Beszámoló az adózás 2013. évi és 2014. I. negyedévi helyzetéről Készítette: Szekeres Zsuzsanna Közgazdasági irodavezető 2014. május
BEVEZETÉS Egyek Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete felé, 2009. év előtt évente egy alkalommal, 2009. év óta, évente kétszer kell beszámolni az adózás helyzetéről. Az önkormányzat képviselő-testülete az önkormányzat 2012. évi munkatervének elfogadásakor döntött, hogy a 2012. évtől egy alkalommal, május hónapban kell az adózás helyzetét bemutatni beszámoló keretében. Az adózás helyzetéről szóló beszámolót utoljára 2013. májusban tárgyalta a testület. Jelen beszámoló az Egyek Nagyközség Önkormányzat helyi adóhatóságának 2008. évtől 2013. évig terjedő időszak, valamint 2014. I. negyedévben végzett helyi adóztatási feladatainak az eredményét tartalmazza. Jelen beszámolóban, a korábbi évek gyakorlatához hasonlóan valamennyi adónem részletesen bemutatásra kerül, az előző évekhez képest bekövetkezett változásokat számszerűsítve. A beszámoló elkészítésénél alapelvként a valós, hű kép kialakítása került előtérbe, a beszámoló az önkormányzati adóhatóság helyi adó nyilvántartásán és főkönyvi könyvelésén alapszik. A beszámoló Egyek Nagyközség Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzata 7. számú mellékletének előírásai figyelembevételével készült el. Az adóhatóság személyi ellátottsága Az elmúlt évben - a Közgazdasági irodán belül működő - adócsoport 2 fő köztisztviselővel napi 8 órában látta el a feladatait. Véleményem szerint fontos, hogy ezen a területen, melyről az önkormányzat bevételeinek jelentős része származik szakképzett és hozzá értő dolgozók dolgozzanak. A napi munka során az elmúlt évben nem mindig volt egyszerű feladat megoldást találni arra, hogy az adóügyi feladatok ellátása zökkenőmentes legyen. Néha talán nem is volt zökkenőmentes. Sok embernek van munkája abban, hogy az önkormányzat gazdálkodásában fontos szerepet betöltő adóbevételek teljesültek az elmúlt év során. Az önkormányzat likviditási helyzetében nagy problémát okozott volna, ha a különböző adónemekből befolyó bevételek nem realizálódnak. Az adózással, adókivetéssel, adóbehajtással kapcsolatos feladatok nagyon sokrétűek, jogszabály által behatárolt precíz munkát igénylő feladatok 1
elvégzését jelenti. Ez a feladat azért sem egyszerű, mert az adófizető állampolgárok között mindig akadnak olyanok, akik nem tesznek eleget adófizetési kötelezettségüknek. Ezen mulasztásnak több oka is lehet, de erre külön részt szántam a beszámolóban. A munka változatos ügyekből tevődik össze, változatos ügyfélkörrel, amely mögött mindig emberek, sorsok húzódnak meg. A következetes, minőségi munkavégzés, a határidők betartása nagyon fontos. ADÓBEVÉTELEK, ADÓHÁTRALÉKOK MEGOSZLÁSA 2013. DECEMBER 31-ÉN 2
Adóbevételek alakulása 2008-2013. években Adónemek/év 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. 2013. Magánszemélyek kommunális adója 11.778 12.127 10.904 10.562 11.381 14.236 Helyi iparűzési adó 43.352 35.045 22.482 30.673 38.793 41.209 Talajterhelési díj 1.492 1.749 1.995 1.102 1.923 1.830 Termőföld bérbeadásából származó jövedelem adója 106 50 150 100 0 0 Gépjárműadó 17.209 15.641 17.956 16.220 19.182 7.548 Pótlék, bírság 1.602 2.287 1.379 1.135 1.776 2.663 Adóbevétel összesen: 75.539 66.899 54.866 59.792 73.055 67.486 Az adóbevételek összetétele 2013. évben, című táblázatból látható, hogy az adóbevételek legnagyobb részét 61 %-ot a helyi iparűzési adó bevétele teszi ki. Második helyen áll a magánszemélyek kommunális adója 21 %-kal, utána következik a gépjárműadó bevétel 11 %. azt követi 4 %-al a pótlék, bírság bevétel, és a talajterhelési díj bevétel 3 %-al. 2013. évben a termőföld bérbeadásából származó bevétel nem volt. 2013. évtől kezdődően a gépjárműadó beszedése az elmúlt évekhez hasonlóan az önkormányzat feladata. Azonban az önkormányzathoz befolyt gépjárműadó bevétel 60 %-át köteles továbbítani az önkormányzat a központi költségvetés felé. Ennek megfelelően a 2013. évben befolyt 18 870 ezer forint összegű gépjárműadó bevétel 60 %-a 11 322 ezer forint a központi költségvetést illette meg, míg az önkormányzat bevételi között 7 548 ezer forint gépjárműadó bevétel realizálódott. Tehát az önkormányzathoz ténylegesen 78 808 ezer forint összegű adóbevétel folyt be, mely az előző évi adóbevétel összegét figyelembe véve 7,8 %- kal, összegszerűen 5 753 ezer forint összeggel magasabb, mint a 2012. évi. 3
