A légiközlekedés szabályozása Gaál Bertalan 1
Közlekedéspolitikai alapok Az utóbbi évtizedek legjelentősebb növekedését a légi közlekedési ágazat érte el (évi 7,5%) A közlekedés lebonyolításának alapját kétoldalú egyezmények biztosították Az Eu-banennek helyét mindinkább az átfogó közösségi szabályozás veszi át Piaci szabályozásban a liberalizáció a meghatározó 2
Egységes közösségi légi közlekedési politika Vasúthoz hasonlóan szabályozási csomagok, melyek vertikálisan összefüggenek Konkrét szabályokban alkalmazkodni kell az átfogó nemzetközi légi közlekedési egyezményekhez 3
Közösségi légi közlekedésben elvileg ma már piaci alapon valósul meg a légi útvonalakhoz és repülőterekhez való szabad hozzáférés Ugyanakkor a piaci pozíciókat nagyban befolyásolják az erőviszonyok 4
Egyenlő feltételek biztosítása Ennek fontos eleme az állami támogatások szabályozása egyszeri támogatás elvének piaci szerkezet átalakításra történő alkalmazása Viszonylag védett pozícióból a tényleges versenypiaci magatartásra való áttérés 5
További követelmény a műszaki harmonizáció megvalósításával a biztonság fokozása, a környezet védelme és a fogyasztók érdekeinek védelme Európai Bíróság nyitott égbolt ítélete a polgári repülés területén az Unió tárgyalási hatáskörrel rendelkezik 6
Liberalizáció és állami támogatás szigorítása légitársaságok számának növekedése Új piaci modell: low-cost(fapados) légitársaságok Egyszerűsített szolgáltatások, ugyanakkor más jellegű minőségi igények kielégítésének fokozódása (biztonság, menetrendszerűség) 7
2001-es Fehér Könyvben külön fejezet a légiközlekedési teljesítmények ellenőrzés alá vonásáról Egységes Európai Légtér v. Égbolt (Single European Sky) (2004) Ehhez kapcsolódóan a repülőterek kapacitásának és használatának újragondolása 8
Légi közlekedési politika középpontjában emellett a biztonsági előírások szigorítása, valamint a forgalomnövekedés és a környezet közötti egyensúly megteremtésének követelménye áll Szükséges az intézkedések kiterjesztése a harmadik országokból érkező járművekre is 9
Magyar légi közlekedési politika 1996-os közlekedéspolitika még a MALÉV és Ferihegy, mint állami tulajdonú társaságok üzemeltetésével számolt Uniós csatlakozással megváltoztak a tulajdonviszonyokra és az üzemeltetési konstrukciókra vonatkozó szabályok, ezzel alapvetően a légi közlekedési politika céljai és eszközei is 2004-től 10
2004-2015 MALÉV privatizációja, belépése a Oneworld légiközlekedési szövetségbe Továbbra is biztosított a nemzeti légitársaság pozíció Fapados társaságok megjelenése Sármellék és Debrecen nemzetközi kereskedelmi repülőtérré minősítése HungaroControlszerepe (közép-európai államok Közös Magaslégtér Légiforgalmi Irányító Központja) Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülőtér 11
A légi közlekedés nemzetközi egyezményes szabályozása 12 Légi szabadságjogok 1. jog. A szabad átrepülés joga: Saját ország ( A ország) Bország 2. jog. Leszállás egy másik ország területén technikai okokból: Saját ország Aország Bország 3. jog. Utasok szállítása a saját országból egy másik országba: Saját ország Aország 4. jog. Utasok szállítása egy másik országból a saját országba: Aország Saját ország 5. jog. Utasok szállítása két idegen ország között, útban a saját országba/ból: Saját ország A ország B ország 6. jog. Utasok szállítása két idegen ország között a saját országon keresztül: A ország Saját ország B ország 7. jog. Utasok szállítása két idegen ország között, a saját országtól függetlenül: A ország B ország (Saját ország) 8. jog. Utasok szállítása egy másik ország területén, útban a saját országba/ból: Saját ország A ország A ország 9. jog. Utasok szállítása egy másik ország területén, a saját országtól függetlenül: A ország A ország (Saját ország)
