Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Partnerséget építünk Vállalkozások a fenntartható városfejlesztésért HUSK/1001/1.1.2/0046- SUSTAIN Hőszigetelések Ez a dokumentum az EUROPÉER Európai Fejlődésért és Együttműködésért Közhasznú Alapítvány (www.europeer.eu) és a Regionálna rozvojová agentúra Dolný Zemplín (www.rradz.sk) együttműködésében készült. További információ: sustain.europeerakademia.hu Európai Unió Európai Regionális Fejlesztési Alap
A házszigetelés fontossága napjainkban már megkérdőjelezhetetlen, hiszen az energia árak folyamatos és drasztikus emelkedésének egyik megkerülhetetlen eszköze. A szigetelés (ház szigetelés), mint energia csökkentő és környezet kímélő, valamint komfortérzet javító eljárás, napjaink általánosan is elfogadott és végre, egyre szélesebb körben terjedő megoldása. A ház szigetelés kapcsán, a leggyakrabban előforduló bizonytalansági tényező a bekerülés költsége, amelyet sokszor csak azért tartanak soknak, mert nem számolják ki, hogy a körültekintően megvalósított ház szigetelés, akár 40-70%-os energia megtakarítást is eredményez és számottevő mennyíségű energia díjat spórol meg. Ezen kiadvány elkészítésének célja, hogy segítsünk a helyes szigetelési módszer kiválasztásában, figyelembe véve az egyedi körülményeket, a helyi adottságokat és a fenntarthatóságot. Hőszigetelések A hőszigetelések a mai korszerű épületek kulcsfontosságú építőanyagai. Korszerű anyagokból már lehet klasszikus hőszigetelés nélkül is a kor követelményeit kielégítő szerkezeteket készíteni, de felújítások esetén szinte elkerülhetetlen alkalmazásuk. Hőszigetelő anyagnak nevezzük azokat az építőanyagokat, amelyek hővezetési tényezője lényegesen jobb, mint az általánosan használt építőanyagoké. 1
A hőszigetelő anyagokat eredetük szempontjából a következő csoportokba lehet sorolni: I. Természetes anyagú hőszigetelések Természetes eredetűnek tekintjük azon anyagokat, amely előállítása minimális átalakítást és energia ráfordítást igényel. Jellemző tulajdonsága ugyanakkor ezen anyagoknak, hogy a természetben könnyen, káros anyag kibocsájtás nélkül visszaalakulnak. Nád szigetelés Nádpallók falra történő rögzítése A nád vizes élőhelyeken növő üreges, hosszúszárú anyag, amit évezredek óta használnak épületek építőanyagaként. Tradicionálisan tetőfedésre használták, de az elmúlt évtizedekben gyártott nádpallókat falak, födémek hőszigetelésére is alkalmazták. A learatott nádból több cég gyárt tetőfedő nádat, vagy nádpallót. Ezen termékek jelentős hányada nyugat-európai piacon kerül beépítésre. A nádpallókat 2, 3, 5 cm vastagságban gyártják. 2
Szalmabála hőszigetelés A szalma a gabonafélék nagy mennyiségben termelődő száraz szára. Mezőgazdasági alkalmazása tradicionálisan állatok almozására történt. Az állatállomány számának illetve az állattartási szokások megváltozásával a szalma nehezen hasznosítható melléktermékké vált. Sok helyen az aratás során a betakarító gépek leszecskázzák, majd a földre kiterítik, vagy a mezőn elégetik. Mindenképpen értékesebb a szalma tüzelőanyaggá történő alakítása, de még értékesebb épületek hőszigeteléseként történő alkalmazása. A szalmabálákat az USA-ban, az 1900-as évek elején történt feltalálása óta használják épületek szerkezeteiben. Még ma is állnak lassan 100 éves szalmabála épületek, amelyek architektúráját tekintve senki nem mondaná meg, miből épültek. Egyéb természetes anyagú hőszigetelések A nemzetközi gyakorlatban a helyi adottságok függvényében számos egyéb anyagot alkalmaznak hőszigetelésként. Ezeket az anyagokat csak összefoglalóan, röviden ismertetjük, mert Magyarországon jelenleg nem, vagy nagyon drágán elérhetők. Kender szigetelés A kender szigetelőlemezek ideálisak szarufák közötti szigeteléshez. Alkalmazhatóak válaszfalaknál. A kenderpaplant ipari kenderből állítják elő. Magyarországon kender szigetelést jelenleg nem gyártanak, de német termékek kaphatók. Gyapjú Gyapjú szigetelést juhok más célra nem alkalmas durvább szőrzetéből készítik. Tekercs vagy paplan formában állítanak elő belőle építési anyagot. Az építőanyag alkalmazása az üveggyapothoz hasonló, tömörödéstől mentes, mechanikailag védett helyeken építhetők be. 3