Adóhátralékok alakulása 2008-2013. években Adónemek/év 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. 2013. Magánszemélyek kommunális adója 9.105 9.233 9.417 10.929 11.482 11.782 Helyi iparűzési adó 4.123 4.006 5.000 7.239 6.020 6.957 Talajterhelési díj 1.959 3.523 4.310 5.687 6.118 8.770 Termőföld bérbeadásából származó jövedelem adója 0 0 0 0 14 0 Gépjárműadó 7.174 7.376 6.695 8.152 6.313 4.624 Pótlék, bírság 11.617 13.163 12.035 14.596 16.908 13.894 Adóhátralék összesen: 33.978 37.301 37.457 46.603 46.855 46.027 Az adóhátralékok összetételéből megállapítható, hogy a legmagasabb hátralék 30 % % a pótlékból és bírságból származik, azt követi, a magánszemélyek kommunális adója 26 %- al, a talajterhelési díj 19 %-al, a helyi iparűzési adó 15 %-al, a gépjárműadó 10 %-al. ÖSSZESÍTETT ADÓBEVÉTELEK, ADÓHÁTRALÉKOK ALAKULÁSA 2008-2013. ÉVEKBEN 4
A diagram adataiból megállapítható, hogy az adóbevételek alakulása a 2008. évtől kezdődően csökkenő tendenciát mutatnak, 2012. évig és a már említett gépjárműadó központi költségvetésnek történő utalását figyelembe véve a 2013. évben is emelkedett a befolyt adóbevételek összege. Nagyon kedvező, hogy a 2012. évről a 2013. évre is növekedtek az adóbevételek. Összesített adóhátralékok alakulása 2008-2013. évben A fenti diagram adatait vizsgálva láthatjuk, hogy a hátralékok összege szinte egyenletesen növekszik 2008. évtől teljesen 2012. évig. Azonban a 2013. december 31-i hátralék összege, 828 e Ft-tal csökkent az előző évihez képest. ADÓK FAJTÁI EGYEK NAGYKÖZSÉG ILLETÉKESSÉGI TERÜLETÉN Az önkormányzatok helyi adóztatási joga a gazdasági önállóság biztosításának egyik eszköze. A helyi adók bevezetésének célja minden esetben az önkormányzatok gazdaságilag függetlenné válásának biztosítása, valamint a befolyt adókból megfelelő pénzügyi forrás biztosítása a közszolgálati feladatok magas szintű ellátásához. A Helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény biztosítja az önkormányzat adó megállapítási jogát, amely alapján szuverén módon dönthet arról, hogy gazdálkodási feladatai és az ehhez szükséges forrásképzés 5
érdekében él-e és milyen mértékben a helyi adóztatás eszközével. A képviselő-testület e törvényi felhatalmazás alapján vezette be közigazgatási területén a magánszemélyek kommunális adóját és a helyi iparűzési adót. Magánszemélyek kommunális adója Egyek Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének a magánszemélyek kommunális adójáról szóló 16/2009. (V.05.) számú rendelettel módosított, 11/2007. (III.29.) számú rendelete az alábbiak szerint állapítja meg az adókötelezettséget: Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő lakás és nem lakás céljára szolgáló épület (továbbiakban építmény), a beépítetlen belterületi földrészlet (továbbiakban: telek), nem magánszemély tulajdonában lévő lakásbérleti jog, valamint ezekhez kapcsolódó ingatlan nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog. Az adó évi mértéke adótárgyanként, illetőleg lakásbérleti jogonként 7.000.-Ft. Egyek Nagyközség Önkormányzatának illetékességi területén mentes a magánszemélyek kommunális adójának megfizetése alól: az a magánszemély, aki az önkormányzattól időskorúak járadékában részesül a 70. életévén felüli személy, a 70. életévének betöltését követő év első napjától a készenléti szolgálatot ellátó önkéntes tűzoltó az a magánszemély, aki a 18. életévét nem töltötte be, feltéve, hogy adóköteles építményét nem hasznosítja A mentességek adóalanyonként csak egy adóköteles építményre vehetők igénybe. Adózók száma 2008. évtől Év Adózók száma (fő) 2008. 2.454 2009. 2.425 2010. 2.408 2011. 2.435 2012. 2.461 2013. 2.574 6
