BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR TÁRSADALOMTUDOMÁNYI ÉS GAZDASÁGI SZAKFORDÍTÓ ÉS TOLMÁCS SZAK

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR TÁRSADALOMTUDOMÁNYI ÉS GAZDASÁGI SZAKFORDÍTÓ ÉS TOLMÁCS SZAK FORDÍTÁS ANGOL-MAGYAR ÉS MAGYAR-ANGOL NYELVPÁROKBAN GAZDASÁGI ÉS INFORMATIKAI TÉMÁBAN Budapest, 2008. Készítette: Vass András

Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Elemzés... 4 1.1 Bevezetés... 4 1.2 Magyar-angol fordítás... 4 1.3 Angol-magyar fordás... 5 2. Magyar-angol fordítás... 6 3. Angol-magyar fordítás... 9 Irodalomjegyzék... 16 Mellékletek (magyar és angol nyelvű forrásszöveg)... 17 3

1. Elemzés 1.1 Bevezetés Jelen értekezés a szakdolgozat részét képező két fordítás (angol-magyar és magyar angol nyelvpárokban) rövid elemzését adja. Az elemzés első lépésben a választott szöveg műfaji meghatározását, valamint ezzel összefüggésben a szöveg céljának, célközönségének meghatározását nyújtja. Az elemzés második része a fenti szövegsajátosságokból adódó fordítási kihívásokat, potenciális problémás pontokat veszi górcső alá, bemutatva és megindokolva a fordítás során alkalmazott nyelvi megoldásokat. 1.2 Magyar-angol fordítás A magyar-angol fordítás a Computerworld című szakmai hetilap egyik cikkének részlete. A lap célja Az ICT-szakma döntéshozóinak, szakembereinek eljuttatni a munkájukhoz szükséges információkat a lehető legteljesebb spektrumon. 1 A lap elsődleges célcsoportját a következők alkotják: Felsővezetők (CIO, CEO és CFO), üzleti és informatikai döntéshozók az állami és a versenyszféra minden szegmenséből ; 2 a másodlagos célcsoport definíciója a következő: Kormányzati, önkormányzati és egészségügyi szervek, a szakma felhasználói, közvetítői és kínálati oldala, valamint 25 49 év közötti magánszemélyek, akik kiemelten érdeklődnek az IT üzleti és technológiai oldala iránt. 3 A szöveg elsődleges orientációja az információnyújtás, ennek megfelelően a stílus a semleges tényközlést helyezi előtérbe. Kihívást a stílus jellemzően magyaros fordulatainak átültetése jelentett (valamint a képes beszéd olyan kifejezéseié, mint például a nem túl szerencsés csillagzat alatt született ), miközben igyekeztem gondos figyelemmel lenni a gazdasági és informatikai terminus technicusok helyes fordítására is. 1 Forrás: http://www.idg.hu/mediakit/2008/print/cwszt_2008.pdf kapcsolódás 2008. május 6. 2 U. o. 3 U. o. 4

1.3 Angol-magyar fordás Az angol-magyar fordítás forrása Patricia M. Wysocki The Ultimate Guide To Newsletter & Specialized-Information Publishing című kézikönyve, amely a Specialized Information Publishers Association gondozásában jelent meg. A fordítás a kiadvány 6. fejezetének (Electronic Marketing) egy részletét ülteti át magyar nyelvre. A kézikönyv kis leegyszerűsítéssel olyan kiadók (a SIPA tagjai) számára készült szakmai oktatóanyagként, amelyek fő tevékenységükként előfizetéses rendszerben, direkt terjesztéssel értékesített hírleveleket, illetve egyéb hasonló kiadványokat (például cserelapos kézikönyveket) publikálnak. A fordítás során először a stílusregiszter helyes eltalálása volt komolyabb feladat, a stílus ugyanis informatív, de sok helyen meglehetősen informális míg a magyar tanulmányszövegek általában a többes szám első személyt favorizálják, a szerző sok egyes szám első személyű megjegyzéssel él. A második problémát a szakkifejezések átültetése jelentette. Ezek két nagy csoportba sorolhatók, az egyikbe a könyvkiadással, a másikba az informatikával, illetve ennek marketinges vetületével kapcsolatos kifejezések tartoznak. Az előbbi csoport esetében mivel hasonló területen dolgozom személyes tapasztalataimat, illetve a könyvkiadással kapcsolatos kiadványokból elsajátított magyar terminológiát alkalmaztam. A második csoportnál szintén a vonatkozó terminológiát alkalmaztam. Akadt néhány olyan pont, ahol a magyarra fordítás és az angol eredeti meghagyása egyaránt indokolt volt vagy lett volna, itt ha csak lehetett a magyarra fordítás mellett döntöttem, kivéve a speciális, magyar megfelelővel nem rendelkező szakkifejezéseket, ahol az angol verziót is meghagytam. 5

2. Magyar-angol fordítás Hungarian IT Market 2008: a rise after reaching the lowest point? This year government expenditure has fallen on the domestic IT market making the banks the biggest spenders. IT companies not willing to be satisfied with barely staying in business should look for new opportunities in other branches or enter foreign markets. Experts fear that due to the lack of a central IT strategy of the state several billions worth of EU funds to be spent on modernising public administration will not be used most efficiently. In 2007 we have witnessed several changes that bring about a new situation on the Hungarian IT market says Zoltán Komáromi of IDC Hungary Ltd. On the domestic hardware market 2007 has been a year of numerous turning points: sales of notebooks surpassed the sales of desktop computers for the first time. The ground: stronger demand for mobility and the fall in prices of mobile computers. The number of units shipped has risen interestingly owing to the fact that the fall in sales of desktops systems was smaller than the growth of notebook sales. In Zoltán Komáromi s opinion it is yet uncertain how much PC market growth Windows Vista will generate in the near future: the present market share of Vista is 8% globally (in Hungary the figure is lower) that equals to Windows 2000 s share of the PC operating systems market. The first service pack of Vista and the third of XP is due to be released in 2008. This will be decisive for Microsoft's latest operating system only then will we be able to estimate the chances of Vista for success and on the basis of this the pace with which companies will presumably start replacing their outdated systems. In any case, the fact that official support for XP has been extended through 2014, the next generation Windows system is due to be released around 2010-2011 and that companies grow increasingly suspicious of new developments indicate that Vista was not born lucky Zoltán Komáromi added. Cheap notebooks The spread of mobile internet use can accelerate growth on the domestic PC market as mobile network operators may start an increasing number of promotion programmes selling cheap notebooks with loyalty agreements similar to the business model used with selling handsets. Desktops systems also have some market growth potential: public administration sector s purchasing activity was at a low level in the previous years and the majority of machines is set 6

to be replaced. Although it is yet unclear if desktop computers will be replaced next year, it is safe to assume that the market has fallen to its lowest point due to recent spectacular austerity measures and an upturn is to be expected in the public administration sector s IT purchases again. And if the tender of digital blackboards for schools will be called for next year it can generate notebook purchases up to several ten thousand units. 2007 has been a weak year for the server market that brought about decline due to the fall in prices and the delay of EU tenders. As a consequence the majority of SMBs postponed their server purchases. 2008 is expected to bring a mild upturn while there is a possibility that four core Intel CPU based servers can become equal rivals of Unix servers. Release of Windows Server 2008, the first Windows server operating system in the last five years can also contribute to liven up the market. As for the storage market, entry level product sales have fallen due to the lack of EU tenders while the sales of more upmarket models has been average. Next year is expected to bring a modest growth is this segment as well. The other important turning point on the Hungarian hardware market of 2007 has been that instead of monofunctional printers the majority of buyers now turn to multifunctional printers (MFP) with scanning, photocopy and fax function. On the whole there has been a fall in the peripheries market but an upturn is expected next year while new MFPs are arriving at a quick pace and their printing speed increase constantly. Evergreens Similar to previous years no landslide changes are expected on the domestic software market in 2008. The hits are the same as this year: IT security, data warehousing and business intelligence, application integration. The strongest demand in the SME sector is still for simple IT security software antivirus and firewall applications while in the large-scale enterprise sector the use of more sophisticated authentication solutions is spreading. Data warehouses and business intelligence systems are still the engines of the software market, partly owing to the fact that existing warehouses require constant maintenance and are constantly extended. The business intelligence market is still at the very beginning of its life cycle so there is ample potential for growth in 2008 says Zoltán Komáromi. As a new development a boom on the market of transaction CRM solutions can be expected: in the previous years there has been two or three major projects on this market per year. In 2008 an increasing number of companies may initiate the implementation of client side CRM systems. 7

The application integration market of financial institutions, telecommunication companies and state administration has also been strong in 2007. While the current primary objective of financial institutions is to implement client side services and establish a service orientated architecture, the public sector main goal is the integration of different systems and databases. 8

3. Angol-magyar fordítás 6. fejezet: Elektronikus marketing --------------------------------------------------- Ebben a fejezetben Bevezetés E-mail marketing Weboldalak optimalizálása a keresőmotorokhoz Az ingyenes tartalom mint marketingeszköz Összefoglalás --------------------------------------------------- Bevezetés A specializált információs szolgáltatásokkal foglalkozó kiadók folyamatosan kutatnak olyan új módszerek után, amelyekkel saját céljaik szolgálatába állíthatják az internetet. Ebben a fejezetben három szempontból vizsgáljuk meg behatóbban az elektronikus marketinget: az első az e-mail marketing, a második a webes tartalom optimalizálása a keresőmotorokhoz, amellyel a honlapunkra irányíthatjuk a már meglevő, valamint a potenciális előfizetőket, a harmadik pedig az ingyenes tartalom használata vállalatunk hitelességének növelésére, illetve olyan új kontaktszemélyek elérhetőségének az összegyűjtésére, akiknek termékeinket reklámozhatjuk és értékesíthetjük. E-mail marketing Ha azt vizsgáljuk, hogy miért érdemes a kiadói marketingmix részévé tenni az elektronikus marketinget, a legnyilvánvalóbb válasz az, hogy jóval olcsóbb a hagyományos direkt reklámleveleknél. Az e-mailes reklámanyag kiküldésének költsége viszonylag csekély a nyomtatott direktreklámlevél-kampányok nyomtatási és postaköltségéhez képest. 9

A másik nyilvánvaló válasz az, hogy az e-mail gyorsabb gyakorlatilag azonnali üzenetküldést tesz lehetővé. Gondoljunk arra, milyen gyakori, hogy egy kollégával beszélünk telefonon, aki azt kérdezi: Megérkezett már?. Ilyenkor azt várjuk, hogy az üzenet pillanatokon belül megjelenjen a számítógépünk képernyőjén. Az e-mail marketing esetében a reklámanyag kiküldése és az eredmények értékelése párhuzamosan történik. Alig néhány órán vagy napon belül képet kaphatunk a megrendelések alakulásáról, tesztelhetjük a marketingakció különböző elemeit, illetve egyéb változtatásokat is végrehajthatunk. A hagyományos direkt reklámlevelek esetében ugyanehhez hónapok kellenek. Az e-mail marketing egy másik előnye, hogy olyan e-mail listák összeállítását teszi lehetővé, amelyeken kizárólag olyan emberek szerepelnek, akik hozzájárulásukat adták ahhoz, hogy reklámlevelet küldjünk nekik. Ha valaki hozzájárul ahhoz, hogy információkat kapjon tőlünk, biztosak lehetünk abban, hogy az illetőben él valamilyen szintű érdeklődés az információs szolgáltatás iránt, amelyet értékesíteni szeretnénk. Az e-mail azonban, bár mára megváltoztatta a kiadók reklámozási szokásait, nem tökéletes. Sokan vannak azon a véleményen, hogy az e-mail marketing ingyenes. A valóság az, hogy bár valóban olcsóbb a hagyományos direktmarketingnél, valakinek továbbra is időt és energiát kell fektetnie a tárgysor, a szlogen és a reklámszöveg megírásába, illetve el kell juttatnia a reklámanyagot a potenciális előfizetőkhöz. Ráadásul az e-mailes reklámanyag megírásánál másra kell figyelni, mint a hagyományos direktmarketing-csomag összeállításánál, ami azt jelent, hogy erre is meg kell tanítani a kiadó munkatársait. Ráadásul a valamiért visszapattanó leveleket is át kell néznie valakinek, hogy kiderüljön a hiba oka. Emellett a tömeges levélküldéshez célszoftvert kell vásárolni vagy együttműködést kell kialakítani valamelyik e-mail szolgáltatóval. Minden azt jelenti, hogy bár valóban nincs nyomtatási vagy postaköltség, ez a reklámeszköz sem ingyenes. Az e-mail marketing egy másik problémás pontja az, hogy az e-mail címek általában gyakrabban változnak a postai címeknél, ezért nehezebb nyilvántartani a potenciális és a meglevő ügyfeleket. A postai címek esetében a UPS-től megrendelhető a címváltozás-értesítő szolgáltatás, amelynek a segítségével mindig naprakész állapotban tarthatjuk a címlistát, az e- mail címek esetében azonban ez az út nem járható. Az elektronikus leveleket egyre nehezebb eljuttatni a célszemélyhez. A postát a hagyományos rendszerben a titkárnők vagy az asszisztensek szortírozták, a helyüket azonban mára a levélszemét-szűrő programok vették át, amelyek megvizsgálják a levelünk tartalmát és az előre beállított szempontok alapján eldöntik, hogy kézbesítendő-e. 10