Parafa szigetelés Az egyedülálló tulajdonságokkal rendelkező expandált parafát hőszigetelésre, hangszigetelésre és rezgés elleni szigetelésre használják az építőiparban. A gyártás során a parafaszemcséket saját gyantájával összepréselik, majd szenesítik. Az így előállított expandált (fekete) parafa tömböt felszeletelik különböző vastagságú táblára. II. Szilikát alapú hőszigetelések A hőszigetelési igény megjelenésével a természetes anyagú hőszigetelések mellett elsőként a szilikát anyagú szigetelések jelentek meg. A blokkos épületek lapostető födémeinél alkalmazták a kőszivacs lapokat. Ezek mai szemmel már nem tekinthetők hőszigetelő anyagnak. Hővezetési tényezőjük inkább az üreges tégla tulajdonságához hasonlítható. A gyártástechnológiák fejlődésével sok új anyag jelent meg, amelyeket manapság új építéseknél vagy felújításoknál egyaránt alkalmazunk. Kőzetgyapot hőszigetelés A kőzetgyapot szigetelést jellemzően vulkanikus eredetű bazaltból állítják elő. Alkalmazása nagyon sokrétű. Homlokzati falak, lapos és magastetők, pincefödémek hőszigetelésére rendkívül alkalmas. Kapható lépésálló kialakításban is, amivel födémekbe, talajon fekvő padlókba is beépíthető. Különlegesen előnyös tűzvédelmileg kritikus helyeken, mint a már említett átszellőztetett homlokzat, illetve acélvázas csarnoképületek lapostető rétegrendjében. Alkalmazásának fontos korlátja, hogy nedvesség hatására az anyag elveszti hőszigetelő képességét és stabilitását, így nedvességnek kitett helyeken nem alkalmazható. A hőszigetelést ragasztani és tárcsás dübelekkel mechanikailag rögzíteni kell. Az általában 60x100 cm-es táblákat az alkalmazástechnikai leírás szerint, de általában a sarkokban és két helyen mezőben kell rögzíteni. 4
Kőzetgyapot táblák rögzítése tárcsás dübelekkel Üveggyapot hőszigetelés Az üveggyapot gyártása a kőzetgyapothoz hasonló. Alapanyaga azonban nem bazalt, hanem az üveggyártáshoz is használt kvarchomok vagy újrahasznosított üveg. Egyéb alapanyagokkal együtt a megolvasztás után porlasztással képzik az épületszigetelésben használatos üveggyapotot. Az anyag táblásítva, tekercsben és legújabban befújt formában is kapható. A befújt szigetelés esetén speciális géppel egy bevúzócsövön keresztül juttatják a beépítés helyére a szigetelést, amely a beépítés technológiája miatt nagyon jól kitölti a rendelkezésre álló teret. 5
Befújt üveggyapot hőszigetelés és bedolgozása III. Kőolaj származékok A kőolaj általában üzemagyagként ismert, de köztudott, hogy a műanyagok fontos alapanyaga. Ebből készül a talán legismertebb hőszigetelés a polisztirol. A polisztirolnak a gyártás technológiájától függően három szignifikánsan eltérő műszaki tulajdonságú típusa van: expandált, formahabosított expandált, illetve extrudált polisztirol. Mindhárom termékcsoport alapanyaga a sztirolgyöngy. A sztirolgyöngyöket forró gőzzel habosítják, hogy azok eredeti térfogatuk 20-50-szeresére duzzadnak. Expandált termékek (EPS) esetén a gyöngyök duzzasztásával több köbméteres tömböket alakítanak ki, amelyeket pihentetés után forró fémszállal vágnak méretre. Ekkor az egymásnak feszülő megduzzadt golyókat szétvágják, így az anyag kis mértékben, de érzékennyé válik a vízfelvételre. Formahabosított termékek gyártása esetén a habosítás nem nagy tömbökbe történik, hanem a kereskedelmi méretre habosítják az anyagot. 6
Expandált polisztirol habok (EPS) Az expandált termékeket csaknem minden épületszerkezetbe be lehet építeni. Egyedül nedvességnek intenzíven kitett helyeken nem szabad alkalmazni. Jellemző alkalmazási területe padló, épületközi födém, vagy padlásfödém hőszigetelése. A betervezett vastagságú hőszigetelés 20 cm vastagságig egy rétegben, utána több rétegben fektethető egymás mellé. Hasonló helyzetbe, hasonló eljárással építhetők be a födémszerkezetekbe tett úsztató rétegként betervezett lépésálló lemezek. Az úsztató réteg feladata nem a terek hőszigetelése, hanem a födémeken való járás okozta kopogó, vagy lépéshangok elnyelése, az emeletek közötti hangszigetelés biztosítása. Formahabosított expandált polisztirolhab 7
IV. Kompozit anyagok Napjaink meghatározó szerkezeti anyagai a polimer kompozitok, köszönhetően azok kiváló mechanikai tulajdonságainak, kis sűrűségüknek, korrózió- és vegyszerállóságuknak, jó csillapító és szigetelő képességüknek. További előnyük az a mérnöki szabadság, amelynek köszönhetően akár szélsőséges méretű termékek is készíthetők belőlük. Háromrétegű kompozit építők 8
www.husk-cbc.eu és www.hungary-slovakia-cbc.eu Jelen kiadvány tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját