Kerettantervi megfelelés Eötvös József Általános Iskola és AMI KÉMIA 1.5 órára 7.osztály Jelen helyi tanterv-ajánlás az 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet: 2. melléklet 2.2.10.1 Kémia 7-8. alapján készült. A tantervi ajánlás a kerettanterv által biztosított 10 %-os szabad órakeret kitöltésére is javaslatot ad. A szaktanári döntésen alapuló felhasználásra javasolt órakeretet az alábbiakra fordíthatjuk: elsősorban a tananyag gyakorlására, ismétlésére, a tananyag mélyítésére, nagyon tehetséges, érdeklődő osztályok esetén új anyag feldolgozására, kísérletezésre, összefoglalásra, ellenőrzésre. A kerettantervek tananyagelosztása központilag két évfolyamra, azaz 7-8. évfolyamra történt, ezért az elsődleges tennivaló a tankönyvek átdolgozásánál a két évfolyam közötti megfelelő tananyagelosztás, a kötelező és a szabadon felhasználható óraszámok figyelembevételével. A tankönyvek kiválasztásának elvei A megfelelő tankönyvek kiválasztásánál az alábbi szempontokat tartjuk kiemelten fontosnak: Tartalmi szempontból feleljen meg a Nemzeti alaptantervben megfogalmazott tartalmi és fejlesztési irányelveknek. A tudományos pontosság párosuljon az életkori sajátosságoknak megfelelő megfogalmazással és az ismeretek jól érthető, értelmezhető megfogalmazásával. Az ismereteket rendszerezetten, logikailag összekapcsolható módon közvetítse. Legyen alkalmas arra, hogy felkeltse a tanulók érdeklődését a tantárgy iránt. (Megfelelő minőségű és tartalmú képanyag; didaktikus ábrák; érdekességek bemutatása; továbbgondolkozásra, búvárkodásra alkalmas feladatok stb.). Szemléletmódjával közvetítse a természeti és a kulturális értékek felismerésének és megőrzésének fontosságát, és ösztönözzön a felelős környezeti magatartásra. A tankönyv tananyag-elrendezése, szerkezete tegye lehetővé a differenciált tanórai és tanórán kívüli munka megszervezését. Adjon segítséget az egyes témakörökben elsajátított ismeretek rendszerezésében. Tartalmazzon az ismeretek elsajátítását ellenőrző, illetve az ismeretek alkalmazását igénylő, a természettudományos kompetenciák elmélyítését segítő feladatokat.
Célok és feladatok Eötvös József Általános Iskola és AMI Kémiatanulmányaik során fő cél, hogy az anyagok tulajdonságait megfigyelésekből, tapasztalatokból, kísérletekből kiindulva ismerjék meg és értsék meg, legyenek képesek rendszerszinten látni és a kémiai tudásukat a mindennapokban kamatoztatni. Ehhez kapcsolódóan ki kell alakítani: az önállóbb és sokoldalúbb ismeretszerzés képességét, a hasznos (a hétköznapokban használható) anyagismeretet, a kémiai anyagokkal való felelősségteljes, balesetmentes bánásmód magatartási kompetenciáit. A kerettanterv összeállítása figyelembe veszi, hogy az általános iskola záró évfolyamaiban tanulók eltérő képességekkel, érdeklődéssel, szociális és családi háttérrel rendelkeznek. Ezért több szinten közelíti meg a jelenségeket, így kapaszkodót adhat azoknak is, akik továbbtanulásuk jellege vagy annak hiánya miatt már nem találkoznak a kémiával mint tantárggyal. Ugyanakkor szilárd kiindulási alapot biztosíthat azoknak, akik a középiskolában folytatják tanulmányaikat. A kémia az általános iskolában élményközpontúan, a diákok természetes kíváncsiságára építve jelenik meg. A diszciplináris tudás megszerzése mellett azonos súlyt kap a napi élettel és a környezettel, egyéb tanulmányaival való kapcsolat, továbbá azoknak az utaknak, módoknak a megtalálása, amelyekkel a kívánt információ, tudás birtokába juthat. Az elsődleges cél az érdeklődés felkeltése és szinten tartása a legkülönbözőbb interaktív módszerekkel: saját megfigyelésekkel, problémafelvető kísérletekkel az anyag változásainak csodái iránt. A tervezett órai kísérletek előkészítéséhez, végrehajtásához általában nem szükséges sok idő, bőséges vegyszerkészlet vagy szaktanterem. Az otthoni megfigyelések, mérések, kémhatás vizsgálatok, kutakodások még a kémia népszerűsítését is jelenthetik. A 7. és 8. évfolyamon a diákok betekintést nyernek az általános, szervetlen és szerves kémiába alapfokon. Megértik az anyagokkal kapcsolatban a struktúra és a funkció összefüggéseit,továbbá azt, hogy a legkülönbözőbb folyamatokban mindig érvényesül a tömeg, az energia és az elektromos töltés megmaradásának törvénye és ezeket a folyamatokat többnyire az energiaminimumra való törekvés irányítja. A hetedik évfolyamon a tanulók: megismerkednek a körülöttük lévő anyagokkal, mint például levegő, víz, táplálékok vagy oldatok találkoznak, azok viselkedését, összetevőit kutatják. használják a modellalkotást mint ismeretszerzési módszert (különösen a részecskemodellt) elsajátítják az önálló és az együttdolgozás alaplépéseit a tudományos megismerési folyamatban. gyakorlati példán keresztül (konyhai tennivalók, tisztítószerek, étkezés, diéták) ismerik meg a kémia kiemelkedő szerepét.
