Tömörkény István Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola Javítóvizsga követelmények Mozgóképkultúra és médiaismeret tantárgyból 2012/2013 Készítette: Nagy László
A vizsga menete: Az javítóvizsga írásbeli és szóbeli részből áll.. A két vizsgarész teljesítésével együttesen 100 pont érhető el. Az írásbeli vizsga a felsorolt témakörökből áll össze. A szóbeli vizsga egy meghatározott mozgóképkultúra és médiaismereti témakör kifejtése.
Tömörkény István Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola Mozgóképkultúra és médiaismeret javítóvizsga Írásbeli vizsga: elérhető pontszám: 50 pont Időtartam: 45 perc Feladatlap: kifejtős kérdések, szemléltetés, szövegalkotás. Szóbeli vizsga: elérhető pontszám: 50 pont Értékelés: A témakörökben szereplő egyik tétel bemutatása. Maximálisan elérhető pont: 100 pont Minimális pontszám: 0-29%: elégtelen 30-69%: elégséges 70-100%: közepes Témakörök: 1. Mozgóképkultúra modul I. félév tananyaga alapján: A mozi megszületésének az alapjai. A film esztétikai és műfaji jellemzői 1. Fotótörténet: Niépce, Daguerre, Muybridge 2. Moziősök: Lumiere fivérek és Georges Mélies 3. A művészet alapjai a technikai kép jellemzői (plánok) 4. A film, mint 7. művészet 5. A mozi kezdetei némafilmek 6. Ősműfajok burleszk, film noire 7. A forgatókönyv 8. A szerzői és a művészfilmek 9. Archék és típusok a színészi játék 10. A magyar film története
2. Médiaismeret modul. Témakörök: II. félév tananyaga alapján: A média világa, duális médiarendszer. A jellegzetes médiaszövegek világa 1. A média fogalma, jellemzői 2. A duális médiarendszer 3. A kommunikáció és tömegkommunikáció 4. Új médiatechnológiák 5. A médiaszöveg, mint termék 6. A reklám fogalma és jellemzői 7. A hír, tudósítás és riport 8. A televíziós showműsorok 9. Fotóelemzés 10. Az erőszak a médiában Tömörkény István Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola
Osztályozóvizsga követelmények Mozgóképkultúra és médiaismeret tantárgyból 2012/2013 Készítette: Nagy László A vizsga menete: Az osztályozóvizsga írásbeli és szóbeli részből áll.. A két vizsgarész teljesítésével együttesen 100 pont érhető el. Az írásbeli vizsga a felsorolt
témakörökből áll össze. A szóbeli vizsga egy meghatározott mozgóképkultúra és médiaismereti témakör kifejtése. Tömörkény István Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola Mozgóképkultúra és médiaismeret osztályozóvizsga Írásbeli vizsga: elérhető pontszám: 50 pont Időtartam: 45 perc Feladatlap: kifejtős kérdések, szemléltetés, szövegalkotás. Szóbeli vizsga: elérhető pontszám: 50 pont Értékelés: A témakörökben szereplő egyik tétel bemutatása.