1929. évi Varsói Egyezmény (Módosította: 1955 Hágai, 1961 Guadalajarai Egyezmény stb.) Nemzetközi forgalomban használt fuvarozási dokumentumok formai és tartalmi követelményei (menetjegy, poggyászvevény, légi fuvarlevél) Fuvarozók felelősségét általában és részleteiben szabályozó rész 13
A fuvarozó felelős az utas halála, megsebesülése vagy bármely más testi sérülése folytán bekövetkezett kárért, ha az a baleset, amely a kárt okozta, a légijárművönvagy valamely beszállási vagy kiszállási művelet közben történt; felelős a feladott poggyász megsemmisülése, elvesztése vagy megrongálódása esetén keletkező károkért, ha a kárt okozó esemény a légi fuvarozás alatt következett be; ugyanilyen feltételekkel felelős a fuvarozó a feladott áru megsemmisülése, elvesztése vagy megrongálódása esetén, de nem felelős, ha bizonyítja, hogy mindez az áru belső hibája, minősége, hibás csomagolása, vagy hatósági intézkedés, háborús cselekmény vagy fegyveres konfliktus miatt következett be; felelős az utasok, a poggyász vagy az áru légi fuvarozásában bekövetkező késedelemért származó kárért 14
1944. Chicagói Egyezmény Az államok kizárólagos joggal rendelkeznek területük feletti légterükön, és eldönthetik, mely légitársaságot milyen szabadságjoggal engednek be Rögzíti a légijárművekre, berendezéseikre és személyzetükre vonatkozó követelményeket légibiztonság alapjai Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO International Civil AviationOrganization) 15
Nemzetközi Tranzitegyezmény - Előzőek eltérő megvalósításának csökkentése a kétoldalú egyezményekben, a szabadságjogok és légi útvonalak egységes kezelése; - Nemzeti légi társaságok értelmezése, kijelölési szempontjai Kétoldalú nemzetközi egyezmények szükségesek a nemzeti légi társaságok a szabadságjogokhoz való hozzáférés érdekében Harmadik országokkal szemben az Unió tagállamai továbbra is fenntartják bilaterális szerződéseiket 16
Egyre inkább előtérbe kerülnek a multilaterális szerződések A légi közlekedés piacának gyors növekedésével új szabályozási megoldások igénye; a légi közlekedés globalizálódása, a légitársaságok közti tartós együttműködési megállapodások, a gyakori cégszerű összefonódások, légi közlekedési szövetségek kialakulása; a légitársaságok privatizációja, a kormányok és a nemzeti légitársaságok közti kötelékek lazulása; új légitársaságok alapítása iránti növekvő igények, független, majd fapados (low cost) társaságok megjelenése és elterjedése; a fejlett országok kormányainak növekvő bizalma a piaci mechanizmusok iránt, ezzel az állami támogatások megszüntetésének, valamint az utasvédelemszolgáltatói felelősségi körbe helyezésének igénye. 17
1999. Montreáli Egyezmény - Varsói Egyezmény helyébe, Chicagói Egyezmény elveit megőrizve; - Nemzetközi légi fuvarozási műveletek rendszerének fejlesztése, személyek és áruk zavartalan áramlásának biztosítása harmonizált jogszabályok kidolgozásával (árak, utasjogok, áruvédelem); - Kereskedelmi érdekek jobb érvényesítése, biztonság növelése, a fuvarozó felelősségének szigorítása, méltányos kártalanítás; - Fuvarozási okmányok korszerűsítése, adattartalom valóságának ellenőrizhetősége, felelőssége 2001/539/EK határozat a Montreáli Egyezménynek az Európai Közösség részéről történő megkötéséről 18
Légi közlekedés szabályozása Magyarországon 1995. évi XCVII. tv. a légiközlekedésről 141/1995. (XI.30.) korm. rend a végrehajtásáról Messzemenően figyelembe veszi a klasszikus szabályozás állami szuverenitás részét, ezért hatálya az ország légterében végbemenő légi közlekedés egészére kiterjed 19