A nyolcadik évfolyamon a tanulók: alapismeretet kapnak az anyagi világunkat felépítő apró részecskék (atomok, ionok, molekulák) belső szerkezetéről, a köztük lévő kölcsönhatásokról. elsajátítják a periódusos rendszer (főcsoportok) logikus használatát megértik a kémiai kötések létrejöttének okait (a Bohr-modell alapján), megismerik az élő szervezetek, makromolekulák működésének kémiai alapjait megtanulják fémes és nemfémes elemekkel, vegyületekkel, oldatokkal, műveletekkel, kémiai reakciókkal, azok típusaival kapcsolatos alapvető ismereteket. Fejlesztési követelmények A kémia kiváló megvalósítási terepe annak, hogy a diákok sajátos, de az élet minden területén jól használható természettudományos gondolkozásmódot (például problémameglátás, oksági összefüggések keresése, modellalkotás, törvényszerűségek felismerése) alakítsanak ki. Kísérletei révén a tények tiszteletére, elfogadására nevel, látásmódjával pedig segít megelőzni az áltudományos gondolkodásmód terjedését. Az ismeretek aktív megszerzési módjainak változatossága, a kísérleti tapasztalatszerzés, az együttgondolkodás, kutakodás szellemi és érzelmi élménye bizonyítottan elősegíti az absztrakciós készség fejlődését. A változatos, közöm van hozzá témakörök lehetőséget adnak különböző területek kompetenciájának fejlesztéséhez is: anyanyelvi és idegen nyelvi kompetenciák: asszociáció, vita, információgyűjtés és feldolgozás szociális kompetencia: reális önismeret, önértékelés, mások munkájának értékelése, csoportmunkában való részvétel képességének fejlesztése, infokommunikációs jártasságok fejlesztése: az ismeretekhez kapcsolódó mobilképek, telefonvideók, prezentációk készítése, azok megosztása közösségi oldalakon, tudásépítő platformokon nemzeti identitástudat erősítése: kortárs magyar vegyészek világhírű teljesítményével, találmányaival való megismerkedés.
A számonkérés formái, értékelés Mélyíti a tudást, ha a számonkérés-értékelés is változatos formában történik (ismeretlen kísérlet, anyag, szöveg, probléma vagy riport; plakátkészítés, játékok kitalálása, mobil videós kísérleti verseny; egyéni vagy csoportos, illetve önértékelés során). Tudománytörténeti szemlélet kialakítása az atom és az elem fogalmak kialakulásának bemutatásán keresztül. A részecskeszemlélet és a daltoni atomelmélet megértése. Az elemek, vegyületek, molekulák vegyjelekkel és összegképlettel való jelölésének elsajátítása. Az állapotjelzők, a halmazállapotok és az azokat összekapcsoló fizikai változások értelmezése. Tematikai egység A fizikai és kémiai változások megkülönböztetése. A változások hőtani jellemzőinek megértése. A kémiai változások leírása szóegyenletekkel. Az anyagmegmaradás törvényének elfogadása és ennek alapján vegyjelekkel írt reakcióegyenletek rendezése. A keverékek és a vegyületek közötti különbség megértése. A komponens fogalmának megértése és alkalmazása. A keverékek típusainak ismerete és alkalmazása konkrét példákra, különösen az elegyekre és az oldatokra vonatkozóan. Az összetétel megadási módjainak ismerete és alkalmazása. Keverékek szétválasztásának kísérleti úton való elsajátítása. A mennyiségi arányok értelmezése vegyületekben a vegyértékelektronok számának, illetve a periódusos rendszernek az ismeretében. Az anyagmennyiség fogalmának és az Avogadro-állandónak a megértése. Ionok, ionos kötés, kovalens kötés és fémes kötés értelmezése a nemesgáz-elektronszerkezetre való törekvés elmélete alapján. Az ismert anyagok besorolása legfontosabb vegyülettípusokba. A kémiai reakciók főbb típusainak megkülönböztetése. Egyszerű reakcióegyenletek rendezésének elsajátítása. A reakciók összekötése hétköznapi fogalmakkal: gyors égés, lassú égés, robbanás, tűzoltás, korrózió, megfordítható folyamat, sav, lúg. Az ismert folyamatok általánosítása (pl. égés mint oxidáció, savak és bázisok közömbösítési reakciói), ennek alkalmazása kísérletekben. Fogalmak
Daltoni atommodell, kémiailag tiszta anyag, elem, vegyület, molekula, vegyjel, képlet, halmazállapot, fázis, fizikai és kémiai változás, hőtermelő és hőelnyelő változás, anyagmegmaradás, keverék, komponens, elegy, oldat, tömegszázalék, térfogatszázalék. Atommag, törzs- és vegyértékelektron, periódusos rendszer, anyagmennyiség, ion, ionos, kovalens és fémes kötés, só. Egyesülés, bomlás, gyors és lassú égés, oxidáció. H 2, légköri gáz, természetes és mesterséges víz, természetes-mesterséges szenek, levegőszennyezés, vízszennyezés A témakörökhöz ajánlott óraszámok: I. Bevezetés 3 óra II. Kémiai alapismeretek 29 óra III. Bepillantás a részecskék világába 18 óra IV. Év végi ismétlés 3 óra V. Környezetünk néhány fontos anyaga 2 óra Összesen: 55 óra A tananyag diákközpontú, tanári-tanulói közös tevékenységgel való feldolgozása szinte minden tanórán elősegíti a természettudományi, a lényegkiemelő, a problémamegoldó, az anyanyelvi, a hatékony, önálló tanulási, az együttműködési, a technológiai kompetenciák fejlesztését. Ezért itt csak azokat a kompetenciákat jelöljük meg, amelyek fejlesztésére kiemelten alkalmas tartalmakat javaslunk.