Értékelés: Maximálisan elérhető pont: 100 pont 0-24 pont: elégtelen 25-39 pont: elégséges 40-59 pont: közepes 60-79 pont: jó 80-100 pont: jeles Témakörök: 1. Mozgóképkultúra modul I. félév tananyaga alapján: A mozi megszületésének az alapjai. A film esztétikai és műfaji jellemzői 11. Fotótörténet: Niépce, Daguerre, Muybridge 12. Moziősök: Lumiere fivérek és Georges Mélies 13. A művészet alapjai a technikai kép jellemzői (plánok) 14. A film, mint 7. művészet 15. A mozi kezdetei némafilmek 16. Ősműfajok burleszk, film noire 17. A forgatókönyv 18. A szerzői és a művészfilmek 19. Archék és típusok a színészi játék 20. A magyar film története 2. Médiaismeret modul. Témakörök: II. félév tananyaga alapján: A média világa, duális médiarendszer. A jellegzetes médiaszövegek világa 11. A média fogalma, jellemzői 12. A duális médiarendszer 13. A kommunikáció és tömegkommunikáció 14. Új médiatechnológiák 15. A médiaszöveg, mint termék 16. A reklám fogalma és jellemzői 17. A hír, tudósítás és riport 18. A televíziós showműsorok 19. Fotóelemzés
20. Az erőszak a médiában 1. Tömörkény István Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola KERETTANTERV Mozgóképkultúra és médiaismeret tantárgyból 2012/2013
Készítette: Nagy László MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET ALAPELVEK, CÉLOK A mozgóképkultúra és médiaismeret mint iskolai tárgy, elsősorban a mozgóképi (film, televízió, videó, komputerjáték, web) szövegértés képességének fejlesztését és az audiovizuális média társadalmi szerepének, működési módjának tisztázását szolgálja, hiszen a média rendkívüli hatással van a korunk emberének tájékozottságára, személyiségére. Tömegek napirendjét osztja be a televízió; sugalmazza hogyan gondolkodjunk a világ dolgairól; étkezési, vásárlási divatokat indít, hősöket, eszményeket, életcélokat teremt. Mivel a film, a televízió és az Internet átformálja a nyelvet, az értékrendet, a ritmusérzéket, az ízlést, a vágyakat, a hősöket, a tabukat, a művészetet és a műélvezetet, az alkotást és a befogadást egyaránt, a médianevelés a személyiségfejlesztés alapvető eszköze. A tantárgy oktatásának elsődleges célja tehát, hogy a tanulók felkészültséget szerezzenek a különböző médiaszövegekkel kapcsolatban az önálló és kritikus attitűd kialakítására, és nyitott szemlélettel használják a hagyományos és az új médiumokat. Ehhez azonban alapszintű mozgóképnyelvi és művelődéstörténeti tájékozottságra, a naív fogyasztói szemlélet bizonyos fokú átértékelésére van szükség. Az ehhez szükséges képességek a nyolcadikos korosztálynál az élményekkel telített helyzetekben, művek és műsorok feldolgozásával, önálló és csoportosan végezhető kreatív gyakorlatok sorozatában, a tematika
tevékenységközpontú feldolgozásával fejleszthetőek, hogy a gyerekek nézőként meg tudják különböztetni a hírt a kommentártól, a szerzői művet a műfaji alkotástól, felismerjék az audiovizuális művek-műsorok megformálásában megjelenő tulajdonosi vagy politikai szempontokat. A diákjaink életében egyre nagyobb szerepet töltenek be a különböző médiumok: a tájékozódás és a szórakozás meghatározó eszközeként életvezetési és gondolkodási mintákat, sajátos nyelvi kultúrát közvetítenek, öltözködési, étkezési, vásárlási divatokat indítanak, hősöket, eszményeket, életcélokat indukálnak. A Mozgóképkultúra és médiaismeret tanításának célja az alapvető médiaműveltség megszerzése, különös tekintettel a mozgóképi szövegértés fejlesztésére, a média társadalmi szerepének és működésmódjának feltárására. Olyan képesség- és személyiségfejlesztő eszközrendszer, amely szükséges ahhoz, hogy a tanulók magabiztosan tudjanak tájékozódni és választani a hagyományos és az új médiumok világában, hogy értő, kritikus, egyenrangú résztvevői lehessenek az új társadalmi színtereken zajló érintkezésnek. A médiademokrácia felelős állampolgárainak médiaműveltséggel (is) rendelkezniük kell. A műveltségterület tartalmi elemei és fejlesztési céljai között egyaránt szerepelnek művészetpedagógiai, kommunikációs, társadalomismereti, illetve az anyanyelvi kultúrával kapcsolatos összetevők. Fejlesztési követelmények A célokból és a feladatokból adódóan a sikeres mozgóképkultúra-médiaismeret oktatás kiemelten fejleszti a kommunikációs és együttműködési készséget, támogatja az alkotásra való beállítódást, fejleszti a problémamegoldó képességet, a megfigyelés, a tájékozódás, a rendszerezés képességét. Elemzéssél és az alkotói szerepek gyakoroltatásával fejleszti a reális énkép kialakítását. A művészi alkotásokban feltáruló konfliktusok értelmezésével, a valós emberi sorsok átélhető megjelenítésével segíti a toleráns, másokkal szemben empatikus személyiség kialakítását, az életvezetés és az érvényesülés során adódó krízishelyzetek humánus kezelését. A mozgóképkultúra és médiaismeret oktatása során tudatosítani kell, hogy a mozgóképi közlésmód miért és miképpen alkalmas a tapasztalati világ reprodukálására és egyúttal a személyes közlésre. Tudatosítani kell, hogy a mediatizálódó kommunikáció (pl. a szórakoztatóiparban) miért és miképpen veszélyezteti a magaskultúrát és egyúttal a személyiség autonómiáját (pl. információfüggőség, kényszerfogyasztás), de azt is, hogy a technikai képreprodukció és a hálózati kommunikáció egyidejüleg miféle esélyt hordoz a kulturális örökség védelmére, a választás képességének fejlesztésére (pl. digitális archívumok, társadalmi nyilvánosság). Az audiovizuális szövegek szövegértési képességének fejlesztése során arra is törekedni kell, hogy a tanulók ismerjék fel a médiaszövegekben megjelenő kulturális mintákat. Az értelmezés egyik rétege tehát az ábrázolásban megmutatkozó szerzői vagy műfaji dominancia (személyesség, stílus, konvenció) és a befogadásban megmutatkozó nézői szerep (elvárás, azonosulás) felismerése, míg a másik meghatározó réteg a médiaszövegek befolyásoló, gyakran rejtett érték-és érdekrendszerének felismerését jelenti. Ezért a tárgy oktatása során az iskolának biztosítania kell, hogy a tanulók a megfelelő mozgóképi alkotások tanulmányozása útján lehetőséget kapjanak saját személyiségük jobb megismerésére,
történelmi, társadalmi és kulturális összefüggések felismerésére, a tömegkommunikációs eszközök kritikus és szuverén használatára. A mozgóképkultúra és médiaismeret óráin a diákoknak lehetőséget kell biztosítani arra is, hogy alkalmas kreatív gyakorlatokkal fejlesszék mozgóképi kifejező képességüket és kifejezőkedvüket, ezzel segítve őket személyes és árnyalt audiovizuális mondandójuk megfogalmazásában. FEJLESZTÉSI FELADATOK 1. Olvasás és szövegértés, elemzés 2. Ismeretszerzés 3. Kommunikáció 4. Kritikai gondolkodás 1. Olvasás, szövegértés, elemzés A szerzői nézőpont, a szemléleti és műfaji keretek, a műsortípusok felismerése, az ezeket szolgáló audiovizuális kifejezési eszközök azonosítása. Az elbeszélés szerzői és műfaji lehetőségeinek tanulmányozása klasszikus és kortárs filmalkotások példáján. Intertextualitás felismerése. Azonos események eltérő médiareprezentációinak összevetése. A filmelbeszélés eszközrendszere. Mozgóképi szövegkörnyezetben megfigyelt asszociatívintellektuális képkapcsolatok, státusjátékok értelmezése élőszóban és írásban. Nem lineáris szövegformák elemzése. Sztereotípiák és konvenciók azonosítása a mediatizált szövegkörnyezetben. Azonos események eltérő médiareprezentációinak összevetése. 2. Ismeretszerzés A tömegkommunikációt és a mediatizált nyilvánosságot jellemző tények, modellek megismerése. Az audiovizuális szövegek, műsorok előállítását leíró fontosabb fogalmak és alapvető összefüggések elsajátítása. 3. Kommunikáció
Sajátos mozgóképi szövegalkotó kódok felismerése és alkalmazása (mozgóképírás, -olvasás). Összetettebb (időben és térben elkülönülő) cselekmények megjelenítése, tagolása. Átélt, elképzelt, hallott esemény mozgóképi vagy más médiaszöveggel történő megjelenítésének megtervezése, kivitelezése egyszerű eszközökkel. Az etikus magatartási normák figyelembevétele, a magánszféra védelmének, az információs önrendelkezés jogának és a közösség érdekeinek megjelenítésére vonatkozó szempontok tudatosításal. 4. Kritikai gondolkodás A médiaszöveg befogadásának tanulmányozása. A lényeg kiemelése írott, látott és hallott szövegekből. Médiáról, médiajelenségekről szóló publicisztika, vitaműsor, internetes elemzés értelmezése, megvitatása. Önálló kérdések megfogalmazása a tárgyalt témával kapcsolatban. Az életkori sajátosságoknak és az elvárható tájékozottságnak megfelelő érvkészlettel és példákkal alátámasztott vita a média társadalmi szerepéről, működésmódjáról, különösen: a médiahasználattal kapcsolatos függőségekről; a normaszegések (pl.: nyílt vagy kódolt rasszizmus, öncélú szexualitás) reprezentációjáról; a médiabefolyásolásról, manipulációról, az üzleti és politikai hatalom, valamint a média viszonyáról; a médiatechnológiai folyamatokról, konvergenciáról; a saját tartalmak közzétételéről, az erkölcsi és jogi normák alkalmazásáról; a médiára vonatkozó szabályozás elveinek és gyakorlatának problémáiról. Önálló esettanulmány készítése a médiahasználat és hatás tárgykörében. Érvek gyűjtése a feltevések mellett és ellen. Ellenérvek gyűjtése a tárgyhoz tartozó, mások által meghatározott, különböző álláspontok cáfolatára. A művekben, műsorokban megjelenő konfliktusok, viselkedési módok és megoldások tudatos kritikai elemzésén, illetve a valóságismereten alapuló szövegalkotási gyakorlatok. A korosztály sajátosságainak megfelelő, rövid, árnyalt és pontos fogalmazásra törekvő médiaszövegek létrehozásának előkészítése és azok kivitelezése. KÖZMŰVELTSÉGI TARTALMAK 9. évfolyam 1. A média kifejezőeszközei
A figyelemirányítás, a hangulatteremtés és az értelmezés legfontosabb eszközei (nézőpont, távolság, fényviszonyok, mozgás, szerepjáték, montázs), ezek hatásmechanizmusa különböző művek példáján és gyakorlatokon keresztül. Nem-lineáris és összetett cselekményű szövegformák felismerése, tagolása, értelmezése, létrehozása. A mindennapi kommunikáció formái (chat, SMS, fórum) és nyelvi sajtosságai. Identitások megjelenítése a virtuális térben. Az internetes szövegépítkezés sajátosságainak megismerése, blogok, közösségi oldalak stb. elemzése és készítése. Valóságábrázolás és hitelesség a médiaszövegekben. Ismerkedés művekkel, műsorokkal (műfajfilmek, szerzői filmek, televíziós műsorok, videojátékok és internetes tartalmak) ezek elemzése, archetípusok vizsgálata, a hatásmechanizmusuk megértése, személyes értelmező vélemény megfogalmazása. Médiaszövegekről szóló írások, kritikák, elemzések, tanulmányok. 