A bomlás virágai Jánosi Melinda Ásvány- és Kőzettár
Pirit és markazit amikor szeretjük A bolondok aranyának is hívott pirit és az egyező (FeS 2 ) összetételű, de más kristályszerkezetű markazit színe valóban nagyon hasonlít az aranyéhoz. E csillogó ásványok igen népszerűek az ásványok iránt érdeklődő laikusok és az ásványgyűjtők körében is. Navajún, Spanyolország Pirit aranyló színű, kocka alakú kristályok csoportja A vas-szulfidok igen gyakori ásványok, egyaránt képződnek magmás, metamorf és üledékes környezetben. Gyűjteményünkben is számos reprezentatív példányukat őrizzük. Calais, Franciaország Markazit hegyes piramisszerű kristályok csoportja
és amikor nem A vas-szulfidok a levegő oxigénje és a nedvesség hatására bomlásnak indulnak a természetben és a gyűjteményekben is. Első lépésben kénsav (H 2 SO 4 ) képződik, ez roncsolja környezetét: a fényes felületek mattá válnak, az ásványok felületén és repedéseiben másodlagos kiválások, ún. kivirágzások jönnek létre, végül a példányok többnyire széttöredeznek, szétesnek. A markazitpéldány bomlásakor keletkező kénsav elroncsolja a papírt, a kartondobozt. A bomló, fényét vesztett markaziton szürkésfehér bevonat, másodlagos ásványkiválás figyelhető meg.
A bomlás virágai A bomlástermékek pásztázó elektronmikroszkópos felvételei A bomlás során másodlagos ásványok, elsősorban különböző víztartalmú vas-szulfátok keletkeznek: melanterit, rozenit, szomolnokit, kornelit, romboklász, coquimbit, römerit. Szabad szemmel vizsgálva csak fehér, szürkésfehér, sárgásfehér porszerű foltokat észlelünk a szulfidok felületén, repedéseiben, de ha közelebbről megnézzük a kiválásokat, akkor láthatjuk a kristályok alkotta virágokat.
Krenner József és a kivirágzások Krenner József (1839 1920) A bomlástermékek közül a kornelit, szomolnokit és a romboklász nevű ásványokat Krenner József professzor, az Ásvány- és Őslénytár igazgatója írta le első ízben Szomolnokról (ma Smolník, Szlovákia) származó mintákból. Amellett, hogy számos egyéb kárpát-medencei ásványfaj leírása is neki köszönhető, tevékenysége révén kiemelkedően gyarapodott múzeumunk ásványgyűjteménye is.
Miért vizsgáljuk a bomlást és virágait? A különféle képződési környezetekben előforduló pirit-markazit bomlási folyamatának és a kialakuló másodlagos ásványoknak a részletes (összetételi, szerkezeti, alaki) vizsgálata tisztázhatja az átalakulási folyamatok környezeti tényezőit (mellékkőzet, ásványtársaság, hőmérséklet, nedvességtartalom, ph-viszonyok, bakteriális hatások stb.) és ezek összefüggéseit. A vas-szulfidok oxidálódása, bomlása, másodlagos ásványok kialakulása a kőzetekben természetes és gyakori jelenség, melyet az emberi beavatkozás (a bányászat) felgyorsíthat. A bomlástermékek oldatba kerülése, vándorlása során oxigénmentes környezetben ismét aranysárga vas-szulfidok képződhetnek.
Múzeumi jelentősége A bomlási folyamatok vizsgálatával választ kaphatunk arra a kérdésre, hogy miként óvhatjuk meg a piritesmarkazitos gyűjteményi darabokat: lehetőség szerint oxigéntől és nedvességtől elzártan, száraz helyen kell(ene) tárolni őket. Markazitokat tartalmazó gyűjteményi fiók Korábban speciális lakkal vonták be a példányokat, kísérleteztek redukáló hatású vegyszerekkel is, de tökéletes megoldás sajnos nincsen. Nem éppen virágos kinézetű markazit
Amiért nekem kedves Miért kedves számomra a pirit-markazit bomlásával, pusztulásával és környezetének pusztításával kialakuló másodlagos ásványok változatos, de rövidéletű világa? Azért, mert arra a körforgásra hívja fel a figyelmet, amely az élő és az élettelen természetben beleértve az embert és környezetét is végbemegy a semmi sem örök, csak a változás jegyében. Bomló piritkocka és átalakulási termékei (pásztázó elektronmikroszkópos felvétel)
Források Bomló markazit Valamennyi felvétel, beleértve az elektronmikroszkópos képeket is, saját készítésű, mind múzeumi példányokról készült. Krenner József fotója: http://www.mttm.hu/hu/node/568 Blount, A.M. (1993): Nature of the alterations which form on pyrite and marcasite during collection storage - Collection Forum, 9(1): 1 16. Papp Gábor (2002): A Kárpát-övezetben felfedezett ásványok, kőzetek és fosszilis gyanták története, Budapest, MTM részletek a könyvből az alábbi címen: http://www.nhmus.hu/~pappmin/pg_hp_studia14_1.html