Óra Az óra anyaga Új ismeretek, fogalmak Kompetenciafejlesztési I. Bevezetés (3 óra) 1. A kémia tárgya, jelentősége vegyipar szerves, szervetlen anyag 2. A kísérletezés célja természettudomány kísérlet kísérleti szabályok hatékony tanulási k.: Így tanuld a kémiát! Tk.: 13 14. o. szabálykövető k.: a kísérletezés rendszabályai. Tk.: 16. o. alkímia jatrokémia 3. Laboratóriumi edények és eszközök II. Kémiai alapismeretek (29 óra) üvegből, porcelánból, fából, fémből készült edények, eszközök neve, rajza, helyes használata matematikai k.: tömeg- és térfogatmértékegy ségek használata Jól felkészültem-e? 9. tömeg-, térfogat-, sűrűségmérés
Óra Az óra anyaga Új ismeretek, fogalmak Kompetenciafejlesztési 4. Az anyagok és tulajdonságaik érzékszervekkel, méréssel megállapítható fizikai tulajdonságok; kölcsönhatással megállapítható kémiai és biológiai tulajdonságok természettudományi, problémamegoldó k.: Mf.: 10/1. 5. Gázok, folyadékok, szilárd anyagok gázok, folyadékok, szilárd anyagok részecskéinek rendezettsége amorf anyagok, folyadékkristályos állapot 6. A halmazállapot-változásokat kísérő energiaváltozások endoterm, exoterm változás, szublimáció természettudományi k.: Mf. 15/5 6. Jól felkészültem-e? 15 17. 7. Az anyagok változásai fizikai változás, kémiai reakció, biológiai változás 8. A levegő összetétele a levegő összetétele a levegő összetett anyag, keverék, üvegházhatás digitális k.: Mf.: 19/6. matematikai k.: Jól felkészültem-e? 32 37. cseppfolyós levegő
Óra Az óra anyaga Új ismeretek, fogalmak Kompetenciafejlesztési 9. A levegőszennyezés természetes és mesterséges szennyezés, ózonpajzs, szmog technológiai k.: Mf.: 20/3. együttműködési k.: Mf.: 20/4. matematikai k.: Mf.: 20/5 8. 10. Az égés a lassú és a gyors égés kísérő jelenségei oxid, oxidáció, öngyulladás 11. A tűzgyújtás és a tűzoltás a gázláng helyes meggyújtása, a tűzoltás kémiai alapja, gyakorlati megvalósítása kommunikációs k.: Mf.: 25/1. szabálykövető k.: Mf.: 25/4 5.; tűzveszély elkerülése, tűzeset jelentése. Tk.: 40. Jól felkészültem-e? 44 47. a tűzgyújtás története
Óra Az óra anyaga Új ismeretek, fogalmak Kompetenciafejlesztési 12. Energiaforrások nem megújuló és megújuló energiaforrások energiamegmaradás törvénye 13. Az ásványi szenek tőzeg, lignit, barnaszén, feketeszén, antracit 14. A mesterséges szenek száraz lepárlás; koksz, korom, aktív szén; adszorpció, adszorpcióképesség, adszorbens 15. A földgáz és a kőolaj szénhidrogéntelep; kőolajfinomító; benzin, petróleum, gázolaj, pakura, aszfalt 16. A megújuló energiaforrások napenergia, geotermikus energia, szélenergia, vízenergia technológiai k.: Mf.: 27/7. együttműködési k.: Mf.: 28/15., 27/7., matematikai k.: Mf.: 26/5. matematikai k.: Mf.: 29/4 5. Jól felkészültem-e? 61 62. természettudományos k.: Jól felkészültem-e? 59. a szén körforgása a biomassza mint energiaforrás
Óra Az óra anyaga Új ismeretek, fogalmak Kompetenciafejlesztési 17. Táplálékaink mint energiaforrások és szervezetünk építőanyagai 18. Összefoglalás 19. Gyakorlás 20. Felmérő írása alapvető tápanyagok: fehérjék, zsírok, olajok, szénhidrátok életvezetési k.: Mf.: 34/8., 33/5 7. védő és kiegészítő tápanyagok: vitaminok, ásványi anyagok, nyomelemek, rostok 21. A víz vízbontás, hidrogén, egyszerű anyag, elem bomlása; a víz vegyület együttműködési, esztétikaiművészeti k.: Mf.: 41/10. 22. A víz a környezetünkben a víz keménysége, kemény és lágy víz, vízlágyítás, vízkő; kémiailag tiszta víz, desztillált víz, víz a háztartásban természetes vizek: sós víz, édesvíz, ásványvíz, termálvíz, szennyvizek, természetes és mesterséges vízszennyező források
Óra Az óra anyaga Új ismeretek, fogalmak Kompetenciafejlesztési 23. Az oldatok oldószer, oldott anyag, oldhatóság, telítetlen, telített, túltelített oldatok 24. Az oldatok töménysége híg és tömény oldat hígítása, töményítés, tömegszázalékos oldatok matematikai k.: Mf.: 47/11. Jól felkészültem-e? 84. matematikai k.: Mf.: 51/15 18., 52/19 5., 53/6 17., 54/18 20. Jól felkészültem-e? 87 124. együttműködési k. Mf.: 54/21. térfogat-százalékos oldatok 25. Gyakorlás(+) matematikai k.: Mf.: 51/15 18., 52/19 5., 53/6 17., 54/18 20. Jól felkészültem-e? 87 124. együttműködési k. Mf.: 54/21.
Óra Az óra anyaga Új ismeretek, fogalmak Kompetenciafejlesztési 26. A vizes oldatok kémhatása (+) savas, semleges, lúgos kémhatás, savak, bázisok ph, univerzálindikátor közömbösítés, semlegesítés matematikai k.: Mf.: 56/4. 27. Az anyagok csoportosítása egyszerű anyagok, elemek (fémek, nemfémek, átmeneti elemek) összetett anyagok, vegyületek, keverékek (elegyek, oldatok) felhő, köd, füst, hab 28. Keverékek szétválasztása alkotórészeikre ülepítés, szűrés, bepárlás, desztillálás, kristályosítás, cseppfolyósítás 29. A kémiai alapismeretek összefoglalása I.