A táblázatból megállapítható, hogy az adóalanyok száma a 2008. évtől csökkenő tendenciát mutatott a 2010. évig, a 2011. évben már emelkedés tapasztalható, de még mindig nem éri el a 2011. évi adózók számát. A 2012. évet tekintve az adózók száma meghaladja a 2008. évi adózók számát, ugyancsak növekedett az adózók száma a 2013. évben a 2012. évhez képest. Az adózók számának változását több tényező is befolyásolja: magánszemélyek kommunális adójának mentességben részesülők száma évről-évre változik, a település lakossága folyamatosan öregszik, a fiatalok nem Egyeken vásárolnak ingatlant, máshol települnek le ingatlan adás-vételekor, az eladók egy személy részére ruházzák át az ingatlant/egy személy több személynek adja el ingatlanát ingatlan öröklésekor, a tulajdonos gyermekei (több személy) öröklik az ingatlant a 2013. évben a kommunális adót érintően nyilvántartások ellenőrzése és aktualizálása történt meg, amelynek eredményeképpen növekedett az adózók száma. Megemlítendő, hogy az adófizetésre kötelezettek nem minden esetben tesznek eleget önkéntes bevallási kötelezettségüknek. Ezekben az esetekben az adócsoport munkatársainak szükséges kivetni az adót, mely sok esetben többletmunkát igényel. Természetesen az adókivetése visszamenőlegesen történik meg, ez befolyásolhatja az adóhátralékok évenkénti alakulását is. Ugyanis ha valaki elmulasztja bejelentési kötelezettségét sok esetben azért van, mert nem akar adót fizetni és természetesen a több évre kivetett adót sem fogja minden esetben egy összegben. Magánszemélyek kommunális adó bevételének alakulása 2008. évtől Év Adóbevétel (ezer Ft) Hátralék (ezer Ft) Hátralék az adóbevétel %-ban 2008. 11.778 9.105 77 2009. 12.127 9.233 76 2010. 10.904 9.417 86 2011. 10.562 10.929 103 2012. 11.381 11.482 101 2013. 14.236 11.782 83 7
Táblázatunk adataiból láthatjuk, hogy a magánszemélyek kommunális adó bevétele a 2009. évben emelkedett a 2008. évhez képest. A 2010. és a 2011. év adatit vizsgálva megállapítható, hogy az adóbevétel összege csökkenő tendenciát mutatott, ám 2012. évben emelkedett a 2011. évhez képest, de még nem érte el a 2008. év bevételének összegét. A 2013. év adatit vizsgálva már megállapítható, hogy a magánszemélyek kommunális adójának bevétele 2 855 e Ft-tal, azaz 25 %-kal haladja meg az előző évi, 2012. évi bevételt. A magánszemélyek kommunális adóhátralékának összegét vizsgálva minden évben növekedés tapasztalható, annak ellenére is, hogy a kommunális adóbevétel összege növekedett az elmúlt évben. Helyi iparűzési adó 2010. évtől a helyi iparűzési adó beszedésével kapcsolatos hatásköri változások nem segítették az önkormányzati adóhatóságok munkáját. A 2011. évre rendeződtek a helyi iparűzési adó beszedésével kapcsolatos törvényi szabályozások. Jelenleg költségvetési szempontból megnyugvást és jogbiztonságot jelent, hogy a feladatok teljes egészében visszakerültek önkormányzati hatáskörbe, a helyi iparűzési adóból származó bevétel teljes egészében az önkormányzat bevétele. Egyek Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének a helyi iparűzési adóról szóló 12/2007. (III.29.) számú rendelete az alábbiak szerint szabályozza az adókötelezettséget: Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó, vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység (továbbiakban iparűzési tevékenység). Adóköteles iparűzési tevékenység: a vállalkozó e minőségben végzett nyereség-, illetőleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége. Az adó mértéke: állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adóalap 2%-a ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység után fizetendő adó napi mértéke 600.-Ft. 8