légiközlekedési hatóságként a Nemzeti Közlekedési Hatóság Polgári Légiközlekedési Igazgatóságának illetékessége kiterjed az ország területére a polgári légiközlekedési és az azzal kapcsolatos tevékenységre, a polgári légijárművekre, az állami repülések célját szolgáló és a közös (katonai és polgári) használatú repülőterek kivételével minden repülőtérre és leszállóhelyre, a légiközlekedés földi létesítményeire és a kizárólag katonai repülések céljára szolgálók kivételével a léginavigációs földi berendezésekre 20
Légtér Igénybe vehető légtér Ellenőrzött: repülőtéri, közelkörzeti, egyéb irányító körzet (polgári/katonai) nem ellenőrzött: repülőtéri forgalmi és forgalmi tájékoztató körzet védi korlátozottan igénybe vehető Nemzeti Légtér Koordinációs Bizottság 21
Légijárművekmo-ilajstromozásának követelményei, folyamata, adattartalma, azonosító jelek Üzemben tartáshoz és tevékenység ellátásához szükséges engedélyek tartalma, megszerzésük feltételei, birtokukban végezhető tevékenységek köre Járulékos adatkezelési, adatszolgáltatási tevékenységek szabályozása Miniszteri rendeleti hatáskörbe utalja a légi járművek gyártására, javítására, karbantartására irányuló tevékenységeket 22
Légiközlekedési szakszemélyzet képzésére vonatkozó részben rögzíti az ehhez kapcsolódó szakhatósági feladatokat Ennek részletes kidolgozása, szabályozása szakminiszteri feladat 23
24 A törvény alapvető fontosságú része a repülőtér fogalmának, kategóriáinak, tulajdonviszonyainak (abban az állami tulajdon körének), igénybevételi feltételeinek, környezetvédelmi követelményeinek (a zajterhelés elleni védekezésnek) a rögzítése. A törvény szerint a repülőtér lehet: Nyilvános repülőtér, amelyet azonos feltételekkel bárki igénybe vehet és amely lehet kereskedelmi repülőtér: a rendszeres utas, poggyász, áru és posta továbbítását végző légiforgalomcéljaira létesített nyilvános repülőtér, nem kereskedelmi repülőtér: az előzőn kívüli minden más nyilvános repülőtér, közös felhasználású polgári és katonai, illetve katonai és polgári repülőtér. Nem nyilvános repülőtér, amely a tulajdonos, illetve az üzemben tartó engedélyével vehető igénybe, és amely lehet polgári célú nem nyilvános repülőtér és állami repülések céljára szolgáló repülőtér
Légi közlekedés biztonságának szabályozása Légijárművek műszaki alkalmassága Repülőterek biztonságos használata Légiközlekedés szabályozása 25
A törvényben szükségszerűen részletes szabályozás található a légiforgalmi szolgáltatásokra vonatkozóan, annak legfontosabb feladataiként rögzítve a nemzetközi repüléseket végrehajtó, továbbá az államhatár menti 10km-es sávban repülő járművek azonosítása, a légtérgazdálkodás, a légiforgalom áramlásának szervezése, a légiforgalmi irányítás, a légiforgalmi tájékoztató és távközlési szolgálat ellátása, riasztó szolgálat ellátása, légiforgalmi tanácsadó és repüléstájékoztató szolgálat ellátása Ellátó HungaroControl 26
Európai liberalizáció Közösségi cél:általános versenyszabályok alkalmazása a klasszikus egyezmények mellett (Európai Bíróság, 1974). Légiközlekedési szabályozási csomagok: piacralépés, engedélyezés, kapacitásmegosztás, tarifaszabályozás Első csomag, 1987 Versenyszabályok alkalmazása a közösségi repülőterek közti nemzetközi forgalomban, kétoldalú megállapodások torzítása ellen bevétel és kapacitásmegosztásielvek, rugalmasabb tarifa-engedélyezés. Második csomag, 1990 További liberalizáció, kiterjesztés a harmadik országokkal való kapcsolatokra (Viteldíj-megállapítás elvei, viteldíjak kategóriái, piacra jutás egységes szabályozása, kapacitás-korlátozások teljes leépítése 2003-ig. 27
28 Harmadik csomag, 1993(Első csomag kiváltása) Rendelet a légifuvarozókengedélyezéséről (szabad alapítás), a közösségi légifuvarozókközösségen belüli légi útvonalakhoz jutásáról (kabotázs(1997-től), a légi szolgáltatások viteldíjairól (szabad tarifamegállapításdömping-ár kivételével), megállapodási lehetőségek korlátozása (menetrend-tervezés, résidőkiosztás, közös üzemeltetés, új szolgáltatás bevezetése, stb.)