Összeszámolta már a nyájas Olvasó, hány levelet kap naponta? Ami engem illet, száz körül van a beérkező levelek száma, és a többségük egyáltalán nem érdekel. Mára professzionális szintre fejlesztettem a kéretlen e-mailek törlésének a művészetét majdnem olyan gyorsan szabadulok meg tőlük, mint a hagyományos reklámszeméttől. Ugyanakkor a dolog még mindig értékes percekkel rövidíti meg minden egyes napomat. Mindezek alapján tehát az e-mail marketing kihívásainak egyike a megfelelő üzenetet elküldeni a megfelelő gyakorisággal, úgy, hogy a címzett ne érezze azt, hogy elárasztják az e-mailes reklámlevelek. Ha felbosszantjuk a címzettet jó esély van arra, hogy többé nem fogja megnyitni a leveleinket, vagy ami még rosszabb, annyira dühös lesz, hogy felveszi a címünket a letiltott feladók listájára, így gondoskodva arról, hogy soha ne kapjon e-mailt tőlünk. A túl gyakori e- mail küldés vagy a rosszul megfogalmazott tárgysor könnyen azt eredményezheti, hogy a címzett blokkolja a leveleinket vagy a jövőben nem járul hozzá ahhoz, hogy e-maileket küldjünk neki. Miért az e-mail marketing? A kiadók végső soron kivétel nélkül a profit növelésének céljával alkalmazzák az e- mail marketinget, amely a tapasztalatok szerint jelenleg a vásárlók számára egyszeri kiadást jelentő termékek, például a konferenciák, audiókonferenciák, könyvek és tanulmányok eladásánál működik hatékonyan. Az előfizetéses rendszerben működő hírlevelek értékesítésénél kisebb a hatékonysága, de akadnak olyan kiadók, amelyek erre a célra is sikeresen használják. A kezdő lépések hogyan állítsunk össze e-mail listákat Az elektronikus marketingre ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a hagyományos direkt marketingre: ezek egyike az, hogy hiába rendelkezünk a világ legjobb termékével, ajánlatával és reklámanyagával, jó címlista híján nem leszünk képesek elérni a potenciális ügyfeleket és eljuttatni hozzájuk nagyszerű ajánlatunkat és termékünket. Miközben a kiadók általában szívesen adják bérbe vagy cserélik ki egymással postai címlistáikat, az e-mail listák esetében jóval kevésbé hajlandóak erre, és ha mégis bérelhetőek a címek, jóval drágábban adják őket. Emiatt a kiadók többsége úgy dönt, hogy saját maga állítja össze e-mail listáit. 11

A lista bérlése azt jelenti, hogy egyszer küldhetjük ki rá a reklámanyagunkat, a kiadó tulajdonában levő listát viszont tetszés szerint akárhányszor felhasználhatjuk, és olyan kapcsolatot építhetünk ki a célcsoporttal, amelynek a reklámozásban, de különösen az e-mail marketingben kulcsszerepe van. A címek gyűjtésének feladatát a kiadó összes munkatársának adjuk ki a marketingesektől a szerkesztőkön át a telefonok felvételéért felelős asszisztensig: ragadjunk meg minden lehetőséget az e-mailgyűjtésre, amikor kapcsolatba kerülünk a meglevő vagy a potenciális előfizetőkkel. A kiadó e-mail listájának összeállítását kezdjük az aktív előfizetők és a postai címek listáján szereplők elektronikus levélcímének összegyűjtésével. Hogyan? Készítsünk például egy e-mailcímek felhasználását engedélyező formanyomtatványt és küldjük ki a legközelebbi reklámanyaggal, vagy az előfizetés megújítására felhívó emlékeztetővel. Egy másik lehetőség egy külön erre a célra szolgáló levél, például egy levelezőlap kiküldése, amelyet visszaküldve a címzettek feliratkozhatnak e-mail listánkra. Ha a kínálatunknak része valamilyen elektronikus hírlevél, helyezzünk el egy nyomógombot a honlapunk kezdőlapjára és többi oldalára a következő felirattal: Klikkeljen ide a feliratkozáshoz az ingyenes hírlevélre. Amennyiben ingyenes tanulmány is szerepel a kínálatunkban, hívjuk fel rá a figyelmet a weblapunkon. Ha a potenciális előfizető eljutott a honlapunkra, kövessünk el mindent, amivel rávehetjük a regisztrációra és ezzel e-mail címe megadására. Megpróbálhatunk kölcsönös regisztrációs megállapodást kötni azokkal a vállalatokkal, amelyek a saját szolgáltatásunkhoz hasonló vagy azt kiegészítő weboldalt vagy e-mailes kiadványt üzemeltetnek. Azon az oldalon, ahol a potenciális előfizetőt e-mail címének megadására kérjük, mindig helyezzünk el egy olyan ablakra mutató linket, amely a személyes adatok kezelésével kapcsolatos irányelveinkről ad tájékoztatást. Választási lehetőségek az e-mail gyűjtésénél Az e-mail címek gyűjtésénél három módszert alkalmazhatunk: felkínálhatjuk a törlés lehetőségét az e-mail listáról ( opt-out ), illetve egyszeresen vagy kétszeresen kérhetjük a címzett beleegyezését a levélküldésbe ( opt-in és double opt-in ). Az opt-out változatnál a címzett kérés nélkül kapja meg a reklámot vagy szakmai információkat tartalmazó küldeményt, az e-mail viszont tartalmaz egy olyan részt, amelynek a 12