Helyi iparűzési adó bevételek alakulása 2008. évtől Év Adóbevétel (ezer Ft) Hátralék (ezer Ft) Hátralék az adóbevétel %-ban 2008. 43.352 4.123 9 2009. 35.045 4.006 11 2010. 22.482 5.000 22 2011. 30.673 7.239 24 2012. 38.793 6.020 15.5 2013. 41.365 6.957 17 A helyi iparűzési adó adja bevezetése óta a helyi adóbevételek legnagyobb hányadát. A gazdasági visszaesés meghatározta és meghatározza za az önkormányzat által kivetett összes adóbevétel tekintetében a realizált bevétel nagyságát, de legérzékenyebben a helyi iparűzési adót érintette. A táblázatból láthatjuk, hogy az adóbevétel a 2010. évben jelentősen lecsökkent az előző évekhez képest. Javuló tendencia mutatkozott már a 2011. évben is, és még jelentősebb mértékkel, 26,5 %-kal, összegszerűen 8 120 ezer forinttal növekedett az iparűzési adóbevétel a 2012. év végére. A 2013. évben folytatódott a javuló tendencia, ugyanis 7 %-kal, azaz 2 572 e Ft-tal emelkedett ezen bevétel összege. A hátralék összege sajnos emelkedett 937 ezer forinttal, a 2013. évben, a 2012. évhez képest. Fontos megemlíteni, hogy a 2013. év végi bevétel még mindig nem éri el a 2008. évi bevétel nagyságát. Az adózók száma 2008. évben 441 fő volt, 2009. évben 418 fő volt, 2010. évben 425 fő, 2011. évben 373 főre csökkent, 2012. évben 434 főre emelkedett, 2013. évben 465 főre emelkedett. 2014. március 31-én 407 főt tartunk nyilván helyi iparűzési adóalanyként. Gépjárműadó A gépjárműadóban érintett járművek központilag egységes szabályok alapján kerülnek adóztatásra. A képviselő-testületnek az adóztatást befolyásoló hatása nincs. Fontos változás, hogy a Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény 32. 9
. (1) bekezdése alapján a belföldi gépjárművek után a települési Önkormányzat által az adó megállapításához való jog elévülési idején belül megállapított és 2013. január 1-től beszedett ( megfizetett, behajtott) a gépjárműadóról szóló törvény szerinti gépjárműadó 40 %-a illeti meg a települési Önkormányzatot. Tehát a gépjárműadó kivetésével, beszedésével kapcsolatos feladatokat továbbra is teljes egészében a helyi adóhatóságnak kell ellátnia, ám a befolyt bevétel 60 %-át a tárgyhót követő hónap 10. napjáig kell a Magyar Államkincstár által megjelölt fizetési számlára átutalni. (első ízben 2013. március 21-éig volt szükséges). A gépjármű-adóztatás kapcsán megállapított mulasztási bírságból, adóbírságból és a késedelmi pótlékból, valamint a végrehajtási költségből származó bevétel 100 %-a továbbra is a települési Önkormányzatot illeti meg. Az Önkormányzati adóhatóság a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Balmazújvárosi Járási Hivatal Okmányiroda Osztályának adatszolgáltatása alapján állapítja meg az adót. A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény szerint az adó alanya az a személy, aki/amely a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény alapján vezetett járműnyilvántartásban az év első napján üzemben tartóként, ennek hiányában tulajdonosként szerepel. A gépjárműadó törvény a 2012. évben nem változott, így ezt a közterhet továbbra is minden üzembentartónak meg kell fizetnie a székhely szerint illetékes önkormányzatnak. Az adó alapja a személyszállító gépjármű (kivéve az autóbusz) hatósági nyilvántartásban feltüntetett teljesítménye, kilowattban kifejezve. Az adó mértéke 2010. január 01-től: gyártási évében és az azt követő 3 naptári évben 345 Ft/kilowatt, gyártási évet követő 4-7. naptári évben 300 Ft/kilowatt, gyártási évet követő 8-11. naptári évben 230 Ft/kilowatt, gyártási évet követő 12-15. naptári évben 185 Ft/kilowatt, gyártási évet követő 16. naptári évben és az azt követő naptári években 140 Ft/kilowatt. Mentes az adó alól a költségvetési szerv, 10