2. A média társadalmi szerepe, használata A nyilvánosság átalakulása, a hálózati kommunikáció. A média közösségszervező funkciói. Tömegtájékoztatás és demokrácia: a nyilvános beszéd szabadsága és felelőssége; média és atalom; a hír értéke. Tartalomszabályozás, cenzúra, médiatörvény. Erkölcsi normák, médiaetika. A médiaipar működése, a reklám hatásmechanizmusa, nézettségnövelő stratégiák, infotainment (információátadás szórakoztató formában vagy olyan műsortípus, amely tájékoztató és szórakoztató funkciót egyaránt meg kívánja valósítani). Kultúra és tömegkultúra. Jelenségek a médiában: az erőszak (okok, hatások, kezelésük); sztárok és szenzációk; nemi szerepek reprezentációja; virtuális valóság. Társadalmi csoportok, közéleti események ábrázolása, megjelenítése a médiában (sztereotípia, reprezentáció, szövegek bekapcsolása az aktuális diskurzusokba). A közösségek és az egyén az információs társadalomban. Az online életforma hatása személyiség fejlődésére és a társas kapcsolatokra, a tanulásra, a munkavégzésre, valamint a szabadidő eltöltésére. Ajánlott művek, tantárgyi segédletek: Kiadványok, könyvek: Féjja: Tizenöt filmlecke, Nemeskürty: A filmmûvészet nagykorúsága, Bíró Y.: A film formanyelve, napilapok, magazinok, mûsorújságok. videó kazetták, filmek: Andalúziai kutya, A diktátor, Aranypolgár, Ben Hur, Cleopatra, Ének az esőben, Kallódó emberek, Aki szelet vet, A halál ötven órája, Mindhalálig zene, A 22-es csapdája, Egy aszszony meg a lánya, A vörös sivatag, Országúton, Ballada a katonáról, Ítélet Nürnbergben, A négyszáz csapás, A burzsoázia diszkrét bája, Egy csepp méz, Meseautó, Körhinta, Hannibál tanár úr, Aranysárkány, Szegénylegények, Sirokkó, Húsz óra, Ménesgazda, Szerelem, Fábián Bálint találkozása Istennel, Szindbád, Mefisztó, Sose halunk meg.
Az értékelési eljárások (ajánlás): A folyamatos és a periodikus értékelésre egyaránt lehetőséget biztosítunk. A munkanaplók és az ankétok az időnkénti mérést, az egyéni mérést a témakörökhöz kötött feladatok szolgálják. (pl. forgatókönyv terv, technikai ismereteket ellenőrző teszt, esszék.) A tantárgy a kommunikatív tanulók előnyét feltételezi, ezért ügyeljünk az arányos szerepeltetésre, lehetőségekhez jutásra is. A vitakultúra fejlődése nem jár feltétlenül jegyekben kifejezhető tartalmakkal. A mozgókép és médiaismeret heti és éves óraterve 9. évfolyam A tantárgy heti óraszáma A tantárgy éves óraszáma 9. évfolyam 36 óra 9. évfolyam Javasolt órabeosztás Tematikai egység címe A fotózás és a film kialakulásának története (barlangrajztól a képregényig )A mozgóképi gondolkodás: a képmás A mozgókép, mint nyelv Órakeret 2 óra
A kiemelés eszközei a mozgóképen A kép lehetőségei a kommunikációban. A mozgókép kettős természete: reprodukálás és ábrázolás A film stílustörténeti korszakai Különböző filmműfajok bemutatása A kiemelés eszközei a mozgóképben A film a tér-idő viszonylatában. Az elbeszélés, történet, cselekmény A montázs Egyetemes filmtörténet A legkiválóbb magyar filmek. A magyar film a 2. VH előtt, az 50-es évektől és a kortárs magyar film A média fogalma. A média területei, közszolgálati - és kereskedelmi média összehasonlítása, nyomtatott és elektronikus sajtó különbségei. A polgári nyilvánosság, tömegkommunikáció kifejlődése (a sokszorosítás, távközlés kialakulása) A médiaszöveg, mint termék. Iparszerű és piacelvű működés, maximális fogyasztásra késztetés elve, a közönség, mint vevő és árú, a műsoridő, mint tulajdon A kommunikáció. Jacobson- modell, verbális és nonverbális kommunikáció, metakommunikáció, érzékszervek a kommunikációban. A reklám és jellemzői A sajtóműfajok rendszere. A hír, a tudósítás és a riport A befogadást befolyásoló tényezők Fotóelemzés A sztár fogalma Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret Az éves óraszám 3 óra 2 óra 2 óra 2 óra 2 óra 2 óra 3 óra 4 óra 36 óra
