem kapcsolódnak e két misszióhoz; 44. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, a PE400.569v01-00 10/15 PR\705441.doc
tagállamok parlamentjeinek, a NATO parlamenti közgyűlésének, valamint az Egyesült Nemzetek Szervezete, a NATO, az Afrikai Unió, az EBESZ, az OECD és az Európa Tanács főtitkárának. PR\705441.doc 11/15 PE400.569v01-00
INDOKOLÁS Az Európai Tanács 2007. december 14-én felkérte a kül- és biztonságpolitikai főbiztost, hogy az Európai Bizottság teljes bevonásával, illetve a tagállamokkal szoros együttműködésben vizsgálja meg az európai biztonsági stratégia (ESS) végrehajtását annak érdekében, hogy a 2008. decemberi Európai Tanács által elfogadandó javaslatokat tegyen a végrehajtás javítására, valamint adott esetben annak kiegészítésére. Az előadó egyetért e feladat fontosságával, és javasolja, hogy készüljön uniós fehér könyv az ESS terén történt előrelépéseknek és a végrehajtás hiányosságainak értékelésére, ideértve az ESS javítására és kiegészítésére irányuló javaslatokat, például az EBVP-műveletekből leszűrhető tanulságokat, a biztonság külső és belső aspektusai (terrorizmus elleni küzdelem) közötti összefüggéseket, a határok és a kritikus infrastruktúra őrizetét, az energiaellátás biztonságát, a klímaváltozás és a természeti katasztrófák polgári védelemre gyakorolt hatásait és az emberi biztonság koncepcióját. A fehér könyvnek tartalmaznia kell továbbá a közös európai biztonsági érdekek meghatározását, az EBVP-műveletek elindításának feltételeit, a polgári és katonai képességekkel kapcsolatos új célkitűzéseket, ideértve az ellenőrzési és parancsnoklási struktúrákat, a reformszerződés EBVP-re gyakorolt hatásait, valamint az új EU-NATO partnerségre vonatkozó javaslatokat. A Lisszaboni Szerződés A 2007. december 13-án aláírt Lisszaboni Szerződés jelentős újításokat vezet be az EBVP területén, különösen a közös kül- és biztonságpolitikai főképviselő hivatalának megerősítésével, egy kölcsönös védelmi segítségnyújtási cikk és szolidaritási záradék beiktatásával, valamint az állandó strukturált együttműködés lehetőségének megteremtésével. Az Európai Parlament a nemzeti ratifikálási eljárásokba való beavatkozás nélkül szigorúan nyomon kívánja követni ezen újítások végrehajtását és szeretné a nemzeti parlamentekkel közösen megvitatni ezeket. A Lisszaboni Szerződésben tervezett állandó strukturált együttműködés révén EU-s irányítás alá lehetne vonni az olyan, már létező európai többnemzetiségű erőket, mint a Eurocorps, a Eurofor, a Euromarfor, az európai csendőrerők, a spanyol-olasz kétéltű haderő, a European Air Group, az eindhoveni európai légi koordinációs sejt, az athéni többnemzetiségű vízi szállítási koordinációs központ (AMSCC), valamint minden, az EBVP-műveletek céljára felhasználható haderő és struktúra. Polgári válságkezelés és polgári védelem 2008. január 1-jén elindult az új Legfőbb Polgári Cél (CHG 2010) program, amelynek célja leszűrni a tanulságokat az eddig indított polgári EBVP-missziókból, valamint hozzájárulni a polgári EBVP-missziók rendelkezésére bocsátott nemzeti személyzet és eszközök minőségi javításához. A Tanács titkárságán belüli létrehozott Polgári Tervezési és Végrehajtási Szolgálatnak (CPCC) az EU műveleti főhadiszállásának polgári megfelelője lesz és segítséget, illetve PE400.569v01-00 12/15 PR\705441.doc