Óra Az óra anyaga Új ismeretek, fogalmak Kompetenciafejlesztési 30. A kémiai alapismeretek összefoglalása II. Környezetvédelmi fogalmak áttekintése 31. Gyakorlás 32. Témazáró felmérő írása III. Bepillantás a részecskék világába (18 óra) 33. Az atomok és az elemek az atom elnevezése az elem fogalmának bővítése, vegyjel együttműködési k.: Mf.: 67/9. ókori görög filozófusok tanai
Óra Az óra anyaga Új ismeretek, fogalmak Kompetenciafejlesztési 34. Az anyagmennyiség mól, relatív atomtömeg, moláris tömeg, a vegyjel mennyiségi jelentései természettudományos k.: Jól felkészültem-e? 195. matematikai k.: Mf.: 68/1 8., 69/9 10. Jól felkészültem-e? 217. 35. Gyakorlás(+) természettudományos k.: Jól felkészültem-e? 195. matematikai k.: Mf.: 68/1 8., 69/9 10. Jól felkészültem-e? 217. 36. Az atom felépítése elemi részecskék (proton, neutron, elektron) töltése, tömege, helye az atomban; atommag, elektronfelhő, rendszám, tömegszám izotópok
Óra Az óra anyaga Új ismeretek, fogalmak Kompetenciafejlesztési 37. Az elektronfelhő szerkezete elektronhéj, energiaminimum elve, atomtörzs, vegyértékelektron 38. Az atomszerkezet és a periódusos rendszer periódus, csoport (fő-, és mellékcsoport), nemesgázszerkezet 39. Gyakorlás 40. A kémiai kötés. Ionok képződése atomokból elsőrendű, másodrendű kötések, ion, kation, anion, töltésszám elektronleadás: oxidáció elektronfelvétel: redukció redoxireakció 41. Ionkötés, ionvegyületek ionvegyület, ionkötés, ionrács, képlet
Óra Az óra anyaga Új ismeretek, fogalmak Kompetenciafejlesztési 42. A fémes kötés fémes kötés komplex információk kezelésével kapcsolatos k.: Mf.: 79/5. matematikai k.: Jól felkészültem-e? 289. matematika k.: Mf.: 81/6 8. Jól felkészültem-e? 296. 43. Kovalens kötés Elemek molekulái molekula, kovalens kötés kötő-, és nemkötő e pár, kétszeres, háromszoros kötés összegképlet, szerkezeti képlet 44. Vegyületek molekulái elektronvonzó képesség, apoláris, poláris, kovalens kötés és molekula (dipólusmolekula, vegyületmolekula) matematikai k.: Jól felkészültem-e? 301. ammónia, metán
Óra Az óra anyaga Új ismeretek, fogalmak Kompetenciafejlesztési 45. Anyagi halmazok, halmazállapotok állapothatározók, kétatomos elemi molekulák kristályrács típusok: atomrács, molekularács, fémes kötés, fémrács, ionrács 46. A kémiai reakció tömegmegmaradás törvénye kémiai egyenlet 47. Számítások a kémiai egyenlet alapján(+) 48. Az anyagszerkezeti ismeretek összefoglalása 49. Gyakorlás 50. Témazáró felmérő írása fémes kötés matematikai k.: Mf.: 88/8 14. Jól felkészültem-e? 323 328. 51.- 52. Az évi anyag áttekintése IV. Év végi ismétlés (3 óra)
V. Környezetünk néhány fontos anyaga (2 óra) Olvasmányok: A papír Az üveg A kerámiaanyagok Építőanyagok Vegyszerek a háztartásban A tantervben pirossal kiemelt órákat kihagyva heti 1 órára tervezve 37 óra keretén belül elsajátítani a kémiai alapismereteket.
Kémia 8.osztályos Tananyagbeosztás (heti 2 óra esetén) A témakörökben ajánlott óraszámok: I. Év eleji ismétlés 14 óra Eötvös József Általános Iskola és AMI II. A nemfémes elemek és vegyületeik 30 óra III. A fémek és vegyületeik 25 óra IV. Év végi ismétlés 3 óra Összesen 74 A tantervben (+) jelölöm a 10 százalék szabad órakeretre javasolt órákat. A tananyag diákközpontú, tanári-tanulói közös tevékenységgel való feldolgozása. Szinte minden tanórán elősegíti a természettudományi, a lényegkiemelő, a problémamegoldó, az anyanyelvi, a hatékony, önálló tanulási, az együttműködési, a technológiai kompetenciák fejlesztését. Ezért itt csak azokat a kompetenciákat jelöljük meg, amelyek fejlesztésére kiemelten alkalmas tartalmakat javaslunk.
Célok és feladatok Eötvös József Általános Iskola és AMI A tantervi anyag célja annak elérése, hogy középiskolai tanulmányainak befejezésekor minden tanuló birtokában legyen a kémiai alapműveltségnek, ami a természettudományos alapműveltség része. Ezért szükséges, hogy a tanulók tisztában legyenek a következőkkel: az egész anyagi világot kémiai elemek, ezek kapcsolódásával keletkezett vegyületek és a belőlük szerveződő rendszerek építik fel; az anyagok szerkezete egyértelműen megszabja fizikai és kémiai tulajdonságaikat; a vegyipar termékei nélkül jelen civilizációnk nem tudna létezni; a civilizáció fejlődésének hatalmas ára van, amely gyakran a háborítatlan természet szépségeinek elvesztéséhez vezet, ezért törekedni kell az emberi tevékenység által okozott károk minimalizálására; a kémia eredményeit alkalmazó termékek megtervezésére, előállítására és az ebből adódó környezetszennyezés minimalizálására csakis a jól képzett szakemberek képesek. a kémia tanításakor a tanulók már meglévő köznapi tapasztalataiból, valamint a tanórákon lehetőleg együtt végzett kísérletekből kell kiindulni, és a gyakorlati életben is használható tudásra kell szert tenni; a tanulóknak meg kell ismerni, meg kell érteni és a legalapvetőbb szinten alkalmazni is kell a természettudományos vizsgálati módszereket. A tantervben a tanulói tevékenységek és a pedagógiai módszerek oszlopaiban leírt módszerek ajánlások, az ismeretek és fejlesztési követelmények elsajátításához más módszerek és tevékenységek is választhatók, azonban ebben az esetben is a nevelési-oktatási tevékenységnek el kell érnie az alábbi célokat: el kell sajátítaniuk a megfelelő biztonsági-technikai eljárásokat, manuális készségeket; el kell tudniuk különíteni a megfigyelést a magyarázattól; meg kell tudniuk különböztetni a magyarázat szempontjából lényeges és lényegtelen tapasztalatokat; érteniük kell a természettudományos gondolkozás és kísérletezés alapelveit és módszereit; érteniük kell, hogy a modell a valóság számunkra fontos szempontok szerinti megjelenítése; érteniük kell, hogy ugyanazt a valóságot többféle modellel is meg lehet jeleníteni;
minél több olyan anyag tulajdonságaival kell megismerkedniük, amelyekkel a hétköznapokban is találkozhatnak, ezért célszerű a felhasznált anyagokat háztartási-konyhai csomagolásban bemutatni, és ezekkel kísérleteket végezni; korszerű háztartási, egészségvédelmi, életviteli, fogyasztóvédelmi, energiagazdálkodási és környezetvédelemi ismeretekre kell szert tenniük; a kémiával kapcsolatos vitákon, beszélgetéseken, saját környezetük kémiai vonatkozású jelenségeinek, folyamatainak, illetve környezetvédelmi problémáinak tanulmányozására irányuló vizsgálatokban és projektekben kell részt venniük. Érdemes az egyes tanórákhoz egy vagy több kísérletet kiválasztani, és a kísérlet(ek) köré csoportosítani az adott kémiaóra tananyagát. A tananyaghoz kapcsolódó információk feldolgozása mindig a tananyag által megengedett szinten történjék az alábbi módon: forráskeresés és feldolgozás irányítottan vagy önállóan, egyénileg vagy csoportosan; az információk feldolgozása egyéni vagy csoportmunkában, amelyhez konkrét probléma vagy feladat megoldása is kapcsolódhat; bemutató, jegyzőkönyv vagy egyéb dokumentum, illetve projekttermék készítése. Fejlesztési követelmények A kémia tárgyát képező makroszkópikus anyagi tulajdonságok és folyamatok okainak megértéséhez már a kémiai tanulmányok legelején szükség van a részecskeszemlélet kialakítására. A fizikai és kémiai változások legegyszerűbb értelmezése a Dalton-féle atommodell alapján történik, ez lehetővé teszi: Az egyenletek leírása szavakkal és képletekkel. A mennyiségi viszonyok értelmezését a kémiai folyamatokban atomszám-megmaradás alapján. Változásokat fizikai/kémiai, és ezeken belül a hőtermelő/hőelnyelő folyamatok kategóriáiba sorolhatók. Anyagok csoportosítását kémiailag tiszta anyagok, keverékekre, valamint a keverékek kémiailag tiszta anyagokra való szétválasztási módszereinek és ezek gyakorlati jelentőségének tárgyalását. A keverékek (elegyek, oldatok) összetételének megadása a tömeg- és térfogatszázalék felhasználásával történik. Az anyagszerkezeti ismeretek a továbbiakban a Bohr-féle atommodellre, illetve a Lewis-féle oktettszabályra építve
fejleszthetők tovább. A periódusos rendszer (egyszerűsített) elektronszerkezeti alapon való értelmezése Az egyszerű ionok elektronleadással, illetve -felvétellel való képződése. A molekulák kialakulása egyszeres és többszörös kovalens kötésekkel mutatható be. A 7 8. évfolyamon a kötés- és a molekulapolaritás fogalma nincs bevezetve, csak a hasonló a hasonlóban oldódik jól elv szerint a vízoldékony, zsíroldékony és kettős oldékonyságú anyagok különböztetendők meg. A fémek jellegzetes tulajdonságai az atomok közös, könnyen elmozduló elektronjaival értelmezhetők. Az anyagmennyiség fogalma A rendezett kémiai egyenletek alapján egyszerű sztöchiometriai számításokat teszi lehetővé. Egymással maradéktalanul reakcióba lépő, vagy bizonyos mennyiségű termék előállításához szükséges anyagmennyiségek kiszámítása. A részecskeszemléletet erősíti, annak ismerete a kémiai reakciók során a részecskék száma (és nem a tömege) a meghatározó. A redoxireakciók tárgyalása ezeken az évfolyamokon az égés jelenségéből indul ki, s az oxidáció és a redukció értelmezése is csak oxigénátmenettel történik. Az oxidokból kiinduló fémkohászat alapegyenletei nyújtják. A savak és bázisok jellemzésére és a sav-bázis reakciók magyarázatára a 7 8. évfolyamon a disszociáció (Arrhenius-féle) elmélete szolgál. A savak vizes oldatai savas kémhatásúak, a bázisok vizes oldatai lúgos kémhatásúak. A kémhatás indikátorokkal vizsgálható és a ph-skála segítségével számszerűsíthető. A savak és lúgok vizes oldatai maró hatásúak. A savak és bázisok vizes oldatai só és víz keletkezése mellett közömbösítési reakcióban reagálnak egymással. A szervetlen kémiai ismeretek tárgyalása és a szerves vegyületek bevezetése az előfordulásuk és a mindennapi életünkben betöltött szerepük alapján csoportosítva történik. A környezetkémiai témák közül már ebben az életkorban szükséges a fontosabb szennyezőanyagok és eredetük ismerete.