segítségével leiratkozhat a listánkról, vagyis megtilthatja a további ajánlatok küldését. A 2003-as CAN-SPAM törvény nem tiltja meg a vállalatoknak, hogy kereskedelmi céllal e- mailes ajánlatokat küldjenek, viszont kötelezően előírja, hogy lehetőséget kell adni a hasonló jövőbeli megkeresések letiltására. Azokat a címzetteket, akik élnek ezzel a jogukkal, tíz munkanapon belül törölni kell a vállalat e-mail listájáról. Emellett az e-mailnek tartalmaznia kell a küldő fél postai címét, és sem magában a levélben, sem a tárgysorban nem lehet félrevezető információ. (A CAN-SPAM törvényről bővebben lásd: 16. fejezet: Jogi kérdések.) Az opt-out változattal kapcsolatos követelmények kapcsán fontos megjegyezni, hogy miközben a reklámozónak a levél címzettje számára kötelezően biztosítania kell a lehetőséget minden további reklám visszautasítására, ez nem jelenti azt, hogy ne ajánlhatna fel más lehetőségeket. A címzett számára például lehetővé tehetjük azt, hogy leiratkozhasson bizonyos termékekkel vagy bizonyos témákkal foglalkozó reklámlevelekről, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy ezzel egyúttal beleegyezik abba, hogy egyéb ajánlatokkal megkereshessük. Ezt a módszert alkalmazva könnyen elképzelhető, hogy a specializált információs szolgáltatások területén működő reklámozók csökkenteni tudják azoknak a számát, akik kivétel nélkül minden reklámanyag elől elzárkóznak. Az opt-out módszer azonban, bár lehetővé teszi, hogy a reklámozó a beleegyezésük nélkül, és ezzel minden egyéb eljárásnál egyszerűbben gyűjthesse össze a potenciális előfizetők e-mail címét, a legkevésbé ügyfélbarát megoldás, és azokat a címzetteket is a kiadó ellen hangolhatja, akik pedig egyébként szívesen fogadták volna az e-mailes megkereséseket. Az opt-in módszer esetében a kiadó engedélyt kér a potenciális előfizetőktől arra, hogy szakmai információkat (ingyenes elektronikus hírleveleket) vagy az érdeklődésükre nagy valószínűséggel számot tartó termékekkel kapcsolatos tájékoztatást küldhessen nekik. A hozzájárulás megszerzéséhez általában fel kell kínálni valamilyen ellenszolgáltatást: ilyen lehet a hozzáférés biztosítása valamilyen weboldalhoz, cikkarchívumhoz, ingyenes tanulmányhoz vagy ingyenes elektronikus hírlevélhez. Az opt-in megoldásnál a potenciális előfizető hozzájárulását adja az információküldéshez, és így kisebb az esély arra, hogy felbőszítik az érkező e-mailek és törölteti magát a listánkról. Következzen egy példa az opt-in módszernél alkalmazható megfogalmazásokra: E-mail beállítások 13

Kérem, postázzák a címemre a WidgetOnline-t minden héten! Igen Nem Kérem, küldjenek tájékoztatót e-mailben egyéb termékeikről vagy a WidgetOnlinehoz kapcsolódó egyéb különleges ajánlataikról! Igen Nem A következő e-mail formátumot részesítem előnyben: HTML Szöveg A kétszeres opt-in eljárás esetében a címzettnek két egymást követő alkalommal kell megerősítenie, hogy szeretne információkat kapni tőlünk: ez a legjobb megoldás annak a biztosítására, hogy pontos e-mail címet kapjunk olyan potenciális előfizetőktől, akik valóban érdeklődnek ajánlataink iránt. Bizonyos vélemények szerint az opt-in opció kihasználását a lehető legegyszerűbbé kell tenni a potenciális ügyfelek számára, a kétszeres hozzájáruláskérés viszont egy lépéssel meghosszabbítja a regisztrációs eljárást. A kétszeres hozzájárulás legáltalánosabb alkalmazása az, amikor a partner értesítést küld arról, hogy igényt tart valamilyen termékre, és erről visszaigazolás kérünk, mielőtt a neve felkerülne a listára. A visszaigazolás-kérés gyakori formája a regisztrációs adatok megadása és a Küldés vagy a Regisztrálás most gomb megnyomása után elküldött automatikus válasz e-mail. A kétszeres hozzájárulás-kérés alkalmazásával garantálható, hogy a listán csak olyanok szerepeljenek, akik előzetes beleegyeztek a reklámanyagok fogadásába: az ilyen lista minden marketingszakember álma. Levélszemét-szűrő (anti-spam) programok Az angol értelmező szótárak többsége egyetlen definíciót ad meg a spam szóval kapcsolatban, és ez a marhahúsvagdalt-konzervre vonatkozik. Az internet kontextusában a spam olyan, nem feltétlenül illegális tömeges üzenetküldést jelent, amelynél a küldő olyanokhoz is megpróbálja eljuttatni a levelét, akik egyébkén nem akarták volna megkapni az üzenetet. A levélszemét, vagyis a spam általában gyanús termékekre és félillegális 14

szolgáltatásokra vonatkozó, vagy gyors meggazdagodással kecsegtető üzleti ajánlatokat tartalmaz. Meg sem tudom mondani, hány Viagrát, jelzáloghiteleket vagy társkeresési szolgáltatásokat kínáló levelet kapok minden egyes héten. A levélszemét-szűrők az ilyen típusú leveleket próbálják törölni vagy áthelyezni egy másik állományba. A levélszemét-szűrők bizonyos szavakat és kifejezéseket keresnek a levelekben, majd ezek alapján pontozzák az adott e-mail: így döntik el, hogy eljuthat-e reklámlevelünk a címzetthez. Lássunk néhány példát a szűrőn fennakadó szavakra vagy kifejezésekre: 1. A Feladó sor üres vagy az alábbiak valamelyikét tartalmazza: kiarusitas@, siker, siker@, mail@, nyereseg@, hello@, @nyilvanos, @fontos, hello@ 2. A Címzett sor az alábbiakat tartalmazza: barat@, nyilvanos@, siker@ 3. További szavak, amelyeknek a használata mindenképpen kerülendő: kiárusítás, $$, reklám, ingyenes, pénzvisszafizetés, pluszpénz, hitelkártya-elfogadás, ingyen!, garancia, megelégedettség, különleges akció, rendeljen most, 100% elégedettség, pénz-visszafizetési garancia, csekkes vagy kézpénzes rendelés, új 4. Szintén kerülendő a csupa nagybetűs írás és a felkiáltójelek használata. A csupa nagybetűvel írt üzenetek azt sugallják, hogy a feladó kiabál a címzettel. 15

Irodalomjegyzék Computerworld, XXXVIII. évfolyam 51 52. szám, 2007. december 18., 27. oldal Wysocki, Patricia M. The Ultimate Guide To Newsletter & Specialized-Information Publishing Specialized Information Publishers Association, 111 116. oldal 16

Mellékletek (magyar és angol nyelvű forrásszöveg) 17

2007.12.18. TRENDEK 2007 2007. június 19.?www.computerworld.hu 2007. december 18. www.computerworld.hu 27 Magyar IT-piac 2008-ban: túl a mélyponton A hazai informatikai piacon az idén visszaestek a kormányzati költések, így a legnagyobb megrendelővé a bankok léptek elő. Amelyik IT-cég nem csupán a túlélésre akar berendezkedni, annak érdemes más iparágakban terjeszkedési lehetőségeket keresni, vagy pedig ki kell lépnie külföldi piacokra. Az állami informatikában közös stratégia híján félő, hogy a közigazgatás korszerűsítésére fordítandó sokmilliárdos EU-forrásokat nem a leghatékonyabban használják majd fel vélik a szakértők. MELLÉKLET A magyar IT-piacon a 2007-es év számos olyan fejleményt hozott, amely új helyzetet teremtett az iparág szereplői számára tudtuk meg Komáromi Zoltántól, az IDC Magyarországi Kft.-től. A hazai hardverpiacon az idén több fordulópont is volt: első ízben történt meg, hogy a laptopeladások felülmúlták az eladott asztali számítógépek darabszámát, s ezt egyrészt a mobilitás iránti egyre erősebb igény generálta, másrészt a hordozható gépek árcsökkenése tette lehetővé. Érdekes, hogy összességében az eladott számítógépek darabszáma növekedett, mivel az asztali gépek eladásai kisebb mértékben csökkentek, mint ahogy a notebookeladások bővültek. Komáromi Zoltán szerint egyelőre kérdéses, hogy a Windows Vista milyen mértékű emelkedést generál a PC-piacon az elkövetkező időszakban; egyelőre globálisan 8 százalék körüli a Vista elterjedése Magyarországon ennél alacsonyabb, amely megfelel a Windows 2000 részesedésének a PC-s operációs rendszerek között. 2008-ban jelenik meg a Vista első és az XP harmadik javítócsomagja, ami az igazi választóvonalat jelentheti; ezt követően dőlhet el végérvényesen, hogy mekkora sikert arathat a Microsoft legújabb operációs rendszere, és hogy ennek alapján a vállalatok milyen ütemben kezdik el lecserélni elavulttá váló számítógépeiket. Mindenesetre az, hogy az XP támogatását 2014-ig kitolták, hogy az új Windows operációs rendszert 2010 11 környékére ígérik, és hogy a vállalatok egyre kritikusabban állnak hozzá az új fejlesztésekhez, mind azt jelzik, hogy a Vista nem túl szerencsés csillagzat alatt született fogalmazott Komáromi Zoltán. A Computerworld TRENDEK 2007-mellékletét hirdetôink támogatták. Elkészítésében közremûködtek: Mozsik Tibor szerkesztô, Egyed Zsóka olvasószer kesz tô, Palotai Árpád tördelô szerkesztô. Felelôs kiadó: Bíró István, az IDG Magyarország Lapkiadó Kft. ügyvezetôje. OLCSÓ NOTEBOOKOK A hazai PC-piacot 2008-ban a mobilinternet további terjedése lendítheti előre, mivel a támogatott mobilkészülékekhez hasonlóan a mobilszolgáltatók egyre több olyan akcióval jöhetnek elő, amelyben hűségszerződésért cserébe olcsón kínálnak majd notebookokat. Az asztali gépek piacán is van esély erősödésre: a közigazgatási szférában az elmúlt években kevés vásárlás történt, a meglévő állomány jelentős része megérett a cserére. Noha az még mindig bizonytalan, hogy az asztali gépek cseréje jövőre valóban megtörténhet-e, mindenesetre mind a PC-, mind a teljes hazai IT-piacon arra lehet számítani, hogy az elmúlt időszakban tapasztalható látványos megszorítások már elérték minimumpontjukat, és a közigazgatási szféra informatikai beszerzései ismét bővülnek majd. Amennyiben pedig jövőre kiírják az oktatási intézményekbe szánt digitális táblákkal kapcsolatos pályázatot, úgy az 10 ezres nagyságrendű laptopbeszerzéseket generálhat. A szerverpiacon az idei gyenge év volt, a piacot visszaesés jellemezte, amely részben az áresésnek, részben az EU-s pályázatok csúszásának volt köszönhető, emiatt a kis- és közepes vállalkozások jelentős része későbbre halasztotta szerverbeszerzését. 2008-ban azonban már enyhe emelkedés várható, a 4 magos Intel processzorokkal ellátott szerverek akár már a Unix szerverekkel is felvehetik majd a versenyt. A piacot fellendítheti a Windows Server 2008 megjelenése is, amely öt év után az első új windowsos szerver-operációsrendszer. A tárolók körében az EU-s pályázatok hiánya miatt szintén visszaesett a belépő szintű adattárolók eladása, míg felsőbb kategóriákban átlagos évet zárhattak a szállítók. A jövő évben mindenesetre itt is enyhe növekedésre lehet számítani. A magyar hardverpiacon a másik lé nyeges fordulópont az volt, hogy az egyfunkciós nyomtatók helyett az idén már itthon is többségében a multifunkciós szkennelésre, fénymásolásra és faxolásra is képes berendezéseket (MFP) keresték. Ezzel együtt a perifériák terén összességében visszaesés volt tapasztalható, jövő évben azonban már magához térhet a piac, miközben az új MFP-k egyre gyorsabb ütemben jelennek meg, és nyomtatási sebességük is folyamatosan növekszik. RÉGI SLÁGEREK A hazai szoftverpiacon 2008-ban sem várható földcsuszamlásszerű változás, a slágertémák ugyanazok maradnak, mind az idén: IT-biztonság, adattárház és üzleti intelligencia, alkalmazásintegráció. A kkv-k körében továbbra is az egyszerűbb IT-biztonsági szoftverek vírusirtók, tűzfalak lesznek a legkeresettebbek, míg a nagyvállalati szektorban egyre jobban terjednek a szofisztikáltabb jogosultságkövető, autentikációs rendszerek. Az adattárházak, üzletiintelligenciarendszerek továbbra is a szoftverpiac húzóágazatai lesznek, amely annak is köszönhető, hogy a meglévő adattárházakat jellegüknél fogva folyamatosan karban kell tartani, emellett pedig bővítik is azokat. Az üzletiintelligencia-piac még mindig az életciklusa elején jár, úgyhogy 2008-ban is bőven lesz potenciál a növekedésre magyarázta Komáromi Zoltán. A jövő évben újdonság lesz, hogy a tranzakciós CRM-megoldások piaca is fellendülhet: amíg az elmúlt években évi 2-3 nagyobb projekt volt ezen a téren, 2008- ban egyre többen foghatnak az ügyféloldali CRM-rendszerek bevezetésébe. Az alkalmazásintegrációs piac 2007- ben is erős volt a pénzügyi szolgáltatók, a telekommunikációs cégek és az államigazgatási szervezetek körében is. Amíg a pénzintézeteknél jelenleg elsősorban az ügyféloldali szolgáltatások kialakítása, illetve a szolgáltatásorientált architektúra megteremtése az elsődleges cél, addig a kormányzatban a különböző rendszerek, adatbázisok összekapcsolásán, integrációján dolgoznak. ÚJFAJTA PIACFELOSZTÁS Az informatikai szolgáltatási piaccal kapcsolatban számos olyan megállapítás tehető, amely az egész hazai IT-piacra is jellemző mondta az IDC magyarországi vezetője. Az IT-szolgáltatók az utolsó időkig 4 fő területre pénzügy, kormányzat, telekommunikáció, egyéb osztották fel a piacot, mostanában azonban több olyan fejlemény is történt, amely egy újfajta piacépítési és értékesítési stratégiára kényszerítheti a szolgáltatókat. A kormányzati költések visszaestek, így a legnagyobb megrendelővé a bankok léptek elő, amelyek azonban szintén