támogatást nyújt majd a polgári EBVP-missziók tervezéséhez és végrehajtásához. Az EU-n belül ugyanis elmozdulás történt a közös polgári-katonai műveleteket eredményező, integrált polgári-katonai válságkezelési megközelítés felől egy kompatibilis, ám elkülönült döntéshozatali és felelősségi struktúra irányában az EBVP körébe tartozó katonai műveleteket és polgári missziókat illetően. Az előadó egyetért az új megközelítéssel, mivel az eloszlatja azokat a félelmeket, hogy az EU polgári missziói katonai parancsnoki lánc alá kerülhetnek, illetve kiegyensúlyozott polgári-katonai megközelítést tart fenn az uniós válságkezelésben. A tagállamoknak a finn példát követve gondoskodniuk kell arról, hogy illetékes nemzeti hatóságaik közösen dolgozzanak ki nemzeti cselekvési terveket a polgári EBVP-missziókhoz való lehetséges hozzájárulásaikat illetően, ideértve az ilyen missziókban részt vállalók karrierlehetőségeinek biztosítására szolgáló eljárások kialakítását. Ami a polgári védelmet illeti, a közösségi polgári védelmi mechanizmust létrehozó tanácsi határozat felülvizsgálata és az új polgári védelmi pénzügyi eszköz javítja majd a polgári védelmi segítség mobilizálását és összehangolását az EU-n belül vagy kívül bekövetkező jelentős vészhelyzetek esetén. Az előadó kéri ugyanakkor, hogy a Bizottság és a Tanács szánjon nagyobb figyelmet erre a kérdésre a polgári védelem, a humanitárius segítségnyújtás, a biztonságpolitika és a környezetvédelem szempontjából. Emberi biztonság és a fejlesztési politika biztonsági dimenziója 2007. november 19-én sor került az EU védelmi és fejlesztési minisztereinek első együttes ülésére, amely fontos lépés volt a fejlődő világ problémáinak számba vétele felé, ezáltal megerősítve az EU biztonsággal kapcsolatos rövid távú fellépéseinek és a fejlesztéssel kapcsolatos, az érintett országokra irányuló hosszú távú fellépéseinek koherenciáját és következetességét. Az emberi biztonság az európai biztonsági stratégia vezérlő elve, amely a védelem felelősségének elvével együtt határozott politikai útmutatást biztosít az EU számára az olyan esetekben, amikor arról kell dönteni, hogy szükség van-e beavatkozásra, valamint erősen megalapozott politikai mandátummal ruházza fel a válsághelyzetben való hatékony fellépés érdekében. A Tanács a nemzetközi jog értelmében köteles gondoskodni minden polgári és katonai alkalmazott teljes körű és a nemzetközi humanitárius normáknak megfelelő kiképzéséről, valamint a megfelelő útmutatások felülvizsgálatáról és továbbfejlesztéséről a mindenkori helyi lakosság, kultúra és a férfiak és nők közti egyenlőség tiszteletben tartása érdekében. Több női pályázót kell kinevezni a KKBP/EBVP álláshelyeire valamennyi szinten, beleértve az EBVP-műveleteket is. A leszerelésnek, a demobilizációnak és a visszailleszkedésnek az EBVP-műveletek szerves részét kell képezniük. Ahol csak lehetséges, az EBVP-műveletekre kiadott megbízás részévé kell tenni a leszerelt fegyverek megsemmisítését vagy biztonságos tárolását a fegyverek törvénytelen átruházásának elkerülése érdekében, ahogy erre a NATO SFOR/EUFOR Althea misszió tapasztalatai tanítanak. PR\705441.doc 13/15 PE400.569v01-00
Közlekedés, kommunikáció és hírszerzés A hosszú távú humanitárius és katonai szállításra szolgáló A400M légi jármű késedelmes leszállítása, valamint a rövid távú szállításra szolgáló működőképes helikopterek hiánya jelentős mértékben akadályozza az EBVP-műveletek és humanitárius akciók sikerét. Támogatni kell a SALIS-hoz hasonló kezdeményezéseket és az Európai Védelmi Ügynökség stratégiai szállítással kapcsolatos munkáját. A nehéz szállítóhelikopterekkel kapcsolatos francia-német projekt értékes lehet az EU számára is, amennyiben más érdeklődő európai államokat is bevonnak. Az előadó ugyanakkor tisztában van a rendelkezésre álló és működőképes helikopterek hiányának összetett