A kémia tantárgy más tantárgyi kompetenciák fejlesztéséhez is hozzájárul: a matematikai és digitális kompetenciák, esztétikai-művészeti tudatossá, kifejezőképesség, anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikációkészség, kezdeményezőképesség, szociális és állampolgári kompetencia,nemzeti öntudat erősítéséhez. A kémia oktatás segíti: az állampolgárságra és demokráciára nevelést, az önismeret és a társas kapcsolati kultúra fejlesztésére, a testi és lelki egészségre, valamint a családi életre nevelést, médiatudatosságuk kifejlődését, a felelősségvállalás önmagukért és másokért, környezettudatosság és a fenntarthatóságra törekvés kialakítását. A számonkérés formái, értékelés Az értékelés során az ismeretek megszerzésén túl vizsgálni kell, hogyan fejlődött a tanuló absztrakciós, modellalkotó, lényeglátó és problémamegoldó képessége. Meg kell követelni a jelenségek megfigyelése és a kísérletek során szerzett tapasztalatok szakszerű megfogalmazással történő leírását és értelmezését. Az értékelés kettős céljának megfelelően mindig meg kell találni a helyes arányt a formatív és a szummatív értékelés között. Fontos szerepet kell játszania az egyéni és csoportos önértékelésnek, illetve a diáktársak által végzett értékelésnek is. Törekedni kell arra, hogy a számonkérés formái minél változatosabbak, az életkornak megfelelőek legyenek. A hagyományos írásbeli és szóbeli módszerek mellett a diákoknak lehetőséget kell kapniuk arra, hogy a megszerzett tudásról és a közben elsajátított képességekről valamely konkrét, egyénileg vagy csoportosan elkészített termék (rajz, modell, poszter, plakát, prezentáció, vers, ének stb.) létrehozásával is tanúbizonyságot tegyenek.
Óra Tananyag Új ismeretek, fogalmak Kompetenciafejlesztési I. Év eleji ismétlés (11 óra) 1. A laboratóriumi kísérletezés szabályai. Balesetvédelem 2. Az anyagok tulajdonságai és változásai
Óra Tananyag Új ismeretek, fogalmak Kompetenciafejlesztési 3. Az anyagok csoportosítása 4. Az oldatok 5. Tömegszázalék, térfogatszázalék számítás 6 7. Az atomok és az elemek. Az anyagmennyiség. Az atom felépítése, az elektronfelhő szerkezete. atomszerkezet, periódusos rendszer
Óra Tananyag Új ismeretek, fogalmak Kompetenciafejlesztési 8. A kémiai kötések: ionkötés, ionvegyületek 9. 10. 11. 12. A kémiai kötések: kovalens és fémes kötés. Elemmolekulák, vegyületmolekulák Anyagi halmazok, halmazállapotok. A kémiai reakció. A kémiai egyenlet.
Óra Tananyag Új ismeretek, fogalmak Kompetenciafejlesztési 13. A kémiai reakciók csoportosítása. 14. Év eleji számonkérő dolgozat II. A nemfémes elemek és vegyületeik (24 óra) 15. Az elemek általános jellemzése Fémek, félfémek, nemfémes elemek fizikai tulajdonságai, helyük a periódusos rendszerben. 16. A nemesgázok A nemesgázok tulajdonságai, kémiai viselkedésük, atomos szerkezetük, előfordulásuk, felhasználásuk. matematikai k.: Mf.: 20/3. Jól felkészültem-e? 72. Keszonbetegség. A nemesgázok elnevezése. Bródy Imre (kriptonizzó)
Óra Tananyag Új ismeretek, fogalmak Kompetenciafejlesztési 17. A hidrogén A hidrogén reakciója oxigénnel, klórral (durranógáz, klórdurranógáz), redukáló hatása, ipari előállítása, felhasználása. matematikai k.: Mf.: 22/4 6. Jól felkészültem-e? 123., 125. 18. A VII. főcsoport fontosabb elemei és vegyületeik. A klór A halogének, a klór és a jód tulajdonságai, felhasználása. matematikai k.: Jól felkészültem-e? 101. együttműködési, életviteli k.: Mf.: 24/8. Semmelweis Ignác, az anyák megmentője. A halogének szerepe az élő szervezetben. 19. A hidrogén-klorid A hidrogén-klorid és a sósav keletkezése, tulajdonságai. A sósav sói a kloridok. technológiai k.: Jól felkészültem-e? 100., 102. matematikai k.: Jól felkészültem-e? 93 96. A háztartásban használt klórvegyületek. 20. A VI. főcsoport elemei és vegyületeik. Az oxigén Az oxigéncsoport. Az oxigén előfordulása (elemi állapotban és vegyületekben), tulajdonságai, kinyerése, felhasználása. természettudományi k.: Mf.: 30/6.
Óra Tananyag Új ismeretek, fogalmak Kompetenciafejlesztési 21. Az ózon. Az allotrópia. Az ózon tulajdonságai, keletkezése, bomlása. A talajközeli ózon, az ózonpajzs. 22. A víz A vízmolekula alakja, polaritása, hidrogénkötés, másodrendű kötés. önálló tanulási k.: Mf.: 30/1. Jól felkészültem-e? 392. Az oxigén körforgása. Hogyan melegít a mikrohullámú sütő? 23. Vizes oldatok kémhatása 24. A hidrogén-peroxid (+) A hidrogénion, az oxóniumion, összetett ion, protonátmenettel járó reakció, sav, bázis (sav-bázis reakció), hidroxidion, amfotéria, a savas, lúgos, semleges kémhatás oka. A hidrogén-peroxid tulajdonságai, katalizátor. A hidrogén-peroxid felhasználása, biokatalizátorok, autokatalízis. 25. A kén A kén tulajdonságai, kénmolekula, molekularács, amorf kén, szulfidok.