EURÓPAI LIBERALIZÁCIÓ, PIAC- ÉS TEVÉKENYSÉG-SZABÁLYOZÁS A légiközlekedési szolgáltatások megvalósítása egységes európai szabályozásának szükségessége Globalizáció, többországos társaságok működésének egységesítése Biztonsági követelmények fokozása, pénzügyi ellenőrzése; Szabályozás egyszerűsítése (harmadik csomag egy rendeletben); 1008/2008/EK rendelet a Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról Működési engedély kiadása a tagállamokban. Feltételei (fő tev.): - Székhely és üzembentartásiengedély ugyanebben a tagállamban; - Tagállami/állampolgári tulajdonjog, tényleges ellenőrzés; - Fő tevékenység, kiegészülhet javítás-karbantartással; - Szükséges járműpark rendelkezésre állása (bérlet lehet); - Pénzügyi és biztosítási feltételek teljesítése, jó hírnév igazolása;
30 Útvonalakhoz való hozzáférés szabad a közösségi légi fuvarozóknak: - Tagállami társaságok között légi járatok összevonhatók, közösen működtethetők; - Egy város több repülőtérrel való kiszolgálása esetén a forgalommegosztás átlátható módon, arányosan szabályozható; Árképzési előírásokcsak a nyilvánosságot, egyenlő elbánást rögzítik - A közösségi járatok díjait a közösségi légi fuvarozók (viszonosság esetén a harmadik országbeliek is) szabadon állapítják meg; - A korlátozásokat tartalmazó kétoldalú egyezmények megszűnnek; - Kötelező a végső ár (díjak, adók, illetékek) közzététele.
SZOLGÁLTATÁSI FELTÉTELEK SZABÁLYOZÁSA I. Helyfoglalás Versenyellenes gyakorlat kiküszöbölésére működési szabályok rögzítése: 80/2009/EK rendelet a számítógépes helyfoglalási rendszerek (CRS) működtetési szabályzatáról (kapcsolódás az 1008/2008-hoz) Repülőterek létesítése és működtetése Alap: Chicagói Egyezmény 14. Annex-e Repülőtér-használati díjak 2009/12/EK irányelv a repülőtéri díjakról Egységes feltételek biztosítása a repülőtér-használók számára, közös díjszámítási rendszer kidolgozásával; Földi kiszolgálás 96/67/EGK irányelv a közösségi repülőterek földi kiszolgálási piacára való bejutásról - Saját, vagy harmadik fél részére végzett kiszolgálás a tagállamok valamennyi, volumenhatár feletti kereskedelmi repülőterén; - Tagállamokban független hatósági engedélyhez köthető, a kiszol-gálókszáma korlátozható (de minimum két kiszolgálóhoz hozzáfé-résbiztosítandó) - Központi infrastruktúra fenntartási lehetősége a repülőtér irányító szervezete számára.
SZOLGÁLTATÁSI FELTÉTELEK SZABÁLYOZÁSA II. Légiforgalom-irányítás 549/2004/EKrendelet az egységes európai égbolt létrehozására vonatkozó keret megállapításáról ( Keretrendelet ) Általános biztonsági, hatékonysági, kapacitás-kihasználási célok és végrehajtásuk szabályai, három konkrét területen: 550/2004/EKrendelet a légi navigációs szolgálatoknak az egységes európai égbolt keretében történő ellátásáról ( Légi navigációs rendelet ) Szolgálatok biztonságos, hatékony ellátásának követelményei, 551/2004/EKrendelet a légtérnek az egységes európai égbolt keretében történő szervezéséről és használatáról ( Légtérrendelet ) Egységesen üzemelő európai légtér koncepciója, a légtér szerkezeténekmeghatározása (alacsony-és magaslégtérhatára), légtér funkcionális blokkokba szervezésével optimális kihasználás biztosítása. 552/2004/EKrendelet az Európai Légiforgalmi Szolgáltatási Hálózat átjárhatóságáról ( Átjárhatósági rendelet ) A Hálózat és alrendszerei közti átjárhatóság biztosítása, új működési és technológiai elvek egységes bevezetése.