az egyesület, az alapítvány a tulajdonában lévő gépjármű után, feltéve, ha a tárgyévet megelőző évben társasági adófizetési kötelezettsége nem keletkezett, az autóbusz, ha az adóalany a tárgyévet megelőző évben elért számviteli törvény szerinti nettó árbevételének legalább 75%-a helyi és helyközi menetrendszerinti közúti tömegközlekedés folytatásából származott. A feltétel teljesüléséről az adóalanynak nyilatkoznia kell, az egyház tulajdonában lévő gépjármű, a létesítményi tűzoltóságot fenntartó gazdasági szervezetek azon tűzoltó szerkocsinak minősülő gépjárművei, melyek riasztás esetén részt vesznek a tűz elleni védekezésben, illetve a műszaki mentésben, a súlyos mozgáskorlátozott személy, a súlyos mozgáskorlátozott kiskorú, a cselekvőképességet korlátozó (kizáró) gondnokság alatt álló súlyos mozgáskorlátozott nagykorú személyt rendszeresen szállító, vele közös háztartásban élő szülő - ideértve a nevelő-, mostoha- vagy örökbefogadó szülőt is - (a továbbiakban együtt: mentességre jogosult adóalany) egy darab, 100 kw teljesítményt el nem érő, nem személy taxiként üzemelő személygépkocsija után legfeljebb 13 000 forint erejéig. Ha a mentességre jogosult adóalany adóalanyisága és adókötelezettsége az adóévben több személygépkocsi után is fenn áll, akkor a mentesség kizárólag egy, a legkisebb teljesítményű személygépkocsi után jár, a kizárólag elektromos hajtómotorral ellátott személygépkocsi, az a gépjármű, amelynek adómentességét nemzetközi egyezmény vagy viszonosság biztosítja. A viszonosság tekintetében az adópolitikáért felelős miniszter állásfoglalása az irányadó, az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, az Észak-atlanti Szerződés alapján felállított nemzetközi katonai parancsnokságok, továbbá az Észak-atlanti Szerződés tagállamainak és a Békepartnerség más részt vevő államainak Magyarországon tartózkodó fegyveres erői, és e fegyveres erők és parancsnokságok személyi állományába tartozó vagy alkalmazásában álló nem magyar állampolgárságú, katonai szolgálatban lévő és polgári állományú személyek tulajdonában lévő gépjármű. 11
Gépjárműadó bevételek alakulása 2008. évtől Év Adóbevétel (ezer Ft) Hátralék (ezer Ft) Hátralék az adóbevétel %-ban 2008. 17.209 7.174 42 2009. 15.641 7.376 47 2010. 17.956 6.695 37 2011. 16.220 8.152 50 2012. 19.182 6.313 33 2013. 7.548 4.624 61 A táblázat adataiból láthatjuk, hogy a gépjárműadó bevétel jelentősen visszaesett 2013. évben a 2012. évi bevétel összegéhez képest. Ennek oka, a már említett 40 60 %-os megoszlás. Amennyiben az adatokat úgy vizsgáljuk meg, hogy figyelembe vesszük az összes 18 870 e Ft összegű gépjárműadó bevételt megállapíthatjuk, hogy nem növekedett a befolyt adó a 2012. évhez képest, csökkent 2 %-kal, azaz 312 e Ft-tal. A hátralékok összege 100 %-ban kerültek feltüntetésre, tehát tartalmazza az előző évben képződött lejárt gépjárműadó tartozások összegét is. Azonban az előző évek hátralékából befolyt gépjárműadó bevételek 60 %-a is a központi költségvetést illeti meg. Talajterhelési díj A környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény alapján a környezetterhelési díj 2004. január 1-jén került bevezetésre, a levegőre és vízre, a talajterhelési díjra vonatkozó szabályok 2004. július 1-jétől léptek életbe. A talajterhelési díjat Egyek Nagyközség Önkormányzat 2/2005. (I.27.) rendelete és az azt módosító 14/2012.(III.29.) számú rendeletével szabályozza. A talajterhelési díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót terheli, aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá és helyi vízgazdálkodási hatósági, illetve vízjogi engedélyezés hatálya alá tartozó szennyvízelhelyezést, ideértve az egyedi zárt szennyvíztározót is alkalmaz. Amennyiben a közcsatornát év közben helyezik üzembe, a díjfizetési kötelezettség a kibocsátót a közcsatorna üzembe helyezését követő 90. naptól 12
terheli. A talajterhelési díj alapja: a szolgáltatott, vagy egyedi vízbeszerzés esetén a méréssel igazolt felhasznált, illetve mérési lehetőség hiányában az átalány alapján meghatározott víz mennyisége, csökkentve a külön jogszabály szerinti locsolási célú felhasználásra figyelembe vett víz mennyiségével. A díj alapja csökkenthető azzal a számlákkal igazolt mennyiséggel, melyet a kibocsátó szennyvíz-tárolójából olyan arra feljogosított szervezettel szállíttat el, amely a folyékony hulladék jogszabályi előírások szerinti elhelyezését igazolja. A talajterhelési díj megfizetése önadózással történik. A