MELLÉKLET TRENDEK 2007 28 2007. december 18. www.computerworld.hu jobban megnézik, hogy mit vásárolnak. Emiatt amelyik cég nem csupán a túlélésre akar berendezkedni, annak érdemes más iparágakban mint például az egészségügy, gyártó iparágak, építőipar, kereskedelem, üzleti szolgáltatások átgondolni a terjeszkedési lehetőségeket, vagy pedig ki kell lépnie külföldi piacokra; mindkét stratégia csak akkor lehet sikeres, ha az IT-szolgáltató is megváltozik figyelmeztetett Komáromi Zoltán. A külpiacokra való belépés sok hazai IT-céget foglalkoztat, a legfőbb akadályt azonban az jelenti, hogy kevés olyan vállalat van, amelyik ezt valamilyen formában meg is tudná finanszírozni. Bár nem lesz tömeges, de az elkövetkező időszakban valószínűleg több IT-cég is összeolvadhat vagy felvásárolhat másokat, vagy akár a tőzsdére is léphet annak érdekében, hogy a külföldi terjeszkedést meg tudja finanszírozni. Amíg az előző években a magyar ITpiac egyik legfőbb hajtóerejét a kis- és közepes vállalkozások egyre nagyobb mértékű informatikai költései adták, a makrogazdasági környezet hatására és az EU-s pénzek átmeneti kiesése miatt 2007-ben ez a piac megtorpant. A helyzet a jövő évben a pályázatok újbóli elindulásának következtében javulhat ugyan, de a gazdasági környezetben a kkv-k erősödése egyelőre nem várható, ami nem fogja elősegíteni, hogy az informatikai költéseik erősödjenek. Az egyéb, az informatikai piacon vár ható fejlemények közül Komáromi Zoltán azt emelte ki, hogy az elkövetkező időszakban tovább folytatódhat az infra struktúrakonszolidáció az adatközponti oldalon. Az outsourcingpiacon 2008-ban a kormányzat lehet a legnagyobb új belépő, azt csak remélni lehet, hogy ezt a szolgáltatási konstrukciót nem fogja lejáratni a politika tette hozzá az IDC vezetője. A szolgáltatási és a szoftverpiacon is egyre erősebb trend, hogy a fejlődő országok elsősorban Kína, India és Brazília ITpiacainak erősödésével a szállítók egyre inkább az egyes országok igényei szerint hangolják az alkalmazásokat; ez a trend még ha hozzánk a közeljövőben nem is gyűrűzik be reményt adhat a nagy szoftvergyártók lokális partnereinek. Ezzel párhuzamosan az IDC előrejelzése szerint mind a szoftverek, mind a szolgáltatások terén tovább folytatódik az iparág-specifikus megoldások terjedése. Béndek Péter STRATIS PARTNER FÓKUSZBAN A KOCKÁZATKEZELÉS Az üzleti és informatikai tanácsadással foglalkozó Stratis partnere, Béndek Péter szerint a Magyarországon működő legnagyobb távközlési és pénzügyi cégek 2007-re jutottak el addig, hogy meglévő alaprendszereiket elkezdjék lecserélni, vagy legalábbis elkezdtek ezen gondolkodni. A váltás oka, hogy ezek az üzletkritikus rendszerek életciklusuk végére értek, és a tipikus skálázhatósági és üzleti rugalmassági problémák mellett az integrált informatikai működésbe sem tudnak simulékonyan beilleszkedni. A vállalatok az előkészítésnek elsősorban saját erőből fognak neki, de a feladat mérete folytán legkésőbb a projektek megvalósításához általában külsős tanácsadókat is bevonnak; ezért a tanácsadó cégek ezen a téren nagy várakozásokkal néznek a jövő évre tette hozzá a Stratis partnere. A távközlési szolgáltatók közül a fix vonalasok az ügyfelek megtartásának, illetve a szolgáltatások műszaki megújításának, hatékonnyá tételének legjobb módjait keresik, míg a mobilszolgáltatók már nemcsak a hang-, hanem a szélessávú adatszolgáltatások terén is támadják a vezetékes szolgáltatókat; a támadó szolgáltatók ezen célok támogatására intenzíven fejlesztik informatikai rendszereiket is. A pénzügyi területen működő szolgáltatók közül jellemző a lízingcégek viselkedése, amelyek folyamatosan az eredményesség határán egyensúlyoznak, ezért hatékonyságuk javítására, a portfóliójuk minél erősebb kontrollálására kell, hogy törekedjenek, miközben az emberi erőforrásaik kapacitása is véges. Emiatt körükben kimondottan keresettek az olyan folyamatmenedzsment és kockázatkezelési megoldások, amelyekkel automatizálni tudják a kockázatmenedzsmenttel kapcsolatos komplex feladatokat is. A pénzintézetek körében a Bázel II tőkemegfelelési szabályozásnak köszönhetően szintén kiemelt helyen szerepelnek a kockázatkezeléssel, jogszabályi megfelelőséggel kapcsolatos kérdések, és ehhez is komoly informatikai támogatásra van szükség. Mivel a megfeleléshez elengedhetetlen adatbányászati vagy éppen jelentéskészítő eszközök a szükséges adattartalommal eddig a legtöbb helyen nem álltak rendelkezésre, így az elmúlt évben kezdték el a hazai bankok az ehhez kapcsolódó jelentősebb beruházásaikat is. Az egyéb vertikumok közül informatikai szempontból kiemelhetők a közműcégek, ahol jelentős feladat a fő folyamatok automatizálása, a fogyasztási adatok automatizált