SZOLGÁLTATÁSI FELTÉTELEK SZABÁLYOZÁSA III. A légtérfelhasználás szabályozásának korszerűsítése 2150/2005/EK rendelet a rugalmas légtérfelhasználásra vonatkozó közös szabályok megállapításáról: -A légteret egységes egészként kell kezelni: nem csak polgári vagy csak katonai légtérként; -Szükséges a szomszédos tagállamok közti együttműködés erősítése, a különböző légiközlekedési tevékenységek koordinációja, a polgári és a katonai hatóságok jobb kapcsolata; -Stratégiai (koncepcionális, tervezéses) és taktikai (adatszolgáltatás, információ-csere) légtérgazdálkodás 1070/2009/EK rendelet az 549-552/2004/EK rendeleteknek az európai légiközlekedési rendszer teljesítményének és fenntarthatóságának javítását célzó módosításáról Légiforgalmi szolgáltatások (ATM) folytonos, interoperábilisműködtetése, (főterv), új generációs szolgáltatási rendszer (SESAR) megvalósítása közös vállakozásban, az Egységes Európai Égbolt részeként, funkcionális légtérblokkok kialakítása
SZOLGÁLTATÁSI FELTÉTELEK SZABÁLYOZÁSA IV. A légtér használata EurocontrolEgyezmény a légiközlekedés biztonságával kapcsolatos együttműködés érdekében (1960, lényeges módosítása 1981 és 1997) Alapvető cél hosszú távon a légiforgalombiztonságos és szabályos áramlásának lehetővé tétele, ehhez a technikai, személyi és pénzügyi feltételek biztosítása Kapcsolódik hozzá az ÚtvonalhasználatiDíjakról szóló Sokoldalú Megállapodás, amely az üzemeltetési költségek alapján rögzíti a léginavigációsszolgáltatások és a légtérhasználat díjait Hazai szabályozás: 4/1998. (I.16.) kormányrendelet a magyar légtér igénybevételéről - Légiközlekedési célra a légiforgalmi hatósághoz benyújtott és jóvá-hagyott repülési terv alapján; - Egyéb célra katonai (külügyi) hatóság bevonása szükséges; 14/1998. (VI.24.) KHVM-HM-KTM együttes rendelet a magyar légtér légiközlekedés céljára történő kijelöléséről - Ország légtere ellenőrzött és nem ellenőrzött részre oszlik, 20100 m magasságig Budapest Repüléstájékoztató Körzet szolgálata, - Ellenőrzött a repülőtéri, a közelkörzetiés egyéb irányító körzet, amely polgári és katonai körzetekre oszlik; - Repülési útvonalak és jelentőpontok kijelölése: ágazati minisztérium
SZOLGÁLTATÁSI FELTÉTELEK SZABÁLYOZÁSA V. A légiforgalom irányításának hazai szabályozása Átfogó szabályozás: légiközlekedési törvény, illetve a végrehajtására vonatkozó kormányrendelet. Részletes szabályozások: 16/2000. (XI.22.) KöViMrendelet a légiforgalomirányításának szabályairól négy szolgálat a megoldásra: - Légiforgalmi irányító szolgálat (körzeti, bevezető, repülőtéri), - Légiforgalmi tanácsadó szolgálat (folyamatos biztonság), - Repüléstájékoztató szolgálat (szükséges állandó tájékoztatások), - Riasztó szolgálat (események, kutatási mentési segítség). 116/2005. (XII.27.) GKM rendelet a magyar légtér igénybevételéért fizetendő díjról az Eurocontrolnakmegfelelő szabályozás, útvonalhasználatidíj a repült hossz, közelkörzetidíj az engedélyezett legnagyobb felszálló tömeg alapján ( -ban, brüsszeli központnak befizetés) 2011. évi LXV. törvény a Közép-európai Funkcionális Légtérblokk létrehozásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről: 7 ország megállapodása az európai szabályozás térségi megvalósításáról, a FAB CE légtér kialakításáról, azon a szolgáltatás biztosításáról, garantálva az államok területe feletti légtér szuverenitását.
36 Functional Airspace Blocks
SZOLGÁLTATÁSI FELTÉTELEK SZABÁLYOZÁSA VI. Légtérfelhasználás hatékonyságának fő kritériuma az időalap minél jobb kihasználása. Ennek érdekében: 95/93/EGK rendelet a Közösség repülőterein alkalmazandó résidőkiosztás egységes szabályairól - Cél a résidő hatékony, megkülönböztetéstől mentes kiosztása; - Ennek érdekében a kapacitáshiánnyal küzdő repülőterek koordinált repülőtérré történő kijelölése egységes szempontok alapján; - Tagállamokban menetrend-egyeztetett repülőterek kijelölése; - Fenti repülőtereken független koordinátor és koordinációs bizottság kijelölése (résidő-felhasználás ellenőrzése, tanácsadás); - Résidő-kapacitás meghatározása és kiosztása évente kétszer, kérelmezők számára résidő-sorozatok kiosztása, azok 80% alatti felhasználása esetén sorozatok visszaadása fennmaradóból résidőalap létrehozása, kérelmezők közötti szétosztása. 5/2000. (III.10.) KHVM rendelet a résidőkiosztásegységes szabályairól a koordinált repülőtereken miniszteri (hatósági) hatáskör, ma ez csak Ferihegyre (elvi lehetőségek kapacitásproblémák esetére).