kibocsátó a talajterhelési díjfizetési kötelezettségéről évente, a tárgyévet követő év március 31. napjáig a jegyzőhöz mint önkormányzati adóhatóság tesz bevallást a jegyző által rendszeresített formanyomtatványon. A talajterhelési díj mértékét a talajterhelési díj alapja, az egységdíj, valamint a közigazgatási területre vonatkozó területérzékenységi szorzó határozza meg. A talajterhelési díj mértéke: 2005-ben a talajterhelési díj egységdíjának 20%-a (72Ft/m 3 ) 2006-ban a talajterhelési díj egységdíjának 50%-a (180Ft/m 3 ) 2007-ben a talajterhelési díj egységdíjának 75%-a (270Ft/m 3 ) 2008-ban a talajterhelési díj egységdíjának 90%-a (324Ft/m 3 ) 2009. évtől a talajterhelési díj egységdíjának 100%-a (360Ft/m 3 ) 2012. évtől a talajterhelési díj egységdíjának 100%-a (3 600Ft/m 3 Talajterhelési díj bevételek alakulása 2008. évtől Év Adóbevétel (ezer Ft) Hátralék (ezer Ft) Hátralék az adóbevétel %-ban 2008. 1.492 1.959 131 2009. 1.749 3.523 201 2010. 1.995 4.310 216 2011. 1.102 5.687 516 2012. 1.923 6.118 318 2013. 1.830 8.770 479 13
A fenti adatokból kitűnik, hogy a talajterhelési díjból származó bevétel a 2012. évig folyamatosan növekedett évről évre. Ez a tendencia a 2013. évben már nem tapasztalható, ugyanis a bevétel csökkent 93 e Ft-tal. Az adóbevétel növekedése mellett a hátralék is növekszik évről évre. El lehet mondani, hogy ez az az adónem, amelyet a fizetésre kötelezettek a legkevésbé teljesítenek, talán minden helyi adó mögé helyezik. A tapasztalat ugyanis azt mutatja, hogy amíg a településen élők megfizetik a gépjárműadót és a kommunális adót, a talajterhelési díj fizetésére már nem hajlandók. A talajterhelési díj mértékének részletezésénél láthatjuk, hogy a mértéke évről-évre rohamosan növekszik, melynek következtében a hátralék is növekszik. A 2012. évtől kezdődően tízszeresére emelkedett a talajterhelési díj, ami azokat sújtja, akik rácsatlakozhatnának a csatornahálózatra, de ezt mégsem teszik meg. A 2011. évi CCI. törvény 234. -a módosította a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény 12. (3) bekezdésében foglaltakat, mely a talajterhelési díj egységdíjának mértékét a korábbi 120 Ft/m3 helyett 1200 Ft/m3 összegben határozta meg. Az önkormányzatok által már évek óta kivethető a talajterhelési díj, mely a környezetterhelési díjak egyike, s amelyet a környezet és természet védelme, terhelésének mérséklése, a környezethasználóknak a környezet és természet megóvását szolgáló tevékenységre való ösztönzése, valamint a környezet- és természetvédelem költségvetési forrásainak biztosítása érdekében fogadott el 2003-ban az Országgyűlés. A talajterhelési díj egységdíjának mértéke 2013. február 1-jétől: 3 600 Ft/m3. Egyek Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a.) pontjában biztosított jogalkotói jogkörében eljárva, a környezetterhelési díjról szóló 2013. évi LXXXIX. törvény 21/A. (2) bekezdésében foglaltak alapján a talajterhelési díjról szóló 2/2005. (I.27.) Rendelet (továbbiakban: Rendelet) módosításáról a következőket rendeli el, a 2013. évi bevallási és befizetési kötelezettségeket illetően: a.) a 70. életéven felüli személy 90 %-os díjfizetési kedvezményben részesül b.) a 70. életéven aluli személy 70 %-os díjfizetési kedvezményben részesül c.) aki 2013. évben a közcsatornára rákötött, és azt az adóhatóságnál igazolja az 90 %-os díjfizetési kedvezményben részesül. 14
A talajterhelési díj egységdíjának nagymértékű változása nem biztos, hogy azt a törekvést szolgálja, melyet a törvényhozók szem előtt tartottak, amikor a jogszabályt alkották. Ugyanis a talajterhelési díj egységárának 10-szeresére történő emelése nem biztos, hogy arra fogja ösztönözni a településen élő állampolgárokat, hogy csatlakozzanak az ingatlanukhoz tartozó szennyvízhálózatra - kis jövedelmükből, szociális ellátásukból - nem is biztos, hogy meg tudnák tenni. Valamint a csekély bevételükből az önkormányzat felé sem tudják megfizetni a talajterhelési díjat, ez által növekszik az önkormányzat