Célok és feladatok A technikai képek világába bevezető stúdiumok feladata, hogy segítséget nyújtsanak az önálló tájékozódáshoz a korosztály művelődése, világképének formálódása szempontjából egyre meghatározóbb jelentőségű területen. A tematikát a tanterv a rendelkezésre álló időkeretek célszerű felhasználása érdekében két nagy egységre bontja. A mozgóképkultúra modul olyan kommunikációs, művelődéstörténeti és esztétikai ismereteket tartalmaz, amelyek előkészítik és megalapozzák az audiovizuális tömegkommunikációs rendszerek és az ezekkel kapcsolatos társadalmi jelenségek tanulmányozását. A tárgy továbbá megismertet a tömegkommunikációs rendszerek működésével, bemutatja az alkalmazási területek és technológiák sokféleségét, és bevezetést nyújt azokba a kultúraelméleti kérdésekbe, melyeket az audiovizuális távközlési rendszerek rohamos térhódítása, a társadalmi nyilvánosság átalakulására gyakorolt hatása vet fel. E tanulmányokat sajátos interdiszciplinaritás jellemzi, hiszen a tárgyalt tematika gyakran a lélektani, gazdasági, szociológiai és esztétikai szempontok együttes alkalmazását igényli. Fejlesztési követelmények A médiumok virtuális valóságának kibontakozásához vezető társadalmi, kulturális és műszaki fejlődés legfontosabb állomásainak áttekintése. Az audiovizuális kommunikáció nyelvének, kifejezési eszközeinek ismerete, különféle alkalmazási területeinek megkülönböztetése. Ismerkedés a filmművészet kortárs és klasszikus alkotásaival, hazai irányzataival, sajátos esztétikai problémáival, formakincsének és műfajainak kialakulásával. A stílusjegyek, kompozíciós elvek, elbeszélő stratégiák felismeréséhez szükséges elemzőkészség alapszintű elsajátítása. Aktív, nyitott befogadó magatartás ösztönzése, a sokoldalú audiovizuális műveltség elsajátítása iránti igény felkeltése. A tájékozódás, művelődés, véleményformálás, kapcsolattartás, a munka és a szórakozás terén nélkülözhetetlenné vált audiovizuális kommunikációs eszközök értő használatának elsajátítása alapkövetelmény: a társadalmi beilleszkedés és érvényesülés előfeltétele korunkban. Ez a kommunikációs eljárások ismeretén, a szövegek értelmezéséhez kellő képességek fejlesztésén túl megkívánja azoknak a társadalmi és politikai összefüggéseknek a felismerését, amelyek meghatározzák a tömegkommunikáció intézményrendszerének működését. A tanulóknak fogalmat kell alkotniuk a közvélemény befolyásolásának stratégiáiról, a média hatásmechanizmusairól és szociálpszichológiájáról, azokról a jelenségekről, amelyek az audiovizuális médiumoknak kiváltságos társadalmi szerepet biztosítanak. Belépő tevékenységformák Audiovizuális szövegek és műalkotások elemzése: filmklub, filmmúzeum, vetítéssorozatok és rendezvények látogatása, a mozgóképkultúra fejlődésével valamint aktuális eseményeivel kapcsolatos dokumentumok gyűjtése és feldolgozása, egyes audiovizuális eszközök használatának elsajátítása, kreatív gyakorlatok, a rendelkezésre álló technikai lehetőségektől függően.