A LÉGIKÖZLEKEDÉS ÁLLAMI KAPCSOLATAINAK SZABÁLYOZÁSA Kiindulás: A Bizottság 1994. évi útmutatása az EK Szerződés 92. és 93. (ma 87. és 88.) cikkének és az EGT Megállapodás 61. cikkének alkalmazására a légiközlekedési ágazatban nyújtott állami támogatások tekintetében (infrastruktúrára, repülőterekre nem vonatkozik): - Működési támogatás: csak szociális célokra és közszolgáltatásokra (versenyelőny biztosítása, vállalati költségek ellentételezése tilos); - Beruházási támogatás: Hátrányos helyzetű térségek fejlesztése - Szerkezetátalakítási program: meghatározott időszakra, versenyképesség (támogatás nélküli működés) helyreállítására: kapacitáscsökkentés, piaci (járati) struktúra, stb. ellenőrizhetőség! 2004/393/EK határozat alapján közösségi iránymutatás a repülőterek finanszírozására és a regionális repülőterekről közlekedő légitársaságoknak nyújtott indulási célú állami támogatásokra vonatkozóan - A légitársaságokra vonatkozó útmutatás kiterjesztése a repülőtéri tevékenységek egészére (kiszolgálás, biztonság, repülésirányítás); - Regionális fejlődés elősegítése, tulajdonostól független támogatás, támogatási feltételek rögzítése repülőtér-kategória (forg.) alapján; - Fapadosok megjelenése, új járatok indításának elősegítésére ún. indulási támogatások feltételeinek jóváhagyása.
A LÉGIKÖZLEKEDÉS FOGYASZTÓI KAPCSOLATAINAK SZABÁLYOZÁSA 2001/539/EK határozat a MontreáliEgyezmény ratifikálásáról: Varsói Egyezmény helyett, általános felelősségi feltételek, használt dokumentumokmegújítása. 2027/97/EK rendelet a légifuvarozókbaleset esetén fennálló felelősségéről (módosítja a 889/2002/EK rendelet) - Utasok és poggyászuk védelme, biztosítási kötelezettség valamennyi közösségi légitársaság részére; - Kötelező írásos tájékoztató a szükséges teendőkről és változó felelősségi értékhatárokról (infláció függvényében). 261/2004/EK rendelet a visszautasított beszállás és légi járatok törlése vagy hosszú késése esetén nyújtandó kártalanítás és segítség közös szabályainak megállapításáról Minimális utasjogok túlfoglalás, törlés vagy hosszú késés esetén 1107/2006/EK rendelet a légi járműveken utazó fogyatékkal élő, illetve csökkent mozgásképességű személyek jogairól: Valamennyi polgár számára egységes piac! - Általánoshoz hasonló hozzáférés lehetősége, belső szállítás megoldása (személyzet és eszközök); - Fedélzeti és repülőtéri ellátás, ülőhelykiosztás (többletdíj nélkül); - Légi fuvarozó és érkezési repülőtér infokapcsolata.
A LÉGI KÖZLEKEDÉS BIZTONSÁGÁNAK SZABÁLYOZÁSA Alágazati sajátosságok elsődleges követelmény Fő területek: - Tevékenységet veszélyeztető külső cselekmények megelőzése, elhárítása (security), 2001. szeptember 11. hatása; - Tevékenység ellátásának megfelelő technikai és személyi feltételek biztosítása (safety); - Környezeti hatások biztonságának befolyásolása, negatív hatások mérséklése; - Bekövetkezett balesetek és egyéb események kivizsgálásának szabályozása.
A LÉGI KÖZLEKEDÉS BIZTONSÁGÁNAK ÁLTALÁNOS SZABÁLYOZÁSA MontreáliEgyezmény biztonsági tételei: dokumentumok, utasjogok, események kezelése. 1592/2002/EK rendelet a polgári légi közlekedés közös szabályairól és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség felállításáról 216/2008/EK rendelet a polgári repülés területén közös szabályokról Chicagói Egyezményben foglalt kötelezettségek teljesítésének támogatása, egyenlő feltételek biztosítása a belső piac résztvevőinek, - Az Ügynökség engedélyeinek, a kiadott bizonyítványok egységesítésének rögzítése a légi alkalmasság követelményeinek rögzítése; - A környezetvédelem alapvető követelményei; - A pilóták alkalmazásának feltételei, szakszolgálati engedélyek; - Légi jármű üzemben tartásának közösségi követelményei; - Információs rendszer, hálózat, adatforrások védelme.