begyűjtése és feldolgozása; ezen a kritikus területen valamennyi közműcég elkezdte az előkészítést. További újdonság volt az idén, hogy a nemzetközi multikhoz hasonlóan a legnagyobb, több országban jelen lévő magyar vállalatok is elkezdtek foglalkozni a korábbinál kevesebb helyre összpontosított IT-infrastruktúra gondolatával. ELFOGADOTT GYAKORLAT Az elmúlt időszakban az ITIL mint szervezőelv általánosan elfogadottá vált a hazai informatikusok körében, és amely cégek még időben e legjobb gyakorlat mellett tették le voksukat, azok lépéselőnybe kerültek. Az elkövetkező időszakban az ITIL második verziójáról a hármas verzióra való átállás lesz a fő feladat, amely már nemcsak az egyes tevékenységelemek legjobb gyakorlatát tartalmazza, hanem nagy hangsúlyt helyez az átfogó üzletközpontú megközelítésre is. A 2007-es év hazai IT-piacot meghatározó trendjei közül Béndek Péter azt emelte ki, hogy a nemzetközi szolgáltató központok magyarországi megtelepedése miatt egyre inkább fogy a rendelkezésre álló szakképzett emberi erőforrás, és az utánpótlás megfelelő ütemű képzése a magyar oktatási rendszert komoly kihívás elé állítja. Az is figyelmeztető jel lehet, hogy a multinacionális cégek hazánk helyett egyre többször választják a nálunk jóval nagyobb és olcsóbb kapacitásokkal rendelkező Romániát vagy éppen Ukrajnát; ennek, illetve a nálunk sokkal mobilisabb munkaerőnek köszönhetően már Romániában is egyre nehezebb informatikai szakembereket találni. Magyarországra manapság már inkább a szakma hírneve miatt hoznak szolgáltató központokat a multik, úgyhogy a hazai IT-iparág nagy kihívás előtt áll, hogy képes lesz-e az oktatási rendszer kinevelni a szükséges számú szakembert. HIÁNYZIK A STRATÉGIA A kormányzatban 2007-ben az állami alapinfrastruktúra kiépítéséhez kötődő IT-fejlesztések voltak a legjelentősebbek, az ezekkel kapcsolatos döntéseket azonban még mindig sokszor inkább ágazati, semmint a teljes kormányzat tekintetében racionális szempontok mentén hozzák meg; az állampolgárok minőségi kiszolgálása helyett pedig továbbra is inkább csak az alapszolgáltatásokra koncentrálnak vélekedett a Stratis partnere. A nagy ellátórendszerek megújítása kapcsán is gyakran előjönnek ezek a dilemmák, így például ez irányú korábbi tervekben több helyen felmerül, hogy néhány év múlva többcélú egységes állampolgársági kártyával azonosíthatják majd az emberek magukat, az egészségbiztosítási rendszer reformja kapcsán ugyanakkor reális az esély, hogy az ehhez hasonló szerepet betöltő, biztosítotti viszonyt igazoló kártyák kiadása szétosztottan a jövőben felálló egészségbiztosítási pénztárak felelőssége lesz. Pedig akár a vonatkozó adatvédelmi, illetve biztonsági kérdések figyelembevétele mellett az egységes azonosító kártya is tartalmazhatná ezt az adatot, amellyel a több párhuzamos megoldáshoz képest sokmilliárd forint megtakarítás érhető el hozott egy példát Béndek Péter. Egy másik klasszikus téma az önkormányzatoknak nyújtott központi alkalmazás szolgáltatások kérdése: ha zöldmezős beruházásról beszélnénk, az ország méretéből adódóan technikailag akár egy központi szolgáltató is ki tudná szolgálni valamennyi települési önkormányzatot, ugyanakkor, ha figyelembe vesszük a már meglevő önkormányzati rendszereket és az önkormányzatok ez irányú jelentősen eltérő elvárásait, akkor már sajnos messze nem ilyen egyértelmű a feladat. Ilyen helyzetben is fontos, hogy legyen egy elfogadott központi koncepció, amely leírja a szolgáltatásokat, és a kialakuló szolgáltató(k) központi közigazgatáshoz, önkormányzatokhoz való kapcsolódásának módját, technológiai szabványait. Az előzőek is azt mutatják, hogy a legnagyobb problémát ma a kormányzati szférában az okozza, hogy nincs egy központilag meghatározott, a kormányzat egészére érvényes egységes állami informatikai stratégia, valamint egy olyan központi szervezet, amely ezen a szinten az állami informatikáért és a stratégia betartatásáért felelős. Emellett még mindig arról is kevés szó esik, hogy a kiépült alapinfrastruktúrára az alapvető közigazgatási szolgáltatásokon kívül milyen egyéb elemek fognak a jövőben ráépülni, amelyek eredményeként az állampolgárok valóban ügyfélként, kiszolgálva érezhetik magukat hangsúlyozta a Stratis tanácsadó partnere. Az állami informatikáért felelős intézmények által végzett tevékenységek nem állnak össze egységgé, közös stratégia híján pedig félő, hogy a közigazgatás korszerűsítésére fordítandó sokmilliárdos EU-forrásokat nem a leghatékonyabban használják majd fel. Ahhoz, hogy egy irányba mutassanak a fejlesztések, már néhány egyszerű, de áthághatatlan lefektetett alapelv is jelentős előrelépést hozna vélekedett Béndek Péter. ONLINE www.stratis.hu www.idchungary.hu