Műsorelemzés, műsortervezés, műsorok és média-események hatáselemzése, ezekkel kapcsolatos attitüd-vizsgálatok. Ismerkedés a helyi vagy országos műsorszolgáltatók működésével, részvétel valóságos vagy imitált nyilvános vita-helyzetekben. Interjúkészítés, kreatív médiamunka, elemzési gyakorlatok audiovizuális eszközökkel /a rendelkezésre álló technikai eszközöktől függően/. Részvétel a hálózati kommunikációban, multimédia-eszközök használatának begyakorlása. Mozgóképkultúra modul TÉMAKÖRÖK TARTALMAK A technikai kép A film nyelve A mozgóképek A mozgóképkultúra fejlődése Szemelvények a film A film születésének kulturális és társadalmi körülményei. A technológia kialakulása: fotografikus képalkotás, mozgásábrázolás, képek távközlése. A mozgókép észlelése és a mozi élmény hatásmechanizmusai. Testbeszéd, képnyelv, filmidő. A montázs. A téridő-szervezés sajátos eljárásai. A filmelbeszélés alapfogalmai /cselekmény, történet, feszültség, stb./ A megértés folyamata, szintjei és összetevői. Alkotó befogadás. A mozgókép hordozói /film, elektronikus, digitális információhordozók/, a mozgókép közvetítő rendszerei /pl. mozi, televízió, internet/, funkciók /pl. hírközlés, oktatás, reklám, szórakoztatás, műalkotás/. Valamint a hitelesség igénye szerint /dokumentum, fikció/. Műfajok és műsortípusok. A technológia fejlődése a laterna magicától az internetig. A mozgóképnyelv társadalmi használatának differenciálódása a mozi és a televízió korszakában, valamint a hálózati kommunikációban. A mozgóképkultúra intézményei. A mozgókép kulturális hatása és a mindennapi életre gyakorolt befolyása. A modern tömegkultúra kialakulása és problematikája. Művelődés, művészet, szórakozás. Tudatipar és élménytársadalom. A kultúra autonómiája és sokfélesége a techno-telemédiumok korában. Pl. klasszikus némafilm, burleszk, filmavantgarde, Hollywood születése,
történetéből neorealizmus, újhullám, stb. A magyar filmművészet útja. Irányzatok a kortárs filmművészetben. A továbbhaladás feltételei A tanulók legyenek képesek a mozgóképkultúra fejlődésnek egyes mozzanatait elhelyezni a huszadik századi művelődéstörténet összefüggéseiben. Ismerjék az audiovizuális tömegkultúra, illetve a fogyasztói kultúra jellegzetességeit, a megítélésükkel kapcsolatos problémákat. A megismert művekről, műsorokról, vagy műfajokról alkotott véleményüket szóban és írásban szabatosan tudják kifejezni. Ismerjék fel a filmnyelv egyes kifejező eszközeit, és az audiovizuális szövegek értelmezésénél alkalmazzák helyesen ezekkel kapcsolatos ismereteiket. Médiaismeret modul TÉMAKÖRÖK TARTALMAK A médiumok üzenete A televízió Élet médiakörnyezetben A mozitól a televízióig. A társadalmi nyilvánosság átalakulása a technikai tömegkommunikációs rendszerek hatására. Különbségek és összefüggések a nyomtatott sajtó, a rádió, a televízió és a hálózati kommunikáció között. A másolat az igazi: a média virtuális valósága. Az intézmény és a műsor. Tájékoztatás, meggyőzés, szórakoztatás. A műsorrend üzenete. Hírérték és ingerküszöb. Kulturális sokféleség és egyenkultúra. A néző szabadsága és kiszolgáltatottsága. A megszólítás stratégiái. A hiteles médiaszemélyiség jellemzői. Politika, üzlet, reklám a médiában. Közszolgálati, kereskedelmi és közösségi műsorszolgáltatás. Televíziós műsortípusok sajátosságai. Műsor és műelemzés. A televíziózás hatása a személyiség fejlődésére és a szocializációra. Erőszak és szex a képernyőn. A sajtó szabadsága és etikája. A személyiség védelme. A
nyilvános beszéd szabályai, alapvető etikai kérdései. Interaktív média Multimédia, Internet Közlés, kapcsolat és tájékozódás a hálózati kommunikációban. Az információ kultusza. Ismeret, tudás, műveltség. A továbbhaladás feltételei Az audiovizuális tömegkommunikáció, távközlési rendszerek és a média-nyilvánosság működésével kapcsolatos alapvető ismeretek elsajátítása. A tanuló ismerje és értelmezze a média hatása nyomán a köz- és magánéletben, a társadalmi érintkezés különféle területein végbemenő változásokat. Felhasznált források: http://www.nefmi.gov.hu/kozoktatas/tantervek/kerettantervek - Mozgóképkultúra és médiaismeret MOZAIK kerettantervrendszer (NAT) Nagy Károly A tanári munka során összegyűjtött és alkalmazott technikákból és tanmenetből adódó korábbi tapasztalatok