A LÉGI KÖZLEKEDÉS VÉDELMI KÖVETELMÉNYEINEK SZABÁLYOZÁSA I. Jogellenes cselekmények elleni védelem 2001. szeptember 11. után szükséges gyors intézkedés: 2320/2002/EK rendelet a polgári légiközlekedés védelme területén közös szabályok létrehozásáról (Módosítja:849/2004/EK) 300/2008/EK rendelet a polgári légi közlekedés védelmének közös szabályairól - Cél: Biztonságot veszélyeztető cselekmények megakadályozása, bekövetkezésük esetén a segítségnyújtás leghatékonyabb módja; - Rendelkezések: közösségi légi fuvarozók járműveinek fedélzetére, repülőterekre, ott szolgáltatást nyújtó üzemeltetőkre; - Védelmi intézkedések meghatározása, de tagállami döntés a járatokon szolgáló hatósági védelmi kísérőkről; - Kidolgozandó tagállami programok (felelősökkel): - Nemzeti polgári légiközlekedés-védelmi program (tagállam); - N.p.l.v. minőségbiztosítási program (hatóság); - Repülőtér-védelmi program (üzemben tartók); - Légifuvarozói védelmi program (fuvarozók); - Egyéb jogalanyok védelmi programja (minden más érintett). - Közös alapkövetelmények rendszere (teljes technológia): repülőterek védelme, utasok, poggyászok, áruk átvizsgálása, repülés tartama alatti védelmi intézkedések.
Hazai szabályozások A LÉGI KÖZLEKEDÉS VÉDELMI KÖVETELMÉNYEINEK SZABÁLYOZÁSA II. 1973. évi 17. törvényerejű rendelet a polgári repülés biztonsága elleni jogellenes cselekmények leküzdéséről Montreálban, az 1971. évi szeptember hó 23. napján aláírt egyezmény kihirdetéséről Alap a nemzetközi szabályozások alkalmazásához 169/2010.(V.11.)kormányrendelet a polgári légiközlekedés védelmének szabályairól és a Légiközlekedés Védelmi Bizottság jogköréről, feladatairól és működésének rendjéről (módosítások) - Megfelelés az európai követelményeknek, LVB státusza, - Nemzeti Közlekedési Hatóság Légiközlekedési Igazgatóság kiemelt szerepe, konkrét feladatai (miniszter szaktárca felelőssége!); - Közreműködő szervezetek (rendőrség, vám-és pénzügyőrség, tűzoltóság, katasztrófavédelem, Nemzetbiztonsági Hivatal) feladatai; - Légitársaságok, repülőtér-üzemeltetők, földi kiszolgálók, karbantartók, légiirányítók védelmi feladatai; költségviselés, információk. 2006. évi CXXVIII. törvény az utasnyilvántartásiadatállomány adatainak a légi fuvarozók általi feldolgozásáról és az Amerikai Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma részére történő továbbításáról: Saját rendszer felállításáig USA hozzáférése a helyfoglalási adatokhoz (adatok körének és illetékes szervek rögzítése). MEGSZŰNT
A LÉGI KÖZLEKEDÉS MŰSZAKI ÉS FORGALMI BIZTONSÁGI SZABÁLYOZÁSA 3922/91/EGK rendelet a polgári légi közlekedés területén a műszaki előírások és a közigazgatási eljárások összehangolásáról a két szempont együttes érvényesítése, max. biztonsági szint érdekében - Alkalmazás a harmadik országokban lajstromozott járművekre + személyekre és szervezetekre is (egyeztetett hatósági eljárások); 1899/2006/EK rendelet előző módosítása - A JAA által elfogadott szabálycsomag beillesztése OPS néven a közösségi jogba, így egységes követelmények a tagállamokban; - Kiterjesztés a szociális és környezeti követelményekre; - 19 részben (A-S) rögzítik az üzemeltetési követelményeket 2042/2003/EK rendelet a légi járművek és repüléstechnikai termékek, alkatrészek és berendezések folyamatos légialkalmasságánakbiztosításáról és az ezzel összefüggő feladatokban részt vevő szervezetek és személyek jóváhagyásáról
A LÉGI KÖZLEKEDÉSI SZEMÉLYZET BIZTONSÁGI SZABÁLYOZÁSA Kiterjed: Foglalkoztatás, képzés, szociális feltételek 91/670/EGK irányelv a polgári repülési feladatok ellátására szolgáló szakszolgálati engedélyek kölcsönös elismeréséről - egységes szabályok az engedélyek kiadására, az egyeztetett tematikák alapján. 2006/23/EK irányelv a közösségi légiforgalmi irányítói szakszolgálati engedélyekről egységes engedélyezés a biztonság és a rendszer működésének javítása érdekében, a navigációs szolgáltatást nyújtó szervezetek irányítóira. Feltétel: szakmai tudás, tapasztalat, nyelvismeret, engedély személyre szólóan. 2000/79/EK irányelv a polgári repülésben dolgozó utazó munkavállalók munkaidejének szervezéséről kötött európai megállapodásról Légi közlekedési szakmai (munkaadói, munkavállalói) szervezetek megállapodásának beillesztése a közösségi joganyagba, - Legfontosabb rendelkezések: = Kötelező ingyenes egészségügyi vizsgálat (kinevezés előtt, majd rendszeres időszakonként, = Munka jellege szerinti biztonsági és egészségügyi védelem; = Maximális munkaidő, szükséges pihenőidő, = Rendszeres szociális párbeszéd fenntartása, alkalmazott különleges munkamódszerekről tájékoztatás a hatóságoknak.