Chapter 6: Electronic Marketing Chapter 6: Electronic Marketing af oaartaaaaaaaaaaaaaaaaaaalaaaaaaaaaaaaaaaaaaaa In This Chapter fl Introduction S E-mail rnarketing ffi Search engine optimizatiort ffi Free corttent marketing ffi Surnmary aaaaaaaaatoaaaaaaaaaoaaaoaaaaaaaaoaaaaaaoaaaaaa lntroduction Specialized-information publishers are continuouslv testing new wavs to rnake the Internet work for them. This chapter will discuss three aspects of electronic rnarketing: (1) e-mail marketing; (2) search engine optintization to draw custorners and prospects to -vour Website; and (3) the use of free content to build credibility for your colnpany, attract new names that you can market to and sell product. E-mail Marketing When considering whv publishershould include electronic marketing in their rnarketing ntix, the most obvious arlswer that comes to ntind is it's much less expensive than traditional direct rnail. Tliere are relativell,' fer,r' costs to send out e-mail marketing. compared to the printing. postage and mailing costs associated with a printed direct-mail carnpaign. The other obvious anslver is that it's faster - in fact itntnediate. How often are you on the phone r,vith a colleague u,ho sa-vs. "it's coming over right lll

The Ultimate Guide to Newsletter & Specialized-lnformation Publishing norv?" And..you expect it to tre on your conrputer screen seconrls later. E-mail marketing can be implenrented and tracked instantaneously. Ybu can ilteasure responses, test diff'erent canrpaign compr:nents and nrake other ad.justments - all in a matter of hours or riays. The same process takes months fbr tratlitional direr:t rnail. Another advantage of e-rnail marketing is that you have the ability to build an e-mail list that consists entirely of people who have opted-in (or given vou perrnission to mail to them!). If someone has opted-in to receive.irour infbrmation, you know that thev have some interest the infbrmation you providelsell. While e-mail has changed the rvay publishers marketoday, itis not perf'ecl. I\,lany lvill argue that e-mail rnarketing is fiee. It certainly is less expensive than traditional direct marketing, but it still takes the tirne and effort of someclne to write the sub.ject line, the headline, the e-mail rnarketing copv and the landing page. and transmit that copy to the prospects. And, writing cop.y for e-nrail marketing is somervhat difl'erent than writing a traditional direct-rnail package, so you need to add another skill set fbr -vour staff. In addition, if the e-mails bounce back, sonreone has to revierv those names to see wh_y'they came back. You also need to buy specialized software or work with an e-rnail service provider to send bulk e-rnail cantpaigns. So while there is no printing or postage, it's not exactl.v fiee. Another issue with e-mail rnarketing is that e-mail addresses tend to change more often than phvsical addresses, so it is difliculto keep track of your prospects or customers. With physical addresses, you can request a change of address frnm the USPS to keep track of vour prospects and update your mailing list, but the same is not true for e-mail atldresses. It is getting harder anrl harder to get e-ntails through to the prospects. The traditional secretarv/assistant gatekeeper has now been replaced by spam filters that read over vour copy anrl. based on specificriteria, decide that your e-mail should not be delivered. I{ave,you ever counted how many e-mails you receive in any given dair? I get more than 100 e-nrails each day - most of'which I have absolutely no interest in. I've ber:ome verv proficient at deleting my "junk" e-mails - alntost as fast as I am at throwing away my "junk" ntail. But, that process does take valuable time out of my day^ So another challenge in e-mail marketing is to send out the right message, the most appropriate number of times so the reciirient rloesn't f'eel delugerj in e-nrail rnarketing. Annov an e-nrail rearier and he or she rvill never npen another otte of vour e-mails again. Or. worse -1'et, the recipient of that e-rnail could be so angry that he or she might even use a "block sender" feature to be assured of never 172