adóhátralékának összege. Abban az esetben, ha minden lakos csatlakozik a szennyvízhálózatra (akinek lehetősége van) az önkormányzat talajterhelési díj bevétele csökkenni fog, tehát ez a bevételi forrás nem realizálódik az önkormányzatnál, mely önkormányzatunknál közel 2 millió forintos bevételről van is szó nem pótolható más forrásból. Termőföld bérbeadásából származó jövedelem Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. Törvény szerint: A termőföld bérbeadásából származó - a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényben meghatározott - jövedelme adóját a magánszemély megállapítja, továbbá a föld fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatóságnál bevallja és megfizeti (önadózás). A termőföld bérbeadásából származó jövedelem bevallását a magánszemély az erre a célra rendszeresített nyomtatványon a jövedelem megszerzésének évét követő év március 20-áig teljesíti. Amennyiben a magánszemély több önkormányzat illetékességi területén szerez bevételt termőföld bérbeadásából, az adóbevallást és adófizetést önkormányzati adóhatóságonként külön-külön kell teljesíteni. A főváros esetében a föld fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatóság alatt a fővárosi önkormányzat főjegyzőjét kell érteni. Ha a termőföld bérbeadásából származó bevétel kifizetőtől származik, az adót a kifizető állapítja meg, vonja le, vallja be, és fizeti meg. Nem terheli a kifizetőt haszonbérbe adás esetén az adó megállapítási kötelezettség, ha a magánszeméllyel az adómentesség feltételéül szabott időtartamra kötött haszonbérleti szerződést. Nem kell adóbevallást tenni annak a magánszemélynek, akinek termőföld bérbeadásból származó jövedelme kizárólag kifizetőtől származik és a kifizető az adót levonta, vagy a termőföld bérbeadásából származó jövedelme mentes az adó alól. 15
Ha a magánszemélynek termőföld bérbeadásból olyan bevétele, jövedelme keletkezik, amely nem kifizetőtől származik, vagy a kifizető a jövedelem juttatásakor az adót levonni elmulasztotta, vagy a kifizető a bérleti díjat természetben fizette meg, a vagyoni érték után az adót a magánszemély a jövedelem megszerzésének negyedévét követő hó 12-éig fizeti meg. Ha az adómentesség feltételéül szabott időtartamra kötött haszonbérleti szerződés ezen időtartam lejárta előtt adófizetési kötelezettséget keletkeztető módon megszűnik, az adót a magánszemély a meghatározott szabályok szerint állapítja meg, vallja be, és fizeti meg. A kifizető a termőföld bérbeadásából származó jövedelemből levont adót a föld fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatósághoz utalja át a kifizetést követő hó 12. napjáig. A levont adóról a kifizető adóbevallását a föld fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatósághoz az adóévet követő év február 25-éig nyújtja be. A személyi adóról szóló 1995.évi CXVII. törvény 8. (1) bekezdése alapján az adó mértéke az adóalap 16 százaléka. A termőföld bérbeadásából származó jövedelem adóztatása a föld fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatóság feladata. Az ebből származó valamennyi bevétel az önkormányzat költségvetését illeti meg, és az az önkormányzattól nem vonható el. A termőföld bérbeadásából származó jövedelme adóját a magánszemély megállapítja, továbbá a föld fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatóságnál bevallja, és megfizeti. A termőföld bérbeadásából származó bevételnek az egésze jövedelem, amely után az adó mértéke 16%. adatok ezer forintban 2008. év 2009. év 2010. év 2011. év 2012. év 2013. év Termőföld bérbeadásából származó jövedelem adója 106 50 150 100 ---- ---- 16