Óra Tananyag Új ismeretek, fogalmak Kompetenciafejlesztési 26. Fontosabb kénvegyületek A kén-dioxid, kénessav, kén-trioxid, matematikai k.: Jól felkészültem-e? 140 146. A kén-hidrogén. A szelénvegyületek élettani hatása. 27. A kénsav keletkezése, szulfátion, a kénsav reakciói fémekkel, só (savmaradékion). 28. A VII. és a VI. főcsoport elemeinek és vegyületeiknek a gyakorlása 29. Az V. főcsoport A nitrogéncsoport. elemei és vegyületeik A nitrogén tulajdonságai. A hidrogén, az oxigén és a nitrogén felfedezése. 30. Fontosabb nitrogénvegyületek. Az ammónia Az ammónia tulajdonságai, természettudományi k.: előállítása. Jól felkészültem-e? 181. Ammóniumion, ammónium-technológiaklorid. felkészültem-e? 159. k.: Jól matematikai k.: Jól felkészültem-e? 169.
Óra Tananyag Új ismeretek, fogalmak Kompetenciafejlesztési 31. A salétromsav A salétromsav tulajdonságai, nitrátion, választóvíz, királyvíz, nitrogén-dioxid, nitrátok, ammónium-nitrát, pétisó. technológiai k.: Jól felkészültem-e? 158. matematikai k.: 160 161., 163 A salétromsav gyártása. A nitrátok. 32 33. A foszfor és fontosabb vegyületei A fehér- és vörösfoszfor, foszformolekula, foszforoxid foszforsav, foszfátok, szuperfoszfát, trisó. együttműködési, Műtrágyák. digitális, kommunikációs A foszfor körforgása. k.: Mf.: 46/2. matematikai k.: Jól felkészültem-e? 162. 34. A IV. főcsoport elemei és vegyületeik. A szén A széncsoport. A gyémánt és a grafit tulajdonságainak szerkezeti magyarázata, atomrács (térhálós, réteges), delokalizált elektronok, fullerének. együttműködési, digitális, kommunikációs k.: Mf.: 51/7. A 14-es szénizotóp. A szén körforgása. Néhány nagy történelmi gyémánt. 35. Fontosabb szénvegyületek, a szén-dioxid A szén-dioxid keletkezése, tulajdonságai, előállítása, tulajdonságai. matematikai k.: A színpadon gomolygó Jól felkészültem-e? 217 füst. 218.
Óra Tananyag Új ismeretek, fogalmak Kompetenciafejlesztési 36. Fontosabb szénvegyületek, a szén-monoxid és a szénsav szén-monoxid keletkezése, tulajdonságai, szénsav, karbonátion, a szénsav sói: karbonátok, kalciumkarbonát. problémamegoldó k.: Jól felkészültem-e? 196., 198. technológiai k.: Jól felkészültem-e? 393. matematikai k.: Jól felkészültem-e? 213 214. A szén-monoxid mérgező hatásának mechanizmusa. 37. A szilícium és vegyületei A szilícium, a szilíciumdioxid (kvarc), szilikátok. matematika k.: Jól felkészültem-e? 211. Hegyikristály, tűzkő, faopál, kovaföld, azbeszt. 38. 39. A nemfémek és vegyületeik gyakorlása Jellemző kémiai reakciók(+) együttműködési, digitális, kommunikációs k.: Mf.: 58/20. természettudományi k.: Jól felkészültem-e? 226. 40. A nemfémek és vegyületeik összefoglalása
Óra Tananyag Új ismeretek, fogalmak Kompetenciafejlesztési 41. Témazáró felmérő írása III. A fémes elemek és vegyületeik (20 óra) 42. A fémek általános jellemzése 43. A fémek kémiai tulajdonságai A fémek fizikai együttműködési, A fémek szerepe az tulajdonságai: fémes kötés, digitális, kommunikációs ember életében. fémrács, könnyűfémek, nehézfémek, ötvözetek, k.: Mf.: 60/8. Az emlékező ötvözet. ötvözettípusok, amalgámok. A fémek reakciói: oxigénnel, vízzel, savakkal (passziválódás), fémionokkal, fémek redukálósora. 44. A fémek korróziója, a korrózióvédelem. A korrózió, az oxidréteg szerkezete (laza, összefüggő). Korrózióvédelem: aktív, passzív felületvédelem, korrózióálló ötvözet. Korrózióról az ókorban.
Óra Tananyag Új ismeretek, fogalmak Kompetenciafejlesztési 45. Az I. főcsoport elemei Az alkálifémek fizikai és és vegyületeik. Az kémiai tulajdonságai. alkálifémek matematikai k.: Jól felkészültem-e? 272., 276. Az alkálifémek lángfestése. A nátrium- és a káliumvegyületek szerepe az élő szervezetekben. 46. Az alkálifémek fontosabb vegyületei 47. A II. főcsoport elemei és vegyületeik. Az alkáliföldfémek A nátrium-klorid, a nátriumkarbonát, a nátriumhidroxid néhány tulajdonsága, jelentősége. Az alkáliföldfémek tulajdonságai. matematikai k.: Jól felkészültem-e? 271., 273 275., 282., 284. technológiai k.: Jól felkészültem-e? 393. Néhány nátrium- és káliumvegyület neve, tulajdonsága és felhasználása. A kalcium- és magnéziumvegyületek szerepe az élő szervezetben.