KÖRNYEZETVÉDELMI SZABÁLYOZÁS A LÉGI KÖZLEKEDÉSBEN I. Fő tényezők: Zajártalom és levegőszennyezés 89/629/EGK irányelv a polgári szubszonikus sugárhajtású repülőgépek zajkibocsátásának korlátozásáról Chicagói Egyezmény szerint - 34000 kg össztömeg, vagy 19 fő befogadóképesség feletti gépekre, - Nem megfelelő gépek lajstromozásának tilalma. 2006/93/EK irányelv a nemzetközi polgári repülésről szóló egyezmény hatálya alá tartozó repülőgépek üzemeltetésének szabályairól - Az egyezmény szerinti általános követelmény rögzítése; - Kivétel igen szűk körben (történelmi gépek), esetenként ideiglenes használat engedélyezése (pl. nem kereskedelmi repülés, javítás). 2002/30/EK irányelv a közösségi repülőterek működésének zajkár okozásával összefüggésben történő korlátozására vonatkozó szabályok és eljárások meghatározásáról feszültségek oldása - Közösségi repülőterek működésének korlátozása a zajhatásokkal érintett lakosság számának csökkentése érdekében, nem akadályozva a repülőtér kihasználását és fejlesztését; Hazai szabályozás: 49/1999. (XII.29.) KHVM rendelet a motoros légi járművek zajkibocsátásának korlátozásáról, 176/1997.(X.11.) kormányrendelet a repülőterek környezetében létesítendő zajgátlóvédőövezetek kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének szabályairól (Részletes műszaki szabályai a 18/1997. (X.11.) KHVM-KTM rendeletben)
KÖRNYEZETVÉDELMI SZABÁLYOZÁS A LÉGI KÖZLEKEDÉSBEN II. Kiemelt kérdéskör: a légi közlekedés CO 2 kibocsátása 2003/87/EK irányelv az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról; A 2008/101/EK irányelv kiterjeszti a kvótakereskedelmet a légi közlekedésre: - Kiterjed a közösség területén található összes repülőtérre érkező vagy onnan induló járatra; - Kibocsátási plafon (cap) a 2004-2006 közti átlagérték alapján, majd 2012-ben 97%, 2013-ban 95%, azután évente -5%; - A mennyiség 85%-a térítésmentesen kerül kiosztásra, 15%-hoz aukción lehet hozzájutni, tartalékok az új üzemeltetőknek. Hazai szabályozás: 2010. február 10-ig létre kellett hozni!
A LÉGI KÖZLEKEDÉSI BALESETI VIZSGÁLATOK SZABÁLYOZÁSA Egységes eljárásokra nemzetközi törekvés 94/56/EGK irányelv a polgári légiközlekedési balesetek és repülőesemények kivizsgálását szolgáló alapelvekről - A Közösség területén bekövetkezett, vagy (ha más állam nem vizsgálja) ott bejegyzett repülőgépek eseményei (színhely ország felelőssége, érintett bevonása, lehetséges más állam megbízása); - Állandó, független vizsgálati szervezet (függetlenség kritériumai); - Nem felelősség-megállapítás, de okfeltárás, jelentéskészítés (nyilvánosság, ajánlások). 2003/42/EK irányelv a polgári légiközlekedésben előforduló balesetek jelentéséről (Hatóságnak, Bizottságnak) Hazai szabályozás 2005. évi CLXXXIV. törvény a légi, a vasúti és a vízi közlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakma vizsgálatáról 123/2005. (XII.29.) GKM rendelet a légiközlekedési balesetek, a repülőesemények és a légiközlekedési rendellenességek szakmai vizsgálatának szabályairól (módosítja a 67/2011. (XI.30.) NFM rendelet)