Pótlék, bírság Késedelmi pótlék és bírság alakulása 2008. évtől Év Adóbevétel (ezer Ft) Hátralék (ezer Ft) Hátralék az adóbevétel %-ban 2008. 1.602 11.617 725 2009. 2.287 13.163 576 2010. 1.379 12.035 872 2011. 1.135 14.596 1286 2012. 1.776 16.908 952 2013. 2.663 13.894 521 A fenti táblázatból láthatjuk, hogy a késedelmi pótlék és bírság hátralék adatai kiemelkedően magasak az abból származó bevételhez képest. A szankciók (adóbírság, mulasztási bírság, késedelmi pótlék, önellenőrzési pótlék) alkalmazása során, ha az adóhatóság megállapítja, hogy az adózó valamely adókötelezettségét nem megfelelően teljesítette, a törvény által előírt jogkövetkezményeket alkalmazza. A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A mulasztási bírság mértéke magánszemély adózónak 100.000 Ft-ig terjed, más adózó 200.000 Ft-ig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha az adózás rendjéről szóló törvényben foglaltak szerint kötelezettségeinek az adózó nem tett eleget. 17
2014. I. NEGYEDÉVI ADATOK Adóbevételek és adóhátralékok alakulása adónemenként 2011.-2014. évek I. negyedéveiben Adóbevételek Hátralékok Adók fajtái Magánszemélyek kommunális adója Helyi iparűzési 2011. I. 2012. I. 2013. I. 2014.I. negyedév negyedév negyedév negyedév (ezer Ft) (ezer Ft) (ezer Ft) (ezer Ft) 2011. I. 2012. I. 2013. I. 2014. I. negyedév negyedév negyedév negyedév (ezer Ft) (ezer Ft) (ezer Ft) (ezer Ft) 5.278 4.379 4.758 5.837 10.884 12.626 13 158 13 063 adó 13.053 13.167 13.785 19.589 6.261 8.626 7.542 6.384 Gépjárműadó 6.918 7.233 2.936 3.245 8.567 9.910 8.031 5.941 Talajterhelési 59 415 296 413 4.523 5.549 5.961 9.054 díj Termőföld bérbeadásából származó 50 0 0 0 0 0 14 0 jövedelem Pótlék, bírság 311 2 273 673 12.157 14.230 17.301 13.590 Összesen: 25.669 25.196 22.048 29.757 42.392 50.941 52.007 48.032 2014. I. negyedévében az önkormányzathoz befolyt gépjárműadó összege 8 113 e Ft, ennek az összegnek 60 %-a 4 868 e Ft a központi költségvetést illeti meg, míg az önkormányzatnál 3 245 e Ft ralizálódott ténylegesen gépjárműadó bevételként. 18
Összesített adóhátralékok alakulása 2011-2014. évek I. negyedéveiben 19
A táblázatot valamint a diagramokat megvizsgálva megállapíthatjuk, hogy a 2014. év I. negyedévében minden adónemben befolyt bevétel meghaladja a 2013. I. negyedévében realizált bevételt, összesen 7 709 e Ft-tal folyt be magasabb összeg. Amennyiben a hátralékok összegét összesen vizsgáljuk csökkenés tapasztalható 3 975 e Ft összegben, egyetlen adónemben, a talajterhelési díj tekintetében tapasztalható növekedés. AZ ADÓIFZETÉS ELMARADÁSA ÉS AZ ADÓBEHAJTÁSI MÓDSZEREK A helyi adó az önkormányzat kezében egy olyan eszköz, melynek segítségével az önkormányzat képes közszolgáltatás nyújtására. Az adót az adófizető érdekében veti ki, hogy biztosítani tudja azokat a szociális, gazdasági, infrastrukturális, egészségügyi, kulturális stb. feltételeket, melyek a települések lakosainak életkörülményein hivatottak javítani. Azon települések, melyek lakói nem jó adófizetők, nem válnak vonzóvá, sem a lakosság sem pedig a vállalkozások számára. Az ott lakók közül sokan elvándorolnak, elöregszik a népesség, munkahelyek szűnnek meg és új munkahelyek sem létesülnek. Sajnos településünk ilyen település, az adófizetési morál, tisztelet a kivételnek nem megfelelő. Sokan azt latolgatják, hogy hogyan tudnak túljárni a helyi adóhatóság eszén, hogyan tudnak az önkormányzat zsebéből minél többet kihúzni és nem azt nézik, hogy hogyan tudnak hozzájárulni ahhoz, hogy a település, melyen él minél jobb életkörülményekkel rendelkezzen. Ha az adófizetők belátnák, hogy az dók kivetése az ő érdekükben történik, akkor nem vitatnák az adófizetés szükségességét. Mivel azonban az önkéntes jogkövető magatartás az adózók egy részénél, - különböző okok miatt elmarad, szükségessé válik az adók behajtása. Az adófizetési kötelezettség elmaradásának okai különbözők lehetnek: - átmeneti fizetésképtelenség, nehéz pénzügyi helyzet, - figyelmetlenség, a kötelezettségek nem megfelelő nyomon követése, - szándékos jogsértő magatartás, tudatos ellenszegülés. Komoly gondot okoznak azok az adófizetésre kötelezettek, akik eleve elutasítják az adófizetésnek még a gondolatát is, nem értik, s nem tudnak vele azonosulni, s bízva abban, hogy kapacitáshiány, vagy egyéb ok miatt az adóhatóság nem tudja tőlük behajtani a tartozást. 20