Óra Tananyag Új ismeretek, fogalmak Kompetenciafejlesztési 48. 49. Az alkáliföldfémek fontosabb vegyületei Nátrium és kálium vegyületek A kalcium-karbonát, a mészégetés, a kalciumoxid, a kalcium-hidroxid, a habarcs, a mészoltás, a gipsz. matematikai k.: Jól felkészültem-e? 291., 297., 300., 302., 304 305., 317., 319. Néhány kalcium- és magnéziumvegyület neve, tulajdonsága, felhasználása. 50.. A természetes vizek keménysége(+) A víz keménysége (változó, matematikai k.: Jól állandó, összes keménység). felkészültem-e? 293., A kalcium- és magnéziumhidrogén-karbonát, vízkő, 324. vízlágyítás (desztillálással, vegyszerekkel, ioncseréléssel). 51. A fémekről tanultak gyakorlása 52. A III. főcsoport eleme az alumínium Az alumínium fizikai és kémiai tulajdonságai, amfoter jellege. matematikai k.: Jól felkészültem-e? 336 337., 341. Az alumínium élettani hatása. Korund, rubin, zafír.
Óra Tananyag Új ismeretek, fogalmak Kompetenciafejlesztési 53. 54. Az alumínium előállítása Az alumíniumgyártás videófilm Érc, kohászat. Bauxit, timföld, timföldgyártás, a timföld elektrolízise, alumíniumkohó. Az alumínium múltja. 55. Az óncsoport Az ón és az ólom tulajdonságai. matematikai k.: Jól felkészültem-e? 349. Az ólomvegyületek hatása az élő szervezetekre. 56. A vascsoport elemei. A vas A vas tulajdonságai. matematikai k.: Jól felkészültem-e? 351. A vas élettani jelentősége. 57. 58. A vas- és acélgyártás Videófilm a vasgyártásról Vasércek, a vasgyártás anyagai, a nagyolvasztó működése, az acélgyártás (az LD-konverteres eljárás lényege). matematikai k.: Jól felkészültem-e? 344. 59. A rézcsoport elemei. A réz A réz tulajdonságai, patina, fontos rézötvözetek: sárgaréz, bronz. matematikai k.: Jól felkészültem-e? 352 353., 359 360., 362., 366. A réz élettani jelentősége.
Óra Tananyag Új ismeretek, fogalmak Kompetenciafejlesztési 60. Az ezüst és az arany Az ezüst és az arany tulajdonságai, jelentősége. együttműködési, Az ezüst és az arany digitális, kommunikációs kultúrtörténete. k.: Mf.: 85/3. A fényképezés kémiai alapjai. 61. A cinkcsoport elemei A cink, (a kadmium) és a higany tulajdonságai. 62. A fémekről és a vegyületeikről tanultak gyakorlása 63. A fémek és vegyületeik összefoglalása matematikai k.: Jól felkészültem-e? 364. A krómcsoport elemei.
Óra Tananyag Új ismeretek, fogalmak Kompetenciafejlesztési 64. Témazáró felmérő írása Háztartási kémia (6 óra) 65. Fertőtlenítő- és fehérítőszerek Hidrogén-peroxid. Hipó. Klórmész. Tulajdonságaik. A hipó (vagy klórmész) + sósav reakciójából mérgező Cl 2 -gáz keletkezik. A klórgáz tulajdonságai. A vízkőoldó és a klórtartalmú fehérítők, illetve fertőtlenítőszerek együttes használatának tilalma. A háztatásban előforduló fertőtlenítőés mosószerek, valamint biztonságos használatuk módjainak elsajátítása. A csomagolóanyagok áttekintése, a hulladékkezelés szempontjából is, környezettudatos szemlélet kialakítása.
Óra Tananyag Új ismeretek, fogalmak Kompetenciafejlesztési 66. Mosószerek, szappanok, a vizek keménysége Mosószerek és szappanok, mint kettős oldékonyságú részecskék. A szappanok, mosószerek mosóhatásának változása a vízkeménységtől függően. A víz keménységét okozó vegyületek. A vízlágyítás módjai, csapadékképzés, ioncsere. Vízlágyítók és adagolásuk különbsége mosógép és mosogatógép esetében. Információk a foszfátos és foszfátmentes mosópor környezetkémiai vonatkozásairól. Alumínium oldása savban és lúgban. Információk: mi miben tárolható, mi mosható mosogatógépben, mi melegíthető mikrohullámú melegítőben.
Óra Tananyag Új ismeretek, fogalmak Kompetenciafejlesztési 67. Csomagolóanyagok és hulladékok kezelése A csomagolóanyagok áttekintése. Az üveg és a papír mint újrahasznosítható csomagolóanyag. Alufólia, aludoboz. Az előállítás energiaigénye. Műanyagok jelölése a termékeken. Élettartamuk. Információk a csomagolóanyagok szükségességéről, a környezettudatos viselkedésről. Műanyag égetése elrettentésként. Információk az iskola környékén működő hulladékkezelési rendszerekről.
Óra Tananyag Új ismeretek, fogalmak Kompetenciafejlesztési 68. Sók Konyhasó. Tulajdonságai. Felhasználása. Szódabikarbóna. Tulajdonságai. Felhasználása. A sütőpor összetétele: szódabikarbóna és sav keveréke, CO 2 - gáz keletkezése. Információk táplálékaink sótartalmáról és a túlzott sófogyasztás vérnyomásra gyakorolt hatásáról. Sütőpor és szódabikarbóna reakciója vízzel és ecettel. Információk a szódabikarbónával való gyomorsavmegkötésről.
Óra Tananyag Új ismeretek, fogalmak Kompetenciafejlesztési 69. Permetezés, műtrágyák Réz-szulfát mint növényvédő szer. Szerves növényvédő szerek. Adagolás, lebomlás, várakozási idő. Óvintézkedések permetezéskor. A növények tápanyagigénye. Műtrágyák N-, P-, K-tartalma, vízoldékonysága, ennek veszélyei. M: Réz és tömény salétromsav reakciója. A rézgálic színe, számítási feladatok permetlé készítésére és műtrágya adagolására. Információk a valós műtrágyaigényről. Információk a háztartásban használt szárazelemekről és akkumulátorokról. A közvetlen áramtermelés lehetősége tüzelőanyag-cellában: H 2 oxidációja. IV. Év végi ismétlés (4 óra) 70-74 Év végi ismétlés