okaival, melyek nagyrészt a repülési órák és a karbantartás magas költségével kapcsolatosak. Az előadó ezért úgy véli, hogy a tagállamoknak tervbe kellene venniük a beszerzett helikopterek hatékony használata érdekében eszközölt védelmi kiadások növelését. Ami a kommunikációt illeti, az EVÜ szoftver alapú rádiózásra irányuló projektje vészhelyzetben jobb minőségű kommunikációt biztosíthat a polgári és katonai hatóságok között. Ami a hírszerzést illeti, a tagállamok az EU Közös Helyzetelemző Központján keresztül nagyobb mértékben is megoszthatnák egymással hírszerzési adataikat, különösen az európai biztonsági stratégia által nem lefedett új fenyegetésekre, például az energiaellátás biztonságára és az éghajlatváltozás biztonsági vonatkozású következményeire vonatkozóan. Katonai képességek A harci egységek olyan eszközt képeznek, amely segíti a tagállamokat fegyveres erőik átalakításában a kölcsönös átjárhatóság megerősítése és a közös védelmi stratégiai kultúra kialakítása érdekében. A harci egységeket ugyanakkor még soha sem használták fel EBVPművelet keretében. Az EBVP-műveleteket azonban összetett haderő-felállítási folyamat előzi meg, ami gyakran késlelteti a haderő bevetését. A Tanácsnak ezért meg kell vizsgálnia, hogyan kerülhető el a haderő-felállítás kevéssé hatékony és konfliktusokat gerjesztő folyamata. A tagállamok különféle fegyveres erőinek kiképzésére és felszerelésére jellemző sokféleség további akadályt jelent, ezért erőfeszítéseket kell tenni a harmonizáció elmélyítésére EUszinten, az EBVP javára. Jelentős előrelépést jelentene egy katonai Erasmus-program, amely magában foglalná az EBVP műveleteiben részt vevő katonai személyzet közös kiképzését. Ami a katonai struktúrákat illeti, az EU műveleti központján belül létre kell hozni egy állandó uniós tervezési és műveleti képességet az EBVP katonai műveleteinek irányítására, a hatékonyság növelése végett. Az EBVP finanszírozása missziók Előfordulhat, hogy az EBVP-műveletek gyors döntéseket követelnek meg az EU részéről. Az EU KKBP-költségvetéséből finanszírozott polgári EBVP-műveletek kapcsán a Bizottság és a PE400.569v01-00 14/15 PR\705441.doc
Tanács javaslatokat tehetnek az Európai Parlamentnek az EBVP-missziókhoz igazított rugalmas beszerzési eljárásokra, amelyek egyszerre biztosítanák a rugalmasságot és a parlamenti felügyelet. A Bizottság ezen túlmenően párbeszédet kezdeményezhetne a Parlamenttel az Athena-mechanizmus KKBP-költségvetésre történő átvitelének lehetőségeiről, az Athena által biztosított rugalmasság megtartása mellett; Az EBVP és a parlamenti felügyelet Fontos az Európai Parlament EBVP-műveletek feletti felügyeletének biztosítása, amelynek ki kell egészítenie a nemzeti parlamentek felügyeleti szerepét, ez utóbbi sérelme nélkül. A Parlamentnek továbbra is a nemzeti parlamentekkel folytatott mélyreható konzultáció alapján ajánlást vagy állásfoglalást kell elfogadnia bármilyen EBVP-művelet elindítása előtt, ideértve a harci egység elindítását is, ily módon demokratikus legitimitással ruházva fel az adott műveletet. Az eljárási szabályzat módosítása révén engedélyezni kell, hogy az illetékes bizottság a Parlament nevében fogadhasson el ilyen ajánlást vagy állásfoglalást, ily módon biztosítva a rugalmasságot akkor is, amikor a Parlament nem tart plenáris ülést. A Tanács ezt követően az EBVP-műveleteket engedélyező együttes fellépésekben utalást tehetne a Parlament által elfogadott ajánlásra vagy állásfoglalásra, ily módon tanúsítva, hogy további demokratikus legitimitást keres külső fellépései alátámasztására. PR\705441.doc 15/15 PE400.569v01-00